Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

TÁRSADALOMTUDOMÁNY II. ÜLÉSELNÖK: LÉNÁRT ÁGOTA, SZABÓ LAJOS „SPORTTUDOMÁNY az EGÉSZSÉG és a TELJESÍTMÉNYSZOLGÁLATÁBAN” IX. ORSZÁGOS SPORTTUDOMÁNYI KONGRESSZUS.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "TÁRSADALOMTUDOMÁNY II. ÜLÉSELNÖK: LÉNÁRT ÁGOTA, SZABÓ LAJOS „SPORTTUDOMÁNY az EGÉSZSÉG és a TELJESÍTMÉNYSZOLGÁLATÁBAN” IX. ORSZÁGOS SPORTTUDOMÁNYI KONGRESSZUS."— Előadás másolata:

1 TÁRSADALOMTUDOMÁNY II. ÜLÉSELNÖK: LÉNÁRT ÁGOTA, SZABÓ LAJOS „SPORTTUDOMÁNY az EGÉSZSÉG és a TELJESÍTMÉNYSZOLGÁLATÁBAN” IX. ORSZÁGOS SPORTTUDOMÁNYI KONGRESSZUS SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM JUHÁSZ GYULA PEDAGÓGUSKÉPZŐ KAR TESTNEVELÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI INTÉZET Magyar Sporttudományi Társaság

2 TÁRSADALOMTUDOMÁNY II. 1)A sport és a torna helye, szerepe a tornász szülők életébenA sport és a torna helye, szerepe a tornász szülők életében 2)Középiskolás fiatalok versengő attitűdje az egészségmagatartási szokások tükrébenKözépiskolás fiatalok versengő attitűdje az egészségmagatartási szokások tükrében 3)Az egészség pszichés és pszichoszociális dimenzióinak panel vizsgálata önkéntesek körébenAz egészség pszichés és pszichoszociális dimenzióinak panel vizsgálata önkéntesek körében 4)Élvonalbeli női kézilabda válogatottak támadó taktikájának összehasonlító vizsgálata az eredményesség tükrében – a 2011-es brazíliai világbajnokság mérkőzései alapjánÉlvonalbeli női kézilabda válogatottak támadó taktikájának összehasonlító vizsgálata az eredményesség tükrében – a 2011-es brazíliai világbajnokság mérkőzései alapján 5)Magyarország turizmusának változása az elmúlt 25 évben, különös tekintettel a sportturizmusraMagyarország turizmusának változása az elmúlt 25 évben, különös tekintettel a sportturizmusra 6)Serdülőkorú egyéni és csapatsportolók szerfogyasztásának vizsgálataSerdülőkorú egyéni és csapatsportolók szerfogyasztásának vizsgálata 7)Az Észak-alföldi régió egészségturisztikai trendjeinek regionális vizsgálata a keresleti és kínálati elemek tükrébenAz Észak-alföldi régió egészségturisztikai trendjeinek regionális vizsgálata a keresleti és kínálati elemek tükrében 8)A versenyzési egyensúly dilemmái a magyar férfi kosárlabdázásbanA versenyzési egyensúly dilemmái a magyar férfi kosárlabdázásban 9)Kosárlabdázó fiatalok néhány szocio-ökonómiai és pszichológiai jellemzőjeKosárlabdázó fiatalok néhány szocio-ökonómiai és pszichológiai jellemzője 10)Sportkiadások háztartásonkénti eltérései MagyarországonSportkiadások háztartásonkénti eltérései Magyarországon 11)Preventív- és kockázati magatartásformák jellegzetességeinek összehasonlító vizsgálata egyetemisták körébenPreventív- és kockázati magatartásformák jellegzetességeinek összehasonlító vizsgálata egyetemisták körében 12)Szombathelyi és kolozsvári diákok sportolási szokásaiSzombathelyi és kolozsvári diákok sportolási szokásai 13)A sportrendezvényekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosításának elméleti és gyakorlati kérdéseiA sportrendezvényekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosításának elméleti és gyakorlati kérdései 14)Ötből négy működik! De hogyan? 15)A fiatal sportoló sportpszichológiai profilja és érzelmi intelligenciájaA fiatal sportoló sportpszichológiai profilja és érzelmi intelligenciája 16)Tápláltsági állapot – rekreációs sport – táplálkozás – egészségTápláltsági állapot – rekreációs sport – táplálkozás – egészség 17)Sporttudományi kutatások a múltban és a jelenben SzegedenSporttudományi kutatások a múltban és a jelenben Szegeden 18)A futsal, mint szabadidő- és versenysport lehetőség az egyetemekenA futsal, mint szabadidő- és versenysport lehetőség az egyetemeken 19)EuroGames 2012 BudapestEuroGames 2012 Budapest

