Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Lakástevékenységek térigénye; Lakásterek bútorozása Előadó: Dr. Tiderenczl Gábor Felhasznált irodalom: Dr. Bitó János: Lakóházak Tervezése Pécsi Tudományegyetem.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Lakástevékenységek térigénye; Lakásterek bútorozása Előadó: Dr. Tiderenczl Gábor Felhasznált irodalom: Dr. Bitó János: Lakóházak Tervezése Pécsi Tudományegyetem."— Előadás másolata:

1

2 1 Lakástevékenységek térigénye; Lakásterek bútorozása Előadó: Dr. Tiderenczl Gábor Felhasznált irodalom: Dr. Bitó János: Lakóházak Tervezése Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar Építész Szakmai Intézet Urbanisztika Tanszék Épülettervezés I. 3. előadás

3 2 Előzetes megjegyzések   A következőkben a lakóterekre vonatkozó használati követelmények teljesítési kritériumának alsó határértékeit írjuk le, vagyis az elfogadható minimumot.   Bizonyos helyiségek méretei a lakást használók létszámától függnek. Cél, hogy a létszámtól függő lakáselemek megfelelő színvonalon legyenek használhatók, ha a lakás telített.   Egy lakás férőhelyszáma annyi, ahány fekhelyet el lehet benne helyezni úgy, hogy az alvás és pihenés használati követelményei teljesüljenek.

4 Közös időtöltés, kikapcsolódás, vendégfogadás

5 4 Követelmények és ajánlások  A lakás érzelmileg is szoros kapcsolatban álló emberek (általában család) élettere, az ottani szabadidő eltöltésénél alapvető a kommunikáció lehetősége.  Közös televíziózás igénye növekedett  A vendégfogadás igénye nagyobb helyigényt jelent, mint amit a lakásban élők száma megkívánna.  Kényelmes ülőalkalmatosság (társalgó bútorcsoport), a könnyen elérhető kávézó asztal, pótfekhelyként szolgáló heverő általános követelmények. Mindig az ágyméretű heverő térigényét tekintsük mértékadónak! Biztosítani kell, hogy a lakásban élők otthoni szabadidejűket együtt eltölthessék, audiovizuális eszközöket közösen használhassanak, a lakásban vendégeket fogadhassanak.

6 5 Bútorigény   Társalgó bútorcsoport: fotelek, pótfekhelyként is használható heverő, dohányzó/kávézó asztal: 1-2 férőhelyes lakásokban 4 személyre, 3-4 férőhelynél 5 személyre, 5 férőhelynél 6 személyre tervezetten   TV, HIFI berendezés, magasabb igényeknél házimozi   Tároló bútorok, szekrények, könyvespolc (ha máshol nem biztosított)

7 6

8 7 Minimális térigény  A közös időtöltés és vendégfogadás tere legyen kellően tágas, megengedett legkisebb alapterülete 17 m2 (OTÉK), de nyomatékosan ajánlott legalább 18 m2 az 1-2 férőhelyes lakásoknál is, 3 v. több férőhelyes lakásokban min. 20 m2.  A helyiség ne legyen keskenyebb 3,6 m-nél.

9 Közös étkezés

10 9 Követelmények és ajánlások   A közös étkezés helyszíne legyen olyan, hogy ott egy ünnepi asztal megteríthető legyen (nem úgy, mint a panellakásokban)   A jól méretezett és megfelelően elhelyezett étkező asztal a nappali időtöltés bútorait kiegészíti   A főzőhely közelében lévő étkező asztal a konyha technológiai felületeként is szolgálhat (étkezés idején kívül)   Az étkezőhely méretezésénél ajánlatos a lakás férőhely- számánál több személyt figyelembe venni (vendégek) Biztosítani kell, hogy a lakásban élő háztartás valamennyi tagja együtt étkezhessen kultúrált körülmények között, alkalmanként vendégeket fogadhasson

11 10 Bútorigény  Étkezőasztal, székekkel. Minimum a lakás férőhelyszámára biztosítani, de nyomatékosan ajánlott + 2 fő figyelembe vétele

