Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Probléma vagy lehetőség? értékelő-tervező tanácskozás Tarcal, 2011. augusztus 30.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Probléma vagy lehetőség? értékelő-tervező tanácskozás Tarcal, 2011. augusztus 30."— Előadás másolata:

1 Probléma vagy lehetőség? értékelő-tervező tanácskozás Tarcal, augusztus 30

2 Miért vagyunk itt? Kiindulási pont: • A tarcali iskolát csoportosan hagyják el a szülők • Az iskola csaknem elvesztette társadalmi támogatottságát Mi történt? • Az iskola mondott csődöt? • A nevelés/oktatás megítélése inkább a helyi társdalom állapotát tükrözi? Hogyan tovább? • Hagyjuk elsüllyedni a helyi nevelést/oktatást? • Várjuk a csodát, illetve az államot, hogy mindent megold? • Keressünk megoldásokat és erősítsük az iskolát, illetve a nevelést?

3 Párbeszéd • A problémák közös feltárása • Az erősségeink megismerése • A jövőkép és a célok meghatározása • Megoldási javaslatok megfogalmazása • A konkrét lépések, intézkedések meghatározása

4 A problématerületek: • Kommunikációs hiányosságok és gátak • Az iskola, illetve a települési közösségének problémái • Az oktatási szolgáltatások minőségével kapcsolatos problémák • A fegyelemmel, a gyermekek és szülők biztonságérzetével kapcsolatos problémák

5 Kommunikációs problémák A szülök egymás közötti viszonyában jelentkező gondok: • „Sodródnunk kell az előttünk döntőkkel” (a gyermeküket máshová írató szülők egy része csak alkalmazkodik, elszenvedi a folyamatot) • az átíratási hullám mögött olyan „véleményformálók” állnak, akik nem vállalják a nyilvánosságot, ugyanakkor, akiktől indirekt módon tartanak a többiek • vitatható valóságtartalmú információk, olykor rémhírek és rágalmak keringenek a szülők között; • Nincs kapcsolat a cigánygyerekek szüleivel • Nincs szülői összefogás:

6 Kommunikációs problémák Az iskola és a szülők viszonyában jelentkező gondok: : • Nincsenek nyíltan megfogalmazva a problémák • Akadozik a kommunikáció • A szülők gyakran érdektelenek a neveléssel kapcsolatban • szülők időnként kikerülik a pedagógusokat a problémák megfogalmazásakor • Nincs működő honlap • Vitatható valóságtartalmú információk, olykor rágalmak keringenek; • A „véleményformálók” elérhetetlenek; • A szülők, akik visszahoznák a gyerekeiket, nem látnak garanciát arra, hogy nem éri őket retorzió • A tanárok nem adják meg a tiszteletet a szülőknek • A szülők nem tudnak a lehetőségekről és eredményekről • Nincs kommunikáció a roma gyerekek szüleivel

7 Kommunikációs problémák Az iskola belső kommunikációja: • nem egységes a tantestület; • Nincs bizalom a tanárok között • Keverednek az ügyek, érdekek A szülők és az önkormányzat, illetve az intézmény és a fenntartó közötti kommunikáció • Nincs kialakult rendszere az Önkormányzattal történő kapcsolattartásnak

8 Az iskola közösségének problémái • Nincs szülői összefogás • Nincs nyíltan megfogalmazva a probléma • Nincs fogadókészség a szülői megkeresésekre • 30-50% a roma gyerekek aránya • Nőni fog a roma gyerekek aránya, ha egyre több gyereket visznek másik iskolába • A jó képességűek elvitele • Féltik a szülők a gyerekeket a rossz roma viselkedésmintáktól • Nincs közösségi élet az iskolában • Gyengék gyermekek közötti kapcsolatok

9 A település közösségének problémái • „Csak a hülyék maradnak” gondolkodás • Nincs szülői összefogás • Nincs nyíltan megfogalmazva a probléma • A közösség kihátrált az iskola és a helyi nevelés fontossága mögül • Társadalmi megítélése romlik az iskolának és ez visszahat a szülői döntésekre • A jó képességűek elvitele • a közösségi élet nem a gyermekek más településeken történő beiskolázása ellenében hat

