Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

HALÉLETTAN MÉZES MIKLÓS SZENT ISTVÁN EGYETEM

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "HALÉLETTAN MÉZES MIKLÓS SZENT ISTVÁN EGYETEM"— Előadás másolata:

1 HALÉLETTAN MÉZES MIKLÓS SZENT ISTVÁN EGYETEM
MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR TAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉK

2 A BŐR ÉLETTANI FUNKCIÓI
VÉDŐ FUNKCIÓ: FERTŐZÉSEK ELLEN EKTOPARAZITÁK ELLEN BIZTOSÍTJA: MUCIN (GLÜKOPROTEIN) MUCIN EGYÉB FUNKCIÓI: - CSÖKKENTI A TEST VÍZELLENÁLLÁSÁT - KOMMUNIKÁCIÓ – SZEX SPECIFIKUS FEHÉRJÉK MEGJELENÉSE (VITELLOGENIN)

3 A BŐR ÉLETTANI FUNKCIÓI
A VITELLOGENIN MENNYISÉGE A GONADO- SZOMATIKUS INDEX ÉRTÉKÉVEL VÁLTOZIK ( PISZTRÁNG, LAZAC) VITELLOGENIN GSI (g/ml MUCIN) (%)

4 A BŐR ÉLETTANI FUNKCIÓI
2. OZMOTIKUS (MEMBRÁN) FUNKCIÓ - OXIGÉN FELVÉTEL A BŐRÖN KERESZTÜL - ELEKTROLIT- ÉS VÍZ TRANSZPORT OZMOTIKUS FUNKCIÓ FÜGG: MUCUS VASTAGSÁG MUCUS RÉTEG OXIGÉN DIFFÚZIÓ ( m) ( cm2 /min/ att x 10-5) ,16 ,81 ,62 tiszta víz ,16

5 A BŐR ÉLETTANI FUNKCIÓI
A VÍZ KÉMHATÁSÁNAK HATÁSA A BŐRÖN ÁT TÖRTÉNŐ OXIGÉN FELVÉTELRE víz pH értéke oxigén felvétel (l O2/g/h) 7, ,1 5, ,8 4, ,6 3, ,9 3, ,1

6 A BŐR ÉLETTANI FUNKCIÓI
3. TERMOREGULÁCIÓS (HŐSZABÁLYOZÓ) FUNKCIÓ ALAPJA: BŐRBEN LÉVŐ KAPILLÁRIS EREK VASOMOTOROS AKTIVITÁSA SZABÁLYOZÁS: KAPILLÁRIS EREK SIMAIZOM ELEMEINEK DIREKT NEURÁLIS INNERVÁCIÓJA VASODILATACIÓ: EREK LUMENE NŐ  HŐLEADÁS VASOKONSTRIKCIÓ: EREK LUMENE CSÖKKEN   HŐLEADÁS 

7 A BŐR ÉLETTANI FUNKCIÓI
4. LÉGZÉSI FUNKCIÓ (pl. angolna): ALAPJA: BŐRBEN LÉVŐ KAPILLÁRIS EREK VASOMOTOROS AKTIVITÁSA SZABÁLYOZÁS: KAPILLÁRIS EREK SIMAIZOM ELEMEINEK DIREKT NEURÁLIS INNERVÁCIÓJA VASODILATACIÓ: EREK LUMENE NŐ  oxigén felvétel  VASOKONSTRIKCIÓ: EREK LUMENE CSÖKKEN   oxigén felvétel 

8 A BŐR ÉLETTANI FUNKCIÓI
5. KIVÁLASZTÓ (SZEKRETOROS FUNKCIÓ): MÉRGEZŐ ANYAGOK DIFFÚZIÓJA - NITROGÉN TARTALMÚ ANYAGOK (NH3) 6. ÉRZÉKELŐ (RECEPTÍV) FUNKCIÓ: TERMORECEPTOROK – HŐMÉRSÉKLET MECHANORECEPTOROK – VÍZÁRAMLÁS KEMORECPTOROK – KOMMUNIKÁCIÓ NOCIOCEPTOROK – FÁJDALOMÉRZET

9 A BŐR ÉLETTANI FUNKCIÓI
7. REGENERATÍV FUNKCIÓ (SÉRÜLÉSEK) SÉRÜLÉS  KAPILLÁRIS EREK SÉRÜLÉSE  VÉRZÉS  TROMBOCITÁK SZÉTESÉSE  BIOGÉN AMINOK (pl. HISZTAMIN) FELSZABADULÁSA  VASOCONSTRIKCIÓ  CSILLAPODÓ VÉRZÉS TROMBOCITA AGGREGÁCIÓ  THROMBUS  KEMOATTRAKTANS  LYMPHOCYTA PROLIFERÁCIÓ  GENNY  SEBFELÜLETI SEJTEK MITOTIKUS AKTIVITÁS MEGNŐ   REGENERÁCIÓ (SEBGYÓGYULÁS)

10 A BŐR ÉLETTANI FUNKCIÓI
8. NUTRITÍV (TÁPLÁLÓANYAG FELVÉTELI) FUNKCIÓ: BIZONYÍTÉK: GLÜKÓZ TARTALMÚ VÍZBEN A TÚLÉLÉSI IDŐ  VESZÉLYE: GYÓGYSZERES FÜRDETÉS  TOXIKUS

11 A BŐR PIGMENTÁCIÓJA KROMATOFÓRÁK: SZÍNTESTEK – MIKROPIKNOTIKUS GRANULÁK PIKNÓZIS – MEMBRÁN LEFŰZÓDÉS MELANOFÓRÁK – MELANOSOMA TIROZIN  MELANIN XANTHOFÓRÁK – KAROTINOIDOK - PTERIDINEK (erythrophora) LEUKOFÓRÁK – GUANIN IRIDOFÓRÁK – LAMELLÁRIS SZERKEZET

12 A BŐR PIGMENTÁCIÓJA SZÍNVÁLTOZÁS: GYORS (FIZIOLÓGIÁS) – MÁSODPERCEK ALATT – PIGMENT MOZGÁSA A KROMATOFÓRÁN BELÜL CENTRIFUGÁLIS  CENTRIPETÁLIS MORFOLÓGIAI – HETEK/HÓNAPOK ALATT - PIGMENT AKKUMULÁCIÓ  REDUKCIÓ A KROMA- TOFÓRÁN BELÜL

13 A BŐR PIGMENTÁCIÓJA

14 A BŐR PIGMENTÁCIÓJA PIGMENT ANYAGOK ELOSZLÁSÁNAK SZABÁLYOZÁSA NEURÁLIS SZABÁLYOZÁS: Szimpatikus hatások – pigment koncentráció  világosabb HORMONÁLIS SZABÁLYOZÁS: HIPOTALAMUSZ – MSH gátlás (MIH) HIPOFÍZIS (középső lebeny) – MSH, MCH (elülső lebeny) – ACTH TOBOZMIRIGY – MELATONIN

