Könyvtárinformatika.

Könyvtárinformatika

Könyvtárinformatika témakör
A szöveg és jellemzői Könyvtárinformatika témakör

Szöveges dokumentumok előfordulása
Szövegek előfordulása Szinte az élet minden területén találkozunk különböző szövegekkel, mindennapjainkban folyamatosan feltűnnek a szöveges dokumentumok.

Szövegek típusai: Hagyományos, nyomtatott formában létező szövegek Elektronikus formában létező szövegek

Fizikai megjelenés szerint: I. Könyvek Sajtótermékek Térképek Kották Szabadalmak Tervdokumentáció Kisnyomtatványok Adminisztratív anyagok stb.

Fizikai megjelenés szerint: II. Levelek Iratok Tájékoztatók Útmutatók Szabályzatok Prospektusok Jelentések Plakátok stb. Eligazító táblák

Fizikai megjelenés szerint: III. Feliratok (pl. film) SMS üzenetek -ek, Hírlevelek Honlapok E-book-ok Kivetített reklámok Hívószámok Stb. E szövegek olvasásához szükség van valamilyen elektronikus eszközre!

Előfordulás helyszíne szerint: Államháztartás Törvényhozás Szolgáltatások Kereskedelem Oktatás Egészségügy Ügyfélszolgálat Szórakozás Könyvtár Könyvesbolt Újságárus Nyomda Hivatalok Intézmények Üzletek, irodák Internet stb.

Szövegeket létrehozó eszközök: I.

Szövegeket létrehozó e-eszközök: II.

Szövegek főbb hordozói: I. agyagtábla papirusz pergamen papír

Agyagtábla: Az ókorban sok helyütt agyagtáblára írtak (rajzoltak). Akkoriban még képírás volt jellemző, olyan betűk, melyek a korábbi rajzokból, képekből egyszerűsödtek le. Valamilyen vésőeszközzel belevésték az agyagba a szöveget, majd miután kész lett kiégették az agyagot és ezáltal maradandó „dokumentumot” kaptak. Az agyagtábla feladata volt rögzíteni a meglévő ismereteket, összegyűjteni, megőrizni a kor tudásanyagát. Ebben a formában el lehetett tárolni a szövegeket. Vigyázni kellett viszont rájuk a törékenység miatt.

Eblai agyagtáblakönyvtár:
A legrégebbi agyagtáblakönyvtár az Észak-szíriai Ebla városában jött létre Kr. e. 2500–2250 között. Királyi levéltár, könyvtár volt. Feltárások során 16 ezer agyagtáblát találtak benne a régészek, melyek közül 6 ezer tábla épen megmaradt. Az eblai könyvtár anyagának 90%-a gazdasági és adminisztratív dokumentum, a többi 10%-a tudományos anyag: az eblai, sumér tudomány termékei, lexikális szövegek, állatok listái, szótárak, illetve eblai nyelven írt költői alkotások (versek, varázsszövegek, istenekhez szóló himnuszok és közmondás gyűjtemények).

Papirusz, papirusztekercs:
Az egyiptomiak eleinte kőbe, fába, elefántcsontba vésték írásukat. A Nílus mentén sok nád és papirusz sás volt, ezt kihasznál- ták és ez terjedt el a mindennapi életben az íráshoz. Csak itt termett a papirusznövény ezért világmonopólium volt Egyiptom, igen megkérték a papirusz árát. Az egyiptomiak papirusztekercsekre írták a könyveket is. (Kr. e. 3. század)

Alexandriai Könyvtár:
A legnagyobb papirusztekercs könyvtár Alexandriában volt, Ptolemaiosz alapította Kr. e. 3. században. A görög műveltség minden irodalmi és tudományos értéke együtt volt itt, több százezer tekercsből állt a könyvtár, ez volt az ókori világ legnagyobb könyvtára. Az állomány 250 éven át gyarapodott, Kr. e. 43-ban kigyul- ladt, ezután még sok értékes könyv megmaradt, később viszont ezek is elpusztultak, a keresztények pusztították el. Jóval később, 1750-től az ásatások alkalmával sok papirusztekercset találtak meg.

