Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Merre halad idén az állami energetika?

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Merre halad idén az állami energetika?"— Előadás másolata:

1 Merre halad idén az állami energetika?
Dr. Toldi Ottó főosztályvezető helyettes Klíma- és Energiaügyért Felelős Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Hölgyeim és Uraim! A Nemzeti Energiastratégia megvalósításáról szóló 77/2011.(X.14.) OGY határozat értelmében, az EU Energiaügyi és Dekarbonizációs Útitervében foglaltakkal, valamint az EU Energiahatékonysági Irányelvével szinkronban, a nemzeti érdekeket szem előtt tartó, és egyben a közös európai célrendszerbe illeszkedő magyar energiapolitika került kialakításra. Meggyőződésünk, hogy a jelenlegi magyar energiapolitika garantálni tudja hazánk biztonságos energiaellátását a gyorsan változó nemzetközi gazdasági környezetben is. Ennek a szisztematikus munkának az eredményeit szeretném önöknek bemutatni a következő 20 percben.

2 Tartalom Bevezetetés - Az állam rövid és középtávú energiapolitikai céljai II. Eredmények: - Energiatakarékosság és energiahatékonyság - Megújuló energia hasznosítás - Atomenergia, közlekedési elektrifikáció - Kapcsolódás az európai áram-, és gázpiachoz - Hazai fosszilis készletek újra felfedezése

3 Az állam rövid és középtávú energiapolitikai céljai (1-5 év)
 A rezsicsökkentés fenntarthatóságának biztosítása  Az állami energetikai portfólió konszolidálása  Hazai és nemzetközi infrastruktúra fejlesztés és piacépítés Versenyképes és diverz forrásportfólió kialakítása Erős állami tulajdonosi jelenlét  A Nemzeti Energiastratégia és a hozzá kapcsolódó cselekvési tervek időarányos teljesítése

4 Vásárlóérték paritás alapon hazánkban magas a földgáz lakossági ára
Energiapolitikai célok Vásárlóérték paritás alapon hazánkban magas a földgáz lakossági ára A Nemzeti Energiastratégia elemzése szerint a hazai energiaellátás-biztonság legkritikusabb eleme a földgáz import függőségünk (a hazai szükséglet 82%-a import) és ezen belül is az a tény, hogy az importigényünk nagy részét egy irányból a Testvériség gázvezetéken át Oroszországból fedezzük, olaj-kapcsolt áron. Bár 2010 óta egyre nagyobb a nyugati irányú piaci beszerzés aránya, a magyar piac így is erősen torzított. Ennek eredményeként 2011-ig az európai átlagárnál 22-25%-al magasabb áron vásároltuk a gázt. A hazai energetikai helyzetkép fontos és jellemző eleme, hogy hazánkban 30-40%-al magasabb a lakossági földgáz ár vásárlóerő paritás alapon mint az EU-27 átlaga vagy a németországi árak, amely elérte a kritikus szintet a lakosság teherbíró képessége szempontjából.

5 Energiapolitikai célok
A 2003-as csúcsadathoz képest 40%-al csökkent a lakossági gázfogyasztás 2011-re Ezzel összefüggésben drasztikusan, 40%-al csökkent a lakossági gázfogyasztás annak ellenére, hogy Magyarországon volt az egyik legkisebb mértékű lakossági gázár emelés a régióban. (Lásd következő ábra)

6 Energiapolitikai célok
A fenntartható lakossági energiaárak felé tett legfontosabb lépés: jól működő, versengő piac létrehozása : hazai kitermelés : keleti irányú import : nyugati irányú import : tartalék felhasználás Hazai szükséglet (Mrd m3) Forrás: REKK A fenntartható lakossági energiaárak felé tett legfontosabb lépés: egy jól működő, versengő piac létrehozása. Bár az importon belül a nyugati reláció aránya 15%-ról (2008) 50% fölé növekedett re, a magyar gázpiac további fejlesztésre szorul. A piac torzultsága (nincs megfelelő infrastruktúra az olcsóbb beszerzési források eléréshez) az egyik oka a magas lakossági gázáraknak.