12 11 Ábra. Közös étkezés bútorai

13 12 Tervezési szempontok  2 férőhelyesnél nagyobb lakásoknál nem kerülhet az étkező olyan helyiségbe, amely valamelyik használó alvóhelye  Az étkező legyen a főzőhely (konyha) megfelelő közelségében, attól legfeljebb egy ajtó válassza el (kivéve ha a konyhában van egy megfelelő 2. étkezőhely)  A főzőhely és az étkező között ne legyen lépcső (tálaláskor balesetveszélyes!)  Az étkezés terét közlekedőtérként figyelembe lehet venni.

14 Alvás, pihenés

15 14 Követelmények és ajánlások  A lakás alapvető követelménye a regenerálódás: az alvás és napközbeni pihenés zavartalan biztosítása  Az alvás helye szokásosan a hálószoba, de lehet más tér is (pl. hálógaléria, hálófülke, nappali-háló). Ha a hálóhely más helyiséggel térben állandóan összekapcsolt, akkor a követelményeket az összekapcsolt terekre, mint egységes térre kell értelmezni.  A hálószobák esetenként az egyéni tevékenységeknek (tanulás, szellemi munka) is a színterei  (kettőnél több fekhelyet egy helyiségben nem szabad feltételezni mert kettőnél több fekhely az elfogadhatónál nagyobb zsúfoltságot jelent)  1 és 2 személyes hálóhelyek (kettőnél több fekhelyet egy helyiségben nem szabad feltételezni mert kettőnél több fekhely az elfogadhatónál nagyobb zsúfoltságot jelent)  Két, különnemű gyermek esetén 2 egyszemélyes háló kívánatos, három gyermeknek egy egyszemélyes és egy kétszemélyes háló is lehetséges.

16 15  Kivételesen lehet kezelni az 1 v. 2 férőhelyes kislakások hálóhelyeit, mert a használók életritmusát az egész lakásra vonatkozóan lehet egyeztetni. Itt a közös időtöltés helye egyben hálóhely is lehet (fekvőhelyes nappali).  Családok esetén szükség esetén szerényebb színvonalú – de még elfogadható – lakáshasználatot jelent, ha a nappali szobába is megfelelő fekhely kerül.  A bútorigények meghatározásánál felnőtt korú használót kell figyelembe venni. A követelményektől eltérő ágyméret csak az életciklus egy bizonyos időszakában használható.  A huzat, a hideget sugárzó felületek közvetlen közelsége egészségkárosodást okozhat, ezért ágy hosszoldalával semmiképpen nem kerülhet közvetlen ablak alá, és lehetőleg ne kerüljön hosszoldalával külső fal mellé. Sugárzó melegfelület (fűtőtest) közvetlen közelsége is zavarhatja az alvás nyugalmát. Biztosítani kell, hogy a lakást használók zavartalanul alhassanak, pihenhessenek.

17 16 Bútorigény  Személyenként 1 db 90 x 200 cm alaprajzi méretű fekhely  a fekhelyről elérhető, legalább 45 x 45 cm alaprajzi méretű (max. 75 cm magas) lerakó felület (alacsony szekrény, polc, esetleg az ágy melletti asztal)

18 17 Ábra. Alvás, pihenés bútorai

19 18 Tervezési szempontok  Egy, akusztikailag összefüggő térben legfeljebb 2 fekhelyet lehet feltételezni.  A lakásban házastársi (élettársi) közösségben élő pár számára biztosítani kell az ágyak „iker”-elrendezését (szülői háló): befoglaló mérete min 180 x 200 cm-es, mindkét hosszoldalon megközelíthető („fekhelyes nappali” esetén lehet kihúzható vagy kinyitható fekhely). Az 1 férőhelyesnél nagyobb lakásban legalább egy helyiséget szülői hálóként kell figyelembe venni.  Más családtagok (pl. testvérek) számára különálló, hosszoldalon nem érintkező fekhelyek elrendezését kell lehetővé tenni.  A más lakásterektől légtérben elválasztott hálóhelyiségek térfogata fekvőhelyenként legalább 15 m3 legyen.  Nyomatékosan ajánlott, hogy az egyszemélyes hálóhelyiség alapterülete 6-7 m2-nél, a kétszemélyesé m2-nél ne legyen kisebb.

