Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

SZOCIOLÓGIAI HÁTTÉRTANULMÁNY A CIVIL STRATÉGIA MEGÚJÍTÁSÁHOZ Készítette: Dr. Szarvák Tibor PhD szociológus-szociálpolitikus ÖSSZEFOGLALÓKIVONAT Készült.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "SZOCIOLÓGIAI HÁTTÉRTANULMÁNY A CIVIL STRATÉGIA MEGÚJÍTÁSÁHOZ Készítette: Dr. Szarvák Tibor PhD szociológus-szociálpolitikus ÖSSZEFOGLALÓKIVONAT Készült."— Előadás másolata:

1 SZOCIOLÓGIAI HÁTTÉRTANULMÁNY A CIVIL STRATÉGIA MEGÚJÍTÁSÁHOZ Készítette: Dr. Szarvák Tibor PhD szociológus-szociálpolitikus ÖSSZEFOGLALÓKIVONAT Készült a Kerekasztalok számára január Készítette: dr. Nagyné Varga Ilona Civil Tanács Elnöke és Kis Katalin Esélyek Háza munkatárs

2 A kerekasztal megbeszélések célja:  Vélemények gyűjtése Szolnok megyei jogú város civil stratégiája című anyaghoz,  Ezen vélemények „becsatornázása”  egyrészt a Civil Tanács és a város vezetőivel folytatott konzultációkhoz  másrészt a városi civil szervezetek stratégiájának előkészítéséhez (a városi civil szervezetek stratégiája kidolgozásának tervezett időpontja ősz)

3 A civil szervezetek szociológiai problémái:  a szervezetek énképe nem megfelelő,  működési forrás elvárásainak való megfelelés magában rejti a kiszolgáltatottság lehetőségét,  civil szervezetek gyengesége a gazdasági és a humán erőforrás hiánya,  szak-és interdiszciplináris (jog, marketing, kommunikáció stb.) ismeretek hiánya,  főként a lokális, egészségügyi, korosztályos, szociális érdeklődéssel bíró egyének és kompetenciák koncentrálódnak az egyesületi közösségekben.

4 A felmérés folyamata:  2008 júliusában, a kérdőív partnerekkel való leegyeztetése történt meg.  A szociális munkás kérdezők azon civil szervezeteket keresték meg, amelyek a Civil Almanachban szerepeltek és a Civil Tanácshoz kötődő munkához valamilyen erősségű szállal kapcsolódtak.  71 db kérdőívet dolgozhattak föl a vizsgálat során.

5 A feldolgozás: Alapadatok: A 71 szervezetből:  51-egyesület,  10-alapítvány,  8-nem bejegyzett közösség,  2-közalapítvány; másként:  közhasznú szervezet 36;  kiemelten közhasznú 21,  nem közhasznú 12

6 Feldolgozás folytatása: Alapítás éve/székhely:  Az egyesületek alapításának 80%-a 1990 után következett be.  A legtöbb civil szervezeti alapítás 2001-ben történt (7 db).  Minden tizedik (főként a kilencvenes éve első felében alapított, ma már közhasznú) szervezet rendelkezik saját ingatlannal. Céljaikban megjelenik: ,,lassítani a hanyatlást, és a tevékenységek szűkülése”, 3 szervezet ,,szinten tartani a jelenlegi tevékenységeket”, 16 szervezet  pozitív jövőkép, lehetőségek fejlesztése, bővítése, 51 szervezet

7 Feldolgozás folytatása: Városbeli elhelyezkedés:  Több, mint kétharmadának belvárosi cím,  Minden tizedik szandaszőlősi, illetve Széchenyi városrészbe tartozó elérhetőség volt a székhelye.  Pletykafalu és környéke, valamint a Déli ipartelep és a Zagyván túli településrész összesen nyolc.

8 Feldolgozás folytatása: Hatókör:  Többségben szolnoki hatókörrel dolgoznak,  Gyakori a kistérségi és a megyei hatáskör is,  A regionális és az alföldi tevékenységi terület kevésbé érvényesül,  A közalapítványok (= kiemelten közhasznú szervezetek) inkább tágabb, a nem bejegyzett közösségek és az egyesületek főleg települési vagy/és kistérségben dolgoznak.