7 Mi történik, ha a torzult piacot szabad piacként kezeljük?
Energiapolitikai célok Mi történik, ha a torzult piacot szabad piacként kezeljük? Szabad piacnak tekinthető az EU-27 ahol adók nélkül átlagosan 36%-al nőttek a lakossági gázárak 2010 és 2012 között (negyedévenkénti bontásban). Régiónkban a cseh és az osztrák gázszolgáltatás tekinthető leginkább szabad piacinak, a két országban az átlagos gázár emelkedés 34% volt ugyanezen az időtávon. A másik végletet képviseli Románia és Horvátország, ahol a jelentős hazai gázkitermelés stabilizálta az árszínvonalat. Az átlagos emelkedés ebben a csoportban 18%. Magyarországon a rendeletileg szabályozott gázár növekmény 16% volt 2010 és 2012 között. A 2015-ben esedékes nagykereskedelmi gázár tárgyalásunk célja a rezsicsökkentés fenntarthatóságának biztosítása. A „kialkudott” árnak biztosítania kell az energia terméklánc megfelelő működését.

8 A rezsicsökkentés fenntarthatóvá tételének legfontosabb tartalékai
Energiapolitikai célok A rezsicsökkentés fenntarthatóvá tételének legfontosabb tartalékai  Nagykereskedelmi gázárak – hosszútávú gáztárgyalások  Piacfejlesztés (versenyképes forrás és tranzitportfólió): - belföldi infrastruktúra fejlesztések - tárolók jobb kihasználása - nemzetközi infrastruktúra fejlesztések  ÁFA A rezsicsökkentés fenntarthatósága nagyban függ attól, hogy sikerül-e az európai átlagár körüli nagykereskedelmi gázárban megállapodni a Gazprommal 2015-től, és, hogy mekkora lesz a szabadpiacról beszerezhető gáz mennyisége a jövőben? Ehhez nagyon fontosak az infrastruktúrális fejlesztések. Mind a belföldiek: a HU-AT, a HU-CRO, a HU-RO és a HU-SK interkonnektorok kétirányúsítása, mind a külföldiek: vagy a Déli Áramlat, vagy a Nabucco 2020 előtt érje el Magyarországot. Így hazánk akár központi ‚hub’ szerephez is juthat a régióban. Fontos, hogy Lengyelországon és Horvátországon át be tudjunk kapcsolódni az LNG kereskedelembe is. Ezek a fejlesztések együtt vezethetnek el ahhoz a kívánatos helyzethez, hogy a nagykereskedelmi árak a valós kereslet-kínálati viszonyt tükrözzék.

9 Az állami energetikai portfólió konszolidálása
Energiapolitikai célok Az állami energetikai portfólió konszolidálása  Az MVM – E.ON tranzakció lezárása  A harmadik energiacsomag előírásai szerint az MVM készítse elő a gázszállítási cégekben való érdekeltségeinek eladását  Megfelelő előkészítés után a szándék bejelentése az EU illetékeseinek  Nagy hozzáadott értékű kereskedelmi tevékenységet (trading, kockázatkezelés, piacelemzés) végezni tudó hazai szervezet kialakítása A 2015-ben esedékes nagykereskedelmi gázár tárgyalásunk szempontjából is fontos, hogy addigra konszolidálni kell az állami energetikai portfóliót. Mit értünk ez alatt? Azt, hogy az MVM - E.ON tranzakció lezárását követően el kell dőlnie, hogy a gáz nagy- és kiskeresedelmi-, valamint a tárolási (stratégiai és kereskedelmi) tevékenység az MVM csoporton belül vagy kívül valósul-e meg. A szállítási infrastruktúra cégek mindenesetre az EU-s direktívának megfelelően nem lehetnek az MVM csoport részei.