15 A BŐR PIGMENTÁCIÓJA

16 A BŐR PIGMENTÁCIÓJA MSH HATÁSA:pigment diszperzió (melanofora, xanthofora) MSH  MSH receptor  cAMP  Na/K pumpa MCH HATÁSA: pigment koncentráció (melanofora) ACTH HATÁSA: pigment diszperzió (melanofora, xanthofora) MELATONIN HATÁSA: diszperzió kérdéses (melanofora)

17 A BŐR PIGMENTÁCIÓJA KROMATOFÓRÁK SZÁMÁT BEFOLYÁSOLJA ÉLETKORRAL NŐ (minden kromatofóra) T4 / T3 NÖVELI (melanofóra) ADRENALIN NÖVELI (xanthofóra) ACTH – melanin képződés nő  tirozináz aktivitás 

18 IZOMÉLETTAN HARÁNTCSÍKOLT IZMOK (vázizomzat) beidegzés: közvetlen idegi szabályozás (neuromuscularis junctio – motoros véglemez) munkavégzés – eltérő kontrakció, rövid idejű munka Fehér izmok: energiatermelés glükolízis útján (gyors) glükóz  izom glikogén  glükóz  glükolízis  ATP + tejsav Vörös izmok: energiatermelés lipid oxidációval (lassú) palmitát  O2 + ADP +Pi  CO2 + H2O + ATP

19 IZOMÉLETTAN SIMAIZMOK (gyomor-bélcsatorna, erek izomzata) beidegzés: közvetlen idegi szabályozás (neuromuscularis junctio – motoros véglemez) munkavégzés – azonos erejű kontrakció (igen /nem), hosszú idejű munka SZÍVIZOMZAT beidegzés: autonóm idegi szabályozás munkavégzés – eltérő kontrakció, hosszú idejű munka

20 AZ IZOM KONTRAKCIÓ MECHANIZMUSA
IZOMÉLETTAN AZ IZOM KONTRAKCIÓ MECHANIZMUSA Aktin: filamentális fehérje Miozin: 4 alegységből álló fibrózus fehérje KONTRAKCIÓ: Idegimpulzus  fehérjék felületi töltésének változása  Kontrakció illetve relaxáció (aktin és miozin elmozdulása) Töltéseloszlás változás mechanizmusa: ATP  ADP + P~ P ~ + kreatin  kreatin-P  kontrakció

21 A HALCSONT ÖSSZETÉTELE
Csont: 2 % sejtes állomány + 98 % mátrix állomány Sejtes elemek: osteoblastok – építés osteoclastok – porc- és csontbontás osteocyta – csontsejtek Mátrix: szerves alkotóelemek (30-40 %) – osteomucoid osteoalbumoid szervetlen alkotóelemek (60-70 %) – CaCO3, CaSO4, CaCl2, CaPO4, CaF2)

22 A HALAK KALCIUM- ÉS FOSZFOR METABOLIZMUSA
HORMON KALCIUM FOSZFOR STH vérplazmában  - KALCITONIN vérplazmában  - kiválasztás a kopoltyún  PARATHORMON vérplazmában  vérplazmában  reabszorpció  reabszorpció  1,25(OH)2-D3 vérplazmában  vérplazmában  abszorpció a vékonybélben  parathormon szekréció 

23 HALAK VÉRÉNEK ÖSSZETÉTELE
VÉRPLAZMA: Oldott sók , felszívódott táplálóanyagok, anyagcsere termékek, lebomlási /szekréciós termékek, enzimek, hormonok, immunanyagok, oldott gázok Vérplazma fehérjéi (fehérje tartalma alacsony g/l): - albumin (kolloid ozmózisos nyomás fenntartása) - lipoproteinek (lipidek transzportja) - globulinok (hem kötés, immun-folyamatok) - coeruloplazmin (réz transzport, vas oxidációja) - fibrinogén (véralvadás) - jodouroforin (specifikus jódkötő fehérje)

24 HALAK VÉRÉNEK ÖSSZETÉTELE
VÉR ALAKOS ELEMEI: VÖRÖSVÉRSEJTEK: oxigén szállítása (hemoglobin) FEHÉRVÉRSEJTEK: PMN granulocyták (4-40 %) monocyták (60-80 %) – makrofágok thrombocyták (2-20 %) – véralvadás VÉR ALAKOS ELEMEINEK KÉPZŐDÉSE: diffúz szövetek Erek fala - Lép cortex állománya (vörösvérsejtek, thrombocyták) medulla állománya (granulocyták) - Vese (thrombocyták) - Emésztőcső submucosa állománya (granulocyták)

25 HALAK VÉRÉNEK ÖSSZETÉTELE
A VÉRSEJTEK KÉPZŐDÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA VÖRÖSVÉRSEJTEK: a máj- és vese oxigénellátottsága oxigén hiánya  erythropoetin képződés  képződés + érési folyamat  FEHÉRVÉRSEJTEK: külső hatásokra (pl. fertőzés, stressz) indukálódik THROMBOCYTÁK: számuk állandó (vérveszteség indukál)

26 A HALAK KERINGÉSI RENDSZERE
VÉRKERINGÉS: Funkciója: anyagtranszport / gázcsere NYIROKKERINGÉS: Funkciója. extracelluláris folyadék transzport Halakban: vér-nyirokkeringés Nyirok – sinusoidokban tárolódik az aortánál - vörösvérsejteket is tartalmaz ! LÉP – legnagyobb nyirokszerv Funkciói: fehérvérsejt termelés, vörösvérsejt degradáció, hemoglobin lebontás, vas tárolás, vér tárolás, antitest termelés

27 A HALAK KERINGÉSI RENDSZERE
CEREBROSPINALIS KERINGÉS: (agykamrák és a gerincvelői üregrendszer keringése) Funkciója: anyagcsere termékek kiválasztása (neuronok  gliasejtek  CSF) mechanikai sérülések elleni védelem hősokk elleni védelem

28 A SZÍVMŰKÖDÉS ÉLETTANA
A szív összehúzódásának szakaszai: Pitvari kontrakció (szisztole)  Kamrai dilatatio ( diasztole)  Kamrai szisztole  Pitvari diasztole  Refrakter fázis A szívműködés idegi szabályozása: Autonom neurális innerváció – szív ingerképző rendszere Centralis neurális innerváció – n. vaguson keresztül n. vagus érintetlen vagus átvágott (pulzusszám /perc)

29 A VÉRNYOMÁS ÉS ANNAK SZABÁLYOZÁSA
VÉRNYOMÁS: a vérnek az erek falára gyakorolt nyomása Függ: az erek átmérőjétől a szív munkájától (kezdeti nyomásérték) kamrai kontrakció – 80/40 Hgmm dilatatio /30 Hgmm Vérnyomást szabályozó mechanizmusok: Adrenalin – perifériás vérnyomás  - centrális  Acetilkolin – perifériás vérnyomás  - centrális  Szerotonin / PGI2 – kapilláris vérnyomás  - TBx – kapilláris vérnyomás 