20 19  2 férőhelyesnél nagyobb lakásokban alvás céljára csak olyan helyiség szolgálhat, amelyet a lakás egyéb tereitől akusztikailag le lehet választani úgy, hogy minden más lakástevékenységet az alvás zavarása nélkül lehessen végezni. Itt az alvás céljára szolgáló helyiséget nem szabad közlekedő térnek tekinteni.  1-2 férőhelyes, egyszobás lakásoknál az alvás tere és a közös időtöltés tere lehet azonos (nappali-háló). Ez 2 férőhelyesnél nagyobb lakásokban is megengedhető, ha a nappali szoba akusztikai leválasztása mellett más lakástevékenységek zavartalanul végezhetők, a lakás egyéb helyiségei a nappali érintése nélkül megközelíthetők és a közös időtöltés/vendégfogadás funkcióját más, közösen használt helyiség időszakosan betöltheti (pl. étkező, étkezős konyha) A nappali szobát sohasem lehet gyermek hálóhelyének tekinteni!

21 Egyéni tevékenységek

22 21 Követelmények, ajánlások Elvonulást igénylő, egyéni otthoni tevékenységek:  tanulás,  otthoni munka (távmunka),  egyéb egyéni elfoglaltságok: olvasás, zenehallgatás, kézimunka, internetezés, stb. Minimális követelmény, hogy mindenkinek rendelkezésére álljon egy munkaasztal és egy szék helyigényével jellemezhető térrész, ahol saját, egyéni tevékenységét folytathatja Ebben elfér egy egy pihenőfotel, vagy egy barkácsasztal vagy egy számítógépasztal, stb.

23 22  Ha külön dolgozószoba kialakítására nincs lehetőség, az egyéni tevékenységek szokásos helye az alvóhely, mivel az eleve a helyiség akusztikai leválasztását igényli  Szükség esetén megengedhető, hogy egy munkahely a nappali szobába kerüljön  A szülői hálóba kerülő asztal-szék bútorzóna lehet fésülködő asztal, vagy bölcső/babaágy elhelyezésére alkalmas térrész.  Az egyénileg kialakított, saját tárgyi környezet egy-egy családtag mentális komfortérzetéhez hozzájárul  A minimális követelményeken felül célszerű lehetővé tenni tágasabb munkahely kialakítását,nagyobb tárolófelületet, saját TV használatát, és a személyre szóló, baráti látogatók fogadására alkalmas kisebb ülőgarnitúra elhelyezését  A szülői háló kivételével a hálószobák kisebb, saját nappali szobát is jelentenek a gyerekek v. nagyszülők számára

24 23 Biztosítani kell, hogy a lakás használói különféle egyéni tevékenységeiket (tanulás, szellemi munka, szabadidő-tevékenység) zavartalanul végezhessék, az ehhez szükséges tárgyakat, eszközöket saját környezetükben tárolhassák. Az egyéni tevékenység tere legyen más, egyidejűleg folyó lakástevékenységtől akusztikailag elválasztható!

25 24 Bútorigény Minimális igény vagy lehetőség esetén:  Legalább egy 60 x 120 cm-es asztal és a hozzá tartozó szék többcélúan használható bútorzónája  Személyenként legalább 90 x 45 cm-es alapterületű alacsony tárolószekrény és/vagy könyvespolc Magasabb használati színvonal esetén:  Nagyobb dolgozóasztal  Több tárolóhely  Saját TV elhelyezése  Kisebb társalgóhely

26 25 Ételkészítés

27 26 A konyha értelmezése és tartozékai  Az ételkészítés hagyományos helye a konyha, azonban ma gyakran nem alakítanak ki külön helyiséget az ételkészítés számára. A továbbiakban konyhát említvén, ezen az ételkészítés bútorait, berendezéseit és a hozzájuk tartozó használati zónát értjük. Minden konyha alapvető tartozéka: - a tűzhely, - a vízvételi hely, - a munkafelület - a tárolásra szolgáló bútor.

