Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Körös-Sárréti VE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Körös-Sárréti VE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory."— Előadás másolata:

1 Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Körös-Sárréti VE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad. Sárrét-Bihar Fenntartható Fejlődés Programja

2 1 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

3 2 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Körös-Sárréti VE – Összefoglaló a térségről A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 11 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 64%-a, 7 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 17 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó- csoporthoz kapcsolódik A térségben összesen 5 db fő fejlesztési prioritás és 9 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A(z) Körös-Sárréti VE területe 22 települést foglal magába, melyek közül 6 város. A térség lakossága 72,443 fő, a városokban élő lakosok száma 48,972 fő

4 3 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség Települé- sek száma Városok száma 72, Kereskedelem, javítás Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Legnagyobb fogl. szektor Általános információk Négy legnépesebb település Sarkad 11,088 fő 9,990 fő 8,652 fő 7,882 fő Szeghalom Dévaványa Vésztő Települések száma, ahol......nincs szélessávú internet...nem elérhető mindhárom mobilhálózat...nincs helyközi autóbusz-megálló...van közművesített, köz- úton elérhető ipari park Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Fő fejlesztési prioritások száma 5 Fejlesztési intézkedések száma 9 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 11 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma 17 Körös-Sárréti VE – Általános áttekintés Hátrányos helyzetű települések száma

5 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A legtöbb forrás – 1,800,000 EUR – a Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása jogcímhez lett rendelve Körös-Sárréti VE – HPME allokáció összefoglaló Jogcím neveHPME-k száma (db)Allokált forrás (EUR) ▪Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása ▪1▪1▪1,800,000 ▪A turisztikai tevékenységek ösztönzése▪1▪1▪1,400,000 ▪Falumegújítás és -fejlesztés▪1▪1▪1,377,133 ▪A kulturális örökség megőrzése▪1▪1▪1,300,000 ▪Leader közösségi fejlesztés▪8▪8▪1,270,241 ▪Leader vállalkozás fejlesztés▪3▪3▪680,000 ▪Leader képzés ▪Leader rendezvény▪2▪2▪200,000 ▪Leader térségen belüli szakmai együttműködések▪1▪1▪150,000 ▪Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések▪1▪1▪80,000 ▪Leader komplex projekt ▪Leader tervek, tanulmányok

6 5 Körös-Sárréti VE - Legfontosabb probléma és lehetőség A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis Legfontosabb problémaLegfontosabb lehetőség ▪Az alacsony képzettségű tartós munkanélküliek magas aránya, és a képzett munkaerő elvándorlása miatt kvalifikált munkaerő hiány jelentkezik, ami a rossz megközelíthetőséggel párosulva nem kedvez a működő tőke letelepedésének. ▪Az alacsony vállalkozási kedv és tőkehiány a helyi termékek alacsony feldolgozottsági szinten történő értékesítésével egy kiszolgáltatott instabil vállalkozói réteget hozott létre, mely fejlesztési támogatásokkal sem képesek beruháázásokat megvalósítani. ▪A jó környezeti állapot és kulutrális értékek nem megfelelő kihasználása és az értéktudatosság hiánya a turisztikai lehetőségek kiaknázásának hiányához vezet ▪Helyi adottságokra alapozó komplex turisztikai kínálat kialakítása. ▪A helyi mezőgazdasági (bio-)termékek magasabb feldolgozottsági szintjének elérése, tájjellegű termékkínálat létrehozása. ▪Képzésekkel a meglevő humán erőforrás jobb és magasabb értékű hasznosítása.

7 6 Meglevő jó környezeti állapotra építő és azt fenntartó gazdálkodás és kapcsolódó feldolgozó ágazat, valamint az egyéb vállakozási és szolgáltatási szektor összekapcsolt fejlesztése. A turisztikai fejlesztések és egységes marketingen (arculat) fejlesztésén keresztül a térség országos turisztikai ismertségének és turisztikai bevételeinek növelése. A helyi életminőség javítását szolgáló beruházásokkal és a civil szektor, valamint a humán erősorrás fejlesztésével az elvándorlás megszűntetése. Meglevő jó környezeti állapotra építő és azt fenntartó gazdálkodás és kapcsolódó feldolgozó ágazat, valamint az egyéb vállakozási és szolgáltatási szektor összekapcsolt fejlesztése. A turisztikai fejlesztések és egységes marketingen (arculat) fejlesztésén keresztül a térség országos turisztikai ismertségének és turisztikai bevételeinek növelése. A helyi életminőség javítását szolgáló beruházásokkal és a civil szektor, valamint a humán erősorrás fejlesztésével az elvándorlás megszűntetése. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Körös-Sárréti VE – A stratégia alapvető célja

8 7 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

9 8 A közösség területi lehatárolása a társadalmi, gazdasági és földrajzi adottságokat veszi figyelembe elsődlegesen, a közös értékeket, problémákat és kitörési pontokat. A települések 90%-át a statisztikai kistérségi beosztás szerint a Békés megyei Szeghalmi és Sarkadi kistérségek alkotják, melyhez földrajzilag és társadalmilag kapcsolódó két település (Bélmegyer, Köröstarcsa) csatlakozott a Békési kistérségből. Földrajzi adottságok tekintetében is a szikes-zsombékos legelők, valamint a Körösök és a Berettyó folyók alkotnak kapcsolatot az érintett települések között, mely turisztikai szempontból fontos közös természeti kincs. A 22 településből 6 kisváros, melyek közül csak Sarkad haladja meg a tízezres lakosszámot. A területen a 47-es számú főút halad keresztül (Köröstarcsa, Körösladány és Szeghalom érintésével), mely a csekély számú befektető letelepedési helyeit jelentősen meghatározta. Vésztő vasúti csomóponti szerepet tölt be, ide futnak be a gyomai (Dévaványa, Körösladány, Szeghalom érintésével), a püspökladányi, a körösnagyharsányi (korábban Nagyszalontáig(RO) Körösújfalut érintve), a gyulai (Okányt, Sarkaedkeresztúrt, Sarkadot, Kötegyánt érintve Békéscsabáig). Sajnos a vasút műszaki állapota teherforgalom lebonyolítására nem alkalmas, így az ipari befektetők letelepedését nem ösztönzi. (Körösladányban például a Henkel telephelyén van ipari vágány, de ennek ellenére közúton kell szállítania az árút nagyobb költségen és veszélyesebb körülmények között). Az akciócsoportot alkotó települések mindegyike az úgynevezett Körös-sárréti és bihari földrajzi tájegységbe tartozik. Itt régen mocsaras vidékre jellemző életformák alakultak ki, ezzel kapcsolatosan fennmaradtak tárgyi és nyelvi emlékek (pákászok – a halászó, gyűjtögető életmód, Vésztő város neve a vejszető nevű kosárszerű halfogó eszközből eredeztetik, stb.). A rejtőzködésre és gyűjtögetésre alkalmas terület kedvelt lakhely volt a régmúlt időkben is, hatezer év település emlékeit őrzi a Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhely. A közösség területi lehatárolása a társadalmi, gazdasági és földrajzi adottságokat veszi figyelembe elsődlegesen, a közös értékeket, problémákat és kitörési pontokat. A települések 90%-át a statisztikai kistérségi beosztás szerint a Békés megyei Szeghalmi és Sarkadi kistérségek alkotják, melyhez földrajzilag és társadalmilag kapcsolódó két település (Bélmegyer, Köröstarcsa) csatlakozott a Békési kistérségből. Földrajzi adottságok tekintetében is a szikes-zsombékos legelők, valamint a Körösök és a Berettyó folyók alkotnak kapcsolatot az érintett települések között, mely turisztikai szempontból fontos közös természeti kincs. A 22 településből 6 kisváros, melyek közül csak Sarkad haladja meg a tízezres lakosszámot. A területen a 47-es számú főút halad keresztül (Köröstarcsa, Körösladány és Szeghalom érintésével), mely a csekély számú befektető letelepedési helyeit jelentősen meghatározta. Vésztő vasúti csomóponti szerepet tölt be, ide futnak be a gyomai (Dévaványa, Körösladány, Szeghalom érintésével), a püspökladányi, a körösnagyharsányi (korábban Nagyszalontáig(RO) Körösújfalut érintve), a gyulai (Okányt, Sarkaedkeresztúrt, Sarkadot, Kötegyánt érintve Békéscsabáig). Sajnos a vasút műszaki állapota teherforgalom lebonyolítására nem alkalmas, így az ipari befektetők letelepedését nem ösztönzi. (Körösladányban például a Henkel telephelyén van ipari vágány, de ennek ellenére közúton kell szállítania az árút nagyobb költségen és veszélyesebb körülmények között). Az akciócsoportot alkotó települések mindegyike az úgynevezett Körös-sárréti és bihari földrajzi tájegységbe tartozik. Itt régen mocsaras vidékre jellemző életformák alakultak ki, ezzel kapcsolatosan fennmaradtak tárgyi és nyelvi emlékek (pákászok – a halászó, gyűjtögető életmód, Vésztő város neve a vejszető nevű kosárszerű halfogó eszközből eredeztetik, stb.). A rejtőzködésre és gyűjtögetésre alkalmas terület kedvelt lakhely volt a régmúlt időkben is, hatezer év település emlékeit őrzi a Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhely. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

10 9 A mocsarak lecsapolását követően alakultak ki a jelenlegi szikes-zsombékos területek, mely a terület meghatározó eleme mind gazdasági (földművelés, állattartás), mind természeti értékek (nemzeti parkok) szempontjából. A tatárjárás során a települések nagy része elnéptelenedett, az életkörülmények mindig nehezek voltak ezen a vidéken. A nehéz körülmények az itt élők szemléletmódját is nagyban meghatározta. Ború látó, ugyanakkor kitartó és erős akarat jellemezte az itt élőket. Emiatt a tájegységre jellemző díszes viselet és egyedi motívum világ nem alakult ki. A népművészet a mindennapi használati tárgyak díszítésére korlátozódott (pásztorfaragások, kerámia és cserépedények, bőrművesség, kosárfonás, stb.). A mocsarak lecsapolását követően alakultak ki a jelenlegi szikes-zsombékos területek, mely a terület meghatározó eleme mind gazdasági (földművelés, állattartás), mind természeti értékek (nemzeti parkok) szempontjából. A tatárjárás során a települések nagy része elnéptelenedett, az életkörülmények mindig nehezek voltak ezen a vidéken. A nehéz körülmények az itt élők szemléletmódját is nagyban meghatározta. Ború látó, ugyanakkor kitartó és erős akarat jellemezte az itt élőket. Emiatt a tájegységre jellemző díszes viselet és egyedi motívum világ nem alakult ki. A népművészet a mindennapi használati tárgyak díszítésére korlátozódott (pásztorfaragások, kerámia és cserépedények, bőrművesség, kosárfonás, stb.). Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

11 10 A területre jellemző értékek az érintetlen természet, négy országosan védett nemzeti park területe és Európa egyik legnagyobb túzok populációja, valamint a szikes, zsombékos legelők, a folyó és álló vizek összefüggő rendszere. Vésztő-Mágor-puszta a Holt-Sebes-Körös ölelésében 947 hektáros területen védett. a Tiszántúl egyik legértékesebb kultúrtörténeti kincsével együtt, a kettős Mágor-halommal, ahol hatezer év történelmét tárták fel és állították ki helyben. Dévaványai-Ecsegi-puszták hektár nagyságú, ebből fokozottan védett 2659 hektár. Két, eredetét és élőhelyeit tekintve elkülönülő részre tagolható. Az egyik a Hortobágy-Berettyó ártere, a folyó szabályozatlan medre a partvonulatok gyepeivel, erdeivel. A másik az Ecsegfalva - Dévaványa térségében megmaradt szikes puszták mozaikja. A Kis-Sárrét Biharugra, Geszt, Körösnagyharsány, Mezőgyán, Zsadány községek határában, 7991 hektáron terül el. Fennmaradt ősi mocsárfoltok és a vadvizek helyén létesült halastórendszer őrzik a régi táj jellegzetes növény- és állatvilágát. A terület legféltettebb élőhelyei hektár - felkerültek a nemzetközi jelentőségű vizes területek listájára és 1424 ha fokozott védelem alatt áll. A közel 2000 hektáros vízfelületével az ország második legnagyobb halastórendszere. A tórendszer legjelentősebb értékét a gazdag madárvilág képviseli. A tavak szomszédságában a mai napig jó állapotban maradt fenn a sárréti vízivilág két utolsó hírmondója az Ugrai- és a Sző-rét. A két ősi mocsárfolt a környező kaszálókkal, legelőkkel különleges értéket képvisel. A Bélmegyeri Fáspuszta a sziki tölgyesek és sziki erdőssztyeppek egyik legnagyobb kiterjedésű hazai képviselője 644 hektáron, a Kis-Sárrét keleti határán. Fás-puszta az ősi erdőssztyepp látványát idézi a magányosan álló, többszáz éves kocsányos tölgyekkel és idős vadkörtefákkal. A területre jellemző értékek az érintetlen természet, négy országosan védett nemzeti park területe és Európa egyik legnagyobb túzok populációja, valamint a szikes, zsombékos legelők, a folyó és álló vizek összefüggő rendszere. Vésztő-Mágor-puszta a Holt-Sebes-Körös ölelésében 947 hektáros területen védett. a Tiszántúl egyik legértékesebb kultúrtörténeti kincsével együtt, a kettős Mágor-halommal, ahol hatezer év történelmét tárták fel és állították ki helyben. Dévaványai-Ecsegi-puszták hektár nagyságú, ebből fokozottan védett 2659 hektár. Két, eredetét és élőhelyeit tekintve elkülönülő részre tagolható. Az egyik a Hortobágy-Berettyó ártere, a folyó szabályozatlan medre a partvonulatok gyepeivel, erdeivel. A másik az Ecsegfalva - Dévaványa térségében megmaradt szikes puszták mozaikja. A Kis-Sárrét Biharugra, Geszt, Körösnagyharsány, Mezőgyán, Zsadány községek határában, 7991 hektáron terül el. Fennmaradt ősi mocsárfoltok és a vadvizek helyén létesült halastórendszer őrzik a régi táj jellegzetes növény- és állatvilágát. A terület legféltettebb élőhelyei hektár - felkerültek a nemzetközi jelentőségű vizes területek listájára és 1424 ha fokozott védelem alatt áll. A közel 2000 hektáros vízfelületével az ország második legnagyobb halastórendszere. A tórendszer legjelentősebb értékét a gazdag madárvilág képviseli. A tavak szomszédságában a mai napig jó állapotban maradt fenn a sárréti vízivilág két utolsó hírmondója az Ugrai- és a Sző-rét. A két ősi mocsárfolt a környező kaszálókkal, legelőkkel különleges értéket képvisel. A Bélmegyeri Fáspuszta a sziki tölgyesek és sziki erdőssztyeppek egyik legnagyobb kiterjedésű hazai képviselője 644 hektáron, a Kis-Sárrét keleti határán. Fás-puszta az ősi erdőssztyepp látványát idézi a magányosan álló, többszáz éves kocsányos tölgyekkel és idős vadkörtefákkal. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 1/2

12 11 Bélmegyer mellett található Békés megye egyik legöregebb fája is. Körös Maros Nemzeti Park a védett területek, a természeti értékek és az itt folyó természetvédelmi munka bemutatásának céljából alakította ki és üzemelteti Dévaványán a Réhelyi Látogatóközpontot és Biharugrán a Madárvártát. Az akcióterület adottságai miatt jelentős mértékű a NATURA 2000 területek aránya. Az iparosodás elmaradása a környezetvédelem szempontjából előnyt jelent. A térség egyik kitörési pontja lehet a környezet jó állapota és a megmaradt természeti értékekre alapozó öko- és falusi turizmus fejlesztése. Problémát okoz viszont a fogyasztói társadalom kialakulása ás a vásárlási szokások átalakulása miatt az egyre növekvő kommunális szilárd hulladék begyűjtése, elhelyezése és kezelése. A települések közelében kialakult szemétlerakókat bezárták, rekultivációjuk hamarosan megkezdődik. A szelektív hulladékgyűjtés lehetősége a települések 80%-ban megoldott. A szennyvíz kezelés és csatornázás területén is folyamatos a fejlődés, így a felszíni és felszín alatti vizek védelme terén is javulás prognosztizálható, bár a csatornázottsági arány nem éri el a megyei átlagot. Bélmegyer mellett található Békés megye egyik legöregebb fája is. Körös Maros Nemzeti Park a védett területek, a természeti értékek és az itt folyó természetvédelmi munka bemutatásának céljából alakította ki és üzemelteti Dévaványán a Réhelyi Látogatóközpontot és Biharugrán a Madárvártát. Az akcióterület adottságai miatt jelentős mértékű a NATURA 2000 területek aránya. Az iparosodás elmaradása a környezetvédelem szempontjából előnyt jelent. A térség egyik kitörési pontja lehet a környezet jó állapota és a megmaradt természeti értékekre alapozó öko- és falusi turizmus fejlesztése. Problémát okoz viszont a fogyasztói társadalom kialakulása ás a vásárlási szokások átalakulása miatt az egyre növekvő kommunális szilárd hulladék begyűjtése, elhelyezése és kezelése. A települések közelében kialakult szemétlerakókat bezárták, rekultivációjuk hamarosan megkezdődik. A szelektív hulladékgyűjtés lehetősége a települések 80%-ban megoldott. A szennyvíz kezelés és csatornázás területén is folyamatos a fejlődés, így a felszíni és felszín alatti vizek védelme terén is javulás prognosztizálható, bár a csatornázottsági arány nem éri el a megyei átlagot. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 2/2

13 12 A csoport területe teljes egészében lefedi a sarkadi kistérséget, mely a 33 komplex programmal fejlesztendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik, és a szeghalmi kistérsséget, mely a 47 leghátrányosabb kisérség közé tartozik. Két kistelepülés tartozik ezeken kívül a békési kistérségbe, de ezen települések is leghátrányosabb helyzetűek közé lettek sorolva. A csoport területe teljes egészében lefedi a sarkadi kistérséget, mely a 33 komplex programmal fejlesztendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik, és a szeghalmi kistérsséget, mely a 47 leghátrányosabb kisérség közé tartozik. Két kistelepülés tartozik ezeken kívül a békési kistérségbe, de ezen települések is leghátrányosabb helyzetűek közé lettek sorolva. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1

14 13 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység

15 14 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) ▪A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából ▪Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai –Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás –Kereskedelem, javítás 1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat

16 15 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Vállalkozások szektor szerinti megoszlása A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 27%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektorok részesedése 12% 10% 27% 8% 6% 12% 7% 0% 13% 4%

17 16 Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 32%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel *A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom- biztosítás, oktatás, egészségügy Szektorok részesedése 12% 32% 10% 3% 7% 2% 23% 7% 1% Egyéb tevékenység 0%

18 17 Forrás:HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 16.0%, ami 2.8 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) ▪Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 16.0% ▪Változás 2003-hoz képest 2.8 százalékpont

19 18 A térségben 1990-hez képest jelentősen nőtt a munkanélküliek és az inaktív keresők aránya. A jelenlegi helyzet kialakulásához nagyban hozzájárult, hogy a rendszerváltás hosszan elhúzódó és nehezen megoldható gazdasági és társadalmi válságot hozott a térségben. A tulajdonviszonyok változása kedvezőtlenül érintette az itt élő, alacsonyan kvalifikált rétegeket, akik zömében termelőszövetkezetben, illetve kisebb ipari szövetkezetben dolgoztak, betanított, illetve segédmunkát végeztek. Munkanélkülivé válásukat követően meglévő szakértelem és tőke hiánya miatt nem tudtak élni a rendszerváltás adta pozitív lehetőségekkel, egy- két kivétellel, valamint egy-két kényszervállalkozó kivételével. Kevés olyan munkát biztosító termelőüzem maradt talpon, amely az alacsonyan képzett, tudását bővíteni, megújítani képtelen munkaerő számára megélhetést nyújthatna. Jellemző tendencia a képzett munkaerő elvándorlása egy jobb megélhetés reményében, valamint a munkahelyüket vesztett bizonytalan egzisztenciával rendelkezők térségbe vándorlása az olcsóbb megélhetés reményében. E jelenség tovább növeli a leszakadó rétegekhez tartozók, megélhetési gondokkal küszködők számát. A jelenlegi helyzeten azonban feltétlenül javítani kell, mivel a 100 foglalkoztatottra jutó, eltartottak és inaktív keresők arányának további növekedése, fokozódó társadalmi feszültségekhez vezethet. Ebből a szempontból a térségen belül a legkisebb települések vannak a legrosszabb helyzetben, mivel itt a 100 foglalkoztatottra jutó eltartottak és inaktív keresők aránya közel négyszeresére emelkedett 1990-hez képest. Ez onnan eredhet, hogy arányaiban véve a térség települései közül itt a legnagyobb a népességfogyás és ehhez hozzájárul még a térségi átlagot kétszeresen meghaladó öregedési index is. A foglalkoztatottak nemek szerinti arányában, az 1990-ben tapasztalt jelentős eltérés mára valamelyest mérséklődött, de még így is minden településen a férfi foglalkoztatottak vannak nagyobb számban. Mára a munkaerőpiacon az év feletti nőknek vannak a legkorlátozottabb lehetőségeik. A térségben 1990-hez képest jelentősen nőtt a munkanélküliek és az inaktív keresők aránya. A jelenlegi helyzet kialakulásához nagyban hozzájárult, hogy a rendszerváltás hosszan elhúzódó és nehezen megoldható gazdasági és társadalmi válságot hozott a térségben. A tulajdonviszonyok változása kedvezőtlenül érintette az itt élő, alacsonyan kvalifikált rétegeket, akik zömében termelőszövetkezetben, illetve kisebb ipari szövetkezetben dolgoztak, betanított, illetve segédmunkát végeztek. Munkanélkülivé válásukat követően meglévő szakértelem és tőke hiánya miatt nem tudtak élni a rendszerváltás adta pozitív lehetőségekkel, egy- két kivétellel, valamint egy-két kényszervállalkozó kivételével. Kevés olyan munkát biztosító termelőüzem maradt talpon, amely az alacsonyan képzett, tudását bővíteni, megújítani képtelen munkaerő számára megélhetést nyújthatna. Jellemző tendencia a képzett munkaerő elvándorlása egy jobb megélhetés reményében, valamint a munkahelyüket vesztett bizonytalan egzisztenciával rendelkezők térségbe vándorlása az olcsóbb megélhetés reményében. E jelenség tovább növeli a leszakadó rétegekhez tartozók, megélhetési gondokkal küszködők számát. A jelenlegi helyzeten azonban feltétlenül javítani kell, mivel a 100 foglalkoztatottra jutó, eltartottak és inaktív keresők arányának további növekedése, fokozódó társadalmi feszültségekhez vezethet. Ebből a szempontból a térségen belül a legkisebb települések vannak a legrosszabb helyzetben, mivel itt a 100 foglalkoztatottra jutó eltartottak és inaktív keresők aránya közel négyszeresére emelkedett 1990-hez képest. Ez onnan eredhet, hogy arányaiban véve a térség települései közül itt a legnagyobb a népességfogyás és ehhez hozzájárul még a térségi átlagot kétszeresen meghaladó öregedési index is. A foglalkoztatottak nemek szerinti arányában, az 1990-ben tapasztalt jelentős eltérés mára valamelyest mérséklődött, de még így is minden településen a férfi foglalkoztatottak vannak nagyobb számban. Mára a munkaerőpiacon az év feletti nőknek vannak a legkorlátozottabb lehetőségeik. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