30 A GÁZCSERE ÉS A LÉGZÉS ÉLETTANA
Gázcsere: külső környezet  szervezet vér (extracelluláris tér)  szövetek Gázcsere fizikai alapja: parciális nyomáskülönbség Gázcsere a halakban: Víz  artériás vér (kopoltyú lemezek kapilláris erei) Vér (artéria és véna kapillárisok)  szövetek Oxigén szállítási folyamatok: Passzív diffúzió – víz és kopoltyú lemezek kapillárisai Kötött formában (hemoglobin) - vérben Passzív diffúzió – vér (extracelluláris tér) és a sejtek között

31 A GÁZCSERE ÉS A LÉGZÉS ÉLETTANA
Az oxigén szállítás a vérben függ: Hemoglobin tartalom (viszonylag állandó) Hemoglobin oxigén szaturációja (halakban magas!!) Hemoglobin oxigén affinitása (GTP/Hb arány) Hipoxia hatása a vörösvérsejtek oxigén kötésére Normoxia Hipoxia Oxigén kötés , ,09 GTP/Hb , ,84 Oxigén szaturáció Vér pO , ,8

32 A GÁZCSERE ÉS A LÉGZÉS ÉLETTANA
SZÉNDIOXID TRANSZPORT FOLYAMATOK Passzív diffúzió – szövetek és véna kapillárisok között szöveti pCO2 (9-15 Hgmm)  vér pCO2 (5-8 Hgmm) Vérben átalakulás CO2 + H2O  H2CO3 H2CO3  H+ + HCO3- (3) Kopoltyúlemezekben hidrokarbonát bomlás HCO3-  szénsav anhidratáz CO2 + H2O (3) Passzív diffúzió – kopoltyú lemezek kapillárisai és víz között (4) Exchange mechanizmus – kopoltyú lemezek epithel sejtjeiben (HCO3 / Cl-)

33 A GÁZCSERE ÉS A LÉGZÉS ÉLETTANA
GÁZCSERÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK Külső tényezők: Vízáramlás sebessége – ventillációs volumen nagy ventillációs volumen – víz-shunt mechanizmus Hőmérséklet : víz oldott oxigéntartalma testhőmérséklet  oxigén felvétel Víz oldott oxigén tartalma   hypoxia kopoltyúmozgások frekvenciája  kopoltyúmozgások amplitúdója 

34 A GÁZCSERE ÉS A LÉGZÉS ÉLETTANA
GÁZCSERÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK Belső tényezők: Kopoltyú kapilláris keringése – vasomotor aktivitás Adrenalin hatás – dilatatio  acetilkolin – constrictio Paradox hatás – hypoxia  vasoconstrictio (gradiens) Transzfer faktor – kopoltyúban zajló gázcsere felvett oxigén térfogata : oxigén grádiens értéke Bohr effektus – Hb oxigénkötő kapacitásának pH függése Root effektus – oxihemoglobin formáció ideje Hb + O2  HbO2 (50 %) - 9 x 10-3 sec Hb + CO2 + O2  HBO2 (50 %) – 8,7 x 10-2 sec

35 A GÁZCSERE ÉS A LÉGZÉS ÉLETTANA
LÉGZÉS TÍPUSOK Kopoltyú légzés: átáramló víz  artéria kapillárisok Bőrlégzés: befolyásolja : bőr vérellátottsága epidermis réteg vastagsága mucus réteg vastagsága Bőrlégzés jelentős – lárvakorban Lárvakorban – testfelület 40 %-a aktív diffúziós távolság m !!

36 A GÁZCSERE ÉS A LÉGZÉS ÉLETTANA
LÉGZÉS SZABÁLYOZÁSA Neurális szabályozás: központ medulla oblongata pacemaker aktivitás folyamatos jelsorozatok efferens ágon Kemoreceptorok  jelsorozatok frekvenciája változik légzés frekvenciája változik

37 A KIVÁLASZTÁSI FOLYAMATOK ÉLETTANA
KIVÁLASZTÁS: VESE + EPE + LÉP + KOPOLTYÚ (BŐR) VESE FUNKCIÓJA: Vizelet képzése a vérplazmából képződő ultrafiltrátumból Víz, kationok, glükóz, aminosavak visszatartása Víz, kationok, fehérje-anyagcsere végtermékek eltávolítása KIVÁLASZTÁSI FOLYAMATOKKAL BIZTOSÍTHATÓ: A vér és az extracelluláris folyadék ozmotikus nyomása ion összetétele pH értéke

38 A KIVÁLASZTÁSI FOLYAMATOK ÉLETTANA

39 A KIVÁLASZTÁSI FOLYAMATOK ÉLETTANA

40 A KIVÁLASZTÁSI FOLYAMATOK ÉLETTANA
ULTRAFILTRÁCIÓT BEFOLYÁSOLJA: Glomerulus kapilláris hidrosztatikai nyomása Bowmann tok űrterében uralkodó nyomás Vérplazma kolloid ozmózisos nyomása KIVÁLASZTÁSI FOLYAMATOK SZABÁLYOZÁSA Neurális szabályozás: paravertebralis ganglionok vese hemodinamikus viszonyainak szabályozása – vasomotor aktivitás

41 A KIVÁLASZTÁSI FOLYAMATOK ÉLETTANA
A VESE KIVÁLASZTÓ MŰKÖDÉSÉNEK PARAMÉTEREI Diurézis: a vizelet termelés mértékszáma az adott anyag mennyisége /ml vizelet (U) vizelet termelés (V) Diurézis /perc = U x V Clearence :1 perc alatt kiválasztott anyag anyagmennyiség az adott anyag mennyisége /ml vérplazma (P) C (ml/perc) = (U x V) : P Excretio: a vese kiválasztó tevékenység mértékszáma Pa = marker anyag / ml vér (arteria renalisban) Pv = marker anyag / ml vér (vena renalisban) E = (Pa – Pv) : Pa ( értéke 0 – 1 között)

42 A KIVÁLASZTÁSI FOLYAMATOK ÉLETTANA
Vese glomerulusok filtrációs hatékonysága – GFR Csak olyan anyaggal határozható meg, amely - nem reabszorbeálódik - nem szekretálódik GFR értékét befolyásolja: Hőmérséklet Hőmérséklet GFR Diurézis (oC) (ml/kg/h) 2 1, ,21 , ,45 18 5, ,39

43 A KIVÁLASZTÁSI FOLYAMATOK ÉLETTANA
(2) Vízbeáramlás mértéke: testfelület vízpermeabilitása Hipoxia : adrenalin / noradrenalin szint nő vérnyomás megnő az aorta dorsalisban csökken a perifériális keringés (csökken a vesén átáramló vér mennyisége)

44 ELEKTROLIT TRANSZPORT FOLYAMATOK
NÁTRIUM ÉS KLÓR: befolyásolják a vérplazma ozmotikus nyomását a vese tubulusokból reabszorbeálódik nátrium reabszorpció facilitált transzport (grádiens ellen) klór reabszorpció passzív folyamat KÁLIUM: befolyásolja a sejtek ozmotikus nyomását a kálium reabszorbeálódik és/vagy szekretálódik reabszorpció / szekréció a tubuláris epithel sejtek membránjának kálium áteresztőképességétől függ

