Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Riz Gábor Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Riz Gábor Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus."— Előadás másolata:

1 Riz Gábor Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus

2  Öt programban Magyarországra hárul az Irányító Hatósági szerep és az ezzel járó feladatkörök:  Magyarország-Szlovákia és Magyarország-Románia, mint belső Európai Területi Együttműködési programok,  Magyarország-Horvátország és Magyarország-Szerbia, mint IPA CBC programok  Valamint a Magyarország-Románia-Szlovákia-Ukrajna ENPI CBC program  Ezeken kívül Magyarország részt vesz két további határon átnyúló ETE programban:  - Ausztria-Magyarország  - Szlovénia-Magyarország

3 •Magyarország-Szlovákia (HU-SK) Európai Területi Együttm ű ködési (ETE) Program

4 Az együttműködési program átfogó, stratégiai célja a határtérség gazdasági és társadalmi integrációjának erősítése. A program átfogó célja és a stratégia kulcselemei a következő specifikus célok kialakításához vezettek:  a határtérség gazdasági versenyképességének erősítése  az emberek és közösségek közötti társadalmi és kulturális koherencia növelése  a határtérség elérhetőségének és kommunikációjának javítása a természeti értékek védelme  1. Prioritás: azon együttműködéseket ösztönzi, melyek a gazdaság és társadalom integrált fejlődéséhez járulnak hozzá;  2. Prioritás: az együttműködések fizikai feltételeinek javítását célozza, elsősorban a közlekedési és kommunikációs, valamint a környezetvédelmi infrastruktúra terén,  3. Prioritás: szakmai segítségnyújtás

5  Magyarország  - Győr-Moson-Sopron megye (HU221)  - Komárom-Esztergom megye (HU212)  - Pest megye (HU102)  - Nógrád megye (HU313)  - Heves megye (HU312)  - Borsod-Abaúj-Zemplén megye (HU311)  - Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (HU323)  - Budapest főváros (HU101) (phasing out status)  Szlovákia  - Pozsonyi kerület (SK010)  - Nagyszombati kerület (SK021)  - Nyitrai kerület (SK023)  - Besztercebányai kerület (SK032)  - Kassai kerület (SK042)

6  1.3 Közös idegenforgalom-fejlesztés  Turisztikai vonzerők fejlesztése, közös turisztikai termékfejlesztés és kapcsolódó desztináció-menedzsment szervezetek létrehozása, fejlesztése  Közös turisztikai termékek népszerűsítése, együttműködés a marketing és értékesítés területén  1.5 Hálózati, partnerségi, program- és projekttervezési és -irányítási kapacitások fejlesztése  Partnerségépítés, hálózati kezdeményezések és képzések támogatása a program- és projekttervezési folyamatok valamint a projektmenedzsment kapacitások fejlesztésére

7  1.6 Emberi erőforrások közös használata és fejlesztése  Közös képzési és oktatási módszerek és programok kidolgozása.  A munkaerő-piaci kezdeményezések támogatása információs rendszerek és munkaerő-piaci hálózatok fejlesztése révén.  1.7 Emberek közötti (People to people) kapcsolatépítés  Közös események és programok szervezése, együttműködés a kultúra, sport, művészet, szabadidő, és a természetvédelem területén.

8  1. prioritási tengely: Az együttműködési terület közös, fenntartható fejlesztéséhez szükséges  kulcsfeltételek javítása (a határon átnyúló közlekedés, a távközlés és a környezetvédelem fejlesztése)  2. prioritási tengely: Társadalmi és gazdasági kohézió erősítése a határmenti térségben  (együttműködés az üzleti életben, a kutatás és technológiai fejlesztés, az oktatás, a munkaerőpiac, az egészségügy és a kockázatkezelés területén)  3. prioritási tengely: Technikai segítségnyújtás

