Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

BOCSI VERONIKA DE GYFK A szabadidő a campusokon A publikáció/prezentáció/poszter elkészítését a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024 számú projekt támogatta. A.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "BOCSI VERONIKA DE GYFK A szabadidő a campusokon A publikáció/prezentáció/poszter elkészítését a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024 számú projekt támogatta. A."— Előadás másolata:

1 BOCSI VERONIKA DE GYFK A szabadidő a campusokon A publikáció/prezentáció/poszter elkészítését a TÁMOP-4.2.2/B-10/ számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

2 Az előadás vázlata  A kutatási probléma, elméleti keretek megfogalmazása  A kutatás keretei, módszertani jellemzői  Az empirikus eredmények ismertetése  Összegzés

3 A kutatási probléma megfogalmazása  A hallgatói szabadidő, mint kutatási probléma (kevés kutatás, leginkább kvantitatív jellegű)  Megközelítési módok: szabadidőszociológia, ifjúságszociológia, felsőoktatás-kutatás, és a szervezetszociológia

4 A hallgatói szabadidő elméleti kereteinek a felvázolása  Szabadidő-társadalmak elmélete, szabadidő- paradigma  A szabadidő növekvő súlya a rétegződéskutatásokban  Ifjúsági életszakasz – a szabadidő kitüntetett terepe  A szabadidő irányultsága a campusokon – a magaskultúra megjelenésének mértéke

5 Hallgatói szabadidő általános jellemzése  KSH vizsgálatai – az alminták meghúzása miatt pontos képet nem kaphatunk  Regionális adatbázisok a Debreceni Egyetemen Regionális Egyetem Kutatás (2005) TERD Kutatás (2007) Campus – Lét Kutatás (2010)  Jellemzők: tanulással kapcsolatos időtartamok (kb. hat óra), szabadidős elfoglaltságok (kb. 330 plusz médiahasználat) – 2005’  Klasszikus magaskultúra kiszorulása a hallgatói életmódból (Kovács 2011, Bocsi 2009)

6 A szervezetszociológia aspektusából…  Adaptáció a szervezethez, az eltérések magyarázata  „Normázás” időszaka a szabadidő területén, explicit normaképződés  A szabadidő és a szervezet határainak vizsgálata  Emberi kapcsolatok, szabadidő és a szervezet határainak összefüggései  „Hallgatói szocializáció” – értelmezhető ebből az aspektusból a szabadidőre vonatkoztatva?  Egyetem, mint szabadidős tér

7 Időbeli autonómia megléte Szervezetbe való bekerülés igennem kényszerű döntésI. típusIII. típus önkéntes döntésII. típusIV. típus Aldrich szervezeti típusai Forrás: Schilling 2005 Milyen szervezetként értelmezhető az egyetem? (Ziller: nyitott v. zárt csoportok) Perrow tipológiája a szervezetek négy típusáról

8 Az elemzés módszertana  Az elemzés a Prof. Szabó Ildikó vezette Campus-Lét OTKA kutatáson ((K 81858, ) belül valósult meg.  Technikája: Fókuszcsoportos interjú kari bontásban  Kiválasztott karok: BTK, GyFK, IK, KGK  Felvétel időpontja: tavasza

9 A bekerülés és az adaptáció  „Nekem eleve úgy volt, hogy az egyetem már eleve újdonság, meg másik ország is… Teljesen más város, nulla ismeretséggel. Ez eleinte nekem szokatlan volt, és mondhatom azt, hogy 2-3 hónap kellett, hogy a fontos dolgokat megtanuljam.” (IK)   „Úgy jöttünk ki a gimiből, hogy mi voltunk a legnagyobbak, és mindenki ismert. Idekerültünk, és egy ismerős arc nem jött velünk szembe. Ha nem tudok valamit, akkor most kitől kérdezzem?” (KGK)   „Hát, a gólyatáborban én nagyon rosszul éreztem magamat, senkit sem ismertem, és majdnem mindig sírtam. Nagyon rossz volt, haza akartam menni folyamatosan. Nehéz volt az első félév, mert nem tudtam, hogy mit kell csinálni.” (KGK)   „Gondoltam, hogy benézek már a suliba az első nap. Mi a szitu, lesz vagy nem lesz. Beestem, elkéstem, próbáltam rohanni a konferencia teremhez, megérkeztem, de nem volt hely. Hátulról kellett széket hozni, és leültem tök véletlenül …. mellé, elkezdtünk beszélgetni, és kiderült, hogy mind a ketten andragógusok vagyunk. Ennek megörültünk, de aztán a szocpedesekhez csapódtunk. Ott voltunk folyamatosan, és a végén jöttünk rá, hogy még sem jó helyen vagyunk.” (GyFK)

