Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

HALÉLETTAN MÉZES MIKLÓS SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR TAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉK.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "HALÉLETTAN MÉZES MIKLÓS SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR TAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉK."— Előadás másolata:

1 HALÉLETTAN MÉZES MIKLÓS SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR TAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉK

2 A BŐR ÉLETTANI FUNKCIÓI 1.VÉDŐ FUNKCIÓ: FERTŐZÉSEK ELLEN EKTOPARAZITÁK ELLEN BIZTOSÍTJA: MUCIN (GLÜKOPROTEIN) MUCIN EGYÉB FUNKCIÓI: - CSÖKKENTI A TEST VÍZELLENÁLLÁSÁT - KOMMUNIKÁCIÓ – SZEX SPECIFIKUS FEHÉRJÉK MEGJELENÉSE (VITELLOGENIN)

3 A BŐR ÉLETTANI FUNKCIÓI A VITELLOGENIN MENNYISÉGE A GONADO- SZOMATIKUS INDEX ÉRTÉKÉVEL VÁLTOZIK ( PISZTRÁNG, LAZAC) VITELLOGENIN GSI (  g/ml MUCIN) (%)

4 A BŐR ÉLETTANI FUNKCIÓI 2. OZMOTIKUS (MEMBRÁN) FUNKCIÓ - OXIGÉN FELVÉTEL A BŐRÖN KERESZTÜL - ELEKTROLIT- ÉS VÍZ TRANSZPORT OZMOTIKUS FUNKCIÓ FÜGG: MUCUS VASTAGSÁG MUCUS RÉTEG OXIGÉN DIFFÚZIÓ (  m) ( cm 2 /min/ att x ) 1 1,16 5 1, ,62 tiszta víz 3,16

5 A BŐR ÉLETTANI FUNKCIÓI A VÍZ KÉMHATÁSÁNAK HATÁSA A BŐRÖN ÁT TÖRTÉNŐ OXIGÉN FELVÉTELRE víz pH értéke oxigén felvétel (  l O 2 /g/h) 7,5 43,1 5,0 38,8 4,0 36,6 3,5 21,9 3,0 10,1

6 A BŐR ÉLETTANI FUNKCIÓI 3. TERMOREGULÁCIÓS (HŐSZABÁLYOZÓ) FUNKCIÓ ALAPJA: BŐRBEN LÉVŐ KAPILLÁRIS EREK VASOMOTOROS AKTIVITÁSA SZABÁLYOZÁS: KAPILLÁRIS EREK SIMAIZOM ELEMEINEK DIREKT NEURÁLIS INNERVÁCIÓJA VASODILATACIÓ: EREK LUMENE NŐ  HŐLEADÁS  VASOKONSTRIKCIÓ: EREK LUMENE CSÖKKEN   HŐLEADÁS 

7 A BŐR ÉLETTANI FUNKCIÓI 4. LÉGZÉSI FUNKCIÓ (pl. angolna): ALAPJA: BŐRBEN LÉVŐ KAPILLÁRIS EREK VASOMOTOROS AKTIVITÁSA SZABÁLYOZÁS: KAPILLÁRIS EREK SIMAIZOM ELEMEINEK DIREKT NEURÁLIS INNERVÁCIÓJA VASODILATACIÓ: EREK LUMENE NŐ  oxigén felvétel  VASOKONSTRIKCIÓ: EREK LUMENE CSÖKKEN   oxigén felvétel 

8 A BŐR ÉLETTANI FUNKCIÓI 5. KIVÁLASZTÓ (SZEKRETOROS FUNKCIÓ): MÉRGEZŐ ANYAGOK DIFFÚZIÓJA - NITROGÉN TARTALMÚ ANYAGOK (NH 3 ) 6. ÉRZÉKELŐ (RECEPTÍV) FUNKCIÓ: TERMORECEPTOROK – HŐMÉRSÉKLET MECHANORECEPTOROK – VÍZÁRAMLÁS KEMORECPTOROK – KOMMUNIKÁCIÓ NOCIOCEPTOROK – FÁJDALOMÉRZET

9 A BŐR ÉLETTANI FUNKCIÓI 7. REGENERATÍV FUNKCIÓ (SÉRÜLÉSEK) SÉRÜLÉS  KAPILLÁRIS EREK SÉRÜLÉSE  VÉRZÉS  TROMBOCITÁK SZÉTESÉSE  BIOGÉN AMINOK (pl. HISZTAMIN) FELSZABADULÁSA  VASOCONSTRIKCIÓ  CSILLAPODÓ VÉRZÉS TROMBOCITA AGGREGÁCIÓ  THROMBUS  KEMOATTRAKTANS  LYMPHOCYTA PROLIFERÁCIÓ  GENNY  SEBFELÜLETI SEJTEK MITOTIKUS AKTIVITÁS MEGNŐ   REGENERÁCIÓ (SEBGYÓGYULÁS)

10 A BŐR ÉLETTANI FUNKCIÓI 8. NUTRITÍV (TÁPLÁLÓANYAG FELVÉTELI) FUNKCIÓ: BIZONYÍTÉK: GLÜKÓZ TARTALMÚ VÍZBEN A TÚLÉLÉSI IDŐ  VESZÉLYE: GYÓGYSZERES FÜRDETÉS  TOXIKUS

11 A BŐR PIGMENTÁCIÓJA KROMATOFÓRÁK: SZÍNTESTEK – MIKROPIKNOTIKUS GRANULÁK PIKNÓZIS – MEMBRÁN LEFŰZÓDÉS MELANOFÓRÁK – MELANOSOMA TIROZIN  MELANIN XANTHOFÓRÁK – KAROTINOIDOK - PTERIDINEK (erythrophora) LEUKOFÓRÁK – GUANIN IRIDOFÓRÁK – LAMELLÁRIS SZERKEZET

12 A BŐR PIGMENTÁCIÓJA SZÍNVÁLTOZÁS: GYORS (FIZIOLÓGIÁS) – MÁSODPERCEK ALATT – PIGMENT MOZGÁSA A KROMATOFÓRÁN BELÜL CENTRIFUGÁLIS  CENTRIPETÁLIS MORFOLÓGIAI – HETEK/HÓNAPOK ALATT - PIGMENT AKKUMULÁCIÓ  REDUKCIÓ A KROMA- TOFÓRÁN BELÜL

13 A BŐR PIGMENTÁCIÓJA

14 PIGMENT ANYAGOK ELOSZLÁSÁNAK SZABÁLYOZÁSA NEURÁLIS SZABÁLYOZÁS: Szimpatikus hatások – pigment koncentráció  világosabb HORMONÁLIS SZABÁLYOZÁS: HIPOTALAMUSZ – MSH gátlás (MIH)  HIPOFÍZIS (középső lebeny) – MSH, MCH (elülső lebeny) – ACTH TOBOZMIRIGY – MELATONIN