28 27 A „frankfurti konyha”  A mai korszerű konyhák elődeit az 1930-as években fejlesztették ki. A funkcionalizmus idején Grete Lihotcky tervezte meg a ma elterjedt helytakarékos beépített konyhák prototípusát, az ún. „frankfurti konyhát” (Frankfurt am Mainban alkalmazta először Ernst May munkáslakások tervezése során)

29 28 A korszerű, beépített konyhák méretkoordinált bútorelemekből és berendezésekből összeépített elemsort képeznek: alsó tárolókkal, melyek egyben munkafelületek is, valamint falra szerelt felső tárolókkal, esetleg magas szekrény- elemekkel Ábra. A konyha technológiája

30 29 Követelmények, ajánlások  A leginkább használt munkafelület a tűzhely és a mosogató között van: mérete soha ne legyen 60x60 cm- nél kisebb  A tűzhely másik oldalán levő felület az elkészült ételek lerakására szolgál (ne legyen a tűzhely a sarokban!)  A mosogató túloldalán lévő munkafelület a főzési nyersanyagok előkészítésére (tisztítására) való  Az étkezés utáni mosogatás menetének iránya fordított: a feldolgozó felületen történik az edények összegyűjtése, a mosogatóban az első medencében a mosogatószeres elmosása, a második medencében az öblítése, majd az edények szárítása és elrakása  A méretkoordinált beépített elemek egységesen 60 cm mélyek, az alsó tárolók pulttal 85 (-90) cm magasak, a felső tárolók alsó széle 135 cm magasságban van, felső élük magassága kötetlen (akár a mennyezetig is kiegészíthető)

31 30  A kihúzható részt tartalmazó berendezések (tűzhely, mosogatógép) előtt legalább 120 cm, egyéb bútorok előtt legalább 90 cm széles használati zónát kell biztosítani, ami a kislakások kivételével nem szolgálhat közlekedésre. A minimum 120 cm használati zóna nyomatékkal javasolt az egész technológiai felület előtt, hogy ott két személy egyidejűleg dolgozhasson.  A tűzhelyek lehetnek elektromos vagy gáztűzhelyek, az utóbbinál az égéstermék szennyező hatásával számolni kell. Főzőlapok (gáz, üvegkerámia)

32 31  Az elektromos tűzhelyek sütője lehet a tűzhely alsó részén, de elhelyezhető külön is, magas szekrényelembe építve (kényelmesebb használat).

33 32  Szagelszívó berendezés kétféle van:  olyan, amely a megszűrt levegőt a konyha terébe visszaáramoltatja, vagy  olyan, amelyik az elszívott levegőt ventillátorral, légvezetéken át a szabadba vezeti. Más lakótérrel összekapcsolt konyha esetén kizárólag az utóbbi a jó, ilyen esetben alkalmazása nem nélkülözhető.

34 33  A mosogatók egy vagy két- medencések, csepptálcával vagy anélkül készülnek. Ha nincs mosogatógép, lehetőleg kétmedencés mosogatót tervezzünk, mert az egymedencés folyóvízzel való mosogatás igen víz- és energiaigényes, és sokkal több mosogatószert fogyaszt. Többfunkciós mosogató, alul beépített hulladéktárolóval

35 34  Mosogatógép még nem minden háztartásban van, de a tervezés során hagyjunk neki helyet, hogy igény esetén a lakók bármikor beépíthessék. A 60x120 cm-es mosogatóblokk kétmedencés mosogató + edényszárító felületet tartalmaz. Ugyanilyen méretű elem elegendő egy mosogatógép és egymedencés mosogató elhelyezésére. A mosogatógép mindig a mosogató közvetlen közelében legyen. Mosogatógép mellett is célszerű kétmedencés vagy kiegészítő zöldségmosóval ellátott mosogatót alkalmazni.

