Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Gazdaság és gazdálkodás •A gazdaság: a társadalom anyagi szférája, az anyagi javak és szolgáltatások előállításával, elosztásával, forgalmazásával és.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Gazdaság és gazdálkodás •A gazdaság: a társadalom anyagi szférája, az anyagi javak és szolgáltatások előállításával, elosztásával, forgalmazásával és."— Előadás másolata:

1 1 Gazdaság és gazdálkodás •A gazdaság: a társadalom anyagi szférája, az anyagi javak és szolgáltatások előállításával, elosztásával, forgalmazásával és fogyasztásával összefüggő jelenségek és kölcsönhatások összessége (az embernek, mint társas lénynek a viszonyai). •A gazdasági tevékenységek két végpontja a termelés és a fogyasztás, mint végső felhasználás.

2 2 A társadalomban élő embereknek különböző szükségleteik vannak. A szük­séglet, lényegét tekintve, az egyén és a közösség szubjektív hiányérzete, össze­kapcsolódva a megszüntetését biztosító javakkal és szolgáltatásokkal (pl. az éhség mint hiányérzet a megszüntetésére alkalmas élelmiszerrel összekapcsolód­va alkot szükségletet).

3 3 Gazdaság és gazdálkodás (Alapfogalmak) •Szükséglet: valamely alapvető elégedettség hiánya. •Igények: a szükséglet kielégítésére irányuló vágy. •Kereslet: olyan termék iránti igény, amely mögött vásárlási képesség és akarat áll.

4 4 Gazdaság és gazdálkodás (Alapfogalmak) •MASLOW-féle szükséglet hierarchia rendszer 2 alaptétele: 1. léteznek emberi szükségletek; 2. a különböző emberi szükségletek fontossági sorrendet alkotnak: hierarchikus felépítésű rendszert alkotnak.

5

6 6 Gazdaság és gazdálkodás (Alapfogalmak) •A szükséglet (tágabb értelemben): az egyén és a közösség szubjektív hiányérzete, életfeltételeink elsajátítására irányuló belső igény, mely fogyasztásra serkent. •A gazdasági szükségletek: a közgazdaságtan tárgya (gazdasági tevékenységgel összefüggő szükségletek). •A gazdasági szükségletek kielégítésének eszközei: a javak. •A gazdasági szükségletek kielégítésének mozzanata: a fogyasztás. •Hasznosság: a javak azon fontos tulajdonságainak összessége, melyek alkalmassá teszik a szükségletek kielégítésére.

7 7 Gazdaság és gazdálkodás (Alapfogalmak) JAVAK Szabad javak Gazdaságijavak Termékek Szolgálta- tások Magán- javak Közjavak Anyagi jell. Nem anyagi jell. Tárgyiasult termékek

8 A gazdaság •A gazdaság, vagy gazdasági rendszer a szükségletek kielégítésére alkalmas javak és szolgáltatások előállításának, szétosztásának és fogyasztásának mechanizmusát jelenti egy adott társadalomban. •A gazdaság magában foglalja az anyagi és szellemi erőforrásokat, a fizikai és szellemi javakat, a szolgáltatásokat, a gazdasági tevékenységeket.

9 A gazdaság

10 Termelési tényezők •Természet – föld, ásványkincsek, termelés helyszíne •Munka – munkaerő, munkabér a munka ára •Tőke – pénz, követelés, értékpapír •Vállalkozó, vállalkozás – a termelési tényezőket egységbe szervezi •Információ – modern kor követelménye

11 A gazdaság szereplői •Háztartások: amelyek fogyasztó gazdaságok, vagyonközösséget létközösséget, és jövedelemközösséget alkotnak. A legkisebb gazdasági egység, amely minden szektor számára a munkaerő „termelője” és eladója. Olyan közösség, melynek tagjai rokoni vagy családjogi kapcsolatban vannak, egymás között laza munkamegosztás van, közös lakásban élnek és így egy fogyasztói egységet alkotnak. •Vállalatok: profitszerzés és tőkevagyon gyarapítás céljából termelést folytató és szolgáltatást nyújtó önálló gazdasági egység.

12 A gazdaság szereplői •Nem profitérdekelt gazdasági egységek: olyan szervezetek, intézmények, melyek a gazdasági alanyok más csoportjában nem szerepelnek, pl.: alapítványok, érdekképviseleti szervezetek. •Állam: sok tekintetben különbözik az előbbi gazdasági szereplők csoportjaitól. Ide értendők a központi kormányzat és önkormányzatok, valamint azok szervei, intézményei. •Feladatuk hogy törvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal szabályozzák az összes gazdasági szereplő tevékenységét. •Külföld: mindazon önálló egységei amelyek aktív kapcsolatban vannak belföldi gazdasági egységekkel. Ezek helyzete, szerepe sajátos, ezért is sorolhatók külön csoportba.

13 13 A vállalkozás fogalma „A vállalkozás valami új és értékes dolog létrehozásának folyamata, amelyben a vállalkozó biztosítja a szükséges időt és erőfeszítést, vállalja a felmerülő pénzügyi, pszichikai és szociális kockázatot, és megkapja az ennek következtében létrejövő pénzbeli és személyes megelégedettséget nyújtó jutalmakat.”

14 A vállalkozások gazdasági szerepe •Társadalmi, gazdasági fejlődés biztosítékai •Termékeket, szolgáltatásokat állít elő •Fogyasztói igényeket elégít ki •Munkaerőt alkalmaz, munkahelyet biztosít •Központi költségvetéshez járul hozzá adók formájában •Részt vesz a közfeladatok megoldásában •Jelentőssége van az életszínvonal növelésében •Fejlődésük közös jövőnk zálogai

15 Vállalkozások közös jellemzői •Az önállóság •Nyereségérdekeltség, profitorientáltság •Kockázatvállalás –Kockázatcsökkentés •Vevői igények felmérése, rugalmas alkalmazkodás •Versenytársak figyelése •Felelősségvállalás –Anyagi –Jogi –Erkölcsi

16 Vállalkozások csoportosítása 1.Tevékenységük szerint •Termelő vállalkozások •Szolgáltatást végző vállalkozások •Kereskedelmi vállalkozások 2.Tulajdonformájuk szerint •Magántulajdonban •Szövetkezeti tulajdonban •Állami tulajdonban •Önkormányzati tulajdonban •Vegyes tulajdonban lévő.

17 Vállalkozások csoportosítása 3.Vállalkozási forma szerint •Egyéni vállalkozások •Társas vállalkozások 4.Nagyságuk szerint •Mikrovállalkozás •Kisvállalkozás •Középvállalkozás •Makrovállalkozás

18 A vállalkozási folyamat szakaszai 1.Helyzetértékelés •Önértékelés, ötlet •Információgyűjtés •Rendelkezésre álló erőforrások 2.A lehetőség felismerése és értékelése •Ötletértékelés •Kockázat, haszon elemzés •Fenntarthatóság, kiaknázhatóság értékelés •Versenytárs elemzés •Személyes képességek meghatározása

19 A vállalkozási folyamat szakaszai 3.Vállalkozási forma meghatározása •Rendelkezésre álló erőforrások, tőke •Elvárt előnyök •Kockázatvállalás mértéke •Személyes célok, indítékok alapján •4. Üzleti terv készítése •5. Források megteremtése •6. Vállalkozás létrehozása, alapítása •7. Vállalkozás működtetése, irányítása •8. Vállalkozás megszűntetése, befejezése

20 Vállalkozások alapításának indítékai 1.Egyéni motiváció – ötlet megvalósítás, önállóság, önmegvalósítás, egyéni képességek kipróbálása, pénzügyi függetlenség 2.Környezeti motiváció – családi gondok, jövedelem, illetve kiegészítő jövedelem szerzés, munkahelyi elismerés hiánya (anyagi, szakmai) 3.Külső kényszer – elsősorban munkanélküliség

21 Vállalkozói készségek és képességek 1.Szakmai készségek: minden szakmának megvannak azok az ismeretanyagai, amelyek tanulás útján megszerezhetők, illetve a gyakorlat során fokozhatók. 2.Vezetési készségek: ezek egy része elsajátítható, más része pedig fejleszthető:  vállalat irányításának képessége,  marketing-, piacismeretek,  pénzügyi ismeretek,  tervezési- és szervezőképesség,  kommunikációs képesség;

22 Vállalkozói készségek és képességek 3.Vállalkozói belső jellemvonások: egy részük öröklött, más részük fejleszthető:  önállóság,  jó áttekintő, lényeglátó képesség,  jó megfigyelőképesség,  kockázatvállalási készség és döntéshozó képesség,  konfliktuskezelő képesség,  nyitottság, rugalmasság,  kezdeményező készség, kreativitás,  terhelhetőség, stressztűrő képesség,  önbizalom, optimizmus.

23 Vállalkozási formák 1.Egyéni vállalkozás 2.Társas vállalkozás  Gazdasági társaságok •Közkereseti társaság /Kkt/ •Betéti társaság /Bt/ •Korlátolt felelősségű társaság /Kft/ •Részvénytársaság /Rt/  Zártkörűen alapított /ZRT/  Nyilvánosan működő /NYRT/  Európai részvénytársaság /SE/  Szövetkezetek

24

25

26 Bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségek •Adóhatósághoz történő bejelentkezés •A gazdasági társaság cégbejegyzési kérelme alapján az adózás rendjéről szóló törvényben előírt adatokat a cégbíróság továbbítja az illetékes adóhatósághoz.

27 Bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségek •Bankszámla nyitási kötelezettség •A gazdasági társaság köteles pénzeszközeit pénzforgalmi bankszámlán tartani, pénzforgalmát pénzforgalmi bankszámlán lebonyolítani, ezért bankszámlaszerződést kell kötnie. •A bankszámlaszámot a pénzintézet (bank) közli a cégbírósággal és az adóhatósággal. •Egy vállalkozás akár több bankszámlát is nyithat és tarthat fent.

28 Bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségek •A székhely, illetve telephely szerinti önkormányzatok helyi adónyilvántartásához is 15 napon belül be kell jelentkezni. •társadalombiztosítási igazgatósághoz történő bejelentési kötelezettség. •A vállalkozás a tevékenységétől függően köteles a működéséhez szükséges engedélyeket beszerezni. •A telephely engedély és a működési engedély esetében a helyileg (területileg) illetékes jegyző jár el. Egyes tevékenységek végzéséhez további hatósági engedélyek szükségesek. •Bizonyos tevékenységek végzésénél bejelentési kötelezettség áll fenn.

29 Telephely engedély •1. A bejelentés-köteles ipari tevékenység folytatásáról szóló bejelentés kötelező adattartalma: •I. Az ipari tevékenység végzőjének adatai •1. Az ipari tevékenység végzőjének •1.1. neve: •1.2. székhelye: • 1.3. cégjegyzékszáma, illetve vállalkozói nyilvántartási száma: •II. Telep adatai

30 Működési engedély •A kereskedelmi tevékenység folytatásához a kereskedő bejelentési kötelezettségét a helyi jegyző felé teljesíti. •A jegyző a bejelentés másolatát a nyilvántartásba vételt követően a nyilvántartási számmal együtt megküldi az eljárásban részt vevő szakhatóságoknak.

31 Működési engedély •A bejelentés köteles kereskedelmi tevékenység folytatásáról szóló bejelentés kötelező adattartalma •I. A kereskedő és a kereskedelmi tevékenység adatai •1. a kereskedő neve, címe, illetve székhelye; •2. a kereskedő cégjegyzékszáma, az egyéni vállalkozó nyilvántartási száma, illetve a kistermelő regisztrációs száma; •3. a kereskedő statisztikai száma; •4. a folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység helye az alábbiak szerint: •4.1. a kereskedelmi tevékenység címe (több helyszín esetében címek), •4.2. mozgóbolt esetében a működési terület és az útvonal jegyzéke, •4.3. üzleten kívüli kereskedés és csomagküldő kereskedelem esetében a működési terület jegyzéke, a működési területével érintett települések, vagy - ha a tevékenység egy egész megyére vagy az ország egészére kiterjed - a megye, illetve az országos jelleg megjelölése;

32 Működési engedély •5. a kereskedelmi tevékenység helye szerinti bontásban a folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység formája; •6. amennyiben a kereskedelmi tevékenység üzletben történik, az üzlet •6.1. a napi/heti nyitva tartási ideje, •6.2. tulajdonosa, •6.3. címe, helyrajzi száma, •6.4. használatának jogcíme, •6.5. elnevezése, •6.6. alapterülete (m2), •6.7. vendéglátó üzlet esetén befogadóképessége, •6.8. a vásárlók könyve nyomtatvány azonosító adatai és használatba vételének időpontja;

33 Működési engedély •7. az egyes kereskedelmi formák és helyek szerinti bontásban a forgalmazni kívánt •7.1. termékek megnevezése és sorszáma, illetve ebből •7.2. a jövedéki adó alá eső termékek; •8. az egyes kereskedelmi formák és helyek szerinti bontásban a folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység jellege: •8.1. kereskedelmi ügynöki tevékenység •8.2. kiskereskedelem, megjelölve a vendéglátást, amennyiben ilyen tevékenységet folytat, •8.3. nagykereskedelem; •9. a kereskedő nyilatkozata kereskedelmi formák és helyek szerinti bontásban arról, hogy •9.1. kíván-e szeszesital-kimérést folytatni, illetve •9.2. kíván-e az üzletben vendégek szórakoztatására zeneszolgáltatást nyújtani, műsoros előadást, táncot, továbbá a szerencsejátékot szervezni rendezni.

34 Működési engedély •A jegyző a működési engedély megadásával egyidejűleg az üzletet a nyilvántartásba veszi és a igazolást ad ki. A jegyző által vezetett nyilvántartás nyilvános, a jegyző a nyilvántartást az önkormányzat honlapján közzéteszi. • A kereskedő a működési engedély megadását követően az adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul, illetve a nyitva tartási idő változása esetén az azt megelőző öt munkanapon belül köteles bejelenteni a jegyzőnek.

35 Szakhatóságok •Mind a telephely, mind pedig a működési engedély megadásánál a további szakhatóságok jár(hat)nak el és egyúttal ellenőrizhetik is a tevékenység folytatását:  Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ)  Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség  Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal  Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal  Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség  Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (ha műemlék)  Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság  Rendőrkapitányság  Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

36 Számviteli kötelezettség •A gazdasági társaságok gazdálkodásukat a számvitelről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően kell hogy nyilvántartsák. •Kivételt képeznek ez alól azok a közkereseti és betéti társaságok, amelyek az EVA (egyszerűsített vállalkozói adó) törvény szerint teljesítik az adófizetési kötelezettségüket.

37 Könyvvezetési kötelezettség •Könyvvezetési kötelezettség: az a tevékenység, amelynek keretében a vállalkozó vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére ható gazdasági eseményekről a kettős, vagy az egyszeres könyvvitel szabályai szerint, folyamatos nyilvántartást vezet. A könyveket, és azokat alátámasztó nyilvántartásokat a számviteli rendre és más jogszabályokban előírt bizonylatokra kell alapozni. •Az egyéni és társas vállalkozásokra is vonatkozik. •A gazdasági társaságok csak kettős könyvvitelt alkalmazhatnak.

38 Könyvvezetési kötelezettség •A könyvek és nyilvántartások vezetésének legfontosabb követelményei:  A jogszabályban előírt bizonylatok alapján készüljön,  Időrendi sorrendben folyamatosan,  Az adót és költségvetési támogatásokat meghatározó adatokat (adókötelezettség, adó megfizetése, támogatások igénybevétele) és bizonylati hivatkozásokat tartalmazza.  Az ellenőrzés lehetőségét biztosítsa.

