Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Retrospektív és prospektív szavazás, elszámoltatás –és mandátumelmélet Készítette: Chemez Ágnes Grenitzer János Ondré Péter Palásti Tibor Sánta Orsolya.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Retrospektív és prospektív szavazás, elszámoltatás –és mandátumelmélet Készítette: Chemez Ágnes Grenitzer János Ondré Péter Palásti Tibor Sánta Orsolya."— Előadás másolata:

1 Retrospektív és prospektív szavazás, elszámoltatás –és mandátumelmélet Készítette: Chemez Ágnes Grenitzer János Ondré Péter Palásti Tibor Sánta Orsolya Szabó Zsófia Virág Tibor

2 Értelmezési keret • Racionális választás elmélete – Prospektív szavazás – Retrospektív szavazás • Demokratikus elitizmus – Elszámoltatáselmélet – Mandátumelmélet – Felhatalmazáselmélet

3 Prospektív szavazás • Döntés a jövőre fókuszál • Racionális választás általános modelljei • Feltételek: – A kormány valóban követi a választók preferenciáit (mandátumelmélet) – Anticipációs képesség

4 Retrospektív szavazás • Döntés a múlt eseményeire reflektál • Elszámoltatáselmélet • Két típus (Fiorina): – - Simple Retrospecitve Evaluations (SRE) – - Mediated Retrospective Evaluations (MRE)

5 Mandátum –és felhatalmazáselmélet • Közös előfeltevések – Két szereplő: választók és politikusok – A politikusok választás révén jutnak hatalomra – A politikusok hivatalroientáltak – A választók autonómiájának és racionalitásának feltételezése – Közérdek léte

6

7 Mandátumelmélet • Robert Dahl: Democracy and its critisc (1989), Poliarchy (1971) • A demokrácia a nép önkormányzata – Választók: világos preferenciák – Politikusok: autonómia hiánya • Hangsúly a választók mandátumérzékenységén • Imperatív mandátumhoz áll közelebb

8 Mandátumelmélet • Előfeltevések – Informatív kampány – Kiszámíthatóság – Közérdek beteljesedése – Stabil választói preferenciák – Érdekharmónia

9 Elszámoltatáselmélet • John Plamenatz (1971) – A demokrácia nem a nép akarata szerinti, hanem sokkal inkább annak beleegyezésével történő kormányzás • Autonóm politikusok • Közérdek meghatározói a választottak és nem a választók

10 Elszámoltatáselmélet • Előfeltevések – Gyenge informáltság – A kormány felelőssége – A Friedrich-törvény – Közérdek feltételezése

11 Kutatási kérdés • Vajon a választók többségében az egyéni gazdasági helyzetüket, valamint a kormány ebben játszott szerepét vették-e leginkább figyelembe, amikor a 2010-es országgyűlési választásokon döntöttek?

12 Hipotéziseink H1: A szavazók többsége úgy gondolja, hogy a gazdasági helyzete romlott az elmúlt ciklus alatt. H2: A 2010-es választásokon a választói magatartás a retrospektív szavazással írható le leginkább, annak is gazdasági aspektusával, azaz a szavazók saját gazd. helyzetük alapján büntetik vagy jutalmazzák a kormányt.

13 Hipotéziseink • Feltételezzük tehát, hogy az egyéni gazdasági helyzet és az adott pártra leadott voks között összefüggés van. • Vagyis: minél rosszabb az anyagi, szociális helyzete, annál inkább hibáztatja a kormányt., így nagyobb valószínűséggel szavaz ellenzéki pártra. • Ha elégedett a helyzetével, nagyobb eséllyel támogatja a kormánypártot.

14 Konceptualizáció • Gazdasági helyzet – Saját jövedelem, család egy főre jutó jövedelme, vagyon, nagyobb értékű ingóságok (pl. autó), bevételek-kiadások (egyéni/családi), adózás, hitelek, tartozások, foglalkoztatottság • Egyéni jólét – Szociális- és lakáshelyzet, életmód, szabadidő, közérzet, egészség, anyagi biztonságérzet v. annak hiánya • A fentiekben bekövetkező változások

15 Operacionalizáció • Gazdasági helyzet – Számszerű adatok (pl. jövedelme csökkent valahány százalékkal, hitele nőtt valahány Ft-tal, bevételének valahány százalékponttal nagyobb részét költi rezsire, stb.) • Egyéni jólét – Mérése problematikusabb (különböző megoldások: Likert-skálás és egyéb módszerek)

16 A módszer • Survey-módszer ( fős minta) – Időpont: választások 2. fordulója utáni 3. hét – Rétegzett mintavétel a megfelelő reprezentativitás érdekében – Személyes megkeresés, de önálló kitöltés (túl kényes, személyes kérdések) – Kiegészítő (pl. mélyinterjús) módszer lehetséges, de nem szükséges

17 A módszer/II. • A mérés feltételei: -Érvényesség: valóban azt mérjük, amit szeretnénk -Megbízhatóság: a kutatás megismétlése során hasonló eredményeket kapunk -Precizitás: a mérés eredménye a lehető legnagyobb pontossággal reprezentálja a valóságot. • A kvantifikáció során információveszteséggel kell számolnunk, melyek az esetleges adatredukciós módszerekkel tovább csökkennek.

18 A kérdőív / I. 1. Szociodemográfiai adatok (Nem, életkor, iskolai végzettség, településtípus, családi állapot, háztartásban élők száma.) 2. Párttagság - volt-e valaha tagja valamelyik pártnak?/most tagja- e? - van-e rokona, közeli ismerőse, barátja, aki tagja valamely pártnak? - részt vett-e valamelyik párt rendezvényén? - támogatta-e valamelyik pártot anyagilag/önkéntes vagy egyéb módon?

