Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Európai alkotmány- és integrációtörténet 1 V. A modern állam kialakulása és főbb jellemzői. A szabadságjogok kialakulása és fejlődése a polgári államokban.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Európai alkotmány- és integrációtörténet 1 V. A modern állam kialakulása és főbb jellemzői. A szabadságjogok kialakulása és fejlődése a polgári államokban."— Előadás másolata:

1 Európai alkotmány- és integrációtörténet 1 V. A modern állam kialakulása és főbb jellemzői. A szabadságjogok kialakulása és fejlődése a polgári államokban és az azokat deklaráló fontosabb jogforrások. Államszerveződési modellek [egységállam (unitárius állam), decentralizált egységállam, szövetségi állam, államszövetség] 13. Az emberi és állampolgári jogok  Tk o.  15. Államszerveződési modellek (unitárius és föderális államok) Források: • Walter Haller – Alfred Kölz – Thomas Gächter: Allgemeines Staatsrecht. Vierte, neu überarbeitete und ergänzte Auflage. Basel: Helbing Lichtenhahn, • Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, • Szabó István: Német alkotmányfejlődés Budapest: Szent István Társulat, 2002.

2 A modern állam kialakulása és főbb jellemzői (1) 1. A hűbériség meghaladása – és annak következményei: •Egyik uralkodó már nem tekinti magát a másik hűbéresének, de hűbérurának sem •Az uralkodók elszakadnak az egyházi kötelékből – szekularizálódik (világivá válik) az államhatalom •Elválik egymástól a világi és egyházi jogalkotás (jus civile – jus canonicum) •A világi jog alkotása (törvényhozás) királyi felségjog Hűbériség – magánjogias felfogás: Modern (rendi) állam – közjogias viszony: a)Úr és vazallus szerződése – a király ez alapon vár hűséget alattvalóitól b)A hatalom anyagi alapja a földbirtok a)A király uralkodói felségjogokra hivatkozik – „rex est imperator in regno suo” b)A hűbéri viszonyokat kiszorítják az államéletből

3 A modern állam kialakulása és főbb jellemzői (2) 2. Rendszeres államszervező tevékenység tartóssá válása – központosítás: •Az igazgatási hatalom már nem a hűbéri viszonyra épül (nagyhűbéres területi hatalmak visszaszorulnak), hanem az állandó közigazgatásra •A királyi udvar letelepül, a király székhelyéről kormányoz Egységes államok jönnek létre: • Anglia (11. sz.) • Franciaország (13. sz.) DE: • Német Birodalom, Itália – nem jut idáig (Landok, városállamok válnak hatalmi központtá) • Perifériákon (Skand., Lengy., Magy., Spany.) hosszabb folyamat A szisztematikus közigazgatás kiterjeszkedése: • É lethivatásszerűen dolgozó hivatalnokok • Egyetemen végzettek (legisták, dekretisták) • Állandó hivatalok (adott ügycsoportra, szervezetten, specializált feladatkörökkel) • Pl. az eddigi ad hoc királyi tanácsból állandó intézmény lesz, mellé külön királyi bíróság (Fr. o.)

4 A modern állam kialakulása és főbb jellemzői (3) 3. Állandó hadsereg: Hűbéri állam: - A nemesség hűbéri esküje alapján harcol - Támadó hadjáratoknál csak az uralkodó költségén Modern állam: - Az uralkodó birodalmat épít, hódít (keresztesek, százéves háború ( ) - Hatékony, bármikor bevethető sereg kell - Állandó, hivatásos egységek - Zsoldos sereg létrehozatala

5 A modern állam kialakulása és főbb jellemzői (4) Franciaország kivétel: 1435 Tours, 1439 Orléans: állandó közvetlen és közvetett adó megszavazása: A közigazgatáshoz, sereghez sok anyagi forrás kell Hűbéri szolgáltatásokból nem lehet finanszírozni Királyi adó bevezetése (rendi gyűlés szavazza meg) 4. Rendszeres adóztatás: Közvetlen adó: a)Az adóalany maga fizeti (pl. jövedelemadó, vagyonadó) b)Fr. o.: taille (a francia nem nemesi háztartások földméret szerinti vagyonadója) Közvetett adó: a)Az adóalany megfizeti, de áthárítja (pl. forgalmi adó) b)Fr. o.: aides (bor, dohány, acél után kivetett adó)

6 13. tétel: Az emberi és állampolgári jogok 1. Történeti séma: Középkor: a nemesség által kiharcolt privilégium (uralkodói kiváltság) - Pl. II. András Aranybullája Korai polgári forr.: „az alattvalók” jogai (pl.: „az angol polgár jogai”) 18. sz. vége: Egyetemes, mindenkit megillegő jogok: Természetes és elidegeníthetetlen Nem az uralkodó kegye, hanem az emberi természetből (Istentől) származik

