Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Dr. Skrabski Árpád főiskolai tanár Apor Vilmos Katolikus Főiskola KONFLIKTUS SZOCIOLÓGIÁK.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Dr. Skrabski Árpád főiskolai tanár Apor Vilmos Katolikus Főiskola KONFLIKTUS SZOCIOLÓGIÁK."— Előadás másolata:

1 Dr. Skrabski Árpád főiskolai tanár Apor Vilmos Katolikus Főiskola KONFLIKTUS SZOCIOLÓGIÁK

2 Funkcionalisták: A társadalom minden tagjának közös érdeke. Jellemző a társadalomra a funkciók közötti harmónia, ez néha instabillá válhat. Konfliktus szociológusok: A társadalmi csoportok érdekei egymástól különböznek. Jellemző a társadalomra az érdekütközés – a nyugalom az egymásnak feszülő erők egyensúlya. A konfliktus-szociológia mint ideológiai háttér konfliktusos társadalmat hozhat létre. Ugyan így a funkcionalista eszmerendszer következménye kiegyensúlyozott társadalom lehet.

3 A konfliktus szociológiák különböznek a csoportok és a konfliktus források meghatározásában: feministák:két fő csoport a két nem rasszisták:a fő társadalmi csoportok az etnikumok Marx:a társadalmi osztálykülönbségek a termelő- eszközök birtoklása szerint alakulnak. Weber:több különböző szempont szerint képződnek csoportok a társadalomban.

4 Karl Marx 1. A társadalmi változások legfontosabb forrásai az anyagi – gazdasági tényezők, a konfliktus forrása, hogy a termelőeszközök magántulajdonban vannak A tőkést és a munkás osztályt a termelőeszközök tulajdonviszonyai különböztetik meg. Kizsákmányolás: a munkás többet termel mint amennyi saját reprodukciójához szükséges, ezt vonja el a tőkés. Elidegenedés: a bérmunka velejárója – a munkás rabnak érzi magát, a munka nem sajátja, ahogy saját maga és a munka eredménye sem sajátja, csak állati funkcióiban érzi magát sajátjának.

5 Karl Marx 2. A társadalmi fejlődés dialektikus: Hégel: tézis - antitézis = szintézis Marx: jobbágyok - urak = munkások – kapitalisták A társadalmak története osztályharcok története Marx társadalmi modellje igen egysíkú. Nem tud mit kezdeni az értelmiséggel, a kisiparosokkal, a parasztsággal. (A proletár diktatúra borzalmai őket súlytották.) „Gazdaságfilozófiai kéziratok” A kapzsiság társadalmát az irigység társadalma követi, majd ez után alakul ki a kommunizmus.

6 Max Weber 1. „A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme” a vallás hatásával magyarázza a jelenleg is folyó robbanásszerű fejlődést a „nyugati” világban. -a földnek elmaradott térsége (mohácsi csata) -a puritán etika, hogy harácsolni kell, de minden perccel és minden fillérrel el kell számolni a Teremtőnek. Eredmény az összeharácsolt javak visszaforgatása a termelésbe. -Kompenzáció: jótékonysági civil szervezetek, vasárnapi iskolák. -Lényegében a ciszterek vagy a jezsuiták szerzetesi életformáját terjeszti ki az egész társadalomra.

7 Max Weber 2. Szintézis kísérlete a funkcionalizmus, a szimbolikus interakcionalizmus és a konfliktus szociológiák között. A társadalmi cselekvés négy típusa: tradicionális, érzelmi, érték racionális, cél racionális A társadalmi szerkezet dimenziói: gazdaság (osztály), hatalom, életmód, megbecsülés (rendi). Osztály amelyen belül könnyű a mobilitás, kívül nehéz: vagyon, jövedelem… Legitimitás három fajtája: tradicionális (király), karizmatikus (népvezér), racionális (választott) Folyamatok: szocializáció, ellenőrzés, interakció, mobilitás.

8 Modern társadalmak kialakulása Marxista megoldásWeberiánus gondolatok Modern társadalom ereje a kapitalista gazdaság expanziója A modern társadalom fő hajtó- ereje a racionális termelés Modern társadalom lényeges jellemzői az ostálykülönbségek Az osztálykülönbségek csak egyik típusa a különbségeknek A hatalom megosztása gazda-sági különbségeken nyugszik Gazdasági különbség csak egyik forrása a hatalomnak. A kapitalista társadalom átadja helyét a szoc. társadalomnak A racionális cselekvés átterjed a szociális szférára A nyugat világméretű befolyása a kapitalizmus expanziója A nyugat világméretű befolyása ipari és katonai források miatt. Mozgatóerő a termelőeszközök fejlődése. Mozgatóerő az etika

9 RÉTEGZŐDÉS ELMÉLETEK Karl Marx Az osztály olyan emberek csoportja, akiknek azonos a viszonya a termelési eszközökhöz. Két alapvető osztály a tőkések és munkások A profit alapja az értéktöbblet, amit a munkások a munka-erejük reprodukciójához szükséges javakon felül termelnek Max Weber A társadalomban az osztályokon kívül más réteg-képző jelenségek léteznek mint a rend vagy a párt. Osztályok alapja nemcsak a tulajdon, hanem a képzettség, az iskolai végzettség. (tőkés-munkás) A „rend” presztízs csoport szemben a páriákkal. Nemesi szegénység szemben az újgazdagokkal. Politikai hatalom (párt) alapja lehet osztály, vallás, nemzeti elkötelezettség. Hivatalnok réteg. (Északír)