39 Könyvvezetési kötelezettség •Alapnyilvántartások: Naplófőkönyv Pénztárkönyv •Köteles vezetni:  Az ÁFA levonási jogot érvényesítő,  Tevékenységét egyéni vállalkozóként végző (kivéve az EVA szerinti adózást végzők, ők bevételi nyilvántartást vezetnek)  Alkalmazottat vagy segítő családtagot foglalkoztatók. •Vezetése az egyszeres könyvvitel szabályai szerint történik, pénzforgalmi szemléletű, csak a pénzmozgásokat rögzíti. (a pénzügyileg rendezett tételek kerülnek bele)

40 Számviteli bizonylatok •Számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) - függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától -, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá.

41 Számviteli bizonylatok •A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét szem előtt kell tartani. •A számviteli bizonylatot magyar nyelven kell kiállítani. A bizonylaton az adatok más nyelv(ek)en is feltüntethetők. •Számviteli bizonylatként alkalmazható az elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus dokumentum, irat, ha megfelel a számviteli törvény előírásainak. •A gazdasági műveletekről készült összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell.

42 Számlaadási kötelezettség •Az adóalany köteles az általa teljesített értékesítésről és szolgáltatás nyújtásáról számlát, illetve egyszerűsített számlát, kézpénzes fizetésnél egyes esetekben nyugtát kibocsátani. •A nyugta olyan szabvány szerinti adóigazgatási azonosításra alkalmas bizonylat, amely legalább az alábbi adatokat tartalmazza:  Sorszám  Kibocsátó neve, címe, adószáma  Kibocsátás kelte  Fizetendő összeg  (Aláírás – nem kötelező) •Az NAV által érvényesített pénztárgépek pénztári blokkja nyugtának felel meg.

43 A számla •A számlának a számviteli törvény bizonylatokra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. •Fel kell tüntetni: •Sorszám (a szigorú számadású számlatömbön már eleve szerepel) •Kibocsátó neve, címe, adószáma •Vevő neve, címe

44 A számla •Teljesítés időpontja, számla kelte, fizetés módja és határideje - készpénzes fizetéskor azonnal, átutalással történő fizetés esetében a teljesítést követően maximum 15 napon belüli ki kell állítani a számlát. •Termék, vagy szolgáltatás megnevezése (termékeknél az úgynevezett VTSZ szám (vámtarifaszám) feltüntetése, a szolgáltatásoknál pedig az SZJ (szolgáltatási jegyzékszám) feltüntetése –nem kötelező elem, ha a normál (27%) ÁFA körébe tartozik, de megkönnyíti a könyvelést és az esetleges NAV ellenőrzést.)

45 A számla •Mennyiségi egység (Pl: db, m 2, fm,) és egységár •Termék, vagy szolgáltatás adó nélkül számított ellenértéke (azaz a mennyiség egység és egységár szorzata) •A felszámított adó százalékos mértéke (amennyiben a számlakibocsátó adó fizetésére nem kötelezett, vagy pedig az ÁFA törvény szerint az adott tevékenység adó mentes, a számlában nem tüntethet fel áthárított adó összeget) •A számla végösszege számmal és betűvel •Aláírás

46 A számla •A számlatömbök általában három laposak:  Az első példány (zöld színű) illeti meg a termék megvásárlóját, illetve a szolgáltatás igénybevevőjét,  A második példány (piros színű) kerül a könyvelésre,  A harmadik példány (fekete színű) pedig a tömbben marad. •Amennyiben a vevő igényli, úgy két példányban is megkaphatja a számlát, ebben az esetben négylapos tömböt kell használni,

47 A számla •Amennyiben átutalási számla kerül kiállításra, akkor a számlán külön megjelölésre kerül az a bankszámla szám, melyre az utalást teljesíteni kell. •A kézzel írt számla kitöltése esetén a fel nem használt sorokat ki kell húzni. •A kézpénzes számla kiállításakor a számlán fel kell tűntetni a „Fizetve” feliratot. •Számlát kell kiállítani az ügyfél (vevő, szerződő fél) kérésére.

48 A számla és nyugta javítása •Kézi számla és nyugta esetén a javítás az eredeti példánynak a tőpéldányokra való visszahelyezésével, és így történő javítással oldható meg. •Az eredeti bejegyzést át kell húzni úgy, hogy az eredeti bejegyzés olvasható maradjon, és a helyes új adatot az áthúzott szám vagy szöveg fölé kell írni. •Több jegyből álló szám javítása esetén, ha csak egy számjegy hibás, akkor is az egész hibás számcsoportot át kell húzni, és fölé kell írni a helyes teljes számcsoportot. •A hibás bejegyzést minden példányon javítani kell, fel kell tüntetni a javítás dátumát, és a helyesbítést végzőnek alá kell írnia.

49 A számla és nyugta javítása •Hiányosan kiállított, szabálytalanul javított vagy olvashatatlan számlát vagy nyugtát (bizonylatot) vissza kell küldeni a kiállítónak. •A javítás történhet úgy is, hogy érvénytelenítjük a számlát, vagy nyugtát (bizonylatot), és új számlát, vagy nyugtát (bizonylatot) állítunk ki. •Ilyenkor az eredeti példányt vissza kell tenni a tömbbe, és ott kell megőrizni a tőpéldányokkal együtt. A teljes számlát át kell húzni és „Rontott” felirattal ellátni.

50 Az elektronikus úton kibocsátott számla •Számlát elektronikus úton kibocsátani, kizárólag abban az esetben lehet, ha a számla és az abban foglalt adattartalom sértetlensége és eredetiségének hitelessége biztosított. •Ezért az elektronikus számlát:  az elektronikus aláírásról szóló törvény rendelkezései szerinti, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegzővel kell ellátni; vagy

51 Az elektronikus számla  az elektronikus adatcsererendszerben (a továbbiakban: EDI) elektronikus adatként kell létrehozni és továbbítani. •Ennek feltétele, hogy a számlakibocsátásra kötelezett és a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban megállapodjon az EDI alkalmazásáról és használatáról. •Továbbá számlakibocsátásra kötelezett köteles gondoskodni arról is, hogy havi rendszerességgel az adott hónapban kibocsátott számlákról papíron kiegészítő összesítő jelentés készüljön, és azt a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője megkapja.

52 Helyesbítő és stornó számla •1. Helyesbítő, ha a gazdasági esemény megtörtént, de nem megfelelően dokumentálták, vagy utólag árengedményt adtak. •2. Stornó, ha a gazdasági esemény meg sem történt érvénytelenség, vagy elállás miatt, illetve ha az előleg visszafizetésre került. Ezen kívül, ha számítógéppel kiállított számlában utólag hibát észlelünk, vagy ha az előállítás során hiba történik

53 Helyesbítő és stornó számla •Kötelező adattartalma •1. Kibocsátás kelte •2. Sorszáma •3. Hivatkozás arra a számlára, amelynek adattartalmát módosítja •4. Az eladó és a vevő neve, címe és bármelyikük adószáma, ha azt az eredeti számla is tartalmazta •5. A számla adatának megnevezése, amelyet a módosítás érint •6. A módosítás természete, számszerű hatása

54 Üzleti év és beszámolási kötelezettség •Az üzleti év eltérő rendelkezés hiányában megegyezik a naptári évvel. •Kivételek például: előtársasági időszak, végelszámolási, felszámolási időszak. •Beszámolási kötelezettség: a vállalkozó működéséről, vagyoni, pénzügyi, és jövedelmi helyzetéről az üzleti év zárását követően, a számviteli törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni, magyar nyelven. Társas vállalkozásokra terjed ki.

55 Beszámolási kötelezettség •Célja: a gazdaság szereplőinek döntéseik megalapozásához szükséges valós, megbízható információkkal való ellátása. •A beszámoló három részből áll: 1)Mérleg, amely a vagyoni helyzetet 2)Eredménykimutatás, amely a jövedelmezőséget 3)Kiegészítő melléklet, amely az előző kettő magyarázatát mutatja be. •A beszámolót, valamint az azt alátámasztó főkönyvi kivonatot – tíz évig, a számviteli bizonylatokat - nyolc évig kell olvasható formátumban megőrizni.

56 Beszámolási kötelezettség •Az éves beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést is kell készíteni, ez azonban nem része az éves beszámolónak. •Az üzleti jelentés célja, hogy az éves beszámoló adatainak értékelésével úgy mutassa be a vállalkozó vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, az üzletmenetet, a vállalkozó tevékenysége során felmerülő főbb kockázatokkal és bizonytalanságokkal együtt, hogy ezekről - a múltbeli tény- és a várható jövőbeni adatok alapján - a tényleges körülményeknek megfelelő, megbízható és valós képet adjon.

57 Könyvvizsgálat •A jogszabályi előírásoktól, illetve a társaság legfőbb szervének döntésétől függően a beszámolót független könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni. •A könyvvizsgáló azt ellenőrzi, hogy a társaság számviteli törvény szerinti beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá, hogy valós képet ad a társaság pénzügyi, vagyoni helyzetéről, a működés eredményességéről. •A könyvvizsgálat során ellenőrizni kell az éves beszámoló, és a kapcsolódó üzleti jelentés adatainak összhangját, kapcsolatát is.

58 Letétbe helyezés és nyilvánosságra hozatal •A kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles az elfogadott éves beszámolót, és a könyvvizsgálói záradékot a független könyvvizsgálati jelentéssel, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegforduló napjától számított 150 napon belül letétbe helyezni. •A letétbe helyezett éves beszámoló a könyvvizsgálói záradék és a könyvvizsgálói jelentés nyilvános, azokról bárki tájékoztatást kaphat, és másolatot készíthet.

59 Letétbe helyezés és nyilvánosságra hozatal •Minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó köteles az éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot, a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt közzétenni. •Ennek úgy tettek eleget, hogy az éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot, a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt egy-egy eredeti vagy hiteles másolati példányban megküldték a céginformációs szolgálatnak. •Az előbb nevezett dokumentumokat a társaság székhelyén is a tagok és alkalmazottak részére hozzáférhetővé kell tenni.

60 Letétbe helyezés és nyilvánosságra hozatal •Változás: május 1. után a cégnek a számviteli törvény szerinti beszámolót elektronikus úton, a kormányzati portál útján kell a céginformációs szolgálat részére megküldeni; ennek során nincs helye a papír alapú beszámoló képi formátumú elektronikus okirattá történő átalakításának.

61 A mérleg •A mérleg olyan kétoldalú vagyonkimutatás, amely az adott üzleti évi időpontra (a fordulónapra) vonatkoztatva összevontan, pénzértékben tükrözi egyrészről azt, hogy a vállalkozás vagyona milyen eszközökben testesül meg, másrészt mutatja az eszközök finanszírozási forrását, eredetét. •A mérleg tehát kétféle megközelítésben, azon belül jellemzőik alapján csoportosítva mutatja be a vagyonelemeket. •A mérleg két oldalának (eszközök és források) meg kell egyeznie.

62 Adófizetési kötelezettség •Adó fogalma: az államháztartás bevételi oldalának meghatározó eleme, közvetlen ellenszolgáltatás nélküli pénzfizetési kötelezettség. •Az adó alanya: az adófizetésre kötelezett természetes személy, gazdasági társaság, szövetkezet, szervezet, amelyekre valamely adótörvény adókötelezettséget állapít meg. •Az adó tárgya: az a dolog, tevékenység, az a jog, amely után az adót fizetik. •Az adó alapja: az adó tárgyának az a mennyisége, ami alapján az adót számítják.

63 Adófizetési kötelezettség •Az adó mértéke: a fizetendő adó összegének megállapítását szolgálja. Az adó mértékét adókulccsal, vagy adótétellel kell meghatározni. Adótétellel kerül megállapításra a fizetendő adó akkor, ha az adóalapot természetes mértékegységben határozzák meg (pl. jövedéki adó) – jelenleg Magyarországon több mint 40-féle adó van érvényben. •Adómentesség: fennállása esetén vagy az adó alanya (alanyi mentesség), vagy az adó tárgya (tárgyi mentesség) mentesül az adózás alól.

64 Adófizetési kötelezettség 1)Bejelentési és nyilatkozattételi kötelezettség 2)Adó megállapítási kötelezettség 3)Adóbevallási kötelezettség 4)Adó- és adóelőleg fizetési kötelezettség 5)Bizonylat kiállítási és megőrzési kötelezettség 6)Nyilvántartás vezetésének (könyvvezetésnek) a kötelezettsége 7)Adatszolgáltatási kötelezettség 8)Adólevonási, adóbeszedési kötelezettség

65 Az adóhatóságok •NAV Adóigazgatóság és szervei, hatáskörébe az adó és járulék beszedési, költségvetési támogatási ügyek tartoznak. •NAV Vám- és Pénzügyőr Igazgatósága és szervei, hatáskörébe a vám, import ÁFA és a jövedéki ügyek tartoznak. •Önkormányzati adóhatóság, hatáskörébe a helyi adók és az adók módjára behajtandó köztartozások tartoznak. •Illetékhivatal, hatásköre az illetékek megfizetésével, kiszabásával, behajtásával kapcsolatos.

66 Az adók csoportosítása •1. Az adó viselője szerint:  Közvetlen (egyenes) adó: az adó megfizetője és elszenvedője ugyanaz (pl. személyi jövedelemadó)  Közvetett adó: az adó befizetője és elszenvedője más (pl. ÁFA) •2. Az adó tárgya szerint:  Bevételt terhelő adók (jövedelmet terhelő adók, forgalomhoz kapcsolódó adók)  Vagyont terhelő adók (gépjárműadó)

67 Az adók csoportosítása •3. Az adó felhasználása szerint:  Általános adó (államháztartási célokra)  Céladók (meghatározott célú felhasználás –alapok (pl. szakképzési alap) javára •4. Az adó mértéke szerint:  Lineáris adók (társasági adó)  Progresszív adó (személyi jövedelemadó)

68 Adózási módok •Önadózás : az adóalany maga köteles az adó alapját és összegét meghatározni, azt bevallani és megfizetni (pl. ÁFA, társasági- és osztalékadó, SZJA). •Adólevonás esetében a kifizető, a munkáltató állapítja meg, vonja le és fizeti be az adót.(pl. SZJA- előleg). •Adókivetés esetén az adót az adózó által szolgáltatott adatok alapján az illetékes adóhatóság állapítja meg, és annak mértékét közli az adózóval (helyi adók). •Adóbeszedés esetén az arra kötelezett az adóhatóság helyett és nevében végzi az adó megállapítását, az adó beszedését és fizeti be az adóhatóságnak (pl. idegenforgalmi adó).

69 Az általános forgalmi adó (ÁFA) •Jellemzői: közvetett, forgalomhoz kapcsolódó, lineáris adó. Mindig a végső fogyasztót terheli. Többfázisú adó, a hozzáadott érték alapján a termelési és értékesítési folyamat részvevőjét terheli, a bevételnek nem része. Az adóhalmozódást az előzetesen felszámított ÁFA levonási jogával lehet elkerülni. Az előzetesen felszámított áfa az, amit a vállalkozónak a beszerzéseinél felszámítanak a számla értékében és majd a kiegyenlítésekor kifizet. •Adókötelezettség: gazdasági tevékenységet végző természetes személy vagy gazdasági társaság, belföldi termékértékesítése, és termékimportja után, vagy szolgáltatás nyújtása esetén keletkezik.

70 Az általános forgalmi adó (ÁFA) •Alanyi adómentesség abban az esetben választható, ha az adóalany összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek - forintban kifejezett és éves szinten göngyölített - összege  sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen,  sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen nem haladja meg a ,- forintnak megfelelő pénzösszeget.

71 Az általános forgalmi adó (ÁFA) •Tárgyi adómentesség: a törvényben tételesen felsorolt és megjelölt termékek és szolgáltatási tevékenységek esetében, •például: egészségügyi szolgáltatás, oktatás, felnőttképzés, posta, gyermek és ifjúságvédelem, szociális szolgáltatások, biztosítási tevékenység, pénzügyi tevékenység, szerencsejáték. •Áfa elszámolása: az értékesítéskor felszámított áfa és a beszerzéskor kifizetett áfa közötti különbözetet kell befizetni. •Áfa bevallás készítésnek gyakorisága (negyedéves, havi) a forgalom nagyságától függ.

