Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Campus-Lét Konferencia 2012. május 29. Debrecen Bocsi Veronika DE GyFK

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Campus-Lét Konferencia 2012. május 29. Debrecen Bocsi Veronika DE GyFK"— Előadás másolata:

1 Campus-Lét Konferencia május 29. Debrecen Bocsi Veronika DE GyFK

2  Kutatási probléma meghatározása  Elméleti keretek felvázolása  A kutatás módszertanának ismertetése  Eredmények, hipotézisek vizsgálata  Összegzés

3  Az életmód ezen szeletének a leírására felhasznált kategóriák eléggé árnyaltak és univerzálisak-e (digitális bennszülöttek, screen-agerek, Y-generáció stb.)? Saját tapasztalatok.  Vizsgálatunkba került fiatalok generációjának speciális helyezet (az internettel tízes éveikben kerültek kapcsolatba, még vannak „emlékeik”.  A modern szabadidő „mennyiségi” megközelítése – de mi van a háttérben (attitűdök, érzések)? Kvalitatív technika alkalmazása.

4  Hunyadi Zsuzsa: „modern szabadidő” fogalma (értéksemleges kategória, ahol a technikai közvetítettség a fontos)  Az ezredforduló környéki vizsgálatában a szabadidő ide sorolható tevékenységei egy jól elkülönülő halmazt képeztek (televízió, cd-, kazettahallgatás, számítógép stb.)  Életkor alapján volt a legjobban meghatározható (ellentétben a hagyományos szabadidővel)  Átrendeződés, erősödő dominancia – a hagyományos szabadidő felől nyitott, odafelé viszont nem járható út.

5  Az erre szánt időkeretek jelentős bővülése történt meg (ifjúsági vizsgálatok: napi 5-6 óra). Kérdés – honnan történt az átcsoportosítás?  Egyre bővülő aktivitási formák, elérhető szolgáltatások – már nem csak szabadidő (neptun-használat), már nem „csak” modern (online-múzeumok pl.). WEB 2.0.  Kérdés – csak a tudásjavak fogyasztásának módja változik, vagy a tartalma is?  Vajda (2008) – oktatási szintek közül a felsőoktatás volt képes a leginkább adaptálódni.  Csepeli-Prazsák (2010): az egyetemi hallgatók mind életkoruk, mind (későbbi) végzettségük okán az internetet és a modern szabadidős elemeket egyik leggyakrabban használó társadalmi csoportnak tekinthető. Kritikus pont elérése.

6

7  A modern szabadidő megközelíthető a mannheimi (1968) értelemben vett generációk eszközével. Vizsgálatba bekerülők koragyermekkora a TK szocializációba való masszív beépülésére, de még az internethasználat elterjedése előttre esett. Tudásátadás irányai.  Egyenlőtlenségek – Nagy (2006): az egyenlőtlenségek egyre inkább a készségek-képességek, technikai háttér minősége, használat célja, új technológiák használata mentén ragadható meg.

8  Fókuszcsoportos interjúk szervezése négy karon: BTK, KGK, IK, GyFK.  tavaszán kerültek felvételre.  Négy nagyobb kérdésblokk, ezek egyike a modern szabadidő.  Hipotézisek: 1. Az egyenlőtlenségek új dimenziói kari szinten megragadhatók. 2. A modern szabadidő dominanciája disszonáns érzést kelt a hallgatókban. 3. Narratívájukban a nemzedéki hovatartozás nyomai felfedezhetők a modern szabadidő vonatkozásában.

9  Napi átlagban minimum négy óra számítógép-használatról, plusz televíziózásról számoltak be – kérdés, ennek mekkora hányada szabadidő (IK!) – 70%-ra becsülték.  Kötött tevékenységek megjelenése: leginkább az IK-n a napi rutin része.  Hétvégéken ezen időtartamok csökkenek – „van mit csinálni”.  Honnan csoportosították át az időtartamokat? Tv, olvasás, társas élet, tanulás.

10 „Nem nagyon néztem az ilyen filmeket, és az egyik lány ajánlotta, hogy mennyire jó. Négy évadot néztem meg egy hónap alatt, de mindig csak ilyen péntek, szombat éjszaka. Máskor nem volt rá időm, de nem tudtam abbahagyni. A barátom úgyis dolgozik, és ha nincs otthon, akkor nem tudok aludni, és néztem ilyen hajnali egy, kettő vagy háromig, vagy akár megvártam, amíg hazajött reggel hatkor sajnos, és akkor együtt aludtunk nappal.” (KGK)

11  „Mi panel házban lakunk, és most MSN-en tárgyalunk… vagy telefonon. Régen meg csak annyi volt, hogy lementünk, volt kapucsengő-jelzésünk, és akkor tudtuk, hogy nekünk kell menni. Akkor még nem volt internet, olyan általános iskola körül.” (IK)  „Ha egy jót akarunk beszélgetni, akkor inkább elmegyünk sörözni, mert akkor biztos, hogy nincs gép.” (IK)

12  Molnár (2010) – napi átlagban 45 percet mért a DE GyFK-n.  Szimultán tevékenységek, alkalmazások bővülése. „Én az elején nagyon nem szerettem a facebookot, mert én jártam egy másik suliba, és az első órán megszólalt egy csaj, hogy „jaj, lemerült a telefonom, így hogy facebook-ozok?”. Na, hát a hajam égnek állt, és most azon kapom magamat, hogy a legjobb barátnőmmel csak telefonon, facebookon beszélek. Tehát nekem annyira beleivódott az életembe. Ugye a csoportnak is van facebook üzenőfala… azt is mindig nézem, hogy valaki nem írt-e valami fontosat.” (GyFK)

13  Játékok – multiplayer játékokat az IK-on említették, de leginkább múltidőben  Blogok, fórumok – vártnál ritkább említések  Videomegosztók – „Lehet profilt kialakítani a youtube-on?”  Tanulással összefüggő internethasználat – leginkább az IK-on, máshol napi rutin szintjén nem említették. Nagy(2006)-féle tipológia szerint: inkább rekreációs, információ-kereső attitűd, ritkábban tudatos felhasználás.