7 2. Angolszász fejlődés: az angol polgár jogaitól a természetes és elidegeníthetetlen jogokig (1) A) Petition of Right (1628):  Az összes angol alattvaló számára követel jogokat:  „Kérelem, melyet a jelen Parlamentben összegyűlt egyházi és világi Lordok és Közrendűek nyújtottak át Őfelségének az alattvalók különböző jogaira és szabadságaira vonatkozóan; a Király Őfelségének a teljes Parlament előtt erre adott királyi válaszával együtt.”  „a most említett törvények és az ország egyéb jó törvényei és szabályai alapján az Ön alattvalói örökölték azt a szabadságot, hogy nem kényszeríthetők semmiféle adó hozzájárulás, megajánlás vagy más hasonló teher fizetésére, amely nem a Parlament közös egyetértésével lett megállapítva.”  „semmilyen rangú és helyzetű embert nem szabad bebörtönözni, csak vele azonos állásúak törvényes ítélete alapján”.

8 2. Angolszász fejlődés: az angol polgár jogaitól a természetes és elidegeníthetetlen jogokig (2) B) Habeas Corpus Act (1679):  Az összes alattvalók számára ad garanciát a törvénytelen letartóztatással szemben C) Az amerikai gyarmatok 1774-es Első Kontinentális Kongresszusa:  Az észak-amerikai brit kolóniák lakosainak joguk van az élethez, szabadsághoz tulajdonhoz D) Virginia: Declaration of Rights (1776):  „Minden ember természeténél fogva egyenlően szabad és független, s ugyanazon veleszületett jogokkal bír, ha belép a társadalomba, s ezt utódjaitól sem vonhatja meg semmilyen szerződéssel, ti. az élet, szabadság élvezetét, a tulajdon megszerzésének és birtoklásának eszközeit, valamint a boldogságra és biztonságra törekvést és annak megszerzését.”

9 E) Függetlenségi Nyilatkozat (1776):  „Magától értetődőnek tartjuk azokat az igazságokat, hogy minden ember egyenlőként teremtetett, az embert teremtője olyan elidegeníthetetlen Jogokkal ruházta fel, amelyekről le nem mondhat, s ezek közé a jogok közé tartozik a jog az Élethez és a Szabadsághoz, valamint a jog a Boldogságra való törekvésre.” DE: F) USA szövetségi alkotmánya (1787): az utóbb hozzáfűzött Bill of Rights (1789) csak a polgárokra vonatkozik (színesbőrűekre nem)  a 13. és 15. alkotmánykiegésztítés ( ) mondja csak majd ki a rabszolgaság megszüntetését és az egyenlő szavazati jogot 2. Angolszász fejlődés: az angol polgár jogaitól a természetes és elidegeníthetetlen jogokig (3)

10 2. Angolszász fejlődés: az angol polgár jogaitól a természetes és elidegeníthetetlen jogokig (4) Angol polgár jogai Természetes és elidegeníthetetlen jogok Szabadság és tulajdon gyűjtőfogalmak: a)Szabadság: a törvénytelen letartóztatással, fogva tartással szembeni garancia, a helyváltoztatás szabadsága b)Tulajdon: az ember valamennyi javának, anyagiaknak, magánéletnek, szerzett jogoknak a védelme

11 Kitérő: Erdély, tordai országgyűlés (1568): a bevett vallásfelekezetek (recepta religio) szabadsága mindenki számára:  „Urunk ő felsége, miképen ennek előtte való gyülésibe országával közönséggel az religió dolgáról végezött, azonképen mostan ez jelen való gyülésébe azont erősiti, tudniillik hogy mindön helyökön az prédikátorok az evangeliomot prédikálják, hirdessék, kiki az ő értelme szerént, és az község ha venni akarja, jó, ha nem penig senki kénszerítéssel ne kénszeritse az ű lelke azon meg nem nyugodván; de oly prédikátort tarthasson, az kinek tanitása ő nékie tetszik. Ezért penig senki [...] az prédikátorokat meg ne bánthassa, ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől. [...] és nem engedtetik senkinek, hogy senkit fogsággal avagy helyéből való priválással fenyögessön az tanitásért, mert az hit istennek ajándéka, ez hallásból lészön, mely hallás istennek igéje által vagyon.”