3 A sport és a torna helye, szerepe a tornász szülők életében Versics Anikó, Boldizsár Dóra, Hamar Pál

4 Versengés faktorok átlagai és dohányzás Versengés faktorok átlagai és alkoholfogyasztás Versengés faktorok átlagai és táplálkozás Versengés faktorok átlagai és sport Versengés élvezete (3.64): A másokkal való versenyzés elégedettséggel tölt el (0.74); Versenyző egyéniség vagyok (0.821); Megpróbálom elkerülni a másokkal való versengést (-0.584); Nem szeretek mások ellen versenyezni ( ); Élvezem az ellenféllel szembeni versengést (0.697); Gyakran megpróbálok másokat túlteljesíteni (0.776); Szeretem a versenyzést/versengést (0.802); Társas konfliktusok kerülése (2.48): Szinte mindent megteszek, hogy elkerüljem a vitákat (0.796); Megpróbálom elkerülni a másokkal való versengést (0.320); Gyakran inkább csendben maradok, minthogy esetleg megbántsak másokat (0.692); Megpróbálom elkerülni a vitákat (0.848); Általában egyetértek a csoport többi tagjával, minthogy konfliktust szítsak (0.581); Félelem a versengéstől (1.88): A versenyhelyzetek kellemetlenül érintenek; (0.728); Általában egyetértek a csoport többi tagjával, minthogy konfliktust szítsak (0.324); Nem szeretek mások ellen versenyezni (0.415); Rettegek a másokkal szembeni versengéstől (0.801); Nem okoz örömet mások kihívása, még akkor sem, ha szerintem nincs igazuk (0.411) Dél-Alföldi Régió, (Békés és Csongrád megye), 2005; éves (Mean: 16.3 év, S.D. 1.3 év) középiskolások (N=548); 42%-a lány, 58%-a fiú; Önkitöltéses kérdőíves módszer; Kérdőív: szociodemográfia; preventív-és rizikómagatartások (Luszczynska és mtsai, 2004);társas összehasonlítás (INCOM, Gibbons és Buunk, 1999; Pikó 2002), versengő attitűd (Competitivness Index, Houston és mtsai, 2002), szociális coping (LDM Inventory, Spielberger és mtsai, 2002; Sipos és Balassa 2004) Középiskolás fiatalok versengő attitűdje az egészségmagatartási szokások tükrében Keresztes Noémi 1 ; Fülöp Márta 2, Pikó Bettina 3 1 SZTE JGYPK,TSTI; 2 MTA TTK Kogn.Idegtud.Pszich.Int.; ELTE PPK Pszich.Int.; 3 SZTE ÁOK,Magtud.Int

5 Rekreatív mozgásprogramban részt vevő csoportok lekérdezése,pszichés és pszichoszociális felmérés Kérd ő íves vizsgálatunkat Szegeden, szervezett formában meghirdetett 4 hónapos mozgásprogramok keretén belül végeztük (n= 187; átlagéletkor: 43,2 év) A vizsgálat első hullámában, februárban 187 f ő vett részt, a má- sodik hullámban, májusban 122 fő, a harmadik hullámban pedig június-tól 63 f ő, akik már in- terneten keresztül töltötték ki a kér- d ő ívet. A program elejéhez képest 1 év után az összes eredmény javuló tendenciát mutatott (SPH, SPF és pszichoszo- matikus tünetskála), de a program óta az SPH tovább nőtt, a többi ered- mény pedig nem szignifikánsan, de változást mutatott. A fizikailag aktív életmód, a rendszeres sport empi- rikusan kimutathatóan jótékony ha- tással van a pszichés és pszichoszo- ciális állapotra. AZ EGÉSZSÉG PSZICHÉS ÉS PSZICHOSZOCIÁLIS DIMENZIÓINAK UTÁNKÖVETÉSES VIZSGÁLATA A TÁMOP-BAROSS PROGRAM RÉSZTVEVŐINÉL 1 Kiss Balázs, 1 Keresztes Noémi, 1 Szilágyi Nóra, 12 László Ferenc†, Balogh László 1, 1 Testnevelési és Sporttudományi Intézet, JGYPK, SZTE