72 Jövedéki adó •Jellemzői: közvetett, egyfázisú adó, része az árbevételnek az értékesítési ár tartalmazza. •Jövedéki adóköteles a jövedéki termék belföldi előállítása és belföldre történő behozatala. •Jövedéki termékek:  az ásványolaj,  az alkoholtermék, a sör, a bor, a pezsgő,  a köztes alkoholtermék,  a dohánygyártmány.

73 Jövedéki adó •A más tagállamban szabad forgalomba bocsátott, magánszemély által más tagállamban megvásárolt és általa belföldre behozott, a magánszemély saját felhasználására szolgáló jövedéki termék belföldön adómentes. •Az adó mértékét általában az előállított vagy importált termék természetes mértékegységben (liter, kg, térfogatszázalék, darab) meghatározott mennyisége alapján állapítják meg.

74 Társasági és osztalékadó  A társas vállalkozások a vállalkozásokból származó jövedelmük alapján, amelyet adócsökkentő tényezőkkel és adónövelő tényezőkkel módosítottak, fizetik a társasági adót. A jövedelem a számlákkal igazolt bevételek és költségek különbsége. A társasági adó kulcsa évi 500 millió forint adóalapig egységesen 10%, a fölötte levő részre 19% tól ugyanakkor még sem vezetik be a korlát nélkül alkalmazandó 10%-os adókulcsot.  Az osztalékadót az adózott jövedelem terhére megállapított osztalék, részesedés összege alapján fizetik, amelynek mértéke 25%.

75 •http://ado.blogger.hu/cimke/2013http://ado.blogger.hu/cimke/2013

76 Személyi jövedelemadó •Az adókötelezettség a magánszemélyek  önálló (pl: egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő, bérbeadó, önkormányzati, országgyűlési képviselő) és  nem önálló (pl: munkaviszonyból, gazdasági társaság választott vezető tisztségviselőjének, segítő családtag) tevékenységéből származó, valamint  egyéb jövedelmeire terjed ki. •Vonatkozik továbbá a kifizetőkre (foglalkoztatókra) is, ugyanis a nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében a foglalkoztató állapítja meg, vonja le és fizeti meg az adó és adóelőleg összegét, a törvényben meghatározott szabályok szerint.

77 Egykulcsos szja A személyi jövedelemadó alapvető változása, hogy tól megszűnik a havi bruttó 202 ezer forint feletti jövedelmek szuperbruttó szerinti adózása. Vagyis megszűnik az adóalap-kiegészítés. Az szja így egységesen effektív 16 százalékos.

78 Személyi jövedelemadó •Az egyéni vállalkozó adózása  A vállalkozói személyi jövedelemadó. Alanyai az egyéni vállalkozók, ha jövedelmük után így kívánnak adózni. Az adó alapjának megállapításáról az elszámolható bevételek és kiadások, valamint kedvezmények a társasági adónál hasonlóan történnek.  A vállalkozói osztalékadó, az adó alapjának 25%-a, hasonlóan az osztalékadóhoz.

79 Személyi jövedelemadó •Az egyéni vállalkozó átalányadózása •Az egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett adóévenként az adóév egészére átalányadózást választhat, ha  az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben az egyéni vállalkozói bevétele a 15 millió forintot nem haladta meg,  nem áll munkaviszonyban,  az egyéni vállalkozói bevétele az adóévben nem haladja meg a 15 millió forintot.

80 Egyszerűsített vállalkozói adó •Adóalany lehet:  az egyéni vállalkozó; az egyéni cég;  a közkereseti társaság; a betéti társaság;  a korlátolt felelősségű társaság;  a szövetkezet. Az alkalmazásának feltételei:  az adóalany legalább 1 évig folytatja a tevékenységét,  az adóév összes (ÁFÁ-val növelt) bevétele nem haladja meg a 25 millió forintot,  az előző adóév összes (ÁFÁ-val növelt) bevétele nem haladja meg a 25 millió forintot.

81 Egyszerűsített vállalkozói adó •Feltétel az úgynevezett nyilvántartási kötelezettség betartása is. Az adóalany időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon, megfelelően nyilvántart és rögzít minden olyan adatot, amely adókötelezettsége teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges, ezek: 1)Az adózó valamennyi, az EVA alapjába tartozó bevételéről nyilvántartást vezet. 2)Az adózó külön nyilvántartást vezet minden olyan adóról és járulékról, amellyel összefüggésben adómegállapítási, - bevallási, -fizetési vagy adatszolgáltatási kötelezettség terheli. 3)Az adózó külön nyilvántartást vezet a szigorú számadású nyomtatványokról.

82 zerusitett_vallalkozoi_ado_2013.evi_legfontosabb_sza balyai.pdf

83 Egyszerűsített vállalkozói adó •Az EVA-val kiváltott adónemek:  Társasági adó  Tagnak jutatott osztalék után fizetendő személyi jövedelemadó  Vállalkozásból kivont személyi jövedelem utáni személyi jövedelemadó  Általános forgalmi adó (ÁFA) Az EVA adóalapja az adóévben megszerzett összes bruttó bevétel, melyet a törvényben meghatározott tételekkel kell módosítani. Az EVA mértéke a pozitív adóalap 30 %-a.

84 Egyszerűsített vállalkozói adó •Az EVA választása elsősorban azoknak ajánlható, akik:  viszonylag kis költséghányaddal dolgoznak,  tevékenységük során nem tudnak sok költséget elszámolni,  ÁFA alanyok,  elsősorban személyes közreműködésükből és tevékenységükből származik a vállalkozás bevétele. •(Szellemi szabadfoglalkozásúak, könyvelők, programozók, tanácsadók)

85 Környezetvédelmi termékdíj •Ezen adó célja, hogy a környezetszennyezés megelőzéséhez, illetőleg csökkentéséhez, a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra irányuló tevékenységek ösztönzéséhez, valamint a környezetet vagy annak valamely elemét a termék előállítása, forgalmazása, felhasználása során, illetőleg azt követően közvetlenül, illetve közvetve terhelő vagy veszélyeztető termék által okozott környezeti veszélyeztetések, illetőleg károk megelőzéséhez és csökkentéséhez pénzügyi forrásokat teremtsen.

86 Környezetvédelmi termékdíj •Termékdíjköteles termékek:  a gumiabroncs;  a csomagolás;  az egyéb kőolajtermék;  az akkumulátor;  a reklámhordozó papír;  az elektromos és elektronikai berendezés. A termékdíjat a termékek első belföldi forgalomba hozója, vagy saját célú felhasználója kell, hogy megfizesse. Mértékéről a törvény melléklete határozz. A termékdíjjal kapcsolatos bevallást és befizetést a VPOP felé kell teljesíteni.

87 Önkormányzati (helyi) adók •A helyi adókról szóló törvény alapján a helyi önkormányzatok illetékessége egyes adónemek •kivetése, és meghatározott törvényi kereten belüli adómérték megállapítása. •Csoportosításuk: 1.Vagyon típusú adók 1.Építményadó: adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület (iroda, üzem, csarnok, üdülő, melléképület, garázs, stb.), épületrész. •Az adó alapja és mértéke: 1.A hasznos alapterület maximum 900 Ft/m 2, vagy 2.az építmény korrigált forgalmi értékének maximum 3%-a.

88 Önkormányzati (helyi) adók 2.Telekadó: adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen belterületi földrészlet. • Az adó alapja és mértéke: •A telek területe maximum 200 Ft/m 2, vagy •a telek korrigált forgalmi értékének maximum 3%-a. •2. Kommunális jellegű adók •1. Vállalkozók kommunális adója: adókötelezettség terheli az önkormányzat illetékességi területén székhellyel, vagy telephellyel rendelkező a vállalkozót. •Az adó alapja és mértéke: •adó alapja az adóalany által az önkormányzat illetékességi területén foglalkoztatottak korrigált átlagos statisztikai állományi létszáma, mértéke pedig ez alapján 2000 Ft/fő

89 Önkormányzati (helyi) adók •2. Idegenforgalmi adó: Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt  aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt,  aki az önkormányzat illetékességi területén olyan üdülésre, pihenésre alkalmas épületnek a tulajdonosa, amely nem minősül lakásnak. •Az adó alapja és mértéke: –megkezdett vendégéjszakák száma, személyenként és éjszakánként maximum 300,- Ft, –az építmény hasznos alapterülete után évente 900 Ft/m 2.

90 Önkormányzati (helyi) adók •3. Helyi iparűzési adó  Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység.  Az adó alanya a vállalkozó.  Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.  Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértékének felső határa az adóalap 2%-a.

91 Egyéb adók 1.Szakképzési hozzájárulás •A szakképzési hozzájárulás alapja a társadalombiztosítási járulék alapja, mértéke 1,5 százalék.

92 Egyéb adók 2.Rehabilitációs hozzájárulás: Adókötelezettség csak a 20 főt meghaladó foglalkoztatás esetén, mértéke a foglalkoztatottak, és a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak létszáma alapján van meghatározva.

93 Társadalombiztosítási kötelezettségek •A szociális biztonság rendszerét hazánkban a kötelező társadalombiztosítás, az önkéntes pénztárak hálózata, a kiegészítő- és magánbiztosítás együtt alkotja. •A társadalombiztosításnak, (mint alapnak) a fő bevételét a munkáltatók és munkavállalók által befizetett járulék adja. A munkavállalók járulékát a munkáltató vonja le és havi rendszerességgel fizeti be a társadalombiztosítási alapba. Az egyéni vállalkozók és egyéb gazdálkodók a rájuk vonatkozó szabályok alapján vallják be és fizetik be járulék kötelezettségeiket. •A befizetések ellenében a biztosítottak különböző ellátásokban részesülnek.

94 Társadalombiztosítási kötelezettségek •Egészségügyi ellátások  Egészségügyi szolgáltatás (háziorvosi, kórházi ellátás)  Pénzbeli ellátás (táppénz)  Baleseti ellátás  Egyéb juttatás •Nyugdíjbiztosítási ellátások  Társadalombiztosítási saját jogú nyugellátások  Öregségi nyugdíj  Rokkantági nyugdíj  Baleseti rokkantsági nyugdíj

95 Társadalombiztosítási kötelezettségek •Járulékfizetési kötelezettség •A munkáltatók, foglalkoztatók és a munkavállalók egyaránt járulékfizetésre kötelezettek.

96 Társadalombiztosítási kötelezettségek •Foglalkoztató által fizetendő járulékok: •1. Társadalombiztosítási járulék – 27%, melyből  nyugdíjbiztosítási járulék – 24%,  egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék 3%, melyből: •természetbeni egészségbiztosítási járulék – 1,5% •pénzbeli egészségbiztosítási járulék – 0,5% •munkaerő-piaci járulék – 1% •(2. Korkedvezmény biztosítási járulék – 13%, de korkedvezmény-biztosítási járulék 25%-át a központi költségvetés átvállalja, ezért 9,75% fizetési kötelezettséget jelent a foglalkoztató számára. )

97 Társadalombiztosítási kötelezettségek •Biztosított (munkavállaló) által fizetendő járulékok: •(Számítása a bruttó bérjövedelemből történik. A foglalkoztató számolja ki, vonja le, és fizeti be.) •1. Egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék – 7,5%, melyből:  természetbeni egészségbiztosítási járulék – 4%,  pénzbeli egészségbiztosítási járulék – 2%,  munkaerő-piaci járulék – 1,5%.

98

99

100 Az egyéni vállalkozás • A legegyszerűbb vállalkozási forma. Az egyéni vállalkozás olyan tevékenység, melyet a természetes személy a saját neve alatt folytathat. •Egyéni vállalkozó lehet:  a magyar, vagy Európai Uniós állampolgár (és az azzal azonos jogállású személy),  a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja,  cselekvőképes (nagykorú és nem áll gondnokság alatt) természetes személy,

101 Az egyéni vállalkozás  büntetlen előéletű, (büntetett előéletű az, akit a közélet tisztasága elleni, vagy vagyon elleni bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, illetve akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen egy évet meghaladó, végrehajtandó szabadságvesztére ítéltek, és még nem mentesült az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól)  nem tagja egyéni cégnek,  más gazdasági társaságban nem korlátlanul felelős tag,  nincs eltiltva az adott foglalkozás gyakorlásától.  Egy személynek csak egy egyéni vállalkozása lehet!

102 Az egyéni vállalkozás alapítása 1.Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül, vagy személyesen kezdeményezhető. Személyes kezdeményezéskor az eljáró hatóság (helyileg illetékes Okmányiroda) ingyen bejelenti az ügyfélkapun a jelentkezőt, és a továbbiakban a bejelentés elektronikus úton zajlik. 2.A bejelentést az e célra rendszeresített elektronikus űrlapon kell megtenni az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró, országos illetékességű hatósághoz.

103 Az egyéni vállalkozás alapítása •A bejelentésnek tartalmaznia kell:  a bejelentő személyes adatait (családi és utónevét, születési családi és utónevét, anyja családi és utónevét, születési helyét és idejét, lakcímét, értesítési címét, állampolgárságát),  nyilatkozatot arról, hogy nem állnak fenn a kizáró okok,  a fő- és egyéb tevékenységeket, TEÁOR-számokból képzett szakmakód szerint,  székhely, valamint a telephely (telephelyek) és a fióktelep (fióktelepek) címét,  további adatokat és nyilatkozatokat, amelyek az állami adóhatósághoz való bejelentkezési kötelezettség teljesítéséhez szükségesek.

104 Az egyéni vállalkozás alapítása 3.Amennyiben az űrlap megfelelően került kitöltésre, a Hatóság beszerzi az egyéni vállalkozó adószámát, statisztikai számjelét, és az egyéni vállalkozó meghatározott adatait elektronikus úton továbbítja a nyilvántartást vezető szervhez. 4.A nyilvántartást vezető szerv az egyéni vállalkozót nyilvántartásba veszi, és erről a nyilvántartási szám megküldésével azonnal, elektronikus úton értesíti a Hatóságot, az állami adóhatóságot, valamint a Központi Statisztikai Hivatalt, és megküldi (átadja) az igazolást a bejelentő részére.

105 Az egyéni vállalkozás alapítása •A Hatóság az igazolás megküldésével egyidejűleg a nyilvántartásba vételről értesíti:  az állami adóhatóságot,  a Központi Statisztikai Hivatalt,  a székhely és telephely szerinti önkormányzati adóhatóságot (a fővárosban a fővárosi önkormányzati adóhatóságot).

106 Az egyéni vállalkozás alapítása 5.Az egyéni vállalkozó a nyilvántartásban szereplő adatainak megváltozását, illetve a vállalkozás megszüntetésének szándékát 15 napon belül köteles elektronikus változásbejelentési űrlapon a Hatóságnak bejelenteni. Ha az igazolványban szereplő adatok változnak, akkor azt le kell adni a Hatóságnak. •Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése, a változás bejelentés, az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének és megszűnésének bejelentése díj- és illetékmentes.

107 Az egyéni vállalkozói igazolvány •Ha az egyéni vállalkozó kéri, számára a Hatóság egyéni vállalkozói igazolványt állít ki. •Az igazolvány tartalmazza:  az egyéni vállalkozó családi és utónevét,  az egyéni vállalkozó főtevékenységét és tevékenységi köreit,  a székhely, a telephely (telephelyek) és a fióktelep (fióktelepek) címét,  az egyéni vállalkozó statisztikai számjelét és nyilvántartási számát, adószámát,  továbbá az igazolvány számát, a kiállítás helyét, keltét és a kiállító hatóság megnevezését.

