Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szeged Idegenvezetés modul 2008. Városháza  Vedres István tervei alapján épült  1799-1805  A nagy árvíz után Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szeged Idegenvezetés modul 2008. Városháza  Vedres István tervei alapján épült  1799-1805  A nagy árvíz után Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján."— Előadás másolata:

1 Szeged Idegenvezetés modul 2008

2 Városháza  Vedres István tervei alapján épült   A nagy árvíz után Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján emeletet húztak rá  Eklektikus neobarokk stílusban gondolták újra

3 Sóhajok hídja  A velencei híd mintájára készült  Ferenc József tiszteletére létesült  Az árvíz után újjászületett Szegedet meglátogató uralkodó így közvetlenül átjuthatott a Városházára a szomszédos Bérházból

4 Zsótér-ház  Klasszicista stílusú palota  Névadója Zsótér János gazdag gabonakereskedő és hajótulajdonos  Ebben a házban szállt meg Mikszáth Kálmán, aki a Szegedi Napló főmunkatársa volt  A nagy árvíz éjjelén is itt tartózkodott  Ő volt a tragédia első krónikása  Híres mondata:  „A hajnal nem találta meg többé Szegedet…”

5 Az áldást hozó és A romboló Tisza  Pásztor János munkája  A romboló Tiszát pontyon száguldó haragos férfiú jelképezi, aki egy fiatal anyát ragad magával  A nyugvó vizet kecsegén lovagló najádok ( vizeket őrző antik istennők) személyesítik meg

6 Klebelsberg Kunó szobra  Melocco Miklós alkotása  A mészkőből készült szokatlan megformálású emlékmű elüt a tér többi egészalakos szobrától  A szobor „testét” szellemi értékek megteremtésében bővelkedő életműve formálja meg

7 Szent István és Boldog Gizella szobra  Kligl Sándor műve  A hatalmi harcok súlya alatt megtörtnek látszó király minden jellemző kelléket magán visel: korona, országalma, jogar, palást, kard  Gizella bájos fiatalasszonyként tűnik fel, kezében kereszttel díszített rózsafüzért tart

8 Tisza Szálló  Eklektikus stílusú palota  A város legrégibb szállodája  Nevét Tisza Kálmán miniszterelnökről kapta  Nagyterme a város legszebb koncertterme  A szálló kávéházában törzsvendég volt Babits Mihály és Juhász Gyula

9 Deák Ferenc szobra  Zala György alkotása  Neobarokk pátosza jellemzi  Az emlékmű alakja mögött a „nemzet testét” jelképező fatörzs látható újrasarjadó hajtásokkal  A sziklaszirten a politikus jellemző mondata olvasható:  „Amit erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse visszahozhatják, de amiről a nemzet félve a szenvedésektől önmaga lemondott, annak visszaszerzése nehéz és mindig kétséges.”

10 Tisza Lajos szobra  Fadrusz János és Rollinger Gál Rezső műve  Tisza Lajos volt az árvíz utáni újjáépítés királyi biztosa  Kora legjobb műszaki és városrendezési terveit valósította meg  Tisza Lajos szobra a folyó rakodópartjáról szemléli, ahogy lejjebb a munkások egy hatalmas követ illesztenek a helyére

11 Vásárhelyi Pál szobra  A mérnökszobor Mátrai Lajos alkotása – 1905  Vásárhelyit egy védgát tetején ábrázolja, amint parancsolóan mutatva a védelmet irányítja  A mellékalakokat Pásztor János készítette  A koszorúba bújtatott pálmaág a jó munkának állít emléket  A búzakévén ülő parasztasszony gyermekkel a szabályozás által megteremtett jólétet szimbolizálja  Balról egy felfordított talicska mellett pihenő kubikos, hátul egy árvédelmi ladik látható  A talpazaton elhelyezett emléktábla a Tisza eddigi legmagasabb vízállását mutatja: 2006-ban 1009 cm-en tetőzött a folyó

12 Széchenyi István szobra  Stróbl Alajos  Márványból faragta  A legnagyobb magyart díszmagyarban, kezében süvegét tartva ábrázolja  A talpazaton rakodópark részletei láthatók kikötőbójára tekeredő hajókötéllel  A szürkemárvány dombormű Széchenyi sokrétű munkásságának állít emléket

