KÍNA.

Az előadások a következő témára: "KÍNA."— Előadás másolata:

1 KÍNA

2

3 OriginalPicture from National Geographic Society
OriginalPicture from National Geographic Society View China from Space 1999

4 Terület Kína: 9,596,960 km2 Makaó: 28 km2 Hong Kong: 1,092 km2 Tajvan: 35,980 km2 Lakosság (2006. július) Kína: 1,313,973,713 Makaó: 453,125 Hong Kong: 6,940,432 Tajvan: 23,036,087 Szárazföldi határai: km Tengeri határai: km 14 országgal határos (Pakisztánnal és Afganisztánnal is!) Vitás határok: Indiával a Himalája mentén Többen igényt tartanak a szénhidrogének miatt a Paracel-szigetekre (Vietnám és Tajvan), és a Spratly-szigetekre (Vietnám és Fülöp-szk) 1949 óta önálló, tőkés úton fejlődik Tajvan.

5 Történelem I. ópiumháború, vereség, fokozatosan elvesztette függetlenségét, és félgyarmattá süllyedt. XIX. sz 2., fele: angol, fr., német, orosz, japán, amerikai katonai erő megalázó szerződések sorát kényszerítette rá. Területi veszteségek+kikötőit és folyami hajóútjait meg kellett nyitnia, és a bérelt, vagy gyarmatosított területeken mindenki a saját törvényei szerint rendezkedett be.Külföldi áru be, emiatt a hagyományos kézműipar tönkremegy. Az olcsó munkaerőt kihasználják a tőkésekúj élelmiszer és textilüzemek. A mg-ban is a gyarmatosítók által preferált áruk termelése kezdődött (selyem, tea). 1911: császárság megdöntése egy polgári forradalom után, ám a külföldi befolyásnak ez sem vetett véget! 1931: Japán elfoglalja Mandzsúriát (szén, vasércnehézipart húztak rá, elsősorban katonai ipart) 1937: Japán háborút indított Kína elfoglalására, 1945-re nagy részét megszállja, és további nehézipari üzemeket alapít. : újabb polgárháború, melyben a Kínai Kommunista Párt hadserege győz a Nemzeti Kínai Kormány (Kuomintang) erői felett. 1949. október 1.: Kínai Népköztársaság (szovjet mintájú szocializmus)

6 Történelem II. : Újjáépítés: földreform (2. vh előtt a mg az egyik legelmaradottabb volt a világon)+állami szektor erősítése a vállalatokban. : első öt éves terv: iparosítás, mg kollektivizálása, csakhogy a termelékenység nem érte el az 1952-es szintet25-30 mió-an éhen halnak! 1960: szembefordulás SZU-val, később a parasztság nagyobb teret kap (műtrágya, traktor), és ezek gyárainak felépítése. Közben hadiipar!!! Mindezalatt azonban a csekély külkereskedelmi forgalom a fejlett országok irányába tolódott. : Mao korszak, terrorhullám, értelmiség üldözése, felsőoktatás megbénul, ipari hanyatlik. 1977: Átfogó gazdaságirányítási reform: mg, ipar, tudomány, honvédelem, ezen belül: 1992: Szocialista piacgazdaság meghirdetése

7 A szocialista piacgazdaság lépései
Falvakban kommunák helyett szövetkezetek (földtulajdonos a szövetkezet, de a parasztok bérelt formában művelhetik) (5%-on: Állami Gazdaságok). Termény kötelező beszolgáltatása megszűnt, bérleti díj természetben, többletet szabadon értékesíthetik (szabadpiacokon, államon, szövetkezeten keresztül). Kivétel: dohány, gyapot, selyemgubó!!!  megkétszereződött a termelés! Iparban növelték a vállalatok önállóságát (már 1984 óta), piaci hatások érvényesülése a tervutasítás helyett. A veszteséges állami vállalatok termelése 50%-ra süllyedt óta fokozatos privatizációmunkanélküliség! Családi kisvállalkozások jöhetnek létre. Bővül a külkereskedelem, fellendült az idegenforgalom, és 1996 végéig 170 mrd dollár tőke jött be. A GDP növekedés üteme 9,7-8,8% volt, ma is 10%!!!