10 Energiapolitikai eredmények
Hol tart Magyarország az európai és a nemzeti stratégiai dokumentumok tükrében? ÜHG célérték: 2020-ig 20%-os csökkentés Az 1990-es bázisévhez képest 33%-al csökkent az ÜHG kibocsátásunk, mellyel az élenjárók közé tartozunk nem csak az EU-ban, hanem globális szinten is; Megújuló energia: 2020-ig 14,6%-ra növelés Megújuló energia részesedése a primerenergia mixben a 2009-es 7,4%-ról 9,3%-ra emelkedett 2011-re; Primerenergia felhasználás: 2020-ig 10%-os csökkentés és 2012 között 10,89%-al, 1203 PJ-ről 1072 PJ-re csökkent a primerenergia felhasználásunk; A közeljövő feladatainak összefoglalása után szeretnék röviden beszámolni az eredményeinkről. Arról, hogy hogyan is állunk nemzetközi és nemzeti vállalásaink teljesítésével. Első megközelítésben a 2020-as célszámok elérése jó úton halad, megvalósíthatónak látszik. A jövőbe nézve azonban több kérdés is felmerül. Az első, hogy a jelenlegi gazdasági recesszió közepette fennálló tendenciák mennyire lesznek tarthatók akkor, ha a gazdasági növekedés beindul? Fog-e a továbbiakban is csökkenni a primerenergia felhasználás? Fenntartható marad-e az ÜHG kibocsátás eddigi intenzív csökkenése? Gazdasági növekedés mellett lépést tud-e tartani a megújuló energia előállítás a fokozódó energiaigénnyel?

11 Hol tart Magyarország a Nemzeti Energiastratégia teljesítésében?
Energiapolitikai eredmények Hol tart Magyarország a Nemzeti Energiastratégia teljesítésében? Hol tartunk: - az energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása, - a hazai megújuló energia részesedésének növelése, - a biztonságos atomenergia és az erre épülő közlekedési elektrifikáció alkalmazása, - az európai energia infrastruktúrához való kapcsolódás, - valamint a hazai szén-, lignit és szénhidrogén vagyon környezetbarát felhasználása terén? Az Energiastratégia öt eszköze: (i) energiatakarékosság, (i) megújuló energia a lehető legmagasabb arányban, (iii) a biztonságos atomenergia és az erre épülő közlekedési elektrifikáció, (iv) egységes Európai energia infrastruktúra, energiapiac és energiapolitika, és végül (v) a hazai szén-, lignit-, és szénhidrogén vagyon fenntartható, környezetbarát felhasználása. Nézzük, milyen eredményeket értünk el a megvalósításban az elmúlt két és fél – három évben?

12 A Nemzeti Energiastratégia eszközei: 1.) energiatakarékosság
Energiapolitikai eredmények A Nemzeti Energiastratégia eszközei: 1.) energiatakarékosság ● Az Energiastratégia szerint a 2010-es 1085 PJ hazai primer energia felhasználás legfeljebb 5 százalékkal növekedhet 2030-ig, azaz nem haladhatja meg az 1150 PJ értéket ● A Zöld forgatókönyv abszolút értékben is PJ - primerenergia csökkenést prognosztizál „A legbiztonságosabb és legolcsóbb energia az el nem használt energia” Primerenergia felhasználásunk valóban csökken, ben 1072 PJ volt, 2012-ben pedig 1041 PJ, azaz 44 PJ-al kevesebb mint 2010-ben. Számunkra is meglepő módon eddig a Zöld forgatókönyv mentén halad a primerenergia felhasználásunk. Primerenergia igény (PJ)