10 Erik Olin Wright (neomarxista) Az erőforrások feletti rendelkezés három dimenziója: 1. beruházások, pénz, 2. termelőeszközök, 3. munkaerő A kapitalista rendelkezik ezekkel, a munkás nem. Frank Parkin (weberiánus) Bezárkózás (kirekesztés kontra a befogadás) elmélet Egyes csoportok kizárólagos ellenőrzése erő-források felett megakadályozza mások hozzáférését. A bezárkózás a hatalom részéről maga után vonja az elbirtoklási törekvést a kirekesztettek részéről. Lehet valaki egyszerre bezárkózó és elbirtokló mint a fehér szakszervezetek az US-ban

11 RABSZOLGASÁG USA déli államaiban Athénben: családtagok is rabszolgának számítanak Írástudó rabszolgák KASZTRENDSZER Indiában a négy vrana: brahmanák - érintethetetlenek Modern példa: US déli államok, Délafrika RENDI TAGOZÓDÁS Rendek: ahol örökölhetőek a rangok arisztokraták, nemesek, papság, harmadik rend Európában helyi, Kínában, Japánban országos

12 OSZTÁLYOK 1. Az osztálytagozódás jogilag nem öröklődik Az egyén saját teljesítménye alapján kerül egy osztályba A rétegződés alapja a vagyoni különbség (nem a származás) Az osztályszerkezet személytelen (földesúr – jobbágy személyes)

13 Felső osztály nagybirtokos-pénztőkés-gyáros Fokozatosan fogadták be a tőkéseket, gyárosokat. A nagybirtokosok mára fokozatosan eltűntek. Középosztály Régi középosztály, kisvállalkozó. Nagy részük két év alatt tönkremegy, de van utánpótlás. (szélsőjobb) Felső középosztály, menedzserek, felsőfokú végzett. Alsó középosztály, hivatali alkalmazott, tanító, ápoló Munkásosztály Felső – alsó munkásosztály Központi és periférikus helyzet Marginális osztály (munkanélküli.)

14 OSZTÁLYOK 2. Osztálytudat vizsgálata. Reputációs módszer: adott személyeket kell kategorizálni. Három spontán kategória: Pénzes emberek, szegény de tisztességes népek, senkik Szubjektív módszer: saját magukat kell osztályba sorolni. Felső 1%, felső-közép 8%, közép 43%, munkás 37 % alsó 8% Osztályszerkezetről kialakított képzetek: Proletár tradícionalizmus: (mi kontra ők) Tradicionalizmus: mindenkinek megérdemelt szerep Privatizált munkások Felső és felső közép osztály szerint nincsenek osztályok

15 OSZTÁLYOK ÁTALAKULÁSÁNAK TENDENCIÁI A felső osztály felbomlása A nagy részvénytársaságoknál sok kisrészvényes A döntéseket alkalmazottak hozzák A pénz java nyugdíjalapokban van A felső osztály új alakot ölt, de megőrzi pozicióit mint nagy tőkés társaságok menedzsmentje és részvényese Szakértelmiségiek, menedzserek, ügyvezetők Diplomával rendelkeznek Kormányzati szektorban foglalkoztatottak számának növekedése Fehérgallérosok létszáma nő (30%) Elnőiesedés (marketing, kereskedelem, szabadidő pr.) Leértékelődés (deskilled) gépek végzik a munkát, Proletarizálódás: sok fizikai munka alakult át Munkásosztály

16 TÁRSADALMI MOBILITÁS Felfelé: USA: egymáshoz közel álló pozíciók Fejlett országok: munkás → fehérgalléros (30%), munkahelyek számának változásával van kapcsolatban Lefelé: USA 20% elbocsátott középkorúak, gyerekes nők, Nincs alapja a nagy amerikai mítosznak, hogy mindenkiből minden lehet.

17 foglalkoztatás jellegeösszesen alkalmazott3255,5 ezer fő szövetkezet tagja37,1 ezer fő társas vállalkozás tagja129,4 ezer fő egyéni vállalkozó381,0 ezer fő segítő családtag26,1 ezer fő ÖSSZESEN3829,1 ezer fő Alkalmazottak ésszövetkezeti tagok közül szakmunkás1066,8 ezer fő betanított munkás595,7 ezer fő segédmunkás287,9 ezer fő szellemi foglalkozású1342,2 ezer fő Foglalkoztatottak száma 2000-ben (KSH)

18 Aktívitás Férfi Nő összes: N=5641 N=6834 Gazdaságilag aktív közalkalmazott 7,5 % 12,8 % 10,4 % alkalmazott 36,8 % 22,6 % 29,0 % vállalkozó 9,6 % 4,2 % 6,6 % alkalmi munkás 2,4 %,5 % 1,4 % munkanélküli 5,4 % 3,2 % 4,2 % Gazdaságilag inaktív nyugdíjas 22,0 % 32,1 % 27,5 % rokkantnyugdíjas 8,8 % 6,2 % 7.2 % tanuló 4,9 % 4,4 % 4,6 % háztartásbeli, eltartott,8 % 3,3 % 2,1 % GYES, GYED,2 % 8,0 % 4,5 % egyéb 1,9 % 2,7 % 2,3 % Összesen 100 % 100 % 100 %


Letölteni ppt "Dr. Skrabski Árpád főiskolai tanár Apor Vilmos Katolikus Főiskola KONFLIKTUS SZOCIOLÓGIÁK."

Hasonló előadás


Google Hirdetések