14  Az internethasználat megkönnyíti a kapcsolatok fenntartását, gyorsabban eljuttat a szükséges információkhoz, ugyanakkor személytelenebb, valamint rendszertelenebb és nehezebben irányítható eleme az életmódnak – karonként eltér, melyik irányba billen a mérleg. De negatívumokat mindenhol említenek. „Én csodálkozok, hogy már nem tudok úgy élni (mint azelőtt).”  „Az a baj, hogy van, aki tényleg kapható arra, hogy függővé váljon ettől, és, mondjuk, nála van egy androidos telefon, az mindig ingerli, hogy hozzányúljon és kiposztoljon valamit, még ha hülyeség is.” (GyFK)  „Nagyon sokat látom, mert én a Nagyerdő mellett lakom, hogy kimennek a Békás- tó mellé, és akkor három laptop körülötte. Még a szabadtéri dolgokat is kötik azzal, hogy kiviszik a gépet.” (GyFK)  „Nekem már nem is jut eszembe, hogy most leüljek rajzolni. Ha unatkozom, bekapcsolom a gépet.” (BTK)  „A 90%-át a médiahasználatnak az teszi ki, hogy semmit sem csinálok.” (BTK)

15  „Az a baj, hogy van, aki tényleg kapható arra, hogy függővé váljon ettől, és, mondjuk, nála van egy androidos telefon, az mindig ingerli, hogy hozzányúljon és kiposztoljon valamit, még ha hülyeség is.” (GyFK)  „Nekem már nem is jut eszembe, hogy most leüljek rajzolni. Ha unatkozom, bekapcsolom a gépet.” (BTK)  „A 90%-át a médiahasználatnak az teszi ki, hogy semmit sem csinálok.” (BTK)  „Egyre több embertől hallom, így a villamoson, meg a szobatársaimtól is, hogy ők már utálják a facebookot. Tehát egy idő után kezd sok lenni az embernek. Az iwiw-be már szinte se sem lépek, lehet a facebookból is ki fogok egyszer lépni.” (BTK)

16  „Nekem van egy hatalmas emlékdobozom, és megtaláltam az általános iskolai meghívókat, hogy gyere el, meg ez lesz, az lesz. Találtam az Edit szülinapjáról is fényképeket, és most a csapattársam csinált egy alkalmazást, hogy ekkor lesz a szülinapom, és klikkelj vissza, ha jössz. Ezt én hogy fogom tíz év múlva megtalálni?” (GyFK)  „Hogy milyen érzés (olyan helyen lenni, ahol nincsen térerő és internet)? Ó, nem hiányzik semmi, maximum a zenét szoktuk hiányolni, ha vízi táborokba megyünk. Vagy néha úgy ránk jön, hogy mi van vajon a nagyvilágban. Akkor van, hogy meghallgatjuk a rádiót, és rájövünk, hogy ó… nincs semmi.” (GyFK)

17  Fiatalabb generációk irányában ragadható meg.  Eltéréseket nem csak a modern szabadidő mentén érzékelik. „Jó, mi még nem vagyunk annyira függők. De nekem van egy 14 éves öcsém, az ahogy hazamegy, beül a facebook elé, meg játszik, folyamatosan be van kapcsolva. A háttérben csinál ő más dolgokat is… néha-néha felnéz. Ő nagyon aktív felhasználó, ha egy-két napig nem jelentkezik be, akkor harminc értesítés jön neki, meg húsz levél. Az utánunk következő generáció már sokkal inkább az élete részeként tekinti, mint mi.” (GyFK) „Tényleg pozitívum, hogy sokkal gyorsabb, egyszerűbb (az internetet használni)… De nekünk még vannak sima emlékeink. De majd a mi gyerekeinknek mi lesz?” (GyFK)

18 Hipotézisek vizsgálata:  1. egyenlőtlenségek – az IK kivétel, de más területeken csak árnyalatnyi különbségek voltak megragadhatóak (tartalom, cél, használat módja)  2. hipotézis – humán jellegű karokon disszonáns viszony figyelhető meg. A KGK és az IK hallgatóinak sem egyértelműen pozitív a viszonya.  3. generációs törésvonalak – fiatalabb korosztály irányában megjelenik.

19 Az internethasználat és a modern szabadidő kutatásába célszerű bevonni az ahhoz való viszonyrendszer feltérképezésére vonatkozó kérdéseket, területeket is, mivel az a harmonikus viszony, amely több, ezt a generációt leíró kifejezésben is megragadható, nem biztos, hogy maradéktalanul megállja a helyét.

20 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Campus-Lét Konferencia 2012. május 29. Debrecen Bocsi Veronika DE GyFK"

Hasonló előadás


Google Hirdetések