Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A munka szerepe, súlya a szegények időfelhasználásában Havasi Éva

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A munka szerepe, súlya a szegények időfelhasználásában Havasi Éva"— Előadás másolata:

1 A munka szerepe, súlya a szegények időfelhasználásában Havasi Éva
Szegények ideje A munka szerepe, súlya a szegények időfelhasználásában Havasi Éva Szegedi és Kaposvári Egyetem - Konferencia 2014 március 6-7.

2 Megválaszolandó kérdések
A szegények elszoktak a munkától? Nem is akarnak dolgozni? Ha lenne létpénz („ingyenpénz”) még kevésbé dolgoznának? Válasz 2 adatforrás felhasználásával – EU-standard statisztikai adatokkal KSH Időmérleg felvétele (2010, éves népességre reprezentatív mintán) KSH EU-SILC/HKÉF adatgyűjtés Ehhez 2 fogalmat kell tisztázni: a „szegény” és a „munka” fogalmakat Szegedi és Kaposvári Egyetem - Konferencia 2014 március 6-7.

3 Szegedi és Kaposvári Egyetem - Konferencia 2014 március 6-7.
Fogalmi tisztázás Szegény nem azonos a relatív szegény fogalmával (Mihályi Péter) Munka nem azonos a kereső tevékenységgel és a kereső tevékenység nem azonos a foglalkoztatotti munkával! (Mihályi, Krémer, Váradi) A tágan értelmezett „munka” a GDP részévé válik (kísérleti számítások az EU-ban és a KSH-ban is) – szükség van a szemléletváltásra a közgazdászok körében is Szegedi és Kaposvári Egyetem - Konferencia 2014 március 6-7.

4 A szegények súlya a népességen belül, a szegénység trendje
A lakosság közel egyötöde jövedelmi szegény (nagyon alacsony jövedelemből él) – relatív mérőszám Több, mint 40%-a létminimum alatti jövedelemmel rendelkezik – abszolút mérőszám Szegény és/vagy deprivált és/vagy kirekesztett, azaz a szegénység valamilyen formája által érintett 35-45%-a – közel 4 millió ember. (relatív és abszolút mérőszám egyszerre) A válság mélypontjához (2009) képest: a szegények száma növekszik, beleértve a dolgozó szegényeket is a szegények szegénysége mélyül a jövedelmi egyenlőtlenségek ugrásszerű növekedést mutatnak (Lásd következő 3 dia részletes adattábláit.) Szegedi és Kaposvári Egyetem - Konferencia 2014 március 6-7.

5 Kik a szegények és hányan vannak, 1.
Sokféle szegénység definíció, sokféle szegénységszám (szűkebb és tágabb megközelítés) – de a trend azonos Szegedi és Kaposvári Egyetem - Konferencia 2014 március 6-7.

6 Kik a szegények és hányan vannak, 2.
Szegedi és Kaposvári Egyetem - Konferencia 2014 március 6-7.

7 Kik a szegények és hányan vannak, 3.
Szegedi és Kaposvári Egyetem - Konferencia 2014 március 6-7.

8 Az időmérleg felvétel szegényei
Vizsgált sokaság: 20 éves és idősebb népesség Jövedelmi szegény: jövedelme legfeljebb havi 50 ezer FT/fő Mélyszegény: jövedelmi szegény és deprivált (nagyon rossz színvonalú lakás, nagyon alacsony lakáskomfort és/vagy lakásfelszereltség) Szegedi és Kaposvári Egyetem - Konferencia 2014 március 6-7.

9 Szegedi és Kaposvári Egyetem - Konferencia 2014 március 6-7.
A felnőtt népesség munkával (társadalmilag kötött tevékenységgel) töltött ideje szegénységi érintettség szerint Szegedi és Kaposvári Egyetem - Konferencia 2014 március 6-7.

10 Szegedi és Kaposvári Egyetem - Konferencia 2014 március 6-7.
Az aktív életszakaszban levő népesség munkával (társadalmilag kötött tevékenységgel) töltött ideje szegénységi érintettség szerint Szegedi és Kaposvári Egyetem - Konferencia 2014 március 6-7.

11 Összes munkára fordított idő, ezen belül kereső munka
A felnőtt népesség egészét tekintve a szegények többet dolgoznak Kevesebb időt töltenek főfoglalkozású munkával Több időt fordítanak jövedelemkiegészítő tevékenységgel és otthoni munkával, ezen belül főként háztartási/ház körüli munkával A pénzkiváltó munkák sokaságát végzik „Atipikus” munkák sokasága a jellemző (a gyűjtögetéstől a lomizásig) Az aktív korú (25-62 éves) népességet tekintve már a szegények alacsonyabb főfoglalkozásra fordított idejét nem kompenzálja a nem intézményes keretek közötti egyéb munka Az aktív korúak körét tekintve a szegények 9 perccel kevesebbet töltenek munkával Szegedi és Kaposvári Egyetem - Konferencia 2014 március 6-7.