8 Népesség Már az ókorban a Föld legnépesebb állama, időszámításunk kezdetén a világ lakosságának ¼-e (60 mió fő) lakott itt. A XVI. sz-ig ez nem nagyon változott (aszály, árvíz, járványok). Az 1500-as évek elejétől 1900-as elejéig azonban meghétszereződik, átlépi a 400 miós határt. A művelt földterületet ezalatt csak kétszeresére sikerült emelni!  között 4 ínséges évben összesen 45 mió-an haltak meg, 1877-ben 10 mió, de még 1961-ben is több mió halott emiatt. A XX. sz közepéig csak becslések a népességszámban, első népszámlálás: 1953: 583 mió. Az egymilliárdot kb. az 1980-as évben érte el. Ma a Föld lakóinak 1/5-e él itt. Soknemzetiségű ország: Többség han (kínai), a többi 55 etnikai csoporthoz kb. 100 mió-an tartoznak, közülük 18 lélekszáma haladja meg az egymilliót. A legnagyobbak (csuangok, hujok, ujgorok, tibetiek, mongolok) Autonóm Területet képeznek. Összesen 27 tartomány, ill. AT van. Eloszlás egyenlőtlen, átlag népsűrűség 140 fő/km2, de a déli országrész (1/3) tömöríti a lakosság 85%-át. Ezen belül is a tengerpart síkságai sűrűn lakottak.

9 Mezőgazdasági potenciál
Kína a termőfölddel legrosszabbul ellátott országok közé tartozik! Területének alig 1/10-e (92 mió ha) művelt. Kb. 20 mió ha-t lehetne még bevonni (öntözéssel-belső területek, mocsárlecsapolással-ÉK). Hogyan növelhető a terület? Az ’50-’60-as években sokat be is vontak (sírhelyeket, Mandzsúriai szűzföldeket vontak eke alá), de a talajpusztulás, az új utak, települések terjeszkedése miatt ma sem több a termőterület, mint előtte volt. Tenyészidőszak hosszú, így évente 2-3 alkalommal is betakarítható a termés délen. Öntözés: nagy hagyománya van, s ma már a felét öntözik Nyugaton (sivatag, sztyepp): állandó öntözés É–ÉK (nedves kontinentális): időleges öntözés aszálykor DK (nedves szubtrópus) kiegészítő öntözés a szárazabb félévben (rizs!) Mivel kevés az állat: mindennel trágyáznak, ami szerves: halliszt, hínár, iszap, stb. +Kína a világ legnagyobb műtrágya-gyártója! 1970-es évektől traktor! Gépesítés!

10 Növénytermesztés Kevés földközvetlen élelmiszernövényekre használják, állattartás alárendelt. A Föld legnagyobb gabonatermelője! Rizs: a termésterület 1/5-én. Sárga-folyótól délre eső országrész, Jangce-medence, Guangdong tartomány, Kínai-alföldön csak szórványosan; újabban Mandzsúria síkjai és Belső-Ázsia oázisai. X Búza: vetésterület 1/5-e. Őszi: Kínai-alföld, máshol a rizs másodvetése. Tavaszi: Belső-Mongólia, Északkelet-Kína. M Kukorica: 14-15%. Észak, Északkelet, Délen csak az öntözésre alkalmatlan domb- és hegyvidéken. Kaoliang (cukorcirok): szárát tüzelőanyagnak, tetőfedésre, papírgyártásra, magvát étkezésre, takarmánynak, szeszfőzésre használják. Északkelet, Kínai-alföld. Köles: Északkelet, Kínai-alföld. Árpa: Belső-Ázsiai hegyvidékek, Kínai-alföld. Burgonya: Északkelet.

11 Növénytermesztés Batáta: jól tűri a szárazságot, hegyoldalakon, lejtőkön is megél és hozama a rizsét megközelíti. Kínai-alföld, déli dombságok. Táró, jamszgyökér: Dél-Kína, de kisebb területekre korlátozódik. Zöldségfélék (káposzta, uborka, zeller, paradicsom, hagyma), fűszerek (gyömbér, ánizs, sáfrány) a kínai konyhaművészet kellékei! Olajos magvak X! Szója: 5%. Szungari-folyó, Sárga-folyó. Földimogyoró: Santung-félsziget Repce: Jangce-menti medencékben. Szezám: Sárga-folyó

12 Növénytermesztés Tungaolaj: Szecsuan. Impregnálásra, tömítésre használják, elégetve a korom a tus alapanyaga. Gyapot: 4%. Jangce-medencéi, Kínai-alföld, Belső-Ázsia oázisai. Len, kender: Északkelet, Kínai-alföld Rami: vitorlavászon, erős szövetek alapanyaga. Jangce mellék. Juta: Déli tengerpart. Cukornád: Dél-Kínai partvidék, cukorrépa: a hűvösebb északon Tea: Közép- és Dél-Kína, Délkeleti tengerpart dombvidékei. X Gyümölcs: 1 mió ha. Alma, körte, szőlő, citrusfélék, ananász, fahéj, mangó, licsi, longan, X