6 Élvonalbeli női kézilabda válogatottak támadó taktikájának összehasonlító vizsgálata az eredményesség tükrében – a 2011-es brazíliai világbajnokság mérkőzései alapján Kőnig-Görögh Dóra, Ökrös Csaba

7 Magyarország turizmusának változása az elmúlt 25 évben, különös tekintettel a sportturizmusra Bevezetés • 1960-as évekig: ki- és beutazás korlátozott. Jellemző: belföldi szakszervezeti üdültetés. • 1960-as évektől: infrastruktúra-, szállodafejlesztési program (nem minőségi). • 1970-es évektől: Nyugat felé nyitás, beutazó szám nő  Divat:"szocialista tábor legvidámabb barakkja". • 1980-as évek közepétől: stagnálás, Balaton part: „két Németország” találkozóhelye. • A rendszerváltás után (1990-től): keleti turisták elvesztése. Turizmus csökken, színvonal alacsony. • 1990-es évek végétől: lassú minőségi fejlődés, turizmusstratégiák, fejlesztési tervek. Lasztovicza Dóra Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Módszerek • Turizmus stratégiák és fejlesztési tervek, • KSH statisztikai adatai, • Korábbi kutatási eredmények elemzése. Eredmények Sportturizmus rendszerváltás előtt: sportolók, sportszakemberek versenyekre való kiutazásai es évek: Piacképes: egyénre szabott termékek  Specializálódott turizmusfajták: Sport-, Kaland-, Ökoturizmus Az aktív üdülési formák, sporttevékenységek szerepe nő: • Sportolási céllal utazók: 8,6% • Nyaralás alatt sportolók:53,5% - Természetjárással összekötött utazásokon résztvevők 70%-a, - Sportolás és szórakozás motivációs tényezővel utazók 64,1%-a vallja magát boldognak. Milliárdos üzlet a sportturizmus: sportesemények, világversenyek látogatása nő  költési hajlandóság nagyobb. Magyarország fontosabb sportturisztikai lehetőségei: a lovas-, vadász-, horgász-, golf-, vízi-, kerékpáros turizmus, túrázás. Összefoglalás Korábban politikai, ma főként gazdasági akadálya van az utazásnak. A sport, egészséges életmód felértékelődött. Sportrendezvények látogatottsága nő. Aktív szervezett sporttevékenységeket hiánya. Megoldás: Egészség- és sportturizmus összekötése, nagyobb hangsúlyt fektetni a szabadidősportokra, infrastruktúrafejlesztés. Referencia: Bánhidi, M.: Sporttudomány és turizmus, Magyar Sporttudományi Szemle, 8. évf., 30. sz. 2007/2. Földesiné, Sz. Gy.- Gál, A.- Dóczi, T.: Társadalmi riport a sportról, In: Dóczi, T.: Sportturizmus, mint szabadidős tevékenység társadalmi összetevői, Budapest, 2008 Győrffy, Á.: Mit keresnek a vendégek a Balatonnál 2002 nyarán? Veszprém Megyei Napló, 2002 Lengyel, M.: A turizmus általános elmélete, Budapest, 2004 Michalkó, G.: Boldogító utazás, a turizmus és az életminőség kapcsolatának magyarországi vonaltkozásai, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2010