12 A) Az ember és polgár jogainak deklarációja (1789):  „természetes, elidegeníthetetlen és megszentelt jogok”-ról beszél  „A francia nép Nemzetgyűlésben összeült képviselői... a Legfelsőbb Lény jelenlétében és oltalma alatt ezennel elismerik és kinyilatkoztatják az ember és a polgár alább következő jogait.”  „I. Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad; a társadalmi különbségek csakis a közösség szempontjából való hasznosságon alapulnak.” 3. A francia fejlődés (1)

13 B) Személyi és politikai szabadságjogok megkülönböztetése: 3. A francia fejlődés (2) Személyi szabadságjogok (az ember jogai): Politikai szabadságjogok (a polgár jogai): az ember autonómiájának, cselekvési szabadságának biztosítása: jogegyenlőség, törvénytelen letartóztatással szembeni védelem, ártatlanság vélelme, tulajdon szentsége a gondolat és vélemény szabad nyilvánításának joga, a sajtó- és szólásszabadság, a közhivatal-viselés joga C) A szabadság lényege általánosságban negatívan megfogalmazva:  „A szabadság azt jelenti, hogy minden megtehető, ami másnak nem árt: ennélfogva minden ember természetes jogai gyakorlásának csak olyan korlátai vannak, amelyek a társadalom más tagjai számára is biztosítják ugyanezen jogok élvezetét. Ezen korlátokat csak a törvény határozhatja meg.”

14 D) Az 1791-es francia alkotmány része lett: •Mintát teremt •Bár a napóleoni alkotmányok nem tartalmazzák a katalógust, hanem a jogok felfüggesztésének lehetőségéről szólnak •Az 1958-as alkotmány preambuluma elismeri a Deklarációban meghirdetett alapvető jogokat (Alkotmánytanács 1971: bíróság előtt is érvényesíthető jogok) 3. A francia fejlődés (3)

15 E) Emberi és állampolgári jogok megkülönböztetése: Deklaráció:  A legalapvetőbb jogok minden emberre vonatkoznak (pl. szabadság, tulajdon, biztonság, elnyomással szembeni ellenállás, ártatlanság vélelme, vallásszabadság, vélemény-nyilvánítás szabadsága)  Egyes jogok csak a francia állampolgárokra (pl. törvényalkotásban való részvétel, az adók felhasználásának ellenőrzése) 3. A francia fejlődés (4)

16 F) A jogok korlátozásának szabályozása:  „közbiztonság”, „közerkölcs” védelme érdekében, törvény alapján  -> pl. nyilvános gyűlések rendőrségi engedéllyel tarthatók; lapalapítás csak hatósági engedéllyel G) Alapvető jogok külön törvényekben:  A 19. századtól tendencia egyes államokban  Pl. Osztrák-Magyar Monarchia, A francia fejlődés (5)

17 A) „A német nép alapjogai” (1848, Frankfurt):  Nem egyetemes jogok, de minden németre vonatkoznak B) Bonni Alaptörvény (1949):  Részletes, szisztematikusan rendezett katalógus  Szövetségi Alkotmánybíróság felügyeli betartásukat  Mindhárom hatalmi ágat kötik, mint közvetlenül érvényes jogok 4. A német fejlődés

18 A) A 19. századig „éjjeliőr állam”:  Ne avatkozzon be, hagyja szabadon a polgár cselekvési szféráját B) A 19. század végétől:  Az állam aktív közreműködését igénylő jogok is  Pl. munkához, pihenéshez, megfelelő munkakörülményekhez, egészséghez, szociális biztonsághoz, művelődéshez való jog  Hátterében: ipari forradalom, városiasodás, népességrobbanás, munkáspártok, Rerum Novarum (1891)  Államcélként felfogott jogok (nem alanyi jog, hogy legyen munkám)  De az államnak kötelessége, hogy megfelelő intézményekkel érvényre juttassa ezeket (TB, munkanélküli segélyezés, oktatási intézmények, stb.) 5. Gazdasági, szociális és kulturális jogok

19 A) ENSZ Karta (1945): •Célmeghatározás (nincs jogi kötőereje): az ENSZ céljai közé tartozik, hogy az emberi jogok és alapvető szabadságok erősítése és növelése érdekében nemzetközi együttműködést valósítson meg, a faji, nemi, nyelvi vagy vallási különbségekre tekintet nélkül B) Emberi Jogi Deklaráció (1948): •Jogilag nem érvényesíthető deklaráció, benne: •Klasszikus szabadságjogok (élethez való jog, védelem az önkényes letartóztatással szemben, lelkiismereti és vallásszabadság) •Politikai és szociális jogok (ált. és egyenlő választójog, szociális biztonság, munkához való jog, szabadidő joga, képzéshez való jog) 6. Nemzetközi védelmi szint (1)