20 19 A vállalkozások alacsony száma, a képzettség alacsony volumene, valamint a nagyobb ingázható városok távolsága együttesen is generálja a munkanélküliség magas mértékét, a térség az ország súlyos munkanélküliséggel küzdő területei közé tartozik. A regisztrált munkanélküliek aránya másfélszeresen haladja meg a megyei és 2,5-szeresen az országos átlagot. Tovább súlyosbítja a problémát, hogy a munkanélküliek csoportján belül igen magas, a tartós munkanélküliek aránya Az állástalanok 80 %-a csupán 8 általános, vagy szakmunkás képzettséggel rendelkezik. A pályakezdő munkanélküliek körében is az általános iskolai, vagy szakmunkás végzettségűek aránya a legmagasabb. Azonban arányaihoz mérten a főiskolai és egyetemi végzettséggel rendelkezők száma is igen magas a pályakezdő munkanélküliek között. Jelentős a mezőgazdaságból élők aránya, azonban a termékek feldolgozottsági szintje igen alacsony. A feldolgozottság növelésével új munkahelyek teremtésére nyílna mód. A vállalkozások alacsony száma, a képzettség alacsony volumene, valamint a nagyobb ingázható városok távolsága együttesen is generálja a munkanélküliség magas mértékét, a térség az ország súlyos munkanélküliséggel küzdő területei közé tartozik. A regisztrált munkanélküliek aránya másfélszeresen haladja meg a megyei és 2,5-szeresen az országos átlagot. Tovább súlyosbítja a problémát, hogy a munkanélküliek csoportján belül igen magas, a tartós munkanélküliek aránya Az állástalanok 80 %-a csupán 8 általános, vagy szakmunkás képzettséggel rendelkezik. A pályakezdő munkanélküliek körében is az általános iskolai, vagy szakmunkás végzettségűek aránya a legmagasabb. Azonban arányaihoz mérten a főiskolai és egyetemi végzettséggel rendelkezők száma is igen magas a pályakezdő munkanélküliek között. Jelentős a mezőgazdaságból élők aránya, azonban a termékek feldolgozottsági szintje igen alacsony. A feldolgozottság növelésével új munkahelyek teremtésére nyílna mód. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

21 20 *Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada **Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból Legjelentősebb szektor Legjelentősebb település Foglalkoztatás abszolút értelemben Foglalkoztatás relatív értelemben LeírásÉrték ▪A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma ▪Szeghalom székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 8 db 4 db 2,905 fő 15% A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 15%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás- nak

22 21 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 8 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik Szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Fogl. száma (fő) ▪583 ▪400 ▪385 ▪350 ▪301 Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben ▪Szeghalom ▪Füzesgyarmat ▪Vésztő ▪Füzesgyarmat ▪Körösladány Főtevékenység ▪1823 Alsóruházat gyártása ▪2852 Fémmegmunkálás ▪6010 Vasúti szállítás ▪1110 Kőolaj-, földgázkitermelés ▪2451 Tisztítószer gyártása Név ▪Felina Hungária Kft. ▪K.U.K.A. Robotics Hungária Kft. ▪Magyar Államvasutak Zrt. ▪MOL RT. Füzesgyarmati telephelye ▪Henkel Magyarország Kft

23 22 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben Főtevékenység ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Kereskedelem, javítás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪230 ▪200 ▪189 ▪150 ▪117 ▪Szeghalom ▪Dévaványa ▪Szeghalom ▪Dévaványa ▪2811 Fémszerkezet gyártása ▪1740 Konfekcionált textiláru gyártása (kivéve: ruházat) ▪3110 Villamos motor, áramfejlesztő gyártása ▪5154 Vasáru- nagykereskedelem ▪3220 Ipari híradás- technikai termék gyártása A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 8 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik ▪Csaba Metál Kft. Név ▪Likerné dr. Diószegi Mária e.v ▪LAYER Kft. ▪EKUNA Szolgáltató- Gyártó-Kerekedelmi Kft. ▪Billerbeck Lakástextil Kft

24 23 A közösség területén lévő vállalkozásokra alapvetően a tőkeszegénység jellemző, ezért jelentősebb technológiai fejlesztéseket még pályázatok segítségével sem képesek megvalósítani. A vállalkozások közötti együttműködési formák nem jellemzőek. A kistérség gazdasági potenciáljának növelése érdekében, szükségszerű lenne tőkeerős vállalkozások letelepítése, és a helyi tőkehiánnyal küzdő vállalkozók segítése. Ennek érdekében térségben megalakult két Ipari Park (Sarkad, Szeghalom), majd a vállalkozói kedv további élénkítése érdekében sarkadi és szeghalmi kistérség összefogva 2000-ben megalakította a Békés Megyei Vállalkozási Övezet Szolgáltató Kft-t, mely azonban időközben veszített pozíciójából. Az országos, vagy régiós méretű vállalkozások helyi telephelyeit sorra leépítették, vagy felszámolták gazdaságossági szempontok alapján, így a korábban esetleg beszállítóként tevékenykedő helyi vállalkozások is nehéz helyzetbe kerültek. Jellemző a térségre, hogy a helyi fizetőképes kereselt alacsonyabb az országos átlagnál, ezért a vállalkozások jelentős része más országrészekbe ingázva vállal munkát (főként az építőiparban) és a munkavállalóikat heti rendszerességgel utaztatják. Ágazaton belül és az egyébként egymásra épülő ágazatok között sincsenek kialakult együttműködési formák sem a termelésben, sem az értékesítésben, sem a szolgáltatásban. A versenyképesség és az eredményesség nagyban fokozható lenne ilyen együttműködési kapcsolatok kialakításával. A vállalkozások számára a közlekedési infrastruktúra elmaradottsága piacra jutásukat nehezíti. A legnagyobb vállalkozás sűrűséggel a városokban találkozunk, de még a legtöbb vállalkozást tömörítő Szeghalmon és Sarkadon sem éri el a megyei átlagot az 1000 főre jutó vállalkozások száma. A térség egészének mutatója, pedig fele a megyei értéknek. Ennek alapvető oka az egész térségre jellemző tőkehiány. A vállalkozások száma, az elmúlt években követve az országos és megyei tendenciát csekély mértékű ingadozást mutat, de jelentősen nem változott. A közösség területén lévő vállalkozásokra alapvetően a tőkeszegénység jellemző, ezért jelentősebb technológiai fejlesztéseket még pályázatok segítségével sem képesek megvalósítani. A vállalkozások közötti együttműködési formák nem jellemzőek. A kistérség gazdasági potenciáljának növelése érdekében, szükségszerű lenne tőkeerős vállalkozások letelepítése, és a helyi tőkehiánnyal küzdő vállalkozók segítése. Ennek érdekében térségben megalakult két Ipari Park (Sarkad, Szeghalom), majd a vállalkozói kedv további élénkítése érdekében sarkadi és szeghalmi kistérség összefogva 2000-ben megalakította a Békés Megyei Vállalkozási Övezet Szolgáltató Kft-t, mely azonban időközben veszített pozíciójából. Az országos, vagy régiós méretű vállalkozások helyi telephelyeit sorra leépítették, vagy felszámolták gazdaságossági szempontok alapján, így a korábban esetleg beszállítóként tevékenykedő helyi vállalkozások is nehéz helyzetbe kerültek. Jellemző a térségre, hogy a helyi fizetőképes kereselt alacsonyabb az országos átlagnál, ezért a vállalkozások jelentős része más országrészekbe ingázva vállal munkát (főként az építőiparban) és a munkavállalóikat heti rendszerességgel utaztatják. Ágazaton belül és az egyébként egymásra épülő ágazatok között sincsenek kialakult együttműködési formák sem a termelésben, sem az értékesítésben, sem a szolgáltatásban. A versenyképesség és az eredményesség nagyban fokozható lenne ilyen együttműködési kapcsolatok kialakításával. A vállalkozások számára a közlekedési infrastruktúra elmaradottsága piacra jutásukat nehezíti. A legnagyobb vállalkozás sűrűséggel a városokban találkozunk, de még a legtöbb vállalkozást tömörítő Szeghalmon és Sarkadon sem éri el a megyei átlagot az 1000 főre jutó vállalkozások száma. A térség egészének mutatója, pedig fele a megyei értéknek. Ennek alapvető oka az egész térségre jellemző tőkehiány. A vállalkozások száma, az elmúlt években követve az országos és megyei tendenciát csekély mértékű ingadozást mutat, de jelentősen nem változott. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

25 24 A vállalkozásokon belül a szövetkezetek a legkisebb arányt képviselik, de részesedésük a térségen belül nagyobb, mint a megyei átlag. A legnagyobb számban az egyéni vállalkozók vannak jelen a településeken, de valós tevékenységi köreik nem a helyi adottságokra specializálódtak, illetve sok a konkurens és kevés az egymást kiegészítő szolgáltatási kínálat. A legnagyobb nem állami tulajdonú foglalkoztatók a térségben mind külföldi tulajdonban vannak. A keleti piacok fontossága és az ottani munkaerő alacsony ára ezen cégek ottani fejlesztéseit generálja, az országhatár közelsége és Románia uniós csatlakozása miatt a vállalkozások jelentős része a határ túloldalán vállal munkát, hoz létre telephelyet, ami térség számára további leszakadást eredményez. A közszférában foglalkoztatottak aránya igen jelentős, ami sajnos a vállalkozások foglalkoztatási helyzetének alulpozicionáltságát jelenti. A mezőgazdaságban az 1990-es évhez képest jelentősen visszaesett a foglalkoztatás, kevesebb, mint 1/3-ára. A vállalkozásokon belül a szövetkezetek a legkisebb arányt képviselik, de részesedésük a térségen belül nagyobb, mint a megyei átlag. A legnagyobb számban az egyéni vállalkozók vannak jelen a településeken, de valós tevékenységi köreik nem a helyi adottságokra specializálódtak, illetve sok a konkurens és kevés az egymást kiegészítő szolgáltatási kínálat. A legnagyobb nem állami tulajdonú foglalkoztatók a térségben mind külföldi tulajdonban vannak. A keleti piacok fontossága és az ottani munkaerő alacsony ára ezen cégek ottani fejlesztéseit generálja, az országhatár közelsége és Románia uniós csatlakozása miatt a vállalkozások jelentős része a határ túloldalán vállal munkát, hoz létre telephelyet, ami térség számára további leszakadást eredményez. A közszférában foglalkoztatottak aránya igen jelentős, ami sajnos a vállalkozások foglalkoztatási helyzetének alulpozicionáltságát jelenti. A mezőgazdaságban az 1990-es évhez képest jelentősen visszaesett a foglalkoztatás, kevesebb, mint 1/3-ára. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2

26 25 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Non-profit szervezetek a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Kultúrával kapcsolatos tevékenység24 Vallással kapcsolatos tevékenység8 Sporttal kapcsolatos tevékenység21 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység70 Oktatással kapcsolatos tevékenység45 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 5 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 27 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 4 Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 7 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 32 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 7 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 7 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 16 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Nemzetközi kapcsolatok1 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 19 Politikai tevékenység2 A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

27 26 A térségre jellemző a civil szerveződések magas aktivitása, száma és széles tevékenységtípusa (településszépítők, hagyományőrző, kulturális, nyugdíjas, ifjúsági, sport, stb.). Dévaványán például már a múlt században is 60 felet volt a szervezetek száma, de ma is több településen megközelíti ezt a számot. Az közösség területén a bejegyzett civil szervezetek száma meghaladja a 300-at. A szervezet között találunk kimondottan helyi hatáskörű szervezeteket, de vannak ezeket összefogó térségi jelentőségű egyesületek. A lakosság elöregedéséből adódóan egyre több a nyugdíjas civil szervezet. Ezen kívül a nyugdíjas korosztály más területeken is aktív (népdalkörök, kézműves egyesületek, településszépítő egyesületek, hagyományőrző klubok, stb.) A hátrányos helyzetűek önszerveződése is igen jelentős. Tevékenységi körük sokszor térségi jelentőségű és közfeladatokat is átvállalnak önkormányzati intézményekkel együttműködve. A Sérült Gyermekekért Egyesület saját bentlakásos intézményt és foglalkoztatót tart fenn, a Cigány Kisebbségi Önkormányzatok és Egyesületek felnőtt képzéseket szerveznek a BRMKK-val és a Munkaügyi Központtal összefogva. Térségi feladatokat lát el továbbá a Körös-Sárréti Civil Szervezetek Szövetsége és a Körös-Sárréti Kézműves Műhely (civil és kézműves szervezetek összefogása szeghalmi központtal), és a Sárrét Falusi Turizmusáért Egyesület is térségi érdekérvényesítő és támogató szervezet (falusi vendéglátás szeghalmi központtal). Eddig megvalósult projektjeik során kézműves kiállítások, civil fórumok, nyugdíjas találkozók biotermék bemutatók, biogazdálkodási előadások és falusi vendéglátással kapcsolatos kiadványok elkészítése, képzések szerepeltek. A teljes térséget lefedő jelentős non-profit szervezetek működnek továbbá megyei, vagy országos szervezetek helyi csoportjaiként. A térség jelentős természeti értékei ellenére a környezet és természetvédelemmel foglalkozó szerevezetek száma alacsony, bár aktivitásuk azonban jelentős. A térségre jellemző a civil szerveződések magas aktivitása, száma és széles tevékenységtípusa (településszépítők, hagyományőrző, kulturális, nyugdíjas, ifjúsági, sport, stb.). Dévaványán például már a múlt században is 60 felet volt a szervezetek száma, de ma is több településen megközelíti ezt a számot. Az közösség területén a bejegyzett civil szervezetek száma meghaladja a 300-at. A szervezet között találunk kimondottan helyi hatáskörű szervezeteket, de vannak ezeket összefogó térségi jelentőségű egyesületek. A lakosság elöregedéséből adódóan egyre több a nyugdíjas civil szervezet. Ezen kívül a nyugdíjas korosztály más területeken is aktív (népdalkörök, kézműves egyesületek, településszépítő egyesületek, hagyományőrző klubok, stb.) A hátrányos helyzetűek önszerveződése is igen jelentős. Tevékenységi körük sokszor térségi jelentőségű és közfeladatokat is átvállalnak önkormányzati intézményekkel együttműködve. A Sérült Gyermekekért Egyesület saját bentlakásos intézményt és foglalkoztatót tart fenn, a Cigány Kisebbségi Önkormányzatok és Egyesületek felnőtt képzéseket szerveznek a BRMKK-val és a Munkaügyi Központtal összefogva. Térségi feladatokat lát el továbbá a Körös-Sárréti Civil Szervezetek Szövetsége és a Körös-Sárréti Kézműves Műhely (civil és kézműves szervezetek összefogása szeghalmi központtal), és a Sárrét Falusi Turizmusáért Egyesület is térségi érdekérvényesítő és támogató szervezet (falusi vendéglátás szeghalmi központtal). Eddig megvalósult projektjeik során kézműves kiállítások, civil fórumok, nyugdíjas találkozók biotermék bemutatók, biogazdálkodási előadások és falusi vendéglátással kapcsolatos kiadványok elkészítése, képzések szerepeltek. A teljes térséget lefedő jelentős non-profit szervezetek működnek továbbá megyei, vagy országos szervezetek helyi csoportjaiként. A térség jelentős természeti értékei ellenére a környezet és természetvédelemmel foglalkozó szerevezetek száma alacsony, bár aktivitásuk azonban jelentős. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

28 27 Az itt lakók környezeti tudatossága nem kellően fejlett, e területen fontos a szemléletformálás. A sport és szabadidős helyi szervezetek szinten minden településen jelen vannak, térségi kapcsolataik fejlesztésre szorulnak. Több szervezet országos és nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkezik (Kötegyáni Baráti Kör) ezek térségi szintű kiterjesztése szükséges. Az itt lakók környezeti tudatossága nem kellően fejlett, e területen fontos a szemléletformálás. A sport és szabadidős helyi szervezetek szinten minden településen jelen vannak, térségi kapcsolataik fejlesztésre szorulnak. Több szervezet országos és nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkezik (Kötegyáni Baráti Kör) ezek térségi szintű kiterjesztése szükséges. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2

29 28 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben A térség összesített lakossága között 2,567 fővel csökkent, ami arányosítva 3%-os csökkenést jelent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2,567 fővel csökkent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 3%-kal csökkent Térség összlakossága Éves változás 2002 (fő)2003 (fő)2004 (fő)2005 (fő)2006 (fő) 75,01074,44073,88373,22472,

30 29 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A lakosság kor szerinti összetétele a térségben A térségben az aktív korú lakosság aránya 63%, ami 3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Megoszlás 3% 63% 21% 11% Országos átlag 3% 60% 21% 13% Aktív korú lakosság 0-2 év 3-5 év 6-14 év év 59 év felett

31 30 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele A térségben elsősorban a 1-5 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) 0 általános 1-5 általános 6-7 általános 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Megoszlás 2% 13% 6% 1% 4% Országos átlag 2% 9% 2% 4% 13% 32% 7% 3% 19% 9% 26% 12% 10% 17%

32 31 Térségünkben a demográfiai adatok tendenciái lényegesen rosszabbak voltak az országos átlagnál. A megyében az ezer lakosra vetített élveszületések száma Vas megye után a második legalacsonyabb (8,5), a halálozás viszont (14,7) itt a legmagasabb, emiatt a népesség természetes fogyása (-6,2) a megyék közül nálunk volt a legintenzívebb. A vándorlások negatív és magas egyenlege tovább erősítette ezt a folyamatot. Békés megye népességarányos tényleges fogyása (-8,1) Borsod-Abaúj-Zemplén után a második legmagasabb. Ezen belül a közösség területére hatványozottan érvényesek ezek a mutatók. A munkahelyek alacsony száma miatt a települések megtartó képesség igen kedvezőtlen. Nagy a fiatalok elvándorlási aránya, ezen belül is a képzett, magasabb iskolai végzettséggel rendelkezőké a legmagasabb. A térségen belül is megfigyelhető egy vándorlási folyamat a kisebb településekről a városokba, mely a munkalehetőséggel és a települések szolgáltatási ellátottságával is összefügg. A térség folyamatosan, évente közel 1%-kal csökkenő lakosságszámú. A folyamatosan csökkenő születések száma és a képzett fiatal munkaerő elvándorlása között szoros összefüggés van. A kistelepülések esetében ez hatványozottan jellemző, erőteljesen elöregedő korfát mutatnak. A városok esetében is megfigyelhető a lakosságszám fogyás annak ellenére, hogy a kistelepülésekről az elköltözők egy része a térség városaiba orientálódik. A térség népsűrűségi mutatója alatta marad a megyei átlagnak. A térségen belül a kisebbségekhez tartozónak vallók aránya 6-7 %, de ennek több mint a 90%-a roma nemzetiségű. Térségünkben a demográfiai adatok tendenciái lényegesen rosszabbak voltak az országos átlagnál. A megyében az ezer lakosra vetített élveszületések száma Vas megye után a második legalacsonyabb (8,5), a halálozás viszont (14,7) itt a legmagasabb, emiatt a népesség természetes fogyása (-6,2) a megyék közül nálunk volt a legintenzívebb. A vándorlások negatív és magas egyenlege tovább erősítette ezt a folyamatot. Békés megye népességarányos tényleges fogyása (-8,1) Borsod-Abaúj-Zemplén után a második legmagasabb. Ezen belül a közösség területére hatványozottan érvényesek ezek a mutatók. A munkahelyek alacsony száma miatt a települések megtartó képesség igen kedvezőtlen. Nagy a fiatalok elvándorlási aránya, ezen belül is a képzett, magasabb iskolai végzettséggel rendelkezőké a legmagasabb. A térségen belül is megfigyelhető egy vándorlási folyamat a kisebb településekről a városokba, mely a munkalehetőséggel és a települések szolgáltatási ellátottságával is összefügg. A térség folyamatosan, évente közel 1%-kal csökkenő lakosságszámú. A folyamatosan csökkenő születések száma és a képzett fiatal munkaerő elvándorlása között szoros összefüggés van. A kistelepülések esetében ez hatványozottan jellemző, erőteljesen elöregedő korfát mutatnak. A városok esetében is megfigyelhető a lakosságszám fogyás annak ellenére, hogy a kistelepülésekről az elköltözők egy része a térség városaiba orientálódik. A térség népsűrűségi mutatója alatta marad a megyei átlagnak. A térségen belül a kisebbségekhez tartozónak vallók aránya 6-7 %, de ennek több mint a 90%-a roma nemzetiségű. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 1/1