13 Lakossági, energiahatékonyságot növelő pályázati programok
Energiapolitikai eredmények Lakossági, energiahatékonyságot növelő pályázati programok Pályázat neve Évszám Támogatási keret Támogatási intenzitás Benyújtott pályázat Támogatási igény Támogatott pályázat Támogatásban részesülő lakóegység Megítélt támogatás Kifizetett támogatás (milliárd Ft) (db) LKFT Kémény 2008 40% 242 0,55 206 6 938 0,49 0,46 2009 161 0,34 142 4 048 0,30 0,18 LKFT Öko 50% 1 420 5,63 1 272 86 087 4,97 4,16 282 1,12 254 16 881 1,04 0,36 LKFT Panel 33,3% - 60% 892 14,60 729 36 180 11,18 10,69 ZBR Panel Program I. 14,00 950 14,59 916 46 402 14,03 13,14 ZBR Panel Program II. 16,70 795 29,17 352 30 129 2,67 ZBR EH 2,00 30% 2 363 4,37 1 139 1 810 1,90 1,28 ZBR- HGCS 2010 1,00 90% 216 1,06 195 11 742 0,99 0,05 ZBR- ICS 0,45 367 0,66 241 19 011 0,44 ZBR MO 2011 2,30 40%-50% 824 3,23 487 545 1,92 0,56 ZBR Nap 2,97 5 686 4,11 3 525 3 567 2,50 2,34 ÚSZT Kémény program 0,32 165 0,61 119 3 394 0,48 0,00 ÚSZT Fűtéskorszerűsítés 2012 1,042 1 276 1,22 1 083 1 088 Mindösszesen 15 639 81,25 10 603 57,80 36,07 Eredmények: Az NFM jelenleg közel ¼ millió háztartás támogatást nyert energiahatékonysági pályázatainak kezeléséről gondoskodik összesen 57,8 milliárd támogatási összeggel. A pályázati programok gerincét a Zöld Beruházási Rendszer konstrukció alkotják, melyek forrását széndioxid kvóta eladásból származó bevételek biztosítják. Kezelésük október 1. óta egységesen az ÉMI Nkft. Közreműködésével zajlik. Lakóépületek energiahatékonysági korszerűsítésére az elmúlt két évben több mint 22 Mrd. Ft támogatás került megítélésére, hozzájárulva család lakásának felújításához. A évben került meghirdetésre a lakosság részére, a „Mi otthonunk felújítási és új otthon építési Alprogram” 2,3 Mrd. Ft, a napkollektor rendszerek beszerzésére irányuló Alprogram 2,97 Mrd. Ft támogatási keretösszeggel. A Mi Otthonunk konstrukció esetében 1,9 Mrd. Ft került megítélésre. A napkollektor pályázatra 5686 darab pályázat került benyújtásra, amelyből 3525 darab támogatói döntés született. A támogatásnak köszönhető napkollektorok telepítésével éves szinten tonna szén-dioxid kibocsátás csökkentés prognosztizálható. A évben további 864 millió Ft keretösszeggel került energiahatékonysági konstrukció megnyitásra, ami fűtési rendszerek korszerűsítését segíti elő a lakosság részére. A pályázati felhívást akkora érdeklődés övezte, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kezdeményezésére a Kormány 1 Mrd. 42 millió Ft-ra bővítette az eredetileg megpályázható keretet. A Kormány egyetértésével a benyújtott több mint 1200 pályázat gyors feldolgozását követően így már 1084 pályázat támogatásáról születhetett döntés. E forrás mintegy 2,7 milliárd forint értékű beruházás megvalósítását segítheti elő. Az utóbbi két pályázati konstrukció kezelésénél a korábbi papír alapú ügyintézést elektronikus rendszer bevezetése váltotta fel, mely jelentősen gyorsítja és egyszerűsíti az eljárást. A közreműködők tapasztalatai és az ügyfelek visszajelzései alapján az elektronikus ügyintézés rendkívül sikeresnek bizonyult.