Pergamen: A papirusz mellett Kr. e. 2. században a görögöknél feltűnt az írás újabb hordozó anyaga, a pergamen. Az egyiptomi kormány betiltotta a papiruszkivitelt, ezután kezdtek a görögök pergament használni az íráshoz. A kikészítés módját nem a görögök találták ki, viszont a pergament ők alkalmazták először nagyobb mennyiségben az írás anyagául. A pergament főleg juh- és kecskebőrből készítették. Cserzetlen, szőrtelenített állati bőrből készült fehérített, vékonyított, kétoldalas írásra is alkalmas lap.

Pergamoni Könyvtár: A görög városok és a Közel-Kelet kereskedelmének nagy része ekkor a Pergamon nevű görög városon keresztül bonyolódott le. II. Eumenész könyvtárat alapított Pergamon városban és versengeni kezdett a könyvgyűjtésben Alexandriával. Gyorsan meggazdagodott a város és az uralkodó nagy hévvel gyűjtötte a kéziratokat. Úgy akart felülkerekedni, hogy több pénzt kínált egy műért, mint az Alexandriai Könyvtár. Az egyiptomiak emiatt tiltották be a papiruszkivitelt, így a görögöknek más hordozóanyagot kellett kifejleszteni.

Papír: A kínaiak kezdetben csontokat, bambuszrudakat használták az íráshoz, majd pedig selymet. Kr. u. 105-ben kezdtek papírt készíteni. A papír faháncsból, kenderből és rongyból készült. Soká- ig kézzel készítették, rongyokból préselték, majd kitették száradni, száradás után enyvvel vagy keményítővel kezelték. A papír rövid idő alatt kiszorított minden más írásra, szöveg megjelenítésre használt anyagot, de sok idő telt el, míg más népek tudomást szereztek a papír feltalálásáról.

A papír terjedése: 1. 750 körül a mongolok és az arabok ellesték a papírgyár- tást, ettől kezdve terjedt tovább más népekhez is: Olaszország XIV. század - Franciaország Németország és a többi nyugati állam Magyarországról csak 1520 körül van hiteles adat, ismert a nagyszebeni, a brassói és a kolozsvári papírmalom. Az európaiak először kételkedtek a papír tartósságában.

A papír előállítása: 2. A papírszükséglet emelkedett, hulladékrongy egyre kevesebb volt, ezért pótanyagot kellett találni. 1840-ben jutottak el a fához (cellulóz előállítása), mely a papír legfontosabb nyersanyaga lett. A papírgyártást is gépesítették: Az első síkszitás papírgyártó gépet 1799-ben találták fel, ezzel már vég nélküli papír jön létre. 1820-ban szárítóhengert is építettek, ma meg már gépóriások készítik a papírt.

Szövegek főbb e-hordozói: II. háttértárak „Internet felhő” monitorok, kijelzők

A szövegek veszélyei: 
Vigyázz! Nehogy így járj Te is!

Amit megtanultunk… Vázlat A szöveg és jellemzői Szövegek előfordulása Szövegek típusai Szövegek fizikai megjelenés szerint Szövegek az előfordulás helyszíne szerint Szövegeket létrehozó eszközök Szövegeket létrehozó e-eszközök Szövegek főbb hordozói Szövegek főbb e-hordozói

Amit megtanultunk… Alrészek Szövegek főbb hordozói Agyagtábla Eblai agyagkönyvtár Papirusz, papirusztekercs Alexandriai Könyvtár Pergamen Pergamoni Könyvtár Papír A papír terjedése A papír előállítása

Könyvtár fogalmi meghatározása I. A könyvtár nagyobb mennyiségű dokumentumok rendszerezett gyűjteménye, egy meghatározott gyűjtőkörnek megfelelően gyűjti a dokumentumokat.

Könyvtár fogalmi meghatározása II. A könyvtár kulturális felhalmozó és közvetítő intézmény, feladata az eddig felhalmozott tudásanyagot továbbítani az utókornak. Tudományos, kulturális és közhasznú ismeretek anyagát fogadja magába.

Könyvtár fogalmi meghatározása III. Könyvtár csak a dokumentumok, a felhaszná-lók és a könyvtárosok hármas egységében létezhet; nem önmagában, hanem bonyolult nemzeti és nemzetközi rendszer részeként.