15 A BŐR PIGMENTÁCIÓJA

16 MSH HATÁSA:pigment diszperzió (melanofora, xanthofora) MSH  MSH receptor  cAMP  Na/K pumpa MCH HATÁSA: pigment koncentráció (melanofora) ACTH HATÁSA: pigment diszperzió (melanofora, xanthofora) MELATONIN HATÁSA: diszperzió kérdéses (melanofora)

17 A BŐR PIGMENTÁCIÓJA KROMATOFÓRÁK SZÁMÁT BEFOLYÁSOLJA -ÉLETKORRAL NŐ (minden kromatofóra) -T4 / T3 NÖVELI (melanofóra) -ADRENALIN NÖVELI (xanthofóra) -ACTH – melanin képződés nő  tirozináz aktivitás 

18 IZOMÉLETTAN HARÁNTCSÍKOLT IZMOK (vázizomzat) beidegzés: közvetlen idegi szabályozás (neuromuscularis junctio – motoros véglemez) munkavégzés – eltérő kontrakció, rövid idejű munka Fehér izmok: energiatermelés glükolízis útján (gyors) glükóz  izom glikogén  glükóz  glükolízis  ATP + tejsav Vörös izmok: energiatermelés lipid oxidációval (lassú) palmitát  O 2 + ADP +Pi  CO 2 + H 2 O + ATP

19 IZOMÉLETTAN SIMAIZMOK (gyomor-bélcsatorna, erek izomzata) beidegzés: közvetlen idegi szabályozás (neuromuscularis junctio – motoros véglemez) munkavégzés – azonos erejű kontrakció (igen /nem), hosszú idejű munka SZÍVIZOMZAT beidegzés: autonóm idegi szabályozás munkavégzés – eltérő kontrakció, hosszú idejű munka

20 IZOMÉLETTAN AZ IZOM KONTRAKCIÓ MECHANIZMUSA Aktin: filamentális fehérje Miozin: 4 alegységből álló fibrózus fehérje KONTRAKCIÓ: Idegimpulzus  fehérjék felületi töltésének változása  Kontrakció illetve relaxáció (aktin és miozin elmozdulása) Töltéseloszlás változás mechanizmusa: ATP  ADP + P~ P ~ + kreatin  kreatin-P  kontrakció

21 A HALCSONT ÖSSZETÉTELE Csont: 2 % sejtes állomány + 98 % mátrix állomány Sejtes elemek: osteoblastok – építés osteoclastok – porc- és csontbontás osteocyta – csontsejtek Mátrix: szerves alkotóelemek (30-40 %) – osteomucoid osteoalbumoid szervetlen alkotóelemek (60-70 %) – CaCO 3, CaSO 4, CaCl 2, CaPO 4, CaF 2 )

22 A HALAK KALCIUM- ÉS FOSZFOR METABOLIZMUSA HORMON KALCIUM FOSZFOR STH vérplazmában  - KALCITONIN vérplazmában  - kiválasztás a kopoltyún  PARATHORMON vérplazmában  vérplazmában  reabszorpció  reabszorpció  1,25(OH) 2 -D 3 vérplazmában  vérplazmában  abszorpció a vékonybélben  parathormon szekréció 

23 HALAK VÉRÉNEK ÖSSZETÉTELE VÉRPLAZMA: -Oldott sók, felszívódott táplálóanyagok, anyagcsere termékek, lebomlási /szekréciós termékek, enzimek, hormonok, immunanyagok, oldott gázok Vérplazma fehérjéi (fehérje tartalma alacsony g/l): - albumin (kolloid ozmózisos nyomás fenntartása) - lipoproteinek (lipidek transzportja) - globulinok (hem kötés, immun-folyamatok) - coeruloplazmin (réz transzport, vas oxidációja) - fibrinogén (véralvadás) - jodouroforin (specifikus jódkötő fehérje)

24 HALAK VÉRÉNEK ÖSSZETÉTELE VÉR ALAKOS ELEMEI: VÖRÖSVÉRSEJTEK: oxigén szállítása (hemoglobin) FEHÉRVÉRSEJTEK: PMN granulocyták (4-40 %) monocyták (60-80 %) – makrofágok thrombocyták (2-20 %) – véralvadás VÉR ALAKOS ELEMEINEK KÉPZŐDÉSE: diffúz szövetek -Erek fala - Lép cortex állománya (vörösvérsejtek, thrombocyták) medulla állománya (granulocyták) - Vese (thrombocyták) - Emésztőcső submucosa állománya (granulocyták)

25 HALAK VÉRÉNEK ÖSSZETÉTELE A VÉRSEJTEK KÉPZŐDÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA VÖRÖSVÉRSEJTEK: a máj- és vese oxigénellátottsága oxigén hiánya  erythropoetin képződés  képződés + érési folyamat  FEHÉRVÉRSEJTEK: külső hatásokra (pl. fertőzés, stressz) indukálódik THROMBOCYTÁK: számuk állandó (vérveszteség indukál)

26 A HALAK KERINGÉSI RENDSZERE VÉRKERINGÉS: Funkciója: anyagtranszport / gázcsere NYIROKKERINGÉS: Funkciója. extracelluláris folyadék transzport Halakban: vér-nyirokkeringés Nyirok – sinusoidokban tárolódik az aortánál - vörösvérsejteket is tartalmaz ! LÉP – legnagyobb nyirokszerv Funkciói: fehérvérsejt termelés, vörösvérsejt degradáció, hemoglobin lebontás, vas tárolás, vér tárolás, antitest termelés

27 A HALAK KERINGÉSI RENDSZERE CEREBROSPINALIS KERINGÉS: (agykamrák és a gerincvelői üregrendszer keringése) Funkciója: anyagcsere termékek kiválasztása (neuronok  gliasejtek  CSF) mechanikai sérülések elleni védelem hősokk elleni védelem

28 A SZÍVMŰKÖDÉS ÉLETTANA A szív összehúzódásának szakaszai: Pitvari kontrakció (szisztole)  Kamrai dilatatio ( diasztole)  Kamrai szisztole  Pitvari diasztole  Refrakter fázis A szívműködés idegi szabályozása: Autonom neurális innerváció – szív ingerképző rendszere Centralis neurális innerváció – n. vaguson keresztül n. vagus érintetlen vagus átvágott (pulzusszám /perc) 16 48

29 A VÉRNYOMÁS ÉS ANNAK SZABÁLYOZÁSA VÉRNYOMÁS: a vérnek az erek falára gyakorolt nyomása Függ: az erek átmérőjétől a szív munkájától (kezdeti nyomásérték) kamrai kontrakció – 80/40 Hgmm dilatatio - 10/30 Hgmm Vérnyomást szabályozó mechanizmusok: -Adrenalin – perifériás vérnyomás  - centrális  -Acetilkolin – perifériás vérnyomás  - centrális  -Szerotonin / PGI 2 – kapilláris vérnyomás  - TBx – kapilláris vérnyomás 