45 ELEKTROLIT TRANSZPORT FOLYAMATOK
HIDROGÉN: a hidrogén nem reabszorbeálódik (a halak vizelete savas kémhatású) a hidrogén mennyiség a szénsav disszociációtól függ KALCIUM ÉS MAGNÉZIUM: a szervezet igényétől függően reabszorbeálódik a reabszorpció részben hormonális kontroll alatt áll FOSZFÁT ÉS SZULFÁT:

46 ELEKTROLIT TRANSZPORT FOLYAMATOK
A GLÜKÓZ KIVÁLASZTÁSA ÉS ANNAK SZABÁLYOZÁSA nagy hatékonysággal reabszorbeálódik az ultrafiltrátum glükóz tartalmát befolyásolja: a vérplazma glükóz tartalma (1,90-7,10 mmol/l) vizelet glükóz tartalmát (0,11- 3,03 mmol/l) befolyásolja: az ultrafiltrátum glükóz tartalma tubuláris sejtek glükóz reabszorpciója mikropiknotikus apparátus segítségével  kapacitása limitált !! befolyásolja: vérplazma glükóz szint növekedése (STH) membrán kapacitás növekedése (hőm.)

47 ELEKTROLIT TRANSZPORT FOLYAMATOK
NITROGÉN TARTALMÚ ANYAGOK KIVÁLASZTÁSA Renális kiválasztás a vesén keresztül a kiválasztás mérsékelt (2,5-25 %) a kiválasztás függ a tápláltsági állapottól

48 ELEKTROLIT TRANSZPORT FOLYAMATOK
a nitrogén tartalmú anyagok kiválasztásának sorrendje: kreatin  karbamid  ammónia  aminosavak  húgysav  kreatinin - az aminosavak csak részben választódnak ki aminosavként (vizelet exogén nitrogén tartalma) az aminosavak kiválasztása metabolizált formában (karbamid illetve ammónia) történik - a karbamid részben reabszorbeálódik a vesében

49 ELEKTROLIT TRANSZPORT FOLYAMATOK
Extrarenális kiválasztás a nitrogén-tartalmú anyagok kiválasztása a craniális test-félen (kiemelten kopoltyú) 6-10 x intenzívebb, mint a caudalis testfélen (vese) kiválasztás a kopoltyúlemezeken keresztül – NH3 ammónia diffúzió – passzív folyamat NH3 / Na+ exchange mechanizmus

50 ELEKTROLIT TRANSZPORT FOLYAMATOK
A SZERVEZET HOMEOSZTÁZISÁT BIZTOSÍTÓ ELEKTROLIT TRANSZPORT MECHANIZMUSOK OZMOREGULÁCIÓ – belső egyensúly fenntartása testfolyadékok  környezet Intracelluláris tér  extracelluláris tér intracelluláris tér állandóságát fenntartja – sejtmembrán extracelluláris tér állandóságát fenntartja – vese + kopoltyú, bőr, „só mirigyek” , bélcsatorna

51 ELEKTROLIT TRANSZPORT FOLYAMATOK
A TEST VÍZTARTALMÁT BEFOLYÁSOLÓ MECHANIZMUSOK A test víztartalma: % Vízterek: 1/3 rész – extracelluláris térben 2/3 rész – intracelluláris térben Ozmotikus viszonyok fenntartása: (1) bélcsatorna : víz és sók felvétele (2) bőr : víz felvétel (víz permeabilitás) (3) vese: víz és sók kiválasztása (4) kopoltyú: elektrolitok (víz) kiválasztása

52 ELEKTROLIT TRANSZPORT FOLYAMATOK
KARBAMID ALAPÚ OZOMOREGULÁCIÓ: csak a vesén keresztül választódik ki a kopoltyú a karbamid számára impermeabilis máj karbamid termelése  vese reabszorpció kapacitás Elektrolit háztartás mérőszáma: ozmolalitás 1osmol = oldat fagyáspontja – 1,86 oC Halak vérének ozmolalitása: mosmol/l Ozmolalitást növeli – aktív ion reszorpció (kopoltyúlemezeken, béltraktusban, vese tubulusokban)

53 ELEKTROLIT TRANSZPORT FOLYAMATOK
Ozmolalitás növekedése só akkumuláció Víz beáramlás vér- és az extracelluláris tér ozmozisos koncentrációja  Víz kiválasztása alacsony ionkoncentráció mellett Ionok intenzív reabszorpciója

54 ELEKTROLIT TRANSZPORT FOLYAMATOK
Ozmolalitás változását érzékelő receptorok kopoltyúlemezeken és a vese Stannius testeiben afferens ágon: receptor  thalamus – hipothalamus efferens ágon: hipothalamus  hipofízis  mirigyek Sav-bázis egyensúly szabályozása biztosítja a vér- és az extracelluláris tér pH állandóságát nátrium transzport – kopoltyú Na/NH3 exchange membránok Na/Ca ill. Na/K csere HCO3- kiválasztása – kopoltyú klorid sejtjein keresztül HCO3 / Cl exchange

55 AZ ÚSZÓHÓLYAG FUNKCIÓJA ÉS SZABÁLYOZÁSA
a test lebegő állapotának fenntartása a testre ható hidrosztatikai nyomás kompenzációja „primitív tüdő” – csak nyílt úszóhólyagos fajoknál ÚSZÓHÓLYAG GÁZTARTALMA: CO2, O2, N (arány) Gázmirigy: gáznyomás biztosítása gáztermeléssel Oxigén termelés: glükóz tejsav pH érték csökken  Hb oxigén affinitása csökken Hemoglobin  Bohr effektus  oxigén felszabadulás

56 AZ ÚSZÓHÓLYAG FUNKCIÓJA ÉS SZABÁLYOZÁSA

57 AZ ÚSZÓHÓLYAG FUNKCIÓJA ÉS SZABÁLYOZÁSA
Szén-dioxid termelés: glükózbontás  CO2 Tejsav eliminációja: gázmirigy csodarece véna máj vena hepatica Reszorpciós terület: gázok reszorpciója – gáznyomás  „primitív tüdő” – oxigén reszorpció Gázok (O2, CO2) eliminációja: csodarece véna szív

58 AZ ÚSZÓHÓLYAG FUNKCIÓJA ÉS SZABÁLYOZÁSA

59 AZ ÚSZÓHÓLYAG FUNKCIÓJA ÉS SZABÁLYOZÁSA

60 AZ ÚSZÓHÓLYAG FUNKCIÓJA ÉS SZABÁLYOZÁSA
Úszóhólyag működésének neurális szabályozása Szimpatikus hatások: coeliaco-mesenterialis ganglion Paraszimpatikus hatások: nervus vagus Inflatorikus reflex:hidrosztatikai nyomás   gáztermelés  Deflatorikus reflex: hidrosztatikai nyomás  - hipoxia gáz reszorpció  ÚSZÓHÓLYAG SPECIÁLIS FUNKCIÓJA: Hangérzékelés + hangképzés  „rezonátor”