9 Feldolgozás folytatása: Info-kommunikációs technológia használata:  civil szervezetek százaléka használ munkájához számítógépet, illetve Internetet (átlagosan 4 számítógépet) Pályázási aktivitás:  A válaszadó civil szervezetek átlagosan 6 pályázatot nyújtottak be,  Ezen pályázatok közül átlagosan 4 lett sikeres.  A pályázati aktivitásban összességében közhasznú szervezetek bizonyultak sikeresebbnek. A közhasznúak átlagosan kétszer több pályázatot nyújtottak be, mint a nem közhasznúak. A sikeresség-versenyben is közel kétszeres súllyal a közhasznúak felé billen a mérleg.

10 Feldolgozás folytatása: Finanszírozási lehetőségek:  hazai pályázatok (pl. NCA)  városi költségvetés,  a tagság által biztosított források.  A nem közhasznúak körében főleg a tagi és városi források említhetők.  A közhasznúak pedig főként a hazai pályázatokra aspirálnak.  Az önkormányzati feladatellátás főleg a kiemelten közhasznúakra jellemző. Bár a civil szervezeti működésben kistérségi és a megyei hatáskör is jelen van; a megyei önkormányzati támogatás kevésbé jellemző.

11 Feldolgozás folytatása: Szervezetek tevékenységi területei:  Egészségügyi  Szociális  Kulturális  Oktatási  Gyermek és ifjúsági  Sport - és szabadidős  Emberi jogi, vallási  Szakmai, hivatásrendi  Közéleti, érdekvédelmi  Etnikai  Vidék - és területfejlesztési  Idősügyi  Környezetvédelmi

12 Feldolgozás folytatása: A civil szervezetek működése: Jellemzően:  leginkább a pályázatfigyelést,  es kapcsolattartás,  megbeszélések,  a civil honlapok látogatása,  az alaptevékenységgel kapcsolatos rendezvényszervezés,

13 Feldolgozás folytatása: A civil szervezetek működése: Legritkábban végzett tevékenységek:  a pályázatírás (mindez kapcsolódik az alacsony forrásszerzési intenzitáshoz is),  a civil kerekasztalok munkájában való részvétel. Minden szervezetben egyformán fontos:  a közösség tőke fejlesztése,  a kapcsolattartás különböző dimenziója.  A kiemelten közhasznúak számára azonban az átlagnál lényegesebb a képzéseken való részvétel.  A nem közhasznúak számára elsősorban a közösségi kapcsolatok fejlesztése volt a fontos.

14 Feldolgozás folytatása: a szervezetek erősségei és gyengeségei ERŐSSÉGEK:  aktivitás  céltudatosság  szakmaiság  lelkesedés  partnerség  együttműködésre / kommunikációra való törekvés  területi vonatkozás:,,lefedi a várost” kategória GYENGESÉGEK:  alulfinanszírozottság  „bennfentesség”,  „az igazi együttműködések hiánya”  ”információ-hiány” (”kevésbé figyelnek a kisebb civil szervezetekre”)  a civil érdekképviselet hiánya

15 Feldolgozás folytatása: a meglévő civil stratégia erősségei és gyengeségei: A civil stratégia erőssége sokak szerint abban van, hogy kialakította a szereplők közötti együttműködés kereteit.  Ebben szerepe volt/van: •a Civil Háznak •a nyilvánosságnak, •az önkormányzatnak, •a civil szervezeteknek. A gyengeség kategóriában azt jelezték a szervezetek:  civil stratégia,,alig ismert”  A,,formális partnerség” mellett a,,megvalósítás monitoringja hiányzik”.  A többség szerint a stratégia hatékonysága,,közepes”.

16 Feldolgozás folytatása: a Civil Tanács és a Kerekasztalok Működésükkel kapcsolatosan felmerült az:  Információhiány,  Eredményessége és hatékonysága civil és szakmai értékek mentén növelhető,  Nyilvánosságának növelése érdekében szintén professzionálisabb civil munka szükséges,  Tartalmi megújítás igénye.

17 Feldolgozás folytatása: Civil Tanács-Kerekasztalok-Civil Ház  Leginkább a Civil Ház kapcsán rendelkeznek információkkal a szervezetek.  Ezután következik a más civil szervezetekkel való kapcsolattartás tényezője.  Civil Ház = Szervezőmunka és kreatív katalizátor szerep. A civilek, az önkormányzat és a pályázatok között híd szerepben lévő, civil fejlesztő ügynökség képét vetítik elénk.  A feladatok elvégzésével kapcsolatban általános volt az elégedettség, különösen a hírlevél, a dokumentumtár és a képzések szervezése élvezte a válaszadók támogatását.