10 A nevelési/oktatási szolgáltatásokkal kapcsolatosan jelzett problémák • Pedagógusok miatt vittek el gyerekeket • A szülők nem tudnak a lehetőségekről • A szülőket nem vonják be a tervezésbe • A szülők nem ismerik az iskolában elindult változások indokait és eredményeit • A tanárok közül sem mindenki áll a változások mögött, pl. a régi metódusokat próbálja az új helyzetekre húzni. • Kevés idő telt el a változások elindítása óta • Alsóban gyenge a tanórán kívüli foglalkozások kínálata • Nincs német nyelvoktatás (alsóban) • Fél évet kell várni egy szakértői vizsgálat eredményére

11 A fegyelemmel, az iskola biztonságával kapcsolatban jelzett problémák • Ki fegyelmezze a gyerekeket? • „Nincs fegyelem” vs. „minden rendben van” • Az udvari ügyelet nem garantálja a biztonságot a szülők szerint • Előfordult, hogy kislányokat zaklattak • A nemi szerepekre történő felkészítés minimális, helytelen minták érvényesülnek • Nincsenek iskolai közösség, az osztály közösségek gyengék • A cigányokat azért nem lehet kezelni, mert nincs fegyelem • A rongálásoknak sincs következménye • a tanórákon nem jelentkezik, de az iskola kapuin kívül érezhető az agresszió növekedése • Az iskola egyedül marad a problémák kezelésével

12 Az erősségek megismerése Szülők: • Van egy aktív mag, akikre lehet építeni • A roma szülők körében is vannak aktivizálhatók • Az óvoda elindította a roma szülők bevonását a szülői szervezetbe • Inkább a problémás gyermekek és szüleik elérésben, bevonásában, mint szankciókban gondolkodnak, stb. Iskola • A tanárok nyitottak a párbeszédre • Megújult szemlélet és módszertani tudás • Érdekeltek a problémák megoldásában • A gyermekek érdekét nézik (pl. nem lesz retorzió) • Történtek lépések (cselekvési terv), • vannak eredmények (pl. a túlkorosság problémájának megoldása) • Van fejlődési potenciálja, stb.

13 Megoldási javaslatok a kommunikáció terén • Nem érheti retorzió azokat akik visszatérnek • Ennek ellenőrzésére is lehetőséget ad a szülőknek az esélyegyenlőségi tanácsban történő részvétel • Az iskola és a szülők kapcsolatát toleranciára, elfogadásra, tiszteletre, megértésre kell építeni • A „hagyományos” eszközök korlátozottan működnek, ezeket újra kell építeni, illetve új kapcsolódási pontokat kell kialakítani pl. tájékoztatás a szülői értekezletek tartalmáról (személyesen kimenni); Esélyegyenlőségi Tanács, stb. • Szülők bevonása érdeklődési körük szerint • Egyénileg kell a szülőket megszólítani, konkrét feladattal • A cigány szülők esetében is bevonásra van szükség. • Be kell mutatni az új pedagógiai módszereket és törekvéseket a szülőknek • az iskola honlapjának tervezésébe és működtetésébe be kell vonni a szülőket • Tájékoztatás a szülői értekezletek tartalmáról (személyesen kimenni) • Minőségirányítási program • Cselekvési terv

14 Az iskolai közösség fejlesztését célzó javaslatok • Szabadidő szervezés (szülők kapjanak konkrét feladatot) • Hagyományteremtés (szülők kapjanak konkrét feladatot, minta „generációk párbeszéde” • DÖK és diákok részvétele • A gyerekeket is partnernek kell tekinteni • Osztályfőnökök hangsúlyos szerepe a közösségépítésben • a negatív és a pozitív tetteknek is legyen következménye • Vannak a romák között is aktivizálhatók, az önszerveződésük is erősíthető • Házirend betartatása • Szülők szerepének tudatosítása • szankciók a szülőértekezlettől távol maradó szülőkkel szemben • szülői vállalások összegyűjtése