10 Informális és formális csoportok az egyetemen  „Nálunk a gólyatáboros csoport, az teljes mértékben feloszlott a szakirányok alapján. Tényleg olyanokkal vagyok jóban, akikkel korábban nem is beszéltem, viszont akikkel meg jóban voltam, azokkal meg nincs közös órám, alig találkozom velük… Egyszerre több halmazban vagyunk benne, és minden félévben változik ez a kis kör.” (KGK)   „Szerintem vannak ennek fokozatai (a nagy létszámú karokon a csoporttársak ismertségének). Tehát mindennap találkozok vele, vagy csak úgy név szerint ismerem, meg csak látásból ismerem. Mindenkit lehet ismerni, csak nem biztos, hogy kialakul mélyebb ismeretség. Ha valaki ismer valakit, az is ismer valakit, és el lehet jutni a terem egyik végéből a másikba, ismertség alapján. Persze vannak kisebb csoportok, amelyek jobban összetartanak. (IK)   „Volt néhány ember, aki nem az, hogy utáltak, de nem voltam nekik szimpatikus. Kifejtették, hogy mi miatt, és kellemesen csalódtak bennem, és nincs semmi gond. Sőt, azóta ezekkel az emberekkel baráti kapcsolatot is ápolok. Ilyen szempontból is voltak átrendeződések, és nem én voltam az egyedüli, aki így indult, és utána mégis megtalálta a helyét. (GyFK)

11 Életritmus, szabadidő-kezelés  „Az időnket, azt mi osztjuk be. Tehát mi döntjük el, hogy mit akarunk csinálni és mikor. Ez már nem az a megkötött élet, hanem inkább én szervezem meg, hogy hogy legyen, aztán, ha nem jól csinálom, akkor annak én iszom meg a levét.” (IK)   „Pont valamelyik nap beszéltük a barátnőmmel, hogy én el sem tudom képzelni, hogy reggel fél nyolctól délután kettőig ott üljek minden nap. Borzasztónak tűnik visszagondolva. Most ahhoz képest nagyon laza az órarendem, néhány napba bele van sűrítve minden. Most jobb az életem, nem vagyok annyira leterhelve.” (BTK)   „Nálam a vizsgaidőszakban teljesen felborul a nappal meg az éjszaka. Főleg, hogyha az a nap a vizsga előtt van, vagy egy héten több vizsgám is van. Akkor teljesen felborul a nappal meg az éjszaka, és akkor éjszaka és kávé, éjszaka, éjszaka, tanulás, kávé. Az alvás meg, az így elmarad.” (IK)

12 A campus határai, spontán normaképződés  „A túlnyomó része, olyan 60%-a (az emberi kapcsolatoknak a campuson kívüli része). Van olyan barátnőm, aki Pesten tanul. Ha hazajön, akkor vele vagyok. Mással megyek kézi meccsre, és mással sütizni, megint másokkal sportolni.” (KGK)  „Az emberek stílusa megoszlik. Mindenki mást szeret. Ha bulizni mennék, teljesen más embereket vinnék magammal. Mindenkivel mást lehet csinálni.” (KGK)  „ - Hát, be kell vallanom, …-tól láttam sokat, hogy olvas a buszon. Rászoktam én is, hogy ne bambuljak ki az ablakon. Én sosem olvastam eddig buszon, ez tőle jött. Nekem nem tőle jött, de egy idő után, ahogy jöttünk a busszal, már sokan olvastunk.” (GyFk)

13 Összegzés  Az egyetem inkább értelmezhető nyitott csoportnak  Adaptáció mértékét befolyásoló tényezők: kar elhelyezkedése, korábbi kapcsolatok fenntarthatósága, szakok létszáma, emberi tényezők (befogadó- és a kibocsátó közeg jellegzetességei)  Szabadidő keretei – jelentős része szorul a campusok határain kívülre, nem szoros a beilleszkedés (emberi kapcsolatok jelentős része is így alakul)  GyFK speciális helyzete (szeparált elhelyezkedés, alacsonyabb szakos létszámok, csoportbontás)  Egyetemek: kevésbé belső változásokat indukálnak, inkább az infrastruktúrát, kereteket biztosítják a szabadidő területén  Túlnyomórészt szórakozási formák, populáris kultúra, magaskultúra mérsékelt megjelenése.

14 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "BOCSI VERONIKA DE GYFK A szabadidő a campusokon A publikáció/prezentáció/poszter elkészítését a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024 számú projekt támogatta. A."

Hasonló előadás


Google Hirdetések