A könyvtár fő funkciói, feladatai Különböző dokumentumokból gyűjteményt hoz létre (fontos a célszerűség). A beszerzett dokumentumokat (formailag és tartalmilag) feldolgozzák. Elhelyezik a dokumentumokat és megfelelően tárolják azokat. Rendelkezésre bocsátják a könyvtár állományát, elérhetővé teszik, közreadják. Különböző szolgáltatásokat nyújtanak.

Könyvtártípusok Könyvtárinformatika témakör

Könyvtártípusok Nemzeti Könyvtár Szakkönyvtár Felsőoktatási Könyvtár Közkönyvtár Megyei Könyvtár Városi Könyvtár Települési Könyvtár Iskolai Könyvtár (Egyházi könyvtár)

Könyvtártípusok példákkal Magyar Nemzeti Könyvtár Országos Széchényi Könyvtár - OSZK

Könyvtártípusok példákkal Második Nemzeti Könyvtárunk Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár DEENK

Könyvtártípusok példákkal Országos szakkönyvtárak: I. Országos Széchényi Könyvtár (1802) Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ (1826) Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár (1867) Országgyűlési Könyvtár (1869) Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (1876)

Könyvtártípusok példákkal Országos szakkönyvtárak: II. BME Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (1883) Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (1902) Országos Idegen Nyelvű Könyvtár (1947) Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ (1948)

Könyvtártípusok Felsőoktatási könyvtárak fajtái: Tudományegyetemi könyvtár Szakegyetemi könyvtár Főiskolai könyvtár Kari könyvtár Tanszéki, intézeti könyvtár

Könyvtártípusok példákkal Főbb hazai felsőoktatási könyvtárak: Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtári Szolgálat Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár Semmelweis Egyetem Központi Könyvtár Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtár Közszolgálati Egyetem Központi Könyvtára stb.

Könyvtártípusok példákkal Közkönyvtárak: I. Megyei könyvtárak: Méliusz Juhász Péter Könyvtár (Debrecen) Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár (Nyíregyháza) Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár és Művelődési Intézet (Szolnok) Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba) stb.

Könyvtártípusok példákkal Közkönyvtárak: II. Városi könyvtárak: Méliusz Juhász Péter Könyvtár (Városi Könyvtári Hálózat - Debrecen) Kovács Máté Városi Művelődési Központ és Könyvtár (Hajdúszoboszló) Gonda Ferenc Városi Könyvtár (Kaba) Ady Endre Művelődési Központ és Városi Könyvtár (Nádudvar) stb.

Könyvtártípusok példákkal Közkönyvtárak: III. Települési könyvtárak: Diószegi Lajos Általános Iskola és Községi Könyvtár (Hajdúszovát) Községi Könyvtár (Ebes) Községi Könyvtár (Nagyhegyes) stb.

Könyvtártípusok Iskolai könyvtár: Könyvtárlátogatás… Könyvtártípusok témakörben bővebb információ itt:

Könyvtárak csoportosítása Hozzáférhetőség szerint: Nyilvános könyvtár Korlátozottan nyilvános könyvtár Zárt könyvtár Tulajdonjog szerint: Magánkönyvtár  Közkönyvtár  Egyházi könyvtár Nagyságrend szerint: Kiskönyvtár - 10 ezer állományegységig Közepes könyvtár - 10 ezer-100 ezer között Nagykönyvtár ezer felett

Könyvtári szolgáltatások
Könyvtárinformatika témakör

Mit csinálhatunk a könyvtárban? Olvashatunk… Könyveket, napi- és hetilapokat, folyóiratokat Számítógépezhetünk… Játék, tanulás, csevegés, netezés, szórakozás Tanulhatunk… Iskolába, tanfolyamra, munkához, önszorgalomból Szórakozhatunk… Előadáson, kiállításon, barátokkal… Informálódhatunk, tájékozódhatunk… Adattárakból, közérdekű adatokról stb.