33 32 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% Infrastrukturális adottság ▪Szélessávú Internet ▪Mindhárom mobilhálózat ▪Helyközi autóbusz- megállóhely ▪Közművesített, közúton elérhető ipari park ▪Fenti infrastruk- turális adottsá- gok együttesen Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) 9% 0% 86% 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

34 33 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Közlekedés Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Ipari parkok Pénzügyi szolgáltatások Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪EUROVELO kerékpárút Mozgatórugó alcsoport Közmű ellátottság Oktatás Kultúra Telekommuni- káció Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport

35 34 A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Szociális ellátás Egészségügyi ellátás Szabadidős te- vékenységre és sportolásra al- kalmas infrastr. Egyéb infrastruktúra Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Szülészeti ellátás ▪Egészségügyi kommunikációs pont ▪Életház Mozgatórugó alcsoport Gazdaságfej- lesztési szervezetek Természeti adottságok Natura 2000 területek Közbiztonsági szolgálat Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Rotary típusú klub Mozgatórugó alcsoport Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

36 35 A térség hátrányos helyzetének egyik oka, a közúti hálózat fejletlenségében és minőségi elmaradottságában keresendő. Az elmúlt időben jelentősen emelkedett a közúti forgalom, de a növekedéssel megfelelő arányú fejlesztéseket nem hajtottak végre, és a közeljövőben előreláthatóan nem is fognak végrehajtani. Ebből kifolyólag az utak állapota jelentősen leromlott. A térség legjelentősebb forgalmát a 47. számú másodrendű főút bonyolítja le, de az erre kapcsolódó alsóbb rendű utak forgalma is fokozatosan növekszik A jelenlegi közúthálózaton a térség egyes települései csak kisebb – nagyobb kerülővel érhetők el. A megyén belül elfoglalt periférikus helyzet kialakulásához az is hozzájárult, hogy a térség településeiről a megyeszékhely elérhetősége igen kedvezőtlen. Ez a periférikus helyzet nagyban gyengíti a megye fejlettebb térségeihez való közeledés esélyeit és ezzel hozzájárul a már jelenleg is igen elmaradott állapot további romlásához. A térségen belül a vasút főleg lakossági szolgáltatásokat lát el, azonban a pályaszakaszok igen rossz állapota miatt, a vasút elvesztette versenyhelyzetét a közúti közlekedéssel szemben. Az elmúlt években többször is megfogalmazódott a MÁV részéről, a kistérségben lévő vasúti szárnyvonal megszüntetése, de az önkormányzatok mindeddig sikeres tárgyalásokat folytattak a megszüntetés elkerülése érdekében. A villamos, gáz, ivóvíz ellátás tekintetében az infrastruktúra kiépítettsége a megyei átlagnak megfelelő. Az igénybevevő lakások arány a földgázhálózat esetében 71,5%-os a megyei 80,5%-kal szemben. A vezetékes ivóvíz tekintetében 97,6% a megyei 89,7%-hoz képest. A csatornázott lakások aránya a térségben (25,8%) azonban átlagosan nem éri el a megyei átlagot (36,1%). A településeken belül az ipari felhasználók számára a kijelölt iparterületeken a kapacitás kiépítés döntően nem történt meg (kivétel az Ipari Parkok), mely a beruházások megvalósulását is akadályozza. A térség hátrányos helyzetének egyik oka, a közúti hálózat fejletlenségében és minőségi elmaradottságában keresendő. Az elmúlt időben jelentősen emelkedett a közúti forgalom, de a növekedéssel megfelelő arányú fejlesztéseket nem hajtottak végre, és a közeljövőben előreláthatóan nem is fognak végrehajtani. Ebből kifolyólag az utak állapota jelentősen leromlott. A térség legjelentősebb forgalmát a 47. számú másodrendű főút bonyolítja le, de az erre kapcsolódó alsóbb rendű utak forgalma is fokozatosan növekszik A jelenlegi közúthálózaton a térség egyes települései csak kisebb – nagyobb kerülővel érhetők el. A megyén belül elfoglalt periférikus helyzet kialakulásához az is hozzájárult, hogy a térség településeiről a megyeszékhely elérhetősége igen kedvezőtlen. Ez a periférikus helyzet nagyban gyengíti a megye fejlettebb térségeihez való közeledés esélyeit és ezzel hozzájárul a már jelenleg is igen elmaradott állapot további romlásához. A térségen belül a vasút főleg lakossági szolgáltatásokat lát el, azonban a pályaszakaszok igen rossz állapota miatt, a vasút elvesztette versenyhelyzetét a közúti közlekedéssel szemben. Az elmúlt években többször is megfogalmazódott a MÁV részéről, a kistérségben lévő vasúti szárnyvonal megszüntetése, de az önkormányzatok mindeddig sikeres tárgyalásokat folytattak a megszüntetés elkerülése érdekében. A villamos, gáz, ivóvíz ellátás tekintetében az infrastruktúra kiépítettsége a megyei átlagnak megfelelő. Az igénybevevő lakások arány a földgázhálózat esetében 71,5%-os a megyei 80,5%-kal szemben. A vezetékes ivóvíz tekintetében 97,6% a megyei 89,7%-hoz képest. A csatornázott lakások aránya a térségben (25,8%) azonban átlagosan nem éri el a megyei átlagot (36,1%). A településeken belül az ipari felhasználók számára a kijelölt iparterületeken a kapacitás kiépítés döntően nem történt meg (kivétel az Ipari Parkok), mely a beruházások megvalósulását is akadályozza. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 1/2

37 36 A távközlési szolgáltatások lefedettségében a térség a felmerülő igényeket ki tudja elégíteni. Domborzati viszonyai miatt a rádióhullámú szolgáltatások lefedettségében gyakorlatilag 100%-os. A kábeltelevízió hálózatok kiépítettsége elmarad az országos átlagtól. A humán infrastruktúra terén az önkormányzati intézmények rendelkezésre állnak, de műszaki állapotuk fejlesztésre szorul. A kistelepülések esetében ezen intézmények működtetése és megfelelő műszaki állapotban tartása rendkívül nagy terhet ró az önkormányzatokra. Összességében az mondható el, hogy a települések infrastruktúrájának fejlettségbeli elmaradottsága, feltehetőleg összefüggésben van a lakosság, országos átlagtól elmaradó jövedelmi viszonyaival és a térség gazdasági nehézségeiből eredően az önkormányzatok korlátozott lehetőségeivel is. A távközlési szolgáltatások lefedettségében a térség a felmerülő igényeket ki tudja elégíteni. Domborzati viszonyai miatt a rádióhullámú szolgáltatások lefedettségében gyakorlatilag 100%-os. A kábeltelevízió hálózatok kiépítettsége elmarad az országos átlagtól. A humán infrastruktúra terén az önkormányzati intézmények rendelkezésre állnak, de műszaki állapotuk fejlesztésre szorul. A kistelepülések esetében ezen intézmények működtetése és megfelelő műszaki állapotban tartása rendkívül nagy terhet ró az önkormányzatokra. Összességében az mondható el, hogy a települések infrastruktúrájának fejlettségbeli elmaradottsága, feltehetőleg összefüggésben van a lakosság, országos átlagtól elmaradó jövedelmi viszonyaival és a térség gazdasági nehézségeiből eredően az önkormányzatok korlátozott lehetőségeivel is. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 2/2

38 37 *Szálloda, gyógyszálloda, panzió **Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Térségi adat Országos átlag Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Térségi adat az országos átlag százalékában %15% %12%

39 38 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra Települések főbb jellemzői 1/4 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪1,158 ▪Község▪1,058 ▪Község▪2,602 ▪Város▪8,652 ▪Község▪1,434 ▪Város▪6,341 ▪Község▪848 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Bélmegyer Biharugra Bucsa Dévaványa Ecsegfalva Füzesgyarmat Geszt Munkanél- küliség (%) ▪14.98% ▪24.58% ▪18.00% ▪8.31% ▪11.70% ▪14.15% ▪25.00% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪286,625 ▪316,273 ▪319,727 ▪375,906 ▪336,416 ▪430,831 ▪149,026 Magas** kat. (db/fő) ▪0.541 ▪0.000 ▪0.083 ▪0.000 ▪3.365 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.906 ▪0.000

40 39 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Közszféra Települések főbb jellemzői 2/4 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪459 ▪Város▪5,019 ▪Község▪699 ▪Község▪2,857 ▪Község▪658 ▪Község▪1,589 ▪Község▪2,250 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Kertészsziget Körösladány Körösnagyharsány Köröstarcsa Körösújfalu Kötegyán Méhkerék Munkanél- küliség (%) ▪18.36% ▪10.50% ▪22.67% ▪11.39% ▪19.02% ▪12.18% ▪12.84% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪288,598 ▪427,192 ▪177,168 ▪361,252 ▪295,267 ▪343,931 ▪246,424 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.060 ▪0.000

41 40 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 3/4 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪1,273 ▪Község▪2,836 ▪Város▪11,088 ▪Község▪1,809 ▪Város▪9,990 ▪Község▪131 ▪Város▪7,882 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Mezőgyán Okány Sarkad Sarkadkeresztúr Szeghalom Újszalonta Vésztő Munkanél- küliség (%) ▪23.00% ▪14.63% ▪9.78% ▪18.91% ▪12.39% ▪13.00% ▪14.21% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪174,980 ▪312,282 ▪339,870 ▪321,745 ▪487,176 ▪158,385 ▪357,398 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.518 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000

42 41 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra Települések főbb jellemzői 4/4 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪1,810 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Zsadány Munkanél- küliség (%) ▪22.75% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪249,323 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000

43 42 Települések egy mondatos jellemzése 1/11 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Bélmegyer ▪„Folyamatosan csökkenő lakosságszám, elhagyott ingatlanok.” ▪Biharugra ▪„A városoktól való nagy távolság, a munkanélküliség és az ezekből adódó nagy fokú elvándorlás (fiatalok), aminek következtében a település egyre inkább elöregszik és egyre jobban csökken.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A bélmegyeri Kastély új befektetőre talált, turisztikai hasznosítás esetén a kiegészítő szolgáltatások fejlesztésével munkahelyteremtő beruházások generálhatók. Számos természeti érték (vizes élőhelyek, NATURA 2000 területek) képezhetik alapját a természetjáró termatikus turizmus fejlesztésének.” ▪„Foglalkoztatásbővítés a páratlan helyi természeti adottságokra, értékekre alapozva (NATURA 2000 területek, halastórendszer), átképzések segítségével.”

44 43 Települések egy mondatos jellemzése 2/11 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Bucsa ▪„Magas a munkanélküliek és alacsony iskolai végzettségűek aránya, jellemző a fiatalok elvándorlása.” ▪Dévaványa ▪„Mezőgazdasági termelés alacsony jövedelmezősége és a megtermelt alapanyagok alacsony feldolgozottsága. Elöregedő lakosság, képzett fiatalok elvándorlása. A keresett munkaerő hiánya (nem megfelelő végzettség).” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Környezetbarát energiatermelére (geotermikus)épülő vállalkozások fejlesztése. Mivel három megye határán helyezkedik el a település vonzó befektetési hely lehet. A helyi értékekre épülő turizmus kiépítése.” ▪„A Körös-Maros nemzeti park törzsterülete, az ehhez kötődő állaltartés és annak feldolgozása, helyi (bio) termékkínálat tovább fejlesztése.”

45 44 Települések egy mondatos jellemzése 3/11 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Ecsegfalva ▪„Az elöregedő, alacsony iskolai végzettségű lakosság.” ▪Füzesgyarmat ▪„Magas munkanélküliek aránya, alacsony számú tőkeerős kis- és középvállalkozás jelenléte.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Jó adottságú kihasználatlan épületek, melyek a vidéki- és ökoturisztikai lehetőségeket kihasználva fejleszthetők. Dévaványa-Réhelyi védett természeti értékek közelsége.” ▪„A település minősített gyógyvizére épülő egészségturizmus, illetve az aktív és magas színvonalon tevékenykedő civil szervezetekre épülő vadász-, horgász- és lovasturisztikai programok fejlesztése.”

46 45 Települések egy mondatos jellemzése 4/11 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Geszt ▪„A lakosság koreloszlása és nemzetiségi összetétele, valamint az alacsony iskolai végzettségűek magas számaránya nem kedvez a betelepülni kívánó vállalkozásoknak.” ▪Kertészsziget ▪„A településen kevés az aktív vállalkozás, magas a munkanélküliek aránya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A Tisza-Kastély és kripta, valamint a hozzá kapcsolódó védett kastélypark, mint meglévő és fejlesztésre szoruló erőforrás, a természeti és kulturális örökség megőrzéséhez kötődő turisztikai vállalkozásfejlesztés jelenthet kitörési pontot a településnek.” ▪„Füzesgyarmat közelsége és a gyógyturizmust kiegészítő falusi- és agroturisztikai kisvállalkozások fejlesztése.”

47 46 Települések egy mondatos jellemzése 5/11 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Körösladány ▪„A Körösladány Gyomaendrőd közlekedési útvonal leromlott állapota gátolja a Budapest felől történő közlekedést és közúti szállítást.” ▪Körösnagyhar sány ▪„A magas munkanélküliségi ráta, ezen belül a képzetlen munkanélküli réteg magas aránya, illetve a lakosság elöregedése, valamint a román határ menti közlekedési kapcsolatok hiánya jelenti a legnagyobb problémát.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A kedvező földrajzi fekvés miatt, fontos közlekedési csomópont, lehetséges logisztikai fejlesztések.” ▪„A község közelérhetőségének javítása az egykori vonzásközpont Nagyvárad irányába. A foglalkoztatás bővítése a határmenti kapcsolatok bővítésére alapozva.”

48 47 Települések egy mondatos jellemzése 6/11 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Köröstarcsa ▪„nem mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozások hiánya, ▪munkanélküliség, népesség elöregedése, fiatalok és diplomások elvándorlása, ▪kevés turisztikai vonzerő, szilárd burkolatú utak teljes kiépítetlensége” ▪Körösújfalu ▪„Az önkormányzat a legtöbb főt foglalkoztató intézmény, magas a aktív korú munkanélküliek és az idősek aránya.Az önkormányzat meglévő intézményeit csak társulás formájában képes működtetni.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„természeti adottságok, infrastrukturális fejlesztések eredményeként fejlődő település, ▪civil szervezetek léte, térségi együttműködések” ▪„Gondozott lakókörnyezet és szabadidős tevékenységekre alkalmas szolgáltatások kialakítása. Az elhagyott vasúti kiszolgáló épületek új funkcióval való feltöltése.”

49 48 Települések egy mondatos jellemzése 7/11 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kötegyán ▪„A telpülés elöregedése, fiatalok elvándorlása, a háztáji gazdaságok megszünésének következtében a munkanélküliségi ráta tovább nő.” ▪Méhkerék ▪„A lakosság zöme fóliás primőr zöldségek termesztésével foglalkozik, melynek nincs kialakítva az egységes kereskedelmi és értékesítési hálózata. Méhkerék és Újszalonta között megtalálható hulladéklerakó megoldatlan rekultivációja.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A régióban egyedülálló Ökotó, ökopark és kopjafa gyűjtemény, mint turisztikai látványosság és ehez kapcsolódó öko- fejlesztések kitörési pontot jelenthet a településnek.” ▪„A meglévő határmenti együttműkösés Romániával gazdasági kitörési pontot (értékesítési piacot), illetve a román népi kultúra ősi hagyományainak bemutatása túrisztikai atrakciót jelenthet.”

50 49 Települések egy mondatos jellemzése 8/11 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Mezőgyán ▪„Kevés megfelelő végzettségű aktív munkaerő. Magas a munkanélküliek aránya. Tőkeszegény vállalkozások.” ▪Okány ▪„A fejletlen közlekedési infrrastruktúrájú községből igen jelentős a fiatal képzett munkaképes korú lakosság elvándorása. Ezáltal a község elöregszik, a helyben maradt passzív munkanélküli rétegek elhelyezkedési lehetőségei beszűkültek.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Kertészeti ágazatban tevékenykedő őstermelők, a megtermelt áruk feldolgozási szintjének javítása. Románia közelsége, határmenti kapcsolatok kiépítésének lehetősége.” ▪„A mezőgazdasági termelés diverzifikálása, a feldolgozottsági szint növelése, az életképes helyi ipar fejlesztése, illetve a munkanélküli rétegek esélyteremtése átképzések segítségével.”

51 50 Települések egy mondatos jellemzése 9/11 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Sarkad ▪„Alacsony vállalkozói aktivitás, szakképzett munkaerőhiány, demográfiai mutatók romlása.” ▪Sarkadkereszt úr ▪„A település elöregedése, szakképzett fiatalok munkahelyhiány miatti elvándorlása, magas munkanélküliségi arány.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Ipari park-és telephelyek fejlesztése. Turisztikai- és szabadidős tevékenységre alkalmas szolgáltatások fejlesztése.” ▪„Településközpont rehabilitációja, a kultúrális és épített örökség megörzése mellett új turisztikai funkciók kialakítása.”

52 51 Települések egy mondatos jellemzése 10/11 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Szeghalom ▪„Demográfiai mutatók romlása, elöregedés, elvándorlás, népességcsökkenés és a meglévő vállalkozások profiljának megfelelő szakképzett munkaerő hiánya, emiatt magas munkanélküliségi ráta.” ▪Újszalonta ▪„A településen kevés az aktív vállalkozás, a település korösszetételéből adódóan szakképzett munkaerő hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Az átminősítésre szoruló szabad gazdasági területek és ipari (mezőgazdasági feldolgozóipar) telephelyek kialakításának támogatottsága. A mezőgazdasági cél és melléktermékhez kötődő megújuló energiaforrások hasznosításának lehetősége.” ▪„A falusi környezetből adódó turisztikai lehetőségek kihasználása.”

53 52 Települések egy mondatos jellemzése 11/11 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Vésztő ▪„Alacsony a megtermelt mezőgazdasági termékek feldolgozottsági szintje. Természeti és kulturális értékek alacsony turisztikai hasznosítása. Alacsonyan képzett munkanélküliek nagy aránya.” ▪Zsadány ▪„Az iparhiányos fejletlen gazdasági szerkezet képtelen integrálni a nagytömegű képzetlen munkanélküli réteget. Ez párosul a fejletlen közlekedési infrastruktúrával.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Természeti és kulturális értékek turisztikai hasznosítása. Közművesített barnamezős beruházási lehetőség.” ▪„Lehetőséget biztosít a mezőgazdasági termelés diverzifikálása, a természeti értékekre (NATURA 2000 területek, vizes élőhelyek), illetve történelmi emlékekre alapozott tematikus turisztika fejlesztése.”

54 53 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

55 54 Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 A térségben 5 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 9 db fejlesztési intézkedés tartozik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Helyi életminőség fejlesztése” ▪„Helyi gazdaság és turizmus fejlesztése” ▪„Vidéki örökség megőrzése, értékteremtő beruházások, és identitást fejlesztése” ▪„Humán erőforrás fejlesztése” ▪„Nemzetközi és hazai kapcsolatok” Fő fejlesztési prioritás 54 3 db 2 db 1 db 32,709,900 5,560,341 3,557, ,000 80,000 Összes allokált forrás (EUR) Intézkedé- sek száma

56 55 ▪Egyenlő esély-a gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatásokhoz, információhoz való hozzáférés és életminőség javítása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/5 A legtöbb forrás – 80,000 EUR – a(z) Helyi és térségi szervezetek hazai és külföldi kapcsolatainak erősítése, közös projektek generálása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Környezet- és természetvédelmi tevékenységek, szemléletformálás ▪Térségi elérhetőségek javítása Fő fejlesztési prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Allokált forrás (EUR) 549,900 18,160,000 14,000,000

57 56 ▪Turisztikai tevékenységek ösztönzése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/5 A legtöbb forrás – 80,000 EUR – a(z) Helyi és térségi szervezetek hazai és külföldi kapcsolatainak erősítése, közös projektek generálása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Helyi vállalkozások támogatása Fő fejlesztési prioritás: Helyi gazdaság és turizmus fejlesztése Allokált forrás (EUR) 2,800,000 2,760,341

58 57 ▪Helyi értékek feltárása, felújítása, újak létrehozása és hasznosítása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/5 A legtöbb forrás – 80,000 EUR – a(z) Helyi és térségi szervezetek hazai és külföldi kapcsolatainak erősítése, közös projektek generálása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Térségi tudat és együttműködési formák kialakulásának elősegítése Fő fejlesztési prioritás: Vidéki örökség megőrzése, értékteremtő beruházások, és identitást fejlesztése Allokált forrás (EUR) 3,557,133 0

59 58 ▪Oktatási szervezetek feltételeinek fejlesztése, programok kidolgozása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 4/5 A legtöbb forrás – 80,000 EUR – a(z) Helyi és térségi szervezetek hazai és külföldi kapcsolatainak erősítése, közös projektek generálása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés Fő fejlesztési prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Allokált forrás (EUR) 350,000

60 59 ▪Helyi és térségi szervezetek hazai és külföldi kapcsolatainak erősítése, közös projektek generálása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 5/5 A legtöbb forrás – 80,000 EUR – a(z) Helyi és térségi szervezetek hazai és külföldi kapcsolatainak erősítése, közös projektek generálása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés Fő fejlesztési prioritás: Nemzetközi és hazai kapcsolatok Allokált forrás (EUR) 80,000

61 60 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

62 61 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektor Szektoronkénti megoszlás Vállalkozások száma Foglalkozta- tottság 10 legna- gyobb vállalk. Javaslatok 10 legfonto- sabb javaslat 12% 10% 27% 8% 6% 12% 7% 0% 13% 4% 15% 42% 13% 4% 10% 3% 0% 8% 1% 0% 80% 10% 0% 10% 0% 9% 0% 27% 0% 64% 0% 10% 0% 30% 0% 60% 0%

63 62 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 Szektor ▪„Egyéb tevékenység” ▪„A megoldás az inaktivitás csökkentésében rejlik. A meglévő mikrovállalkozások profiljának bővítése, új vállalkozások létrehozása javíthatja a foglalkoztatás szintjét. Ehhez e megoldási javaslatban a vállalkozások innovatív ötleteihez kapcsolódó műszaki- technológiai fejlesz-tésekek kívánjuk támogatni. Ezen fejlesztések új munkahelyek létrejöttét, potenciális beszál-lítói kör kialakulását eredményezhetik. ▪Ennek részét képezhetik építési, felújítási, eszközbeszerzési tevékenységek. ▪A helyi jövedelemtermelő lehetőségek bővítése érdekében a foglalkoztatási bázis kiszélesíté-se érdekében szolgáltatáshiányos területeken mikrovállalkozások létrehozásának fejlesztésé-nek támogatása.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Ezen megoldási javaslat eredményeként a munkahelyek számának növekedését, a képztt munkaerő elvándorlási ütemének csökkenését, új piacszerzésre képes, innovatív tevékenysé-gű bővülő profilú vállalkozások számának növekedését várjuk.”