20 C) Jogilag is kötelező egyezmények:  A Faji Megkülönböztetés Valamennyi Formájának Kiküszöböléséről szóló Nemzetközi Egyezségokmány (1965):  Emberi jog vagy alapvető szabadságjog élvezetét tilos etnikai hovatartozástól függővé tenni  A jogok egyenlő élvezet érdekében pozitív diszkrimináció is szükséges lehet  Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1966):  Személyi és politikai jogok  Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1966):  Pl. igazságos és kedvező munkafeltételek, pihenés, rendszeres fizetett szabadság, anyák különös védelme, lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészség, kötelező és ingyenes alapfokú oktatás, mindenki számára hozzáférhető középfokú oktatás, a kulturális életben való részvétel lehetősége Védelmük:  Szerződő államok honi hatóságai előtt érvényesíthetők  ENSZ Emberi Jogi Bizottságához ill. a Faji Diszkrimináció Felszámolásával Foglalkozó Bizottságához fordulhat a tagállam és a polgár is (utóbbi az 1. fakultatív jegyzőkönyv alapján)  ENSZ Emberi Jogi Tanács (2006 óta értékeli a tagállamokbeli helyzetet, de egyedi ügyeket nem bírál el) 6. Nemzetközi védelmi szint (2)

21 D) Európai Emberi Jogi Egyezmény (1950):  Emberi jogi „minimum-standard”  Európa Tanács  A tagállamok polgárai a Strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz fordulhatnak, ha a honi jogérvényesítési folyamat eredménytelen volt 6. Nemzetközi védelmi szint (3)

22 Saját nyelv, kultúra, hagyományok közössége alapján összetartozás-tudattal rendelkező népcsoport, amely az adott országban számszerű kisebbségben van. A) Népszövetség:  I. vh. végén a békeszerződések keretei között általános kisebbségvédelmi szerződéseket fogadtak el  A kisebbségi jogok három csoportja:  Egyéni jogok: egyenjogúság, hátrányos megkülönböztetés tilalma (pl. hivatalviseléshez való egyenlő jog, politikai jogok egyenlősége)  Kollektív jogok: a nemzeti kultúra fejlesztését szolgálják (pl. saját kulturális, oktatási, szociális intézmények fenntartása, erre állami támogatás igénybevétele)  Területi autonómia: a kollektív jogok beteljesítése (önigazgatás) A II. vh. után e szerződéseket nem vették komolyan; az ENSZ említett szerződései gyengék voltak. 7. A kisebbségi jogok megjelenése (1)

23 B) „Helsinki folyamat”: •70-es évek eleje: EBEÉ, a Nyugat és a Kelet multilaterális konfliktusmegelőző és -kezelő tárgyalási fóruma •Záróokmányában (1975) politikai elkötelezettséget nyilvánítanak többek közt a nemzeti kisebbségek jogegyenlősége mellett, valamint megemlítik kulturális és oktatási érdekeiket •1990: Párizsi Charta az új Európáért: megerősítik a nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásának védelmét, szabad önkifejezési, identitás-őrzési és fejlesztési jogukat C) A Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája: •Európa Tanács Miniszteri Bizottsága, Strasbourg, 1990 •Az adott országban hagyományosan használt nyelvek szabad használata (bevándorlók nyelvére nem vonatkozik) •Ezek a nyelvek az európai kulturális örökséghez tartoznak, intézkedések a közéletben való használhatóságuk érdekében (közoktatás, közszolgálat terén, hatóságok előtt) •Két védelmi szint (1.: minden tagállam köteles biztosítani, 2. az itt meghatározott jogokból válogatni lehet, legalább 35 biztosítandó) 7. A kisebbségi jogok megjelenése (2)

24 15. tétel: Államszerveződési modellek (unitárius és föderális államok) Unitárius (egységes) állam: ahol az állami főhatalom centralizált és területileg osztatlan Föderális (szövetségi) állam: ahol az állami főhatalom területileg osztott: egyfelől a szövetségi állam, másfelől az azt alkotó tagállamok, s köztük létezik egyfajta hatalommegosztás (ami sokféle lehet) 1. Fogalom-meghatározások

25 Nincs területileg osztott főhatalom:  Az egész államterületen ugyanaz a jogrend érvényesül  Az államhatalmat mindenhol egységesen szervezett állami hatóságok gyakorolják Variánsok:  Centralizált egységállam: a teljes államhatalmat központi hivatalok gyakorolják  Decentralizált egységállam: egyes állami feladatokat területi hatóságok látnak el (akár némi autonómiával, de norma-alkotó joguk korlátozott) 19. század: Európában túlnyomó forma (kivétel: Svájci Államszövetség, 1848; Német Birodalom, 1871 – föderációk) 2. Unitárius államok