Könyvtári szolgáltatások Regisztrációhoz kötött: Beiratkozás Kölcsönzés, hosszabbítás Előjegyzés, előkészítés Felhasználóképzés Helyben olvasás Számítógép-, Internet használat Irodalomkutatás, témafigyelés Programok szervezése (versenyek, vetélkedők, előadások, foglalkozások)

Könyvtári szolgáltatások Regisztrációhoz nem kötött: Tájékoztatás Fénymásolás, nyomtatás (ált. fizetős) WebOPAC használata Adatbázisok használata Helybenhasználat Számítógép-, Internet használat Programok szervezése (könyvbemutatók, kiállítá- sok, Író-olvasó találkozók, kézműves foglalkozás)

Könyvtárak gyűjtőköre

Könyvtárak fő gyűjtőköre I. Nemzeti könyvtár: Hungarikumok gyűjtése: Magyarország területén megjelent dokumentumok, külföldön, magyar nyelven megjelent dok.-ok, magyar szerzőtől megjelent dokumentumok, magyar vonatkozású dokumentumok. További anyagok gyűjtése: Magyar irodalomtudomány, történelemtudomány, könyvtártörténet, könyvtárügy dokumentumai. Magyarországon keletkezett sajtótermékek kötelespéldány gyűjtése.

Könyvtárak fő gyűjtőköre II. Szakkönyvtárak: gyűjteményüket az adott tudo- mányterület vagy tudományág irodalma adja. Céljuk az adott témában a legkorszerűbb, legfrissebb információs anyagokat összegyűjteni. Felsőoktatási könyvtárak: az adott egyetemen, főiskolán oktatott tárgyak tanulmányozásához és kutatásához szükséges irodalmat gyűjtik, van, hogy szakkönyvtári funkciót is ellátnak.

Könyvtárak fő gyűjtőköre III. Közkönyvtárak: sokoldalú szerepkörük van - mindenkit ki kell tudniuk szolgálni, minden felmerülő igényt. (Oktatás, továbbképzés, tudományos-, gazdasági- és közérdekű információszolgáltatás, helytörténeti gyűjtés, etnikai kisebbségi ellátás, kórházi ellátás, szórakozás, hobbi stb.) Iskolai könyvtárak: gyűjteményük elsősorban az iskolában oktatott tananyaghoz kapcsolódik. Kiszolgálja az iskola diákjait és pedagógusait.

Könyvtári katalógusok

Dokumentumok feltárása I. Katalógus: görög eredetű szó, jelentése felsorolás, jegyzék. A katalógus segítségével a könyvtár állományá- ban lévő dokumentumokat tárjuk fel formai és tartalmi ismérvek szerint. A könyvtári katalógus egy eszköz, mely a könyvtár állományáról tájékoztat, a könyvtárban lévő dokumentumok sokoldalú visszakeresését teszi lehetővé.

Dokumentumok feltárása II. A könyvtári katalógus egyidős a könyvtárak kialakulásával. A katalógusok tartalma, adataik mennyisége folyamatosan változott az idők folyamán. Kezdetben a dokumentum kezdőszavait, majd címét tartalmazta a katalógus, de idővel egyre több adatot kívántak rögzíteni. Ez szükségessé tette az adatok sorrendjének és formájának meghatározását, ami szabványokban valósul meg. (ISBD, MSZ, MARC)

Könyvtári katalógusok típusai Hagyományos katalógus Elektronikus katalógus

Hagyományos katalógusok típusai Leíró katalógus: Formai jegyek alapján szerzői és cím szerinti betűrendben felsorolja a könyvtárban található dokumentumokat, feladata a szerző és cím szerinti tájékoztatás. Tárgyszókatalógus: Tartalmi jegyek alapján, a dokumentumokhoz rendelt tárgyszavak betűrendjében sorolja fel a könyvtárban található dokumentumokat, feladata a tartalom, téma szerinti tájékoztatás. Szakkatalógus: mesterséges információkereső nyelv (ETO – Egyetemes Tizedes Osztályozás) segítségével valósítja meg a dokumentumok tartalmi feltárását, feladata a tartalom, téma szerinti tájékoztatás.

Feladat Keresd meg az interneten az ETO főosztályait (0-9) és írd le a füzetedbe azokat az alábbi minta szerint: ETO főosztályai: 0 – Általános összefoglaló művek 1 – Filozófia. Pszichológia stb. Segítség itt:

Cédulakatalógus Nemzetközi szabványra épül, mérete 125 x 75 mm.