64 2 63 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb tevékenység” ▪„A rendezvényhelyszínek nem ingatlanhoz kötődő infrastruktúrája, mobil alap és kiszolgáló létesítmények fejlesztésének és felújításának támogatása (mobil kiállító stand, színpad, rendezvénysátrak és kiegészítők). Szükséges a térségben meglévő programkínálat feltérképezése és összehangolása (másik Leader forrásból támogatva)az eszközök kihasználtságának maximalizálása érdekében.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Az attrakciók számának 20 %-os növekedése, kiegészítő programkínálatának és színvonalának erősítése, helyi értékek bevonásával. Színvonalas egyedi értékeket felvonultató rendezvények és felszerelt minden igényt kielégítő rendezvény helyszínek, látogató pontok és központok kiépülése. Kölcsönözhető eszközpark, amit az egymásra épülő kiegészítő programok kihasználnak. Bevételek növekedése, melyek a programok fenntarthatóságát megteremtik. Térségi programok ismertsége nő.”

65 64 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 3/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik 3 ▪„A fenntartható falusi-, agro-, és ökoturisztikai fejlesztések és beruházások támogatásával az ezen a területen meglévő turisztikai „fehér folt” betöltése. Az infrastrukturális és szolgáltatási feltételek, marketing eszközök fejlesztése, térségi arculat kialakítása. A különböző célcsoportok szállás és szolgáltatásigényének kielégítése, mind az ifjúsági, vadász, horgász, lovas, természetjáráshoz kötődő területeken.Túraútvonalak kiépítése.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Szálláshelyek kialakítása, a meglévők korszerűsítése illetve akadálymentesítése megvalósul. Minőségi és komplex szolgáltatások száma nő. A térség turisztikai potenciálja nő. Nő a látogatók száma, csökken a szezonalitásból adódó bizonytalanság. A térség ismertsége erősödik, ezáltal a nemzetközi piacokon is fokozódó jelenlét alakul ki. A turizmus ágazat erősödése hozzájárul a foglalkoztatottság növekedéséhez.”

66 ▪„Egyéb tevékenység” 4 ▪„Elengedhetetlen a térség vállalkozóinak, civil szervezeteinek, önkormányzatainak és a lakosságnak a segítését szolgáló információs és szakértői szolgáltatásokat nyújtó (pályázatkészítés, forráskoordináció, piackutatás, rendezvények) megtartás. A szükséges szolgáltatások nyújtását a civil szektor tudja a legtágabb körben megvalósítani, mivel mind a vállalkozókhoz, mind a lakossághoz, mind pedig az önkormányzatokhoz kapcsolódnak valamilyen mértékben az egyes civil szervezetek, ezáltal a felmerülő problémákkal testközelből tudnak találkozni, így közvetlenül és nagyobb sikerrel tudnak segítséget nyújtani.” ▪„Új együttműködési formák, formális és informális hálózatépítés, elsődlegesen a beszállítói hálózatok tevékenységi körében. A térségben jelenlévő jelentősebb fémipari, feldolgozóipari tevékenységet folytatű nagyvállaltokhoz kötődő térségi beszállítói kör kialakulása. Új, a vállalkozások számára, pénzügyi, finanszírozási, pályázat készítési projektmenedzsmenti szolgáltatásokat nyújtó iroda létrejötte.” 65 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 4/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

67 66 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 5/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik 5 ▪„A támogatni kívánt termelő tevékenységek az EK Szerződés "Annex I." termékek előállítására irányulnak. Erre kizárólag a LEADER forrás ad támogatási lehetőségeket. A helyi mezőgazdasági eredetű termékek előállítása, a kapcsolódó marketing tevékenység, a piacra jutás a vidéki gazdaság fejlesztésének egyik fontos eleme. ▪1. Célcsoport ▪Az intézkedés célcsoportja a 14/2006. (II. 16.) FVM-EüM-ICsSzEM együttes rendeletben definiált a kistermelői kör, illetve azon őstermelői kör, amely a csekély birtokméret miatt az EMVA egyéb intézkedéseiből támogatásra nem jogosult. ▪2. A megoldási javaslat támogatja célcsoportnak az organikus gazdálkodási formák megvalósításához szükséges termelőeszközök beszerzéseit, illetve a hivatkozott együttes rendelet szerinti kistermelői kör termék előállításához szükséges műszaki-technológiai fejlesztéseit.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A fejlesztéseknek köszönhetően kialakul 2-4 biotermék vertikum az akció csoport működési területén. ▪Szervezett alapanyag beszállítói kör alakul ki a helyi feldolgozóüzemekhez kapcsolódóan ▪Biotermelésben jártas, képzett termelői réteg kialakulása. ▪30-40 megerősödött, megfelelő műszaki-technológiai háttérrel rendelkező potenciálisan fejlődőképes kisgazdaság létrejötte.”

68 ▪„Egyéb tevékenység” 6 ▪„A minőségi, térségi jegyeket tartalmazó termékek előállításának ösztönzése és ezek piacra jutásának segítése térségimarketing eszközökkel és az értékesítését szolgáló helyi termék üzletek kialakításával. E megoldási javaslat keretén belül kívánjuk támogatni a kifejlesztett termékek piacra jutását segítő térségimarketingtevékenységek, térségi védjegyek használatát és egyéb az adott termék termékcsoportok ismertségét, a térséget nevesítő népszerűsítő megjelenését elősegítő fejlesztéseket.Új együttműködési formák, hálózatok kialakítása, szervezett összehangolt program és szolgáltatáskínálat egységes térségi arcullattal való megjelenésének támogatása.” ▪„A várható eredményt az új vállalkozások számával, illetve a meglévő vállalkozásokon belül megjelenő új tevékenységi körök számával mérhető. Várható eredmény bővülő piaci pozícióval bíró profilokkal rendelkező, megerősödött, illetve induló helyi vállalkozás.” 67 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 6/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor

69 68 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 7/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik 7 ▪„A meglévő szálláshelyek minőségi és mennyiségi bővítése, új, magasabb színvonalú szálláshelyek létrehozása. A falusi turizmus infrastrukturális feltételeinek megteremtése. A térségben levő programkínálatok összehangolásával a vendégek többnapos itt tartózkodásra ösztönzése, melynek következtében térségi szálláshelyeken töltik az éjszakákat. A szálláshelyek térségi és országos marketingkiadványokban történő szerepeltetése. Színvonalas diákszálláshelyek kialakításának ösztönzése. Programcsomagok kialakítása.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Az akcióterületre látogatók száma növekedni fog, mely az itt eltöltött vendégéjszakák számára is pozitív hatással hat. A fejlesztések eredményeként a minőségi szálláshelyek száma gyarapszik.” Szektor

70 ▪„Egyéb tevékenység” 8 ▪„Egyenként max. 10 millió értékű fejlesztések megvalósítása, energiahatékonyság növeléssel együtt megvalósított megújuló energiaforrások hasznosítását lehetővé tevő beruházások. Új berendezések beszerzése közintézmények, nonprofit szervezetek és vállalkozások költségkímélő technológia alkalmazása a támogatott környezetében fellelhető mezőgazdasági és egyéb megújuló energiahordozók felhasználására.” ▪„Új berendezések telepítése, biomassza, mezőgazdasági melléktermékek hasznosítására. Az alacsony képzettségű munkaerő foglalkoztatására is lehetőséget nyújt.Új piacképes termék jön létre, javuló környezeti állapot mellett. Újszerű támogatási forma bevezetésének a lehetősége, a projekt várhatóan önfenntartó lesz.” 69 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 8/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

71 70 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 9/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik 9 ▪„A jó adottságú ifjúsági szállók, táborok, kempingek fejlesztésének, tanidőben való szakirányú szolgáltatásainak megvalósítása és az ehhez szükséges erdei iskola infrastruktúra fejlesztések.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„2-4 minősített erdei iskola a térségben a tervezési időszak végére. A szálláshelyek kihasználtsága nő.”

72 ▪„Egyéb tevékenység” 10 ▪„Különböző témájú együttműködések közös és egységes marketingtevékenységének megvalósítása a térségi aculat kialakításához, valamint a legszélesebb körben való kiajánlása. A programszervezőknek együtt kell működniük az éves rendezvénynaptár összeállításakor. A médiában való megjelenést fokozni kell. A szolgáltatók ösztönzése programcsomagok összeállítására, egymás kínálatának kölcsönös népszerűsítésére. A térség turisztikai értékeit és programjait magában foglaló kiadványok,információs anyagok, tematikus honlapok, térképek, információs táblák elkészítése szükséges.” ▪„Egységes arculattal megjelenő összehangolt turisztikai kínálat az akcióterületen. Tematikus portál létrehozása és működtetése, melyen valamennyi turisztikai ajánlat megtalálható és amelyre térségi kampány építhető. Az akcióterületre látogatók, az eltöltött vendégéjszakák, és a szálláshelyek kapacitás kihasználtsága megnövekszik, a szezonalitás csökken. A térség falusi, vidéki turizmus szerepe erősebbé válik, hazai és nemzetközi szinten egyaránt. Térségmarketing üzenet megfogalmazódása és hirdetése. Nagyobb költés és hosszabb tartózkodási idő. A térség média megjelenése 25%-al növekszik. Kiadványok számának 30%-os növekedése várható.” 71 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 10/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

73 72 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

74 73 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 ▪„A már működő BAT-ok ( Best Apply Technology) erősítése, mintájára más fenntarthatóság és esélyegyenlőség terén tevékenykedő csoportok számára főként civil kezdeményezések generálása, szemléletformáló és közösségfejlesztő programjaik támogatása. Szociális foglakoztatók, munkába integráló programok feltételeinek megteremtése, kapacitás fejlesztés, hátrányos helyzetű csoportok szervezeteinek beilleszkedést támogató rendezvényeinek megvalósítása.” Megoldási javaslat ▪„A programokba bevont hátrányos helyzetűek számának 20%-os emelkedése, életminőségük javulása. A probléma megoldásban érintett szervezetek kapcsolatának létrejötte legalább 2 db közös projekt keretében.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Oktatás” Fejlesztési téma

75 74 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 2 ▪„Városi rangú települések rendezvényhelyszíneinek és azok környezetének fejlesztése, kapcsolódó eszközbeszerzésekkel együtt.” Megoldási javaslat ▪„Legalább 3 db rendezvényhelyszín kialaktása, a rendezvények számának 10%-os növekedése, a résztvevők számának 20%-os növekedése.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Természeti adottságok” Fejlesztési téma

76 75 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 3/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 3 ▪„A rossz minőségű közúthálózat korszerűsítése felújítása, elszigetelt települések több irányú megközelítésének megoldása új közutak építésével (pl: Újszalonta -Mezőgyán) minél hamarabb visszakapcsolódni a gazdasági társadalmi vérkeringésbe.” Megoldási javaslat ▪„Az úthálózat felújítása következtében, erősödik a vállalkozói, szolgáltatói és turisztikai szektor lehetőségei növekednek, újak települnek be a térségbe. A települések közötti megközelítési idő háromnegyedére csökken, a zárttelepülés jellegből adódó elzártság megszűnik, továbbá a szolgáltatási központok elérhetősége javul.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Közlekedés” Fejlesztési téma

77 76 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 4/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 4 ▪„Építészeti értékek fenntartható hasznosításával párosuló külső és belső felújítása, az épületekhez szervesen kapcsolódó zöld felületek létrehozása, felújítása, gyalogutak, parkoló kialakítására, a természeti és a történelmi tájkép, valamint az azt alkotó táji elemek állapotának javítása, természeti és történelmi látnivalók bemutatását elősegítő, már meglévő útvonal mentén új pihenőhelyek létesítése, meglévők felújítására; környezetének rehabilitációjára; illetve rendszeres látogathatóságának biztosításával turisztikai vonzerővé alakítása. Az épületekhez kapcsolódó zöld felületek parkok, pihenőhelyek és szolgáltatásközpontok kialakítása plusz bevételi forrást jelent a településeknek. Programok, előadások szervezése a lakosság körében az értékek ismertetéséről és megóvásuk fontosságáról, továbbá tájékoztató kiadványok készítése.” Megoldási javaslat ▪„Az épített, természeti és kulturális értékeink felújítása és rendbetétele következtében 20% nő az ide látogatók száma, a tájékoztató kiadványok által ismertebbé válnak turisztikai szempontból a települések. A helyiek faluszeretete erősödik, szemléletváltozásuk következtében megbecsülik a felújított helyi értékeket.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

78 77 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 5/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 5 ▪„A közszolgáltatásokat végző intézmények és infrastruktúra fejlesztésének támogatása, mellyel jelentős szolgáltatásbeli színvonal emelkedést lehet elérni. Településkép fejlesztése, főként a közterületek fejlesztésével úgy, hogy azok helyben közösségfejlesztő és megtartó funkciókat is ellássanak (fiatalok számára klubhelységek, kiülő pavilonok, találkozó helyek), helyi és országos védelem alatt nem álló épületek felújítása, melyek a települések megjelenésében meghatározó szereppel bírnak, továbbá a belterületi zöldfelületek növelése, közparkok, sétautak pihenőhelyek kialakítása, meglévők fejlesztése. Piacok felújítása, újak létrehozása a helyi termékek értékesítése szempontjából. A meglévő és új játszóterek kialakítása a lakosság szolgáltatásának növelése érdekében.” Megoldási javaslat ▪„A települések vonzereje, arculata, a vidéki lakókörnyezet, a településkép fizikai megjelenése javulni fog. 10 db helyi és országos védelem alatt nem álló épület felújítása, a településkép megjelenését javító pihenőhelyek, közparkok, belterületi zöldfelületek létrehozása, legalább 10 db játszótér felújítása és újak kialakítása melynek következtében erősödik a helyi kötődés és az identitástudat, továbbá legalább 5 db piac kialakítása és fejlesztése, mellyel a helyben megtermelt termékek értékesítési feltételeinek javulását érjük el.” Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma ▪„Egyéb infrastruktúra”

79 78 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 6/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 6 ▪„Új értéket létrehozó, különböző tevékenységi területek (építészet, oktatás, kultúra, helyi foglalkoztatás stb.) innovatív kombinációján alapuló beruházások támogatása, új épületek, épületszárny építése.” Megoldási javaslat ▪„A település és térség életébe új funkciót ellátó infrastruktúra kiépülése 2 településen. (művésztelep, bemutató- és oktatóközpont, tudás és alkotóbázis)” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

80 79 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 7/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 7 ▪„A meglevő és új kapcsolatokra alapozva, azok szektorok közötti szélesítésével új EU támogatott és hazai együttműködési projektek generálását elősegítő rendezvények, közös kiállítások, találkozók szervezése, megvalósítása” Megoldási javaslat ▪„10 db közös nemzetközi kulturális és civil rendezény létrejötte. Településenként legelább egy nemzetközi kapcsolat megléte. Térségi szinten legalább 4 ország irányába kiépült kapcsolat.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

81 80 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 8/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 8 ▪„Szükséges a civil szervezetek munkájához elengedhetetlen infrastrukturális feltételek megteremtése, így elérhetőbbé válik az általuk nyújtott szolgáltatás, ill. a partneri kapcsolatok és a térségi hálózat megerősítéséhez vezet. Ennek érdekében a meglevő kihasználatlan épületek hasznosítása,, funkció bővítése, funkció váltása és felújítása, felszerelése szükséges.Előnyben részesülnek a támogatás megításlésénél azok a pályázók, akiktérségi hálózatban és/vagy több települése nyújtanak szolgáltatásokat.” Megoldási javaslat ▪„A megfelelő szolgáltatás nyújtásához szükséges feltételek megteremtésével nő szolgáltatások színvonala, erősödnek a partneri kapcsolatok és a térségi hálózat, valamint további kapcsolódási lehetőségek nyílnak meg a civil, vállalkozói és közszféra között erősítve ezzel a térség identitását. Legalább 15 szolgáltatási pont jöhet létre, melyek részben helyi, részben térségi szolgáltatást nyújtanak.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

82 81 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 9/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 9 ▪„Iskolaredszerű, akkreditált és máshova nem sorolt egyéb oktatás,oktatást kiegészítő tevékenység felnőttképzés helyszíneinek és feltételrendszerének infrastrukturális és eszközfejlesztése.” Megoldási javaslat ▪„Befektetésekhez és beruházáshoz kapcsolódó felnőttképző helyszínek kialakulása legalább 2 településen.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Oktatás” Fejlesztési téma

83 82 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 10/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Értékek bemutatását célzó programok, előadások szervezése a lakosság körében az értékek ismertetéséről és megóvásuk fontosságáról. Népszokások, népi mesterségek felelevenítése, újragondolása, iparművészeti jellegű/célú felhasználása/ továbbfejlesztése és turisztikai bemutatása, ezek térségi összefogása. Helyi értékekre alapozó rendezvények, rendezvénysorozatok, fesztiválok elindítása, megvalósítása.” Megoldási javaslat ▪„Településenként legalább egy tájékoztató előadás megrendezése a helyi értékek bemutatására. 22 település népszokásait összegyűjő és településenként legalább egy hagyományossá váló helyi és térségi értékeket bemutató nagyrendezvény megvalósítása.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma 10

84 83 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

85 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 84 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 1/28 Kód: Sorszám: 5900 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Környezet- és természetvédelmi tevékenységek, szemléletformálás Szektor/fejlesztési téma: Közmű ellátottság ▪Az akciócsoport területén a meglévő hulladéklerakók többsége műszaki védelem és tervezés kellő körültekintés nélkül épültek ki és a minimális környezetvédelmi és egészségügyi előírásoknak sem felelnek meg. A szeméttelepek nagy része a települések külterületén, értéktelen földterületeken találhatóak meg, s nagyságuknál fogva rontják a település összképét, továbbá a már bezárt lerakókat a lakosság még a mai napig is illegálisan használja. Védősövények, fasorok hiányban a lakossági hulladék a közutakat és termőföldeket szennyezi. Helyzet/ adottság ▪A lerakók folyamatos szennyező forrást jelentenek a környezeti elemekre, óriási a felszíni- és a felszín alatti vizek és a talaj veszélyeztetettsége, továbbá nincs megoldva a lerakóban keletkezet gázok kezelése sem. A szelektív hulladékgyűjtés lehetősége adott, de megvalósulása nem eredményes. A lakosságra nem jellemző a környezettudatos gondolkodás. Probléma/ lehetőség ▪A környezetvédelmi és egészségügyi előírásoknak nem megfelelő szeméttelepek bezárása és rekultiválása, a hulladéklerakókból történő szennyezőanyag kibocsátásának minimalizálása illetve megszüntetése, ökológiai szempontból a megfelelő növényzet visszatelepítésével a tájjelleg visszaalakítása, komposzttelepek létrehozása. A szelektív hulladékgyűjtő konténerek használatával kapcsolatos lakossági akciók, fórumok, információs napok tartása. Célirányos gyűjtési akciók és ösztönző rendszerek kidolgozása a szolgáltatókkal Megoldási javaslat ▪A rekultiváció következtében a hulladéklerakók környezetszennyező hatásának továbbá a környezeti elemek terhelésének csökkenése és megszűnése. A településen élőkben a környezettudatos gondolkozás kialakulása, komposztok használata a háztáji termesztésben, továbbá a háztartások 80%-ban a hulladékot szelektíven gyűjtik. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 2. prioritás - Vizeink jó kezelése

86 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 85 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 1/28 Kód: Sorszám: 5900 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bélmegyer, Biharugra, Bucsa, Dévaványa, Ecsegfalva, Füzesgyarmat, Geszt, Kertészsziget, Körösladány, Körösnagyharsány, Köröstarcsa, Körösújfalu, Kötegyán, Méhkerék, Mezőgyán, Okány, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Szeghalom, Újszalonta, Vésztő, Zsadány ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

87 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 86 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 2/28 Kód: Sorszám: 5902 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Környezet- és természetvédelmi tevékenységek, szemléletformálás Szektor/fejlesztési téma: Közmű ellátottság ▪Az akciócsoport területén található települések nagy részének a csatornázottság mértéke mindössze csak 50%, a két kistérségi központban éri el a 85%-ot, illetve van olyan település ahol a csatornázottsági szint 0 és a szennyvizet „pöcegödrökben” gyűjtik (felszín alatti vizek szennyezése), melyek nagy esőzésekkor kiömlenek, szennyezve ezzel a talajréteget is. Helyzet/ adottság ▪A csatornázatlan lakóövezetekben a kezeletlen szennyvíz a talajt és a felszín alatti vizeket (talajvíz, fúrt kutak) szerves-anyaggal, nitrogénnel és foszforral szennyezi és a háztáji termesztésbe előállított élelmiszerekbe beépülve, károsítják az emberek szervezetét. Probléma/ lehetőség ▪Az akcióterületen a csatornahálózat építése és bővítése, melynek következtében csökken talaj és a felszín alatti vizek szennyezőanyaggal történő terhelése. A meglévő szennyvíztisztító telepek fejlesztése újak létrehozása Megoldási javaslat ▪Az akciócsoport területén a csatornázottság mértéke 15%-al nő, ezáltal a településen élők életszínvonala, komfortérzete nő, kedvez a csatornázottság a vállalkozások betelepülésének. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 1. prioritás - Egészséges, tiszta települések

88 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 87 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 2/28 Kód: Sorszám: 5902 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bélmegyer, Biharugra, Bucsa, Dévaványa, Ecsegfalva, Füzesgyarmat, Geszt, Kertészsziget, Körösladány, Körösnagyharsány, Köröstarcsa, Körösújfalu, Kötegyán, Méhkerék, Mezőgyán, Okány, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Szeghalom, Újszalonta, Vésztő, Zsadány ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

89 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 88 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 3/28 Kód: DA-87-SzF-1-08 Sorszám: 4798 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Környezet- és természetvédelmi tevékenységek, szemléletformálás Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A városi rangú települések rendezvényei jelentik a térségben a legnagyobb vonzerőt. A rendezvényhelyszínek kiépítettsége és minősége, infrastrukturális állapota igen kedvezőtlen. Helyzet/ adottság ▪A rendezvények megtartaásához szükséges feltételek a városi rnagú településeken hiányos. Alkalmi kényszermegoldások születnek (sportpálya, stb.) amik a rendezvény minőségét és lebonyolítását nehezítik, az egyéb funkciójú területben kárt okoznak (kitaposott focipálya). Probléma/ lehetőség ▪Városi rangú települések rendezvényhelyszíneinek és azok környezetének fejlesztése, kapcsolódó eszközbeszerzésekkel együtt. Megoldási javaslat ▪Legalább 3 db rendezvényhelyszín kialaktása, a rendezvények számának 10%-os növekedése, a résztvevők számának 20%-os növekedése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

90 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 89 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db Allokáció Megoldási javaslatok 3/28 Kód: DA-87-SzF-1-08 Sorszám: 4798 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Dévaványa, Füzesgyarmat, Körösladány, Sarkad, Szeghalom, Vésztő ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

91 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 90 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 4/28 Kód: DA-87-SzF-B-04 Sorszám: 5908 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Térségi elérhetőségek javítása Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés ▪Az akciócsoport egész területére jellemző a gyenge minőségű közúthálózat, az utak korszerűtlensége és rossz minőségén túl a problémát fokozza a periférikus fekvés, továbbá sok az úgynevezett zsáktelepülés, melyek csak egy irányból közelíthetőek meg. Az átlag alatti útminőség miatt a menetidő hosszabb, magas a balesetek száma. Autópálya nincs az egész megyében. Helyzet/ adottság ▪A közúthálózat rossz minősége kedvezőtlen hatással van a vállalkozói, szolgáltatói és turisztikai szektor fejlődésére, a rossz elérhetőség következtében a térség gyenge fejlődési potenciállal bír, nem tud folyamatos áruforgalmat lebonyolítani, a térség hátrányos helyzete emiatt tovább fokozódik. A zsáktelepülések lakóinak gazdasági társadalmi elszigetelődése az egyirányú megközelíthetőség miatt. Probléma/ lehetőség ▪A rossz minőségű közúthálózat korszerűsítése felújítása, elszigetelt települések több irányú megközelítésének megoldása új közutak építésével (pl: Újszalonta -Mezőgyán) minél hamarabb visszakapcsolódni a gazdasági társadalmi vérkeringésbe. Megoldási javaslat ▪Az úthálózat felújítása következtében, erősödik a vállalkozói, szolgáltatói és turisztikai szektor lehetőségei növekednek, újak települnek be a térségbe. A települések közötti megközelítési idő háromnegyedére csökken, a zárttelepülés jellegből adódó elzártság megszűnik, továbbá a szolgáltatási központok elérhetősége javul. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪DAOP - 3. prioritás - Közlekedési infrastruktúra fejlesztése

92 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 91 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 4/28 Kód: DA-87-SzF-B-04 Sorszám: 5908 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bélmegyer, Biharugra, Bucsa, Dévaványa, Ecsegfalva, Füzesgyarmat, Geszt, Kertészsziget, Körösladány, Körösnagyharsány, Köröstarcsa, Körösújfalu, Kötegyán, Méhkerék, Mezőgyán, Okány, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Szeghalom, Újszalonta, Vésztő, Zsadány ▪Nem ÚMVP ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

93 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 92 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 5/28 Kód: DA-87-SzF-B-03 Sorszám: 5903 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Térségi elérhetőségek javítása Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés ▪A települések kerékpárútjai nem alkotnak egységes térségi hálózatot, kerékpárutak csak belterületeken található, nagy részt csak a főútvonalak mentén és sokszor a közlekedésbiztonság volt a motiváció a megépítésnél.Nincs az akcióterületen két községet illetve várost összekötő kerékpárút, illetve a meglévő belterületi kerékpárutak nagy része is fejlesztésre szorul. Helyzet/ adottság ▪A térség kerékpárútjai a hálózatosság hiánya és belterületi mivolta miatt nem alkalmas helyi tömeges és turisztikai igénybevételre, csekély a térségben olyan kerékpárútvonal mely a helyi turisztikai, kulturális, építészeti, természeti értékekre és látnivalókra épült, kevés az ehhez kapcsolódó kiszolgáló létesítmény (Pl: kölcsönző, pihenőhelyek, szálláshelyek) Probléma/ lehetőség ▪A települések belső kerékpárút-hálózatát új kerékpárutak kiépítésével a meglévők fejlesztésével, és a települések összekötésével lehet fejleszteni. A kialakított kerékpárút-hálózat színvonalának emelése, az útvonalak mentén tájékoztató táblák kihelyezése, melyek felhívják a látnivalókra a figyelmet, illetve új színvonalas kiszolgáló létesítmények kialakítása, melyek maradásra ösztönzi az ide látogatót. Megoldási javaslat ▪A térségben új kerékpárutak épülésével a meglévők összekapcsolódásával és az új szolgáltató létesítmények kialakításával megélénkül a kerékturizmus, mind a turisták, mind a helyi lakosság körében, utóbbiak közül sokan autó helyett a kerékpárt választják, mely környezetvédelmi szempontból sem mellékes. Az itt éjszakázó kerékpárturisták következtében 10% nő a szálláshelyeken a vendégéjszakák száma. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KÖZOP - 3. prioritás - Térségi elérhetőség javítása

94 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 93 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 5/28 Kód: DA-87-SzF-B-03 Sorszám: 5903 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bélmegyer, Biharugra, Bucsa, Dévaványa, Ecsegfalva, Füzesgyarmat, Geszt, Kertészsziget, Körösladány, Körösnagyharsány, Köröstarcsa, Körösújfalu, Kötegyán, Méhkerék, Mezőgyán, Okány, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Szeghalom, Újszalonta, Vésztő, Zsadány ▪Nem ÚMVP ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

95 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 94 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 6/28 Kód: DA-87-SzF-A-04 Sorszám: 4975 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Egyenlő esély-a gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatásokhoz, információhoz... Szektor/fejlesztési téma: Szociális ellátás ▪A települések nagy része elöregedő szerkezetű. A fiatalok elvándorlása miatt a mindennapi munkában szervezett segítségnyújtás az idősek számára nem megoldott, s feketemunka keretében alkalmi megbízásokkal oldják meg ezeket a feladatokat. A magas fenntartási költségek miatt a falvakban nyújtott szolgáltatások sok esetben megszűntek, a közoktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások pedig szétszórtak, illetve sok esetben alacsony minőségű. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a kis települések és tanyarészen a menetrendszeri buszjáratok ritkultak. Helyzet/ adottság ▪A meglévő szociális rendszer az igényeknek csak egy részét tudja kielégíteni, illetve ezek megszűnése következtében a település népességmegtartó ereje tovább csökken, illetve azokon a kis falvakban ahol a szolgáltatás nem elérhető, a menetrendszeri buszjáratok csökkenése következtében a területi elszigeteltség és a társadalmi- gazdasági leszakadás tovább növekszik. Probléma/ lehetőség ▪Közösségi szolgáltató terek létrehozása, melyben a település bővíteni a szolgáltatások alapkörét a meglévők hozzáadásával. Fontos szempont az infrastruktúra fejlesztése, kulturális, oktatási, szabadidő és ifjúsági szolgáltatások egy helyben való működtetése, illetve az idősek számára egy házi segítségnyújtó hálózat fejlesztése. Az aprófalvakban ahol a szolgáltatások nem elérhetők tanyabuszos szolgáltatáson keresztül kell elérhetővé tenni a lakosok számára az alapvető közszolgálatokat. Megoldási javaslat ▪A közösségi szolgáltató pontok létrehozásával a megfelelő szolgáltató szervezetek elérhetőségének lehetősége minden településen. A szolgáltatások körének 30%-os növekedése és minőségének javulása, illetve az új funkciókból adódóan a többnyire kihasználatlan épületek korszerűsítése és rendbetétele. A tanyabuszos hálózat létrehozásával a tanyasi lakosok szolgáltatásigényének a kielégítése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál...

96 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 95 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 6/28 Kód: DA-87-SzF-A-04 Sorszám: 4975 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bélmegyer, Biharugra, Bucsa, Dévaványa, Ecsegfalva, Füzesgyarmat, Geszt, Kertészsziget, Körösladány, Körösnagyharsány, Köröstarcsa, Körösújfalu, Kötegyán, Méhkerék, Mezőgyán, Okány, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Szeghalom, Újszalonta, Vésztő, Zsadány ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

97 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 96 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 7/28 Kód: DA-87-SzF-1-07 Sorszám: 5978 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Egyenlő esély-a gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatásokhoz, információhoz... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A meglévő helyi civil szervezetek a működésükhöz szűkös forrással rendelkeznek, a civil szervezetek térségi hálózatának kialakítása még kezdetleges. A különböző szolgáltatásokat is nyújtó civil szervezetek rendelkezésre álló forrásai csak minimálisan a működési költségeiket fedezik, a tevékenységek és szolgáltatások színvonalának emeléséhez szükséges infrastrukturális feltételek megteremtésére nincs lehetőségük. Helyzet/ adottság ▪A térségben a civil szervezetek infrastrukturális feltételrendszere nagy hiányosságokat mutat, megfelelő körülmények, felszereltség nélkül nem képesek hatékony munkát végezni, jelenleg nincsenek meg a feltételek a komplex térségi hálózat kialakítására. Probléma/ lehetőség ▪Szükséges a civil szervezetek munkájához elengedhetetlen infrastrukturális feltételek megteremtése, így elérhetőbbé válik az általuk nyújtott szolgáltatás, ill. a partneri kapcsolatok és a térségi hálózat megerősítéséhez vezet. Ennek érdekében a meglevő kihasználatlan épületek hasznosítása,, funkció bővítése, funkció váltása és felújítása, felszerelése szükséges.Előnyben részesülnek a támogatás megításlésénél azok a pályázók, akiktérségi hálózatban és/vagy több települése nyújtanak szolgáltatásokat. Megoldási javaslat ▪A megfelelő szolgáltatás nyújtásához szükséges feltételek megteremtésével nő szolgáltatások színvonala, erősödnek a partneri kapcsolatok és a térségi hálózat, valamint további kapcsolódási lehetőségek nyílnak meg a civil, vállalkozói és közszféra között erősítve ezzel a térség identitását. Legalább 15 szolgáltatási pont jöhet létre, melyek részben helyi, részben térségi szolgáltatást nyújtanak. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

98 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 97 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma8 db Allokáció Megoldási javaslatok 7/28 Kód: DA-87-SzF-1-07 Sorszám: 5978 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bélmegyer, Biharugra, Bucsa, Dévaványa, Ecsegfalva, Füzesgyarmat, Geszt, Kertészsziget, Körösladány, Körösnagyharsány, Köröstarcsa, Körösújfalu, Kötegyán, Méhkerék, Mezőgyán, Okány, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Szeghalom, Újszalonta, Vésztő, Zsadány ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

99 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 98 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 8/28 Kód: DA-87-SzF-1-05 Sorszám: 4977 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Egyenlő esély-a gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatásokhoz, információhoz... Szektor/fejlesztési téma: Telekommunikáció ▪A települések telekommunikációs infrastruktúra alapjaival ellátottak. Helyi kábeltelevízió is többségükben rendelkezésre áll. A helyi információ áramlás és térségen belüli információs szolgáltatások hiányoznak, vagy csak kezdetlegesek. A lakosság tájékozottsága a helyi ügyekben és programok terén alacsony szintű, az egyes fontosabb hírek eljuttatása esetleges, nincs kiforrott felülete. Helyzet/ adottság ▪Több település is rendelkezik helyi újsággal, azonban ezek információs átfutási ideje és megjelenési gyakorisága nem képes a helyi naprakész informáciáramlást megvalósítani. A honlappal minden település rendelkezik, azonban ezeknek karbantartása nem megoldott, illetve a lakosság csak egy szűkebb körének képes információt nyújtani. A kábelTV hálózaton helyi csatorna kezdetleges, helyi műsorok szerkesztése kevés. Probléma/ lehetőség ▪A meglevő adottságok kihasználásával a helyi csatornákhoz kapcsolódó műsorszerkesztők fejlesztése és kistérségi szintűvé tétele szükséges, az ehhez kapcsolódó technikai és szolgáltatási színvonal fejlesztésével, bereuházások megvalósításával. Új alternatív médiaformák megvalósításának támogatása, melyek naprakész és gyors hírösszegyűjtésre és továbbításra alkalmasak (kistelepülési hírDVD kölcsönzés, internetTV, stb.). A helyi és térségi honlapok fejlesztése, hozzáférési pontok biztosítása, fejlesztése. Megoldási javaslat ▪Minden településen a hír keletkezésétől számítottan legfeljebb 5 napon belül a lakosság számára elérhetővé váljon széles körben. A kábelTV hálózattal rendelkező települések mindegyikében helyi csatorna jön létre és heti egy órás szerkesztett hírműsor, valamint folymatosan frissített képújság áll a lakosság rendelkezésére. A telpülési és térségi honlapok folymatos frissítése megoldottá válik, minden településen nyilvános internetes hozzáférési pont áll majd rendelkezésre. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

100 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 99 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 8/28 Kód: DA-87-SzF-1-05 Sorszám: 4977 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bélmegyer, Biharugra, Bucsa, Dévaványa, Ecsegfalva, Füzesgyarmat, Geszt, Kertészsziget, Körösladány, Körösnagyharsány, Köröstarcsa, Körösújfalu, Kötegyán, Méhkerék, Mezőgyán, Okány, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Szeghalom, Újszalonta, Vésztő, Zsadány ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

101 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 100 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 9/28 Kód: DA-87-GF-A-01 Sorszám: 5898 Prioritás: Helyi gazdaság és turizmus fejlesztése Intézkedés: Turisztikai tevékenységek ösztönzése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térség gazdálkodására főként a mezőgazdasági tevékenység jellemző. A Körös-Maros Nemzeti Park védett területeinek egy része itt található, mely nemzetközileg is jelentős értékkel bír. Így a biharugrai halastavak, a Bihari madárvárta kiépített látogatóközponttal, a Réhelyi Látogatóközpont jelentős túzokpopuláció védelmi tevékenységét mutatja be, számos helyi és országos természetvédelmi érték, és kijelölt túraútvonal, Natura 2000 területek, sokszínű vizes és pusztai élőhely. Helyzet/ adottság ▪A mezőgazdasági tevékenységhez még kiegészítő jelleggel sem kötődnek turisztikai ajánlatok. Az aktív turizmus infrastrukturális és szállásfeltételei a különböző igényeket kielégítő komplex programcsomagok és egyéb szolgáltatások száma alacsony, színvonaluk nem kielégítő, kiszámítható illetve nem szervezett. A szolgáltatók nem beszélnek idegen nyelveket. Gasztronómiai értékeink kihasználatlanok. Probléma/ lehetőség ▪A fenntartható falusi-, agro-, és ökoturisztikai fejlesztések és beruházások támogatásával az ezen a területen meglévő turisztikai „fehér folt” betöltése. Az infrastrukturális és szolgáltatási feltételek, marketing eszközök fejlesztése, térségi arculat kialakítása. A különböző célcsoportok szállás és szolgáltatásigényének kielégítése, mind az ifjúsági, vadász, horgász, lovas, természetjáráshoz kötődő területeken.Túraútvonalak kiépítése. Megoldási javaslat ▪Szálláshelyek kialakítása, a meglévők korszerűsítése illetve akadálymentesítése megvalósul. Minőségi és komplex szolgáltatások száma nő. A térség turisztikai potenciálja nő. Nő a látogatók száma, csökken a szezonalitásból adódó bizonytalanság. A térség ismertsége erősödik, ezáltal a nemzetközi piacokon is fokozódó jelenlét alakul ki. A turizmus ágazat erősödése hozzájárul a foglalkoztatottság növekedéséhez. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

102 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 101 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek50%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 9/28 Kód: DA-87-GF-A-01 Sorszám: 5898 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bélmegyer, Biharugra, Bucsa, Dévaványa, Ecsegfalva, Füzesgyarmat, Geszt, Kertészsziget, Körösladány, Körösnagyharsány, Köröstarcsa, Körösújfalu, Kötegyán, Méhkerék, Mezőgyán, Okány, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Szeghalom, Újszalonta, Vésztő, Zsadány ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

103 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 102 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 10/28 Kód: DA-87-GF-B-02 Sorszám: 5899 Prioritás: Helyi gazdaság és turizmus fejlesztése Intézkedés: Turisztikai tevékenységek ösztönzése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪Természeti erőforrások, az oktatás igényei és a Körös Maros Nemzeti Park fejlesztései ezzel együtt a környezeti nevelés felértékelődése (támogatások) és az erdei iskola az oktatási programokba való beemelése és népszerűsége indokolják az erdei iskolát fejlesztését. Jelentős számú munkanélküli pedagógus. Kevés a szakosodott témában jártas civil szervezet. Helyzet/ adottság ▪A rendelkezésre álló támogatást csak minősített erdei iskola szolgáltatók kaphatják meg, kevés a már meglévő minősítés. A programokhoz holisztikus látásmód szükséges, ennek érdekében képzések megvalósítása és gyakorlati felkészítése is szükséges a kivitelezők új szolgáltatók részére. Probléma/ lehetőség ▪A jó adottságú ifjúsági szállók, táborok, kempingek fejlesztésének, tanidőben való szakirányú szolgáltatásainak megvalósítása és az ehhez szükséges erdei iskola infrastruktúra fejlesztések. Megoldási javaslat ▪2-4 minősített erdei iskola a térségben a tervezési időszak végére. A szálláshelyek kihasználtsága nő. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 6. prioritás - Fenntartható életmód és fogyasztás

104 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 103 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret40000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 10/28 Kód: DA-87-GF-B-02 Sorszám: 5899 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bélmegyer, Biharugra, Bucsa, Dévaványa, Ecsegfalva, Füzesgyarmat, Geszt, Kertészsziget, Körösladány, Körösnagyharsány, Köröstarcsa, Körösújfalu, Kötegyán, Méhkerék, Mezőgyán, Okány, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Szeghalom, Újszalonta, Vésztő, Zsadány ▪Nem ÚMVP ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

105 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 104 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 11/28 Kód: DA-87-GF-B-01 Sorszám: 4787 Prioritás: Helyi gazdaság és turizmus fejlesztése Intézkedés: Turisztikai tevékenységek ösztönzése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪Az akcióterületen csak Füzesgyarmaton működik szálloda, melynek további fejlesztései folyamatban vannak. A településeken kisebb férőhelyű és alapvető szolgáltatásokat nyújtó szálláshelyek állnak az idelátogatók rendelkezésére. A szálláshelyeknél is érződik a marketingtevékenységek hiánya. A szálláshelyek többségén jelentős a szezonalitás. Helyzet/ adottság ▪A minőségi, magas szolgáltatási értékű szálláshelyek száma igen csekély, ezáltal a látogatók egyes csoportjai nem, vagy csak rövid ideig tartózkodnak a térségben. A vendégéjszakák száma az átlagnál alacsonyabb, mivel a turisták főleg átutazókként vannak jelen a szálláshelyek hiánya miatt. Olcsó árszínvonalon működő diákszálláshelyek hiánya. Programcsomagok hiánya. Probléma/ lehetőség ▪A meglévő szálláshelyek minőségi és mennyiségi bővítése, új, magasabb színvonalú szálláshelyek létrehozása. A falusi turizmus infrastrukturális feltételeinek megteremtése. A térségben levő programkínálatok összehangolásával a vendégek többnapos itt tartózkodásra ösztönzése, melynek következtében térségi szálláshelyeken töltik az éjszakákat. A szálláshelyek térségi és országos marketingkiadványokban történő szerepeltetése. Színvonalas diákszálláshelyek kialakításának ösztönzése. Programcsomagok kialakítása. Megoldási javaslat ▪Az akcióterületre látogatók száma növekedni fog, mely az itt eltöltött vendégéjszakák számára is pozitív hatással hat. A fejlesztések eredményeként a minőségi szálláshelyek száma gyarapszik. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪DAOP - 2. prioritás - Turisztikai célú fejlesztések

106 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 105 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret10000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 11/28 Kód: DA-87-GF-B-01 Sorszám: 4787 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bélmegyer, Biharugra, Bucsa, Dévaványa, Ecsegfalva, Füzesgyarmat, Geszt, Kertészsziget, Körösladány, Körösnagyharsány, Köröstarcsa, Körösújfalu, Kötegyán, Méhkerék, Mezőgyán, Okány, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Szeghalom, Újszalonta, Vésztő, Zsadány ▪Nem ÚMVP ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

107 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 106 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 12/28 Kód: DA-87-GF-1-02 Sorszám: 4963 Prioritás: Helyi gazdaság és turizmus fejlesztése Intézkedés: Turisztikai tevékenységek ösztönzése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térségben megtalálható vonzó turisztikai érték bemutatása nem megfelelő szintű. Kevés a térségben található egyedi attrakció. Az akcióterület szinte minden településén megtalálhatóak olyan rendezvények, falu és városnapok, melyek jelentősebb turisztikai potenciállal rendelkeznek, mint amennyire jelenleg kihasználva vannak. A meglévő élővilág, a jó állapotú nagy kiterjedésű szabad puszták (gyep, víz, erdő), történelmi, kulturális örökségek, valamint a Körös-Maros Nemzeti Park szakmai jelenléte és partneri háttere lehetőséget ad, annak akár nemzetközi szintű bemutatására. Helyzet/ adottság ▪A megrendezésre kerülő rendezvények nincsenek összehangolva, előfordul, hogy a programok egymást fedik kínálatuk egysíkú, helyi értékek kevéssé jelennek meg, sok esetben még az alapvető infrastrukturális háttér sem biztosított. A programszervezők közötti együttműködés, kommunikáció és a programcsomagok összeállítására való készség hiánya. Az alacsony turistaszám miatt, a rendezvények fejlesztésére kicsi a hajlandóság, mivel bizonytalan a befektetések megtérülése. A rendezvények infrastrukturális színvonala eltérő és alacsony, egységes arculat nélküli. Probléma/ lehetőség ▪A rendezvényhelyszínek nem ingatlanhoz kötődő infrastruktúrája, mobil alap és kiszolgáló létesítmények fejlesztésének és felújításának támogatása (mobil kiállító stand, színpad, rendezvénysátrak és kiegészítők). Szükséges a térségben meglévő programkínálat feltérképezése és összehangolása (másik Leader forrásból támogatva)az eszközök kihasználtságának maximalizálása érdekében. Megoldási javaslat ▪Az attrakciók számának 20 %-os növekedése, kiegészítő programkínálatának és színvonalának erősítése, helyi értékek bevonásával. Színvonalas egyedi értékeket felvonultató rendezvények és felszerelt minden igényt kielégítő rendezvény helyszínek, látogató pontok és központok kiépülése. Kölcsönözhető eszközpark, amit az egymásra épülő kiegészítő programok kihasználnak. Bevételek növekedése, melyek a programok fenntarthatóságát megteremtik. Térségi programok ismertsége nő. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

108 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 107 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 12/28 Kód: DA-87-GF-1-02 Sorszám: 4963 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bélmegyer, Biharugra, Bucsa, Dévaványa, Ecsegfalva, Füzesgyarmat, Geszt, Kertészsziget, Körösladány, Körösnagyharsány, Köröstarcsa, Körösújfalu, Kötegyán, Méhkerék, Mezőgyán, Okány, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Szeghalom, Újszalonta, Vésztő, Zsadány ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

109 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 108 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 13/28 Kód: DA-87-GF-5-01 Sorszám: 4969 Prioritás: Helyi gazdaság és turizmus fejlesztése Intézkedés: Turisztikai tevékenységek ösztönzése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A meglévő települési turisztikai attrakciók, befelé fordulók, kevesek számára érhetőek el. A programok nincsenek összehangolva. A térség turisztikai adottságait csak rövid terjedelmű prospektusfüzetek foglalják össze, melyeknek az érdeklődést felkeltő hatásuk alacsony. Számtalan hazai és nemzetközi kapcsolata van a településeknek, magánszemélyeknek és elszármazottaiknak. Nincs a térségről kialakult egységes arculat. Egyre több település rendelkezik a helyi értékeket és történelmi múltat bemutató honlappal. Helyzet/ adottság ▪Az egész térséget átfogó egységes arculat és összehangolt programkínálat hiánya. A rendezvényekről az információk, szervezési és reklámozási problémák miatt, még a helyiekhez is nehezen jutnak el, így azok kevesebb látogatót vonzanak. Nem aktualizálják a térségi honlapokat, sok településnek önálló honlapja sincs. Kihasználatlan kapcsolati tőke. ▪Hiányoznak a minőségi színes és figyelemfelkeltő kiadványok, szóróanyagok, reklámanyagok. Nincsenek látnivalókat bemutató tájékoztató táblák a köztereken. Probléma/ lehetőség ▪Különböző témájú együttműködések közös és egységes marketingtevékenységének megvalósítása a térségi aculat kialakításához, valamint a legszélesebb körben való kiajánlása. A programszervezőknek együtt kell működniük az éves rendezvénynaptár összeállításakor. A médiában való megjelenést fokozni kell. A szolgáltatók ösztönzése programcsomagok összeállítására, egymás kínálatának kölcsönös népszerűsítésére. A térség turisztikai értékeit és programjait magában foglaló kiadványok,információs anyagok, tematikus honlapok, térképek, információs táblák elkészítése szükséges. Megoldási javaslat ▪Egységes arculattal megjelenő összehangolt turisztikai kínálat az akcióterületen. Tematikus portál létrehozása és működtetése, melyen valamennyi turisztikai ajánlat megtalálható és amelyre térségi kampány építhető. Az akcióterületre látogatók, az eltöltött vendégéjszakák, és a szálláshelyek kapacitás kihasználtsága megnövekszik, a szezonalitás csökken. A térség falusi, vidéki turizmus szerepe erősebbé válik, hazai és nemzetközi szinten egyaránt. Térségmarketing üzenet megfogalmazódása és hirdetése. Nagyobb költés és hosszabb tartózkodási idő. A térség média megjelenése 25%-al növekszik. Kiadványok számának 30%-os növekedése várható. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

110 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 109 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 13/28 Kód: DA-87-GF-5-01 Sorszám: 4969 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bélmegyer, Biharugra, Bucsa, Dévaványa, Ecsegfalva, Füzesgyarmat, Geszt, Kertészsziget, Körösladány, Körösnagyharsány, Köröstarcsa, Körösújfalu, Kötegyán, Méhkerék, Mezőgyán, Okány, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Szeghalom, Újszalonta, Vésztő, Zsadány ▪LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

111 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 110 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 14/28 Kód: DA-87-GF-A-02 Sorszám: 4793 Prioritás: Helyi gazdaság és turizmus fejlesztése Intézkedés: Helyi vállalkozások támogatása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A rendelkezésre álló helyi vállalkozási környezet és infrastruktúra nem kedvez a meglévő és az újonnan létrejö-vő vállalkozások számára. A helyzetelemzés mutatja, hogy a vállalkozások jelentős része egy-öt személyes mikro vállalkozás a kiskereskedelem területén. Kevés a helyi adottságokhoz igazodó, terméket előállító, piac-képes szolgáltatást nyújtó fejlődő kis- és közép vállalkozás. ▪A települések többsége nem rendelkezik megfelelő telephelyekkel, ahol a vállalkozói tevékenységek folytatha-tóak lennének. Alacsony a foglalkoztatottsági szint, az álláskeresők jelentős hányada alacsony szinten képzett. Helyzet/ adottság ▪A vállalkozók tőkeszegénysége végett a telephelyek kialakítása és bővítése nagy nehézséget jelent. A termékek értékesítésének alapját képező piacokra jutás nehéz. A nagy felvevőpiacoktól távol esik a térség ezért a szállítási költségek a termékek árában fokozottan jelentkeznek. A térségen belüli beszállítói kapcsolatok nem kellőkép-pen vannak jelen. A hasonló termékeket előállító helyi vállalkozások között hiányoznak. ▪A csökkenő mezőgazdasági foglalkoztatással párhuzamosan jelentkeznek a foglalkoztatás iránti új igények. Probléma/ lehetőség ▪A megoldás az inaktivitás csökkentésében rejlik. A meglévő mikrovállalkozások profiljának bővítése, új vállalkozások létrehozása javíthatja a foglalkoztatás szintjét. Ehhez e megoldási javaslatban a vállalkozások innovatív ötleteihez kapcsolódó műszaki- technológiai fejlesz- tésekek kívánjuk támogatni. Ezen fejlesztések új munkahelyek létrejöttét, potenciális beszál-lítói kör kialakulását eredményezhetik. ▪Ennek részét képezhetik építési, felújítási, eszközbeszerzési tevékenységek. ▪A helyi jövedelemtermelő lehetőségek bővítése érdekében a foglalkoztatási bázis kiszélesíté-se érdekében szolgáltatáshiányos területeken mikrovállalkozások létrehozásának fejlesztésé-nek támogatása. Megoldási javaslat ▪Ezen megoldási javaslat eredményeként a munkahelyek számának növekedését, a képztt munkaerő elvándorlási ütemének csökkenését, új piacszerzésre képes, innovatív tevékenysé-gű bővülő profilú vállalkozások számának növekedését várjuk. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

112 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 111 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok50% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek50% ▪Egyházak50%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek50%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 14/28 Kód: DA-87-GF-A-02 Sorszám: 4793 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bélmegyer, Biharugra, Bucsa, Dévaványa, Ecsegfalva, Füzesgyarmat, Geszt, Kertészsziget, Körösladány, Körösnagyharsány, Köröstarcsa, Körösújfalu, Kötegyán, Méhkerék, Mezőgyán, Okány, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Szeghalom, Újszalonta, Vésztő, Zsadány ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

113 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 112 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 15/28 Kód: DA-87-GF-2-03 Sorszám: 5911 Prioritás: Helyi gazdaság és turizmus fejlesztése Intézkedés: Helyi vállalkozások támogatása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A projektben tervezett tevékenységi forma kiválasztásának indoklásául a kedvező európai és hazai folyamatokat lehet említeni, hisz manapság a foszillis energiaárak emelkedésével/hiányával nap mint nap lehet találkozni. Ez a jelenség rádöbbentette az Európai Unió tagországait, köztük bennünket is arra, hogy ez ellen tegyünk valamit. Így kerültek elő a megújuló energiaforrások kihasználásának a lehetősége is. Békés megye ebből az energiaforrásból bőségesen rendelkezik (szalma faforgács,fűrészpor, kukoricaszár, energianövények, napfény, stb) így kedvező lehetőségek vannak ennek kihasználására. Helyzet/ adottság ▪A térségben a helyben rendelkezésre álló megújuló energiaforrások felhasználása alacsony volumenű. Nagyméretű beruházások megvalósítására nincs megfelelő tőke, ezért szükséges a kisléptékű ilyen jellegű beruházások támogatása. Probléma/ lehetőség ▪Egyenként max. 10 millió értékű fejlesztések megvalósítása, energiahatékonyság növeléssel együtt megvalósított megújuló energiaforrások hasznosítását lehetővé tevő beruházások. Új berendezések beszerzése közintézmények, nonprofit szervezetek és vállalkozások költségkímélő technológia alkalmazása a támogatott környezetében fellelhető mezőgazdasági és egyéb megújuló energiahordozók felhasználására. Megoldási javaslat ▪Új berendezések telepítése, biomassza, mezőgazdasági melléktermékek hasznosítására. Az alacsony képzettségű munkaerő foglalkoztatására is lehetőséget nyújt.Új piacképes termék jön létre, javuló környezeti állapot mellett. Újszerű támogatási forma bevezetésének a lehetősége, a projekt várhatóan önfenntartó lesz. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

114 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 113 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 15/28 Kód: DA-87-GF-2-03 Sorszám: 5911 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bélmegyer, Biharugra, Bucsa, Dévaványa, Ecsegfalva, Füzesgyarmat, Geszt, Kertészsziget, Körösladány, Körösnagyharsány, Köröstarcsa, Körösújfalu, Kötegyán, Méhkerék, Mezőgyán, Okány, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Szeghalom, Újszalonta, Vésztő, Zsadány ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

115 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 114 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 16/28 Kód: DA-87-GF-2-01 Sorszám: 5977 Prioritás: Helyi gazdaság és turizmus fejlesztése Intézkedés: Helyi vállalkozások támogatása Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Az akcióterületen 61 európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terület található. ▪A biotermelés, organikus termelési módok az akcióterületen belül is eltérő fejlődést mutatnak, a biogazdaságok száma és az általuk művel terület nagysága alacsony. Az előállított biotermékek helyben történő feldolgozása nem jellemző. Viszonylag kevés még az egyedi terméket kisebb, de piaci mennyiségben előállító önfoglalkozta-tó termelők száma. Az akcióterületen számos fejlesztést kívánó, egyben fejlődőképes kisgazdaság alakítható ki. Az akcióterület tájegységeinek gazdag hagyományai megalapozzák a gazdasági szerkezet fejlesztését. Helyzet/ adottság ▪A jelentős számú és területű természetvédelmi terület sugallja az organikus gazdálkodási módok elterjesztését. ▪Kisebb befektetésekkel számos kisgazdaság alkalmassá tehető a fenntartható fejlődést szolgáló kiemelten támo-gatott gazdálkodási formákban való részvételre. ▪ Az organikus gazdálkodási formák sajátos eszközrendszert, ismereteket is kívánnak, ezek helyi ismertsége, elterjedtsége nem kielégítő. ▪A helyi termelési tapasztalatra építve számos tradicionális, helyspecifikus termék termelésére szakosodott mikrovállalkozás kezdheti meg tevékenységét. Probléma/ lehetőség ▪A támogatni kívánt termelő tevékenységek az EK Szerződés "Annex I." termékek előállítására irányulnak. Erre kizárólag a LEADER forrás ad támogatási lehetőségeket. A helyi mezőgazdasági eredetű termékek előállítása, a kapcsolódó marketing tevékenység, a piacra jutás a vidéki gazdaság fejlesztésének egyik fontos eleme. ▪1. Célcsoport ▪Az intézkedés célcsoportja a 14/2006. (II. 16.) FVM-EüM-ICsSzEM együttes rendeletben definiált a kistermelői kör, illetve azon őstermelői kör, amely a csekély birtokméret miatt az EMVA egyéb intézkedéseiből támogatásra nem jogosult. ▪2. A megoldási javaslat támogatja célcsoportnak az organikus gazdálkodási formák megvalósításához szükséges termelőeszközök beszerzéseit, illetve a hivatkozott együttes rendelet szerinti kistermelői kör termék előállításához szükséges műszaki-technológiai fejlesztéseit. Megoldási javaslat ▪A fejlesztéseknek köszönhetően kialakul 2-4 biotermék vertikum az akció csoport működési területén. ▪Szervezett alapanyag beszállítói kör alakul ki a helyi feldolgozóüzemekhez kapcsolódóan ▪Biotermelésben jártas, képzett termelői réteg kialakulása. ▪30-40 megerősödött, megfelelő műszaki-technológiai háttérrel rendelkező potenciálisan fejlődőképes kisgazdaság létrejötte. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

116 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 115 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok65% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek65% ▪Egyházak65%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma30 db Allokáció Megoldási javaslatok 16/28 Kód: DA-87-GF-2-01 Sorszám: 5977 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bélmegyer, Biharugra, Bucsa, Dévaványa, Ecsegfalva, Füzesgyarmat, Geszt, Kertészsziget, Körösladány, Körösnagyharsány, Köröstarcsa, Körösújfalu, Kötegyán, Méhkerék, Mezőgyán, Okány, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Szeghalom, Újszalonta, Vésztő, Zsadány ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

117 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 116 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 17/28 Kód: DA-87-GF-A-03 Sorszám: 5909 Prioritás: Helyi gazdaság és turizmus fejlesztése Intézkedés: Helyi vállalkozások támogatása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪Az akcióterületen talaj- és természeti adottságai alapján gabonafélék, ipari- és takarmánynövények termelése terjedt el. Nem jellemző a hagyományos vetésszerkezettől való eltérés, illetve az egyéb, helyi feldolgozóipar alapanyagát előállító termelés. A több lábon állás megköveteli a mezőgazdaság csökkenő foglalkoztatási lehető-ségein kívüli új foglalkoztatási kezdeményezéseket. A vidék népesség megtartó képessége romlik, jellemző a képzett munkaerő elvándorlása. A helyi jövedelemtermelő lehetőségek kiszélesítése ezért elengedhetetlen. Helyzet/ adottság ▪A mezőgazdaságon kívüli munkalehetőségek száma alacsony, bővülésük nem tapasztalható. Ez a képzetlen munkaerő elhelyezkedési problémáit, közvetve a társadalmi gazdasági leszakadást generálja az akcióterület településein. Szükséges tehát a helyi gazdaság élénkítése, az agráriumhoz, nem vagy közvetlenül nem kapcso-lódó, de a vidéki életformához kötődő jövedelemszerzési lehetőségek bővítése. A jövedelemszerzési lehetősé-gek bővítése komlex értelmű, hozzájárul a hátrányos helyzetű rétegek leszakadásának csökkenéséhez. Probléma/ lehetőség ▪A megoldási javaslat az ÚMVP 311 intézkedésének megfelelően a mezőgazdaságban tevé-kenykedő rétegek új tevékenységi körökkel való bővítését, a helyben előállított piacképes termékek piacra vitelét. A falusi turizmus, a mikrovállalkozások létrehozása, illetve a mező- gazdasági üzemek korszerűsítése mind komplex módon kapcsolódik a megoldási javaslathoz. A diverzifikációt elősegítő, helyben feldolgozható alapanyag termeléshez igazodó vetésszer-kezet segítheti a diverzifikáció folyamatát. Új, a megújuló energiaforrások gyakorlati hasz-nosításának támogatása, a háztartások, kisvállalkozások szintjén. Megoldási javaslat ▪Az új tevékenységek foglalkoztatás bővülést, új munkahelyek, új vállalkozások létrejöttét eredményezhetik. A diverzifikáció csökkenti az élelmiszergazdaság piaci ingadozásaitól való függést, illetve segíti a megújuló ener-giaforrások elterjedését, a térség energetikai autonómiájának erősítését. ▪Növekszik a helyben feldolgozott, nagyobb nyereséghányadot tartalmazó árualap, ami a termelői/feldolgozói kör számára nagyobb jövedelmet biztosít. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás

118 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 117 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok50% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek50% ▪Egyházak50%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Természetes személyek50%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 17/28 Kód: DA-87-GF-A-03 Sorszám: 5909 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bélmegyer, Biharugra, Bucsa, Dévaványa, Ecsegfalva, Füzesgyarmat, Geszt, Kertészsziget, Körösladány, Körösnagyharsány, Köröstarcsa, Körösújfalu, Kötegyán, Méhkerék, Mezőgyán, Okány, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Szeghalom, Újszalonta, Vésztő, Zsadány ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

119 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 118 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 18/28 Kód: DA-87-GF-2-02 Sorszám: 4791 Prioritás: Helyi gazdaság és turizmus fejlesztése Intézkedés: Helyi vállalkozások támogatása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térségben az alacsony vállalkozói aktivitás, a piacra jutási nehézségek miatt, az adottságokhoz mérten kevés a helyi termékek száma. A vállalkozók főleg helyi piacra, vagy bedolgozóként termelnek, saját termékkel nem rendelkeznek. A technológiai fejlettség alacsony szintű, melynek fő ok a K+F és az innovációk, a tőke és meg-felelő infrastruktúrával rendelkező telephelyek hiánya. ▪A térség településein az elérhető szolgáltatások száma elmarad az igényektől, melynek következtében a lakos-ság egyes szolgáltatásokhoz csak a térségen kívül jut hozzá. ▪A térség településein az elérhető szolgáltatások száma elmarad az igényektől, melynek következtében a lakos-ság egyes szolgáltatásokhoz csak távolabb a térségen kívül jut hozzá. Helyzet/ adottság ▪A helyi termékek kifejlesztése és piacra juttatása igen költséges, melyeket a helyi tőkeszegény vállalkozók ritkán tudnak felvállalni. Az innovatív, új technológiák csak késve érkeznek meg. Az innovatív vállalkozások csekély száma is valós, jelentős probléma. ▪Helyi szinten kevés a minőségi szolgáltatást nyújtó szolgáltató, hiányzik a piaci sokszínűség, egyes szolgáltatá-sok csak térségen kívül érhetőek el. Jellemző a képzett szakemberek kedvezőbb foglalkoztatási lehetőségekkel bíró régiók iránti elvándorlása. Probléma/ lehetőség ▪A minőségi, térségi jegyeket tartalmazó termékek előállításának ösztönzése és ezek piacra jutásának segítése térségimarketing eszközökkel és az értékesítését szolgáló helyi termék üzletek kialakításával. E megoldási javaslat keretén belül kívánjuk támogatni a kifejlesztett termékek piacra jutását segítő térségimarketingtevékenységek, térségi védjegyek használatát és egyéb az adott termék termékcsoportok ismertségét, a térséget nevesítő népszerűsítő megjelenését elősegítő fejlesztéseket.Új együttműködési formák, hálózatok kialakítása, szervezett összehangolt program és szolgáltatáskínálat egységes térségi arcullattal való megjelenésének támogatása. Megoldási javaslat ▪A várható eredményt az új vállalkozások számával, illetve a meglévő vállalkozásokon belül megjelenő új tevékenységi körök számával mérhető. Várható eredmény bővülő piaci pozícióval bíró profilokkal rendelkező, megerősödött, illetve induló helyi vállalkozás. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

120 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 119 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 18/28 Kód: DA-87-GF-2-02 Sorszám: 4791 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bélmegyer, Biharugra, Bucsa, Dévaványa, Ecsegfalva, Füzesgyarmat, Geszt, Kertészsziget, Körösladány, Körösnagyharsány, Köröstarcsa, Körösújfalu, Kötegyán, Méhkerék, Mezőgyán, Okány, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Szeghalom, Újszalonta, Vésztő, Zsadány ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

121 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 120 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 19/28 Kód: DA-87-GF-1-01 Sorszám: 4962 Prioritás: Helyi gazdaság és turizmus fejlesztése Intézkedés: Helyi vállalkozások támogatása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪Az akcióterületen fejletlen vállalkozási környezet jellemző. Vállalkozásokat segítő, szolgáltatásokat nyújtó iroda nem tevékenykedik. A vállalkozások zöme információ hiánnyal küzd, innovációs tevékenységük csekély. Kevés vállalkozás kapcsolódik beszállítói hálózatokhoz. A technológiai fejletlenség, az esetenként elavult ter-mékszerkezet nehezíti a piacra jutást. Hiányoznak a szektorok közötti és szektorokon belüli, a kölcsönös elő-nyökre épülő szakmai, üzleti együttműködések. Helyzet/ adottság ▪A vállakozások tájékozottsága nem megfelelő, részben a nem kielégítő tájékoztatás, részben a vállalkozói inaktivitás következtében. Az információ szerzés nehézkes a felaprózott gyakran nagy távolságokra lévő információbázisok miatt. A komplex tudással rendelkező a válallkozásokat ismeretekkel támogató szolgáltató irodák hiányában elérhetetlennek tűnnek a helyi vállallkozásoknak a kínálkozó piaci lehetőségek. Probléma/ lehetőség ▪Elengedhetetlen a térség vállalkozóinak, civil szervezeteinek, önkormányzatainak és a lakosságnak a segítését szolgáló információs és szakértői szolgáltatásokat nyújtó (pályázatkészítés, forráskoordináció, piackutatás, rendezvények) megtartás. A szükséges szolgáltatások nyújtását a civil szektor tudja a legtágabb körben megvalósítani, mivel mind a vállalkozókhoz, mind a lakossághoz, mind pedig az önkormányzatokhoz kapcsolódnak valamilyen mértékben az egyes civil szervezetek, ezáltal a felmerülő problémákkal testközelből tudnak találkozni, így közvetlenül és nagyobb sikerrel tudnak segítséget nyújtani. Megoldási javaslat ▪Új együttműködési formák, formális és informális hálózatépítés, elsődlegesen a beszállítói hálózatok tevékenységi körében. A térségben jelenlévő jelentősebb fémipari, feldolgozóipari tevékenységet folytatű nagyvállaltokhoz kötődő térségi beszállítói kör kialakulása. Új, a vállalkozások számára, pénzügyi, finanszírozási, pályázat készítési projektmenedzsmenti szolgáltatásokat nyújtó iroda létrejötte. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

122 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 121 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága80341 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 19/28 Kód: DA-87-GF-1-01 Sorszám: 4962 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bélmegyer, Biharugra, Bucsa, Dévaványa, Ecsegfalva, Füzesgyarmat, Geszt, Kertészsziget, Körösladány, Körösnagyharsány, Köröstarcsa, Körösújfalu, Kötegyán, Méhkerék, Mezőgyán, Okány, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Szeghalom, Újszalonta, Vésztő, Zsadány ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

123 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 122 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 20/28 Kód: DA-87-SzF-A-06 Sorszám: 4974 Prioritás: Vidéki örökség megőrzése, értékteremtő beruházások, és identitást fejlesztése Intézkedés: Helyi értékek feltárása, felújítása, újak létrehozása és hasznosítása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség településeinek megtartó ereje alacsony szintű, a munkahelyhiánya mellett a községi lakókörnyezet az önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatait szolgáló infrastruktúra állapota is rendkívül leromlott, a közterületek állapota hanyatló képet mutat, a helyi és országos védelem nem álló, de a településkép megjelenésében fontos szereppel bíró épületek, közparkok, pihenőhelyek, sétautak felújításra szorulnak, a belterületi zöldfelületek állapota nem megfelelő, nincs átgondolt térszerkezet kialakítva, a kipusztult növényzet nem került pótlásra. A helyi piacok és játszóterek felújításra szorulnak, de van az akciócsoport területén olyan település is melynek nincs. Helyzet/ adottság ▪A közösségi és gazdasági célokat szolgáló infrastruktúrák, illetve a lakókörnyezet leromlott állapota a szolgáltatás színvonalát is korlátozzák, az elvándorlást ezzel generálják. „Itt nincs semmi” életérzés alakul ki a helyi lakókban. A közparkok pihenőhelyek és a belterületi zöldfelületek számának és minőségének csökkenése miatt, a játszóterek piacok hiánya, illetve a meglévők elavult állapota miatt,a legtöbb településen gyengült a társadalmi közélet. Probléma/ lehetőség ▪A közszolgáltatásokat végző intézmények és infrastruktúra fejlesztésének támogatása, mellyel jelentős szolgáltatásbeli színvonal emelkedést lehet elérni. Településkép fejlesztése, főként a közterületek fejlesztésével úgy, hogy azok helyben közösségfejlesztő és megtartó funkciókat is ellássanak (fiatalok számára klubhelységek, kiülő pavilonok, találkozó helyek), helyi és országos védelem alatt nem álló épületek felújítása, melyek a települések megjelenésében meghatározó szereppel bírnak, továbbá a belterületi zöldfelületek növelése, közparkok, sétautak pihenőhelyek kialakítása, meglévők fejlesztése. Piacok felújítása, újak létrehozása a helyi termékek értékesítése szempontjából. A meglévő és új játszóterek kialakítása a lakosság szolgáltatásának növelése érdekében. Megoldási javaslat ▪A települések vonzereje, arculata, a vidéki lakókörnyezet, a településkép fizikai megjelenése javulni fog. 10 db helyi és országos védelem alatt nem álló épület felújítása, a településkép megjelenését javító pihenőhelyek, közparkok, belterületi zöldfelületek létrehozása, legalább 10 db játszótér felújítása és újak kialakítása melynek következtében erősödik a helyi kötődés és az identitástudat, továbbá legalább 5 db piac kialakítása és fejlesztése, mellyel a helyben megtermelt termékek értékesítési feltételeinek javulását érjük el. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

124 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 123 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 20/28 Kód: DA-87-SzF-A-06 Sorszám: 4974 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bélmegyer, Biharugra, Bucsa, Ecsegfalva, Geszt, Kertészsziget, Körösnagyharsány, Köröstarcsa, Körösújfalu, Kötegyán, Méhkerék, Mezőgyán, Okány, Sarkadkeresztúr, Újszalonta, Zsadány ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

125 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 124 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 21/28 Kód: DA-87-SzF-A-05 Sorszám: 4972 Prioritás: Vidéki örökség megőrzése, értékteremtő beruházások, és identitást fejlesztése Intézkedés: Helyi értékek feltárása, felújítása, újak létrehozása és hasznosítása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség természeti értékekben igen gazdag (Körös-Maros Nemzeti Park területek: pl: Bélmegyer, Biharugra) a honfoglalás korát is megidéző fás puszták és vizes élőhelyek nemzetközileg is ismertek szakmai körökben. Jelentős a Natura 2000 területek aránya. Az épített örökség is nagy számban van jelen kastélyok, kúriák, templomok (Bölönyi Kastély. Tisza Kastély stb) formájában, valamint megtalálhatók egyedi jellegzetes épülettípusok és híres tervezők munkái is. Helyzet/ adottság ▪A kúrák, templomok, régi épületek leromlott állapotúak, a hozzájuk kapcsolódó zöld felületek és útvonalak elhanyagoltak, fenntartható hasznosításuk nem megoldott, a települések nem rendelkeznek elegendő saját bevétellel építészeti, kulturális és természeti értékeik megóvásához és fejlesztéséhez. Probléma a helytörténeti ismeretek hiánya, a helyi értékek megítélése és köztudatba való olvadása, továbbá a turisztikai hasznosítása is rendkívül alacsony szintű. Az akcióterületen van olyan kastély, mely jelenlegi funkciója miatt nem látogatható. Értékeinkről kevés a tájékoztató kiadvány. Probléma/ lehetőség ▪Építészeti értékek fenntartható hasznosításával párosuló külső és belső felújítása, az épületekhez szervesen kapcsolódó zöld felületek létrehozása, felújítása, gyalogutak, parkoló kialakítására, a természeti és a történelmi tájkép, valamint az azt alkotó táji elemek állapotának javítása, természeti és történelmi látnivalók bemutatását elősegítő, már meglévő útvonal mentén új pihenőhelyek létesítése, meglévők felújítására; környezetének rehabilitációjára; illetve rendszeres látogathatóságának biztosításával turisztikai vonzerővé alakítása. Az épületekhez kapcsolódó zöld felületek parkok, pihenőhelyek és szolgáltatásközpontok kialakítása plusz bevételi forrást jelent a településeknek. Programok, előadások szervezése a lakosság körében az értékek ismertetéséről és megóvásuk fontosságáról, továbbá tájékoztató kiadványok készítése. Megoldási javaslat ▪Az épített, természeti és kulturális értékeink felújítása és rendbetétele következtében 20% nő az ide látogatók száma, a tájékoztató kiadványok által ismertebbé válnak turisztikai szempontból a települések. A helyiek faluszeretete erősödik, szemléletváltozásuk következtében megbecsülik a felújított helyi értékeket. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

126 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 125 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 21/28 Kód: DA-87-SzF-A-05 Sorszám: 4972 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bélmegyer, Biharugra, Bucsa, Geszt, Kertészsziget, Körösnagyharsány, Köröstarcsa, Körösújfalu, Kötegyán, Méhkerék, Mezőgyán, Okány, Sarkadkeresztúr, Újszalonta, Zsadány ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

127 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 126 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 22/28 Kód: DA-87-SzF-B-05 Sorszám: 4983 Prioritás: Vidéki örökség megőrzése, értékteremtő beruházások, és identitást fejlesztése Intézkedés: Helyi értékek feltárása, felújítása, újak létrehozása és hasznosítása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪Az akciócsoport területén lévő városokra jellemző a leromlott városi lakóterületek és zöldterületek a középületek (művelődési házak, kulturális házak, okmányirodák, közösségi tereket biztosító intézmények) utak közterek járdák leromlása, melyek az ott élők mindennapjai során közszolgáltatások ellátásban segítenek, továbbá a történelmi és kulturális örökségek (kastélyok kúriák) építészeti értékek állaga leromlott, turisztikai kihasználtsága csekély. Helyzet/ adottság ▪A közösségi és gazdasági célokat szolgáló infrastruktúrák leromlott állapota a szolgáltatás színvonalát is korlátozzák, az elvándorlást ezzel generálják. A közparkok pihenőhelyek és a belterületi zöldfelületek számának és minőségének csökkenése miatta legtöbb településen gyengült a társadalmi közélet. A kulturális örökségek leromlása, turisztikai hasznosítása nem megoldott (nyitva tartás, látogatók fogadása stb.) Probléma/ lehetőség ▪A városi vonzerő növelése a központi területek fenntartható funkcióbővítése, a központi térrel nem rendelkező település esetén a központi tér kialakítása a városi jelleg fokozása, a történelmi városrészek és épített örökségek felújítása, illetve a leromlott városi lakóterületek és leromlással fenyegetett lakótelepek megújítása. Megoldási javaslat ▪A települések vonzereje a városrehabilitáció következtében növekedni fog, a városi lakosok életminőségének javulása, az épített kulturális örökségek felújítása és „látogatóbaráttá” tétele az ide látogató turisták számának 15%-os növelését eredményezi. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪DAOP - 5. prioritás - Térségfejlesztési akciók

128 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 127 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 22/28 Kód: DA-87-SzF-B-05 Sorszám: 4983 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bélmegyer, Biharugra, Bucsa, Dévaványa, Ecsegfalva, Füzesgyarmat, Geszt, Kertészsziget, Körösladány, Körösnagyharsány, Köröstarcsa, Körösújfalu, Kötegyán, Méhkerék, Mezőgyán, Okány, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Szeghalom, Újszalonta, Vésztő, Zsadány ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

129 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 128 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 23/28 Kód: DA-87-SzF-1-06 Sorszám: 5910 Prioritás: Vidéki örökség megőrzése, értékteremtő beruházások, és identitást fejlesztése Intézkedés: Helyi értékek feltárása, felújítása, újak létrehozása és hasznosítása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térségen belül az innováció alacsony szintű. Ipari innováció a vállalkozások alacsony aktivitása miatt és az alacsony képzettségi szint miatt nem várható a közeljövőben. A kultúra és közösségi élet terén már voltak kezdeményezések, melyek országosan is elismertek (Öko- park és művésztelep Kötegyánban, Danckai hagyományőrző sétány Vésztőn). A meglevő helyi kulturális értékek rendelkezésre állnak, bár kutatási szintjük alacsony. Jelentős történelmi múlt és részkutatási eredmények állnak rendelkezésre (Vésztő-Mágor, Zsadány Attila kutatás). Helyzet/ adottság ▪A meglevő értékek alacsony szintű hasznosítása mellett az új értékek teremtése is alacsony szintű, bár elképzelések és tervek készültek már a térségben (Vésztő-Mágor Békés Megye Makettje, Zsadány Attila kutatás, Kötegyán közösségi és alkotóház és térségi képzési központ). Probléma/ lehetőség ▪Új értéket létrehozó, különböző tevékenységi területek (építészet, oktatás, kultúra, helyi foglalkoztatás stb.) innovatív kombinációján alapuló beruházások támogatása, új épületek, épületszárny építése. Megoldási javaslat ▪A település és térség életébe új funkciót ellátó infrastruktúra kiépülése 2 településen. (művésztelep, bemutató- és oktatóközpont, tudás és alkotóbázis) Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

130 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 129 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 23/28 Kód: DA-87-SzF-1-06 Sorszám: 5910 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bélmegyer, Biharugra, Bucsa, Dévaványa, Ecsegfalva, Füzesgyarmat, Geszt, Kertészsziget, Körösladány, Körösnagyharsány, Köröstarcsa, Körösújfalu, Kötegyán, Méhkerék, Mezőgyán, Okány, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Szeghalom, Újszalonta, Vésztő, Zsadány ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

131 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 130 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 24/28 Kód: DA-87-SzF-4-02 Sorszám: 4978 Prioritás: Vidéki örökség megőrzése, értékteremtő beruházások, és identitást fejlesztése Intézkedés: Helyi értékek feltárása, felújítása, újak létrehozása és hasznosítása Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség több települése is jelentős természeti, történelmi, kulturális és népi hagyománnyal rendelkezik, ezen túl az egyes települések helységtörténete és kapcsolódó mondái is kutathatók. Korábban nagy számban művelt mesterségek művelői kiöregedtek, követők csak igen kis számban maradtak, a tudásmegosztás és átörökítés nem történt meg. A még működő műhelyek sem alkalmasak annak széles körű bemutatására és megkedveltetésére, turisztikai hasznosítására. Helyzet/ adottság ▪Az elszigetelt turisztikai látványosságok és a meglevő értékek (népszokások, mesterségek: (vályogvető, kosár-, gyékény-, szalmafonó, keramikus, bőrös, fafaragó, pásztor, stb.) bemutatásának hiánya, érdektelenség és összefogás hiányában elhalnak, nincs köréjük turisztikai attrakció társítva. A helytörténeti ismeretek hiánya, a helyi értékek megítélése és köztudatba való olvadása és a helyi kötődés alacsony szintű. Probléma/ lehetőség ▪Értékek bemutatását célzó programok, előadások szervezése a lakosság körében az értékek ismertetéséről és megóvásuk fontosságáról. Népszokások, népi mesterségek felelevenítése, újragondolása, iparművészeti jellegű/célú felhasználása/ továbbfejlesztése és turisztikai bemutatása, ezek térségi összefogása. Helyi értékekre alapozó rendezvények, rendezvénysorozatok, fesztiválok elindítása, megvalósítása. Megoldási javaslat ▪Településenként legalább egy tájékoztató előadás megrendezése a helyi értékek bemutatására. 22 település népszokásait összegyűjő és településenként legalább egy hagyományossá váló helyi és térségi értékeket bemutató nagyrendezvény megvalósítása. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

132 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 131 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 24/28 Kód: DA-87-SzF-4-02 Sorszám: 4978 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bélmegyer, Biharugra, Bucsa, Dévaványa, Ecsegfalva, Füzesgyarmat, Geszt, Kertészsziget, Körösladány, Körösnagyharsány, Köröstarcsa, Körösújfalu, Kötegyán, Méhkerék, Mezőgyán, Okány, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Szeghalom, Újszalonta, Vésztő, Zsadány ▪LEADER - Rendezvény ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

133 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 132 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 25/28 Kód: DA-87-SzF-1-04 Sorszám: 4980 Prioritás: Vidéki örökség megőrzése, értékteremtő beruházások, és identitást fejlesztése Intézkedés: Helyi értékek feltárása, felújítása, újak létrehozása és hasznosítása Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség több települése is jelentős történelmi és kulturális értékkel rendelkezik (Geszt Tisza kastély, Zsadány Attila sírja, Vésztő-Mágor 6000 éves település nyomok, Csolt-monostor), ezen túl az egyes települések helységtörténete és kapcsolódó mondái is kutathatók. A helyi identitás igen alacsony az itt élő lakosságban, mely kihat a lakókörnyezetükkel való kapcsolódáshoz és az elvándorlási hajlamra. Helyzet/ adottság ▪A helytörténeti ismeretek hiánya, a helyi értékek megítélése és köztudatba való olvadása alacsony szintű. A munkanélküliség és a helyi kötődés hiánya a fiatalok elvándorlásának két fő oka. A történelmi eseménygazdagság és a helytörténeti értékek elérhetősége még lehetőséget biztosít azok megfelelő szintű és tudományosan alátámasztott kutatására, közzétételére, oktatásba való beintegrálására és köztudatba illesztésére Probléma/ lehetőség ▪A hiányzó helytörténeti kiadványok elkészítése települési és térségi szinten, azok oktatásba ileszthető oktatási segédanyagként történő megjelentetése minden település esetében és térségi szinten is. Elkészítésük, megjelenéseik támogatása. Megoldási javaslat ▪Településenként és térségi szinten egy-egy meglevő, vagy újonnan elkészülő helytörténeti kiadvány vagy oktatási segédanyag megléte. A fiatalok között a helyi identitástudat erősödése, közvetve az elvándorlás csökkenése. A közös történelmi múltra alapozó települések közötti kapcsolatok erősödése, települési történet kutató és hagyomány ápoló civil szervezetek létrejötte, erősödése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

134 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 133 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága80000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 25/28 Kód: DA-87-SzF-1-04 Sorszám: 4980 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bélmegyer, Biharugra, Bucsa, Dévaványa, Ecsegfalva, Füzesgyarmat, Geszt, Kertészsziget, Körösladány, Körösnagyharsány, Köröstarcsa, Körösújfalu, Kötegyán, Méhkerék, Mezőgyán, Okány, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Szeghalom, Újszalonta, Vésztő, Zsadány ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

135 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 134 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 26/28 Kód: DA-87-SzF-1-03 Sorszám: 4982 Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Intézkedés: Oktatási szervezetek feltételeinek fejlesztése, programok kidolgozása Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A térségben megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolt munkaerő képzés ritkán valósul meg. Új technológiával betelepülő vállalkozások esetében a magas munkanélküliség ellenére szakképzett munkaerőt nehezen talál. A térség lakosságágnak kezdeményező készsége és érdekérvényesítő képessége alacsony. Passzív szemlélői a térség fejlesztéséért tett kísérleteknek. A képzésekbe való bevonásuk elengedhetetlen a vállalkozások betelepüléséhez, megtartásához. Helyzet/ adottság ▪Az alacsony képzettségű munkanélküliek számára csak térségen kívül van mód képzések igénybevételére. A képzések nem a helyi igényeknek megfelelően vannak koordinálva. Helyben nem adottak a felnőttképzés feltételei. Probléma/ lehetőség ▪Iskolaredszerű, akkreditált és máshova nem sorolt egyéb oktatás,oktatást kiegészítő tevékenység felnőttképzés helyszíneinek és feltételrendszerének infrastrukturális és eszközfejlesztése. Megoldási javaslat ▪Befektetésekhez és beruházáshoz kapcsolódó felnőttképző helyszínek kialakulása legalább 2 településen. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

136 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 135 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 26/28 Kód: DA-87-SzF-1-03 Sorszám: 4982 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bélmegyer, Biharugra, Bucsa, Dévaványa, Ecsegfalva, Füzesgyarmat, Geszt, Kertészsziget, Körösladány, Körösnagyharsány, Köröstarcsa, Körösújfalu, Kötegyán, Méhkerék, Mezőgyán, Okány, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Szeghalom, Újszalonta, Vésztő, Zsadány ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

137 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 136 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 27/28 Kód: DA-87-SzF-4-01 Sorszám: 4973 Prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Intézkedés: Oktatási szervezetek feltételeinek fejlesztése, programok kidolgozása Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A közösség minden települése három leghátrányosabb helyzetű kistérségben található. Ezen településekre jellemző a nagyarányú munkanélküliség, valamint az alacsony gazdasági aktivitás. A településeken nagy számban élnek hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, alacsony képzettségű emberek, roma kisebbség és a fogyatékkal élők. A tartós munkanélküliség miatt leszakadó társadalmi réteg fizikailag elkülönülő településrészeken és közösségekben szegregálódik.A fiatalok körében egyre több a sajátos nevelési igényű. Kevés a számukra is elérhető képzés. Helyzet/ adottság ▪A szegregálódott településrészek és társadalmi csoportok adott helyzetből való kitörési pontjai nincsenek meghatározva, programok nem készültek a helyzet megoldására. A társadalmi előítéletek erősödése figyelhető meg, mely a szegeregációt tovább erősíti. Fogyatékkal élők számára néhány településen példa értékű modellek működnek (Vésztői Sérült Gyermekek Egyesülete). Probléma/ lehetőség ▪A már működő BAT-ok ( Best Apply Technology) erősítése, mintájára más fenntarthatóság és esélyegyenlőség terén tevékenykedő csoportok számára főként civil kezdeményezések generálása, szemléletformáló és közösségfejlesztő programjaik támogatása. Szociális foglakoztatók, munkába integráló programok feltételeinek megteremtése, kapacitás fejlesztés, hátrányos helyzetű csoportok szervezeteinek beilleszkedést támogató rendezvényeinek megvalósítása. Megoldási javaslat ▪A programokba bevont hátrányos helyzetűek számának 20%-os emelkedése, életminőségük javulása. A probléma megoldásban érintett szervezetek kapcsolatának létrejötte legalább 2 db közös projekt keretében. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

138 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 137 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 27/28 Kód: DA-87-SzF-4-01 Sorszám: 4973 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bélmegyer, Biharugra, Bucsa, Dévaványa, Ecsegfalva, Füzesgyarmat, Geszt, Kertészsziget, Körösladány, Körösnagyharsány, Köröstarcsa, Körösújfalu, Kötegyán, Méhkerék, Mezőgyán, Okány, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Szeghalom, Újszalonta, Vésztő, Zsadány ▪LEADER - Rendezvény ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

139 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 138 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 28/28 Kód: DA-87-SzF-6-01 Sorszám: 4985 Prioritás: Nemzetközi és hazai kapcsolatok Intézkedés: Helyi és térségi szervezetek hazai és külföldi kapcsolatainak erősítése, közös projektek g... Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség több települése is rendelkezik már nemzetközi kapcsolatokkal vagy települési, vagy civil szervezetek, vagy gazdasági téren. Elsődleges a szomszédos határon túli területeken a leggyakoribbak ezek a kapcsolatok a határon túli magyar települések felé a közös történelmi múltban gyökerezve (Vésztő-Igazfalva kitelepülés, Bihar-Sarkadi kistéréség, Szeghalom-Kalotaszeg). Ezen túl több nemzetközi EU projekt kapcsán új kapcsolatok épültek ki az elmúlt években (Leonardo program, Town-twinning, PHARE CBC). A művészeti kapcsolatok is jelentősek. Helyzet/ adottság ▪A meglevő kapcsolatok ellenére azok üzleti együttműködést nem generáltak jelentős számban. A szektorok közötti együttműködés hiánya miatt elszigetelt kapcsolati irányok alakultak ki. Az EU tagság több ország és a határon túli magyar területek viszonyában is közvetlenebb kapcsolattartást tesz lehetővé (Nagyvárad, Szalonta). Kötegyáni művésztelep jelentős nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik. Probléma/ lehetőség ▪A meglevő és új kapcsolatokra alapozva, azok szektorok közötti szélesítésével új EU támogatott és hazai együttműködési projektek generálását elősegítő rendezvények, közös kiállítások, találkozók szervezése, megvalósítása Megoldási javaslat ▪10 db közös nemzetközi kulturális és civil rendezény létrejötte. Településenként legelább egy nemzetközi kapcsolat megléte. Térségi szinten legalább 4 ország irányába kiépült kapcsolat. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport Térségek közötti és nemzetközi együttműködések

140 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 139 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága80000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 28/28 Kód: DA-87-SzF-6-01 Sorszám: 4985 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bélmegyer, Biharugra, Bucsa, Dévaványa, Ecsegfalva, Füzesgyarmat, Geszt, Kertészsziget, Körösladány, Körösnagyharsány, Köröstarcsa, Körösújfalu, Kötegyán, Méhkerék, Mezőgyán, Okány, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Szeghalom, Újszalonta, Vésztő, Zsadány ▪LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

141 140 A prioritások és intézkedések meghatározása a tervezési folyamat során vált véglegessé maximálisan bevonva az érintetteket is a megtartott fórumok, fogadó órák, projektgyűjtőívek és egyéni egyeztetések alapján. A korábbi fejlesztési terveket is felhasználva, illetve a jelenleg is folyó UMFT projekttervezés alapján készült el az öt fő prioritás. A prioritások egymáshoz rendeltsége és kiegészítő kapcsolata az intézkedéseken keresztül realizálódik. A tervezés során többször került finomításra az intézkedések rendszere a maximális hatékonyság, átláthatóság, közérdekűség és komplexitás érdekében. Minden intézkedésre vonatkozóan a pályázati felhívásokat a lehető leghamarabb célszerű megjelentetni, hiszen a felmrült projektötletek aktualitása és a potenciális pályázók köre tekintetében most a legfrissebb az információ. A tervezés során meghatározott elérendő célok kitűzése a jelenlegi állapotot alapul véve történt meg, realitása az idő függvényében csökken. Ezen túl azonban több üetmben kell biztosítani a források elérhetőségét a jó példa és gyakorlat alapján és a célcsoport érdeklődésének és aktivitásának folymatos felkeltésével képződő új pályázói réteg kialakulása miatt. A projektek adminisztratív lekezelhetősége és a lebonoylítás során szerzett tapasztalatok visszacsatolása, esetlegesen szükséges intézkedések közötti forrás átcsoportosítás miatt is szükséges a pályázati ablakok többszöri ismételt megnyitása a források kimerüléséig. Kedvező esetben a források jelentős trésze lekötésre kerül az első meghírdetés alkalmával, mely a tervezés realitását is tökrözni fogja. A stratégia alapján megvalósuló fejlesztések hatására a térségen belül a megtermelt és feldolgozott termékek feldolgozottsági szintje és minősége javul, a szolgáltatások minősége és elérhetősége is kedvező irányba változik. A fejlesztések hatására a helyi foglalkoztatás nő, a helyben hozzáadott érték aránya javul a megtermelt árúk tekintetében. A turisztikai ágazat közös programkínálatának és szolgáltatási színvonalának emelkedésével az ágazat eredményessége és az abból élők aránya nő. A helyi életminőség javításával, a civil szerktor megerősítésével és együttműködések fokozásával az elvándorlás csökken, a helyi kezdeményezések száma nő, a társadalmi részvétel és a tervezésebe, döntésbe való részvétel javul. A prioritások és intézkedések meghatározása a tervezési folyamat során vált véglegessé maximálisan bevonva az érintetteket is a megtartott fórumok, fogadó órák, projektgyűjtőívek és egyéni egyeztetések alapján. A korábbi fejlesztési terveket is felhasználva, illetve a jelenleg is folyó UMFT projekttervezés alapján készült el az öt fő prioritás. A prioritások egymáshoz rendeltsége és kiegészítő kapcsolata az intézkedéseken keresztül realizálódik. A tervezés során többször került finomításra az intézkedések rendszere a maximális hatékonyság, átláthatóság, közérdekűség és komplexitás érdekében. Minden intézkedésre vonatkozóan a pályázati felhívásokat a lehető leghamarabb célszerű megjelentetni, hiszen a felmrült projektötletek aktualitása és a potenciális pályázók köre tekintetében most a legfrissebb az információ. A tervezés során meghatározott elérendő célok kitűzése a jelenlegi állapotot alapul véve történt meg, realitása az idő függvényében csökken. Ezen túl azonban több üetmben kell biztosítani a források elérhetőségét a jó példa és gyakorlat alapján és a célcsoport érdeklődésének és aktivitásának folymatos felkeltésével képződő új pályázói réteg kialakulása miatt. A projektek adminisztratív lekezelhetősége és a lebonoylítás során szerzett tapasztalatok visszacsatolása, esetlegesen szükséges intézkedések közötti forrás átcsoportosítás miatt is szükséges a pályázati ablakok többszöri ismételt megnyitása a források kimerüléséig. Kedvező esetben a források jelentős trésze lekötésre kerül az első meghírdetés alkalmával, mely a tervezés realitását is tökrözni fogja. A stratégia alapján megvalósuló fejlesztések hatására a térségen belül a megtermelt és feldolgozott termékek feldolgozottsági szintje és minősége javul, a szolgáltatások minősége és elérhetősége is kedvező irányba változik. A fejlesztések hatására a helyi foglalkoztatás nő, a helyben hozzáadott érték aránya javul a megtermelt árúk tekintetében. A turisztikai ágazat közös programkínálatának és szolgáltatási színvonalának emelkedésével az ágazat eredményessége és az abból élők aránya nő. A helyi életminőség javításával, a civil szerktor megerősítésével és együttműködések fokozásával az elvándorlás csökken, a helyi kezdeményezések száma nő, a társadalmi részvétel és a tervezésebe, döntésbe való részvétel javul. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/2

142 141 A képzés hatására a fejlesztésekhez szükséges képzett munkaerő helyben renelkezésre fog állni, a szemléletformáló programok, helyi ismeretek összegyűjtése és publikálása révén a helyi identitástudat megerősödik. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 2/2

143 142 Az öt fő prioritás mindegyikénél horizontális elvként jelenik meg az esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülése. A program egyik alappillére a hátrányos helyzetű csoportok szervezeti fejlesztése, integrációjuk és társadalmi elfogadtatásuk elősegítése és a nemzetiségek kultúrájának, tárgyi és szolgáltatási elemeinek megjelenése. Ezen túl a helyi életminőség fejlesztése prioritáson belül kiemelt intézkedésként jelenik meg az esélyegyenlőség és társadalmi integráció fejlesztése. A helyi és térségi civil szervezetek fejlesztése, a humán erőforrás fejlesztése, szemléletformáló programok támogatása az esélyegyenlőség helyi érvényesülésére hatványozottan kedvező hatást fejt ki. A térségben tevékenykedő esélyegyenlőségi civil szerveződések megerősítésével és az általuk nyújtott szolgáltatások fejlesztésével az esélyegyenlőség terén megvalósuló projektek a térségen belül erősítik a többi projekt esélyegyenlőségi tartalmának fejlődését. A közösség tagjai között szerepelnek a roma, a nők, a mozgáskorlátozott és fogyatékos embereket képviselő szervezetek is. A tervezett gazdaság és szolgáltatásfejlesztési programok a térség természeti értékeire alapoznak, amik a kisebb és hátrányosabb helyzetű településeken is adottak, így azok fejlesztését is jelentősen segíti. A célterület kistérségei leghátrányosabb besorolásúak. A közösség aktív tagja a térség nőket képviselő civil szervezete és a sérült embereket képviselő egyesülete, a program elkészítésében aktívan részt vettek. A fenntarthatóság tekintetében kiemelt szerepet kap minden fejlesztési intézkedésen belül a jó környezeti állapot megőrzése, a térségen belüli termelés, feldolgozás és értékesítés, valamint a helyi foglalkoztatás elősegítése a helyi magasabb feldolgozottság elérése és a termelés, feldolgozás során keletkező melléktermékek hasznosítása. A termelői, beszállítói és értékesítési hálózatok fejlesztésének támogatásával ezek megvalósulásának hatékonysága fokozható az egyes megvalósuló beruházásokhoz kötődően. Az így helyben maradó többlet bevétel az érintett projektgazdák beruházásainak hosszú távú életképességét erősítik. A beruházások és környezettudatos fejlesztések mellett a szemléletformálás és az ezzel foglalkozó civil szervezetek programjainak fejlesztése is hangsúlyosan szerepel a tervezett intézkedések között. Az öt fő prioritás mindegyikénél horizontális elvként jelenik meg az esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülése. A program egyik alappillére a hátrányos helyzetű csoportok szervezeti fejlesztése, integrációjuk és társadalmi elfogadtatásuk elősegítése és a nemzetiségek kultúrájának, tárgyi és szolgáltatási elemeinek megjelenése. Ezen túl a helyi életminőség fejlesztése prioritáson belül kiemelt intézkedésként jelenik meg az esélyegyenlőség és társadalmi integráció fejlesztése. A helyi és térségi civil szervezetek fejlesztése, a humán erőforrás fejlesztése, szemléletformáló programok támogatása az esélyegyenlőség helyi érvényesülésére hatványozottan kedvező hatást fejt ki. A térségben tevékenykedő esélyegyenlőségi civil szerveződések megerősítésével és az általuk nyújtott szolgáltatások fejlesztésével az esélyegyenlőség terén megvalósuló projektek a térségen belül erősítik a többi projekt esélyegyenlőségi tartalmának fejlődését. A közösség tagjai között szerepelnek a roma, a nők, a mozgáskorlátozott és fogyatékos embereket képviselő szervezetek is. A tervezett gazdaság és szolgáltatásfejlesztési programok a térség természeti értékeire alapoznak, amik a kisebb és hátrányosabb helyzetű településeken is adottak, így azok fejlesztését is jelentősen segíti. A célterület kistérségei leghátrányosabb besorolásúak. A közösség aktív tagja a térség nőket képviselő civil szervezete és a sérült embereket képviselő egyesülete, a program elkészítésében aktívan részt vettek. A fenntarthatóság tekintetében kiemelt szerepet kap minden fejlesztési intézkedésen belül a jó környezeti állapot megőrzése, a térségen belüli termelés, feldolgozás és értékesítés, valamint a helyi foglalkoztatás elősegítése a helyi magasabb feldolgozottság elérése és a termelés, feldolgozás során keletkező melléktermékek hasznosítása. A termelői, beszállítói és értékesítési hálózatok fejlesztésének támogatásával ezek megvalósulásának hatékonysága fokozható az egyes megvalósuló beruházásokhoz kötődően. Az így helyben maradó többlet bevétel az érintett projektgazdák beruházásainak hosszú távú életképességét erősítik. A beruházások és környezettudatos fejlesztések mellett a szemléletformálás és az ezzel foglalkozó civil szervezetek programjainak fejlesztése is hangsúlyosan szerepel a tervezett intézkedések között. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/2

144 143 A helyi identitás erősítése és a helyi értékek feltárása, bemutatása, megóvása irányába ható intézkedések a helyi fenntarthatóság és jó környezeti állapot és életminőség megóvása érdekében fejtenek ki pozitív hatást. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 2/2

145 144 A korábban elkészült Békés Megyei Vállalkozási övezeti, illetve térségi fejlesztési programok ezért szinte teljes mértékben illeszkednek jelen stratégiához, az azokban megfogalmazott és részben megvalósított fejlesztések alapját képezik a mostani tervezésnek. Az érintett kistérségekben a vidékfejlesztés térségi szintű koordinálását közel 15 éve egyesületi, majd társulási, illetve többcélú kistérségi társulási formában végezték. Az elkészült és azóta folyamatosan aktualizált térségi gazdaságfejlesztési, idegenforgalmi, környezetvédelmi, ökológiai és ökoturisztikai programok a stratégia készítésének alapjait megteremtették, a több fordulóban megtartott települési fórumokon elhangzott, illetve a projekt gyűjtő adatlapokon beérkezett információk alapján a stratégia alapjai könnyen meghatározhatók voltak. Ezek a programok a következők: Észak-Békési kistérség idegenforgalmi fejlesztési programja: A program teljes körűen átfogja a térség idegenforgalmát. A program a megyei területfejlesztési programot és a szomszédos kistérségek programját követően készült, ezért illeszkedése, összhangja ezen programokkal magas fokú. Észak-Békési kistérség Sapard programja és PHARE megvalósíthatósági tanulmányok: A program – jellegének megfelelően – az agráriumra koncentrált, de markáns, jól kidolgozott vidékfejlesztési blokkja is készült. Ennek része volt az idegenforgalom, amely – a program céljához igazodóan – főként a falusi turizmussal, ökoturizmussal foglalkozott. A térség legjelentősebb vonzástényezői turisztikai fejlesztését megalapozó megvalósíthatósági tanulmányok: Füzesgyarmati termálfürdő fejlesztési programja Dévaványai termálfürdő fejlesztési programja Vésztő-Mágor Történelmi Emlékpark és környezete fejlesztései programja Réhelyi Túzokbemutató központ fejlesztése Észak-Békési kistérség ökoturisztikai programja: A program az idegenforgalom egy speciális, és a térség szempontjából jelentős területére az ökoturizmusra koncentrál. A korábban elkészült Békés Megyei Vállalkozási övezeti, illetve térségi fejlesztési programok ezért szinte teljes mértékben illeszkednek jelen stratégiához, az azokban megfogalmazott és részben megvalósított fejlesztések alapját képezik a mostani tervezésnek. Az érintett kistérségekben a vidékfejlesztés térségi szintű koordinálását közel 15 éve egyesületi, majd társulási, illetve többcélú kistérségi társulási formában végezték. Az elkészült és azóta folyamatosan aktualizált térségi gazdaságfejlesztési, idegenforgalmi, környezetvédelmi, ökológiai és ökoturisztikai programok a stratégia készítésének alapjait megteremtették, a több fordulóban megtartott települési fórumokon elhangzott, illetve a projekt gyűjtő adatlapokon beérkezett információk alapján a stratégia alapjai könnyen meghatározhatók voltak. Ezek a programok a következők: Észak-Békési kistérség idegenforgalmi fejlesztési programja: A program teljes körűen átfogja a térség idegenforgalmát. A program a megyei területfejlesztési programot és a szomszédos kistérségek programját követően készült, ezért illeszkedése, összhangja ezen programokkal magas fokú. Észak-Békési kistérség Sapard programja és PHARE megvalósíthatósági tanulmányok: A program – jellegének megfelelően – az agráriumra koncentrált, de markáns, jól kidolgozott vidékfejlesztési blokkja is készült. Ennek része volt az idegenforgalom, amely – a program céljához igazodóan – főként a falusi turizmussal, ökoturizmussal foglalkozott. A térség legjelentősebb vonzástényezői turisztikai fejlesztését megalapozó megvalósíthatósági tanulmányok: Füzesgyarmati termálfürdő fejlesztési programja Dévaványai termálfürdő fejlesztési programja Vésztő-Mágor Történelmi Emlékpark és környezete fejlesztései programja Réhelyi Túzokbemutató központ fejlesztése Észak-Békési kistérség ökoturisztikai programja: A program az idegenforgalom egy speciális, és a térség szempontjából jelentős területére az ökoturizmusra koncentrál. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/2

146 145 A program tartalmazza a természeti értékek megóvásának, bemutathatóságának programját. Az Észak-Békés megyei vizes élőhelyek turisztikai hasznosításának feltárása (helyzetértékelés és stratégia, megvalósíthatósági tanulmány): A program a két kistérség vizes élőhelyeinek turisztikai felhasználási lehetőségeit igyekszik feltárni. Megvizsgálja a megvalósításhoz szükséges meglévő és kialakítandó feltételeket, valamint annak előnyeit és a hátrányait. Térségi gazdaságfejlesztési programok: Az érintett térségek elkészítették saját gazdaságfejlesztési programjaikat, melyek a probléma meghatározáson túl a fő kitörési pontokat és fejlesztési lehetőségeket is meghatározták. Esélyegyenlőségi helyzetelemzés és koncepció: Ezek települési szinten és kistérségi szinten is részben elkészültek, illetve elkészítésük folyamatban van. UMFT pályázatokon való részvétel során ezek készítése felgyorsult. LEADER+ vidékfejlesztési terv: A korábbi LEADER program során tervkészítés megtörtént az érintett településeket is lefedően, megvalósuló programok a települések felén zajlottak. A program tartalmazza a természeti értékek megóvásának, bemutathatóságának programját. Az Észak-Békés megyei vizes élőhelyek turisztikai hasznosításának feltárása (helyzetértékelés és stratégia, megvalósíthatósági tanulmány): A program a két kistérség vizes élőhelyeinek turisztikai felhasználási lehetőségeit igyekszik feltárni. Megvizsgálja a megvalósításhoz szükséges meglévő és kialakítandó feltételeket, valamint annak előnyeit és a hátrányait. Térségi gazdaságfejlesztési programok: Az érintett térségek elkészítették saját gazdaságfejlesztési programjaikat, melyek a probléma meghatározáson túl a fő kitörési pontokat és fejlesztési lehetőségeket is meghatározták. Esélyegyenlőségi helyzetelemzés és koncepció: Ezek települési szinten és kistérségi szinten is részben elkészültek, illetve elkészítésük folyamatban van. UMFT pályázatokon való részvétel során ezek készítése felgyorsult. LEADER+ vidékfejlesztési terv: A korábbi LEADER program során tervkészítés megtörtént az érintett településeket is lefedően, megvalósuló programok a települések felén zajlottak. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 2/2

147 146 Az egyesületi formában megalakult közösség a jogszabáélyban előírt feltételknek megfelelő alapító tagsággal jött létre. A szektorok közötti egyensúly maximálisan biztosított. A munkaszervezet megalakítása az elfogadott alapszabályban rögzítettek szerint történik majd. Helyi, a térséget ismerő és tevékenykedő szakemberek bevonásával az elkészült stratégia megvalósítása htékonyan megoldható. Az átmeneti időszakban a kistérségek munkaszervezetei és az érintett önkormányzatok, vállalkozások, civil szervezetek önkéntes munkája és infrastruktúrájának használata biztosított. A létrejövő munkaszervezet több kihelyezett alirodával a célcsoport számára közvetlen információstés segítséget tud majd nyújtani. Az infrastruktúra biztosításában az önkormányzatok támogatása biztosított. A munkaszervezet állandó főállású alkalmazottain kívül megbízásos alapon minden szektor képviseletében a helyi szakemberek részt vesznek a projektek felkutatásában és közvetett generálásában és dömping időszakban a munkaszervezet szakmai támogatását is ellátják. A döntsi mechanizmusok az egyesületen belül az alapszabályban és a jogszabályokban megfogalmazottak szerint történik a szektorotk közötti egyensúly megtartásával. Az egyesületi formában megalakult közösség a jogszabáélyban előírt feltételknek megfelelő alapító tagsággal jött létre. A szektorok közötti egyensúly maximálisan biztosított. A munkaszervezet megalakítása az elfogadott alapszabályban rögzítettek szerint történik majd. Helyi, a térséget ismerő és tevékenykedő szakemberek bevonásával az elkészült stratégia megvalósítása htékonyan megoldható. Az átmeneti időszakban a kistérségek munkaszervezetei és az érintett önkormányzatok, vállalkozások, civil szervezetek önkéntes munkája és infrastruktúrájának használata biztosított. A létrejövő munkaszervezet több kihelyezett alirodával a célcsoport számára közvetlen információstés segítséget tud majd nyújtani. Az infrastruktúra biztosításában az önkormányzatok támogatása biztosított. A munkaszervezet állandó főállású alkalmazottain kívül megbízásos alapon minden szektor képviseletében a helyi szakemberek részt vesznek a projektek felkutatásában és közvetett generálásában és dömping időszakban a munkaszervezet szakmai támogatását is ellátják. A döntsi mechanizmusok az egyesületen belül az alapszabályban és a jogszabályokban megfogalmazottak szerint történik a szektorotk közötti egyensúly megtartásával. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/1


Letölteni ppt "Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Körös-Sárréti VE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory."

Hasonló előadás


Google Hirdetések