12 A tétlenek és a gürcölők aránya a szegények körében
A szegények körében milyen arányban találunk kiemelkedően sokat dolgozókat (időszegényeket) és tétleneket? Milyen arányt képviselnek a gürcölő szegények, és egyáltalán vannak-e ilyenek? Milyen arányt képviselnek az időmilliomosok, és egyáltalán vannak-e ilyenek? (Időszegény: aki ideje minimum 45%-át „munkára” fordítja, Időmilliomos: aki ideje legfeljebb 20%-át fordítja társadalmilag kötött tevékenységre, azaz tágan értelmezve „munkára”.) Szegedi és Kaposvári Egyetem - Konferencia 2014 március 6-7.

13 Gürcölők és tétlen szegények az időmérleg adatok szerint
A gürcölő szegények (idő és jövedelmi szegény is) legnagyobb arányban a jövedelmi szegények körében van, ahol még nincs depriváció (23,1%) Az időmilliomos szegények legnagyobb arányban a mélyszegények körében vannak (31,4%) Szegedi és Kaposvári Egyetem - Konferencia 2014 március 6-7.

14 Mi jellemzi a gürcölő szegényeket?
Az összes 1,6 millió felnőtt időszegényből 371 ezer fő szegény A szegények egyötöde (20,8%-a), a nem-szegény éves népesség (18,9%-a) időszegény Szegedi és Kaposvári Egyetem - Konferencia 2014 március 6-7.

15 Mi jellemzi az időmilliomos szegényeket?
A 2,3 millió felnőtt időmilliomosból 463 ezer szegény van A felnőtt népesség 27,8%-a időmilliomos, a szegények 26%-a időmilliomos Szegedi és Kaposvári Egyetem - Konferencia 2014 március 6-7.

16 Összegezve az időmérleg tanulságait
A dologtalan, életerős, csak a családi pótlékot és a segélyt váró szegények képét árnyalni szükséges A szegények közül kb. minden negyedik (26%) rengeteg „szabadidővel” rendelkezik, IDŐMILLIOMOS. Ők a „fölösleges” emberek, akik nem kellenek a munkaerő-piacon, idősebbek, betegebbek, fáradtabbak, reményvesztettek. Náluk az IDŐTLENSÉG PERSPEKTÍVÁTLANSÁGGAL PÁROSUL. A szegények egyötöde (20,8%), minden ötödik szegény éjt nappallá téve dolgozik, „gürcöl” a szerény megélhetésért: Náluk az IDŐTLENSÉGBEN MINDEN A MUNKÁRÓL SZÓL. (Az időszegények aránya a szegények körében magasabb, mint a teljes felnőtt népességben, az időmilliomosoké viszont kisebb.) Szegedi és Kaposvári Egyetem - Konferencia 2014 március 6-7.

17 Szegedi és Kaposvári Egyetem - Konferencia 2014 március 6-7.
Nemzetközi vizsgálatok tanulságai az alapjövedelem munkaösztönző szerepéről a szegények körében Karl Widerquist (UK) összefoglaló tanulmánya az USA és Kanada negatív jövedelemadó, illetve garantált alapjövedelemre vonatkozó kísérleteiről (5 nagy kísérlet 1965 és között) – „A failure to communicate: what (if anything) can we learn from the negative income tax experiments?” (12 tömör oldalon sorolja a kapcsolódó irodalmat) Egyértelmű + hatások: az iskolai teljesítmények/részvétel javulása, az alacsony születési súllyal születettek kisebb aránya, lakáskörülmények javulása stb. (- hatás: a válási hajlandóság nőtt) A munkavállalási hajlandóság nem romlott, a szegények nem vonulnak ki a munkaerő- piacról (az a félelem, hogy a program nem lesz emiatt finanszírozható tévesnek bizonyult), a munkára fordított idő valamelyest csökkent. A pénzhiánynak betudható „röghöz kötöttség” lazult (nagyobb mobilitás, szabadabb munkakeresés) A munkától elriasztó logika hasonló ahhoz, mintha megkérdőjeleznénk a TB rendszerünket. „Ha a társadalombiztosítási rendszer nem lenne, akkor szolidárisabbak lennénk idős hozzátartozóinkkal, és szorgalmasabban tennénk félre idős napjainkra.” Lásd még Guy Standing indiai kísérletének tanulságait (2013 decembere) https://www.youtube.com/watch?v=zZEdMVEnr8Y) Szalai Júlia tanulmánya (Dinamo blog) Szegedi és Kaposvári Egyetem - Konferencia 2014 március 6-7.


Letölteni ppt "A munka szerepe, súlya a szegények időfelhasználásában Havasi Éva"

Hasonló előadás


Google Hirdetések