Elektronikus katalógusok OPAC: Nyilvános elérésű elektronikus katalógus, amelyben a felhasználó egy terminálon (pl. számítógépen) keresztül keres. (Online Public Access Catalog) Napjainkban a könyvtárak állományát az eddigieknél jóval korszerűbben, nagyobb mélységben kell feltárni, az információkat gyorsabban kell eljuttatni a felhasználókhoz. Ebben segítenek az integrált könyvtári rendszerek. Az IKR egy számítógépes program, mely automatizálja a könyvtári munkafolyamatokat. IKR moduljai: gyarapító modul  katalógus modul (OPAC) katalogizáló modul  időszaki kiadványok modulja kölcsönzési modul

Integrált könyvtári rendszerek Amicus  Corvina  HunTéka Szikla  Szirén stb. További információ itt: Évfolyamonkénti bontásban, 7. osztály, azon belül Könyvtárinformatika téma!

Ismerkedés webOPAC-okkal Keressünk különböző katalógusokban! OSZK DEENK Méliusz Iskolai OPAC Stb. Feladat: Keresd meg a 7. osztályos ajánlott irodalmakat a különböző e-katalógusokban! Tanulmányozd a találati halmazokat!

Amit megtanultunk… Vázlat Könyvtár Könyvtár fogalmi meghatározásai A könyvtár fő funkciói, feladatai Könyvtártípusok Könyvtártípusok példákkal Könyvtárak csoportosítása Könyvtári szolgáltatások Mit csinálhatunk a könyvtárban?

Amit megtanultunk… Vázlat Könyvtárak gyűjtőköre Az egyes könyvtártípusok fő gyűjtőköre Könyvtári katalógusok Katalógus jelentése, funkciója A hagyományos és az elektronikus katalógusok Hagyományos katalógusok típusai A cédulakatalógus felépítése Elektronikus katalógusok és az IKR Keresés webOPAC-okban

Dokumentum Könyvtárinformatika témakör

Dokumentum fogalma A dokumentum szó a latin docere (tanítani, oktatni) szóból származik. A dokumentum önálló információ egység vagy önálló szellemi termék, célja az információ közlése, a tudás átadása, továbbadása. A dokumentumokat több szempont szerint feloszthatjuk.

Dokumentumok felosztása I. Megjelenési forma szerint: Nyomtatással készült dokumentumok (nyomdai úton sokszorosítják, nem változtatható, kézzelfogható) Elektronikus úton előállított dokumentumok (számítógépen tárolt, könnyen átalakítható, rengeteg másolat készíthető, nem kötődik egy megjelenési formához; különböző elemekből tevődnek össze: szövegek, képek, hangok, videók)

Dokumentumok felosztása II. Formai sajátosságok szerint: Látható (vizuális) dokumentumok Írásos (írásjelekkel, jelrendszerrel rögzített szövegek, kották) Ikonográfiai (képek, fotók, térképek, filmek stb.) Plasztikus (háromdimenziós alkotások: szobrok, érmék stb.) Hallható (auditív) dokumentumok (hangszalag, hanglemez, kazetta, CD stb.) Tapintható (taktilis) dok.-ok (Braille-írással készült könyvek)

Dokumentumok felosztása III. Megjelenés gyakorisága szerint: Eseti (egyszeri megjelenésű, befejezett, lezárt dokumentumok, egy vagy több kötetből állnak) Monográfiák (egykötetes könyv, pl. regény, szótár stb.) Poligráfiák (többkötetes könyv, pl. húszkötetes lexikon) Folytatódó (periodikusan megjelenő dokumentum, egymást követő részegységekből állnak) Időszaki kiadványok (pl. hírlapok, folyóiratok) Sorozatok (pl. Diákkönyvtár sorozat)

Dokumentumtípusok Könyvtárinformatika témakör

Példa dokumentumtípusokra

Dokumentumtípusok Írásos dokumentumok Könyvek  Időszaki kiadványok Egyéb szöveges dokumentumok Kép-, hangrögzítéses dok.-ok, mikroformák Térképek  Hangdokumentumok Kották  Videodokumentumok Képek, fotók  Mikroformátumú dok.-ok Digitális (elektronikus) dokumentumok Hipertext  Multimédia

