Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Lisszaboni Stratégia Heidenreich Réka Mérnöki Menedzsment Tanszék.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Lisszaboni Stratégia Heidenreich Réka Mérnöki Menedzsment Tanszék."— Előadás másolata:

1 A Lisszaboni Stratégia Heidenreich Réka Mérnöki Menedzsment Tanszék

2 Lisszaboni Stratégia Az Európai Tanács márciusi lisszaboni ülésén elfogadott stratégia (lépéskényszer) fő célok: • Versenyképességet elősegítő reformok • Kutatás, fejlesztés, innováció • Foglalkoztatottság és képzés • Társadalmi kohézió

3 Göteborgi találkozó • Pár hónappal később mindezt kiegészítették a környezetvédelem területével is • Egy nagyon széles körű megközelítés • A gazdasági növekedés és versenyképesség javulásának célját összekapcsolja a szociális kohézióval és a környezeti szempontokkal • Tulajdonképpen a stratégia összekapcsolja az egyes már külön is megfogalmazott területeket egy komplex stratégiává

4 Barcelonai csúcs (2002) • Két évvel később felismerve az EU eredeti tervektől való elmaradását ezt a stratégiát kiegészítették az un. 3 %-os célkitűzéssel, amely arra ösztönzi a tagállamokat, hogy GDP- jük 3%-át fordítsák kutatásra és fejlesztésre • USA minden évben 1 %-al többet költ K+F ráfordításokra 40 %-al magasabb GDP-jéből

5 K+F ráfordítások a GDP arányában (2008) EU 27 átlaga: 1,8 % Finnország: 3,5% Németország: 2,54% Ausztria: 2,5% Franciao.:2,1% Csehország: 1,6% Magyarország: 1,0% Görögország: 0,6% Románia: 0,4%

6 Lisszaboni stratégia • Az idősávot eredetileg 10 évben határozták meg, azaz 2010-re kellett volna megvalósítani a célkitűzéseket • Öt évvel a lisszaboni stratégia megindítását követően márciusában értékelték az eredményeket és felülvizsgálták a célokat • Megállapították, hogy az elmúlt 5 évben az EU még inkább lemaradt a világgazdasági versenyben

7 Lisszaboni stratégia • Prioritás a növekedésre és a foglalkoztatásra • Versenyképesség javítása • Növekedési potenciál és termelékenység javítása • Szociális kohézió erősítése • Tudásra különleges hangsúly • Innováció és humán munkaerő kihasználása

8 Lisszaboni stratégia Probléma: • Túlságosan optimista meghatározás • Országspecifikus jellemzők figyelmen kívül hagyása • Közösségi koordináció hiánya • Uniós hatáskörök és pénzügyi források hiánya • Tagországok nem érezték sajátjuknak, nem alakítottak ki saját stratégiát, szervezeti egységet

9 Lisszaboni stratégia reformja Már összehangoltabb koordinációra épül: • Humántőkébe való nagy mértékű befektetés, foglalkoztatottság növelése • Üzleti környezet javítása, kis-és középvállalatok fejlődésének elősegítése • Oktatás, kutatás-fejlesztés és innováció területén európai kutatási térség megvalósítása

10 Lisszaboni stratégia reformja • Energiafelhasználás- és az éghajlatváltozás területén a belső energiapiac megvalósítása, energiafelhasználási és -csökkentési célok meghatározása, energiahatékonyság növelése • Külső dimenzió megerősítése, európai érdekek védelme, nyitottság • Új, globális kihívásokhoz való alkalmazkodás

11 Lisszaboni stratégia reformja Három fő irányvonal: 1.Tudás és innováció 2.Vonzó térség létrehozása (beruházásokra) 3.Növekedés, foglalkoztatás, szociális kohézió

12 Lisszaboni stratégia reformja 3. ciklus: ig 4 kiemelt elem: -kutatás, fejlesztés, innováció -dinamikus vállalkozási környezet létrehozása -munkahelyteremtés -energia és klímapolitika

