Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

ÚJ, N-ALKILFENOTIAZINOKAT TARTALMAZÓ KLORIDO (p-CIMOL) RUTÉNIUM(II) KOMPLEXEK TERMIKUS BOMLÁSA Szerző: MOLNÁR Izidóra, IV. éves hallgató Témavezető: Dr.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "ÚJ, N-ALKILFENOTIAZINOKAT TARTALMAZÓ KLORIDO (p-CIMOL) RUTÉNIUM(II) KOMPLEXEK TERMIKUS BOMLÁSA Szerző: MOLNÁR Izidóra, IV. éves hallgató Témavezető: Dr."— Előadás másolata:

1 ÚJ, N-ALKILFENOTIAZINOKAT TARTALMAZÓ KLORIDO (p-CIMOL) RUTÉNIUM(II) KOMPLEXEK TERMIKUS BOMLÁSA Szerző: MOLNÁR Izidóra, IV. éves hallgató Témavezető: Dr. MÉSZÁROS SZÉCSÉNYI Katalin, egyetemi tanár Intézmény: Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar, Kémia, Biokémia és Környezetvédelmi Tanszék, Újvidék

2  Sűrűség szerint nehézfémnek szokás nevezni a  5 g/cm³-nél nagyobb sűrűségű fémeket és ötvözeteiket, amelyeknek általában a toxicitása is nagy. Pl. a nehézfémek közé tartozik az ólom, a higany, a kadmium, az arzén, a platina, stb.  Toxicitás: az egyes nehézfémek élettani hatása eltérő. Pl. A higany, arzén, kadmium, nikkel és króm rákkeltők, míg az ólom idegméreg, a tüdőt és a veséket is károsítja.  Környezeti hatás: a nehézfémek környezet- károsító hatása igen jelentős. Nehézfémek jelentősége

3  A komplex vegyületekben a fématomokhoz szabad elektronpár átadásával más atomok, molekulák vagy ionok, más néven komplexképzők (ligandumok) kapcsolódnak.  A komplexek töltését a ligandumok és a központi fémion töltésének algebrai összege adja meg. A töltésük alapján a komplexeket kation, anion vagy semleges részecskék osztályba soroljuk. Fémkomplexek és jelentőségük

4  Létfontosságú fémek: hiányuk betegséghez vezet. Bevitelük történhet komplex vegyületük alakjában.  Orvos-biológiai jelentőségű fémkomplexek: fémet – például lítiumot, platinát, aranyat, bizmutot, vanádiumot – tartalmazó terápiás szerek, enziminhibitorok, kelátterápia (mérgező fémek eltávolítása). Fontos szerepük lehet a bioenergia-háztartásban (klorofill, Mg-komplex). A fémek élettani hatása

5 cisz-[Pt(NH 3 ) 2 Cl 2 ] – ciszplatin  Ciszplatin néven számontartott fémkomplex biokémiai hatását B. Rosenberg vizsgálta először 1964-ben.  A ciszplatin alkalmas daganatos megbetegedések kezelésénél, kemoterápiás készítmény. cisz-[Pt(NH 3 ) 2 Cl 2 ] – ciszplatin transz-[Pt(NH 3 ) 2 Cl 2 ] – transzplatin

6

7 A ciszplatin hatása a baktériumokra és az egészséges sejtek növekedésére

8 Cisz-transz-platinahatás Transz-hatás • lassú ligandumcsere- nem tapasztalható biológiai hatás Cisz-hatás • gyors ligandumcsere-a koplex toxikussá válik a gyors csere miatt Ligandumcsere

9 Rokon összetételű platinakomplexek  a ciszplatin hatására a baktériumok sejtosztódása leáll, a sejtek növekedése azonban folytatódik,  a transzkomplex nem gátolja a sejtosztódást,  a negatív töltésű platinakomplexek (például a PtCl 2 4- ) pedig baktériumölő hatásúak,