26 Területileg megosztott állami főhatalom általános kormányzat és több szubnacionális kormányzat között  A szövetségi állami főhatalom szuverenitása befelé korlátozott, kifelé viszont teljes Létrejötte:  Független államok saját döntésükkel létrehoznak egy közös főhatalmat (USA)  Egy erős állam más független (vagy szövetséges) államokat magához kapcsol, de egyes állami funkciókat meghagy náluk (1867: Észak-Német Szövetség) A fő kérdés az egyes hatalmi ágakkal kapcsolatos hatáskörök megosztása  Ennek kialakítása a szövetségen múlik 3. Föderális államok (1)

27 A) A TH megosztása:  Három módszer:  Kizárólagos szövetségi hatáskörök  Konkuráló hatáskörök  Alapelvi vagy kerettörvények  A szövetségi jog megelőzi a tagállami jogot  A szövetségi törvényhozás mandátuma kitől származik:  Néptől: a tagállamok elveszítik befolyásukat a szövetségi államhatalomban  Tagállamoktól: ők irányítják a szövetséget  Kombinálható is (pl. Németország)  Rendszerint a szövetségi parlament felsőházában a tagállamok képviselői ülnek, s mandátumuk kötött (a küldő tagállam utasítása szerint szavaznak) 3. Föderális államok (2)

28 B) A VH megosztása:  Lehetőségek:  Szövetségi végrehajtó apparátus létrehozása a szövetségi törvények végrehajtására  A szövetségi törvényeket a tagállami apparátus hajtja végre (pl. Svájc) - teljes egészében nem lehetséges (a külügy és a hadügy szövetségi irányítás alatt van, még ha a katonaságot területi alapon szervezik is)  Vegyes rendszer: bizonyos ügyekben a szövetség, más ügyekben a tagállamok rendelkeznek végrehajtó hatalommal, utóbbiakat a szövetség ellenőrzi  Pl. bismarcki Német Birodalom: külügy, tengerészet, katonaság, posta, távközlés szövetségi végrehajtás alá tartozott, a többi tagállami alá, de a Reich felügyelte 3. Föderális államok (3)

29 C) A BH hatalom megosztása: •Szövetségi szintű bíróságok (USA, Németo.), esetleg csak egyetlen szövetségi bíróság (Reichsgericht) – valamint tagállamiak (a szövetségi, mint fellebbezési fórum a jogegység motorja) •Lehet, hogy csak tagállami bíróságok vannak, s azok alkalmazzák a szövetségi jogot is (egymás döntéseit el kell ismerni a különböző tagállamokban) •A tagállamok egymás közti, valamint a szövetséggel folytatott vitáit szövetségi bíróság dönti el 3. Föderális államok (4)

30 A) USA (1787):  13 amerikai gyarmat szövetségi államot hoz létre B) Németország (1871):  Monarchikus államok alkotják  A tagállamok autonómiája különböző volt (aszimmetria) C) I. vh. végén, után:  Ausztria, Jugoszlávia, SZU 4. A föderalizmus története

31 A) Perszonálunió:  két önálló állam, közös uralkodóval  középkorban jellemző, dinasztikus kapcsolatok révén B) Államszövetség (konföderáció):  az állami szuverenitás birtokosai a tagállamok, de  meghatározott célból szövetségre lépnek nemzetközi szerződéssel:  pl. a szövetség területi védelme, tagállamok belső békéje, gazdasági vámunió céljából  az államszövetség nem különül el önálló jogalanyként tagjaitól  az államszövetség nem rendelkezik felségjogokkal a tagállam és polgárai felett (nincs pl. közös bűnüldöző hatóság)  az államszövetségnek nincs önálló törvényhozó hatalma (a konföderációs tanácsban lényegében nemzetközi szerződéseket kötnek a tagállamok), nincs végrehajtó hatalma a tagállamokban  bírói hatalma csak a szövetség tagjai közti viták tekintetében van  ilyen volt: Észak-Amerikai gyarmatok konföderációja ( ), Svájc ( ), Német Szövetség ( ) C) Osztrák-Magyar Monarchia:  duális állam, reálunió (közös uralkodó + közös külügy, hadügy, bizonyos pénzügyek – delegációk) 5. Átmeneti formák


Letölteni ppt "Európai alkotmány- és integrációtörténet 1 V. A modern állam kialakulása és főbb jellemzői. A szabadságjogok kialakulása és fejlődése a polgári államokban."

Hasonló előadás


Google Hirdetések