8 1) Szerfogyasztás / nem (%) TELJESFIÚKLÁNYOK DOHÁNYZÁS Életprevalencia (p>0,05)I34,43434,9 N65,66665,1 Havi prevalencia (p>0,05)I17,117,516,7 N82,982,583,3 ALKOHOL Életprevalencia (p<0,05)I75,782,567,4 N24,317,532,6 Havi prevalencia (p< 0,05)I49,255,941,2 N50,844,158,8 Nagyivás (p>0,05)I70,675,366,7 N29,424,733,3 KÁBÍTÓSZER Életprevalencia (p>0,05)I2,614,7 N97,49995,3 Havi prevalencia (p>0,05)I1,102,4 N98,910097,6 % CSAPATEGYÉNI N=124N=64 DOHÁNYZÁS Életprevalencia (p<0,001)I42,718,8 N57,381,3 Havi prevalencia (p>0,05)I20,311,1 N79,788,9 ALKOHOL Életprevalencia (p<0,05)I80,667,2 N19,432,8 Havi prevalencia (p<0,05)I54,838,7 N45,261,3 Nagyivás (p<0,05)I35,517,7 N64,582,3 KÁBÍTÓSZER Életprevalencia (p>0,05)I3,21,6 N96,898,4 Havi prevalencia (p>0,05)I1,60 N98,4100 2) Szerfogyasztás (előfordulás) / sportág ALKOHOLFOGYASZTÁS ÉLETPREVALENCIA ALKOHOLFOGYASZTÁS HAVI PREVALENCIA DOHÁNYZÁS ÉLETPREVALENCIA Prediktorok OR a (95% CI) b OR a (95% CI) b OR a (95% CI) b Egyéni (referencia) Csapatsport 2,03*1,03-4,041,92*1,03-3,583,24**1,57-6,67 a OR, Esélyhányados (Odds Ratio) b 95% CI, 95%-os Konfidencia Intervallum *p<0,05 **p<0,001 3) Szerfogyasztás / sportág (esélyhányadosok) A serdülôkori egészségmagatartás átalakulása során nemcsak a sportolásra szánt idô csökken, hanem egyúttal tanúi lehetünk annak, ahogyan a káros szenvedélyt okozó szerek fogyasztása ugrásszerûen megemelkedik. A vizsgálatunkban 189 sportoló vett részt. A 103 fiú és 86 lány (54%, 46%) átlag életkora 15,5 év volt. Az adatgyûjtés önkitöltéses kérdôíves módszerrel történt. Mintánkban a fiúk és a lányok dohányzási szokásai nem különböztek, viszont a fiúk többször és több alkoholt ittak, mint a lányok. A minta adatait HBSC felmérésekkel összehasonlítva a sportoló státuszt védônek találtuk a dohányzással szemben és hajlamosítónak az alkoholfogyasztásra vonatkozóan. A csapatsportok növelték az esélyét a dohányzás és az alkoholfogyasztás korai kipróbálásának, valamint a rendszeres alkoholfogyasztásnak. Logisztikus regresszióχ2-próba SERDÜLŐKORÚ EGYÉNI ÉS CSAPATSPORTOLÓK SZERFOGYASZTÁSÁNAK VIZSGÁLATA Mikulán Rita – Pikó Bettina SZTE JGYPK Testnevelési és Sporttudományi Intézet, Szeged SZTE Magatartástudományi Intézet, Szeged

9 Az Észak-alföldi régió egyik zászlós turisztikai terméke az egészségturizmus. Az Észak-alföldi régió Turizmusfejlesztési Stratégiájában ( ) fejlesztési prioritást élvez ennek a turisztikai terméknek a fejlesztése. Az Észak-alföldi régió egészségturizmusában Hajdú-Bihar megye gyógyturisztikai keresletében tapasztalhatunk növekvő trendet, míg Jász-Nagykun- Szolnok és Szabolcs-Szatmár Bereg megye a wellness turizmus területén számolhat keresletbővüléssel.

10 A versenyzési egyensúly dilemmái a magyar férfi kosárlabdázásban Nagy Ágoston

11 Célkitűzések: - A családdal kapcsolatos néhány szocio-ökonómiai jellemző vizsgálata - A sportoló fiatalok stressz kezelésének és megküzdési mechanizmusainak vizsgálata Eredmények: A családi jellemzők vizsgálatánál a nemek között nem találtunk szignifikáns különbséget, ezért az adatokat összevontuk (1. táblázat). A családi együttélés formáit vizsgálva megállapítható, hogy a gyerekek 75%-a teljes családban él, ami a mai magyar viszonyok között igen jó aránynak tekinthető. A szülők között igen magas a felsőfokú végzettségűek aránya. A 2. ábrán a megküzdési stratégiák skálaértékei találhatók. A skálaértékek nagyon hasonlóak. A leggyakrabban használt megküzdési mód a feszültségkontroll. Itt a lányok értékei a magasabbak. A standard átlag alatti értéket mutatnak az emóciókiürítés és az önbüntetés skálái. 1. ábra: A lányok és fiúk PIK-J skálái2. ábra: A lányok és fiúk Coping-J skálái 1. táblázat A székesfehérvári kosárlabdázók családi jellemzői (%) A Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív skálái alapján elmondható, hogy mindkét nemre jellemző a pozitív életszemlélet (1. ábra). A lányok a fiúktól elsősorban a koherenciaérzésben térnek el. A lányok jobban becsülik magukat, kreatívabbak a stresszhelyzetek kezelésében, jobb kapcsolatteremtő és alkotó képességekkel rendelkeznek. Kosárlabdázó fiatalok néhány szocio–ökonómiai és pszichológiai jellemzője NÉGELE Zalán 1, PÁPAI Júlia 2, TRÓZNAI Zsófia 2, NYAKAS Csaba 3 1 Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola, Székesfehérvár, ²Nemzeti Sport Intézet, Budapest, 3 Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest

12 Adatbázis: KSH Háztartásstatisztika 2008, 7650 háztartás sportkiadási tételei PAÁR DÁVID Módszertan: Bináris logit és Probit modellek 65 év és felette év (×1,611) év (×2,786) év (×4,593) év (×5,200) 24 év és alatta (×7,706) Szakiskola vagy alacsonyabb Érettségi (×1,900) Diploma (×3,015) Községek Egyéb városok (×1,363) Megyeszékhelyek (×1,755) Budapest (×2,859) 0 gyermek 5 vagy több gyermek (×1,516) 1-2 gyermek (×2,018) 3-4 gyermek (×2,529) Közép-Mo. Észak-Mo. (×0,784) Dél-Alföld (×1,018) Dél- és Nyugat-Dunántúl (×1,038) Észak-Alföld (×1,229) Közép-Dunántúl (×1,312) EREDMÉNYEK A referenciakategóriához képest mekkora az esélye annak, hogy a sportkiadások jelen vannak az egyes háztartástípusok kiadásai között? IX. Országos Sporttudományi Kongresszus, Szeged, Jelmagyarázat:Legnagyobb eséllyel rendelkezik sportkiadással Viszonyítási kategória 1%-os jövedelem növekedés = 9%-os valószínűségnövekedés SPORTKIADÁSOK HÁZTARTÁSTÍPUSONKÉNTI ELTÉRÉSEI MAGYARORSZÁGON

13 2,8% 9% 7,6% 36,6% 44% 10% 24,5% 8% 22,5% 35% Fizikai aktivitás gyakorisága Minta, módszer: Szegeden tanulók: SZTE BTK, ÁOK, JGYPK ; n=501 (42,5% férfi, 57,5% nő); Szerbiában tanulók: Újvidéki Egyetem, BTK, TTK, Sport és Testnevelési Kar, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Szabadka, Közgazdasági Kar, Biotermelési Kar Topolya; n=200 (56,5% férfi, 43,5% nő); Önkitöltések kérdőíves módszer. Cél: Életmód stílusok feltárása, sportolási, táplálkozási és dohányzási szokások vizsgálata, kulturális különbségek keresése. MSTT Szeged Szegeden tanulók Szerbiában tanulók Megbeszélés: A területileg behatárolt mintával (Szeged, Észak-Bácska) rámutattunk, hogy a preventív - és kockázati magatartásban szignifikáns különbségek mutatkoznak az eltérő nemzetiségűek között. A kulturális értékek, hagyományok sajátos formában jelennek meg, és ezek megmutatkoznak az egyetemista populáció egészségmagatartásában. Korlátok: Szubjektív önminősített módszer;Validitási eljárások szüksége; A régiók közötti életmód feltárásához teljes elemzés szükséges; Reprezentatív kiterjesztés a hatékony program létrehozása érdekében. Preventív – és kockázati magatartásformák jellegzetességeinek összehasonlító vizsgálata Horváth Virág 1, Pálinkás Anikó 1, Keresztes Noémi 1 1 SZTE JGYPK Testnevelési és Sporttudományi Intézet