14 A Nemzeti Energiastratégia eszközei: 2.) hazai megújuló energia
Energiapolitikai eredmények A Nemzeti Energiastratégia eszközei: 2.) hazai megújuló energia A Nemzeti Energiastratégia szerint a megújuló energiaforrások részesedése 20%-körüli értékre növekszik 2030-ig Eredmények: Számos támogatási konstrukciót hirdettünk meg, hogy csak néhányat említsek: az ÚSzT KEOP keretében 2011-ben 33 milliárd forint keretösszeggel nyíltak energetikai pályázati ablakok, a Zöld Beruházási Rendszer keretében az elmúlt két évben 18 milliárd forintot meghaladó kifizetés történt. A Kormány által kezdeményezett forrásátcsoportosítás eredményeképpen az ÚSzT-KEOP keretében további 94 milliárd forint keretösszeggel jelennek meg új pályázati felhívások. Önmagukban ezek a támogatási konstrukciók is 2010 óta mintegy 150 milliárd forintot kitevő támogatási forrást jelentenek a zöldgazdaság-fejlesztés területén. Jelentős eredménynek gondolom azt is, hogy mintegy 11 milliárd forint értékben szereztünk támogatást az Európai Bizottságtól egy innovatív geotermikus technológia hazai alkalmazásához. Az EU következő, 2014-ben induló többéves költségvetési ciklusában még nagyobb hangsúlyt kap a zöldgazdaság fejlesztése. Ezen belül is kiemelt prioritás az épületek energiahatékonysági korszerűsítése, amelyen belül továbbra is lehetőséget tervezünk biztosítani a decentralizált jellegű megújuló energiaforrás alkalmazásoknak. Az EU támogatási források mellett további jelentős keretet jelentenek majd a kvótakereskedelmi bevételek. Az EU 2013-tól induló új kvótakereskedelmi bevételeinek 50%-át kötelező a Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer keretében zöldgazdaság-fejlesztési célra fordítani. A zöld energiatermelés támogatásáról: Az átvételi rendszerekben tényleg előfordultak előre nem kiszámítható, utólagos módosítások: külföldön! Amíg Csehországban, Bulgáriában, Olaszországban, de még a megújuló területen éllovas Németországban is többszörös átvételiár-csökkentés történt a közelmúltban, addig a magyar megújuló energia kötelező átvételi rendszer Európában az egyik legstabilabb. Magyarországon a megújuló energiaforrásból előállított villamos energia kötelező átvételi árai nem hogy csökkentek volna, hanem éppen ellenkezőleg – a meghirdetett árképletnek megfelelően – az infláció mértékével megegyezően folyamatosan növekednek. A KÁT rendszerben az elmúlt két évben átvezetett szabályozás-módosítások a megújuló energiaforrások kötelező átvételét nem érintették hátrányosan. Sőt, a pontosítások – gondolva a szén-biomassza együtt tüzelését érintő decemberi módosításra –éppen hogy kedvezőek a piaci szereplők részére. Eredmények: ● A zöldgazdaság-fejlesztésbe 150 milliárd forint beruházási támogatás került 2010 óta, aminek köszönhetően a megújuló energia részarány 7,4%-ról (2009) 9,3%-ra növekedett (2011)

15 Legfontosabb tennivalók a zöldgazdaság fejlesztés terén
Energiapolitikai eredmények Legfontosabb tennivalók a zöldgazdaság fejlesztés terén - Lakossági épületenergetikai pályázatok kezelése, különös tekintettel a ZBR Panel II. alprogramra; - NCsT felülvizsgálata; - METÁR prenotifikáció; - Pályázatok tervezése, kiírása, lebonyolítása (NER300 2., KEHOP, ZBR-CNG, ZFR) - Az EU Energiahatékonysági Irányelvének (EED) átültetése; - Nemzeti Épületenergetikai Stratégia elkészítése

16 A Nemzeti Energiastratégia eszközei:
Energiapolitikai eredmények A Nemzeti Energiastratégia eszközei: 3.) biztonságos atomenergia és közlekedési elektrifikáció Eredmények: • Paksi Atomerőmű sikeres stressz teszt, I. blokk üzemidejének 20 évvel történő meghosszabbítása • az Atomtörvény módosításra került • A magyar atomenergia ágazat szakembereinek szakértelme és tapasztalata „exportcikké” vált • Hulladékkezelés - A 2012-ben Bátaapátiban átadott kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló megkezdte működését. végéig kidolgozzuk a Kiégett Fűtőelemek és Radioaktív Hulladék-kezelési Nemzeti Politikát. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban 2010 szeptemberében felállt az Atomenergetikai Főosztály, amely megkezdte az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos jogszabályok átfogó felülvizsgálatát az Országos Atomenergia Hivatal szakmai közreműködésével. Annak érdekében, hogy az atomenergia hazai alkalmazása terén a hazai és a nemzetközi szabályoknak megfelelő, a technika, a tudomány vívmányait és a nemzetközi tapasztalatokat figyelembe vevő jogi keret fenntartható legyen, szükségessé vált az Atomtörvény és annak végrehajtására szolgáló egyes rendeletek módosítása, illetve új jogszabályok megalkotása. Munkánk során az alábbi eredmények születtek: --dia-- Kétoldalú nemzetközi egyezmények előkészítése folyik a nukleáris energia békés célú alkalmazása terén számos országgal (pl. Dél-Korea, Vietnám, Szaúd-Arábia, stb).