15 A nevelési/oktatási szolgáltatásokkal kapcsolatos javaslatok • Egyetlen gyermeket se vigyenek el tanár vagy tanárok miatt • „Iskolára hangoló” program • minden tantárgyból korrepetálás biztosítása, akiknek szüksége van rá • Túlkorosság kezelése • Élménypedagógia • Kooperatív tanítás • Korszerű technika alkalmazása • Új pedagógiai módszerek alkalmazása • Pedagógusok továbbképzése folyamatosan • Tanórai és tanórán kívüli tevékenységek összhangja • nyílt napok • Iskolára hangoló programot előrehozni- „középsősök”

16 A fegyelemmel kapcsolatos problémák kezelésére megfogalmazott javaslatok • Drámapedagógia • Pszichológus a gyerekeknek • Pedagógusok munkafegyelmének javítása, ha szükséges • Osztályfőnökök hangsúlyos szerepével közösségformálás • Ügyelet megkétszerezése • Szülők kártérítési kötelezettségének szigorúan vétele • A szülőire nem járók esetében családlátogatás • Házirend kifüggesztése, számonkérése • Folyosók „bekamerázása” • Családlátogatás és bevonás

17 A jövőkép és a célok meghatározása A gyermekek elvitelének megakadályozása kevés jövőképnek és célnak, mert: • az iskola az oktatás eredményessége terén jobban teljesít, mint a térségi átlag; • egyelőre nem kétséges a fennmaradása • a fejlesztési lehetőségek elérése és kihasználása terén előnyben van • A helyi társadalom rossz állapotban van és egy aktív innovatív szemléletű intézményre lenne szüksége Tehát mást kell kitalálni és beépíteni a dokumentumokba, a pályázatokba és a gyakorlatba.

18 A konkrét lépések, intézkedések meghatározása A szülők által jelzett, az alábbiakban felsorolt problémákat, javaslatokat az intézkedések szempontjából 6 kategóriába soroltuk. • 1. csoport - az intézmény cselekvési tervében most is szerepelnek, illetve amelyekkel a cselekvési terv bővíthető. • 2. csoport az intézmény pedagógiai és minőségirányítási programjaiban jelenhetnek meg. • 3. csoportba a házirend, illetve ha szükséges egy ehhez kapcsolódó etikai kódex tartalmazhat. • 4. csoport a település minőségirányítási programját és közoktatás feladat- ellátási tervét érinti. • 5 csoport az EU pályázati lehetőségek kihasználásával áll összefüggésben. • 6. csoport közösségfejlesztő programok megvalósítását érinti. E csoportok viszont gyakran átfedik egymást

19 A fegyelem érdekében tett intézkedések helye: • Drámapedagógia 1; 2; 4; 5; 6 • Pszichológus a gyerekeknek 2; 4; 5; • Pedagógusok munkafegyelmének javítása 1; 2; 3; 4; • Osztályfőnökök hangsúlyos szerepével közösségformálás 1; 2; 4 • Ügyelet megkétszerezése 1; 3; • Szülők kártérítési kötelezettségének szigorúan vétele 1; 3; 4 • A szülőire nem járók esetében családlátogatás 1;2; 3; 4; 5 • Házirend kifüggesztése, számonkérése 1; 2; 3; 4 • Folyosók „bekamerázása” 1; 2; 3; 4. • Családlátogatás és bevonás 1; 2; 3; 4; 5; 6

20 Csak érintőlegesen foglalkoztunk • az állam szerepével • az országos, a térségi és a település oktatáspolitikával, oktatásszervezéssel, • a térség és a település szociális, gazdasági és társadalmi hátrányaival összefüggő gondokkal, • a tantestületen belül, • valamint a helyi intézmények egymás közötti kapcsolatában érezhető hiányosságokkal • A civil szervezetek felelősségével

21 Köszönjük a figyelmet! „Ha az ember nem a megoldásnak a része, akkor a problémának.” (Eldridge Cleaver) „Nem lehet megoldani problémákat ugyanazzal a gondolkodásmóddal, amivel csináltuk őket.” (Albert Einstein)


Letölteni ppt "Probléma vagy lehetőség? értékelő-tervező tanácskozás Tarcal, 2011. augusztus 30."

Hasonló előadás


Google Hirdetések