36 35  A hűtőszekrény lehet az elemsorba illesztve, de attól különállóan is. A technológiai folyamatban.  A hűtőszekrény lehet az elemsorba illesztve, de attól különállóan is. A technológiai folyamatban nincs kijelölt helye.  A hűtőszekrény legyen a konyha terében.  Teljes háztartás vitelére alkalmas konyhákba legalább 200 literes hűtőszekrény való.  Az alacsony (alsó elemsorba illeszthető) hűtő csak kisebb, 1-2 személyes lakásokban helyezhető el,de lehetőség szerint itt is ajánlott magasabb, l-es hűtőt tervezni.  Igényesebb konyháknál érdemes 60x90 cm alapterületű hűtőszekrénynek helyet hagyni.

37 36  A konyhabútorelemek igen széles választéka kapható a kereskedelemben, melyekből különböző hosszúságú technológiai felület állítható össze. Egyes bútorcsaládok a 15 cm alapmodult használják, mások az ISO szabvány szerinti 1M (10 cm) alapmodult. Az ½ M (5 cm) szubmodul mindkét méretrend alapegysége.  Az egészen kicsiny, 1-2 férőhelyes lakásokhoz is legalább 225 (220) cm hosszú elemsort tervezzünk, a hűtőszekrényen kívül. Családok számára tervezett konyha elemsora ne legyen 270 cm-nél rövidebb a hűtőszekrényen kívül. Nyomatékosan ajánlott legalább 360 cm hosszú elemsor + hűtőszekrény.

38 37 Ábra. Az ételkészítés berendezései A lakás „erkölcsi elévülésének”, értékveszteségének egyik forrása lehet a konyha alulméretezése, ha évek múltán az akkorra kifejlesztett és elterjedt új konyhai felszereléseket, berendezéseket nem lehet elhelyezni helyszűke miatt.

39 38  A konyha méreteitől és geometriai formájától függően az elemek elrendezhetők folyamatos vagy megszakított elemsorban. A folyamatos elemsor lehet egyenes vonalú, „L” alakú és „U” alakú Ábra. Konyhaelrendezések változatai

40 39 Tervezési szempontok  A megszakított elemsorral kialakított, párhuzamos elrendezésű konyháknál az egyik oldal technológiai felülete legyen teljes: tartalmazza az előkészítés (edényszárítás), vízvétel (mosogatás), feldolgozás, főzés és lerakás felületeit egymás mellett, folyamatosan. A technológia alapelemeinek két felületre osztása kényelmetlen használatot eredményez és balesetveszélyes.  Mind az egysoros, mind az „L” alakú elrendezés kiegészíthető további elemekkel.  Étkezős konyháknál az étkezőt is tekinthetjük kiegészítő munkafelületnek.  A főzés és étkezés időben elkülönül, ezért az asztal helyigényét főzés idején az alája betolt székekkel, étkezés idején a szükséges tálaló sávval együtt kell figyelembe venni.

41 40  Az L és U alakú konyháknál a körülményesen használható sarokelemeknek többféle változata készülhet.  Tűzhely lehetőleg ne kerüljön falsarokba, mert a használati sáv így korlátozott, nincs megfelelő lerakó hely és a sütő melletti fal állandóan piszkolódik  Tűzhely ne legyen sarokelem, szintén a korlátozott használati sáv miatt, valamint a sűtő nyitás akadályozva lehet (fogantyúk)  Gáztűzhely soha nem kerülhet közvetlen ablak alá vagy mosogató mellé, mert a huzat vagy a kifröccsenő víz a lángot elolthatja, ami balesetveszélyes. Elektromos tűzhelyet se tervezzünk ablak alá, mert ekkor szagelszívó nem szerelhető fel, az ablak szárnya a tűzhely fölé nyílna és az ablak piszkolódik.  Tűzhely ne legyen egyik oldalán szabad végelem, és semmilyen körülmények között ne kerüljön ajtó mellé (balesetveszély!)