9  2.5 beavatkozási terület: Közösségek közötti együttműködés  Újító jellegű közös sport- és kulturális rendezvények szervezése, különös tekintettel az etnikai kisebbségi közösségek, köztük a roma kisebbség kultúrájának megőrzésére.  Közös konferenciák, szemináriumok és workshopok szervezése mindkét fél számára fontos területeken  Intézmény-fejlesztés: integrált szervezeti struktúrák és közös fenntartható tematikus együttműködési hálózatok fejlesztése közös regionális fejlesztési tevékenységekhez

10  2.5 beavatkozási terület: Közösségek közötti együttműködés  Általános iskolai intézmények közötti együttműködés, tanulócsere-programok  Az információs technológia jobb megértését és terjedését szolgáló képzések és egyébprogramok  A nemzeti kultúra és a kulturális örökség védelme a határmenti térségben a kulturális intézmények (múzeumok, színházak, könyvtárak) közötti határon átnyúló együttműködés támogatásával

11  1.1. Közös turisztikai célok fejlesztése  Tervezett tevékenységek:  Üzleti és marketingstratégia kialakítása  Termékek és szolgáltatások fejlesztése  Turizmus infrastruktúra fejlesztése  Kulturális és természeti örökségek és a turisztikai szolgáltatások összekapcsolása

12  1.2. Kulturális örökség megőrzése és fejlesztése  Tervezett tevékenységek:  A kulturális örökség megőrzése és restaurálása, nem csak turisztikai, hanem a helyi kézművesség fejlesztése céljából  A helyi média hálózatainak kiépítése  Kulturális intézmények együttműködése (múzeumok, könyvtárak, archívumok,…)  a kultúra és a művészeti promóció területén, új közönség megnyerése céljából  Művészek támogatása közös események, fesztiválok és kiállítások részvételéhez.  A kulturális különbségek hangsúlyozása az olvasási kultúra előmozdítása

13  2. prioritás: Gazdaság, oktatás és kultúra  2.1. Gazdasági együttműködés, turizmus és K+F  Képzések és határon átnyúló üzleti partnerkeresés  Határon átnyúló kulturális útvonalak létrehozása, kulturális örökségvédelem  A régió terület- és ágazati fejlesztéséről szóló közös tanulmányok  Termékorientált közös kutatás-fejlesztés és innováció  2.2. Oktatási és kulturális együttműködések  Oktatási együttműködés  Emberek közötti (people-to-people) együttműködés

14  A határon átnyúló kormányzati rendszer erősítésére meghatározott konkrét célok:  Az önkormányzatok közötti együttműködés erősítése a térség közös fejlődési perspektívájának támogatásáért;  A CENTROPE stratégia építésének támogatása;  Az életminőség javítása a térség kisvárosaiban és falusi-mezőgazdasági területein;  A lehetséges együttműködési területek és első kapcsolatok felkutatása, valamint a már meglévő együttműködések erősítése;  A regionális és helyi hatóságok közötti hálózattevékenység (networking) és tapasztalatcsere megerősítése;  A határtérség szervezetei és intézményei közötti együttműködés fejlesztése és optimalizálása;  A people to people tevékenységek, mint a kulturális együttműködés alapjainak támogatása.

15  Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér  Falumegújítás- és fejlesztés  Vidéki örökség megőrzése és korszerűsítése  Turisztikai tevékenységek ösztönzése

16

17 Társadalmi Megújulás Operatív Program TÁMOP III. Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek 3.1. A kompetencia alapú oktatás elterjedésének támogatása 3.2. A közoktatási rendszer hatékonyságának javítása, újszerű megoldások és együttműködések kialakítása 3.3. A halmozottan hátrányos helyzetű és a roma tanulók szegregációjának csökkentése, esélyegyenlőségük megteremtése a közoktatásban 3.4. Az eltérő oktatási igényű csoportok oktatásának és a sajátos nevelési igényű tanulók integrációjának támogatása, az interkulturális oktatás III. Prioritási tengely és beavatkozások