13 Köszöntőszobrok  Párkányi Raab Péter alkotásai – 2000  A reneszánsz karneváli jelmezbe öltöztetett bronz emberpár zászlóval a kezében üdvözli a sétálóutcába lépőt

14 Utcai zene  Kligl Sándor alkotása  A szoborpáros egyik tagja a hegedűjét pengető vándormuzsikus,  akit csinos fiatalasszony és mackóját szorongató kislánya hallgat

15 Kossuth Lajos szobra  Róna József alkotása  Kossuth születésének 100. évfordulóján leplezték le  Talpazatára szegedi toborzóbeszédének kezdő sorait vésték:  „Szegednek népe, nemzetem büszkesége”  A szobrász Kossuthot a szónoklás hevében ábrázolta  A talpazaton Kossuth-szakállas, harcsabajuszú parasztgazda ül, vállán kiegyenesített kaszával. Tekintetét Kossuthra szegezi.  Szemben ünnepi öltözetű honleány virágot nyújt át a szónoknak

16 Kárász-ház  A tér legszebb műemléke  Klasszicista stílusban épült 1845-ben  Kőkonzolos erkélyének kovácsoltvas rácsa iparművészeti remekmű  Itt szállt meg Kossuth július 11-én, és mondta el majd hatvanezres tömeg előtt utolsó magyarországi beszédét

17 Millenniumi díszkút  Tóbiás Klára alkotása – 2000  A medence közepén négy vízköpő szárnyas oroszlán tartja az országalmát. A négy szkíta oroszlán mindegyike gondolatot közvetít:  a hit, a becsület, a bátorság, a fény üzenetét  A művész szándéka szerint a kút vizével a test, magasztos eszmeiségével pedig a lélek szomjúságát csillapítja

18 Ungár-Mayer -palota  Magyar Ede tervei alapján emelték  Szegeden itt alkalmaztak először vasbetont lakóház építéséhez  Az épület az eklektikához visszatérő szecesszió formajegyeit mutatja  Saroktornya korának egyik legszebb alkotása a rajta körben egymásba kapaszkodó pléhhölgyekkel

19 Fekete-ház  Mayer Ferdinánd vaskereskedő számára épült  Az angol gótika szellemében  Nevét korábbi sötétszürke színéről kapta  Figyelemre méltó tudoríves kapuja, zárt sarokerkélye  Ma a Móra Ferenc Múzeum új- és legújabb kori kiállításainak ad otthont

20 Reök-palota  Magyar Ede munkája – 1907  Reök Iván vízügyi mérnök ( Munkácsy Mihály unoklaöccse) számára készült  Az épület formálása egyedülálló  Hasonlít Gaudí barcelonai házaira, de felfedezhetők rajta a párizsi metróállomások és Victor Horta brüsszeli házainak hatása  A homlokzaton alkalmazott növeényi ornamentika a lépcsőházban is folytatódik  A kiugró párkányok alatti falmezőket eredetileg pucér vízitündéreket ábrázoló seccók díszítették, amelyeket azonban a család kérésére eltávolítottak

21 József Attila szobra  Varga Imre alkotása  A hatvanas évek elejének elnagyolt mintázási modorában készült  Nem olyannak ábrázolja a költő alakját, amilyennek az emberek képzeletében él  Alakjának dacos kiállása jól illeszkedik eltanácsolására írt híres válaszverséhez:  „Én egész népemet fogom  nem középiskolás fokon  taní-  tani!”  (Születésnapomra, 1937)

22 Zenélő szökőkút  A nagy árvíz századik évfordulójára készült  Tarnai István alkotása  A 2008-ban felújított térdísz új vízjátéka 12 méter magasra nyúlik fel.  A kút 1200 köbméter vizet spriccel szét óránként, és 100 dallamot játszik le.  A medence szegélyén Juhász Gyula Szonett Szegedhez című versének sorai olvashatók:  „Állj boldogan és büszkén, ősi város Simulj szerelmes szívvel a Tiszához.”

23 Dugonics András szobra  Izsó Miklós alkotása, amit a művész korai halála után tanítványa Huszár Adolf fejezett be 1876-ban  Szeged első nem egyházi jellegű köztéri szobra  Dugonics András az első magyar regény, az Etelka írója, matematika professzor  Matematikai műszavai közül ma is használatos a derékszög, az egyenlet, a gömb, hasáb, tétel stb.