61 A HALAK NEUROENDOKRIN RENDSZERE

62 A HALAK NEUROENDOKRIN RENDSZERE
HIPOTHALAMUS: neuroszekretoros funkcióval rendelkező neuroendokrin szerv Neuroszekréció: axon terminálison bioaktív peptidek leadása – III. agykamra űrterébe az agy mikrocirkulációjába GnRH (gonadotrop-releasing hormon): LH+FSH (STH) releasing hatás GnRH felszabadulás szabályozása: dopaminerg gátlás Dopamin hatás két szinten: GnRH neuronok preszinaptikus gátlása Dopamin D2 receptorok aktivációja  GnRH receptor gátlása

63 A HALAK NEUROENDOKRIN RENDSZERE
STH-RH (szomatotróp releasing hormon): STH release PACAP (pituitary adenylate cyclase activating polypeptide): hipofízis cAMP aktiváció – STH release TRH (thyreotrop releasing hormone): TSH felszabadulás TRH felszabadulás szabályozása: szerotoninerg gátlás Szerotonin hatás két szinten: TRH neuronok preszinaptikus gátlása Szerotonin receptorok aktivációja  TRH receptor gátlása CRF ( kortikotróp releasing hormon): ACTH (TSH) release CRF felszabadulás szabályozása: adrenalin feedback PRL-RH (prolaktin releasing hormon): prolaktin release PRL-RH felszabadulás szabályozása: ozmolalitás változás

64 A HALAK NEUROENDOKRIN RENDSZERE
AVT (arginin-vasotocin), isotocin, oxitocin: hipothalamus neuroszekreciós sejtjei termelik – a hipofízis hátulsó lebenyéből szabadulnak fel Hipothalamus  hipofízis (neurális transzport) HIPOFÍZIS (AGYALAPI MIRIGY) HORMONJAI ADENO-HIPOFÍZIS (pars distalis) Glükoprotein hormonok: gonadotróp hormonok – GtH I és GtH II FSH-szerű LH-szerű

65 A HALAK NEUROENDOKRIN RENDSZERE
GtH Tüszőreceptorok Tüszősejtek Koleszterol  Progeszteron  17,20-progeszteron  Adronsztendion  tesztoszteron  17-ösztradiol Hipofízis kivonat hatása az ovarium tesztoszteron szintre Kontroll g/g/óra 0,25 mg g/g/óra 0,50 mg g/g/óra

66 A HALAK NEUROENDOKRIN RENDSZERE
Ösztrogének centrális hatása: E2  hipothalamusz  szerotonin  mert 5HT  5HIAA  Szerotonin   GtH elválasztás  TSH – alapanyagcsere fenntartása – pajzsmirigy Polipeptid hormonok: ACTH – szuprarenális cortex – kortikoid termelés nő stresszor  szuprarenális medulla  adrenalin  hipothalamusz  CRF  hipofízis (ACTH) Fehérje hormonok: STH (GH) – növekedés (csontok növekedése) termelése és elválasztása hőmérséklet-függő

67 A HALAK NEUROENDOKRIN RENDSZERE
Prolaktin: elektrolit transzport szabályozás - fenntartja a szervezet magas Na+ koncentrációját - fokozza a Na reszorpciót a vesében, bélcsőben, kopoltyúlemezekben - aktiválja a Na-függő ionpumpák működését - fokozza a diurézist kis ionkoncentráció mellett

68 A HALAK NEUROENDOKRIN RENDSZERE
(2) ADENOHIPOFÍZIS PARS INTERMEDIA MSH – pigment diszperzió MCH – pigment koncentráció SL (szomatolaktin) – ion egyensúly fenntartása ivarérési folyamatok (?) (3) NEUROHIPOFÍZIS – tárolja illetve elválasztja a hipo- thalamus neuroszekretoros axon termináljaiból felsza- baduló nonapeptideket AVT (arginin-vasotocin) – veseműködés szabályozása vizelet Na+ tartalma csökken – Na+ beáramlás nő fokozott diurézis – alacsony ion koncentrációval

69 A HALAK NEUROENDOKRIN RENDSZERE
IZOTOCIN (oxitocin-szerű hormon) – simaizmokra hat - vérerek simaizomzatának kontrakciója - vese afferens arteriola kontrakció (ozmoreguláció) - karbamid reabszorpció nő a vese tubulusokban - szaporodási folyamatok (simaizom tónus ??)

70 A HALAK NEUROENDOKRIN RENDSZERE
PAJZSMIRIGY – halakban diffúz sejtcsoportok Hormontermelés és leadás alapegysége: follikulus - jód akkumulációja - jodin oxidációja jodiddá - aktivált jód  Tyr jodinációja  thyreoglobulin  szabad T4 (enzimatikus hidrolízissel hasad le) HATÁSAI: Embrionális és korai posztembrionális fejlődés során - neuronok mikrotubuláris rendszerének kialakítása Posztembrionális fejlődés során - alapanyagcsere fenntartása – mitokondriális folyamat - tengervíz – édesvíz adaptáció - szexualendokrin funkciók gátlása (hipothalamus)

71 A HALAK NEUROENDOKRIN RENDSZERE
PAJZSMIRIGY HORMONOK PERIFÉRIÁLIS METABOLIZMUSA Szövetekben – máj, izom, agy, vese, kopoltyú - dejodinációs folyamatok: T4  5’ dejodináz  3,5,3’T3 – aktív (magreceptor kötési aktivitása 10x nagyobb, mint a T4 hormoné) T4  3’ dejodináz  3,5’,3’ T3 (rT3) – inaktív Dejodinációs folyamatokat aktiválja: Prolaktin, STH, hőmérséklet emelkedése / csökkenése

72 A HALAK NEUROENDOKRIN RENDSZERE
Pajzsmirigy működését aktiválja: TRH-TSH tengely GtH – kémiai hasonlóség miatt STH Környezeti hatások (vízhőmérséklet, víz sótartalma) Parathormon – pajzsmirigy sejtek termelik Hatása: kalcium mobilizációja a csontokból

73 A HALAK NEUROENDOKRIN RENDSZERE
ENDOKRIN PANCREAS – LANGERHANS SEJTEK A-típusú vagy -sejtek: glukagon + glucagon-like-peptide Hatásuk: fehérje katabolizmus  glükoneogenezis lipid katabolizmus  triacilglicerol-lipáz  FFA szénhidrát katabolizmus  glikogenolízis B-tipusú vagy -sejtek: inzulin Hatása: glükóz transzport az intracelluláris térbe fokozza a máj glikogén termelését fokozza az adipocita TG szintézist csökkenti a lipid katabolizmust Elválasztásukat befolyásolja: - vérplazma glükóz és szabad aminosav szintje - szekretin (gastrointestinalis hormon) serkenti

74 A HALAK NEUROENDOKRIN RENDSZERE
D-tipusú vagy -sejtek : somatostatin Hatásai: - gátolja az STH elválasztást - gátolja az inzulin, glukagon és GLP elválasztást - növeli az FFA és a glükóz szintet a keringésben - csökkenti a máj glikogén tartalmát Pancreatic polypeptide (PP) Hatása: perifériális vérnyomást növelő vegyület