14 Szombathelyi és kolozsvári diákok sportolási szokásai Polgár Tibor, Koltai Miklós: Nyugat-magyarországi Egyetem Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar, Szombathely Bertók Szabolcs, Kolozsvár Kulcsszavak: sportolási szokások, szabadidő, sportszerek Sportolási alkalmak a testnevelés órán kívül * Iskola (%) SzombathelyKolozsvár (p<0,05) középfőiskolaközépfőiskola nem sportol23142 heti vagy több Sportolási alkalmak a testnevelés órán kívül * Anya végzettsége (%) SzombathelyKolozsvár általánosközépfelsőáltalánosközépfelső nem sportol heti vagy több Sportolási alkalmak a testnevelés órán kívül * Apa végzettsége (%) SzombathelyKolozsvár általánosközépfelsőáltalánosközépfelső nem sportol heti vagy több Módszerek Alapsokaságnak szombathelyi és kolozsvári középiskolásokat, egyetemistákat és főiskolásokat tekintettük. Kérdőíves módszerrel szisztematikus véletlen mintavételt alkalmaztunk. A statisztikai elemzést SPSS 17,0 for Windows segítségével végeztük (p<0,05). Sportolási alkalmak a testnevelés órán kívül * Nem (%) Szhely (p<0,01)Kolozsvár férfinőférfinő nem sportol2399 heti vagy több Összefoglalás A vizsgálat egyik kulcsgondolata az volt, hogy megkeressük a sportos életmódhoz vezető út mozgatórugóját. Ennek első elemének a sportolási értéktartalmak (célok és feladatok) felismerését tekintettük.

15 dr. Rippel-Szabó Péter, LL.M. A sportrendezvényekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosításának elméleti és gyakorlati kérdései Sportszövetség Sportoló Sportverseny-szervező Sportszervezet Sportoló A sportszövetségi piramis és a vagyoni értékű jogok értékesítése  A vagyoni jogok kollektív vs. egyéni értékesítése: A sportszövetség szabályozza, korlátok közé szorítja a sportszervezetek, ill. a sportszövetség és a sportszervezet szabályozza, korlátozza a sportolók vagyoni értékű jogainak értékesítését.  A szabályozási környezet hatása: A sportszervezeteknek és a sportolóknak a kereskedelmi szerződések megkötésekor – az általános jogszabályi környezet mellett – figyelemmel kell lenniük a sportszövetségi szabályzatokra és kereskedelmi szerződésekre is. Szponzor Média Tagság általi szabályokhoz kötöttség Szabályokhoz való kötöttség tagság vagy szerződés által A sportág immateriális vagyoni értékű jogait a sportszövetségek, sportszervezetek és sportolók saját imázsa, ill. azok összessége adja. A kereskedelmi (szponzorálási és arculat-átviteli, ill. közvetítési jogokra vonatkozó) szerződések (lásd: )  A szerződések tartalma a jogszabályokhoz, a sportszövetségi szabályokhoz, ill. sportolók esetében a sportszerződéshez is, továbbá a már létező egyéb kereskedelmi szerződésekhez igazodik.  Mindezek figyelembevételével mindenki számára realizálható a legnagyobb bevétel.

16 14.

17 Cél: Cél: Az érzelmi intelligencia (EQ) és hat sportpszichológiai tényező közötti kapcsolat tanulmányozása fiatal sportolókban. Munkahipotézis: A sportban fontos pszichológiai tényezők magasabb. Munkahipotézis: A sportban fontos pszichológiai tényezők magasabb EQ-val párosulnak a fiatal sportolóban. Kutatási módszer: Kutatási módszer: Kérdőíves felmérés; regresszió analízis. Metodika: A 2011-es Telki kiválasztó táborban az U15-ös és U14-es labdarugó csapatok tagjait (n=176) vizsgáltuk. Metodika: A 2011-es Telki kiválasztó táborban az U15-ös és U14-es labdarugó csapatok tagjait (n=176) vizsgáltuk. A résztvevők négy validált kérdőívet töltöttek ki amelyekkel felmértük az érzelmi intelligenciát, verseny előtti szorongást, feladat- és ego-orientációt, motivációhiányt, illetve külső- és belső motivációt. Eredmények: Eredmények: Az adatokat regresszió analízissel vizsgáltuk meg, amelyben az EQ volt a függő változó és a további pszichológiai tényezők képviselték a független változókat. A lineáris regresszió modell szignifikáns volt F(6,169)=16,21, p<.001, R=.604, R 2 =.365). Fordított arányba járult a modellhez az ego-orientáció és a motivációhiány, míg egyenes arányban erősítette a modellt a feladat-orientáció és a belső orientáció, viszont a verseny előtti szorongás meg a külső motiváció nem járultak szignifikánsan a regresszió modellhez (táblázat). Következtetés: Következtetés: A hat pszichológiai változó 37%- ban osztotta meg a varianciát az érzelmi intelligenciával, az R 2 alapján. Tanulmányunk tehát kimutatja, hogy az érzelmi intelligencia (EQ) megvizsgálása önmagában (!) jelentős információt nyújt a fiatal sportoló várható sportpszichológiai profiljáról. Köszönjük az érdeklődést! – A szerzők A gyermeksportoló sport-pszichológiai profilja és érzelmi intelli A gyermeksportoló sport-pszichológiai profilja és érzelmi intelligenciája Szabó Attila 1 Ábrahám Júlia 1 Velenczei Attila 2 1 Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest 2 Nemzeti Sport Intézet, Budapest,