13 Lisszaboni stratégia reformja • Az EU-nak ki kell teljesíteni belső piacát • Beruházások ösztönzése, vállalkozások számára vonzó környezet • Vállalkozók számára kedvezőbb szabályozási környezet • Hatékony infrastrukturális hálózatok kiépítése • Logisztikai korlátoktól mentes stabil belső piac • Tudásalapú gazdaság kialakítása

14 A válság miatt kialakult helyzet • 2008 ősze: USA jelzáloghitel-piacának pénzügyi válsága • Nemzetközi pénzügyi válság • 2008 novemberétől világgazdasági válság • Átterjedt az egész európai gazdaságra • Komoly visszaesés a gazdaság minden területén • Sújtja a háztartásokat, vállalkozásokat, munkahelyeket

15 A válság miatt kialakult helyzet • Pénzáramlás gyengülése, a bankok egymás közötti kölcsönügyleteinek befagyása, FDI áramlás (befektetési hajlandóság) radikális mérséklődése, • Versenyszektor működési célú finanszírozásának veszélybe kerülése, • Gazdasági teljesítmények meredek csökkenése – érdekes módon a legfejlettebb országokban, • Beruházások leállása és munkahelyek tömeges megszűnése,

16 A válság miatt kialakult helyzet • Állami szerepvállalás szorgalmazása és piacgazdaságtól szokatlan felértékelődése, • Globális megoldások helyett „befelé fordulás” és protekcionista intézkedések térhódítása • Az állami elvonások mérséklése helyett az adó- és járulékterhek emelése – a terhek „átrendezése” a lakosságra

17 A válság miatt kialakult helyzet • A pénzügyi válság reálgazdaságra gyakorolt hatása egyre súlyosabb méreteket ölt • A bankok kockázatkerülőbbek lettek • Hitelmegszorítások • Tőkekihelyezések leépítése • Hitelkihelyezés, főleg közép- és kelet-európában működő bankok esetében szinte leállt • Keresletvisszaesés és recesszió

18 Regionális válságkezelés • EU ajánlásai-keretet, célokat, irányokat • munkahelyteremtés,KKV támogatás, környezetvédelem, K+F autó és építőipar… • egységes mértékű állami garancia a megtakarítás védelmére • A banktitok átértelmezése : külföldi megtakarítások adó elkerülése, adóparadicsom elleni fellépés • Adóügyi intézkedések, csalás elleni fellépés • Pénzügyi rendszer regionális szabályozása

19 A válság miatt kialakult helyzet • Legjobban a kis- és középvállalkozásokat érinti • Hirtelen hitelszűke és hitelhiány • Hosszútávon tartó negatív hatás • Nemcsak a gyenge vállalkozásokat, hanem az egészséges vállalatokat, vállalkozásokat is • Az összes jövőbeni befektetést késleltetheti • Különösen azokat a befektetéseket, amelyek a lisszaboni stratégiára és a fenntartható fejlődésre irányulnak

20 Európai Gazdasági Fellendülési Terv • A tagországok mindegyikében bankmentő és gazdaságélénkítő intézkedéseket fogadtak el • Az egyes országokra nagy nyomás nehezedik a válságba jutott ágazatok megsegítésére (autóipar, építőipar) • EU támogatási programok kidolgozásánál nagyon fontos az azonos versenyfeltételek biztosítása az európai vállalatok esetében. • Annak elkerülésére, hogy a tagállamok támogatási versenybe kezdjenek

21 Európai Gazdasági Fellendülési Terv november: Európai Gazdasági Fellendülési Terv -összehangolt megközelítésre van szükség -felgyorsítja a lisszaboni stratégia növekedést és foglalkoztatást célzó intézkedéseit -Mindez jelenti az innováció támogatását, a tudásalapú társadalom és gazdaság felépítését az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság irányába

22 Európai Gazdasági Fellendülési Terv Okos beruházások: -energiahatékony épületek -Környezetbarát autók -Feldolgozóipar új technológiával és új anyagokkal -„jövő gyárai” kezdeményezés