42 41 A konyha fejlődése Nagyobb alapterületű, igényesebb lakásoknál a konyha két, ellenkező előjelű fejlődése figyelhető meg: 1.A nappali térrel vizuálisan is egybekapcsolt, a nappali bútorzatával azonos minőségű bútorokkal felszerelt „amerikai konyha” (elsősorban készételek feldolgozása) 2. Konyha kapacitásának növelése, a kisebb vendéglők konyháit közelítő felszerelése, ami szeparált konyhát igényel. Itt a középen lévő feldolgozó felület („konyhasziget”) is lehetséges, amelyet a további technológiai felületek U vagy L alakban vesznek körül. A szabadon álló pultfelületen lehet második mosogató, főzőlap vagy akár a teljes technológiai felület.

43 42 Alapkövetelmény A lakásban olyan főzőhelyet kell kialakítani, ahol egy teljes ételsort tartalmazó főétkezés ételei elkészíthetők a lakást használó személyek + 2 vendég számára, ahol az edényeket el lehet mosogatni, megfelelő számú konyhaedényt és eszközt, evőedényt és evőeszközt tárolni lehet, és megfelelő méretű hűtőszekrényt lehet elhelyezni.

44 43 Háztartási munkák

45 44 Tervezési szempontok  A lakásban végzett háztartási munkák: mosás, szárítás, vasalás, javítgatás, takarítás, tisztogatás. Átlagos méretű lakásoknál ezek a tevékenységek a lakás egyébként szükséges helyiségeiben elvégezhetők, nagyobb alapterületű lakásoknál viszont célszerű külön „háztartási helyiséget” kialakítani.  Automata mosógép fürdőszobában vagy akusztikailag leválasztott konyhában is elhelyezhető. A ruhák szárítása szárító állványon vagy fregolin történhet. Energia és költségigényesebb, de esztétikusabb megoldás a szárítógép vagy a mosás-szárítást egyaránt végző mosógép.  A vasalás lényegében bármelyik helyiségben elvégezhető vasaló állványon.  Takarítószerek és eszközök tárolásáról gondoskodni kell.  Ha van a lakásban háztartási helyiség, akkor az egyedi, gázüzemű központi fűtés fűtőberendezését is itt célszerű elhelyezni.

46 45

47 46 Alapkövetelmény Biztosítani kell, hogy a lakásban a mosás, szárítás, vasalás, ruhaneműk javítgatása elvégezhető legyen, a takarítószerek és takarítóeszközök számára megfelelő tároló álljon rendelkezésre.

48 47 Bútorok és berendezések Minimális felszereltség:  Automata mosógép  Szárítóállvány vagy fregoli, ha szárítógép nincsen  Összecsukható vasalóállvány  Asztalfelület  Takarítóeszközök számára tárolószekrény Háztartási helyiség esetén abban legyen:  Automata mosógép (szárítógép)  Kézi mosásra és tisztogatásra mosogatómedence  Szennyesruhaszekrény  Javítgatásra, vasalásra szolgáló asztal és lehajtható vasalódeszka  Takarítóeszköz-tárolószekrény

49 Személyi higiénia

50 49 A személyi higiénia berendezései általában külön, e célra szolgáló helyiségben (WC, tisztálkodó helyiség) vannak, ezért itt nemcsak magának a tevékenységnek a térszükségletéről, hanem helyiségekről, azok méreteiről is beszélünk.

51 50 Mosdók  A mosdók általában elférnek 90 cm használati zónában  Kétmedencés, dupla mosdók is kaphatók, melyeket 2 személy legfeljebb kézmosásra használhat egyidejűleg. Két személy egyidejű mosdóhasználatára két darab, egymástól min. 90 cm tengelytávval elhelyezett mosdót kell felszerelni  Mosdók lehetnek tárolószekrénnyel is összeépítve  Kisebb méretű kézmosó a fürdőszobai mosdót nem helyettesítheti, az a WC mellett csak kézmosásra szolgálhat.

52 51

53 52 Zuhanyzó  A zuhanytál kényelmes, ajánlott mérete 90 x 90 cm. Kisebb zuhanytálak (75 x 80 cm) inkább fürdőkádak melletti kiegészítő elemként használatosak.