18  A közművelődési rendszer atipikus, nem formális képzési szolgáltatásainak fejlesztése A beavatkozás a közművelődési feladatellátó rendszer (intézmények és civil szervezetek) helyi igényekhez igazodó, atipikus, nem formális és informális képzési kapacitásának fejlesztésére irányul, a felnőttképzési tevékenységek, valamint az iskoláskor előtti és alatti készség- és képesség- és kreativitásfejlesztés, szolgálatában. A művelet keretében a felnőttképzéshez kapcsolódóan támogatott tevékenységek: − intézményfejlesztés, − képzések, át- és továbbképzések a szükséges kapacitás megteremtése érdekében, − az adott területen a közoktatási és közművelődési intézményekben dolgozók foglalkoztatási lehetőségeinek bővítése. A műveletnek az egész életen át tartó tanulást szolgáló, nem formális, informális tevékenységei: − szakkörök (a készség- és kreativitásfejlesztés), iskolán kívüli tehetséggondozás, − önismereti, nyelvi, számítástechnikai, önfoglalkoztatási, − képesség- és kompetenciafejlesztő képzések

19  A közgyűjtemények oktatási és képzési szerepének erősítése A közgyűjteményi szolgáltatások fejlesztésének célja a képesség- és kompetencia-fejlesztés segítése a nem- formális és informális tanulás helyszíneiként. A múzeumi szolgáltatások fejlesztésével a formális oktatás eszközrendszerét a gyermek- és ifjúsági korosztályra irányuló múzeumpedagógiai programokkal egészítjük ki (módszertani megalapozás és fejlesztés, központi koordináció, disszemináció). A fejlesztés része a programoknak a tananyagba való integrációja, módszertanának és gyakorlatának pedagógiai rendszerben történő megjelenítése, módszertani adatbázisok, webes felületek kifejlesztése.

20 I. Az oktatási infrastruktúra fejlesztése 1.1. Az iskolarendszerű oktatás informatikai fejlesztése – az „Intelligens iskola” 1.2. Az oktatási és a kulturális intézmények együttműködését támogató infrastruktúra fejlesztése 1.3. A szolgáltató és kutatási infrastruktúra fejlesztése a felsőoktatásban TIOP I. Prioritási tengely és beavatkozások

21  Multifunkcionális közösségi központok kialakítása A beavatkozás a térségekben központi szerepet ellátó jelentős nagyvárosaiban multifunkcionális közösségi terek létrehozására irányul.  nem-formális és informális tanulás színtere (korszerű szolgáltatások formájában, korszerű IKT-eszközök alkalmazásával) az oktatást, képzést, az át- és továbbképzést szolgálják,  tág lehetőségeket biztosítanak közösségi tevékenységek és rendezvények, gyermek- és ifjúsági programok lebonyolítására, továbbá egyéb kiegészítő (információs, szociális, prevenciós, közigazgatást segítő) funkciókra. Ezek az intézmények a nem-formális és informális tanulás legfőbb térségi központjaként is, központi módszertani és szolgáltató bázisként szolgálnak, egy intézménybe összpontosítva a legfőbb közösségi funkciókat.

22  Közgyűjtemények iskola-barát fejlesztése és oktatási-képzési szerepük erősítése A tevékenység célja a múzeumoknak és a könyvtáraknak az iskolarendszerű oktatáshoz, a nem- formális képzési formákhoz, módokhoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztése. A múzeumok iskolabarát fejlesztésének célja, hogy a múzeumok sajátos adottságaikra építve erősítsék közösségi szerepüket és a nem-formális és informális tanulás helyszíneiként hatékonyan legyenek képesek bekapcsolódni a formális oktatás rendszerébe, a képesség- és kompetenciafejlesztésbe. A beavatkozás a múzeumpedagógiai tevékenységeket megalapozó és segítő célzott infrastrukturális fejlesztéseket támogatja. Ezek eredményeként korszerűen berendezett, jól felszerelt gyermekfoglalkoztatók, oktatóterek, az alkotókészséget és kreativitást fejlesztő múzeumi játszóterek, továbbá (a nagyközönség elől elzárt, a múzeumok gyűjteményének 95%-át őrző raktárak helyett) nyilvánosan látogatható tanulmányi raktárak jönnek létre. A fejlesztések szoros összhangban állnak a TÁMOP és műveletével, azok infrastrukturális hátterét biztosítva.