30 A GÁZCSERE ÉS A LÉGZÉS ÉLETTANA Gázcsere: külső környezet  szervezet vér (extracelluláris tér)  szövetek Gázcsere fizikai alapja: parciális nyomáskülönbség Gázcsere a halakban: Víz  artériás vér (kopoltyú lemezek kapilláris erei) Vér (artéria és véna kapillárisok)  szövetek Oxigén szállítási folyamatok: (1)Passzív diffúzió – víz és kopoltyú lemezek kapillárisai (2)Kötött formában (hemoglobin) - vérben (3)Passzív diffúzió – vér (extracelluláris tér) és a sejtek között

31 A GÁZCSERE ÉS A LÉGZÉS ÉLETTANA Az oxigén szállítás a vérben függ: -Hemoglobin tartalom (viszonylag állandó) -Hemoglobin oxigén szaturációja (halakban magas!!) -Hemoglobin oxigén affinitása (GTP/Hb arány) Hipoxia hatása a vörösvérsejtek oxigén kötésére Normoxia Hipoxia Oxigén kötés 9,96 10,09 GTP/Hb 0,38 0,84 Oxigén szaturáció Vér pO 2 3,2 7,8

32 A GÁZCSERE ÉS A LÉGZÉS ÉLETTANA SZÉNDIOXID TRANSZPORT FOLYAMATOK (1)Passzív diffúzió – szövetek és véna kapillárisok között szöveti pCO 2 (9-15 Hgmm)  vér pCO 2 (5-8 Hgmm) (2)Vérben átalakulás CO 2 + H 2 O  H 2 CO 3 H 2 CO 3  H + + HCO 3 - (3) Kopoltyúlemezekben hidrokarbonát bomlás HCO 3 -  szénsav anhidratáz  CO 2 + H 2 O (3) Passzív diffúzió – kopoltyú lemezek kapillárisai és víz között (4) Exchange mechanizmus – kopoltyú lemezek epithel sejtjeiben (HCO 3 / Cl - )

33 A GÁZCSERE ÉS A LÉGZÉS ÉLETTANA GÁZCSERÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK Külső tényezők: -Vízáramlás sebessége – ventillációs volumen nagy ventillációs volumen – víz-shunt mechanizmus -Hőmérséklet : víz oldott oxigéntartalma testhőmérséklet  oxigén felvétel -Víz oldott oxigén tartalma   hypoxia kopoltyúmozgások frekvenciája  kopoltyúmozgások amplitúdója 

34 A GÁZCSERE ÉS A LÉGZÉS ÉLETTANA GÁZCSERÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK Belső tényezők: -Kopoltyú kapilláris keringése – vasomotor aktivitás -Adrenalin hatás – dilatatio  acetilkolin – constrictio -Paradox hatás – hypoxia  vasoconstrictio (gradiens) -Transzfer faktor – kopoltyúban zajló gázcsere felvett oxigén térfogata : oxigén grádiens értéke -Bohr effektus – Hb oxigénkötő kapacitásának pH függése -Root effektus – oxihemoglobin formáció ideje Hb + O 2  HbO 2 (50 %) - 9 x sec Hb + CO 2 + O 2  HBO 2 (50 %) – 8,7 x sec

35 A GÁZCSERE ÉS A LÉGZÉS ÉLETTANA LÉGZÉS TÍPUSOK Kopoltyú légzés: átáramló víz  artéria kapillárisok Bőrlégzés: befolyásolja : bőr vérellátottsága epidermis réteg vastagsága mucus réteg vastagsága Bőrlégzés jelentős – lárvakorban Lárvakorban – testfelület 40 %-a aktív diffúziós távolság  m !!

36 A GÁZCSERE ÉS A LÉGZÉS ÉLETTANA LÉGZÉS SZABÁLYOZÁSA Neurális szabályozás: központ medulla oblongata pacemaker aktivitás  folyamatos jelsorozatok efferens ágon  Kemoreceptorok  jelsorozatok frekvenciája változik  légzés frekvenciája változik

37 A KIVÁLASZTÁSI FOLYAMATOK ÉLETTANA KIVÁLASZTÁS: VESE + EPE + LÉP + KOPOLTYÚ (BŐR) VESE FUNKCIÓJA: Vizelet képzése a vérplazmából képződő ultrafiltrátumból Víz, kationok, glükóz, aminosavak visszatartása Víz, kationok, fehérje-anyagcsere végtermékek eltávolítása KIVÁLASZTÁSI FOLYAMATOKKAL BIZTOSÍTHATÓ: -A vér és az extracelluláris folyadék ozmotikus nyomása ion összetétele pH értéke

38 A KIVÁLASZTÁSI FOLYAMATOK ÉLETTANA

39

40 ULTRAFILTRÁCIÓT BEFOLYÁSOLJA: (1)Glomerulus kapilláris hidrosztatikai nyomása (2)Bowmann tok űrterében uralkodó nyomás (3)Vérplazma kolloid ozmózisos nyomása KIVÁLASZTÁSI FOLYAMATOK SZABÁLYOZÁSA Neurális szabályozás: paravertebralis ganglionok vese hemodinamikus viszonyainak szabályozása – vasomotor aktivitás

41 A KIVÁLASZTÁSI FOLYAMATOK ÉLETTANA A VESE KIVÁLASZTÓ MŰKÖDÉSÉNEK PARAMÉTEREI Diurézis: a vizelet termelés mértékszáma az adott anyag mennyisége /ml vizelet (U) vizelet termelés (V) Diurézis /perc = U x V Clearence :1 perc alatt kiválasztott anyag anyagmennyiség az adott anyag mennyisége /ml vérplazma (P) C (ml/perc) = (U x V) : P Excretio: a vese kiválasztó tevékenység mértékszáma Pa = marker anyag / ml vér (arteria renalisban) Pv = marker anyag / ml vér (vena renalisban) E = (Pa – Pv) : Pa ( értéke 0 – 1 között)

42 A KIVÁLASZTÁSI FOLYAMATOK ÉLETTANA Vese glomerulusok filtrációs hatékonysága – GFR Csak olyan anyaggal határozható meg, amely - nem reabszorbeálódik - nem szekretálódik GFR értékét befolyásolja: (1)Hőmérséklet Hőmérséklet GFR Diurézis ( o C) (ml/kg/h) 21,99 1, ,67 2,45 185,69 4,39

43 A KIVÁLASZTÁSI FOLYAMATOK ÉLETTANA (2) Vízbeáramlás mértéke: testfelület vízpermeabilitása (3)Hipoxia : adrenalin / noradrenalin szint nő  vérnyomás megnő az aorta dorsalisban  csökken a perifériális keringés (csökken a vesén átáramló vér mennyisége)

44 ELEKTROLIT TRANSZPORT FOLYAMATOK NÁTRIUM ÉS KLÓR: -befolyásolják a vérplazma ozmotikus nyomását -a vese tubulusokból reabszorbeálódik -nátrium reabszorpció facilitált transzport (grádiens ellen) -klór reabszorpció passzív folyamat KÁLIUM: -befolyásolja a sejtek ozmotikus nyomását -a kálium reabszorbeálódik és/vagy szekretálódik -reabszorpció / szekréció a tubuláris epithel sejtek membránjának kálium áteresztőképességétől függ