24 II. Rákóczi Ferenc lovas szobra  Ifj. Vastagh György műve  A neves állatszobrász a lovat egy csataménről, Rákóczit egy daliás bajszú szegediről készítette  A talapzaton 1703-as kiáltványának sorai olvashatók latinul  Cum Deo pro patria et libertate –”Istennel a hazáért és a szabadságért”

25 Hősök kapuja  Városkapunak épült a vasúton érkezők számára 1936-ban  Az első világháborúban meghalt 12 ezer szegedi emlékére kapta a nevét  A homlokzat honvédszobrai – az élő és a halott katona – Lőte Éva alkotása  A kapu boltíveit Aba Novák Vilmos hatalmas freskói díszítik.  Három témát jelenítenek meg: a háborús emlékezést, a hősi halottak dicsőítését és Horthy Miklós Szegedről való elindulását  A freskót 1949-ben levakolták.  A monumentális művet 2000-ben állították helyre

26 Sárkányölő Szent György szobra  A magyar gótikus szobrászat egyik legjelentősebb alkotásának másolata  Eredetijét a Kolozsvári testvérek készítették 1373-ban  A szobor a keresztesek, lovagok védőszentjét ábrázolja, aki 303-ban vértanúságot szenvedett  Az ősi monda szerint egy sárkány egy várost sanyargatott mérges leheletével. A város polgárai engesztelésül sorra feláldozták előbb juhaikat, majd gyermekeiket. Már a király leányát is kisorsolták, amikor György lovag egyetlen lándzsadöfésével leterítette a fenevadat.

27 Az 1956-os forradalom emlékműve  Melocco Miklós – 1997  E szokatlan emlékmű azt ábrázolja amint a szabadság lepkéjét 19 ember hordozza a vállán, és igyekszik azt repülésre bírni  A művész igazi portrékat faragott, amellyel azt kívánta hangsúlyozni, hogy a valóságos emberek valódi események részesei voltak

28 Fogadalmi templom  Építését az újabb árvizektől való menekülésért fogadalomból határozták el  Helyén a Demeter-templom volt  Terveit Schulek Frigyes és Foerk Ernő készítette  Az építkezés 1913-ban kezdődött, amelyet az első világháború félbeszakított.  Végül 1930-ban szentelték fel  A Dóm hazánk 4. legnagyobb temploma  Neoromán stílusú

29 Dömötör-torony  A város legrégibb műemléke  A Demeter templom bontásakor találták meg  Alsó része román, felső része kora gótikus stílusú  A szegediek többsége le akarta bontatni, többek között Móra Ferencnek köszönhető, hogy megmaradt  1931-ben falába ajtót vágtak, és keresztelőkápolnává képezték ki  Az ajtó bélletébe beillesztették a város legrégibb szobrászati emlékét, a Kőbárányt.

30 Új zsinagóga  Baumhorn Lipót tervei alapján emelték  Hazánk második legnagyobb zsidó temploma  A mór-szecessziós stílusú építményen valamennyi építészeti stílus jegyei felismerhetők  A zsinagóga legszebb része a kupolabelső, amely a világot szimbolizálja  1944-ben a zsinagóga volt a gettó központja.

31 Alsóvárosi ferences templom  Az Alföld egyik legjelentősebb középkori emléke  Alsó része a középkorban, sisakja 1827-ben készült el.  A templom berendezése Szeged barokk kori művészetének legragyogóbb teljesítménye

32 Móra Ferenc Múzeum  Klasszicizáló, késő eklektikus stílusban épült  A múzeum – közművelődési palota tekintélyét több nagynevű vezetője – Móra Ferenc, Tömörkény István alapozta meg

33 Vár  A 2. században a Vár utca sarkán egy római őrállás lehetett.  A népvándorlás során elpusztult épület helyén földvárat emeltek a honfoglaló magyarok.  Miután ezt a tatárok pusztították el, helyébe IV. Béla építtetett hatalmas téglavárat  A maradvány mellett létesített kőtárban kaptak helyet a vár bontása során előkerült román, gótikus, reneszánsz és barokk faragványok


Letölteni ppt "Szeged Idegenvezetés modul 2008. Városháza  Vedres István tervei alapján épült  1799-1805  A nagy árvíz után Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján."

Hasonló előadás


Google Hirdetések