Dokumentumtípusok Írásos dokumentumok: Könyvek 48 oldalnál nagyobb terjedelmű nyomdatermék, mely két fedőlapból és rögzített belső lapokból áll. Időszaki kiadványok Előre meg nem határozott időtartamra tervezett kiadvány, mely egymást követő részegységekből áll, számozásuk vagy egyéb megjelölésük különbözteti meg őket egymástól. Egyéb szöveges dokumentumok Azon írásos dokumentumok, melyek nem könyvek és nem időszaki kiadványok.

Dokumentumtípusok Könyvek: Szépirodalmi könyvek: Regények Novelláskötetek Verseskötetek Mesekönyvek stb. Szakirodalmi könyvek: Ismeretterjesztő könyvek Tankönyvek Kézikönyvek Lexikonok Enciklopédiák Szótárak

Dokumentumtípusok Időszaki kiadványok: Hírlap (naponta, hetente megjelenő kiadványok, céljuk az aktuális esemé-nyekről való tájékoztatás) Pl.: Népszabadság, Hajdú-Bihari Napló, Blikk (napi), HVG, 168 óra, Nők lapja, Képes sport (heti) Folyóirat (részegységeik meghatározott időközönként - havonta, negyed- évente - jelennek meg, céljuk az adott szakterület legújabb eredményeinek a közlése) Pl.: Természet Világa, Süni, Abacus, Auto-motor sport, Bravo stb. Évkönyv (intézmények, testületek adják ki az adott időszakban végzett mun- kájuk eredményeiről) Pl.: Hőgyes Évkönyv, Meteor Csillagászati Évkönyv stb. Sorozat (valamilyen szempont miatt összetartozó dokumentumok, például egy szerző művei sorozatként kiadva, vagy folytatásban megjelenő történetek) Pl.: Jókai összes művei, Harry Potter, Gergő, Mi micsoda?, Fiúk kizárva stb.

Feladat Tudj konkrét példákat az alábbiakra! Lexikon Enciklopédia Egynyelvű szótár Többnyelvű szótár Napilap Hetilap Folyóirat Sorozat

Dokumentumtípusok Kép-, hangrögzítéses dok.-ok, mikroformák: Térképek (a föld vagy más égitest ábrázolása jelekkel) Kották (zeneművek hangjegyírással készült formája) Képek, fotók, reprodukciók (valamilyen képi megjelenés) Hangdokumentumok (valamilyen hang, zene) Videodokumentumok (valamilyen mozgókép és hang) Mikroformátumú dokumentumok (szöveges vagy képi információkat tartalmazó dokumentumok, melyek erős kicsinyítéssel készülnek, szabad szemmel nem olvashatók, speciális olvasókészülék szükséges hozzájuk)

Dokumentumtípusok Digitális dokumentumok: Hipertext: Kapcsolat van az egyes elemek között (link). Az összekapcsolt információk lehetnek szövegek, képek, hangok, videók is. A hipertext rendszer egy enciklopédiához hasonlít, több irányban lehet benne közlekedni, nincs előre meghatározott útvonal. Multimédia: Latin eredetű szó, jelentése multi=sok, média=valami között. A multimédia képek, hangok, szövegek együttese, számítógép vagy valamilyen e-eszköz kezeli őket a felhasználó irányításával, interaktív kezelőfelületeken.

Amit megtanultunk… Vázlat Dokumentum Dokumentum fogalma Dokumentumok felosztása (megjelenési forma-, formai sajátosságok-, megjelenés gyakorisága szerint) Dokumentumtípusok Dokumentumtípusok meghatározása és jellemzői Írásos dokumentumok Kép-, hangrögzítéses dokumentumok, mikroformák Digitális dokumentumok

Információkeresés Könyvtárinformatika témakör

Információkeresés Az információkeresés hagyományos- és elektronikus dokumentumokban, illetve adattárakban végzett keresés, amelynek célja általában a felmerülő kérdések megválaszolása. Az információkeresés egyik első lépése a megfelelő információkereső eszköz kiválasztása. Ez igen fontos lépés, mert már itt eldőlhet, hogy a keresésünk sikeres lesz-e, illetve, hogy mennyire pontos választ tudunk adni a feltett kérdésre.