19 A kérdőív/II. 3. Egyéni gazdasági helyzet - Mennyi az ön havi nettó jövedelme jelenleg? - Mennyi az ön háztartásában az egy főre jutó nettó jövedelem jelenleg? - Hány százalékkal változott az ön havi nettó jövedelme az elmúlt 1/2/4 évben? Milyen irányban? - Kérem jelölje meg, hogy az alábbi kiadási kategóriákra a háztartás havi nettó bevételének hány százaléka megy el jelenleg! (Kategóriák: rezsi /víz, gáz, villany/, étel, iskola, benzin/autó, sport, szórakozás, hitel-törlesztőrészlet, egyéb, éspedig) - … 1/2/4 évvel ezelőtt?

20 A kérdőív / III. - Rendelkezik-e saját tulajdonú gépjárművel? (Gyártás éve, típusa, vásárlás éve) - Milyen saját tulajdonú ingatlanokkal rendelkezik? (Használat, méret, érték) - Vett-e fel (jelzálog)hitelt az elmúlt 1/2/4 évben? Mennyit? Miért? (nyílt kérdés) - Van-e pénzbeli tartozása magánszemélyek irányába? Mennyi? Mióta? (nyílt kérdés) - Mi az ön jelenlegi munkaerő-piaci státusza? (Alkalmazott, Vállalkozó, Önfoglalkoztató, Munkanélküli, Nappali tagozaton tanul, Gyesen, gyeden van, Háztartásbeli, Alkalmazott és nappalin tanul, Egyéb) Mióta? - Ön szerint a jelenlegi adójogszabályok ön számára… ? (Igen kedvezőek, inkább kedvezőek, semlegesek, inkább kedvezőtlenek, igen kedvezőtlenek)

21 A kérdőív / IV. - Ön a jelenlegi gazdasági helyzetét hol helyezi el az alábbi skálán? (Nagyon jó, inkább jó, elviselhető, inkább rossz, nagyon rossz) - Ön szerint az ön gazdasági helyzete az elmúlt 1/2/4 évben… ? (Nagy mértékben romlott, kissé romlott, nem változott, kissé javult, nagy mértékben javult.)

22 A kérdőív / V. III. Egyéni jólét - Jelenleg ön … szabadidővel rendelkezik, mint 1/2/4 éve? (sokkal kevesebb, kicsit kevesebb, ugyanannyi, kicsit több, sokkal több) - Az utóbbi hónapokban az ön általános közérzete… ? (nagyon rossz, rossz, közepes, jó, nagyon jó) - Az ön egészsége az elmúlt hónapokban… ? (sokat romlott, keveset romlott, nem változott, keveset javult, sokat javult) - Ön jelenleg mennyire érzi magát anyagi biztonságban? (egyáltalán nem, nem nagyon, közepesen, nagyjából, teljesen) - Ön hogy értékeli a jelenlegi lakhatási körülményeit az 1/2/4 évvel ezelőttihez képest? (sokkal rosszabb, inkább rosszabb, ugyanolyan, inkább jobb, sokkal jobb)

23 A kérdőív / VI. IV. Politikai jellegű kérdések - Ön melyik párt listájára szavazott (volna) a os választásokon? (pártok felsorolva tételesen + nem emlékszik, nem válaszol, nem tudja) - Ön melyik párt jelöltjére szavazott (volna) a 2006-os választásokon? (u.a.) - Ön melyik párt listájára szavazott a 2010-es választásokon? (u.a.) - Ön melyik párt jelöltjére szavazott a 2010-es választásokon? (u.a.)

24 A kérdőív/VII. • Számozással jelölje, mely tényezők befolyásolták a döntését leginkább a 2006-os választás során? (u.ez 2010-re is) -Pártszimpátia (pártprogram?) -Gazdasági/szociális helyzettel való elégedettség/elégedetlenség (ígéretek?) -A kormány munkájával való elégedetlenség/elégedettség -Ismerősök/barátok hatása -Választási kampány (ígéretek?) -Média -Új párt -Egyéb tényező

25 Várt eredmények • Hipotézisünket elfogadjuk, amennyiben a válaszadók több mint 50%-a gazdasági/szociális szempontokat figyelembe véve szavazott 2006-ban és/vagy 2010-ben. • Retrospektív szavazó: aki mindkét esetben gazdasági szempontokat, a kormány tevékenységét figyelembe véve szavazott • Aki csak az egyik esetben vette figyelembe a gazdasági/szociális szempontokat, vagy a kormány munkáját,szintén retrospektív szavazó • Aki egyik esetben sem a fentiek alapján voksolt, nem tekinthető retrospektív szavazónak. Ezt a csoportot a kérdéseink segítségével tudjuk kiszűrni, illetve egyéb adatredukciós technikákkal. • Arra számítunk, hogy a felvett adatok alátámasztják a hipotéziseinket: -> Romlott az emberek helyzete, ennek fényében szavaznak. • A legerősebb hatása a szavazás során az elmúlt évek szavazók általi értékelésének van.

26 KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!


Letölteni ppt "Retrospektív és prospektív szavazás, elszámoltatás –és mandátumelmélet Készítette: Chemez Ágnes Grenitzer János Ondré Péter Palásti Tibor Sánta Orsolya."

Hasonló előadás


Google Hirdetések