75 A HALAK NEUROENDOKRIN RENDSZERE
VESE STANNIUS TESTEK Hormonja: stanniokalcin vagy hypokalcin Elválasztását szabályozza: vér ionizált Ca2+ mennyisége Stannius test eltávolításának hatásai: - hyperkalcaemia (kopoltyú kalcium influx) - ödéma képződés (vízkilépés az extracelluláris térbe) - vér nátrium és foszfát tartalma nő - vér kálium tartalma csökken - izmokban megnő a kalcium és víztartalom / Na+ csökk. - egy héten belül pusztulás

76 A HALAK NEUROENDOKRIN RENDSZERE
SZUPRARENÁLIS SZERV (interrenalis + suprarenalis) Interrenalis szerv vagy suprarenalis cortex Hormonjai: kortikoszteroidok Elválasztását szabályozza: suprarenalis medulla  ACTH Kortikoszteroidok hatásai: Ozmoregulációs hatások (kortizol, kortikoszteron) - vérplazma nátrium tartalma csökken - izomszövet nátrium- és víztartalma nő - kopoltyú elektrolit transzport szabályozása - csökkenti a diurézist, nagy elektrolit tartalommal kortizon hatásai: növeli a diurézist és a Na beáramlást

77 A HALAK NEUROENDOKRIN RENDSZERE
(2) Fehérje- és szénhidrát metabolizmusra kifejtett hatások -stressz állapotokban és éhezéskor a kortikoid szint  - hatásukra a vér glükóz tartalma (glikogén bontás)  a vér FFA tartalma (trigliceridek bontása)  - fokozzák a glükoneogenezis folyamatát (glükogenetikus aminosavak  glükóz) (3) Egyéb hatások - a kortikoidok csökkentik a fehérvérsejtek fagocitáló képességét - a környezeti stresszorok szaporodásbiológiai hatásukat nem a kortikoidoknak a sexualszteroid bioszintézisre kifejtett gátló hatásukon keresztül fejtik ki

78 A HALAK NEUROENDOKRIN RENDSZERE
Suprarenalis szerv vagy suprarenalis medulla Hormonjai: adrenalin és noradrenalin Szintézisüket befolyásolja: kortizol (parakrin hatás) Elválasztásukat szabályozza: idegi impulzusok, acetilkolin, kortizol Katecholaminaemia = Canon-féle vészreakció Adrenalin hatásai: -adrenerg stimuláció (vérnyomás szabályozása) Centralisan vasodilatatio, perifériásan vasoconstrictio (kivétel kopoltyúlemezek!!) Vörösvérsejtek – Hb oxigén affinitása nő Lipolítikus és glikolítikus hatású (energia mobilizáció)

79 A HALAK NEUROENDOKRIN RENDSZERE
Noradrenalin hatásai: -adrenerg stimuláció Vasoconstrictio a perifériás erekben (kivétel kopoltyúlemezek) ULTIMOBRANCHIALIS MIRIGY Hormonja: kalcitonin Hatása: a vér kalcium tartalma csökken (nem konzekvens) befolyásolja a kalcium kiválasztását a kopoltyú- lemezeken keresztül befolyásolja a szaporodásbiológiai folyamatokat (?)

80 A HALAK NEUROENDOKRIN RENDSZERE
UROPHYSIS V. CAUDALIS NEUROSZEKRETOROS RENDSZER Hormonjai: urotensin I-IV Hatásaik: ozmoregulációs hatások - növelik a só (Na+) retenciót - növelik az ultrafiltráció hatékonyságát (GFR) kinetikus hatások - vasokonstrikció - úszóhólyag kontrakció - simaizom kontrakció

81 A HALAK NEUROENDOKRIN RENDSZERE
RENIN-ANGIOTENSIN RENDSZER V. JUXTAGLOMERULÁRIS SEJTEK (kezdemények) Diffúz juxtaglomeruláris sejtek a vesében Hormonja: renin Hatásai: befolyásolja a glomeruláris artériák vérnyomását befolyásolja az aldoszteron elválasztást (elektrolit háztartás szabályozása) édesvízi halakban jelentősége kicsi, de fontos az édesvíz  tengervíz adaptációban

82 A HALAK NEUROENDOKRIN RENDSZERE
EPIPHYSIS CEREBRI V. TOBOZMIRIGY (A HARMADIK SZEM) Hormonja: melatonin Szintézise: Trp  triptamin  5-OH-triptamin  OH-indol-O-metil- (szerotonin) (sötétben aktív) transzferáz  melatonin Hatásai: ivarérés szabályozása biológiai óra fotoreceptív funkció

83 A HALAK NEUROENDOKRIN RENDSZERE
A GASTROINTESTINALIS RENDSZER HORMONJAI GASZTRIN Hatásai: a GIT perisztaltikájának fenntartása a GIT motilitás sebességének szabályozása gyomornedv termelés aktiválása ENTEROGASZTRON Hatásai: gyomornedv szekréció gátlása pancreasnedv szekréciót fokozza CHOLECYSTOKININ (CCK) Hatásai: fokozza a hasnyálmirigy lipáz szekréciót fokozza az epehólyag kontrakciót

84 A HALAK NEUROENDOKRIN RENDSZERE
A GYOMOR-BÉLCSATORNA HORMONJAINAK ELVÁLASZTÁSÁT SZABÁLYOZÓ TÉNYEZŐK Takarmányrészek fizikai hatása  gasztrin elválasztás Béltartalom pH értéke   enterogasztron elválasztás  gasztrin elválasztás  pankreasznedv szekréció szekretin elválasztás  Béltartalom nagy lipid tartalma  CCK elválasztás 

85 A HALAK NEUROENDOKRIN RENDSZERE
A GASTROINTESTINALIS RENDSZER EGYÉB HORMONJAI MELATONIN – a GIT mucosa sejteiben termelődik Hatásai: pontosan nem ismert feltehetően táplálékfelvételi szignál INZULIN-SZERŰ NÖVEKEDÉSI FAKTOR (IGF) A májban termelődik takarmányfelvétel és STH hatásokra Hatásai: erőteljes anabolikus hatással rendelkezik az STH hatását az IGF-en keresztül fejti ki

86 AZ IDEGÉLETTANI FOLYAMATOK ALAPJAI
INGERKÉPZÉS: töltéskülönbség a membránok két oldala között Sejtek belsejében a töltés-mennyiség (Na tartalom) nő - hiperpolarizáció (2) Sejtek belsejében a töltés-mennyiség (Na tartalom) csökken - depolarizáció (3) Két végpont közötti nyugalmi állapot – azonos töltés- eloszlás (Na tartalom) - kritikus potenciál (4) Aktív (grádiens ellenében is) ionáramlás a sejt belseje felé – töltéskülönbség kialakulása – akciós potenciál