23 „Építő közösségek”, közművelődési intézmények az élethosszig tartó tanulásért

24 Kódszám : TÁMOP /08/1

25  A pályázat közvetlen célja, hogy a közművelődési intézmények – az intézményi akkreditáció megszerzését követően – képessé és alkalmassá váljanak a felnőttképzésről szóló évi CI. törvényben meghatározott felnőttképzést segítő szolgáltatások nyújtására, képzések szervezésére és lebonyolítására  További cél a közművelődési intézmények által biztosított felnőttképzési szolgáltatások körének bővítése, valamint a közművelődési szakemberek képzése, hogy a felnőttoktatásban résztvevő közművelődési szakemberek is rendelkezzenek megfelelő kompetenciákkal.  Végül hogy a közművelődési intézmények és minél több potenciális munkáltató közt olyan kapcsolat alakuljon ki, amely lehetővé teszi a képzések gyakorlati helyszínen történő megvalósulását, illetve a képzettség megszerzését követően a célcsoport kiképzett, munkára felkészült tagjainak foglalkoztatását.

26 Jelen pályázati kiírás keretében az alábbi non-profit szervezetek pályázhatnak önállóan, vagy konzorciumi formában:  1. közművelődési intézmények (az évi CXL. törvény szerint),  2. közművelődési feladatellátásra a helyi önkormányzattal közművelődési megállapodást kötő szervezetek - beleértve a roma közösségi házakat – az évi CXL törvény szerint,  3. fenti intézmények fenntartói.

27  A megyei közművelődési szolgáltató és tanácsadó központok és a felnőttképzési akkreditációval már rendelkező intézmények kizárólag konzorciumban pályázhatnak és kötelesek ellátni a konzorcium vezetését is.  A konzorcium minimum 2, maximum 5 tagból állhat, beleértve a konzorciumvezető  szervezetet is.  Konzorcium pályázó esetében kötelező minimum egy felnőttképzési akkreditációval nem rendelkező konzorciumi partner bevonása az alábbiak közül: - a 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendeletben meghatározott leghátrányosabb helyzetű kistérségek közművelődési intézményei, és/vagy - a 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendeletben meghatározott, az országos átlagot legalább 1,75- szeresen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések közművelődési intézményei, és/vagy - a fenti területi hatály alá nem tartozó közművelődési intézmények.  Egy konzorciumban maximum egy felnőttképzési akkreditációval rendelkező konzorciumi tag vehet részt.  Egy pályázó csak egy pályázatot adhat be, és csak egy pályázatban vehet részt, beleértve a konzorciumi tagságot is.  Minden egyes konzorciumi tagnak meg kell felelnie a pályázókkal szemben támasztott feltételeknek, követelményeknek.

28 Kötelezően megvalósítandó tevékenységek:

29  a tananyagfejlesztést megalapozó, a helyi munkaerő-piaci igényeket és sajátosságokat feltáró elemzés elkészítése;  legalább egy új, a helyi igényekhez igazodó felnőttképzési program kidolgozása és akkreditálása1;  a közművelődési szakemberek felkészítése képzési tevékenység végzésére; képzésenként minimum 10, maximum 30 fő részvételével legalább két, minimum 90 órás, a helyi igényekhez igazodó felnőttképzés2 megszervezése és lebonyolítása, melyből az egyik a pályázó által a jelen pályázat keretében kidolgozott tananyagra épül, a további(ak) pedig adaptált program(ok);  felnőttképzési konzultációs szolgáltatás kialakítása;  help desk típusú (tanulást segítő) tevékenységek;  figyelemfelkeltő kommunikációs kampány (legalább a helyi média bevonásával);  a támogatott programmal kapcsolatos nyilvánosság biztosítása a megvalósító intézmény, vagy a fenntartó szervezet honlapján.