18 Feldolgozás folytatása: Civil Tanács-Kerekasztalok-Civil Ház A jövőkép meghatározó lépcsői:  közösségi értékeken,  összefogáson alapuló partnerségépítés (szélesebb társadalmi csoportok, kisebb civil közösségek megszólítása, illetve a civilek hatékonyabb bevonása az önkormányzati munkába). Mindez azt jelenti a válaszadók szerint:  újra kell szervezni a civil tanácsot és a civil kerekasztalokat és az így elindított proaktív (párthatásoktól mentes) civil szakmai munka megújíthatja a korábbi civil stratégia formális kereteit. Elvárások az önkormányzattól:  Információ,  Nyilvánosság,  Tartalommal megtöltött együttműködés.

19 Civil stratégia és célpiramis (prioritások, célok, intézkedések) Készült a kutatás eredményeinek felhasználásával a Civil Tanács novemberi ülésén. Civilek a helyi társadalom megújulásáért ÁTFOGÓ CÉL:  A társadalmi közösségek fejlesztése és a civil szférához kapcsolódó szerepek és feladatok megújítása,  Az Európai Szociális Modell Elveinek terjesztése (beépítése)

20 Civil stratégia és célpiramis (prioritások, célok, intézkedések) Készült a kutatás eredményeinek felhasználásával a Civil Tanács novemberi ülésén. PRIORITÁSOK:  I. A civil közösségek (érzékenységének) és problémamegoldó készségének növelése  II. A civil társadalom eszköz- és intézményrendszerének további fejlesztése  III. Partnerség építése a városi és térségi területi részek és társadalmi közösségek felé

21 Civil stratégia és célpiramis (prioritások, célok, intézkedések) Készült a kutatás eredményeinek felhasználásával a Civil Tanács novemberi ülésén. Az I. prioritáshoz: A civil közösségek (érzékenységének) és problémamegoldó készségének növelése BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK:  I.1. A civil szakmai szocializációs lehetőségek bővítése, a civil bázis szélesítése  I.2. LLL (életen át tartó tanulás) elveinek szélesítése a civil szerveztek körében (képzések, továbbképzések, nyelvi kommunikáció, pályázatírás, konfliktuskezelő tréningek, FSZ képzések, info-kommunikációs kompetencia emelése)  I.3 Az önkéntességen alapuló civil mozgalmak erősítése,  I.4. A periférikus területek, csoportok érdekérvényesítő képességének erősítése

22 Civil stratégia és célpiramis (prioritások, célok, intézkedések) Készült a kutatás eredményeinek felhasználásával a Civil Tanács novemberi ülésén. A II. prioritáshoz: A civil társadalom eszköz- és intézményrendszerének további fejlesztése BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK:  II.1 Rövid, közép-és hosszú távú (projektalapú) helyi önkormányzati pályázati stratégia  II.2. A Civil Ház fejlesztési ügynökség profilú szerepének erősítése  II.3. A kommunikációs csatornák fejlesztése (civil rádió, hírlevél, interaktív honlap)  II.4. Szervezeti-kulturális működési professzió a civil társadalom szerveződésének formai,,kellékei” körében

23 Civil stratégia és célpiramis (prioritások, célok, intézkedések) Készült a kutatás eredményeinek felhasználásával a Civil Tanács novemberi ülésén. A III. prioritáshoz: Partnerség építése a városi és térségi területi részek és társadalmi közösségek felé BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK:  III.1. Civil részvételen alapuló döntéshozatal meghonosítása, önkormányzati-civil; civil-gazdasági partnerség erősítése  III.2. Területi szintű civil szervezeti működés kiterjesztése, ernyőszerveztek (civil klaszter) létrehozása a településrészeken, kistérségi településeken  III.3. Nemzetközi partnerség kiépítése, testvérvárosi kapcsolatfelvétel  III.4. Jó gyakorlatok megismerése, terjesztése

24 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!


Letölteni ppt "SZOCIOLÓGIAI HÁTTÉRTANULMÁNY A CIVIL STRATÉGIA MEGÚJÍTÁSÁHOZ Készítette: Dr. Szarvák Tibor PhD szociológus-szociálpolitikus ÖSSZEFOGLALÓKIVONAT Készült."

Hasonló előadás


Google Hirdetések