54 53 Fürdőkádak  Az egyszemélyes kádak szokványos alaprajzi méretei (190) x cm, de vannak kisebb x cm méretű kádak is.  Normál egyszemélyes kádak mellett vannak két- vagy többszemélyes kádak, pezsgőfürdők, süllyeszthető medencék.  Hidromasszázs rendszerek különböző típusú kádakba szerelhetők.

55 54 WC berendezések  A WC berendezések helyszükséglete függ a szerelvényezés módjától. A legkisebb helyigényű, magasra helyezett öblítőtartályos WC-t ma már ritkán használják, általánosabb az alacsonyra vagy magára a csészére szerelt öblítőtartály.  A WC csészék lehetnek alsó vagy hátsó kiömlésűek. A hátsó kiömlésűek közül részesítsük előnybe a falra konzolosan szerelhető típusokat (higénikusabbak, padló könnyebben tisztítható). Az öblítőtartály rejtett módon is beépíthető acélvázas szerelőpanelbe. (Külső fal mentén szerelőpanel)

56 55 Ábra. A személyi higiénia berendezési tárgyai

57 56 Ábra. Példák egészségügyi helyiségek kialakítására és méretezésére

58 57 Tervezési szempontok  Külön WC helyiséget kézmosó nélkül akkor se tervezzünk, ha az a fürdőszoba közvetlen közelében van.  Nyomatékosan ajánlott a WC helyiségek ajtóit kifelé nyitni (pl. időskorban előfordulhat rosszullét WC használat közben). Befelé nyíló ajtók esetén figyelembe kell venni az ajtó használati zónáját kiegészítő 20 cm-es sávot, ami nagyobb helyiségméretet igényel.  Rendes méretű mosdót ajánlatos a WC helyiségekben elhelyezni, ha azon a szinten nincs fürdőszoba, illetve igényesebb lakások vendég WC-iben.  Átlagos méretű lakásoknál általános, hogy a fürdőszobában mosógép van, de nagy lakások színvonalasan kialakított fürdőszobáiba lehetőleg ne kerüljön mosógép: jobb, ha annak külön háztartási helyiséget alakítanak ki.

59 58 Alapkövetelmény Biztosítani kell, hogy a lakás valamennyi lakója – a tolerálható egyidejűség figyelembe vételével – WC berendezést használhasson, meleg vízben mosakodhasson, fürödhessen.

60 59 A használói létszámtól függő egészségügyi felszereltség alsó határértékei:  1-2 fő: zuhanyzófülke + mosdó + WC  3 (4) fő: fürdőszoba káddal, mosdóval és WC-vel. (4 főnél csak fekhelyes nappalit tartalmazó kétszobás lakás esetén)  4-5 fő: fürdőszoba mosdóval, külön WC kézmosóval  6 v. több fő: fürdőszoba WC-vel + külön WC kézmosóval

61 60 További tervezési elvek  Ha a lakásban WC berendezéssel ellátott második fürdőszoba vagy zuhanyfülke van, akkor az a külön WC-t helyettesítheti.  Ha a lakás helyiségei két, teljes szinten helyezkednek el, szintenként legyen legalább egy WC berendezés.  Szinteltolásos lakásoknál a WC legfeljebb félszint magassági különbséggel legyen elérhető.  Fürdőszoba nem szolgálhat más helyiség kizárólagos megközelítésére.  Fürdőszoba csak hálószobán keresztül akkor közelíthető meg, ha az kizárólag a hálószoba lakóinak használatára szolgál, és azon kívül van még egy, más háztartástagok által használható fürdőszoba is.

62 61 Tárolás

63 62  A közös időtöltés, az egyéni tevékenységek, a háztartási munkák tároló bútorainak helyigényét az előzőekben tárgyaltuk.  Ruhaneműk tárolása történhet mobil szekrényben, beépített szekrényben és járható szekrényben.