30  · az intézményi felnőttképzési akkreditációs folyamat lefolytatása, az intézményi akkreditáció megszerzése;

31  a konzorciumi tagok részére mentorálás, szakmai tanácsadás, és egyéb segítségnyújtás a projekt megvalósításában, amelynek ki kell terjednie minimum az alábbiakra:  közreműködés a szükségletfelmérési terv készítésében;  közreműködés a célcsoport meghatározásában;  közreműködés a projektterv összeállításában;  segítségnyújtás a pályázat összeállításában;  segítségnyújtás a szakmai megvalósításban;  közreműködés a felnőttképzési program kidolgozásában;  szakmai segítségnyújtás az akkreditációs folyamatban;  adminisztratív és pénzügyi tanácsadás.

32 Támogatás formája  A pályázó működési támogatásnak nem minősülő, visszafizetési kötelezettség nélküli juttatásban (a továbbiakban: vissza nem térítendő támogatás) részesül. Támogatás mértéke  A projekt elszámolható összes költségének 100 %-a. A támogatási intenzitás számítása a 85/2004. (IV.19.) Korm. Rendelet alapján történik. Támogatás összege  A jelen pályázat keretében elnyerhető támogatás mértéke: · egyéni pályázók esetében minimum 10 millió Ft, maximum 30 millió Ft, · konzorciumok esetében minimum 20 millió Ft, maximum 100 millió Ft.

33 „Építő közösségek” - közművelődési intézmények az egész életen át tartó tanulásért

34 Kódszám: TAMOP–3.2.3/08/2 2. kör: A közművelődés a nem formális és informális tanulás szolgálatában

35  A konstrukció célja a közoktatási rendszer hatékonyságának a közművelődés eszközeivel történő javítása, ennek keretében a gyermek-és ifjúsági korosztály bevonása a formális oktatást támogató és kiegészítő új tanulási formákba, nem formális, informális tanulási programokba, szolgáltatásokba.  A konstrukció közvetlen célja az intézmények alkalmassá tétele az “új” tanulási formák alkalmazására a gyermek és ifjúsági korosztály számára, eredménye pedig ezen tanulási formák elterjesztése, a látogatottság növelése, a formális oktatás hatékonyságának növelése.  A konstrukció további célja, hogy az iskolarendszeren kívüli képzési szolgáltatások az országban arányosan és minél teljesebb körben legyenek elérhetők.

36 Jelen pályázati kiírás keretében az alábbi szervezetek pályázhatnak, önállóan vagy konzorciumban: - közművelődési intézmények, az évi CXL törvény szerint, vagy fenntartóik. - a közművelődési feladatellátásra a helyi önkormányzattal közművelődési megállapodást kötő szervezetek - beleértve a roma közösségi házakat – az évi CXL törvény szerint, vagy ezek fenntartói.

37  Valamennyi komponens esetében támogatható tevékenységek:  - formális, nem formális vagy informális képzési alkalmak, szakkörök, foglalkozások népszerűsítése, tájékoztató kiadványok, kommunikációs anyagok készítése, résztvevők toborzása,  - formális, nem formális vagy informális képzés megszervezése és lebonyolítása,  - képzésben maradást segítő mentorálás, utánkövetés  - projektmenedzsment.