13 Állattenyésztés Nomád-félnomád pásztorkodás: Belső-Mongólia, Tibet. Ló, teve, juh, kecske, jak. Legeltető-pásztorkodó állattartás: Középső területeken. Istállózó állattenyésztés: Északkeleten szarvasmarha, Jangcétól délre bivaly, Dél-Kína kacsa, liba, települések környékén sertés, baromfi X Selyemhernyó: Jangce-vidék, Dél-Kína családoknál Halászat: 20 mió t/év V1. 40%-a belvízi (folyami, tavi) Erdő: 12-13%. ¼-e északkeleten. Bambusz: építkezés, bútorkészítés, papírgyártás, fiatal hajtási fogyasztásra. Jangcétól délre.

14 Az ipar erőforrásai -Ásványkincsek, természeti erőforrások
Feketeszén+antracit: 1,4 mrd t/év, V1., energiaigény ¾-ét fedeziksúlyos légszennyezés. A termelés azonban sok helyen csákánnyal, lapáttal megy. Északkelet (Fusun, Fuhszin) még a japánok fejlesztették ki, részben külfejtés, Észak (Kajluan), főleg hőerőművekbe. Szungari folyó mentén, Kínai-alföld (Jancsou, Huajnan) mélyművelésű kokszolható szén. Óriási készletek vannak még Belső-Mongóliában, és a nyugati országrészben. Kőolaj: 150 mió t ben Kanszu tartomány nyugati részén kezdődött. Ma ÉK-Kína (Tajcsing), Sárga folyó deltája; szerény mennyiség Dzsungária, Szecsuan, Cajdam, Tarim-medence; feljövőben a parti self. Régebben X, ma M. Olajpala: a fuhsuni széntelepek fedőrétegében és délen, Guangdong tartományban. Földgáz: 20 mrd m3/év. Szecsuáni-medence, Ordosz-fennsík.

15 Ásványkincsek, természeti erőforrások
Uránérc: Belső-Ázsia (Urumcsi), Jangce középső szakaszától délre (Hengjang). Ma még elsősorban hadiipar, kísérleti atomreaktorok. A Sanghaj és Kanton melletti atomerőművek szerepe csekély. Vasérc, színesérc, volfrám, higany, antimon, ón rengeteg van X, króm, nikkel, kobalt nem elég. Foszfát, magnezit, kősó bőven van. Vízenergia: az elektromos áram termelés 1/5-e, de ez alig néhány százaléka a potenciálnak. Nemrég a legnagyobb erőmű még a 2700MW (Kocsupa, Jangcén) volt (ekkor 1/6), 2005-ben adták át a 18200MW-os Három szurdok erőművet a Jangce középső szakaszán.

16 Ipar szerkezete Ma már mindent gyárt!!! De ez csak az utóbbi négy évtizedben alakult ki. A II. vh előtt szinte nem létező gépgyártás ma már az ipar termelési értékének felét, kivitelnek 1/3-át adja. Az ipar eloszlása több tényező függése. A forradalom előtt külföldi tőkével kikötőkben élelmiszer, textil; Mandzsúriában kohászat Japán által. A szocialista iparosítás első 3 évtizedében az ország belső részébe telepített új üzemek. 1979-es nyitási politika óta újra a kikötővárosok kerültek előtérbe, így a regionális különbségek újra kiéleződtek.

17 Ipar Vaskohászat: 1950-es évektől fejlődik. Évi 100 mió t nyersvas V1, 94 mió t acél V2. ÉK-Kínában a régi japán kohókat acélgyárakkal és hengerművekkel egészítették ki, így jött létre Ansan-ban az ország legnagyobb kohászati vertikuma (helyi vasérc, Szungari-medence szene). Másik acélközpont Sanghaj, itt lemezek, huzaláruk, ötvözetek előállítása. Itt van a legmodernebb acélgyár is, mely Japán tőkével épült a 80-as években. É-Kínában kisebb kombinátok (Peking, Baotou), és a Jangce mentén is (Chongqin, Wuhan). Színesfémkohászat: 1949 előtt minden színesfémet importálni kellett, ma már szinte valamennyi fém előállítására képesek, és a termékekből X. Senjang, Sanghaj. Gépgyártás: először a termelőeszközök előállítása volt a cél (teherautó 1956, Csangcsun, traktor 1958, Lojang). Később fogyasztási cikkek (óra 1957, TV 1962, mosógép 1978), majd a ’80-as években az autó összeszerelés is megkezdődött. Itt ma az éllovas a VW (Sanghaj, Csangcsun). A gépgyártás fellegvára Sanghaj, ÉK-en Shenyang, Tiencsin, de mg gépeket, szerszámokat sok helyen gyártanak.