Keresőkérdés I. A keresőkérdés alapvetően háromféle irányultságú lehet, vonatkozhat: bibliográfiai adatra (pl. szerző, cím, sorozat stb.) Ki írta a Harry Potter könyveket? Ki fordította magyarra a Micimackó című mesét? Milyen művei vannak Fekete Istvánnak? Miket írt Petőfi Sándor? Mely részei vannak a Mi micsoda? sorozatnak? Stb. tényszerű adatra (pl.: névre, időpontra, földrajzi helyre, életrajzi adatra, jelentéstartalomra utaló) Kik voltak az Árpád házi királyaink? Mikor és hol született Mikszáth Kálmán? Hol található Ópusztaszer? Mit jelent a korvina kifejezés? Stb. egy adott témára (pl.: természettudomány, azon belül biológia, azon belül az emberi test részei, Nobel-díjas magyarok, ‘56-os forradalom stb.) Mit tudunk Mátyás király könyvtáráról? Mi jellemző a számítógép generációkra? Stb.

Információkeresés eszközei I. Direkt eszközök: a közvetlen tájékozódást segítik, választ adnak a feltett kérdéseinkre. Lexikonok  Enciklopédiák  Szótárak Adattárak  Egy-egy szakterület kézikönyvei Teljes szövegű adatbázisok II. Indirekt eszközök: a közvetett tájékozódás eszközei, megmutatják, hogy milyen dokumentumokban keressük a választ a felvetődő kérdéseinkre. Bibliográfiák  Katalógusok  Repertóriumok Elektronikus katalógusok, adatbázisok

Direkt keresési eszközök Lexikonok: betűrendbe rendezett szócikkek alapján kereshetünk bennük. Enciklopédiák: általában tematikus, téma szerinti elrendezés- ben tartalmazzák az ismereteket. Szótárak: a szavak, kifejezések betűrendje szerint rendezettek. Adattárak: belső elrendezésük az adattár funkciójától és a feldolgozott anyagtól függ. (Lehet pl. időrend, név szerint abc) Egy-egy szakterület kézikönyvei: változatos szerkezetűek, de a tematikus, téma szerinti elrendezés a leggyakoribb. Téma részletesen itt:

Indirekt keresési eszközök Bibliográfiák: rendszerezett jegyzék. Szerkezetük változatos lehet, a betűrendtől a téma szerinti elrendezésig. (A hangleme- zekről, audió CD-kről készült bibliográfiát diszkográfiának nevezzük.) Katalógusok: a könyvtár gyűjteményéről tájékoztatnak. Az állományt alkotó dokumentumok adatait közlik és lehetővé teszik a dokumentumok visszakereshetőségét. Repertóriumok: időszaki kiadvány tartalmi feltárása. Általában időrendi sorrendben tárja fel a sajtótermékeket. Adott lapban megjelent cikkek, tanulmányok adatait közli . Téma részletesen itt:

Keresés direkt és indirekt eszközökben Keresés direkt eszközökben Keresés lexikonokban… Keresés enciklopédiákban… Keresés szótárakban… Keresés adattárakban… Keresés indirekt eszközökben Keresés katalógusban… Keresés bibliográfiában… Referáló lapok… Feladat: téma áttanulmányozása itt:

Amit megtanultunk… Vázlat Információkeresés Információkeresés fogalma Információkeresés eszközei Direkt keresési eszközök Indirekt keresési eszközök Keresés direkt és indirekt eszközökben

Keresés az interneten Könyvtárinformatika témakör

Könyvtárak, gyűjtemények a neten I. Magyar Elektronikus Könyvtár - MEK mek.oszk.hu OSZK Digitális Könyvtár - OSZK DK oszkdk.oszk.hu E-korvinák Jeles Napok (ünnepek, évfordulók) jelesnapok.oszk.hu j

Könyvtárak, gyűjtemények a neten II. Petőfi Irodalmi Múzeum - PIM Névtér, irodalmi adattárak Irodalmi évfordulók Digitális Irodalmi Akadémia - DIA j