38  A) Komponens: Szakemberképzés Aa) alkomponens: A kulturális szakterület szakemberei komplex képzésének kidolgozása és megvalósítása Ab) alkomponens: A továbbképzések megtartása – képzéseken történő részvétel támogatása. Ac) alkomponens: e-tanácsadók képzése.  B) komponens: Oktatást kiegészítő, iskolarendszeren kívüli programok támogatása  C) komponens: Digitális és nyelvi kompetenciák fejlesztése Ca) alkomponens: Digitális kompetenciák fejlesztése Cb) alkomponens: Nyelvi kompetenciákat fejlesztő programok  D) komponens: Demokratikus jogok gyakorlását segítő kompetenciák fejlesztése  E) komponens: Megtartó képességet segítő közösségi programok támogatása

39 „Tudásdepó-Expressz”- A könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekében Kódszám: TÁMOP-3.2.4/08/1

40  Jelen konstrukció átfogó célja, hogy a könyvtári rendszer jobb hatásfokkal szolgálja a minőségi oktatást, a formális oktatáson kívüli képzést és tanulást, a könyvtári szolgáltatásokkal megvalósítandó olvasási és digitális kompetenciák fejlesztését.  Kiemelt cél a hozzáférés területi különbségeinek a csökkentése  A konstrukció célja a nyilvános és nem nyilvános könyvtárak), a közoktatási és felsőoktatási könyvtárak, szakkönyvtárak, könyvtári tevékenységet folytató szervezetek tanulást segítő szolgáltatásainak és adatbázisainak, dokumentum- és információ-szolgáltatási rendszerének fejlesztése és összehangolása, a könyvtárak ehhez kapcsolódó humánerőforrásának fejlesztése.  Kiemelt célcsoport a gyermek- és ifjúsági korosztály, amely számára a könyvtárak a korai szocializáció és az iskoláskor alatti nevelés és képzés lehetőségét teremtik meg. A másik kiemelt célcsoport a leszakadó térségek felnőtt népessége, akik számára a fejlesztések a kulturális szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés lehetőségét teremti meg.

41  A jelen pályázati kiírás keretében pályázhatnak könyvtárak (nyilvános és nem nyilvános könyvtárak), valamint könyvtári tevékenységet folytató szervezetek önállóan vagy konzorciumban. Amennyiben a könyvtár nem önálló jogi személy és/vagy nem önállóan gazdálkodó szervezet, illetve egyéb okokból önállóan nem pályázhat, a pályázatot a fenntartó is benyújthatja. Fenntartó által benyújtott pályázat esetében a támogatás kizárólag a könyvtár fejlesztésére fordítható, jelen pályázat feltételei szerint.  A konzorciummal szemben támasztott feltételek: Konzorciumi formában történő pályázáshoz konzorciumi együttműködési megállapodást kell kötni az útmutató mellékletét képező megállapodás minta (13. számú melléklet) alapján. A konzorcium maximum 8 tagból állhat, beleértve a konzorciumvezetőt is. Egy pályázó jelen kiírás keretében egy pályázatot nyújthat be önállóan vagy konzorciumi tagként. Különösen indokolt esetben további egy konzorciumban is részt vehet, de egy pályázó ugyanazon tevékenységre csak egyszer pályázhat, továbbá konzorciumvezető is csak egyetlen projektben lehet.

42  A könyvtárhasználók igényeinek hatékonyabb kielégítését célzó szolgáltatásfejlesztés  Országos elektronikus szolgáltatások bővítése, tökéletesítése, illetve fejlesztése  A könyvtárhasználók igényeinek hatékonyabb kielégítését célzó szolgáltatásfejlesztés  Tájékoztatás, nyilvánosság biztosítása

43 Támogatás formája  A pályázó működési támogatásnak nem minősülő, visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatásban (a továbbiakban: vissza nem térítendő támogatás) részesül. Támogatás mértéke  A projekt elszámolható összes költségének 100 %-a. Támogatás összege  A jelen pályázat keretében elnyerhető támogatás mértéke: Kizárólag a pályázati útmutató C1.1 és C1.2 b) pontjaiban felsorolt tevékenységek megvalósítása esetén: minimum 10 millió Ft, maximum 100 millió forint; Amennyiben a pályázó C1.2 a) pontban felsorolt tevékenységeket is megvalósít: minimum 10 millió forint, maximum 250 millió forint.


Letölteni ppt "Riz Gábor Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus."

Hasonló előadás


Google Hirdetések