64 63  A napi használatú kabátok, cipők és vendégek kabátjainak tárolását közvetlenül a bejárat mellett kialakított előszobafalon vagy szekrényben kell biztosítani.  A használók ruhatárának legalább egyik, a mindennapi használatra való részét az alvóhely terében, vagy annak közvetlen közelében lévő közlekedőben (gardróbban) kell elhelyezni.

65 64  Az élelmiszertárolás jelentősége városi lakásokban csökken, mert a kereskedelemben minden élelmiszer könnyen és gyorsan hozzáférhető. Tapasztalható azonban ellenkező előjelű változás is, főként a nagyvárosok zöldövezeteinek és szuburbán térségek lakói gyakran egy hétre előre egyszerre vásárolnak nagyobb bevásárló központokban.  A hagyományos éléskamrák igénye inkább csak vidéki településekre jellemző, de kisebb „spájz” vagy kamraszekrény meglétét a magyar lakáshasználati szokások általában igénylik.  Az élelmiszerszekrény a konyha terébe szellőzik, ezért abban romlékony nyersanyagot tárolni nem lehet. Élelmiszertárolás

66 65

67 66  A kamraszekrény a konyha terétől független szellőzést igényel, lényegében kisméretű éléskamrának is tekinthető. Mivel a benne lévő polcsor a teljes alapterületét kitölti, a jól kialakított kamraszekrény tárolási kapacitása nagyobb is lehet, mint egy rosszul polcozható, kisméretű éléskamráé.  Az éléskamrák mérete legyen kellően széles, legalább 2, de inkább 3 falon polcozható. Ajtajuk mindig kifelé nyíljék. Nagyobb méretű éléskamrák szellőzése történjen ablakon keresztül.  Egyéb tárgyak tárolása történhet a lakáson kívül is de a lakás elérhető közelségében (pince, padlás, melléképület). Ez a megoldás lényegesen olcsóbb lehet, mint ha a tárolás a lakással azonos költséggel kialakított helyiségben történne. Kertes lakásban biztosítani kell a kerti szerszámok és kerti bútorok tárolását.

68 67 Követelmények és ajánlások Alapkövetelmény: a lakáson belül megfelelő nagyságú tárolókban (helyiségben, bútorzatban) kell biztosítani a ruhaneműk, élelmiszerek tárolását, a lakás elérhető közelségében egyéb használati tárgyak tárolását.  Ruhaneműk tárolására szekrényt, beépített szekrényt vagy járható szekrényt kell kialakítani. A szekrények mélysége (legalább) 60 cm legyen. Egy lakásban minimálisan 0,9 folyóméter / fő, de lehetőleg legalább 1,2 folyóméter / fő szekrényhosszt kell számítani. Ebből 0,6 folyóméter legyen a használó alvóterében vagy közeli közlekedőtérben. A lakás bejáratának közvetlen közelében előszobafalat vagy beépített szekrényt kell elhelyezni kabátok, sapkák, cipők, stb. elhelyezésére.

69 68  Élelmiszertárolásra – a hűtőszekrényen kívül – biztosítani kell: főre: 60 x 60 cm méretű, mennyezetig érő élelmiszerszekrényt - 3 főre: legalább 60 x 54 cm méretű szellőztetett kamraszekrényt - 4 v. több főre: legalább 1,20 m polchosszal rendelkező kamrát vagy szellőztetett kamraszekrényt.  Nyomatékosan ajánlott az élelmiszertárolás helyigényének meghatározásánál a lakás konkrét településszerkezeti helyzetének figyelembe vétele, és a minimálisan szükséges tárolókapacitás növelése, ha a kereskedelmi ellátottság színvonala vagy az életmóddal összefüggő igények azt indokolják.  Különféle eszközök, tárgyak tárolására nyomatékosan ajánlott lakásonként legalább 4 m2 alapterületű, elzárható tároló helyiséget biztosítani (ez lehet a lakás terén kívül is).


Letölteni ppt "1 Lakástevékenységek térigénye; Lakásterek bútorozása Előadó: Dr. Tiderenczl Gábor Felhasznált irodalom: Dr. Bitó János: Lakóházak Tervezése Pécsi Tudományegyetem."

Hasonló előadás


Google Hirdetések