108 Az egyéni vállalkozói igazolvány  Az igazolvány a kiállításának napján fennálló, az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adatokat igazolja.  Az igazolvány az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentésekor vagy a tevékenység folytatása során bármikor (ideértve az adatok megváltozása miatt kért igazolvány kiállítását is) kérhető.  Ha az igazolvány kiállítását személyesen kérik, azt haladéktalanul ki kell állítani az egyéni vállalkozó részére. Egyéb esetben az egyéni vállalkozói igazolványt az egyéni vállalkozó részére a kérelem beérkezését követő munkanaptól számított öt munkanapon belül kézbesíteni kell.  Az igazolvány az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének és folytatásának nem feltétele!

109 Az egyéni vállalkozói tevékenység  Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával felel.  Az egyéni vállalkozó több tevékenységet folytathat, tevékenységét több telephelyen, fióktelepen végezheti.  Ha valamely gazdasági tevékenység gyakorlását jogszabály hatósági engedélyhez köti, az egyéni vállalkozó e tevékenységét csak az engedély birtokában kezdheti meg, illetve végezheti.

110 Az egyéni vállalkozói tevékenység  Az egyéni vállalkozó közreműködőként alkalmazottat, külön jogszabályban meghatározott bedolgozót, segítő családtagot, és szakiskolai, szakközépiskolai tanulót foglalkoztathat.  Képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó csak akkor folytathat, ha a képesítési követelményeknek ő maga, vagy egy általa határozatlan időre foglalkoztatott személy megfelel. Ha több telephelye (üzlete) van, akkor mindegyikben külön-külön érvényes a szabály.

111 Az egyéni vállalkozói tevékenység •Az egyéni vállalkozó a működés során köteles:  „egyéni vállalkozó” megjelölést (vagy annak e.v. rövidítését) és nyilvántartási számát neve (aláírása) mellett minden esetben feltüntetni,  a törvényben előírt nyilvántartásokat naprakészen vezetni (naplófőkönyv, pénztárkönyv, eszköznyilvántartás stb.),  bejelentési kötelezettségének eleget tenni (alkalmazottakról, eredményről, ÁFÁ-ról),  biztosítani a zavartalan működés feltételeit,  önmaga és alkalmazottja után bevallani és megfizetni az esedékes járulékokat, személyi jövedelemadót,  bevallani és megfizetni az esedékes áfát.

112 Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése  Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig szüneteltetheti.  Igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó tevékenysége szüneteltetésének a feltétele, hogy az egyéni vállalkozó igazolványát a Hatóságnak személyesen vagy postai úton leadja.  A szüneteltetés bejelentése minden esetben az Ügyfélkapun keresztül elektronikusan az erre rendszeresített űrlapon történik.

113 Az egyéni vállalkozás megszűnése •Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság megszűnik:  ha az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetését bejelenti, a bejelentés napján,  ha az egyéni vállalkozó egyéni céget alapított, a cégbejegyző határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző napon, illetve ha az egyéni vállalkozó átruházással megszerezte az egyéni cég vagyoni betétjét, az átruházás napján,  az egyéni vállalkozó halála napján,  az egyéni vállalkozó cselekvőképességének korlátozását vagy cselekvőképtelenségét kimondó bírósági határozat jogerőre emelkedésének a napján,  ha az adóhatóság törölte az egyéni vállalkozó adószámát, a törlést kimondó határozat jogerőre emelkedésének napján.

114 Az egyéni vállalkozás megszűnése •A Hatóság az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását megtiltja, ha:  az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdését vagy folytatását kizáró ok áll fenn,  ha a szünetelés kezdőnapját követően öt év eltelt, és az egyéni vállalkozó nem intézkedett az egyéni vállalkozói tevékenység folytatása vagy megszüntetése iránt,  ha az egyéni vállalkozó a nyilvántartásában megjelölt tevékenységek egyikét sem folytathatja jogszerűen.

115 Az egyéni vállalkozás megszűnése •Egyéb teendők :  el kell készíteni a vállalkozás záró bevallását az eredményre, vagyonra vonatkozóan,  amennyiben alkalmazottal rendelkezett a vállalkozás, akkor a foglalkoztatással kapcsolatos teendőket is meg kell tenni,  engedélyeket vissza kell adni (működési, telephely).

116 Az egyéni cég  Az egyéni cég gyakorlatilag egy természetes személy vállalkozása, ami mégis a társas vállalkozásokhoz közelítő feltételekkel működhet. Az egyéni céget a cégbíróságon kell bejegyezni.  Egyéni céget kizárólag egyéni vállalkozó alapíthat.  Az egyéni cég alapításához közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt alapító okiratra van szükség, amelyet a tagnak (alapítónak) alá kell írnia.

117 Az egyéni cég •Az alapító okiratnak tartalmaznia kell:  az egyéni cég cégnevét és székhelyét,  az egyéni cég alapítóját családi és utóneve, anyja neve, lakóhelye és egyéni vállalkozói nyilvántartási száma feltüntetésével,  az egyéni cég azon tevékenységeit, amelyeket a cégjegyzékben szerepeltetni kíván,  az egyéni cég jegyzett tőkéjét, a tag vagyoni betétjének összegét, valamint a jegyzett tőke rendelkezésre bocsátásának módját és idejét:  nincs kötelező minimális alaptőke,  alapításkor rendelkezésre kell bocsátani,  ha a vagyon Ft alatti, akkor kizárólag pénz lehet,  ha a vagyon Ft feletti, akkor apport is lehet benne.

118 Az egyéni cég  a tag korlátlan vagy korlátozott felelősségét, korlátozott felelősség esetén annak mértékét (a pótbefizetés összegét),  A korlátlan felelősség vállalása estén a cég elnevezése egyéni cég (EC).  Korlátolt felelősség esetén a cég elnevezése korlátolt felelősségű egyéni cég (KFC).  az egyéni cég működésének időtartamát, ha azt határozott időre alapítják,  ha az egyéni cég könyvvizsgálót jelöl ki, a könyvvizsgáló nevét (cégnevét) és lakóhelyét (székhelyét),  az osztalékelőleg fizetésének lehetőségét.

119 Az egyéni cég  Az egyéni cég átalakulhat gazdasági társasággá.  Az egyéni cég megszűnhet más gazdasági társasággá való átalakulással (pl.: egyszemélyes kft.), az alapító okiratban rögzített határozott idő elteltével, saját elhatározásból jogutód nélkül.  A cégbíróság megszűntnek nyilváníthatja, vagy hivatalból elrendelheti törlését, a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti.  Az egyéni cégre a felszámolás, a végelszámolás és a csődeljárás szabályai is vonatkoznak.

120 Előnyök •Az egyéni vállalkozás előnyei:  Egyszerű az alapítása és megszüntetése – regisztrációval hozható létre.  A vállalkozó független, minden fontos kérdésben egyedül dönt.  A vállalkozás működésének egyszerűsége.  Minimális alapítási költségek.  Nincs kötelező előírás a tőke nagyságára.  Egyéni céggé alakulhat.  Gyorsan és rugalmasan tud alkalmazkodni a piaci változásokhoz.

121 Hátrányok Az egyéni vállalkozás hátrányai:  A pénzügyi forrásokhoz jutás korlátozottabb.  A feladat ellátásában a vállalkozó elsősorban magára számíthat, sokoldalú követelmények a vállalkozóval szemben.  Korlátlan és teljes a felelőssége.  Szerényebb nyereségszerzési lehetőség.  Nehézségek a tőke növelésére.  A vállalkozás eladása, és így a tőke mobilizálása nem lehetséges.

122

123

124 A gazdasági társaságok közös jellemzői 1.Az üzletszerű, közös gazdasági tevékenység végzése. 2.A tagok vagyoni hozzájárulása az alapításhoz, a működéshez. 3.A tagok közös kockázatvállalása. •Gazdasági társaság nem jövedelemszerzésre irányuló gazdasági tevékenység folytatására is alapítható – nonprofit gazdasági társaság – ezt a nevében minden esetben fel kell tüntetni.

125 Vállalkozási formák választásnak szempontjai •A vállalkozási formák közötti választásnál az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: •A létrehozás és későbbi megszüntetés idő és költségigényét. •A tulajdonos, a tulajdonosok által vállalt felelősséget, a működésben rejlő kockázatokat. •A könyvvezetését, és adózási szempontokat. •A külső forrásszerzési, tőkebevonási lehetőségeket. •A vállalkozó önállóságát, függetlenségét. •A működéssel összefüggő döntéseket. •A vállalkozásban való személyes közreműködést, munkavégzés lehetőségét.

126 Gazdasági társaságok alapítása •Az alapítók lehetnek: 1)Természetes személyek 2)Jogi személyek  Az állam  Az önkormányzatok  Közhasznú szervezetek  Már meglévő gazdasági társaságok  Szövetkezetek 3)A jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek

127 Gazdasági társaságok alapítása  Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a közkereseti társaság (kkt.) és a betéti társaság (bt.).  Jogi személyiségű gazdasági társaság a korlátolt felelősségű társaság (kft.) és a részvénytársaság (rt.).  Valamennyi gazdasági társaság cégnévvel rendelkezik.  Gazdasági társaság alapításához - a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság kivételével - legalább két tag szükséges.

128 Gazdasági társaságok alapítása  Természetes személy egyidejűleg csak egy gazdasági társaságban lehet korlátlanul felelős tag.  Kiskorú személy nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja.  Közkereseti és betéti társaság nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja.  Egyszemélyes gazdasági társaság, - ha törvény eltérően nem rendelkezik - újabb egyszemélyes társaságot alapíthat, gazdasági társaság egyedüli tagja (részvényese) lehet.

129 Gazdasági társaságok alapítása  Törvény a gazdasági társaság alapítását hatósági engedélyhez (alapítási engedély) kötheti.  Ha valamely gazdasági tevékenység gyakorlását jogszabály hatósági engedélyhez (a tevékenységi kör gyakorlásához szükséges engedélyhez) köti, a gazdasági társaság e tevékenységét csak az engedély birtokában kezdheti meg, illetve végezheti.  Képesítéshez kötött tevékenységet gazdasági társaság csak akkor folytathat, ha e tevékenységben személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetve a társaság javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki a képesítési követelményeknek igazolt módon megfelel.

130 A társasági szerződés •A gazdasági társaságok társasági szerződéssel, alapító okirattal, alapszabállyal hozhatók létre. •A társasági szerződésnek tartalmaznia kell:  A gazdasági társaság cégnevét, székhelyét, telephelyeit.  A társaság tagjainak nevét.  A társaság főtevékenységét, és feltüntetni kívánt egyéb tevékenységeit.  A jegyzet tőkét, az egyes tagok vagyoni hozzájárulását, a vagyon rendelkezésre bocsátásának formáját és idejét.  A társaság képviseletét, a cégjegyzés módját.  A vezető tisztségviselőket, a felügyelő-bizottság tagjainak és a könyvvizsgálónak a nevét.  A működés időtartamát, abban az esetben, ha meghatározott időre jött létre a gazdasági társaság.

131 A társasági szerződés  A társasági szerződést valamennyi tagnak alá kell írnia.  A társasági szerződést közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd, illetve az alapító jogtanácsosa által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.  A közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, valamint a zártkörűen működő részvénytársaság esetén a társasági szerződés a évi V. Tv. mellékletében lévő szerződésminta megfelelő kitöltésével is elkészíthető. Ez esetben a társasági szerződés tartalmát kizárólag a kitöltött szerződésmintában foglalt rendelkezések alkothatják, és csak elektronikus úton kezdeményezhető a cégbejegyzés jogi képviselő megbízásával – a kérelemről a cégbíróság egy napon belül dönt.

132 A tag vagyoni hozzájárulása  A gazdasági társaság alapításához valamennyi tag (részvényes) vagyoni hozzájárulása szükséges.  A tagok (részvényesek) vagyoni hozzájárulása pénzbeli hozzájárulásból, illetve a tagok (részvényesek) által a társaság javára szolgáltatott nem pénzbeli hozzájárulásból (apport) áll.  A nem pénzbeli hozzájárulás bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog is lehet.

133 Cégbírósági bejegyzés  A gazdasági társaság alapítását a társasági szerződés megkötésétől számított legfeljebb harminc napon belül - bejegyzés és közzététel végett - be kell jelenteni a területileg illetékes cégbíróságnak.  Ha a gazdasági társaság létrejöttéhez alapítási engedély szükséges, a cégbírósági bejelentést az engedély kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell teljesíteni.  A gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzésével, a bejegyzés napján jön létre.

134 Cégalapítás költségei  A létesítő okirat ellenjegyzése, jogi képviselet munkadíja a felek megállapodásától függ. Általában a kkt. és bt. esetében 40 ezer forinttól, kft. estében 60 ezer forinttól kezdődik.  Eljárási illeték alapítás esetén: •kkt. és bt. esetén 50 ezer forint •kft. és zrt. esetén 100 ezer forint •szerződésminta esetén az előbbiek 15 ezer forint  Közzétételi díj •kkt. és bt. esetén 14 ezer forint •kft. és zrt. esetén 25 ezer forint •elektronikus eljárás esetében egységesen 5 ezer forint •szerződésmintával történő alapításnál ingyenes  Egyéb költségek: tulajdoni lap másolat, aláírási címpéldány

135 A cégjegyzésről röviden •A bejegyzési kérelem benyújtásakor a cégbíróság 10 számjegyű cégjegyzékszámot ad a társaságnak. •A cégbíróság az elektronikus kapcsolatrendszerén keresztül beszerzi a cég  adószámát,  közösségi adószámát,  főtevékenysége alapján a statisztikai számjelét. •Erről tanúsítványt állít, amely ezen kívül tartalmazza a cég nevét és székhelyét is.

136 Az előtársaság  A gazdasági társaság a társasági szerződés ellenjegyzésének, vagy közokiratba foglalásának napjától a létrehozni kívánt gazdasági társaság cégbírósági bejegyzéséig előtársaságaként működhet.  Az előtársasági jelleget azonban a cégbejegyzési eljárás alatt a gazdasági társaság iratain és a megkötött jogügyletek során a társaság elnevezéséhez fűzött „bejegyzés alatt” („b.a.”) toldattal kell jelezni.  Az előtársaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a gazdasági társaság cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követően folytathat, de hatósági engedélyhez kötött tevékenységet nem végezhet.

137 A gazdasági társaság legfőbb szerve •A közkereseti és betéti társaságoknál - a tagok gyűlése. •A korlátolt felelősségű társaságnál a taggyűlés. •A részvénytársaságnál a közgyűlés. •A gazdasági társaság legfőbb szervének feladata elsősorban a társaság alapvető, stratégiai ügyeiben való döntés, úgymint: •Az éves beszámoló elfogadása, a nyereség felosztása, •A vezető tisztségviselők, a felügyelő-bizottság, a könyvvizsgáló megválasztása,visszahívása, •Döntés a társasági szerződés módosításáról, •Csődeljárás megindítása, végelszámolás, átalakulás elhatározása, •Döntés a tőkeemelésről, tőkecsökkentésről.

138 A gazdasági társaság legfőbb szerve •Működése: •A legfőbb szerv a határozatait - ha törvény vagy a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - ülésein hozza meg. •A társasági szerződés meghatározhatja, hogy a fentiek közül melyek azok az ügyek, melyekben a tagok ülés nélkül írásban vagy más módon dönthetnek. •Lehetőség van arra, hogy a tagsági jogokat a tagok elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével gyakorolják.

139 A társaság ügyvezetése •A közkereseti és a betéti társaság ügyvezetését az üzletvezetésre jogosult tag vagy tagok vezető tisztségviselőként látják el. •A korlátolt felelősségű társaság ügyvezetését egy vagy több ügyvezető látja el. •A részvénytársaság ügyvezetését - kivéve, ha a zártkörűen működő részvénytársaság alapszabálya az igazgatóság hatáskörét egy vezető tisztségviselőre (vezérigazgató) ruházta - az igazgatóság, mint testület látja el.

