Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Károlyi palota Budapest Károlyi Mihály utca /korábban Kecskeméti, Egyetem utca/

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Károlyi palota Budapest Károlyi Mihály utca /korábban Kecskeméti, Egyetem utca/"— Előadás másolata:

1 Károlyi palota Budapest Károlyi Mihály utca /korábban Kecskeméti, Egyetem utca/

2 1837-ben, Vasquez térképének litográfiáján | Forrás:Vasquez-térkép

3

4 A klasszicista stílusú U alakú, nagy kiterjedésű mai palota többszöri átépítés eredménye. Falai között kapott helyet a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum Régészeti osztálya és a Magyar Nemzeti Múzeum textilgyűjteménye. Bonfini, Mátyás király történetírója, leírása szerint:” …a pesti mezőn, az első mérföld kőnél is van egy kerti lakja, s az szépségével a budai királyi kertivel vetélkedik.” Régészeink az azonosító leletek alapján a Károlyi, Magyar utca területére teszik az egykori vadaskert helyét. Jóval későbbi várostérkép az 1696 ban felépített új palota helyét a Kecskeméti és Hatvani kapu közelében mutatja. A palotát első formájában Kalcher Márton /Steiermark/ építette Wilfersheim Miklós élelmezési biztos számára között barokk stílusban ben Patachich Gábor kalocsai érsek Barkóczy Ferenc egri püspöknek adja el, aki nagy pompával rendezte be, a város legelőkelőbb épülete lett.1751.augusztus 4-én a Pestre látogató Mária Terézia „ legkegyelmesebb tetszését” is elnyerte. E palota erkélyén fogadta a katonaság és polgárok felvonulását. A látogatás emlékére helyeztette el Barkóczy püspök Mária Terézia és Lotharingiai Ferenc portréjait a díszterem falára ben Mayerhoffer András építész végezte az átalakításokat ban gr. Károlyi Antal ezredes vásárolta meg a palotát a hozzá tartozó kerttel és épületekkel. Az 1775.február 15-i árvíz menekültjeinek megnyitotta palotáját és udvarát.

5 1799-ben Jung János bővítette már klasszicista stílusban, majd 1831-ben Zitterbach Mátyás, 1832-ben A.P.Riegl és Hofrichter József, 1834-ben pedig Koch Henrik dolgozott átépítésén. Az első emeleten Ybl Miklós is végzett belső átalakításokat. A palota átépítése, folyamatos szépítése mellett a kert átalakításához is készültek tervek, lovardát, kuglipályát is kialakítottak. Középre kettős fasort ültettek. A századfordulón / / Károlyi József és felesége Waldstein-Wartenberg Erzsébet nyitott a pesti társasági élet felé. Vendégül látták József nádort és feleségét Alexandra Pavlovát, majd Károly főherceget, Albert királyi herceget Az 1838-as árvíz, majd Károlyi György elfogása, Haynau beköltözése a palo- tába más korszakot nyitott meg. A palota történelmi nevezetessége, hogy 1849 január 8-án itt fogták el az első felelős magyar kormány miniszterelnökét, Batthyány Lajost. A tragikus eseményt az épület Henszlmann utca felöli falára illesztett dombormű örökíti meg. Itt született Károlyi Mihály, az 1919-es első magyar köztársaság elnöke, akinek emléktáblája a palota Ferenczi István utcai oldalán látható.

6 A XX. század elején Károlyi Mihály modern fürdőszobákkal, új konyhai felszereléssel korszerűsítette a palotát, az istállók egy részének helyére autó- garázst építtetett.1928-ban a főváros vásárolta meg a palotát, itt nyert méltó elhelyezést a Fővárosi Képtár gyűjteménye. Az épület déli szárnya Wälder Gyula terve nyomán az 1931-as években nyerte el végső, az egésszel harmonizáló kialakitását.1946-ban Károlyi Mihály visszakapta az épületet, majd ünnepélyes keretek között újból felajánlotta a közművelődés javára. A család részére csupán egy lakosztályt tartottak fenn egészen 1997-ig az északi szárny végében ban megszűnt a Fővárosi Képtár, gyűjteményét a Szépművészeti Múzeum anyagához csatolták ben megnyílt az épületben az 1954-ben alapított Petőfi Irodalmi Múzeum.