45 ELEKTROLIT TRANSZPORT FOLYAMATOK HIDROGÉN: -a hidrogén nem reabszorbeálódik (a halak vizelete savas kémhatású) -a hidrogén mennyiség a szénsav disszociációtól függ KALCIUM ÉS MAGNÉZIUM: -a szervezet igényétől függően reabszorbeálódik -a reabszorpció részben hormonális kontroll alatt áll FOSZFÁT ÉS SZULFÁT: -a szervezet igényétől függően reabszorbeálódik -a reabszorpció részben hormonális kontroll alatt áll

46 ELEKTROLIT TRANSZPORT FOLYAMATOK A GLÜKÓZ KIVÁLASZTÁSA ÉS ANNAK SZABÁLYOZÁSA -nagy hatékonysággal reabszorbeálódik -az ultrafiltrátum glükóz tartalmát befolyásolja: a vérplazma glükóz tartalma (1,90-7,10 mmol/l) -vizelet glükóz tartalmát (0,11- 3,03 mmol/l) befolyásolja: az ultrafiltrátum glükóz tartalma -tubuláris sejtek glükóz reabszorpciója mikropiknotikus apparátus segítségével  kapacitása limitált !! -befolyásolja: vérplazma glükóz szint növekedése (STH) membrán kapacitás növekedése (hőm.)

47 ELEKTROLIT TRANSZPORT FOLYAMATOK NITROGÉN TARTALMÚ ANYAGOK KIVÁLASZTÁSA Renális kiválasztás -a vesén keresztül a kiválasztás mérsékelt (2,5-25 %) -a kiválasztás függ a tápláltsági állapottól

48 ELEKTROLIT TRANSZPORT FOLYAMATOK -a nitrogén tartalmú anyagok kiválasztásának sorrendje: kreatin  karbamid  ammónia  aminosavak  húgysav  kreatinin - az aminosavak csak részben választódnak ki aminosavként (vizelet exogén nitrogén tartalma) -az aminosavak kiválasztása metabolizált formában (karbamid illetve ammónia) történik - a karbamid részben reabszorbeálódik a vesében

49 ELEKTROLIT TRANSZPORT FOLYAMATOK Extrarenális kiválasztás -a nitrogén-tartalmú anyagok kiválasztása a craniális test- félen (kiemelten kopoltyú) 6-10 x intenzívebb, mint a caudalis testfélen (vese) -kiválasztás a kopoltyúlemezeken keresztül – NH 3 -ammónia diffúzió – passzív folyamat NH 3 / Na + exchange mechanizmus

50 ELEKTROLIT TRANSZPORT FOLYAMATOK A SZERVEZET HOMEOSZTÁZISÁT BIZTOSÍTÓ ELEKTROLIT TRANSZPORT MECHANIZMUSOK OZMOREGULÁCIÓ – belső egyensúly fenntartása (1)testfolyadékok  környezet (2)Intracelluláris tér  extracelluláris tér intracelluláris tér állandóságát fenntartja – sejtmembrán extracelluláris tér állandóságát fenntartja – vese + kopoltyú, bőr, „só mirigyek”, bélcsatorna

51 ELEKTROLIT TRANSZPORT FOLYAMATOK A TEST VÍZTARTALMÁT BEFOLYÁSOLÓ MECHANIZMUSOK A test víztartalma: % Vízterek: 1/3 rész – extracelluláris térben 2/3 rész – intracelluláris térben Ozmotikus viszonyok fenntartása: (1) bélcsatorna : víz és sók felvétele (2) bőr : víz felvétel (víz permeabilitás) (3) vese: víz és sók kiválasztása (4) kopoltyú: elektrolitok (víz) kiválasztása

52 ELEKTROLIT TRANSZPORT FOLYAMATOK KARBAMID ALAPÚ OZOMOREGULÁCIÓ: -csak a vesén keresztül választódik ki -a kopoltyú a karbamid számára impermeabilis -máj karbamid termelése  vese reabszorpció kapacitás Elektrolit háztartás mérőszáma: ozmolalitás 1osmol = oldat fagyáspontja – 1,86 o C Halak vérének ozmolalitása: mosmol/l Ozmolalitást növeli – aktív ion reszorpció (kopoltyúlemezeken, béltraktusban, vese tubulusokban)

53 ELEKTROLIT TRANSZPORT FOLYAMATOK Ozmolalitás növekedése  só akkumuláció  Víz beáramlás  vér- és az extracelluláris tér ozmozisos koncentrációja   Víz kiválasztása alacsony ionkoncentráció mellett  Ionok intenzív reabszorpciója

54 ELEKTROLIT TRANSZPORT FOLYAMATOK Ozmolalitás változását érzékelő receptorok -kopoltyúlemezeken és a vese Stannius testeiben -afferens ágon: receptor  thalamus – hipothalamus -efferens ágon: hipothalamus  hipofízis  mirigyek Sav-bázis egyensúly szabályozása -biztosítja a vér- és az extracelluláris tér pH állandóságát -nátrium transzport – kopoltyú Na/NH 3 exchange membránok Na/Ca ill. Na/K csere -HCO 3 - kiválasztása – kopoltyú klorid sejtjein keresztül HCO 3 / Cl exchange

55 AZ ÚSZÓHÓLYAG FUNKCIÓJA ÉS SZABÁLYOZÁSA FUNKCIÓJA: -a test lebegő állapotának fenntartása -a testre ható hidrosztatikai nyomás kompenzációja -„primitív tüdő” – csak nyílt úszóhólyagos fajoknál ÚSZÓHÓLYAG GÁZTARTALMA: CO 2, O 2, N (arány) Gázmirigy: gáznyomás biztosítása gáztermeléssel Oxigén termelés: glükóz  tejsav  pH érték csökken  Hb oxigén affinitása csökken  Hemoglobin  Bohr effektus  oxigén felszabadulás

56 AZ ÚSZÓHÓLYAG FUNKCIÓJA ÉS SZABÁLYOZÁSA

57 Szén-dioxid termelés: glükózbontás  CO 2 Tejsav eliminációja: gázmirigy csodarece véna  máj  vena hepatica Reszorpciós terület: gázok reszorpciója – gáznyomás  „primitív tüdő” – oxigén reszorpció Gázok (O 2, CO 2 ) eliminációja: csodarece véna  szív

58 AZ ÚSZÓHÓLYAG FUNKCIÓJA ÉS SZABÁLYOZÁSA

59

60 Úszóhólyag működésének neurális szabályozása Szimpatikus hatások: coeliaco-mesenterialis ganglion Paraszimpatikus hatások: nervus vagus Inflatorikus reflex:hidrosztatikai nyomás   gáztermelés  Deflatorikus reflex: hidrosztatikai nyomás  - hipoxia  gáz reszorpció  ÚSZÓHÓLYAG SPECIÁLIS FUNKCIÓJA: Hangérzékelés + hangképzés  „rezonátor”

61 A HALAK NEUROENDOKRIN RENDSZERE

62 HIPOTHALAMUS: neuroszekretoros funkcióval rendelkező neuroendokrin szerv Neuroszekréció: axon terminálison bioaktív peptidek leadása – III. agykamra űrterébe az agy mikrocirkulációjába GnRH (gonadotrop-releasing hormon): LH+FSH (STH) releasing hatás GnRH felszabadulás szabályozása: dopaminerg gátlás Dopamin hatás két szinten: (1)GnRH neuronok preszinaptikus gátlása (2)Dopamin D2 receptorok aktivációja  GnRH receptor gátlása

63 A HALAK NEUROENDOKRIN RENDSZERE STH-RH (szomatotróp releasing hormon): STH release PACAP (pituitary adenylate cyclase activating polypeptide): hipofízis cAMP aktiváció – STH release TRH (thyreotrop releasing hormone): TSH felszabadulás TRH felszabadulás szabályozása: szerotoninerg gátlás Szerotonin hatás két szinten: (1)TRH neuronok preszinaptikus gátlása (2)Szerotonin receptorok aktivációja  TRH receptor gátlása CRF ( kortikotróp releasing hormon): ACTH (TSH) release CRF felszabadulás szabályozása: adrenalin feedback PRL-RH (prolaktin releasing hormon): prolaktin release PRL-RH felszabadulás szabályozása: ozmolalitás változás

64 A HALAK NEUROENDOKRIN RENDSZERE AVT (arginin-vasotocin), isotocin, oxitocin: hipothalamus neuroszekreciós sejtjei termelik – a hipofízis hátulsó lebenyéből szabadulnak fel Hipothalamus  hipofízis (neurális transzport) HIPOFÍZIS (AGYALAPI MIRIGY) HORMONJAI (1)ADENO-HIPOFÍZIS (pars distalis) Glükoprotein hormonok: gonadotróp hormonok – GtH I és GtH II FSH-szerű LH-szerű

65 A HALAK NEUROENDOKRIN RENDSZERE GtH  Tüszőreceptorok  Tüszősejtek  Koleszterol  Progeszteron  17 ,20  -progeszteron  Adronsztendion  tesztoszteron  17  -ösztradiol Hipofízis kivonat hatása az ovarium tesztoszteron szintre Kontroll 15  g/g/óra 0,25 mg 18  g/g/óra 0,50 mg 23  g/g/óra

66 A HALAK NEUROENDOKRIN RENDSZERE Ösztrogének centrális hatása: E2  hipothalamusz  szerotonin  mert 5HT  5HIAA  Szerotonin   GtH elválasztás  TSH – alapanyagcsere fenntartása – pajzsmirigy Polipeptid hormonok: ACTH – szuprarenális cortex – kortikoid termelés nő stresszor  szuprarenális medulla  adrenalin  hipothalamusz  CRF  hipofízis (ACTH) Fehérje hormonok: STH (GH) – növekedés (csontok növekedése) termelése és elválasztása hőmérséklet-függő

67 A HALAK NEUROENDOKRIN RENDSZERE Prolaktin: elektrolit transzport szabályozás - fenntartja a szervezet magas Na+ koncentrációját - fokozza a Na reszorpciót a vesében, bélcsőben, kopoltyúlemezekben - aktiválja a Na-függő ionpumpák működését - fokozza a diurézist kis ionkoncentráció mellett

68 A HALAK NEUROENDOKRIN RENDSZERE (2) ADENOHIPOFÍZIS PARS INTERMEDIA MSH – pigment diszperzió MCH – pigment koncentráció SL (szomatolaktin) – ion egyensúly fenntartása ivarérési folyamatok (?) (3) NEUROHIPOFÍZIS – tárolja illetve elválasztja a hipo- thalamus neuroszekretoros axon termináljaiból felsza- baduló nonapeptideket AVT (arginin-vasotocin) – veseműködés szabályozása vizelet Na+ tartalma csökken – Na+ beáramlás nő fokozott diurézis – alacsony ion koncentrációval

69 A HALAK NEUROENDOKRIN RENDSZERE IZOTOCIN (oxitocin-szerű hormon) – simaizmokra hat - vérerek simaizomzatának kontrakciója - vese afferens arteriola kontrakció (ozmoreguláció) - karbamid reabszorpció nő a vese tubulusokban - szaporodási folyamatok (simaizom tónus ??)

70 A HALAK NEUROENDOKRIN RENDSZERE PAJZSMIRIGY – halakban diffúz sejtcsoportok Hormontermelés és leadás alapegysége: follikulus - jód akkumulációja - jodin oxidációja jodiddá - aktivált jód  Tyr jodinációja  thyreoglobulin  szabad T4 (enzimatikus hidrolízissel hasad le) HATÁSAI: (1)Embrionális és korai posztembrionális fejlődés során - neuronok mikrotubuláris rendszerének kialakítása (2)Posztembrionális fejlődés során - alapanyagcsere fenntartása – mitokondriális folyamat - tengervíz – édesvíz adaptáció - szexualendokrin funkciók gátlása (hipothalamus)

71 A HALAK NEUROENDOKRIN RENDSZERE PAJZSMIRIGY HORMONOK PERIFÉRIÁLIS METABOLIZMUSA Szövetekben – máj, izom, agy, vese, kopoltyú - dejodinációs folyamatok: T4  5’ dejodináz  3,5,3’T3 – aktív (magreceptor kötési aktivitása 10x nagyobb, mint a T4 hormoné) T4  3’ dejodináz  3,5’,3’ T3 (rT3) – inaktív Dejodinációs folyamatokat aktiválja: Prolaktin, STH, hőmérséklet emelkedése / csökkenése

72 A HALAK NEUROENDOKRIN RENDSZERE Pajzsmirigy működését aktiválja: -TRH-TSH tengely -GtH – kémiai hasonlóség miatt -STH -Környezeti hatások (vízhőmérséklet, víz sótartalma) Parathormon – pajzsmirigy sejtek termelik Hatása: kalcium mobilizációja a csontokból

73 A HALAK NEUROENDOKRIN RENDSZERE ENDOKRIN PANCREAS – LANGERHANS SEJTEK A-típusú vagy  -sejtek: glukagon + glucagon-like-peptide Hatásuk: fehérje katabolizmus  glükoneogenezis lipid katabolizmus  triacilglicerol-lipáz  FFA szénhidrát katabolizmus  glikogenolízis B-tipusú vagy  -sejtek: inzulin Hatása: glükóz transzport az intracelluláris térbe fokozza a máj glikogén termelését fokozza az adipocita TG szintézist csökkenti a lipid katabolizmust Elválasztásukat befolyásolja: - vérplazma glükóz és szabad aminosav szintje - szekretin (gastrointestinalis hormon) serkenti

74 A HALAK NEUROENDOKRIN RENDSZERE D-tipusú vagy  -sejtek : somatostatin Hatásai: - gátolja az STH elválasztást - gátolja az inzulin, glukagon és GLP elválasztást - növeli az FFA és a glükóz szintet a keringésben - csökkenti a máj glikogén tartalmát Pancreatic polypeptide (PP) Hatása: perifériális vérnyomást növelő vegyület