140 A társaság ügyvezetése •A társaság vezető tisztségviselői végzik az operatív feladatokat, gyakorolják a munkáltatói jogokat, képviselik a céget harmadik személlyel szemben, a bíróságok és más hatóságok előtt. •A vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet, •Az ügyvezetőt, az ügyvezető testületet (igazgatóság) a legfőbb szerv választja határozatlan vagy határozott időre (maximálisan öt évre), és bármikor visszahívhatja.

141 Tulajdonosi ellenőrzés •1. Felügyelő bizottság •Legfőbb szerv választja •Megbízásuk az ügyvezetés idejére szól (határozatlan, vagy határozott) •Minimum három maximum 15 tagú testület. •Megválasztása kötelező, ha •A nyilvánosan működő részvénytársaságnál /NYRT/ és a zártkörűen működő részvénytársaságnál /ZRT/, ha a részvényesek 5 %-a ezt kéri, •A társaság formájára és működési módjára tekintet nélkül a köztulajdonban lévő cégeknél, •Ha a társaság munkavállalóinak az éves átlagos létszáma meghaladja a 200 főt.

142 Tulajdonosi ellenőrzés •Felügyelő bizottság feladatai: •Ellenőrzi a gazdasági társaság ügyvezetésének a tevékenységét. •Az éves beszámolóról csak a Felügyelő Bizottság írásbeli jelentése alapján dönthet a legfőbb szerv. •2. A könyvvizsgáló: •A közérdekvédelmi ellenőrzést látja el. •Nyilatkozik, hogy a társaság éves beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak és megbízható, valós képet ad-e a társaság vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről. •A könyvvizsgálót a legfőbb szerv választja maximum öt évre.

143 A gazdasági társaságok megszűnése •1. Jogutódlással •A vállalkozás akkor szűnik meg jogutódlással, ha a vállalkozás korábbi formában nem működik tovább, de tevékenységét egy új vállalkozási formában folytatja, és teljes egészében átveszi az előző vállalkozás szerzett jogait és vállalt kötelezettségeit. •Formái: •Átalakulás, más gazdasági társasággá, •Egyesülés - összeolvadás vagy beolvadás •Szétválás - külön válás vagy kiválás

144 A gazdasági társaságok megszűnése •2. Jogutód nélkül akkor szűnhet meg, ha: •Ha letelik az időtartam, amelyre létrehozták •A vállalkozás elhatározza a jogutód nélküli megszűnést •A tagok száma egy főre csökken, és nem jelentenek be új tagot, kivéve az egyszemélyes vállalkozásokat •A cégbíróság megszűntnek nyilvánítja •A bíróság felszámolási eljárás során megszünteti •A jogutódlás nélküli megszűnés lehet: •Végelszámolás keretében •Felszámolás keretében

145 A csődeljárás •A csődeljárás célja a fizetőképesség helyreállítása, a vállalkozás újjászervezése, reorganizációja. •Az eljárás tehát nem a megszüntetésre irányul, hanem a gazdasági helyzet rendezésére. •A csődeljárást a vállalkozások kezdeményezhetik maguk ellen. •Az eljárásban az adós cég fizetési haladékot kér, megpróbál a hitelezőivel megegyezni, itt 90 napos fizetési moratóriumot kaphat, melyet kérelemre 60 nappal meghosszabbítható.

146 A közkereseti társaság •A közkereseti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytatnak, és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátják. •A közkereseti társaság elnevezést - vagy annak „kkt.” rövidítését - a társaság cégnevében fel kell tüntetni. •Ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik, a nyereség és a veszteség a tagok között a vagyoni hozzájárulásuk arányában oszlik meg.

147 A közkereseti társaság •Ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik, a társaság üzletvezetésére mindegyik tag időbeli korlátozás nélkül jogosult. •A közkereseti társaság legfőbb szerve a tagok gyűlése, amelynek tevékenységében való részvétel lehetőségét valamennyi tag számára biztosítani kell. •A Közkereseti társaság induló tőkenagyságára nincs előírás, az induló tőke nagyságáról kizárólag az alapítók döntenek.

148 A közkereseti társaság •A társaság kötelezettségeiért elsősorban a társaság felel vagyonával. •Ha a társasági vagyon a követelést nem fedezi, a társaság kötelezettségeiért a tagok saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek!!! •Kinek ajánlható? •A személyes közreműködési kötelezettség miatt, családoknak, barátoknak, jó ismerősöknek. •Illetve olyan személyeknek, akik a közeli kapcsolatok miatt maximálisan megbíznak egymásban – a közös felelősség miatt. •Akik szeretnének egyúttal vezetők is lenni.

149 Betéti társaság •A betéti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban nem felel. •A betéti társaság elnevezést - vagy annak „bt.” rövidítését - a társaság cégnevében fel kell tüntetni.

150 Betéti társaság •A Betéti társaság induló tőkenagyságára nincs előírás, az induló tőke nagyságáról kizárólag az alapítók döntenek. •A társaság ügyvezetésére és képviseletére a beltag jogosult, ha csak egyedül van akkor ezt időbeli korlátozás nélkül teheti. •A társaság képviseletének ellátására a tagok gyűlése meghatalmazást a kültag részére is adhat. •A tagok gyűlése tevékenységében a kültag is részt vesz.

151 Betéti társaság •Az a kültag, aki korábban a társaság beltagja volt, a beltagi minősége megszűnésétől számított ötéves jogvesztő határidőn belül felel a társaság harmadik személlyel szemben fennálló olyan tartozásáért, amely e változás előtt keletkezett. •Ha a társaságból valamennyi beltag, vagy valamennyi kültag kiválik, a társaság az utolsó beltag vagy az utolsó kültag kiválásától számított hat hónapos jogvesztő határidő elteltével megszűnik, kivéve, ha a társaság e határidőn belül a társasági szerződése módosításával a betéti társaságként vagy közkereseti társaságként való működés törvényes feltételeit megteremti, és ezt a változást a cégbíróságnak bejelenti.

152 Betéti társaság •Kinek ajánlható? •Amennyiben olyan személyek találkoznak, akik közül vannak olyanok, •Akik ötletekkel, kreativitással, vezetőkészséggel és megfelelő felelősségtudattal, valamint kockázatvállalással rendelkeznek, és személyesen is közre szeretnének működni – ők lesznek a beltagok, •És vannak olyanok, akik megfelelő tőkével rendelkeznek, és azt be akarják fektetni, de a tevékenységekben nem akarnak részt venni – ők a kültagok. •Egyszerűsített vállalkozási adózási módot választhat a későbbiekben.

153 Korlátolt felelősségű társaság •Korlátolt felelősségű társaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért a tag nem felel. •A korlátolt felelősségű társaság elnevezést - vagy annak „kft.” rövidítését - a társaság cégnevében fel kell tüntetni

154 Korlátolt felelősségű társaság •Tilos a tagokat nyilvános felhívás útján gyűjteni, toborozni. •A társasági szerződésben - a korábban felsoroltakon kívül - meg kell határozni: •az egyes tagok törzsbetéteinek mértékét; •a szavazati jog mértékét. •A törzstőke a tagok törzsbetéteinek összessége, összege nem lehet kevesebb ötszázezer forintnál. •A tagok törzsbetét lehet pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás (apport). •A tagok törzsbetétei különböző mértékűek lehetnek, az egyes törzsbetétek mértéke azonban nem lehet kevesebb százezer forintnál.

155 Korlátolt felelősségű társaság •Minden tagnak egy törzsbetéte van; egy törzsbetétnek azonban több tulajdonosa is lehet. •A társaság bejegyzésére csak azután kerülhet sor, ha a bejegyzési kérelem benyújtásáig minden egyes pénzbeli hozzájárulásnak legalább a felét a társaság javára befizették. •Ha a pénzbeli hozzájárulások teljes összegét a társaság alapításakor nem fizették be, akkor a cégbejegyzésétől számított egy éven belül be kell fizetni a fennmaradó pénzbeli hozzájárulást.

156 Korlátolt felelősségű társaság •Ha a nem pénzbeli hozzájárulást a társaság alapításakor nem bocsátották teljes egészében a társaság rendelkezésére, akkor ezt a társaság cégbejegyzésétől számított három éven belül teljesíteni kell. •A társaság fennállása alatt a tag az általa teljesített vagyoni hozzájárulást - a tőkeleszállítás esetét kivéve - a társaságtól nem követelheti vissza.

157 Korlátolt felelősségű társaság •A taggyűlés a társaság legfőbb szerve. A taggyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni. •A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:  a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása;  osztalékelőleg fizetésének elhatározása;  pótbefizetés elrendelése és visszatérítése;  elővásárlási jog gyakorlása a társaság által;  az elővásárlásra jogosult személy kijelölése;  az üzletrész kívülálló személyre történő átruházásánál a beleegyezés megadása;  eredménytelen árverés esetén döntés az üzletrészről;

158 Korlátolt felelősségű társaság  üzletrész felosztásához való hozzájárulás és az üzletrész bevonásának elrendelése;  a tag kizárásának kezdeményezéséről való határozat;  az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;  a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;  a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;  olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével vagy azok közeli hozzátartozójával, illetve élettársával köt;  a tagok, az ügyvezetők, a felügyelőbizottsági tagok, illetve a könyvvizsgáló elleni követelések érvényesítése;

159 Korlátolt felelősségű társaság  a társaság beszámolójának, ügyvezetésének, gazdálkodásának könyvvizsgáló által történő megvizsgálásának elrendelése;  a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása;  a társasági szerződés módosítása;  a törzstőke felemelésének és leszállításának elhatározása;  törzstőke emelés esetén a tagok elsőbbségi jogának kizárása;  Törzstőke emelés során az elsőbbségi jog gyakorlására jogosultak kijelölése;

160 Korlátolt felelősségű társaság  törzstőke felemelésekor, illetve az elsőbbségi jog gyakorlása esetén a törzsbetétek arányától való eltérés megállapítása;  törzstőke leszállításakor a törzsbetétek arányától való eltérés megállapítása;  mindazon ügyek, amelyeket törvény vagy a társasági szerződés a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

161 Korlátolt felelősségű társaság •A taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a törzstőke legalább fele vagy a leadható szavazatok többsége képviselve van. •A társasági szerződés ennél nagyobb részvételi arányt is előírhat. •A taggyűlést - ha a társasági szerződés másként nem rendelkezik - az ügyvezető hívja össze. •A taggyűlésről az ügyvezető jegyzőkönyvet készít. •A jegyzőkönyvet az ügyvezető és egy - a taggyűlésen jelenlevő, hitelesítőnek megválasztott - tag írja alá. •Az ügyvezető a tagok által hozott határozatokról folyamatos nyilvántartást vezet (határozatok könyve).

162 Korlátolt felelősségű társaság •Az egyszemélyes társaság  Egy tag alapítja, vagy egy tag szerzi meg az összes üzletrészt.  Egyszemélyes társaság alapításához alapító okirat elfogadására van szükség.  Egyszemélyes társaság alapítása esetén a cégbírósághoz történő bejelentés előtt a nem pénzbeli hozzájárulást a társaság rendelkezésére kell bocsátani, illetve rendelkezni lehet arról, hogy elegendő százezer forint pénzbeli hozzájárulásnak a cég javára történő befizetése.  Az egyszemélyes társaságnál a taggyűlési hatáskörbe tartozó kérdésekben az egyedüli tag dönt.  Ha az egyedüli tag természetes személy, egyszemélyes társaságnál az alapító okirat úgy is rendelkezhet, hogy a tag jogosult az ügyvezetésre és a képviseletre.

163 Korlátolt felelősségű társaság •Kinek ajánlható? •Olyan személyeknek, akik egy nagyobb tőkeerős vállalkozást szeretnének alapítani. •Akik nem szeretnének esetleg személyesen közreműködni – mivel nem kötelező. •Nem szeretnék olyan kockázatot vállalni, amely a teljes vagyonukat érinti – korlátozott felelősségvállalás. •Hátránya: az üzletrészek értékesítése nehézkes, mivel a többi tagnak elővásárlási joga van, illetve az új tag kiválasztásába is beleszólhatnak.

164 Részvénytársaság •A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. •A részvénytársaság zárt körben vagy nyilvánosan alapítható, működési formája lehet zártkörű vagy nyilvános. •A részvénytársaság elnevezést - a működési forma megjelölésével, illetve annak „zrt.” vagy „nyrt.” rövidítésével - a társaság cégnevében fel kell tüntetni.

165 Részvénytársaság •Zártkörűen működik az a részvénytársaság, amelynek: –részvényeit tilos nyilvános felhívással gyűjteni, –a nyilvánosan forgalomba hozott részvényeit nyilvános ajánlattétel útján már nem értékesítik (a szabályozott piacról kivezették). •Nyilvánosan működik az a részvénytársaság, amelynek: –részvényei részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba (az értékpapírokra vonatkozó külön törvényben meghatározott feltételek mellett), –a nem nyilvánosan forgalomba hozatalt követően nyilvános értékesítésre ajánlottak fel, –a részvénytársaság részvényeit a szabályozott piacra bevezették. –Ha a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényeinek tulajdonjogát egy részvényes szerzi meg, a részvénytársaság zártkörűen működik tovább.

166 Részvénytársaság •Alapítása •alapszabállyal hozható létre, kivéve az egyszemélyes részvénytársaságot, mely alapító okirattal létesíthető, •a zártkörű részvénytársaság szerződésmintával is alapítható, •a részvényesek vagyoni hozzájárulása készpénzből és nem pénzbeli betétből (apportból) állhat, •kizárólag nem pénzbeli hozzájárulással is alapítható, •az alaptőke nagyságának kötelező minimuma van  ZRT 5 millió,  NYRT 20 millió •könyvvizsgáló választása kötelező.

167 Részvénytársaság •A vagyoni hozzájárulást az alapítóknak az alábbiak szerint kell a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig a társaság rendelkezésére bocsátani: •pénzbeli betét: 25 %-át, a fennmaradó részt egy éven belül, •nem pénzbeli hozzájárulás  ha nem haladja meg az alaptőke 25 %-át a bejegyzést követő öt éven belül,  ha meghaladja az alaptőke 25 %-át teljes egészében.

168 A Részvénytársaság •Részvényfajták •törzsrészvény - nem térnek el az általánostól, a részvény névértéke szerinti, arányos részvényesi jogokra jogosít, meg kell, hogy haladja az alaptőke 50 %-át •elsőbbségi részvény - a törzsrészvényesek tulajdonosaihoz képest valamivel több joguk van az ilyen részvények tulajdonosainak  osztalék elsőbbség - először ők jogosultak az osztalék felvételére,  szavazat elsőbbség - a részvényhez több szavazati jog kapcsolódik,  vezető tisztségviselők kijelölési elsőbbség,  elővásárlási jogot adó elsőbbség,  likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbség.

169 Részvénytársaság •dolgozói részvény - lehet törzsrészvény vagy elsőbbségi részvény (osztalék elsőbbség), mértéke a felemelt alaptőke 15 %-áig terjedhet, •kamatozó részvény - a betét és részvény kombinációja. Az osztalékhoz fűződő jog mellett az adózott eredményből a részvényen feltüntetett módon kamat is megilleti a részvénytulajdonost, legfeljebb az alaptőke 10 %-áig terjedhet.