17 Atomenergiára alapozott közlekedési elektrifikáció
Energiapolitikai eredmények Atomenergiára alapozott közlekedési elektrifikáció A közlekedés elektrifikációjának és a agro-üzemanyagok elterjedésének alakulása A Nemzeti Energiastratégia alapján elektromos autó futhat a magyar utakon 2030-ban Európai Bizottság elfogadta a tiszta üzemanyagok elterjesztéséről szóló stratégiát. Cél, hogy 2020-ra Európában közös szabványokon alapuló, nyilvánosan hozzáférhető csatlakozási pont- / töltőállomás-hálózat alakuljon ki. Az Európai Dekarbonizációs Útiterv szerint a közlekedési szektor szén-dioxid kibocsátását is jelentősen, 80%-al kell csökkenteni 2050-ig. Az atomenergia – mint alacsony szén-dioxid kibocsátású villamosenergia előállítási alternatíva - részesedésének növelése megteremtené az alapot a közlekedés fokozott elektrifikációjához, ami környezetvédelmi / fenntarthatósági szempontból multiplikatív hatásként fogható fel! Hazánkban az elektromos- és tüzelőanyag cella hajtás elterjedése az olcsó atomenergia-alapú villanyáram függvénye. A Pricewater Coopers elemzése alapján optimális esetben akár elektromos autó is futhat a magyar utakon 2020-ra. Mi ettől sokkal mértéktartóbban jósoltunk, elektromos autónk lehet 2030-ra, ha a fentiek megvalósulnak.

18 A Nemzeti Energiastratégia eszközei:
Energiapolitikai eredmények A Nemzeti Energiastratégia eszközei: 4.) kapcsolódás az európai villany- és gázpiachoz Elérendő célok: 1.) Forrás és tranzitdiverzifikáció Az ellátásbiztonság garantálása normál-és krízishelyzetben Kedvező beszerzési ár elérése 2.) Piacintegráció Árstabilitás elérése Piac likviditás biztosítása Transzparens működés A február 4-i Európai Tanács ülésen elfogadott uniós törekvés szerint 2014-re meg kell teremteni a nemzeti energiapiacok integrációját. Az egységes belső energiapiac irányába történő gyors elmozdulást, a nagykereskedelmi piacok teljes integrációját – annak ellátásbiztonsági, árstabilitási és versenypiaci előnyei alapján – a hazai energiapiacok működésének keretfeltételeként kell számba vennünk.

19 Piac-összekapcsolás és regionális villamosenergia-piaci integráció
Energiapolitikai eredmények Piac-összekapcsolás és regionális villamosenergia-piaci integráció Eredmények: Sikeres cseh - szlovák - magyar piacintegráció A hatékony működés növelte a csatlakozni kívánó országok számát - Románia, Lengyelország és Horvátország is érdeklődik