Könyvtárak, gyűjtemények a neten III. Virtuális Kiállítások mek.oszk.hu/html/kiallitas.html Digitális Képarchívum keptar.oszk.hu Magyar Digitális Képkönyvtár Képzőművészet Magyarországon j

Könyvtárak, gyűjtemények a neten IV. Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Film-intézet: központi online felületen teszik közzé az összegyűjtött, digitalizált és feldolgozott értékeket Kultúrkincs digitalizálva: bemutatja a magyar kulturális örökséget egységes formában j

Könyvtárak, gyűjtemények a neten V. Nemzeti Audiovizuális Archívum: célja a magyar közszolgálati csatornák, és a két legnagyobb kereskedelmi csatorna magyar gyártású és magyar vonatkozású televíziós, illetve rádiós műsorszámainak összegyűjtése, megőrzése és kezelése. j

Tanulást segítő anyagok a neten I. j

Tanulást segítő anyagok a neten II. j

Amit megtanultunk… Vázlat Keresés az interneten Könyvtárak, gyűjtemények a neten: OSZK szolgáltatásai PIM szolgáltatásai Virtuális Kiállítások a neten Digitális Képarchívumok a weben Magyar Digitális Képkönyvtár Képzőművészet Magyarországon portál MANDA, NAVA Tanulást segítő oldalak: Sulinet, Mozaik

Számonkérés Forma és időpont: A számonkérés írásban történik teszt formájában számítógépes megoldással az őszi szünet után. Tananyag: A könyvtárinformatika témakörben az órákon elhangzot-tak, továbbá az ebben a prezentációban lévő anyagok, illetve az internetes hivatkozásokon elérhető tartalmak. További információk: Gyakorlásnak: sulinet tudásbázisában az Informatika tantárgy Könyvtárinformatika témakör tesztkérdései!

Számonkérés Segédeszköz: Semmilyen segédeszköz (jegyzet, puska, padszomszéd, stb.) NEM használható! Kizárólag az egyéni tudás számít!!! Értékelés: Az elért pontszám alapján a százalékos arány szerint: 80% felett 5, 60% felett 4, 40% felett 3, 25% felett 2, alatta 1 Meg nem engedett eszköz használata esetén elégtelen kerül beírásra a naplóba a számonkérés eredményeként! Meglévő kis ötös felhasználható a jobb jegyért 1-5 pontérték hiányzása esetén.

Eredményes felkészülést Mindenkinek!!! Jó jegyet szeretnék adni a csoport minden tagjának, így taaaaannuuuljaaatooook!  Kérdés esetén elértek a címen. Összeállította: Sándor Judit (HEG)

Felhasznált irodalom I. Kokas Károly, Dr.: Könyvtárhasználat : tankönyv, Szeged, Mozaik Kiadó, 2007, 64 p., azonosító MS-2153 Kokas Károly Dr., Rozgonyi-Borus Ferenc: Informatika 7. : tankönyv - számítástechnika és könyvtárhasználat, Szeged, Mozaik Kiadó, 2013, 120 oldal, azonosító MS-2147 konyvtar.hu oldalon lévő wiki témához kapcsolódó szócikkei (2013. október 22.) Könyvtárhasználat tananyag az Öveges Oktatási Portálon ( október 22.) Könyvtárinformatika tananyag a sulinet tudástárában (2013. október 22.)

Felhasznált irodalom II. Méliusz Juhász Péter Könyvtár honlapon a Városi könyvtár részen belül a Gyerekeknek készült Könyvtári ismeretek oldalak (2013. október 22.) Wikipédia – A szabad enciklopédia: Könyvtár szócikk ( október 22.) Wikipédia – A szabad enciklopédia: Agyagtábla-könyvtárak szócikk (2013. október 22.) Wikipédia – A szabad enciklopédia: Papirusz szócikk (2013. október 22.) Wikipédia – A szabad enciklopédia: Pergamen szócikk (2013. október 22.)

Könyvtárinformatika.

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Könyvtárinformatika."— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

Könyvtárinformatika.

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Könyvtárinformatika."— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés