Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

PSZICHOLÓGIA KERESZTÉNY NÉZŐPONTBÓL ÉSZLELÉS - ÉRZÉKELÉS Ronald L. Koteskey: Psychology from Christian Perspective munkája alapján Dr. Veres Sándor.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "PSZICHOLÓGIA KERESZTÉNY NÉZŐPONTBÓL ÉSZLELÉS - ÉRZÉKELÉS Ronald L. Koteskey: Psychology from Christian Perspective munkája alapján Dr. Veres Sándor."— Előadás másolata:

1

2 PSZICHOLÓGIA KERESZTÉNY NÉZŐPONTBÓL ÉSZLELÉS - ÉRZÉKELÉS Ronald L. Koteskey: Psychology from Christian Perspective munkája alapján Dr. Veres Sándor

3 Észlelés •Mióta a pszichológia mint tudomány megszületett a pszichológusok azt tanulmányozzák, hogy az emberek miként teremtenek kapcsolatot a környezetükkel és hogyan értékelik a körülöttük lévő világot.

4 Önismereti kerék „ Elvitték az Urat.., nem tudjuk hová tették!” Félelem Menekülés Futás Jn 20 :1-7 Magdalai Mária és… Észlelés Értelmezés Cselekvés ÉrzésSzándék • „látta, hogy a kő el van véve a sírbolt elől.”

5 GYAKORLAT •Kötött beszélgetés

6 Észlelés •A pszichológia első rendszerében, a 19. század végén, a legalapvetőbb elem éppen az észlelés volt. A XX. század első felében a behavioristák az inger (stimulus) és a válasz (response) kapcsolatát kutatták. (lásd az önismereti keréken észlelet és cselekvés kapcsolata).

7 Észlelés •Az észlelés annak tanulmányozása, hogy az agyba eljutó idegimpulzusok hatására hogyan fejtünk ki fizikai energiát környezetünkben. Az észlelésen keresztül kapcsolatba kerülünk az Isten által teremtett világgal. A hagyományos öt érzékszervünkön túl (látás, hallás, ízlelés, szaglás és az érintés) a pszichológusok továbbiakat is tanulmányoznak, mint pl. az izommozgást, az izületeket, és a belső fület.

8 5.1. Ábra: Észlelés keresztény nézőpontból

9 Észlelés •Az észlelés az ember állatokhoz hasonló adottsága, amint azt az 5.1. ábrán láthatjuk. Elsődlegesen a fizikai energia és az foglalkoztat bennünket, hogy ebből az energiából hogyan lesz idegimpulzus. Ábránkon az észlelést ugyan abban az oszlopban láthatjuk, mint a pszichológia tudományának azon részeit, melyek az ember állathoz hasonló aspektusait kutatják. •Tanulmányaink első három fejezetében azzal fogunk foglalkozni, hogy a személyek miképpen értékelik környezetüket, ezért neveztük el az ide tartozó jelenségeket „kiértékelésnek”. A legtöbb pszichológus a látással és a hallással mint a legfontosabb észleléssel foglalkozik, így a legtöbb időt e kettő tanulmányozásával tölti.

10 Episztemológia

11 Látás Struktúra: Szemünk nagyon hasonló az állatokéhoz. Mivel az egyszerű állatok azonos lencsékkel lettek felruházva és alapvetően azonos működési terv szerint teremtettek – a lencsén keresztüli kép a receptorok hálózatára vetül. Az emberi szem a gerincesek típusával megegyező. A fény elérve a receptorokat áthalad a corneán, az üvegtesten, eljut a retináig, ami a szemgolyó „visszáján” fekszik. Az emberi szem nagyon hasonlóan működik, az tehát mint az állatok szeme. A pigment sejtek elnyelik a fényenergiát, amit lebontanak. A pálcikák mind az embernél, mind más gerinceseknél rodopszint tartalmaznak és a fekete és a fehér észlelést biztosítják. A csapokban pedig iodopszin van, ami a színes látást biztosítja.

12 Látás Az a neuronális pálya mely az látás során a retinában elhelyezkedő csapokból és pálcikákból az idegimpulzust az agyba vezeti szintén hasonló mind az ember mind más emlősök esetében. Az ingerek a szem orr felőli (nazális) oldalán lévő idegpályán keresztül hatolnak be a koponyába, majd átkereszteződve az agy ellenkező oldalára futnak ki. A másik idegpálya a szemek temporális (halánték) oldalain kezdődnek, nem kereszteződnek, és az agy azonos oldalára futnak ki.

13

14 Látás érzékenység •Az emberi szem fényérzékenysége hasonló az állatokéhoz. Természetesen, a macskák és más éjszakai állatok képesek szűrt fényben is látni, mert retinájuk hátoldalán egy visszatükröző réteg van, de az emberek átlagos észlelési tartománya nagyjából azonos az állatokéval. Mivel az állatnak is vannak csapjaik és pálcikáik a sötét adaptációjuk nagyon hasonlít az emberéhez. Ha egy állat színvak (nem lát színeket), alkalmazkodása nagyon hasonlít az ember pálcikával való látásához. Ha egy állatnak csak pálcikái vannak (gyenge éjszakai látás), az alkalmazkodása olyan, mint az ember pálcikával való látásával történő alkalmazkodás. •Az emberi látás nagyon hasonló tehát az állatokéhoz. Bármit is szemléljünk anatómiáját, az idegpályákat, vagy az érzékenységet, az emberi szem igen hasonló az állatokéhoz. Később látjuk ugyanilyen hasonlóságot találunk a hallásunkban is.

15 Látás

16 Csapok és pálcikák •Csapok –A retina közepének közelében (fovea) –A finom részlet és szín látás –Nappali világosság vagy kedvező megvilágítás •Pálcikák –A retina szélén helyezkednek el –A fekete, fehér illetve a szürke érzékelése –Alkony vagy gyenge világítás

17 Receptorok az emberi szemben CsapokPálcikák Száma Elhelyezkedésük a retinán Érzékenységük gyenge megvilágításban Szín érzékenység?Igen Gyenge Középen 6 millió Nem Erős Széleken 120 millió

18 Látó ideg- ez az ideg szállítja az ideg impulzusokat a szemből az agyba Vakfolt - az a pont, ahol a látó ideg elhagyja a szemet, ezáltal egy „vak foltot” alkot, mert e ponton nincsenek receptor sejtek a szemben Fovea - a retina középső területe, melyben körül a szem csapsejtjeinek fürtjei vannak

19 Hallás •Struktúra: Az emberi fül szintén nagyon hasonlít az állatok füléhez. Természetesen, a fülünk kinézete egészen eltérő az állatokétól, de az emberi fül külső része nem túl nagy szerepet játszik a hallásban. •A középső és a belső fül viszont nagyon hasonló az emberek és az állatok között. •A dobhártya a hanghullámok rezgését továbbítja a középső és a belső fül kis csontocskáihoz.

20 Hallás

21 •A cochlea, a hallás receptorait tartalmazza, melyek nagyon hasonlóak az embernél és az állatnál. Mindkettőnél egy membrán tartalmazza a receptorokat, mely fel és le mozog. Mikor ezek a receptorok meggörbülnek, impulzusokat keltenek és azok az idegek szinapszisain keresztül haladnak tova. Az emberi fül nagyon hasonlóan működik, mint az állatoké. A kutatók a macska fülét, mint mikrofont használják a cochleráis mikrofon természetének megismeréséhez. Az emberi fül cochleáris mikrofonként működik. •Az idegrost, mely az agyba vezet szintén azonos. Sokkal bonyolultabb a hallás idegpályája, mint a látásé, de a kereszteződése és a visszakereszteződése az agyhoz haladva nagyon hasonló.

22 Érzékenység •Az emberi fül érzékenysége is hasonlít az állatokéhoz. Mindkettőjük hallása igen hasonló hangmagasságok között mozog. Persze, néhány állat, mint pl. a macskák és a kutyák, magasabb hangmagasságokat is képesek hallani mint az emberek, mert a csontjaik a középfülben kisebbek és gyorsabban rezonálnak. Ha belefújsz egy kutyasípba, kutyád képes hallani azt, noha te nem hallod. Azonban, összességében a hallható hangok tartománya feltűnően azonos. •Az emberek és állatok hallása a hangerőt illetően is azonos. Ismét, némely állat képes meghallani a halkabb hangok esetében is már kisfokú különbségeket, de összességében a tartomány igen hasonló. Csakúgy ahogyan a látásnál láttuk, legyen bár anatómia, funkció, vagy érzékenység, emberek vagy állat egyaránt feltűnően azonosak az észlelés jellemzői.

23 Más észleletek •Ámbár a pszichológusok nem túl nagy intenzitással tanulmányozzák a további észleleti kapacitásokat, az emberek ezekben is hasonlóak az állatokhoz. •Ízlelés Négy alap ízt ismerünk: édes, sós, savanyú és keserű. Időnként a pszichológusok úgy gondolják hogy négyféle ízlelő sejtünk van, ezek egyenként más-más ízre érzékenyek. A macska egyetlen idegszálában készült felvételek mutatják azonban, hogy nincsenek ilyen különbségek, de az idegimpulzus mintája egységes, ami az íz egységét adja.

24 Szaglás

25 •Mivel nagyon nehéz kutatni a szaglást (a receptorok fent az orrban találhatók) a pszichológusok az állatokat használják ehhez. Persze, némely állat, olyan mint pl. a veréb, sokkal jobb a szaglásérzékeléssel bír, mint az ember (bár szemeik sokkal rosszabbak). Általában azonban az emberek és az állatok a szaglás vonatkozásában is nagyon hasonlóak.

26 Tapintás •Tapintásérzetünk magába foglalja a meleg, a hideg, a nyomás és a fájdalom érzést. Az egyes testrészek egyes gerincvelői idegek által vannak kiszolgálva szemmel láthatóan ez a működés azonosak az állatok és az emberek között. •Nem gyakran kapunk tudatos észleleteket izmainkból, izületeinkből, és a belső fülünkből. Azonban, miként a többi észlelelés, ez is nagyon hasonlatos az ember és az állat között.

27 Következtetések •Emlékeznünk kell arra, hogy észlelésünk ugyan nagyon hasonlít az állatokéhoz ugyanakkor Isten képmására teremtettünk. Mivel észleléseink a körülöttünk lévő világgal való kapcsolatteremtésünk eszközei, ezek a Sátán kísértéseinek eszközéül is szolgálhatnak. Gondolkozzunk el kissé azokon az embereken a Bibliában, akiket észleléseik kísértettek. •A bűnesetben, amint az a Gen 3-ben megtalálható - a látásnak van jelentősége. Amikor Éva meglátta a gyümölcsöt, az „kedves volt a szemének”. Ez ahhoz vezetett, hogy szakított belőle és megette azt - ez a cselekedetet a bukáshoz vezette. Amikor Ákán meglátta a gyönyörű köntöst, ezüstöket, és aranyt ez odavezetett, hogy megkívánta és ellopta azokat (Józs 7). Amikor Dávid meglátta Betsábét ez vágyat ébresztett benne, hogy megszerezze, házasságtörést és gyilkosságot követett el (Sám 11). •Az érzékek manapság is kísértéshez vezetnek, ahogyan évezredek óta. Persze, különféle módokon vizsgálhatjuk az észleleteket, de az elvek azonosak. Nézzünk néhány példát.

28 Látás •Televízió, filmek, és színes kiadványok azonos bűnökhöz vezethetnek, melyek bőven találhatók az Ó-szövetségben leírva. Ahogyan Ákán megkívánta, amit meglátott, úgy ma a hirdetések hasonló megkívánásokhoz vezetnek. Ahogyan Dávid a vágyakozni kezdett azon keresztül, amit látott, úgy manapság az emberek a 18 éven felüli filmekkel, videókkal és magazinokkal járnak hasonlóan.

29 Hallás •A kísértés hasonló fajtái füleinken keresztül is elérhetnek. A rádióhirdetések arra késztethetnek, hogy olyan dolgokat kívánjunk meg, amikre semmi szükségünk. Feltűnő, hogy az emberek többsége azon méltatlankodik, hogy milyen „mocskos” a televízió (szex és erőszak), azon azonban kevésbé sopánkodnak, hogy mit játszik a disk jockey a rádióban. Pedig a rádió folyamatosan jelen van otthonunkban, autóban, munkahelyen, rengeteg dal szól tiltott szexről és erőszakról.

30 Ízlelés és szaglás •Ez a két érzék összekapcsolódik, mert mindkettő kémiai érzék. A kettő leginkább az étkezéshez kapcsolódnak és gyakran falánksághoz vezetnek. Bár nem vagyunk éhesek, az étel illata hirtelen vágyat támaszthat bennünk, emlékeztet arra a pillanatra, amikor étterem vagy kenyérbolt előtt mentünk el. •Amikor eszünk, hogy mennyit eszünk függ attól is, milyen ízű az étel ahhoz képest amilyenre vágyunk.

31 Érintés •Az érintés házasságon kívüli szexhez vezethet. Az intim érintés az udvarlás elfogadott része. A párkapcsolat belső történéseinek normális részeként szexuális egyesüléshez vezet. Amikor azonban házasulatlan párok megpróbálják a szexuális arouselt az intim érintkezésbe bevinni és az a tervük, hogy megállnak a szexuális egyesülés előtt, gyakran csalódnak: még sem képesek megállni, és elbuknak.

32 Applikáció •Sok ember észlelheti, hogy megsérülhet a szeme ha túl erős fénybe néz. Ezért nem nézünk egyenesen a napba. Ugyanezek az embereknek a füle megsérülhet nagyon erős hangokat hallva. A halló sejtek permanens sérülése nem ritka a keresztény tinédzserek körében, mert ők is hangos zenét hallgatnak. •Kevesebb mint két órán keresztül a 100 decibeles zajnak a hallgatása, pl. keresztény zenészek koncertjén, hallásvesztéshez vezethet. Csengés a füledben egy ilyen koncert után valószínűsíti a sérülést. Ámbár a hallás visszajöhet, de végleg el is veszhet. A veszteségek összegeződhetnek egy egész életen át. •Még kevésbé nyilvánvaló a sérülés, ami sztereo-fejhallgató használata által keletkezhet. Ebben az esetben, bár valaki figyelmeztethet, nem látod be, hogy visszavonhatatlanul sérült a füled a hangos zene miatt. Tanulmányok mutatták ki, hogy a kollégiumi hallgatók több mint fele a hallássérülés valamilyen formájával él.

33 6. fejezet: Érzékelés •Az érzékelés az észlelés befejeződésekor kezdődik. A percepció az észleletek szerveződésének és értelmezésének a folyamata. Az egyik leírás szerint: az érzékelés „értelmet adni egy aktív folyamaton” keresztül (Crooks és Stein, 1988). (Vesd ezt össze az önismereti kerék észlelet és gondolat közötti kapcsolatával!) • Egy másik megfogalmazásban: a percepció „aktív mentális folyamat” (Mayers, 1989). Mivel az érzékelés mentális folyamat, ami értelmet ad, nyilvánvalóan az istenképűség oldalán kell hogy elhelyezkedjék keresztény nézőpontunkat szemléltető táblázatunkban (a 6.1. ábrán láthatjuk).

34 6.1. Ábra: Érzékelés keresztény nézőpontból

35 Érzékelés •Ámbár az érzékelés nézőpontunk szerint az ember az Istenhez hasonlatosságának oldalán helyezkedik el, nem szabad elfelejtenünk, hogy az ember egység és hogy az érzékelés szorosan kötődik az állathoz hasonlóság oldalán elhelyezkedő észleléshez, hiszen azt szervezi. Az értelmezés egyaránt vezethet észlelési zűrzavarhoz vagy jelentés teli tapasztalathoz. •Ezek az összefüggések persze a fiziológiai pszichológia nézőpontját jellemzik. Hubel és Weisel (1979) Nobel Díjat kaptak a kettő közötti kapcsolat kimutatásáért. Mikor egy horizontális vonal megjelenik a retinán bizonyos idegsejtek válaszolnak erre. Mások válaszolnak, ha ettől eltérő szögű vonalak tűnnek fel. Hubel és Wisel az említett neuronokat „vonás detektoroknak” nevezték el, mert ezek a környezetben található legegyszerűbb vonásokra reagálnak.

36 Érzékleti szerveződés - Gestalt •Képi megragadás –Annak hajlandósága, hogy a képi érzékelés uralja a többi érzékletet •Csoportosítás –Az az érzékelésbeli hajlam, hogy az ingerek koherens csoportokba szerveződjenek

37 Érzékleti szerveződés - Gestalt csoportosítás

38 Érzékleti szerveződés- Gestalt •Gestalt- szervezett egész –Az a hajlam, hogy a részinformációkból jelentés teli egész szerveződjön •Csoportosítási elvek –Közelség (proximity) – az egymáshoz közel eső alakokat összetartozóknak észleljük –Hasonlóság (similarity) – a hasonló alakok csoportot képeznek –Folytonosság (continuity) – folyamatos mintázat észlelése –Zártság (closure) – a rés kitöltése –Kapcsolódás (connectedness) – pontok, vonalak és területek, amik egységet alkotnak, ha kapcsolódnak egymáshoz

39 Érzékleti szerveződés - Gestalt csoportosítás •Gestalt csoportsitási elvek munka közben

40 Mélység észlelés •Amikor egy tárgy mozog a látótérben, könnyebb látni, ha a személy közvetlenül észleli amint a tárgy helyzete a retinán megváltozott. Ha a tárgy balra felfelé mozog, a képe lefelé fog a retina jobb oldalán elmozdulni. Ha jobb oldalon felfelé mozog a kép lefelé fog elmozdulni a retina baloldalán. A mélységészlelés megértése nem egyszerű. Hogyan képesek az emberek három-dimenziós világot látni a csak két dimenziós retinával?

41 Érzékleti szerveződés Mélység észlelés •Mélység észlelés –A tárgyak három dimenziós látásnak a képessége –A távolság becslés követése •Binokuláris igazodás –retinális diszparitás •A két szem különbségéből alkotta képek •Közelebb a tárgyhoz, nagyobb a diszparitás –Konvergencia •neuro-muszkuláris igazodás •Két szem belső mozgása közeli tárgyak irányába

42 Monokuláris látás •Egyetlen szemből jövő input is mélységészlelést tesz lehetővé, mert használjuk az istenképűségi kapacitásunkat, mentális folyamatok segítségével következtetést vonunk le. •Például, ha egy tárgy nagyobb lesz a retinán, az emberek azt közelebbinek látják. Ha valaki egy tárgyat kivesz egy másikból, akkor az elsőt közelebbinek észleli. Ködben az emberek sokkal jobban megkülönböztetik a közelebbi tárgyakat, mint a távolibbakat. A fókuszba helyezett tárgyat ki kell emelni a környezetéből ahhoz, hogy megállapíthassuk milyen messze van tőlünk.

43 Mélységészlelés

44 Binokuláris látás •Mivel a legtöbb embernek két szeme van ezért képesek mindkettőből jövő inputokat integrálni bármilyen messze is legyen tőlük valami. Mivel a szemek néhány centire vannak egymástól, mindegyik retinán a kép kicsit eltérő. Amikor az emberek összehasonlítják ezeket a differenciákat akkor az Istenképűségüket használják, és konklúziót vonnak le melyik tárgy van közelebb és melyik van távolabb. •A mélységészlelés mentális folyamat, ami során az emberek saját szemeikből vesznek inputot és adnak jelentést a távolság felmérésével. Kétdimenziós retináról veszik az inputot, szervezik azt, és háromdimenziós kifejezésekben értelmezik.

45 Konstanciák •Bár ha egy tárgy helyzete megváltozik a látótérben ezért az észlelése is megváltozik, mégis ugyannak a tárgynak látjuk. Az állandóság képessé tesz arra, hogy világot stabilnak észleljük annak ellenére, hogy az észleletünk állandóan változik.

46 Alakállandóság •Ha egyenesen szemben állunk egy ajtóval, annak képe a retinán téglalap alakú. Amint kinyitjuk az ajtót, a kép trapézzá változik és végül egyetlen vonal lesz, ha az ajtót egészen kinyitjuk. Ha, aki nézi az ajtót magát, úgy látja, hogy az téglalap alakját megtartotta. A pszichológusok ezt a mentális folyamatot nevezték el „alakkonstanciának”.

47 Érzékszervi konstancia •Perceptuális konstancia –Tárgyak észlelése során változatlan kép a változó retinális kép ellenére •szín •alak •nagyság

48 Nagyság állandóság Amikor egy autó közeledik felénk, a képe retinánkon egyre nagyobb lesz. Amilyennek korábban láttuk és a mostani kép közötti különbséget értelmezzük és ez alapján becsüljük fel a távolságot, de nem keletkezik eltérés az autó méretében, noha sokkal nagyobbnak látjuk közelről, mint távolabbról. Mivel az Istenképűség mentális folyamata értelmezi észlelésünket, képesek vagyunk úgy látni a tárgyat, hogy annak nem változott meg a mérete (miként például egy balon felfújása esetén megváltozik) vagy a távolság nem változik (ahogy a balon közeledik felénk). Ugyanez igaz egy másik területen is. A napszemüveg megváltoztatja a színeket és az észlelet fényerejét. Mégis a tárgyakhoz tartozó alapszínek nem változnak.