18 Tápláltsági állapot – rekreációs sport - táplálkozás - egészség Tolnay Pál, Mednyánszky Zsuzsa, Szabó S. András Budapesti Corvinus Egyetem, Élelmiszerkémiai és Táplálkozástudományi Tanszék Elrettentő magyar statisztikai adatok A magyar lakosság fizikai aktivitási mutatói (forrás Földesiné et al. 2008) az inaktív személyek aránya ~ 60 % Ma már nyilvánvaló, hogy a genetikai adottságok és sok egyéb tényező (pl. szociális körülmények) mellett, a táplálkozás és a fizikai aktivitás jelentősen befolyásolja az élettartamot és az életminőséget, ráadásul szinergista hatásúak. Az életkornak, az egészségi és edzettségi állapotnak megfelelő, adekvát táplálkozással és testmozgással megközelíthető, jó esetben elérhető a kívánatos testtömeg, s ezzel együtt a kedvezőbb „laborértékek”. Az ajánlott sporttevékenységek közé főként az aerob, állóképességi sportok tartoznak, bár az izomtömeg növelés is fontos szempont lehet, hiszen a nagyobb izomtömeg több energiát éget el. Az ajánlások heti 3-5 alkalommal 1/2-2 órát javasolnak az említett tevékenységekből. A fizikai aktivitás növelésének gazdasági haszna (is) van. Ha Magyarországra vetítjük a nemzetközi tapasztalatokból levezethető eredményeket, a maximálisan elérhető költségcsökkenés ezermilliárd Ft nagyságrendű évente. Egyes krónikus betegségekben érintettek kivételével a rekreációs sporttevékenységet folytató személyek táplálkozása nem kell, hogy különbözzön a kiegyensúlyozott táplálkozás irányelveitől (a helyes táplálkozás 12 pontja, táplálkozási piramis, minél vegyesebb táplálkozás stb). naponta hetente 3-5hetente 1-2 havonta 1-2néha soha

19 Sporttudományi kutatások a múltban és jelenben Szegeden Varró Oszkár sporttörténeti kutató, Szeged Dr. Csinády Jenő Dr. Purjesz Béla Dr. Rosztóczy Ernő Dr. Issekutz Béla Dr. Szent-Györgyi Albert Dr. Banga Ilona Dr. Issekutz Béla Dr. Szent-Györgyi Albert Dr. Banga Ilona Dr. Guba Ferenc D r. Csanády Miklós Dr. Benedek György Dr. Guba Ferenc D r. Csanády Miklós Dr. Benedek György  Bevezetés: A Ferenc József Tudományegyetem Orvostudo- mányi Karán kezdődött el 1925-től hazánkban először a sporttudományi kutatás, sportorvosi tudományos munka.  Célkitűzések: A kutatásokkal foglalkoztak: dr. Csinády Jenő fiziológus, dr. id. Issekutz Béla farmakológus, dr. Purjesz Béla belgyógyász, Dr. Rosztóczy Ernő sportorvos, dr. Szent-Györgyi Albert orvos és dr. Banga Ilona biokémikus.  A szegedi egyetem a sikeres sportfiziológiai kutatásainak elis- meréseként az Élettani Intézet keretében Sportorvosi Vizsgáló Állomást létesíthetett. A vizsgáló állomás kutatómunkát végzett, sportvizsgálatokkal, tanácsadással foglalkozott.  A szegedi sportolók, egyetemisták pulzusát, vérnyomás ingado- zását, szívnagyobbodást vizsgáltak, terheléses próbákat, az izom fáradásával kapcsolatos ergographiai vizsgálatokat végeztek. Az állomás között sikeresen működött  Eredmények: Az 1970-es évektől kibővültek az élettani, sport- és munka-fiziológiai kutatások. Dr. Guba Ferenc, dr. Csanády Miklós, dr. Benedek György orvos professzorok által jelentős kutatási eredmények születtek.  2006-tól ifj. dr. László Ferenc orvos-tanár beindította az SZTE JGYPK Sporttudományi Intézetében a doktori iskolát fiatal sportkutatók bevonásával.  2008-tól a JGYPK Testnevelési és Sporttudományi Intézetének kutatói Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) projektben nemzetközi innovatív kutatócsoportot hoztak létre a környezet-tudatos testmozgásos életmód tényalapú tesztrendszerei kialakítására.  Összefoglalás: 2010-ben az Szegedi Tudományegyetem 3 évre elnyerte a Kutatóegyetemi státuszt. E sikereken felbuzdulva az SZTE JGYPK Testnevelési és Sporttudományi Intézete lett a társrendező-házigazda 2012-ben a Magyar Sporttudományi Társaság IX. Országos Sporttudományi Kongresszusának.