170 Részvénytársaság •A részvénytársaság legfőbb szerve a közgyűlés, amely a részvényesek összességéből áll. Az igazgatóságnak a közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni. •A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó döntések:  az alapszabály elfogadása, módosítása,  a működési forma megváltoztatása,  átalakulás, jogutód nélküli megszűnés,  az igazgatóság, a vezérigazgató, a felügyelő bizottság és a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása,

171 Részvénytársaság  az éves beszámoló jóváhagyása,  az osztalékelőleg fizetése, az osztalékelőleg fizetése,  a papír alapú részvények átalakítása dematerizált (elektronikus úton létrehozott) részvénnyé,  egyes részvényekhez kapcsolódó jogok változtatása,  kötvénykibocsátás,  alaptőke felemelés, leszállítás,  minden más, amit az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal. •A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazatok több mint felét képviselő részvényes jelen van.

172 Részvénytársaság •Ügyvezetése •A részvénytársaság ügyvezető szervezete az igazgatóság (ügyvezető testület), mely legalább három, legfeljebb tizenegy természetes személy tagból állhat. •Zártkörűen működő részvénytársaságnál lehetőség van arra, hogy igazgatóságot nem választanak, annak jogait az ügyvezető, a vezérigazgató gyakorolja. •Az igazgatóságot a közgyűlés választja, egyszemélyes részvénytársaság esetén az alapító jelöli ki. •Az igazgatóság testületként gyakorolja a jogait, látja el feladatait. •A tagok feladatmegosztásáról az igazgatóság ügyrendje rendelkezik.

173 Részvénytársaság •Az európai részvénytársaság (SE Societas Europea) •Az Európai Uniós tagságunk óta hazánkban is lehet európai részvénytársaságot alapítani. •Az európai részvénytársaság /Societas Europea SE/ az európai belső piacon tevékenykedő multinacionális vállalatok olyan társasági formája, amely nem az egyes tagállamok társasági jogán, hanem a közösségi jogon alapul. •Szabályzásuk az egész unióban egységes, ez lehetővé teszi a tagállamok közötti mozgásukat.

174 Részvénytársaság •Az európai részvénytársaság alapításának, működésének és megszűnésének jellemzői: •alapítása a tagállamok területén lehetséges, •alapításához legalább két, a tagállamok területén bejegyzett gazdasági társaság részvétele szükséges, •tagjainak felelőssége korlátolt, •alaptőkéjét euróban kell meghatározni, az alaptőke minimuma euró, a jegyzéskor a névérték 25 %-át be kell fizetni. •Az európai részvénytársaság legfontosabb gazdasági előnye, hogy a létesítő okirat szerinti székhelyét az egyik tagállamból a másik tagállamba áthelyezheti.

175 Részvénytársaság •Egyszemélyes részvénytársaság •Részvénytársaság úgy is alapítható, hogy valamennyi részvényét egy személy, az alapító részvényes veszi át. •Egyszemélyes részvénytársaság létrejöhet úgy is, hogy már működő részvénytársaság valamennyi részvényének tulajdonjogát egy részvényes szerzi meg. •Ha a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényeinek tulajdonjogát egy részvényes szerzi meg, a részvénytársaság zártkörűen működik tovább.

176 Részvénytársaság •Kinek ajánlható? •Olyan személyeknek, akik egy nagyobb tőkeerős vállalkozást szeretnének alapítani. •Akik nem szeretnének esetleg személyesen közreműködni – mivel nem kötelező. •Nem szeretnék olyan kockázatot vállalni, amely a teljes vagyonukat érinti – korlátozott felelősségvállalás. •További külső tőkét kívánnak bevonni. •A tulajdonosi jogot könnyű átruházni, könnyen eladható. •Kis megtakarítások is bevonhatóak.

177 A gazdasági társaságok előnyei  Kisebb tőkével is részt lehet venni egy vállalkozásban.  Jobb esélyekkel juthat pénzügyi forrásokhoz.  A vállalkozás tulajdonos váltás után is tovább működhet.  A tulajdonosok felelőssége a Kkt. tag és a Bt. beltagja kivételével korlátozott.  A vitás kérdések rendezése jogilag szabályozottabb.

178 A gazdasági társaságok hátrányai  Több tulajdonos esetén a tagok között nagyobb a konfliktus forrása.  A vállalkozás alapítása és megszűnése időigényesebb,  bonyolultabb és költségesebb.  A vállalkozás, mint cég működése nyilvánosabb.  A működtetés nagyobb pénzügyi és gazdálkodási felkészültséget igényel.  Az alapításhoz a jogszabály kötelező tőkeminimumot ír elő.  Személyes konfliktusok lehetősége.

179

180

181

182 Munkavégzés általános szabályai A munka törvénykönyvének hatálya kiterjed:  Magyarországon történő munkavégzésre,  Magyarországi telephelyű munkáltató munkavállalóira vonatkozik,  Magyar munkavállalókra akkor is, ha kiküldetésben dolgozik. •Munkába álláskor célszerű informálódni, hogy a munkahelyen van-e kollektívszerződés. A kollektív szerződés ellenérdekeltségű felek közötti érdekharmonizáció, melynek megkötésére a munkáltatóval a szakszervezet jogosult.

183 A munkaviszony alanyai •A munkaviszony alanyai a: munkáltató és a munkavállaló.  Munkaviszonyt munkavállalóként az létesíthet, aki tizenhatodik életévét betöltötte.  Korlátozottan cselekvőképes személy törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül is létesíthet munkaviszonyt.  A munkaviszony szempontjából fiatal munkavállaló az, aki tizennyolcadik életévét még nem töltötte be.  Munkaviszonyt létesíthet a tizenötödik életévét betöltött, általános iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló az iskolai szünet alatt.  A tizenhat éven aluli fiatal munkavállaló munkaviszony létesítéséhez törvényes képviselőjének hozzájárulása is szükséges.

184 A munkaviszony alanyai •Munkáltató az lehet, aki jogképes.  A munkáltató köteles a munkavállalóval közölni, hogy a munkaviszonyból eredő munkáltatói jogokat és kötelességeket (munkáltatói jogkör) mely szerv vagy személy gyakorolja, illetve teljesíti.  Ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított szerv, illetőleg személy gyakorolta, eljárása érvénytelen, kivéve, ha a munkavállaló a körülményekből alappal következtethetett az eljáró személy (szerv) jogosultságára.  Nőt és fiatal munkavállalót nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára, illetve fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel járhat.

185 A munkaviszony létesítése  A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre.  A munkaszerződést írásba kell foglalni.  A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni.  Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló - a munkába lépést követő harminc napon belül - hivatkozhat.  A munkaszerződésben a felek bármely kérdésben megállapodhatnak. A munkaszerződés jogszabállyal, illetve kollektív szerződéssel ellentétben nem állhat, kivéve, ha a munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapít meg.

186 A munkaszerződés kötelező elemei •A felek a munkaszerződésben rögzítik:  a szerződést kötő felek neveit és adatait,  a munkavállaló személyi alapbérét,  munkakörét,  munkavégzési helyét,  munkába lépés napját, azaz a munkaviszony kezdetét, (ha ez nem kerül meghatározásra, akkor a szerződés megkötését követő munkanap a munkába lépés napja),  munkavégzés szempontjából szükséges további lényeges adatokat.

187 A tájékoztatás •A munkaszerződés megkötésével egyidejűleg a munkáltató a munkavállalót tájékoztatja  az irányadó munkarendről,  a munkabér egyéb elemeiről,  a bérfizetés napjáról,  a munkába lépés napjáról,  a rendes szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásának, illetve  a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól,  a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettségről

188 A tájékoztatás  munkaköri feladatokról,  arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint  a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet megnevezéséről, illetőleg arról, hogy a munkáltatónál működik-e üzemi tanács (központi üzemi tanács, üzemi megbízott). •A munkáltató az előírt tájékoztatást legkésőbb a munkaszerződés megkötésétől számított harminc napon belül írásban is köteles a munkavállaló részére átadni!

189 A munkaviszony  A munkaviszony állandó vagy változó munkahelyen történő munkavégzésre jön létre.  A munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adatlap kitöltése kérhető, illetve vele szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amely személyiségi jogait nem sérti, és a munkaviszony létesítése szempontjából lényeges tájékoztatást nyújthat.  Tilos a munkavállalót terhesség megállapítására irányuló vizsgálat elvégzésére, illetve erről szóló igazolás bemutatására kötelezni, kivéve, ha erre a munkaköri alkalmasság vizsgálata és véleményezése körében, jogszabály előírása alapján kerül sor.

190 A munkaviszony  A munkaviszony - eltérő megállapodás hiányában - teljes munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre.  Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni munkavállalói juttatás tekintetében legalább az időarányosság elve alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével összefügg.  A munkaviszony - eltérő megállapodás hiányában - határozatlan időtartamra jön létre.

191 A határozott idejű munkaviszony  A határozott idejű munkaviszony időtartamát naptárilag, vagy más alkalmas módon kell meghatározni.  Ha a felek a munkaviszony időtartamát nem naptárilag határozták meg, a munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalót a munkaviszony várható időtartamáról.  Ha a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedély szükséges, a munkaviszony legfeljebb az engedélyben meghatározott időtartamra létesíthető.

192 A határozott idejű munkaviszony  Határozatlan időtartamúnak kell tekinteni a munkaviszonyt, ha a határozott időtartamú munkaviszony azonos felek közötti ismételt létesítésére, illetve meghosszabbítására az ahhoz fűződő munkáltatói jogos érdek fennállása nélkül kerül sor és a megállapodás megkötése a munkavállaló jogos érdekének csorbítására irányul.  A határozott időre szóló munkaviszony időtartama - ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott időtartamú munkaviszony tartamát is - az öt évet nem haladhatja meg. Ettől eltérően, meghatározott esetben az engedély meghosszabbítása esetén az újabb határozott idejű munkaviszony időtartama - a korábban létesített munkaviszony időtartamával együtt - az öt évet meghaladhatja.

193 A határozott idejű munkaviszony  A határozott idejű munkaviszony határozatlan idejűvé alakul, ha a munkavállaló az időtartam lejártát követően legalább egy munkanapot, közvetlen vezetője tudtával tovább dolgozik.  A harmincnapos vagy ennél rövidebb időre létesített munkaviszony azonban csak annyi idővel hosszabbodik meg, amilyen időtartamra eredetileg létrehozták.  Az előzőekben meghatározott szabályok nem vonatkoznak a választással keletkezett, illetve a hatósági engedélyhez kötött, illetve a közcélú foglalkoztatás érdekében létesített munkaviszonyra.

194 A próbaidő  A munkaszerződésben, a munkaviszony létesítésekor próbaidő is kiköthető.  A próbaidő tartama harminc nap. Kollektív szerződés, illetve a felek ennél rövidebb vagy hosszabb, de legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt is megállapíthatnak.  A próbaidő meghosszabbítása tilos, ettől érvényesen eltérni nem lehet.  A próbaidő alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal indoklás nélkül megszüntetheti.

195 A munkaszerződés módosítása •A munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződést csak közös megegyezéssel módosíthatja. •Kollektív szerződés a munkaszerződést a munkavállaló hátrányára nem módosíthatja. •A munkaszerződés módosítására a megkötésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. •Nem minősül munkaszerződés-módosításnak, ha a munkavállaló - a munkáltató működésével összefüggő okból, ideiglenesen - a munkáltató utasítása alapján, eredeti munkaköre helyett, vagy eredeti munkaköre mellett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el (átirányítás).

196 Az átirányítás  Az átirányítás a munkavállalóra nézve aránytalan sérelemmel nem járhat.  Az átirányítás várható időtartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell.  Az átirányítás alapján történő munkavégzés időtartama - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - nem haladhatja meg naptári évenként a negyvennégy munkanapot. •

197 A munkavégzés szabályai •A munkáltató köteles  az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani.  a munkát úgy megszervezni, hogy a munkavállaló a munkaviszonyból eredő jogait gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni tudja;  a munkavállaló számára a munkavégzéshez szükséges tájékoztatást és irányítást megadni;  a munkavégzéshez szükséges ismeretek megszerzését biztosítani.  a munkaszerződésben foglaltaknak megfelelően munkabért fizetni.

198 A munkavégzés szabályai •A munkavállaló köteles  az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidejét munkában tölteni, illetőleg ez alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni;  munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni;  munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, valamint általában olyan magatartást tanúsítani, hogy ez más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodását vagy helytelen megítélését ne idézze elő;  munkáját személyesen ellátni.

199 A munkavégzés szabályai •A munkavállaló köteles  a munkaviszonyra vonatkozó szabályban vagy a munkaszerződésben megállapított, a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező munkákat elvégezni.  a munkája során tudomására jutott üzleti titkot, valamint a munkáltatóra, illetve a tevékenységére vonatkozó alapvető fontosságú információkat megőrizni,  a munkáltató által kijelölt tanfolyamon vagy továbbképzésen részt venni, és az előírt vizsgákat letenni, kivéve, ha ez személyi vagy családi körülményeire tekintettel reá aránytalanul sérelmes.

200 A munkavégzés szabályai •A munkavállaló köteles a munkát a munkáltató utasítása szerint ellátni.  Nem köteles a munkavállaló teljesíteni az utasítást, ha annak végrehajtása jogszabályba vagy munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik. Ha az utasítás végrehajtása kárt idézhet elő és a munkavállaló ezzel számolhat, köteles erre az utasítást adó figyelmét felhívni. Utóbbi esetben az utasítás teljesítését azonban nem tagadhatja meg.  A munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.

201 A munkavégzés szabályai •Mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettsége alól: 1)amíg állampolgári kötelezettségét teljesíti; 2)közeli hozzátartozója halálakor, esetenként legalább két munkanapon át; 3)ha keresőképtelen beteg; 4)a kötelező orvosi vizsgálat (ideértve a terhességgel összefüggő orvosi vizsgálatot is) teljes időtartamára; 5)amíg önkéntes, illetőleg létesítményi tűzoltóként tűzoltási vagy műszaki mentési szolgálatot lát el, feltéve, hogy a tűzoltás és a műszaki mentés nem munkaköri kötelessége;

202 A munkavégzés szabályai 6)a véradás miatt távol töltött teljes időtartamra, a munkahelyen kívül szervezett véradás esetén legalább négy órára; 7)ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a munkahelyén megjelenni; 8)munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a munkáltató engedélye alapján; 9)a külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés teljes időtartamára. •Ha a munkavállaló a munkaviszonyának fennállása alatt további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít, köteles azt a munkáltatójának bejelenteni.

203 Kiküldetés •A munkáltató gazdasági érdekből ideiglenesen, a szokásos munkavégzési helyén kívüli munkavégzésre kötelezheti a munkavállalót (kiküldetés). •Ennek feltétele, hogy a munkavállaló ezen időtartam alatt is a munkáltató irányítása és utasításai alapján végezze a munkáját. •Nem minősül kiküldetésnek, ha a munkavállaló a munkáját - a munka természetéből eredően - szokásosan telephelyen kívül végzi. •Kiküldetés esetén a munkavállalót a munkaszerződés szerinti munkabér illeti meg. •Kiküldetés esetén a jogszabály alapján járó költségtérítésen túlmenően a munkáltató köteles a munkavállaló számára megfizetni a kiküldetés során felmerülő szükséges és igazolt többletköltségeket.

204 Kiküldetés •Belföldi kiküldetés esetén, ha az utazási idő a munkavállaló munkaidő-beosztása szerinti munkaidőn kívül esik, a munkavállalót személyi alapbére negyven százaléka illeti meg. Utazási időnek minősül: –személygépkocsival történő utazás esetén annak indulásától a megérkezéséig eltelt idő; –tömegközlekedési eszközzel történő utazás esetén annak indulásától a megérkezéséig tartó, valamint az átszállással töltött idő; –a tömegközlekedési eszköz megérkezésétől a kiküldetés szerinti munkavégzés megkezdéséig, valamint a munkavégzés befejezésétől a tömegközlekedési eszköz indulásáig eltelt idő.