75 A HALAK NEUROENDOKRIN RENDSZERE VESE STANNIUS TESTEK Hormonja: stanniokalcin vagy hypokalcin Elválasztását szabályozza: vér ionizált Ca 2+ mennyisége Stannius test eltávolításának hatásai: - hyperkalcaemia (kopoltyú kalcium influx) - ödéma képződés (vízkilépés az extracelluláris térbe) - vér nátrium és foszfát tartalma nő - vér kálium tartalma csökken - izmokban megnő a kalcium és víztartalom / Na + csökk. - egy héten belül pusztulás

76 A HALAK NEUROENDOKRIN RENDSZERE SZUPRARENÁLIS SZERV (interrenalis + suprarenalis) Interrenalis szerv vagy suprarenalis cortex Hormonjai: kortikoszteroidok Elválasztását szabályozza: suprarenalis medulla  ACTH Kortikoszteroidok hatásai: (1)Ozmoregulációs hatások (kortizol, kortikoszteron) - vérplazma nátrium tartalma csökken - izomszövet nátrium- és víztartalma nő - kopoltyú elektrolit transzport szabályozása - csökkenti a diurézist, nagy elektrolit tartalommal kortizon hatásai: növeli a diurézist és a Na beáramlást

77 A HALAK NEUROENDOKRIN RENDSZERE (2) Fehérje- és szénhidrát metabolizmusra kifejtett hatások -stressz állapotokban és éhezéskor a kortikoid szint  - hatásukra a vér glükóz tartalma (glikogén bontás)  a vér FFA tartalma (trigliceridek bontása)  - fokozzák a glükoneogenezis folyamatát (glükogenetikus aminosavak  glükóz) (3) Egyéb hatások - a kortikoidok csökkentik a fehérvérsejtek fagocitáló képességét - a környezeti stresszorok szaporodásbiológiai hatásukat nem a kortikoidoknak a sexualszteroid bioszintézisre kifejtett gátló hatásukon keresztül fejtik ki

78 A HALAK NEUROENDOKRIN RENDSZERE Suprarenalis szerv vagy suprarenalis medulla Hormonjai: adrenalin és noradrenalin Szintézisüket befolyásolja: kortizol (parakrin hatás) Elválasztásukat szabályozza: idegi impulzusok, acetilkolin, kortizol Katecholaminaemia = Canon-féle vészreakció Adrenalin hatásai: -  -adrenerg stimuláció (vérnyomás szabályozása) -Centralisan vasodilatatio, perifériásan vasoconstrictio (kivétel kopoltyúlemezek!!) -Vörösvérsejtek – Hb oxigén affinitása nő -Lipolítikus és glikolítikus hatású (energia mobilizáció)

79 A HALAK NEUROENDOKRIN RENDSZERE Noradrenalin hatásai: -  -adrenerg stimuláció -Vasoconstrictio a perifériás erekben (kivétel kopoltyúlemezek) ULTIMOBRANCHIALIS MIRIGY Hormonja: kalcitonin Hatása: a vér kalcium tartalma csökken (nem konzekvens) befolyásolja a kalcium kiválasztását a kopoltyú- lemezeken keresztül befolyásolja a szaporodásbiológiai folyamatokat (?)

80 A HALAK NEUROENDOKRIN RENDSZERE UROPHYSIS V. CAUDALIS NEUROSZEKRETOROS RENDSZER Hormonjai: urotensin I-IV Hatásaik: ozmoregulációs hatások - növelik a só (Na + ) retenciót - növelik az ultrafiltráció hatékonyságát (GFR) kinetikus hatások - vasokonstrikció - úszóhólyag kontrakció - simaizom kontrakció

81 A HALAK NEUROENDOKRIN RENDSZERE RENIN-ANGIOTENSIN RENDSZER V. JUXTAGLOMERULÁRIS SEJTEK (kezdemények) Diffúz juxtaglomeruláris sejtek a vesében Hormonja: renin Hatásai: befolyásolja a glomeruláris artériák vérnyomását befolyásolja az aldoszteron elválasztást (elektrolit háztartás szabályozása) édesvízi halakban jelentősége kicsi, de fontos az édesvíz  tengervíz adaptációban

82 A HALAK NEUROENDOKRIN RENDSZERE EPIPHYSIS CEREBRI V. TOBOZMIRIGY (A HARMADIK SZEM) Hormonja: melatonin Szintézise: Trp  triptamin  5-OH-triptamin  OH-indol-O-metil- (szerotonin) (sötétben aktív) transzferáz  melatonin Hatásai: ivarérés szabályozása biológiai óra fotoreceptív funkció

83 A HALAK NEUROENDOKRIN RENDSZERE A GASTROINTESTINALIS RENDSZER HORMONJAI GASZTRIN Hatásai: a GIT perisztaltikájának fenntartása a GIT motilitás sebességének szabályozása gyomornedv termelés aktiválása ENTEROGASZTRON Hatásai: gyomornedv szekréció gátlása pancreasnedv szekréciót fokozza CHOLECYSTOKININ (CCK) Hatásai: fokozza a hasnyálmirigy lipáz szekréciót fokozza az epehólyag kontrakciót

84 A HALAK NEUROENDOKRIN RENDSZERE A GYOMOR-BÉLCSATORNA HORMONJAINAK ELVÁLASZTÁSÁT SZABÁLYOZÓ TÉNYEZŐK Takarmányrészek fizikai hatása  gasztrin elválasztás  Béltartalom pH értéke   enterogasztron elválasztás   gasztrin elválasztás  pankreasznedv szekréció  szekretin elválasztás  Béltartalom nagy lipid tartalma  CCK elválasztás 

85 A HALAK NEUROENDOKRIN RENDSZERE A GASTROINTESTINALIS RENDSZER EGYÉB HORMONJAI MELATONIN – a GIT mucosa sejteiben termelődik Hatásai: pontosan nem ismert feltehetően táplálékfelvételi szignál INZULIN-SZERŰ NÖVEKEDÉSI FAKTOR (IGF) A májban termelődik takarmányfelvétel és STH hatásokra Hatásai: erőteljes anabolikus hatással rendelkezik az STH hatását az IGF-en keresztül fejti ki

86 AZ IDEGÉLETTANI FOLYAMATOK ALAPJAI INGERKÉPZÉS: töltéskülönbség a membránok két oldala között (1)Sejtek belsejében a töltés-mennyiség (Na tartalom) nő - hiperpolarizáció (2) Sejtek belsejében a töltés-mennyiség (Na tartalom) csökken - depolarizáció (3) Két végpont közötti nyugalmi állapot – azonos töltés- eloszlás (Na tartalom) - kritikus potenciál (4) Aktív (grádiens ellenében is) ionáramlás a sejt belseje felé – töltéskülönbség kialakulása – akciós potenciál