20 Módszerek: Kérdőíves (online), feleletválasztós lekérdezést alkalmaztunk ahhoz, hogy tájékozódjunk a futsalról a PTE Futsal Terembajnokságában résztvevők körében. A kérdőív első részében a kor, a nem, az igazolt labdarúgókra vonatkozó információk mellett a PTE Futsal Team 2010-zel kapcsolatban is megfogalmaztunk kérdést. A második részben 15 kérdés a futsalra koncentrál. A pécsi vizsgálat mellett felmérés készült a hazai egyetemeken megrendezésre kerülő labdarúgó bajnokságokban résztvevők között a meglévő bajnoki rendszerről. A kérdőíveket célzottan az egyetemi csapatok sportvezetőinek, sportreferenseknek küldtük meg. Eredmények: A terembajnokságban résztvevők közül a kérdőívet (n=105) 94 fő férfi és 11 fő női hallgató töltötte ki. A válaszadók 63%-a nem igazolt labdarúgó sem nagypályán, sem pedig futsalban, így ők jelentik a potenciális résztvevőket az egyetemek szabadidősportjában. A fennmaradó 37%, azaz (39 fő) jól láthatóan az alacsonyabb osztályok felé orientálódik. A válaszadók 83%-a játszott már futsalt. Ez az adat azért fontos, mert a futsal-ismeret részénél azt az eredményt kaptuk, hogy ennek ellenére kevesen vannak tisztában pontosan a játék szabályaival. A felsőoktatásban zajló labdarúgó-bajnokságokkal kapcsolatban kiküldött kérdőíveinket minden érintett – 14 klub – helyről visszakaptuk, így teljes képet kaptunk a hazai helyzetről. Összefoglalás: A futsal népszerűsítésére az egyetemeknek lehetőségük lenne a futsalt választható tantárgyként bevezetni. A játékot ismerők száma megfelelő „táptalajt” biztosíthat egy új, a modern labdarúgás irányzatát hozó rendszer kialakításához. Erre hajlandóság is mutatkozik a hallgatók körében, ugyanis 90%-uk felvenné a futsalt, mint választható tantárgyat, illetve a játékot még csak hallomásból ismerők mindegyike szívesen kipróbálná ezt a sportágat. A FUTSAL, MINT SZABADIDŐ- ÉS VERSENYSORT LEHETŐSÉG AZ EGYETEMEKEN VASS LÍVIA 1, TAKÁCS DÁVID 2, MELCZER CSABA 3 1 PTE BTK „OKTATÁS ÉS TÁRSADALOM” DOKTORI ISKOLA – PHD HALLGATÓ 2 PTE TTK TSI REKREÁCIÓ MA HALLGATÓ 3 PTE ETK EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA – PHD HALLGATÓ Kulcsszavak: futsal, szabadidősport, egyetemi bajnokság

21 18 sportág 3800 sportoló, 2200 szurkoló, 4000 látogató We play the same! OutReach-, Ambassador Program, FreshAir június 27 – július 1 1,5-1,8 milliárd HUF forgalom Támogatók LMBT közösség: •magasabb átlagkereset, •több szabadidő, •többet utaznak, •általában magas társadalmi státuszúak, •véleményvezetők, •márkahűek.


Letölteni ppt "TÁRSADALOMTUDOMÁNY II. ÜLÉSELNÖK: LÉNÁRT ÁGOTA, SZABÓ LAJOS „SPORTTUDOMÁNY az EGÉSZSÉG és a TELJESÍTMÉNYSZOLGÁLATÁBAN” IX. ORSZÁGOS SPORTTUDOMÁNYI KONGRESSZUS."

Hasonló előadás


Google Hirdetések