23 Európai Gazdasági Fellendülési Terv Kis-és középvállalkozások szempontjából: • Mikrovállalkozásokra háruló éves beszámolókészítési kötelezettség eltörlése • Közbeszerzéshez való hozzáférés egyszerűbbé tétele • Támogatási szabályok rugalmasabbá tétele • Kockázati tőke biztonsági küszöbértékének ideiglenes megemelése

24 kkv – a gazdasági növekedés motorja • A gyorsan növekvő kis- és középvállalatok (kkv) világszerte a gazdasági növekedés motorjává váltak • A szféra mind a nemzetközi szakirodalomban, mind az országok gazdaságpolitikai gyakorlatában reflektorfénybe került

25 Versenyképesség • Definíció: Olyan közgazdasági fogalom, ami össze- hasonlíthatóvá teszi vállalkozásoknak vagy nemzetgazdaságoknak azt a képességét, hogy adott piacon termékeket vagy szolgáltatásokat értékesítsenek • Tág értelemben országok, régiók gazdasági teljesítményének összehasonlítására is használják • A versenyképességet befolyásoló gazdasági tényezőket és az országok teljesítményét sok módszerrel mérik

26 kkv-k kulcsszerepe • A munkanélküliség leküzdésében • A gazdaság növekedésében • A versenyképesség javításában • Innováció ( tudás alapú tevékenységek) A regionális, állami és helyi eszközökkel való támogatás szükségszerűsége megerősödött. A támogatási források jelentősen nőttek.

27 Hátrányuk a multinacionális cégekkel szemben • Ritkán rendelkeznek azokkal a képességekkel, amelyek a világgazdasági integrációban nélkülözhetetlenek • Üzemméretükből adódóan nem rendelkeznek a sorozatgyártás nagyságrendi előnyeivel • Korlátozottak a lehetőségeik az információkhoz való hozzájutás terén a külső finanszírozási források ( tőke, hitel) megszerzése terén, az eladást segítő eszközök (reklám, piackutatás, márkanév) alkalmazására

28 Speciális előnyeik (Scherer, 1988) • Szervezeti felépítésük kevésbé bürokratikus • Technikai fejlődésben sokszor élenjárók, szűk és speciális termékek piaca multik számára nem vonzó • A piac zsugorodásakor, a termék iránti kereslet hanyatlásakor a kis egységek felszámolása sokkal egyszerűbb, mint a nagyoké

29 70-es évek: Olajválság • Jelentősen megváltoztak a gazdasági folyamatok • Megváltozott a gondolkodásmód a kkv-kel kapcsolatban • A környezeti feltételekhez való rugalmas alkalmazkodás volt a döntő a versenyképesség megszerzésében • Előtérbe helyeződött a kkv-k gazdaságot dinamizáló szerepe „small is beautiful”

30 EU közösségi szintű kkv-politika tól létezik • Kedvező jogi szabályozás • Kedvező gazdasági környezet biztosítása • Konkrét fejlesztési ptrogramok, akciók elindítása • 1986-ban átfogó keretprogram: -jogi,gazdasági környezet javítása -vállalkozások segítése a közösségi piacon -saját erőfeszítések támogatása

31 2000 Kisvállalatok Európai Chartája • Mérföldkő az Európai Unió kkv politikájában • A lisszaboni stratégia kkv-val kapcsolatos célkitűzései alapján tíz fő cselekvési irányt jelöl meg • Fő cél a kkv-k indulásának és gyarapodásának a segítése, a vállalkozói magatartás és gondolkodás erősítése, különböző EU-s pénzforrások, programok indítása

32 Vállalkozás • „Vállalkozásnak tekinthető minden olyan új üzleti egység (new business, venture creation) létrehozási kísérlete, mint amilyen a magánfoglalkoztatás, vagy új vállalkozói szervezet alapítása, vagy a már létező vállalkozás bővítése, amelyet magán- személyek, csoportok vagy egy már létező üzleti vállalkozás akar megvalósítani”


Letölteni ppt "A Lisszaboni Stratégia Heidenreich Réka Mérnöki Menedzsment Tanszék."

Hasonló előadás


Google Hirdetések