18 Ipar Elektronika: számítógépek Sanghaj és a nyitott kikötők.
Vegyipar: eleinte a szénbányák közelében, majd a ’60-as évektől a kőolaj-finomításhoz kapcsolódik. Műtrágyagyár a II. vh előtt 2 volt, ma minden tartományban van. Legnagyobb: Daqing. Nitrogénműtrágyában V1. Műszál: V2. Műanyag, festékek, gyógyszerek, mosószerek (Sanghaj). Építőanyag: cement (ÉK-Kína), kerámia (Jihszing), porcelán (Csingtöcsen). Textil: a könnyűipar gerince. Pamut V1. Sanghaj, Kanton, Csingtao, Tiencsin. Gyapjú: Belső-Ázsia; selyem: Szecsuáni-medence, Jangce-torkolat; juta: Kanton; rami: Jangce vidék; len: Harbin. Élelmiszer: a rizshántolás, malomipar, cukoripar a termőkörzetek mellett, az exportcikkek (dohány, tea, hús, gyümölcskonzerv) a kikötőkben. Papíripar: a fa már kevés, így rizs, búzaszalma, cirok, gyapotszár, cukornádtörek, nád, bambusz a cellulóz alapanyag.

19 Kereskedelem 1979 előtt a legelzártabb országok közé tartozott. XM még a ’80-as években is elmaradt Tajvanétól. Később a nyitási politika és Hongkong 1997-es visszacsatolása kedvezően hatott. Ma legfőbb partnere Japán és USA. Az M korlátai: Az ország hatalmas méretei és adottságai lehetővé teszik az ország önellátását. A negyedszázadon át tartó önerőre támaszkodó gazdaságpolitika a külkapcsolatokat a minimumra korlátozta, s ez ma is kihat. Az önellátás elve tartományi (sőt helyi) szinten is megvalósult, így minek importálna. ▼▼▼▼▼▼▼ Kína nemzetközi kereskedelme máig a part menti tartományokra korlátozódik! 1995-ben a kivitel 84%-át 3 tartományi jogú város és 5 tengerparti tartomány adta. 1997-ben Hongkong csatlakozása után ez 90%-ra emelkedett. A fejlődés gátja még az infrastruktúra hiánya volt, bár mára km vasút és 1,809,829 km közút van és ebből legalább km autópálya (1990-ben kezdték el építeni!!!).

20 Az ország centrum-periféria helyzete
Okok: természeti viszonyok, történelmi múlt, etnikai jelleg és ezekből következően a gazdasági fejlettség. Határ: Nagy-Hingan és a Tibeti magasföld DK-i peremláncai. A K–DK-i országrész a civilizáció bölcsője (alacsonyabb térszín, kedvező éghajlat, folyóvölgyeköntözéses földművelés lehetőségenagy népességkoncentráció). Itt jött létre a birodalom politikai centruma is, később az utak, vasutak sűrűsége is a modern iparosodásnak kedvezett. Ez a terület az ország 1/3-a, de a lakosság 85%-a itt él, termelés 9/10-e itt van. Belső-ázsiai rész: komoly közlekedési akadályok (sivatagok, magashegységek), szélsőséges időjárás, mongol és török hadak állandó veszélye. Mindig is megpróbálták integrálni a területet a kínaiak, végül laza függőségben álló tartományok jöttek létre. A kínai (han) nép betelepülése ide azonban csak az utóbbi 50 évben gyorsult fel, ekkor sikerült a központi hatalom befolyását megszilárdítani itt. Gazdasági fejlettsége azonban máig elmarad.

21 Centrum-periféria helyzet
A kínai területfejlesztési politika a 7. ötéves terv keretén belül (1986) 3 régióra osztotta az országot: Keleti (tengerparti): hagyományos iparágak műszaki fejlesztése; magas technológiájú, fogyasztási cikkeket előállító új ágazatok megteremtése; tercier szektor bővítése. Középső (nagyrészt magterület, kevésbé a belső részek): energia, nyersanyagok, félkész termékek előállítása; modern ágazatok meghonosítása; közlekedési kapcsolatok javítása. Nyugati: bányászati és mg-i erőforrások feltárása, kihasználása; alapvető infrastruktúra kiépítse; a helyi nemzetiségek oktatásának fejlesztése. A kínai nyitási politika azonban együtt járt a területi különbségek kiéleződésével. Így a kormányzat a külföldi tőke előtt megnyitott területeket bővítette, és átalakította a regionális fejlesztési politikát, egyfajta „koncentrált decentralizáció” kezdődött el:

22 1980-ban a DK-i tengerpart mentén négy különleges gazdasági övezetet hoztak létre (Sencsen, Csuhaj, Shantou, Hsziamen), 1988-ban Hainan is csatlakozott. Ezeket hermetikusan elzárták, és a külföldi tőke által vezérelt korszerű technológiák és piacgazdasági vállalatvezetési módszerek meghonosításának, az exportorientált termelésnek a kísérleti műhelyei. 1984-ben 14 nyitott kikötővárosban tették lehetővé külföldi és vegyes vállalatok alapítását, a csúcstechnológiát képviselő és az X-ra termelőknek nagy kedvezményeket nyújtva ben az egész tengerparti sávra, 1990-ben a Jangce mellékére, 1992-ben a fontos határvárosokra és valamennyi belső-kínai tartományi székhelyre. 1992-ben 13 vámszabad területet hoztak létre, melyek csatlakoztak a már működő különleges övezetekhez és nyitott városokhoz. Honkong (1997) és Makau (1999) különleges igazgatási övezetet képeznek, 50 évig megmaradhat a társadalmi-gazdasági berendezkedésük, csak a kül- és védelmi politika közös, Hongkong szabadkikötő maradt, saját pénzzel. (Makaunak is saját van.) Összességében lemondható, hogy 6-8 jellegzetes profilú körzet kezd kirajzolódni. (Saját maguk szerint 6 körzet van).

23

24

25

26 Kína régiói

27 Népsűrűség

28

29

30

31 Művelt területek aránya

32

33

34

35 Sanghaj

36 Shanghai, Hu for short, is situated on the estuary of Yangtze River of China. It is the largest industrial city in China. Covering an area of 5,800 square kilometers (2,239 square miles), Shanghai has a population of 18.7 million, including 2 million floating population. Originally, Shanghai was a seaside fishing village and in time its gradual development led to it being granted County status on August 19th, 1291 during the Yuan Dynasty ( ). Hence this day became the anniversary of the founding of Shanghai. Today's Shanghai is a multi-cultural metropolis with both modern and traditional Chinese features. Bubbling Shanghai shows off every aspect of her unique glamour. Serving as the largest base of Chinese industrial technology, the important seaport and China's largest commercial and financial center, shanghai draws the attention of the whole world. Modern Shanghai has three key areas of interest to the visitor. These comprise Sightseeing, Business and Shopping centered upon People's Square and along the Huangpu River. The city's Cultural Center with its public activities and community facilities and finally the main Entertainment and Holiday Tourism area is located at Mt. Sheshan, Chongming Island, Dingshan Lake and Shenshuigang Area.

37 The Pudong International Airport control tower is open to the public, and is the only airport in the world to allow visitors to access to the control tower, making it a very popular destination. From the control tower, you can witness the whole process of an airliner's arrival or departure. Since its opening in 1999, the amount of air traffic accommodated is increasing rapidly, and now accounts for some 60℅of all Shanghai's airport's traffic. To the east of Shanghai City，you can see a construction resemble a huge sea-gull that is unfolding its wings to fly. This construction is Pudong International Airport's main building which lies about 30 kilometers (19miles) from the city center, and about 40kilometers (25 miles) from Shanghai Hongqiao Airport. The buildings of Pudong International Airport comprise of the main building and concourse, with 13 conveying luggage belts and 28 boarding bridges. The two buildings are both three-storey and connected by two passage ways. The main building's arched truss roof presenting a beautiful color-silver gray blends harmoniously with the light green window, plants and ponds around it.

38 The Bund, also called the Zhongshan Road, is a famous waterfront and regarded as the symbol of Shanghai for hundreds of years. It starts from the Baidu Bridge, which is at the connecting point of the Huangpu River and the Suzhou Creek, to the East Jinling Road and winds a 1500 meters (less than one mile) length. Walking along the Bund, which is at the west shore of the Huangpu River, the Oriental Pearl TV Tower can be seen on the opposite side and also the Jin Mao Tower.Being one of the Top Ten Shanghai Attractions, the Bund is a really beautiful and special place which is worth visiting. The newly-built Flood Control Bank takes the function of preventing the oversize flood; the square with the statue of Marshal Chen Yi is an open air podium which gives new views of the Shanghai Plaza Culture; the Cenotaph which stands on the man-made island is a monument of people's heroes; the riverside greenbelt, the Electronic Waterfall Bell, and the Great Mural Carving are all representatives of the Bund.