87 AZ IDEGÉLETTANI FOLYAMATOK ALAPJAI Aktív ionáramlást biztosítja : Na + /K + pumpa (Na/K-ATP-áz) Akciós potenciál nagyságát befolyásolja: extracelluláris tér Na+ koncentrációja INGERÜLET KÉPZŐDÉS Minden vagy semmi elve érvényesül Kritikus töltéskülönbség – kisülés IDEGINGERÜLET TOVATERJEDÉSE: Nem mielinizált (csupasz) axon  membránpontok között sebessége: max. 1 m/sec Mielinizált (hüvelyezett) axon  Ranvier befűződések között ugrásszerű terjedés : sebessége  120 m/sec

88 AZ IDEGÉLETTANI FOLYAMATOK ALAPJAI IDEGINGERÜLET ÁTTEVŐDÉS : szinapszisokon keresztül – másik idegsejtre - izmokra (motoros véglemez) - mirigyekre (pl. neuroszekretoros sejtek aktivációja) SZINAPSZISOK TÍPUSAI: (1)Kémiai szinapszisok – neurotranszmitter vegyületek (acetlikolin, adrenalin, dopamin, GABA, noradrenalin, szerotonin, peptidek – substance-P, endogén opiátok) (2) Elektromos szinapszisok – töltéskülönbség átvitele

89 AZ IDEGÉLETTANI FOLYAMATOK ALAPJAI SZINAPSZISOK KAPCSOLATAI: -Axo szomatikus (axon  idegsejt teste ) -Axo dendritikus (axon  dendrit) -Axo-axonikus (axon  axon) Szinapszisok által biztosított visszacsatolási hálózatok: -Preszinaptikus gátlás -Posztszinaptikus gátlás -Öngátlás

90 A HALAK IDEGRENDSZERE INGER: a külvilágból, illetve a belső szervekből érkező, az idegrendszer számára információ tartalommal rendelkező, jelsorozatok ADEKVÁT INGEREKRE  ADEKVÁT VÁLASZ Receptorok (érzékszervek)  ingerek  ingerület  afferens pályák  központi idegrendszer  efferens pályák  „végrrehajtó” Proprioceptív reflexek: azonos szervre hat vissza Exteroceptív reflexek: nem azonos szervre hat vissza

91 A HALAK IDEGRENDSZERE A receptorok ingerfelvevő kapacitását meghaladó impulzus esetén  fájdalom Fájdalomérző receptorok – nocioceptorok  nem adekvát válasz FÁJDALOM  endogén opiátok felszabadulása  opioid receptorok  idegrendszer „védelme” Opioid receptorok száma a központi idegrendszerben: Cerebellum  telencephalon  tectum opticum  hypothalamus  hipofízis

92 A HALAK IDEGRENDSZERE KÖZPONTI IDEGRENDSZER: AGYVELŐ + GERINCVELŐ Agyvelő három fő funkciója: (1)Beviteli (input) oldal – információ gyűjtés (érzékszervek) (2)Kimeneti (output) oldal – koordinált üzenetek küldése - agyidegeken át – idegingerület - keringési rendszeren át – hormonok (3) Integrációs funkció – az előző két funkció összehangolása

93 A HALAK IDEGRENDSZERE Az agy egyes területeinek funkciója Telencephalon: szagingerek felvétele és feldolgozása exploratív magatartás koordinációja corpus striatum Diencephalon: szervezet homeosztázisának fenntartása thalamus, hypothalamus, hipofízis Mesencephalon: vizuális ingerek feldolgozása tectum opticum Metencephalon: mozgás koordinációja, izomtónus fenntartása - cerebellum Myelencephalon: érzékelés, illetve az érzékelés koordinációja

94 A HALAK IDEGRENDSZERE A gerincvelő funkciója (1)Input: receptorokból származó információ továbbítása az agy felé (2)Output: információ továbbítása az agy felől, vagy közvetlen „átkapcsolás” révén Autonóm vagy környéki idegrendszer Szimpatikus idegrendszer: törzsi idegek Neurotranszmitterek: adrenalin, noradrenalin Paraszimpatikus idegrendszer: cranialis és caudalis idegek Neurotranszmitter: acetilkolin

95 A HALAK ÉRZÉKSZERVEI BŐR: receptív funkció ÍZÉRZÉKELÉS, ÍZLELŐBIMBÓK: íz érzékelés nem kiemelt fontosságú halaknál Receptorok: szájüregben és szájat körülvevő bőrben Kemoreceptor  arcidegek  medulla oblongata  szaglólebeny SZAGÉRZÉKELÉS : szerepe halaknál kérdéses Függ: a szaglószerv aktív receptív felületétől Kemoreceptor  afferens idegek  I. idegtörzs  agy

96 A HALAK ÉRZÉKSZERVEI

97 HALLÁS ÉS EGYENSÚLYOZÁS : belső fül (ampulla) Mechanoreceptorok (ampullák falában)  mechanikai ingerek (  100 Hz –pontyfélék)  VIII. agyideg  jel- sorozat frekvencia változás  medulla oblongata  te- lencephalon  thalamus LÁTÓSZERV ÉS LÁTÁS Szem (retina)  idegimpulzusok  n. opticus  agy Látóideg  hipothalamus  tobozmirigy

98 A HALAK ÉRZÉKSZERVEI OLDALVONAL RENDSZER: kiemelt fontosságú Receptor: dinamikus mechano receptor – alacsony frek- venciájú hullámokra reagál Kettős funkciója van: közeg (vízáramlás) vibrációja hangérzékelő (magas frekvencia) Neuroepithelialis érzősejt  afferens idegek  IX. és X. idegtörzsek  agy Neuromast struktúra: folyamatos spontán idegimpulzusok ( Hz) („vivő” frekvenciaként funkcionál) külső stimulus által indukált „jel” frekvencia (a „jel” megléte, de annak hiánya is információ)

99 A HALAK ÉRZÉKSZERVEI

100 AZ EMÉSZTÉSI FOLYAMATOK ÉLETTANA EMÉSZTÉS: a táplálóanyagok felszívódásra alkalmas formába történő átalakítása a szervezet saját enzimjei által Emésztőrendszer Emésztőrendszer: Garatüreg és nyelőcső: mukozus nyálka  feltárás kezdete Gyomor: cardia mirigyek  mukozus nyálka termelés pylorus mirigyek  gyomornedv termelés Pylorus függelék(ek): ragadozó halaknál – emésztőenzim termelés Vékonybél: hossza és egyes szakaszainak megoszlása a táplálék minőségének függvénye Egysejtű mirigyek: enzim kiválasztás illetve tárolás !