10 Szendvics-vegyületek Átmenetifém-komplex, amelyben két, aromás gyűrű fématom vagy ion van. Ferrocén

11 A félszendvicsben vagy (zongoraszékben) egy gyűrű van, egyetlen ligandummal a fém másik oldalán. Félszendvics-vegyületek

12 Az N-alkilfenotiazinok tulajdonságai  Az első gyógyászatban alkalmazott fenotiazin származék a metilénkék (1876), amelyet redox- indikátorként, antibakteriális, fertőtlenitő és gyulladáscsökkentő hatása miatt jelenleg is használnak.  A fenotiazin egy aromás, heterociklikus szénhidrogén származék, fehér vagy halvány sárgás, kristályos vegyület. Hidroklorid sóik alakjában használatosak.  Az N-alkilfenotiazin származékok hosszabb szénlánccal rendelkeznek, oldatokban micellákat képeznek. Fényelnyelő képességük révén alkalmazhatók a fotoszintézis modellezésére.

13 A fenotiazinok alkalmazási területei  Színezékipar  Polimerek gyártása  Narkózis-növelő hatás  Gyulladásgátló és antibakteriális hatású

14 N-alkilfenotiazinok a)Klórpromazin hidroklorid (CP·HCl), b)Trifluoperazin dihidroklorid (TF·2HCl), c)Tioridazin hidroklorid (TR·HCl),

15 Ruténium - cimol komplex reakciója N-alkilfenotiazinokkal [RuCl 2 (η 6 -p-cimol)] 2 L[RuCl 3 (η 6 -p-cimol)], L =CPH + (2), TFH + ·HCl (3), TRH + (4)

16 TF·2H[RuCl 3 (η 6 -p-cimol)]Cl·C 3 H 7 OH·0.5H 2 O) vegyület molekulaszerkezete

17 A vegyületek TG görbéi nitrogénben

18 A vegyületek DTG görbéi nitrogénben

19 (TR·H[RuCl 3 (η 6 -p-cimol)]·0.5C 3 H 7 OH·1.5H 2 O) DTG: deszolvatáció

20 A vegyületek DSC görbéi

21  A [RuCl 2 (  6 -p-cimol)] 2 dimer termikus stabilitása lényegesen nagyobb a fenotiazint tartalmazó vegyületeihez viszonyítva. A termikus bomlás mechanizmusa is különbözik: valószínűleg egy cimol molekula távozásával kezdődik. A bomlási folyamat végterméke ruténium fém.  A termikus mérések alapján egyértelműen tisztázható a vegyület molekulaszerkezete alapján számított és az elemanalízissel meghatározott összetételek közötti különbség: az oldószerek alacsony párolgási hőmérséklete következtében a vegyületek állás közben elvesztik az oldószermolekulákat.  Az alacsony deszolvatációs hőmérséklet az oldószermolekulák alacsony kötéserősségére utal. A termikus adatok alapján megállapítható, hogy a vízmolekulák kötési erőssége nagyobb.

22  A deszolvatált vegyületek relatív stabilisak és bomlásuk 200 o C felett kezdődik.  A bomlási folyamatok egymást átfedik, stabilis köztitermék nem izolálható. A fejlődő gázok analízise (EGD) azt mutatja, hogy HCl molekulák csak 300 o C felett távoznak, azaz a bomlás nagy valószínűséggel a fenotiazin molekulák oldallácainak lehasadásával kezdődik.  A bomlás végterméke a fenotiazin származékot tartalmazó vegyületek esetében RuCl 2.

23


Letölteni ppt "ÚJ, N-ALKILFENOTIAZINOKAT TARTALMAZÓ KLORIDO (p-CIMOL) RUTÉNIUM(II) KOMPLEXEK TERMIKUS BOMLÁSA Szerző: MOLNÁR Izidóra, IV. éves hallgató Témavezető: Dr."

Hasonló előadás


Google Hirdetések