49 Illúziók •Emberek képesek olyan tárgyakat készíteni, melyek megtéveszthetnek bennünket, hibás következtetéseket vonunk le azokból. Az emberek aktív mentális folyamataikat használva rossz következtetésekre jutnak az észleletekből, melyeket kapnak. Pszichológusok két nagyon közismert illúziót fejlesztettek ki, ezeket a 6.2. Ábrákon látjuk.

50 Ponzo illúzió

51 •Jóllehet mindkét horizontális vonal közül a felső távolabb lévőnek tűnik, pedig egészen pontosan azonos a lentebb elhelyezkedővel, a fentit hosszabbnak látja az emberek zöme. Látszólag ez azért van, mert mentális folyamataik segítségével értelmezik a másik vonalat mintha az párhuzamos lenne, és mintha távolodna, akárcsak a vasúti talpfák. Mivel a felső vonal messzebb elhelyezkedőnek tűnik, úgy látszik, mint ami hosszabb.

52 Muller-Lyer Illuzió

53 Muller-Lyer illúzió •Ámbár mindkét horizontális vonal a Muller- Lyer illúzióban egészen pontosan azonos hosszúságú, mégis a lenti hosszabbnak tűnik a legtöbb ember számára. Ez a látszat azért van, mert a Ponzó illúzióban az emberek az alsót messzebb lévőnek értelmezik (miként a szoba sarka). Mivel az alullévő messzebb lévőnek tűnik, ezért hosszabbnak is látszik. •Pszichológusok nagyon sok formát hoztak létre, amikkel könnyen félrevezethetik az istenképűségből fakadó mentális folyamatokat.

54 Implikációk – extraszenzoriális percepció •Lehetséges vagy sem - az észlelés nélküli érzékelés kérdése sok év óta heves vitatéma a pszichológiában és a keresztények számára is. Mivel a kutatók nem fejlesztettek ki ismételhető demonstrációkat vagy kísérleteket, a tudósok egy része kételkedik abban, hogy ilyen lehetséges-e. Az emberek egy része az extraszenzoriális érzékelést okkult jelenségnek, pl. a keresztények gonosztól valónak tartják. Ámbár, mivel Isten a saját képmására teremtette, lehetséges élkül érzékeljenek – képesek extraszenzoriális érzékelésre.

55 Telepátia •A telepátia gondolatok átvitele az egyik tudatból a másikba ismert szenzoros csatornák használata nélkül, amilyen a beszélgetés, írás, vagy más kommunikációs formák használata. Mint keresztények, biztosan hisszük, hogy ilyen lehetséges az ima során, őszintén és nyilvánvaló módon képesek vagyunk kommunikálni Istennel. Isten hallja azokat az imáinkat is, melyeket túl nehéz szavakba kifejezni (Rom 8). Mivel hasonlóak vagyunk hozzá, képesek vagyunk kommunikálni vele telepatikusan.

56 Clairvoyence A clairvoyence tárgynak vagy eseménynek az ismert észlelési lehetőségeken túli érzékelése. Több helyütt előfordul a Bibliában, hogy emberek érzékszerveik használata nélkül érzékelik a fizikai tárgyakat. Mózes kétszer is érzékelte a vizet a sivatagban pedig nem volt érzéki jele ennek (Ex 17, Numb 20). Keresztények ma néha ilyen helyzetbe kerülnek amikor annak tudatában vannak, hogy szükséges másokért imádkozniuk.