101 AZ EMÉSZTÉSI FOLYAMATOK ÉLETTANA Máj vagy hepatopancreas Funkciói: - epetermelés - Kupffer-féle sejtek (RES rendszer részei) Exokrin pancreas: Funkciói: - pancreas nedv (hasnyál) termelés emésztő enzimek, ionok, puffer anyagok Enzim termelése (szintézis / leadás) függ: - takarmányozástól (táplálóanyag tartalom) - adaptációs időszak hossza (pl. növényevő hal – nagy fehérje tartamú takarmány – nő a proteolítikus aktivitás

102 AZ EMÉSZTÉSI FOLYAMATOK ÉLETTANA A táplálóanyagok és azok hasznosulása Energiát (is) szolgáltató táplálóanyagok: Zsírok, szénhidrátok (rost is), fehérjék (glükoneogenezis) Energiát nem szolgáltató táplálóanyagok Víz, ásványi anyagok, vitaminok, egyéb biológiailag aktív anyagok

103 AZ EMÉSZTÉSI FOLYAMATOK ÉLETTANA A szénhidrát emésztés enzimjei Cukorszerű szénhidrátok: - energiaszolgáltató vegyületek - glükogenetikus aminosavak Nem cukorszerű szénhidrátok: rostalkotó anyagok Cellulóz illetve hemicellulóz –saját enzimek nem bontják Plankton, baktérium  celluláz komplex  fermentáció Cellulóz  rövid szénláncú zsírsavak- ecetsav, propionsav Szénhidrátbontó enzimek termelődésének helye: pancreas, intestinum egysejtű mirigyei, pylorus függelék

104 AZ EMÉSZTÉSI FOLYAMATOK ÉLETTANA AMILÁZ (  -és  amilázok) Bontja: poliszacharidokat, elsősorban a keményítőt pH optimuma: 7,5 -8,5 hőmérséklet optimuma: 20 o C entero-pancreatikus körfolyamat: amiláz reabszorpciója az intestinum hátulsó szakaszából az egysejtű mirigye- ken keresztül. hatása: keményítő  dextrinek  maltóz MALTÁZ, SZUKRÁZ, LAKTÁZ Bontja: tri- és diszacharidokat hatása: szacharidok  glükóz és más monoszacharidok

105 AZ EMÉSZTÉSI FOLYAMATOK ÉLETTANA A glükóz felszívódása (mmol/kg/h) ponty vékonybeléből eltérő hőmérsékletű oldatból, eltérő hőmérséklethez adaptálódott állatoknál Adaptációs Oldat hőmérséklete hőmérséklet 10 o C 20 o C 30 o C 10 o C 1,80 2,40 3,50 30 o C 1,80 3,30 7,80

106 AZ EMÉSZTÉSI FOLYAMATOK ÉLETTANA

107

108

109 A fehérje emésztés enzimjei Fehérjebontó enzimek termelődésének helye: Gyomor, pancreas, intestinum egysejtű mirigyei, pylorus függelék Proteáz aktivitás függ: vízhőmérséklettől (47-66 % eltérés) PEPSZIN – széles spektrumu savanyú proteáz Bontja: polipeptid láncot (hidrofób maradékot képez) pH optimuma: 1,8 – 2,2 hőmérséklet optimuma: kevéssé hőmérséklet függő

110 AZ EMÉSZTÉSI FOLYAMATOK ÉLETTANA TRIPSZIN – szerin proteáz Bontja: polipeptid láncot a karbonil csoportnál - termék: oligopeptidek és dipeptidek pH optimuma: 6,5 – 7,0 Nyers hüvelyes magvak (pl szója) szerin proteáz inhibitorai gátolják működését KIMOTRIPSZIN – szerin proteáz Bontja: polipeptid láncot az aromás aminosavaknál - termék: oligopeptidek, dipeptidek, aminosavak pH optimuma: 6,5 – 7,2 Nyers hüvelyes magvak (pl szója) szerin proteáz inhibitorai működését gátolják

111 AZ EMÉSZTÉSI FOLYAMATOK ÉLETTANA KARBOXI PEPTIDÁZOK – cink metalloenzimek Bontja: fehérjéket ill. peptideket a karboxi-terminális oldalon – aminosavakká Szubsztrátjaik: L-aminosavak szabad  -karboxi csoporttal a C-terminális pozícióban pH optimuma: 6,7 – 7,2 Aktivitását a cink hiánya csökkenti. AMINOPEPTIDÁZOK Bontja: fehérjéket ill. peptideket az N-terminális oldalon – aminosavakká Szubsztrátjaik: L-aminosavak szabad amino csoporttal az N-terminális pozícióban pH optimuma: 6,5 – 7,5

112 AZ EMÉSZTÉSI FOLYAMATOK ÉLETTANA

113 A zsíremésztés enzimjei Zsírbontó enzimek termelődésének helye: pancreas, intestinum egysejtű mirigyei, pylorus függelék (+ planktonikus élőlényekkel felvett lipáz) A lipáz is reabszorbeálódhat az egysejtű mirigyeken át LIPÁZ Bontja: zsírok  zsírsavak + glicerin pH optimuma: 6,5 – 7,5 Zsírbontás hatékonysága a zsírcseppek méretétől függ Ha a granulum mérete  0,5  m bontás nélkül is felszívódik Emulgeáló hatás: epesavas sók (kólsav, dezoxikólsav)

114 AZ EMÉSZTÉSI FOLYAMATOK ÉLETTANA Az emésztőenzimek de novo szintézisének intenzitása függ -aktuális anyagcsere intenzitástól -külső környezet - vízhőmérséklet -életkor (bélcsatorna fejlettsége és hossza) Az emésztőenzimek hidrolítikus aktivitása függ -külső környezet – vízhőmérséklet -szubsztrát jelenléte -pH érték  takarmány jelenléte vagy hiánya (pl. pisztráng gyomor pH értéke: takarmány nélkül: 5,5-5,7  takarmánnyal: 2,6-2,8)

115 AZ EMÉSZTÉSI FOLYAMATOK ÉLETTANA Emésztőenzimek működésének hatásfoka függ -Idő tényező: a takarmány részeknek meghatározott ideig az enzim működéséhez optimális bél- szakaszban kell tartózkodnia -A gastrointestinalis rendszer perisztaltikájának sebessége (transit idő) függ az aktuális hőmérséklettől (+10 o C hőmérséklet  perisztaltika sebessége 2 x)

116 AZ EMÉSZTÉSI FOLYAMATOK ÉLETTANA GYOMORNEDV ELVÁLASZTÁS SZABÁLYOZÁSA Humorális – Neurális + Hormonális szabályozás takarmányrészek mechanikai hatása a gyomor falán  gasztrin elválasztás  gyomornedv szekréció  takarmányrészek mechanikai hatása a vékonybél falán csökkenő pH érték a vékonybél proximális szakaszában  enterogasztron elválasztás  gasztrin elválasztás gátlása  gyomornedv szekréció 

117 AZ EMÉSZTÉSI FOLYAMATOK ÉLETTANA PANCREASNEDV ELVÁLASZTÁS SZABÁLYOZÁSA Humorális – Neurális + Hormonális szabályozás csökkenő pH érték a vékonybél proximális szakaszában  enterogasztron szint növekedése  szekretin elválasztás  pancreasnedv szekréció 


Letölteni ppt "HALÉLETTAN MÉZES MIKLÓS SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR TAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉK."

Hasonló előadás


Google Hirdetések