87 AZ IDEGÉLETTANI FOLYAMATOK ALAPJAI
Aktív ionáramlást biztosítja : Na+/K+ pumpa (Na/K-ATP-áz) Akciós potenciál nagyságát befolyásolja: extracelluláris tér Na+ koncentrációja INGERÜLET KÉPZŐDÉS Minden vagy semmi elve érvényesül Kritikus töltéskülönbség – kisülés IDEGINGERÜLET TOVATERJEDÉSE: Nem mielinizált (csupasz) axon  membránpontok között sebessége: max. 1 m/sec Mielinizált (hüvelyezett) axon  Ranvier befűződések között ugrásszerű terjedés : sebessége  120 m/sec

88 AZ IDEGÉLETTANI FOLYAMATOK ALAPJAI
IDEGINGERÜLET ÁTTEVŐDÉS : szinapszisokon keresztül – másik idegsejtre - izmokra (motoros véglemez) - mirigyekre (pl. neuroszekretoros sejtek aktivációja) SZINAPSZISOK TÍPUSAI: Kémiai szinapszisok – neurotranszmitter vegyületek (acetlikolin, adrenalin, dopamin, GABA, noradrenalin, szerotonin, peptidek – substance-P, endogén opiátok) (2) Elektromos szinapszisok – töltéskülönbség átvitele

89 AZ IDEGÉLETTANI FOLYAMATOK ALAPJAI
SZINAPSZISOK KAPCSOLATAI: Axo szomatikus (axon idegsejt teste ) Axo dendritikus (axon dendrit) Axo-axonikus (axonaxon) Szinapszisok által biztosított visszacsatolási hálózatok: Preszinaptikus gátlás Posztszinaptikus gátlás Öngátlás

90 ADEKVÁT INGEREKRE  ADEKVÁT VÁLASZ
A HALAK IDEGRENDSZERE INGER: a külvilágból, illetve a belső szervekből érkező, az idegrendszer számára információ tartalommal rendelkező, jelsorozatok ADEKVÁT INGEREKRE  ADEKVÁT VÁLASZ Receptorok (érzékszervek)  ingerek  ingerület afferens pályák  központi idegrendszer  efferens pályák  „végrrehajtó” Proprioceptív reflexek: azonos szervre hat vissza Exteroceptív reflexek: nem azonos szervre hat vissza

91 A HALAK IDEGRENDSZERE A receptorok ingerfelvevő kapacitását meghaladó impulzus esetén  fájdalom Fájdalomérző receptorok – nocioceptorok  nem adekvát válasz FÁJDALOM  endogén opiátok felszabadulása  opioid receptorok  idegrendszer „védelme” Opioid receptorok száma a központi idegrendszerben: Cerebellum  telencephalon  tectum opticum hypothalamus  hipofízis

92 A HALAK IDEGRENDSZERE KÖZPONTI IDEGRENDSZER: AGYVELŐ + GERINCVELŐ Agyvelő három fő funkciója: Beviteli (input) oldal – információ gyűjtés (érzékszervek) Kimeneti (output) oldal – koordinált üzenetek küldése - agyidegeken át – idegingerület - keringési rendszeren át – hormonok (3) Integrációs funkció – az előző két funkció összehangolása

93 Az agy egyes területeinek funkciója
A HALAK IDEGRENDSZERE Az agy egyes területeinek funkciója Telencephalon: szagingerek felvétele és feldolgozása exploratív magatartás koordinációja corpus striatum Diencephalon: szervezet homeosztázisának fenntartása thalamus, hypothalamus, hipofízis Mesencephalon: vizuális ingerek feldolgozása tectum opticum Metencephalon: mozgás koordinációja, izomtónus fenntartása - cerebellum Myelencephalon: érzékelés, illetve az érzékelés koordinációja

94 A gerincvelő funkciója
A HALAK IDEGRENDSZERE A gerincvelő funkciója (1)Input: receptorokból származó információ továbbítása az agy felé Output: információ továbbítása az agy felől, vagy közvetlen „átkapcsolás” révén Autonóm vagy környéki idegrendszer Szimpatikus idegrendszer: törzsi idegek Neurotranszmitterek: adrenalin, noradrenalin Paraszimpatikus idegrendszer: cranialis és caudalis idegek Neurotranszmitter: acetilkolin

95 A HALAK ÉRZÉKSZERVEI BŐR: receptív funkció ÍZÉRZÉKELÉS, ÍZLELŐBIMBÓK: íz érzékelés nem kiemelt fontosságú halaknál Receptorok: szájüregben és szájat körülvevő bőrben Kemoreceptor arcidegek  medulla oblongata  szaglólebeny SZAGÉRZÉKELÉS : szerepe halaknál kérdéses Függ: a szaglószerv aktív receptív felületétől Kemoreceptor  afferens idegek  I. idegtörzs  agy

96 A HALAK ÉRZÉKSZERVEI

97 A HALAK ÉRZÉKSZERVEI HALLÁS ÉS EGYENSÚLYOZÁS : belső fül (ampulla) Mechanoreceptorok (ampullák falában)  mechanikai ingerek ( 100 Hz –pontyfélék)  VIII. agyideg  jel-sorozat frekvencia változás  medulla oblongata  te-lencephalon  thalamus LÁTÓSZERV ÉS LÁTÁS Szem (retina)  idegimpulzusok  n. opticus  agy Látóideg  hipothalamus  tobozmirigy

98 A HALAK ÉRZÉKSZERVEI OLDALVONAL RENDSZER: kiemelt fontosságú Receptor: dinamikus mechano receptor – alacsony frek- venciájú hullámokra reagál Kettős funkciója van: közeg (vízáramlás) vibrációja hangérzékelő (magas frekvencia) Neuroepithelialis érzősejt  afferens idegek IX. és X. idegtörzsek  agy Neuromast struktúra: folyamatos spontán idegimpulzusok ( Hz) („vivő” frekvenciaként funkcionál) külső stimulus által indukált „jel” frekvencia (a „jel” megléte, de annak hiánya is információ)

99 A HALAK ÉRZÉKSZERVEI

100 AZ EMÉSZTÉSI FOLYAMATOK ÉLETTANA
EMÉSZTÉS: a táplálóanyagok felszívódásra alkalmas formába történő átalakítása a szervezet saját enzimjei által Emésztőrendszer: Garatüreg és nyelőcső: mukozus nyálka  feltárás kezdete Gyomor: cardia mirigyek  mukozus nyálka termelés pylorus mirigyek  gyomornedv termelés Pylorus függelék(ek): ragadozó halaknál – emésztőenzim termelés Vékonybél: hossza és egyes szakaszainak megoszlása a táplálék minőségének függvénye Egysejtű mirigyek: enzim kiválasztás illetve tárolás !

