Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A munka szerepe, súlya a szegények időfelhasználásában Havasi Éva

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A munka szerepe, súlya a szegények időfelhasználásában Havasi Éva"— Előadás másolata:

1 A munka szerepe, súlya a szegények időfelhasználásában Havasi Éva
Szegények ideje A munka szerepe, súlya a szegények időfelhasználásában Havasi Éva Szegedi és Kaposvári Egyetem - Konferencia 2014 március 6-7.

2 Megválaszolandó kérdések
A szegények elszoktak a munkától? Nem is akarnak dolgozni? Ha lenne létpénz („ingyenpénz”) még kevésbé dolgoznának? Válasz 2 adatforrás felhasználásával – EU-standard statisztikai adatokkal KSH Időmérleg felvétele (2010, éves népességre reprezentatív mintán) KSH EU-SILC/HKÉF adatgyűjtés Ehhez 2 fogalmat kell tisztázni: a „szegény” és a „munka” fogalmakat Szegedi és Kaposvári Egyetem - Konferencia 2014 március 6-7.

3 Szegedi és Kaposvári Egyetem - Konferencia 2014 március 6-7.
Fogalmi tisztázás Szegény nem azonos a relatív szegény fogalmával (Mihályi Péter) Munka nem azonos a kereső tevékenységgel és a kereső tevékenység nem azonos a foglalkoztatotti munkával! (Mihályi, Krémer, Váradi) A tágan értelmezett „munka” a GDP részévé válik (kísérleti számítások az EU-ban és a KSH-ban is) – szükség van a szemléletváltásra a közgazdászok körében is Szegedi és Kaposvári Egyetem - Konferencia 2014 március 6-7.

4 A szegények súlya a népességen belül, a szegénység trendje
A lakosság közel egyötöde jövedelmi szegény (nagyon alacsony jövedelemből él) – relatív mérőszám Több, mint 40%-a létminimum alatti jövedelemmel rendelkezik – abszolút mérőszám Szegény és/vagy deprivált és/vagy kirekesztett, azaz a szegénység valamilyen formája által érintett 35-45%-a – közel 4 millió ember. (relatív és abszolút mérőszám egyszerre) A válság mélypontjához (2009) képest: a szegények száma növekszik, beleértve a dolgozó szegényeket is a szegények szegénysége mélyül a jövedelmi egyenlőtlenségek ugrásszerű növekedést mutatnak (Lásd következő 3 dia részletes adattábláit.) Szegedi és Kaposvári Egyetem - Konferencia 2014 március 6-7.

5 Kik a szegények és hányan vannak, 1.
Sokféle szegénység definíció, sokféle szegénységszám (szűkebb és tágabb megközelítés) – de a trend azonos Szegedi és Kaposvári Egyetem - Konferencia 2014 március 6-7.

6 Kik a szegények és hányan vannak, 2.
Szegedi és Kaposvári Egyetem - Konferencia 2014 március 6-7.

7 Kik a szegények és hányan vannak, 3.
Szegedi és Kaposvári Egyetem - Konferencia 2014 március 6-7.

8 Az időmérleg felvétel szegényei
Vizsgált sokaság: 20 éves és idősebb népesség Jövedelmi szegény: jövedelme legfeljebb havi 50 ezer FT/fő Mélyszegény: jövedelmi szegény és deprivált (nagyon rossz színvonalú lakás, nagyon alacsony lakáskomfort és/vagy lakásfelszereltség) Szegedi és Kaposvári Egyetem - Konferencia 2014 március 6-7.

9 Szegedi és Kaposvári Egyetem - Konferencia 2014 március 6-7.
A felnőtt népesség munkával (társadalmilag kötött tevékenységgel) töltött ideje szegénységi érintettség szerint Szegedi és Kaposvári Egyetem - Konferencia 2014 március 6-7.

10 Szegedi és Kaposvári Egyetem - Konferencia 2014 március 6-7.
Az aktív életszakaszban levő népesség munkával (társadalmilag kötött tevékenységgel) töltött ideje szegénységi érintettség szerint Szegedi és Kaposvári Egyetem - Konferencia 2014 március 6-7.

11 Összes munkára fordított idő, ezen belül kereső munka
A felnőtt népesség egészét tekintve a szegények többet dolgoznak Kevesebb időt töltenek főfoglalkozású munkával Több időt fordítanak jövedelemkiegészítő tevékenységgel és otthoni munkával, ezen belül főként háztartási/ház körüli munkával A pénzkiváltó munkák sokaságát végzik „Atipikus” munkák sokasága a jellemző (a gyűjtögetéstől a lomizásig) Az aktív korú (25-62 éves) népességet tekintve már a szegények alacsonyabb főfoglalkozásra fordított idejét nem kompenzálja a nem intézményes keretek közötti egyéb munka Az aktív korúak körét tekintve a szegények 9 perccel kevesebbet töltenek munkával Szegedi és Kaposvári Egyetem - Konferencia 2014 március 6-7.