20 Infrastruktúra fejlesztés
Energiapolitikai eredmények Részben már megvalósult fejlesztések a földgáz infrastruktúra területén Infrastruktúra fejlesztés Észak-Déli Energiafolyosó Déli földgázfolyosó (Nabucco West, Déli Áramlat), Délnyugat (horvátországi LNG terminál), Piacfejlesztés Magyar szervezett földgázpiac (CEEGEX Zrt.): Egy új és hatékony földgáz kereskedési felület létrehozása. Gáztároló Meglévő import útvonal Új fejlesztések UKRAJNA AUSZTRIA - A függőség csökkentéséhez, a valódi piac és valódi verseny létrehozásához új infrastruktúra beruházások szükségesek. - A beruházások három alternatíva felé irányulnak: Északi irány Délkelet Délnyugat - transzparens felületre van szükség Jelenlegi gázbeszerzési lehetőségeink fizikailag korlátozottak. Hazánk földgázhálózatának két betáplálása van. A Testvériség vezetéken és az ausztriai Baumgartenből érkező HAG vezetéken érkezik földgáz az országba, melyek közül az előbbi, Oroszországból érkező a meghatározó. A szűkös import kapacitások miatt valódi verseny nem alakulhat ki a piacon. A függőség csökkentéséhez, a valódi piac és valódi verseny létrehozásához új infrastruktúra beruházások szükségesek. A beruházások három alternatíva felé irányulnak: Északi irányban: az Európai Unió által koordinált Észak-Déli Energiafolyosó keretében történik, hazánkban az SK-HU vezeték a vezető projekt Dél-kelet felé: Déli földgázfolyosó, mely elsődlegesen a kaszpi-térségből származó gázt teszi elérhetővé (Nabucco West) Dél-nyugat felé: horvátországi LNG terminál, a földgáz világpiacához való hozzáférést biztosítja A több forrásból érkező földgáz kereskedéséhez, a földgáz piac fejlesztéséhez egy transzparens felületre van szükség. Ezért hamarosan létrejön a magyar szervezett földgázpiac (CEEGEX Zrt.), amely remélhetőleg a villamosenergia-piachoz hasonlóan új és hatékony földgáz kereskedési felület lesz. A működésének tervezett kezdete: január 1.

21 A Nemzeti Energiastratégia eszközei:
Energiapolitikai eredmények A Nemzeti Energiastratégia eszközei: 5.) a hazai fosszilis energia készletek hasznosítására való felkészülés Eredmények: án megkezdődött az Ásványvagyon-hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Terv (ÁCsT) közigazgatási és társadalmi egyeztetése. Az ÁCsT leszögezi, hogy hazánk fosszilis energia-hordozókban nem szegény ország. Szén- és lignitkészletünk, a nemkonvencionális szénhidrogén tartalékaink, valamint a geotermális potenciálunk növekvő hasznosítása hosszú távon is jelentősen növelheti hazánk ellátásbiztonságát és lényegesen csökkentheti import függőségünket.

22 Energiapolitikai eredmények
Bányászati koncessziók kiírása hazai szénhidrogén és geotermális energia hasznosítására A évig befejeződtek a koncessziós pályázatok kiírásához szükséges jogszabály-módosítások, illetve az eljárást szabályozó jogszabály is megszületett. A pályázati feltételek egyeztetése megkezdődött, így első félévében fognak a kiírások megjelenni.

23 Összefoglalás A célok és eredmények magyar energiaszektor és az ellátásbiztonság fejlesztése terén: Fontos tennivalók: • a rezsicsökkentés fenntarthatóságának biztosítása, • az állami energetikai portfólió konszolidálása, • belföldi és nemzetközi infrastruktúra fejlesztés, • a fenntartható megújuló energia támogatási rendszer létrehozása Legfontosabb eredményeink: • Az EU2020 vállalásaink teljesítése megfelelően halad, • Új atomtörvény született, még biztonságosabbá vált a paksi atomerőmű, az üzemidő hosszabbítás és az új blokkok felépítését célzó tenderkiírás folyamatban van, készül a hulladékkezelési program, • Sikeres európai piaci és infrastruktúrális integráció van folyamatban a gáz és a villamosenergia szektorban • A Nemzeti Energiastratégiához kapcsolódó öt cselekvési terv közül az elsőnek (Ásványvagyon és Készlethasznosítási Cselekvési Terv) elkezdődött a közigazgatási és társadalmi egyeztetése A Nemzeti Energiastratégia megvalósításáról szóló 77/2011.(X.14.) OGY határozat értelmében, az EU Energiaügyi és Dekarbonizációs Útitervében foglaltakkal, valamint az EU Energiahatékonysági Irányelvével szinkronban, a nemzeti érdekeket szem előtt tartó, és egyben a közös európai célrendszerbe illeszkedő magyar energiapolitika került kialakításra. Mára az eredmények is kézzel foghatóak: --dia-- Ezek az eredmények lényegesen hozzájárulnak a hazai energiaellátás biztonságának a növeléséhez.

24 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Merre halad idén az állami energetika?"

Hasonló előadás


Google Hirdetések