7 Az emléktáblát Ispánky József ( ) szobrász készítette 1941-ben. Felirata: Gróf Batthyány Lajos miniszterelnököt a magyar függetlenség vértanúját e palotából vitték börtönbe január 8-án.

8 Károlyi Mihály gróf /Budapest 1875 – Franciaország, Vence 1955 / Készítette: Id. Kalló Viktor

9 Itt a főbejárat, ma a bal oldalon a Gondolat könyvesbolt, míg a jobb oldalon a Petőfi Irodalmi Múzeum található

10 A kapubejáratot belül impozáns oszlopok szegélyezik.

11 A palota udvara belülről. Három oldalról épület határolja, az északi részben étterem működik.

12 Az Erkélyes fehér terem falait műmárvány borítja.

13 A 2000-ben befejezett felújításnak köszönhetően öt helyiség őrizte meg eredeti kialakítását.

14 A Vörös szalonoknak nevezett termek eredeti dekorációja nem maradt meg, mennyezetük stukkódísze is elpusztult. A ma Lotz –teremnek nevezett szalon mennyezetén látható falkép már a Fővárosi Képtár idején került ide, Lotz Károly műve a Múzsákat ábrázolja.

15

16

17

18

19

20

21

22

23 Az idők során ez a terület tartozott a kalocsai érsekséghez és az egri püspökséghez is. A közel háromholdnyi területet gróf Károlyi Antal 1768-ban vásárolta meg. A kert a ma is álló palotához tartozott, innen származik az elnevezése is. A nagyközönség 1932-től látogathatja, amikor közparkká alakították át. (A kezdeti időszakban tágas francia barokk kert tartozott az épülethez, melyet kerítés választott el az épülettől) (Károlyi kert)

24 Budapest V. kerületének, a Belvárosnak egyik legszebb kertje. Területe 7625 négyzetméter, határolja a Ferenczy István utca, a Magyar utca, a Henszlmann Imre utca és a Károlyi-palota épülete. A kert egyidős a palotával, melyet ban Károlyi Antal vásárolt meg, ettől kezdve a Károlyi család tulajdonában volt, innen a kert neve, s a parkot minden bizonnyal kerítés vette körül. A XIX. században szakavatott kertész, Kopál József gondozta áprilisában Károlyi Mihály megnyitotta a kertet a főváros közönsége számára. A Tanácsköztársaság leverése után, 1928-ig ismét zárt terület. Ekkor Budapest Székesfőváros megvásárolta és 1929 nyarán Räde Károly kertészeti igazgató terve alapján átépítette, 1932 óta közkert, amit feltehetően a kerítés lebontása tett nyilvánvalóvá. A II. világháború szinte teljesen tönkretette. A palota U-alakú épülete által bezárt részen az 1940-es évek elejétől 1970-ig nyáron szabadtéri hangversenyeket tartottak. Az 1970-es években a metróépítés következtében a növényzet nagy része elpusztult, 1981-ben Kecskésné Szabó Ildikó tervei szerint újjáépítették, szép szökőkút, játszószerek készültek, de a túlhasználat megviselte a parkot ban újabb átépítés következett, a felújítás tervezője Wild László. Ez utóbbi kertépítés legfontosabb műszaki elemei a fél-önműködő öntöző berendezés és az igen szép vaskerítés, hasonló a Múzeum-kertihez, de annál magasabb és gondosabb kivitelű, tégla- és kőlábazattal ellátott.

25

26

27

28 Szalma Judit 2013 Felhasznált irodalom: Internet kép,- filmanyagaiból, PIM honlapja, Gombos Zoltán: Régi kertek Pesten és Budán Natura, Budapest,1974 Dr. Révhelyi Elemér: Az egyetem utcai volt Károlyi palota építésének története /PDF/ Kőnig Tamás: Gazdaságos épület-rekonstrukció 2012 /PDF/ Kisfilm a Palotáról


Letölteni ppt "Károlyi palota Budapest Károlyi Mihály utca /korábban Kecskeméti, Egyetem utca/"

Hasonló előadás


Google Hirdetések