57 Prekognició •A prekogníció jövőbeli esemény érzékelése. Keresztények között ezt próféciának nevezik. Néhány Ószövetségi prófécia az Új Szövetség történeteiben teljesedik be. Például az újtestamentum második fejezetében az ószövetség három specifikus próféciájának a beteljesülését olvashatjuk. Más próféciák még ezután, a jövőben teljesednek be, és mások megint később fognak beteljesedni. •Az extraszenzoriális észleléshez szokták a psychokinezist is számítani. A pszichokinezis tárgyak manipulálása az ismert fizikai erők használata nélkül. Imakéréseink gyakran arra irányulnak, hogy valamilyen változás következzen be a környezetünkben, ebből következik, hogy az embereknek lehet pszichokinetikus kapacitása. •Az előző részben láttuk, hogy van extraszenzoriális kapacitásunk, nem utolsósorban akkor, amikor ebben Isten van jelen. Az örökkévalóságban, sokkal inkább Istenhez hasonlóvá leszünk, tehát ott teljessé lehet ez az extraszenzoriális kapacitásunk is.

58 Alkalmazások •Keresztényekként felhasználhatjuk az érzékelés terén végzett kutatások eredményeit, hiszen fontos tudnunk azt, hogyan fogjuk fel a világot és önmagunkat.

59 Elhárító mechanizmusok •Az általános pszichológia hallgatói gyakran tanulmányozzák az elhárító mechanizmusok listáját. A professzorok arról tanítanak, hogy ha valaki ezekkel az elhárító mechanizmusokkal él akkor jól boldogul addig, amíg azok a megoldatlanságok, melyek elhárítására szolgálnak extrém formát nem öltenek. Itt azonban keresztényeknek óvatosnak kell lennünk, mi az amit a pszichológiából átvehetünk és alkalmazhatunk. •A projekció azt jelenti, hogy saját tökéletlenségünket vagy elfogadhatatlan impulzusainkat másokban látjuk. A késő 80-as években történt: evangelisták, akik a legtöbbet prédikáltak a testi vágyról más embereknél láttak problémákat a pornográfiával kapcsolatban, nem maguknál.

60 Elhárító mechanizmusok •Racionalizálás azt jelenti, hogy igyekszünk „logikus” magyarázatot adni viselkedésünknek. Ugyan önzőnek gondoljuk magunkat, mégis szemet szúr nekünk, hogyha más „keresztények” dollár milliókat költenek magukra. Ezek azt mondják azért teszik, mert az Isten emberei rászolgálnak a legjobbra, és ők Isten emberei. •Tagadás, elfordulás a valóság megismerésétől, valószínűleg ez a legprimitívebb védekezési mechanizmus. János azt mondja, amikor tagadjuk bűnösségünket, félrevezetjük magunkat.

61 •A tagadás és más védekezési mechanizmusok mind magukban rejtik az ön-félrevezetést. Nem szabad elfelejtenünk, hogy ezek megváltoztatják az érzékelésünket, de nem változtatják meg az objektív valóságot. Veszélyesek, mert komfortosabbá teszik az életünket és visszatartanak bennünket attól, hogy dolgozzunk valódi problémáinkon és megváltozzunk.

62 Pszichoterápia •Mivel nem akarjuk eltagadni az igazságot önmagunk félrevezetésével, sem nem akarjuk, hogy az emberek önmaguk és mások rossz észlelésében maradjanak, ezért a pszichológusok felhasználják a pszichoterápiát az észlelés megváltoztatására. •Néhány kereszténynek rossz az önmagára vonatkozó észlelése. A megbocsátás segíthet abban, hogy az emberek olyannak láthassák önmagukat amilyenek, szemben azzal amilyennek szeretnék látszani. Az elfogadással segíthetünk másoknak megváltoztatni a saját magukról való felfogását. Ezek sokkal keresztényszerűbben láthatnák önmagukat, valóban. Természetesen, ez csupán egy erőfeszítés, ha a krisztusképűség valóságosan csak vágyakozás. •A keresztények is hibásan észlelnek másokat. Tapasztalhatjuk, hogy mennyire másnak látjuk egymást, mint amilyenek valóban vagyunk. Némelyek közülünk úgy láthatják, hogy egyesek harcot folytatnak az egyházzal, mert kifogásolnak dolgokat, amit rosszul csinálnak, vagy amit mások megpróbálnak csinálni. Segítenünk kell nekik abban, lehet hogy észleléseikben hiba van és lehet ezen változtatni.


Letölteni ppt "PSZICHOLÓGIA KERESZTÉNY NÉZŐPONTBÓL ÉSZLELÉS - ÉRZÉKELÉS Ronald L. Koteskey: Psychology from Christian Perspective munkája alapján Dr. Veres Sándor."

Hasonló előadás


Google Hirdetések