205 Kirendelés •A munkavállaló a munkáltatók között létrejött megállapodás alapján, más munkáltatónál történő munkavégzésre is kötelezhető (kirendelés). Ennek feltétele, hogy a munkavállaló kirendelésére ellenszolgáltatás nélkül kerüljön sor és a munkavállaló a kirendelés során olyan munkáltatónál végezzen munkát,  amelynek tulajdonosa - részben vagy egészben - azonos a munkáltató tulajdonosával, vagy  a két munkáltató közül legalább az egyik valamely arányban tulajdonosa a másik munkáltatónak, vagy  a két munkáltató egy harmadik szervezethez kötődő tulajdonjogi viszonya alapján áll kapcsolatban egymással. A munkavállalót a munkaszerződés szerinti munkabér illeti meg.

206 A tanulmányi szerződés •A munkáltató szakemberszükségletének biztosítása érdekében tanulmányi szerződést köthet. A szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a másik fél pedig kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, illetőleg a képzettség megszerzése után meghatározott időn keresztül a munkáltatóval munkaviszonyát fenntartja. •A munkavállaló munkáltatójának köteles előzetesen bejelenteni, ha más munkáltatóval tanulmányi szerződést kíván kötni.

207 A tanulmányi szerződés •Az előzőekben foglaltakon túl a munkáltató vizsgánként - ha egy vizsganapon a munkavállalónak több vizsgatárgyból kell vizsgáznia, vizsgatárgyanként -, a vizsga napját is beszámítva négy munkanap szabadidőt köteles biztosítani. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül. •A diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez a munkáltató tíz munkanap szabadidőt köteles biztosítani. •Amennyiben a munkavállaló általános iskolai tanulmányokat folytat, a munkaidő-kedvezmény alatt a munkából távol töltött időre távolléti díj illeti meg.

208 A munkavégzés szabályai •A munkaköri leírás  A munkaköri feladatok pontos tisztánlátása érdekében a munkáltató munkaköri leírásban rögzítheti a munkavállaló által ténylegesen elvégzendő feladatokat. Ez nem kötelező, de érdemes megtenni, ha munkakör szerteágazó tevékenységeket takar, vagy a munkavállaló csak egy munkarészt, munkaegységet végez.  A munkaköri leírás a munkáltató egyoldalú jognyilatkozata, amellyel a a munkavállaló munkakörébe tartozó munkafeladatokat rögzíti.  A munkaszerződés szerinti munkakör érintetlenül hagyása mellett, a munkáltató a munkaköri leírást egyoldalúan módosíthatja.

209 A munkaköri leírás •Tartalmaznia kell:  a munkakör megnevezését,  a munkakör feladatait,  a munkakör kapcsolatait,  a felelősségeket és kötelezettségeket,  a hatáskört, jogkört.

210 A munkaidő és a pihenőidő •Munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó időtartam, amibe be kell számítani a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartamát. A munkaidőbe a munkaközi szünet időtartama - a készenléti jellegű munkakör kivételével - nem számít be. •Napi munkaidő: az egy naptári napra eső, vagy huszonnégy órás megszakítás nélküli időszakba tartozó munkaidő. •Heti munkaidő: az egy naptári hétre eső, vagy százhatvannyolc órás megszakítás nélküli időszakba tartozó munkaidő. •Éjszakai munka: a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzés.

211 A munkaidő és a pihenőidő •Többműszakos munkarend: ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét és a munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket. •Délutáni műszak: a többműszakos munkarend alapján a tizennégy és huszonkét óra közötti időszakban teljesített munkavégzés. •Éjszakai műszak: a többműszakos munkarend alapján végzett éjszakai munka. •Éjszakai munkát végző munkavállaló: az a munkavállaló, aki a munkarendje szerint rendszeresen éjszakai műszakban, az éves munkaidejének legalább egynegyedében éjszakai munkát végez.

212 A munkaidő és a pihenőidő •Pihenőnap: a naptári nap nulla órától huszonnégy óráig tartó időszak, vagy három - és négyműszakos munkarendben, továbbá a megszakítás nélkül működő munkáltató, illetve az ilyen munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében - a következő műszak megkezdését megelőző huszonnégy óra. •Idénymunka: az olyan munkavégzés, amely az előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatás természete miatt - a munkaszervezés körülményeitől függetlenül - évszakhoz, az év adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődik.

213 A munkaidő és a pihenőidő •Készenléti jellegű munkakör: az olyan munkakör, amelyben  a munkakörbe tartozó feladatok jellegéből adódóan a rendes munkaidő legalább egyharmadában nincs munkavégzés, és a munkával nem töltött időt a munkavállaló pihenéssel töltheti, vagy  a munkavégzés - különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel - a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár.

214 A teljes munkaidő •A teljes munkaidő mértéke napi nyolc, heti negyven óra. •Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása rövidebb teljes munkaidőt is előírhat. •A teljes munkaidő mértéke legfeljebb napi tizenkét, legfeljebb heti hatvan órára emelhető, ha a munkavállaló  készenléti jellegű munkakört lát el;  a munkáltató, illetve a tulajdonos közeli hozzátartozója. •A munkarendet, a munkaidőkeretet, a napi munkaidő beosztásának szabályait a munkáltató állapítja meg. •Megszakítás nélküli munkarend állapítható meg, ha  a munkáltató működése naptári naponként hat órát meg nem haladó időtartamban, illetve naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és  a munkaköri feladatok jellege ezt indokolja.

215 A munkaidő beosztása •A munkáltató a munkaidőt a munka jellegére, valamint az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére figyelemmel osztja be. •A munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre kell közölni. •A munkavállaló beosztás szerinti  napi munkaideje a tizenkét, készenléti jellegű munkakörben a huszonnégy órát,  heti munkaideje a negyvennyolc, készenléti jellegű munkakörben a hetvenkét órát nem haladhatja meg. •A beosztás szerinti napi, illetve a heti munkaidő mértékébe az elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát be kell számítani.

216 A pihenőidő •Munkaközi szünet:  Ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a hat órát meghaladja, valamint minden további három óra munkavégzés után a munkavállaló részére - a munkavégzés megszakításával - legalább húsz perc, legfeljebb egy óra munkaközi szünetet kell biztosítani, melyből legalább húsz percet egybefüggően kell kiadni.  Amennyiben a napi munkaidő alatt a munkavállaló többször jogosult munkaközi szünetre, ezek együttes időtartama az egy órát nem haladhatja meg.

217 A pihenőidő •Napi pihenőidő:  A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani.  Ettől eltérően osztott napi munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetében legalább nyolc óra egybefüggő pihenőidő biztosítandó.

218 A pihenőidő •Heti pihenőidő:  A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie.  A munkavállalónak munkaidőkeret alkalmazása esetén, a munkaidő- beosztása alapján a pihenőnapok helyett hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható, amelybe a vasárnapnak bele kell esnie.  Munkaidő keret alkalmazása esetén a munkaidő beosztás és a munkakör alapján, amennyiben az előzőek nem tarthatóak, a pihenőnap két hetente, kollektív szerződés esetén havonta összevontan is kiadható.  Amennyiben a munkáltató vasárnap is működik, havonta egyszer a pihenőnapnak vasárnapra kell esnie.

219 Vasárnap •Vasárnapra rendes munkaidőben történő munkavégzés csak  a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetve munkakörben, vagy  a készenléti jellegű munkakörben, a megszakítás nélküli, illetve a három vagy ennél több műszakos munkarendben foglalkoztatott, valamint az idénymunkát végző munkavállaló esetében rendelhető el.

220 Munkaszüneti nap •Munkaszüneti napon a munkavállaló  a megszakítás nélküli munkarendben vagy a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetve munkakörben,  a külföldre történő szolgáltatás nyújtásához,  külföldi kiküldetés során foglalkoztatható. •Munkaszüneti nap: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december •Ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, az e napon, illetve a húsvétvasárnapon és a pünkösdvasárnapon történő munkavégzés tekintetében a munkaszüneti napra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

221 A rendkívüli munkavégzés •Rendkívüli munkavégzésnek minősül  a munkaidő-beosztástól eltérő,  a munkaidőkereten felüli,  az ügyelet alatti munkavégzés,  készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstől a munkavégzés befejezéséig - terjedő időtartam. •Nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, ha a munkavállaló az engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza.

222 A rendkívüli munkavégzés •Rendkívüli munkára nem vehető igénybe  a nő terhessége megállapításától a gyermeke egyéves koráig,  a gyermekét egyedül nevelő férfi a gyermeke egyéves koráig, valamint  a munkavállaló, ha foglalkoztatására jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között kerül sor. •A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló - gyermeke egyéves korától négyéves koráig - csak beleegyezésével vehető igénybe rendkívüli munkára.

223 Ügyelet és készenlét •A munkavállaló a munkáltató által meghatározott helyen és ideig történő rendelkezésre állásra (ügyelet), illetve az általa megjelölt - a munkavégzés helyére tekintettel elérhető - helyen töltendő készenlétre kötelezhető:  a társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatás folyamatos biztosítása,  baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető veszély megelőzése, illetőleg elhárítása, továbbá  az alkalmazott technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása •érdekében.

224 Ügyelet és készenlét •Az ügyelet és a készenlét időtartama alatt a munkavállaló köteles gondoskodni a munkára képes állapotának megőrzéséről. •A munkavállaló számára egy hónapban, illetve négyheti időszakban legfeljebb százhatvannyolc óra készenlét rendelhető el. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a készenlét havi, illetve négyheti mértékét a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni.

225 Ügyelet és készenlét •Nem rendelhető el készenlét a heti pihenőnap, illetve heti pihenőidő tartama alatt, ha a megelőző százhatvannyolc órás megszakítás nélküli időszakban a munkavállaló a heti pihenőnapján, illetve heti pihenőideje alatt készenlétet teljesített. •Az ügyelet és a készenlét elrendelését megkezdése előtt legalább egy héttel korábban és egy hónapra előre közölni kell. Ettől a munkáltató - különösen indokolt esetben - eltérhet. Az eltérés során az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeire figyelemmel kell lenni.

226 A fiatal munkavállalóra vonatkozó eltérő rendelkezések  A fiatal munkavállaló munkaideje legfeljebb napi nyolc óra, illetve heti negyven óra lehet, egy hétnél hosszabb munkaidőkeret nem alkalmazható.  Ha a fiatal munkavállaló napi munkaideje a négy és fél órát meghaladja, részére legalább harminc perc munkaközi szünetet kell biztosítani.  A fiatal munkavállaló esetében a napi pihenőidő mértéke legalább tizenkét óra.  Éjszakai munkára, rendkívüli munkavégzésre, valamint ügyeletre, illetve készenlétre nem vehető igénybe.

227 Rendes szabadság •A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. •A munkaviszony szünetelésének időtartamára a következő esetekben jár szabadság:  a keresőképtelenséget okozó betegség tartamára;  a szülési szabadság tartamára;  a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére;  a harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság tartamára;  minden olyan munkában nem töltött időre, amelyre a munkavállaló távolléti díj-, illetve átlagkereset-fizetésben részesül.

228 A rendes szabadság •Az alapszabadság mértéke húsz munkanap. –huszonötödik életévétől huszonegy; –huszonnyolcadik életévétől huszonkettő; –harmincegyedik életévétől huszonhárom; –harmincharmadik életévétől huszonnégy; –harmincötödik életévétől huszonöt; –harminchetedik életévétől huszonhat; –harminckilencedik életévétől huszonhét; –negyvenegyedik életévétől huszonnyolc; –negyvenharmadik életévétől huszonkilenc; –negyvenötödik életévétől harminc •munkanapra emelkedik.

229 A rendes szabadság •A fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a fiatal munkavállaló a tizennyolcadik életévét betölti. •A szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a tizenhat évesnél fiatalabb  egy gyermeke után kettő,  két gyermeke után négy,  kettőnél több gyermeke után összesen hét •munkanap pótszabadság illeti meg.

230 A rendes szabadság  A vak munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár.  A föld alatt állandó jelleggel dolgozó, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát eltöltő munkavállalót, évenként öt munkanap pótszabadság illeti meg.  Kollektív szerződés, illetve munkaszerződés ezeken túlmenően egyéb pótszabadságokat is megállapíthat.

231 A rendes szabadság  Ha a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődött, részére a szabadság arányos része jár.  Ha a rendes szabadság kiszámításánál töredéknap keletkezik, a fél napot elérő töredék egész munkanapnak számít.  A szabadság kiadásának időpontját a munkáltató határozza meg.  Az alapszabadság egynegyedét - a munkaviszony első három hónapját kivéve - a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie.

232 A betegszabadság  A munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére - ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget - naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg.  A munkavállaló keresőképtelenségét a kezelőorvos igazolja.  A betegszabadság időtartamára a munkavállaló részére távolléti díjának 70 százaléka jár.  Év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a naptári évre járó betegszabadság időarányos részére jogosult.

233 Egyéb munkaidő kedvezmények  A terhes, illetőleg a szülő nőt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen.  A nőnek a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy óra ezt követően a kilencedik hónap végéig egy óra munkaidő-kedvezmény jár. Ikrek esetében a munkaidő- kedvezmény az ikrek számának megfelelő mértékben jár.  Gyermeke születése esetén öt munkanap munkaidő- kedvezmény illeti meg az apát, melyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig kérésének megfelelő időpontban köteles a munkáltató kiadni.

234 Egyéb munkaidő kedvezmények •A munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg:  a gyermek harmadik életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából;  a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt, feltéve, hogy a munkavállaló a gyermeket otthonában gondozza;  a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében.

235 A munkabér •A munkavállalót a munkaszerződésben megállapított személyi alapbérnek megfelelő munkabér illeti meg. •A munkavállalót megillető munkabér időbérként vagy teljesítménybérként, illetve a kettő összekapcsolásával állapítható meg. •Személyi alapbérként, illetve teljesítménybérként a meghatározott feltételeknek megfelelően - legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) jár.

236 A munkabér •Éjszakai munkavégzés esetén a munkavállalót tizenöt százalékos bérpótlék is megilleti. •A többműszakos munkaidő-beosztásban, illetve a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalónak délutáni, illetőleg éjszakai műszakpótlék jár. •A délutáni műszakban történő munkavégzés esetén a műszakpótlék mértéke tizenöt százalék, az éjszakai műszakban történő munkavégzés esetén a műszakpótlék mértéke harminc százalék. •A megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalót a délutáni műszak után további öt, az éjszakai műszak után további tíz százalék műszakpótlék illeti meg.

237 A munkabér •A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék. •Munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy a felek megállapodása előírhatja, hogy ellenértékként - pótlék helyett - szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál. •A munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon (pihenőidőben) végzett munka esetén a pótlék mértéke száz százalék. A pótlék mértéke ötven százalék, ha a munkavállaló másik pihenőnapot (pihenőidőt) kap. •Készenlét bérpótléka a személyi alapbér 20%-a, az ügyelet bérpótléka 40%.

238 A munkabér •A munkabért a magyar törvényes pénznemben kell megállapítani és kifizetni. •Azt utalvány vagy más formában fizetni tilos. •A munkabért - ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik - a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell kifizetni. A munkabért a munkavállaló munkahelyén, illetve a munkáltató telephelyén kell kifizetni. •Italboltban vagy más szórakozóhelyen munkabér csak az ott dolgozóknak fizethető ki. •A munkabért munkaidőben kell kifizetni, kivéve, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérően rendelkezik.

239 A munkabér •A munkabért a munkavállalónak kell kifizetni, kivéve ha erre mást felhatalmaz, illetőleg bírósági vagy más hatósági határozat ebben korlátozza. •A munkáltató a munkavállaló megbízása alapján a munkabért vagy annak meghatározott részét a munkavállaló által meghatározott fizetési számlájára is utalhatja. •A munkabér vagy meghatározott részének fizetési számlára történő utalása a munkavállaló részére költségtöbbletet nem okozhat. •A munkabérből való levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat, vagy a munkavállaló hozzájárulása alapján van helye.

240 A munkabér •Munkaviszonyra vonatkozó szabály természetbeni munkabért állapíthat meg olyan árucikkben vagy szolgáltatásban, amely a munkavállaló és családtagjai szükségleteinek kielégítéséhez járul hozzá. •A természetbeni munkabér a pénzben meghatározott munkabér húsz százalékát nem haladhatja meg. •Nem adható természetbeni munkabérként szeszes ital vagy más, az egészségre káros élvezeti cikk.

241 Távolléti díj és a költségek megtérítése •Ha a munkavállalónak távolléti díjat kell fizetni, részére a távollét idején (időszakában) érvényes személyi alapbére, rendszeres bérpótléka(i), rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlék együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga jár. •A munkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni azt a költségét, amely a munkával kapcsolatos kötelezettségek teljesítése során a munkavállalónál szükségesen és indokoltan merült fel, továbbá a munkáltató érdekében felmerült egyéb szükséges költségeket, ha az utóbbihoz a munkáltató előzetesen hozzájárult.

242 Szociális juttatások •A munkáltató támogathatja a munkavállalók kulturális, jóléti, egészségügyi szükségleteinek kielégítését, életkörülményeik javítását. •Ha a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató a munkavállalónak munkaruhát köteles biztosítani. •A munkáltató az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárban tag munkavállalói tagdíjfizetési kötelezettségét részben vagy egészben átvállalhatja.

243 A munkavállaló kártérítési felelőssége •A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. •A munkavállaló vétkességét, a kár bekövetkeztét, illetve mértékét, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania. •1. Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének ötven százalékát nem haladhatja meg. •A kártérítés mértékét a munkaszerződés legfeljebb másfél havi, a kollektív szerződés legfeljebb hathavi átlagkeresetig határozhatja meg; ettől érvényesen eltérni nem lehet.

244 A munkavállaló kártérítési felelőssége •2. Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. •A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel. •Mentesül a munkavállaló a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a munkáltató a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította. •A munkavállalót a teljes anyagi felelősség csak akkor terheli, ha a dolgot jegyzék vagy elismervény alapján vette át.

245 A munkavállaló kártérítési felelőssége •A leltárhiányért a leltárfelelősségi megállapodást kötött munkavállaló vétkességére tekintet nélkül felelősséggel tartozik. •Leltárhiány az értékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készlet) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét (a továbbiakban együtt: forgalmazási veszteség) meghaladó hiány. •A leltárhiányért való felelősség feltétele:  leltárfelelősségi megállapodás megkötése;  a leltári készlet szabályszerű átadása és átvétele;  a leltárhiánynak a leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel alapján történő megállapítása.

246 A munkavállaló kártérítési felelőssége •A leltárfelelősségi megállapodás eltérő rendelkezése hiányában a leltári készletet állandóan egyedül kezelő munkavállaló a leltárhiány teljes összegéért felel. •Ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli, a leltárhiányért felelős munkavállaló legfeljebb hat havi átlagkeresete mértékéig felel. •Csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a megállapodást kötött munkavállalók átlagkeresetének hathavi együttes összegét.

247 A munkavállaló kártérítési felelőssége •Ha a kárt többen együttesen okozták, vétkességük, a megőrzésre átadott dolgokban bekövetkezett hiány esetén pedig munkabérük arányában felelnek. •Amennyiben a kárt többen szándékosan okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye. •A kár összegének meghatározásánál:  a megrongált dolog kijavítására fordított kiadást és a kijavítás ellenére még fennmaradó esetleges értékcsökkenés mértékét;  ha a dolog megsemmisült vagy használhatatlanná vált, illetve, ha nincs meg, a károkozás időpontjában érvényes fogyasztói árat kell - az avulásra is tekintettel - figyelembe venni.

248 Munkáltató kártérítési felelőssége •A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékében felel. •Mentesül a munkáltató a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok, vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. •Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása idézett elő. •A munkavállaló bizonyítja, hogy a károkozás a munkaviszonyával okozati összefüggésben következett be.

249 Munkáltató kártérítési felelőssége •A munkáltató működési körébe esnek különösen a munkáltató által feladatai során kifejtett tevékenységgel összefüggő magatartásból, a használt anyag, felszerelés, berendezés és energia tulajdonságából, állapotából, mozgatásából és működéséből eredő okok. •A munkáltató felelőssége alapján a munkavállalónak elmaradt jövedelmét, dologi kárát, a sérelemmel, illetve ennek elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeit köteles megtéríteni. •A személyhez fűződő jogai megsértése esetén a munkavállalót az őt ért nem vagyoni sérelemért sérelemdíj illeti meg.

250 Munkáltató kártérítési felelőssége •A munkaviszony körében az elmaradt jövedelem megállapításánál - mind a pénzben, mind a természetben megállapított - elmaradt munkabért, és azon rendszeres szolgáltatások pénzbeli értékét kell figyelembe venni, amelyekre a munkavállaló a munkaviszony alapján a munkabéren felül jogosult, feltéve, ha azokat a károkozás bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette. •Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a munkavállaló vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását, illetőleg tartásának kiegészítését hivatott szolgálni.

251 A munkaviszony megszűnése, megszűntetése •A munkaviszony megszűnik:  a munkavállaló halálával,  a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével,  a határozott idő lejártával. •A munkaviszony megszüntethető:  a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével;  rendes felmondással;  rendkívüli felmondással;  azonnali hatállyal a próbaidő alatt.

252 A határozott idejű munkaviszony megszűntetése  A határozott időre szóló munkaviszony csak közös megegyezéssel vagy rendkívüli felmondással, illetőleg próbaidő kikötése esetén azonnali hatállyal szüntethető meg.  Az előzőektől eltérően is megszüntetheti a munkáltató a határozott időre alkalmazott munkavállaló munkaviszonyát, a munkavállalót azonban egyévi, ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó átlagkeresete megilleti!

253 A rendes felmondás •A határozatlan idejű munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti. •A munkáltató – kivéve ha a munkavállaló nyugdíjas - köteles felmondását megindokolni. •Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. •Vita esetén a felmondás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. •A felmondás indoka csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet.

254 A rendes felmondás •A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott időtartam alatt:  a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság időtartama,  a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés időtartama,  a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság időtartama,  a külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés, a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság időtartama,

255 A rendes felmondás  a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak a gyermek hároméves koráig terjedő időtartama,  a külön törvény szerinti rehabilitációs járadékban részesülő személy esetén a keresőképtelenség teljes időtartama,  a külön törvény szerinti, örökbefogadás előtti kötelező gondozásba helyezés esetén az örökbe fogadni szándékozó munkavállalót - közösen örökbe fogadni szándékozó házastársak döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló házastársat - érintően a kötelező gondozásba helyezéstől számított hat hónap, illetve, ha a gyermek a hat hónap letelte előtt kikerül a gondozásból, a kötelező gondozás időtartama.

256 A felmondási idő •A felmondási idő legalább harminc nap, az egy évet azonban nem haladhatja meg. •A harmincnapos felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött  három év után öt nappal,  öt év után tizenöt nappal,  nyolc év után húsz nappal,  tíz év után huszonöt nappal,  tizenöt év után harminc nappal,  tizennyolc év után negyven nappal,  húsz év után hatvan nappal •meghosszabbodik.

257 A felmondási idő  A munkáltató rendes felmondása esetén köteles a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni. Ennek mértéke a felmondási idő fele. A töredéknapot egész napként kell figyelembe venni.  A munkavégzés alól a munkavállalót - legalább a felmentési idő felének megfelelő időtartamban - a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni.  A munkavégzés alóli felmentés időtartamára a munkavállalót átlagkeresete illeti meg.

258 A végkielégítés •A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. •A végkielégítés mértéke  legalább három év esetén: egyhavi;  legalább öt év esetén: kéthavi;  legalább tíz év esetén: háromhavi;  legalább tizenöt év esetén: négyhavi;  legalább húsz év esetén: öthavi;  legalább huszonöt év esetén: hathavi •átlagkereset összege.

259 A rendkívüli felmondás •A munkáltató, illetve a munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a másik fél:  a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi,  olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. •A rendkívüli felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni.

260 A felmondás eljárásrendje  A munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.  Ha a munkaviszony a próbaidő alatt azonnali hatállyal, rendkívüli felmondással, azonnali hatályú közös megegyezéssel, szűnik meg, a munkáltató legkésőbb a jognyilatkozat közlésétől, illetve a megállapodás megkötésétől számított harmadik munkanapon, egyébként legkésőbb az utolsó munkában töltött napon köteles a kifizetésről és az igazolások kiadásáról gondoskodni.

261 A felmondás eljárásrendje •A munkáltató a munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a munkavállaló részére az alábbi tartalommal rendelkező igazolást állít ki:  munkavállaló személyi adatait (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, év, hónap, nap);  a munkavállaló TAJ számát;  a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő tartamát;  a munkavállaló munkabéréből jogerős határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást, illetve ennek jogosultját;  a munkavállaló által a munkaviszony megszűnésének évében igénybe vett betegszabadság időtartamát.

262 Jogellenesség és jogkövetkezmény  Ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, a munkavállalót - kérelmére - eredeti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni.  A munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a munkavállaló eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, feltéve,ha a munkavállaló továbbfoglalkoztatása a munkáltatótól nem várható el.  Ha a munkavállaló nem kéri vagy a munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a munkavállaló eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, a bíróság a munkáltatót a munkavállaló legalább két, legfeljebb tizenkét havi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére kötelezi.

263 Jogellenesség és jogkövetkezmény •Ha a munkavállaló nem kéri vagy a munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a munkavállaló eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, a munkaviszony a jogellenességet megállapító határozat jogerőre emelkedése napján szűnik meg. •A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét (egyéb járandóságait) és felmerült kárát. Nem kell megtéríteni a munkabérnek (egyéb járandóságnak), illetve a kárnak azt a részét, ami máshonnan megtérült.

264 Az egyszerűsített foglalkoztatás •Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony  természetes személy munkáltató által kizárólag háztartási munkára,  kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő munkáltató által,  mezőgazdasági, továbbá idegenforgalmi idénymunkára  alkalmi munkára. •Alkalmi munka a munkáltató és a munkavállaló között  legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és  egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, és  egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony.

265 Az egyszerűsített foglalkoztatás •A munkaviszony  Egyszerűsített foglalkoztatás céljából a munkaviszonyt egy egyszerűsített munkaszerződés megkötésével lehet létesíteni. A munkaszerződést legkésőbb a munka megkezdéséig írásba kell foglalni.  Az öt naptári napnál rövidebb határozott időre szóló munkaviszony létesítése esetén a munkaszerződés írásbeli megkötése nem kötelező.  A munkabér számításánál figyelembe kell venni a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló rendelkezéseket.

266 Az egyszerűsített foglalkoztatás •Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak a munkavégzés megkezdése előtt bejelenti:  a munkáltató nevét (megnevezését), adóazonosító számát, illetve adóazonosító jelét,  a munkavállaló természetes azonosító adatait, adóazonosító jelét, TAJ-számát,  az egyszerűsített foglalkoztatás céljából kötött munkaviszony minőségét, kezdetének és megszűnésének időpontját, a munkaviszony esetleges szünetelésének időtartamát, a heti munkaidőt,  a munkavégzés helyét.

267 Az egyszerűsített foglalkoztatás •A bejelentést a munkáltató választása szerint:  a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül, elektronikusan kell megtenni,  mobil rádiótelefonon internet-szolgáltatás nélkül is futtatható külön alkalmazással is teljesíteni lehet,  magánszemély munkáltató háztartásában végzett, illetve növénytermesztési idénymunka esetén telefonon is teljesíteni lehet.

268 Az egyszerűsített foglalkoztatás •Ha a munkaszerződést nem kell írásba foglalni, a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalókról jelenléti ívet vezet, amelyet a munkavállaló a munkavégzés megkezdésekor és befejezésekor aláír. •A jelenléti ív foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatnak minősül, annak a munkavégzés megkezdéskor történő aláírása tanúsítja a munkaviszony létrejöttét. •A munkáltató a jelenléti ív egy példányát a munkavégzés befejezésekor a munkavállalónak köteles átadni, a második példányt a tárgyévet követő ötödik év végéig köteles megőrizni. •A jelenléti ív szigorú számadású nyomtatvány.

269

270 A szakszervezetek •A szakszervezeten a munkavállalóknak minden olyan szervezetét érteni kell, amelynek elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése. •A munkavállalók jogosultak a munkaszervezeten belül is szakszervezet létrehozására. A szakszervezet joga, hogy a munkaszervezeten belül szerveket működtessen, s ezek működésébe tagjait bevonja. •A szakszervezet az e törvényben meghatározott szabályok szerint jogosult kollektív szerződést kötni.

271 A szakszervezetek •A szakszervezet joga, hogy a munkavállalókat anyagi, szociális és kulturális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikról és kötelezettségeikről tájékoztassa, továbbá a munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő körben tagjait a munkáltatóval szemben, illetőleg az állami szervek előtt képviselje.

272 A szakszervezetek •A szakszervezet a munkáltatótól minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatos. •A munkáltató ezt nem tagadhatja meg. •A szakszervezet ezen túlmenően jogosult a munkáltatói intézkedéssel (döntéssel) kapcsolatos álláspontját, véleményét a munkáltatóval közölni, továbbá ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni.

273 A szakszervezetek •A szakszervezet jogosult ellenőrizni a munkakörülményekre vonatkozó szabályok megtartását. •A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet jogosult a munkavállalókat, illetve közvetlenül érintő jogellenes munkáltatói intézkedés (mulasztás) ellen kifogást benyújtani. •A szakszervezet joga, hogy munkaidő után, illetve munkaidőben a munkáltatóval történt megállapodás szerint a munkáltató helyiségeit érdekképviseleti tevékenysége céljából használhassa. •A munkáltató köteles a szakszervezet tisztségviselője számára munkaidő-kedvezményt biztosítani. Ez három tagonként havi két óra.

274 A kollektív szerződés •Kollektív szerződés szabályozhatja:  a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét;  a kollektív szerződést kötő felek közötti kapcsolatrendszert. •Kollektív szerződést egyrészről a munkáltató, a munkáltatói érdekképviseleti szervezet, vagy több munkáltató, másrészről a szakszervezet, illetve több szakszervezet köthet. •A munkáltatónál egy kollektív szerződés köthető.

275 A kollektív szerződés •A kollektív szerződés hatálya kiterjed arra a munkáltatóra, amely  a kollektív szerződést kötötte, vagy  a kollektív szerződés megkötése idején a szerződést kötő munkáltatói érdekképviseleti szervezetnek tagja, illetőleg  később a munkáltatói érdek-képviseleti szervhez csatlakozott. •A kollektív szerződés a kihirdetéssel lép hatályba. •A munkáltató köteles elősegíteni, hogy a kollektív szerződést a munkavállalók megismerjék.

276 A kollektív szerződés •A kollektív szerződést - eltérő megállapodás hiányában - bármelyik szerződéskötő fél három hónapos határidővel felmondhatja. •A felmondási jogot a kollektív szerződés megkötésétől számított hat hónapon belül egyik fél sem gyakorolhatja. •A munkáltató vagy a szakszervezet jogutód nélküli megszűnésével a kollektív szerződés hatályát veszti. •A munkáltató, illetve a szakszervezet jogutóddal történő megszűnése a kollektív szerződés hatályát nem érinti.


Letölteni ppt "1 Gazdaság és gazdálkodás •A gazdaság: a társadalom anyagi szférája, az anyagi javak és szolgáltatások előállításával, elosztásával, forgalmazásával és."

Hasonló előadás


Google Hirdetések