12 A tétlenek és a gürcölők aránya a szegények körében
A szegények körében milyen arányban találunk kiemelkedően sokat dolgozókat (időszegényeket) és tétleneket? Milyen arányt képviselnek a gürcölő szegények, és egyáltalán vannak-e ilyenek? Milyen arányt képviselnek az időmilliomosok, és egyáltalán vannak-e ilyenek? (Időszegény: aki ideje minimum 45%-át „munkára” fordítja, Időmilliomos: aki ideje legfeljebb 20%-át fordítja társadalmilag kötött tevékenységre, azaz tágan értelmezve „munkára”.) Szegedi és Kaposvári Egyetem - Konferencia 2014 március 6-7.

13 Gürcölők és tétlen szegények az időmérleg adatok szerint
A gürcölő szegények (idő és jövedelmi szegény is) legnagyobb arányban a jövedelmi szegények körében van, ahol még nincs depriváció (23,1%) Az időmilliomos szegények legnagyobb arányban a mélyszegények körében vannak (31,4%) Szegedi és Kaposvári Egyetem - Konferencia 2014 március 6-7.

14 Mi jellemzi a gürcölő szegényeket?
Az összes 1,6 millió felnőtt időszegényből 371 ezer fő szegény A szegények egyötöde (20,8%-a), a nem-szegény éves népesség (18,9%-a) időszegény Szegedi és Kaposvári Egyetem - Konferencia 2014 március 6-7.

15 Mi jellemzi az időmilliomos szegényeket?
A 2,3 millió felnőtt időmilliomosból 463 ezer szegény van A felnőtt népesség 27,8%-a időmilliomos, a szegények 26%-a időmilliomos Szegedi és Kaposvári Egyetem - Konferencia 2014 március 6-7.

16 Összegezve az időmérleg tanulságait
A dologtalan, életerős, csak a családi pótlékot és a segélyt váró szegények képét árnyalni szükséges A szegények közül kb. minden negyedik (26%) rengeteg „szabadidővel” rendelkezik, IDŐMILLIOMOS. Ők a „fölösleges” emberek, akik nem kellenek a munkaerő-piacon, idősebbek, betegebbek, fáradtabbak, reményvesztettek. Náluk az IDŐTLENSÉG PERSPEKTÍVÁTLANSÁGGAL PÁROSUL. A szegények egyötöde (20,8%), minden ötödik szegény éjt nappallá téve dolgozik, „gürcöl” a szerény megélhetésért: Náluk az IDŐTLENSÉGBEN MINDEN A MUNKÁRÓL SZÓL. (Az időszegények aránya a szegények körében magasabb, mint a teljes felnőtt népességben, az időmilliomosoké viszont kisebb.) Szegedi és Kaposvári Egyetem - Konferencia 2014 március 6-7.

17 Szegedi és Kaposvári Egyetem - Konferencia 2014 március 6-7.
Nemzetközi vizsgálatok tanulságai az alapjövedelem munkaösztönző szerepéről a szegények körében Karl Widerquist (UK) összefoglaló tanulmánya az USA és Kanada negatív jövedelemadó, illetve garantált alapjövedelemre vonatkozó kísérleteiről (5 nagy kísérlet 1965 és között) – „A failure to communicate: what (if anything) can we learn from the negative income tax experiments?” (12 tömör oldalon sorolja a kapcsolódó irodalmat) Egyértelmű + hatások: az iskolai teljesítmények/részvétel javulása, az alacsony születési súllyal születettek kisebb aránya, lakáskörülmények javulása stb. (- hatás: a válási hajlandóság nőtt) A munkavállalási hajlandóság nem romlott, a szegények nem vonulnak ki a munkaerő- piacról (az a félelem, hogy a program nem lesz emiatt finanszírozható tévesnek bizonyult), a munkára fordított idő valamelyest csökkent. A pénzhiánynak betudható „röghöz kötöttség” lazult (nagyobb mobilitás, szabadabb munkakeresés) A munkától elriasztó logika hasonló ahhoz, mintha megkérdőjeleznénk a TB rendszerünket. „Ha a társadalombiztosítási rendszer nem lenne, akkor szolidárisabbak lennénk idős hozzátartozóinkkal, és szorgalmasabban tennénk félre idős napjainkra.” Lásd még Guy Standing indiai kísérletének tanulságait (2013 decembere) Szalai Júlia tanulmánya (Dinamo blog) Szegedi és Kaposvári Egyetem - Konferencia 2014 március 6-7.


Letölteni ppt "A munka szerepe, súlya a szegények időfelhasználásában Havasi Éva"

Hasonló előadás


Google Hirdetések