101 AZ EMÉSZTÉSI FOLYAMATOK ÉLETTANA
Máj vagy hepatopancreas Funkciói: - epetermelés - Kupffer-féle sejtek (RES rendszer részei) Exokrin pancreas: Funkciói: - pancreas nedv (hasnyál) termelés emésztő enzimek, ionok, puffer anyagok Enzim termelése (szintézis / leadás) függ: - takarmányozástól (táplálóanyag tartalom) - adaptációs időszak hossza (pl. növényevő hal – nagy fehérje tartamú takarmány – nő a proteolítikus aktivitás

102 AZ EMÉSZTÉSI FOLYAMATOK ÉLETTANA
A táplálóanyagok és azok hasznosulása Energiát (is) szolgáltató táplálóanyagok: Zsírok, szénhidrátok (rost is), fehérjék (glükoneogenezis) Energiát nem szolgáltató táplálóanyagok Víz, ásványi anyagok, vitaminok, egyéb biológiailag aktív anyagok

103 AZ EMÉSZTÉSI FOLYAMATOK ÉLETTANA
A szénhidrát emésztés enzimjei Cukorszerű szénhidrátok: - energiaszolgáltató vegyületek - glükogenetikus aminosavak Nem cukorszerű szénhidrátok: rostalkotó anyagok Cellulóz illetve hemicellulóz –saját enzimek nem bontják Plankton, baktérium  celluláz komplex  fermentáció Cellulóz  rövid szénláncú zsírsavak- ecetsav, propionsav Szénhidrátbontó enzimek termelődésének helye: pancreas, intestinum egysejtű mirigyei, pylorus függelék

104 AZ EMÉSZTÉSI FOLYAMATOK ÉLETTANA
AMILÁZ (-és  amilázok) Bontja: poliszacharidokat, elsősorban a keményítőt pH optimuma: 7,5 -8,5 hőmérséklet optimuma: 20 oC entero-pancreatikus körfolyamat: amiláz reabszorpciója az intestinum hátulsó szakaszából az egysejtű mirigye-ken keresztül. hatása: keményítő  dextrinek  maltóz MALTÁZ, SZUKRÁZ, LAKTÁZ Bontja: tri- és diszacharidokat hatása: szacharidok  glükóz és más monoszacharidok

105 AZ EMÉSZTÉSI FOLYAMATOK ÉLETTANA
A glükóz felszívódása (mmol/kg/h) ponty vékonybeléből eltérő hőmérsékletű oldatból, eltérő hőmérséklethez adaptálódott állatoknál Adaptációs Oldat hőmérséklete hőmérséklet oC oC oC 10 oC , , ,50 30 oC , , ,80

106 AZ EMÉSZTÉSI FOLYAMATOK ÉLETTANA

107 AZ EMÉSZTÉSI FOLYAMATOK ÉLETTANA

108 AZ EMÉSZTÉSI FOLYAMATOK ÉLETTANA

109 AZ EMÉSZTÉSI FOLYAMATOK ÉLETTANA
A fehérje emésztés enzimjei Fehérjebontó enzimek termelődésének helye: Gyomor, pancreas, intestinum egysejtű mirigyei, pylorus függelék Proteáz aktivitás függ: vízhőmérséklettől (47-66 % eltérés) PEPSZIN – széles spektrumu savanyú proteáz Bontja: polipeptid láncot (hidrofób maradékot képez) pH optimuma: 1,8 – 2,2 hőmérséklet optimuma: kevéssé hőmérséklet függő

110 AZ EMÉSZTÉSI FOLYAMATOK ÉLETTANA
TRIPSZIN – szerin proteáz Bontja: polipeptid láncot a karbonil csoportnál - termék: oligopeptidek és dipeptidek pH optimuma: 6,5 – 7,0 Nyers hüvelyes magvak (pl szója) szerin proteáz inhibitorai gátolják működését KIMOTRIPSZIN – szerin proteáz Bontja: polipeptid láncot az aromás aminosavaknál - termék: oligopeptidek, dipeptidek, aminosavak pH optimuma: 6,5 – 7,2 Nyers hüvelyes magvak (pl szója) szerin proteáz inhibitorai működését gátolják

111 AZ EMÉSZTÉSI FOLYAMATOK ÉLETTANA
KARBOXI PEPTIDÁZOK – cink metalloenzimek Bontja: fehérjéket ill. peptideket a karboxi-terminális oldalon – aminosavakká Szubsztrátjaik: L-aminosavak szabad -karboxi csoporttal a C-terminális pozícióban pH optimuma: 6,7 – 7,2 Aktivitását a cink hiánya csökkenti. AMINOPEPTIDÁZOK Bontja: fehérjéket ill. peptideket az N-terminális oldalon – aminosavakká Szubsztrátjaik: L-aminosavak szabad amino csoporttal az N-terminális pozícióban pH optimuma: 6,5 – 7,5

112 AZ EMÉSZTÉSI FOLYAMATOK ÉLETTANA

113 AZ EMÉSZTÉSI FOLYAMATOK ÉLETTANA
A zsíremésztés enzimjei Zsírbontó enzimek termelődésének helye: pancreas, intestinum egysejtű mirigyei, pylorus függelék (+ planktonikus élőlényekkel felvett lipáz) A lipáz is reabszorbeálódhat az egysejtű mirigyeken át LIPÁZ Bontja: zsírok  zsírsavak + glicerin pH optimuma: 6,5 – 7,5 Zsírbontás hatékonysága a zsírcseppek méretétől függ Ha a granulum mérete  0,5 m bontás nélkül is felszívódik Emulgeáló hatás: epesavas sók (kólsav, dezoxikólsav)

114 AZ EMÉSZTÉSI FOLYAMATOK ÉLETTANA
Az emésztőenzimek de novo szintézisének intenzitása függ aktuális anyagcsere intenzitástól külső környezet - vízhőmérséklet életkor (bélcsatorna fejlettsége és hossza) Az emésztőenzimek hidrolítikus aktivitása függ külső környezet – vízhőmérséklet szubsztrát jelenléte pH érték  takarmány jelenléte vagy hiánya (pl. pisztráng gyomor pH értéke: takarmány nélkül: 5,5-5,7  takarmánnyal: 2,6-2,8)

115 AZ EMÉSZTÉSI FOLYAMATOK ÉLETTANA
Emésztőenzimek működésének hatásfoka függ Idő tényező: a takarmány részeknek meghatározott ideig az enzim működéséhez optimális bél- szakaszban kell tartózkodnia A gastrointestinalis rendszer perisztaltikájának sebessége (transit idő) függ az aktuális hőmérséklettől (+10 oC hőmérséklet  perisztaltika sebessége 2 x)

116 AZ EMÉSZTÉSI FOLYAMATOK ÉLETTANA
GYOMORNEDV ELVÁLASZTÁS SZABÁLYOZÁSA Humorális – Neurális + Hormonális szabályozás takarmányrészek mechanikai hatása a gyomor falán gasztrin elválasztás  gyomornedv szekréció  takarmányrészek mechanikai hatása a vékonybél falán csökkenő pH érték a vékonybél proximális szakaszában enterogasztron elválasztás gasztrin elválasztás gátlása  gyomornedv szekréció 

117 AZ EMÉSZTÉSI FOLYAMATOK ÉLETTANA
PANCREASNEDV ELVÁLASZTÁS SZABÁLYOZÁSA Humorális – Neurális + Hormonális szabályozás csökkenő pH érték a vékonybél proximális szakaszában enterogasztron szint növekedése szekretin elválasztás  pancreasnedv szekréció 


Letölteni ppt "HALÉLETTAN MÉZES MIKLÓS SZENT ISTVÁN EGYETEM"

Hasonló előadás


Google Hirdetések