Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Vezetés, szervezés.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Vezetés, szervezés."— Előadás másolata:

1 Vezetés, szervezés

2 Témák Alapfogalmak, történeti áttekintés
A vezetés, mint emberekkel való bánásmód. Önismeret, hiedelmek, az első benyomás, Észlelés, érzékelés, tanulás, motiváció, attitűd Csoportviselkedés, normák és értékrendek A hatalom, konfliktusok, kommunikáció Problémamegoldás és döntés

3 Témák 8. Vezetői funkciók, vezetői típusok
7. Tervezés és stratégia 8. Vezetői funkciók, vezetői típusok 9. Munkaszervezési módszerek 10. Szervezeti formák, szervezeti életutak

4 1. Alapfogalmak Szervezés- és vezetéselméleti irányzatok történeti áttekintése

5 A vezetés művészet tudomány szakma

6 A vezetés Olyan tevékenység, amely célokat tűz ki,
a célok elérését szolgáló erőforrásokat biztosítja, kialakítja és működteti a szervezetet, a szervezetet alkotó embereket mozgósítja (motiválja).

7 A vezetés Olyan tevékenység, amely célokat tűz ki,
a célok elérését szolgáló erőforrásokat biztosítja, kialakítja és működteti a szervezetet, a szervezetet alkotó embereket mozgósítja/ motiválja.

8 Vezetői tevékenységek
Célokat tűz ki – TERVEZÉS Erőforrásokat biztosít – SZERVEZÉS A szervezet kialakítása – ÖSSZEHANGOLÁS Az embereket motiválja - VEZETÉS

9 Elérni a kitűzött célt más emberek segítségével.

10 A vezetéselmélet történeti áttekintése

11 Ipari forradalom Eredeti tőkefelhalmozás (XVI-XVII. sz.)
jobbágyföldek kisajátítása tőkekoncentráció szabad munkavállalók rétege manufaktúrák fejlődése

12 Az ipar fejlődése A tömegtermelés megindulása.
Nagy tömegű, képzetlen munkaerő megjelenése. Mérnökök irányítják a cégeket. Az ember egy „alkatrész” a termelésben. A „tudományos vezetés” megjelenése.

13 Frederick Winslow Taylor (1856-1905)

14 Frederick Winslow Taylor
A tudományos vezetés-elemélet atyja. A Bethlehem Steel mérnökeként dolgozott. Később a mérnök-szövetség elnöke lett. Műve: A tudományos vezetés elmélete (1911)

15 A „tudományos” vezetés jellemzői
a munkás nem több, mint a gép tartozéka, eszköz a végrehajtásban, „legjobb” módszer keresése, jogok és kötelességek pontos meghatározása, funkcionális vezetés, több főnök, a fizikai és szellemi munka szétválasztása,

16 Technikák Mozdulatelemzés: a munkafolyamatot elemi részekre bontja és abból építi fel a tevékenységet. Szabványosítás: nem kell mindig feltalálni a „langyosvízet”. Egységesítés: ugyanazt a műveletet, ugyanazzal az eszközzel végezzük.

17 A tudományos vezetés egy gyakorlati alkalmazása
Henry Ford ( )

18 Henry Ford tevékenysége
Szegény ír bevándorlók leszármazottja Kölcsönökből elindítja az autógyárát Megalkotja az első „népautót” a „Bádog Lizi”-t A futószalag bevezetése 1913 – egy autó összeszerelése 13 óra 1914 – a futószalag bevezetése után 3 hónappal 93 perc azaz a termelékenység 8,4 – szeresére nőtt Embertelen munkakörülmények és bánásmód Zavaros ideológia, ellentmondásos személyiség

19 Henri FAYOL 1841-1925 Francia bányamérnök
1916-ban jelent meg az „Adimistration Industrielle et Generalle” c. könyve A sikeres vállalati működés titka, hogy képesek legyünk néhány egyszerű, bárhol alkalmazható vezetési elvet meghatározni.

20 Fayol elvei Munkamegosztás Fegyelem Az irányítás egysége
Az egyéni érdekek alárendelése a csoportérdeknek Centralizáció Kezdeményezés

21 Vállalati tevékenységek minden vállalatnál fellelhetőek:
Műszaki tevékenység Kereskedelmi tevékenység Pénzügyi tevékenység Biztonsági tevékenység Számviteli tevékenység Vezetési tevékenység

22 Fayol szerint a lényegi vezetési feladatok a következők:
tervezés szervezés rendelkezés koordinálás ellenőrzés

23 Max WEBER A társadalomtudomány egyik legsokoldalúbb személyisége.

24 Max WEBER 1864-1920 Területek, amelyeken maradandót alkotott:
szociológia - a vallásszociológia tudományának egyik megteremtője. gazdaságelmélet, politikatudomány, államelmélet, neveléselmélet, szervezetelmélet

25 Max WEBER szervezetelmélete
A centralizált porosz közigazgatásból indult ki. A bürokratikus szervezeti forma - a legjobb.

26 A bürokrácia alapelvei
munkamegosztás szabályozottság hierarchia írásbeliség hivatástudat személytelenség és tárgyilagosság

27 Klasszikus iskola jellemző vonásai
célszerűség, formális rendszerek , hierarchikusan tagolt szervezeti felépítés, vezetéshez szükséges technikai feltételek, a vezető és a beosztott részéről egyaránt racionális és logikus gondolkodást feltételez, a legfontosabb vezetési elveket és szabályokat igyekszik megfogalmazni az előbbiek alapján,

28 Emberi kapcsolatok iskolája
1. Mayo csoportok szerepe 2. Maslow szükséglet elmélet 3. Herzberg két tényező elmélet 4. McGregor - X és Y elmélet

29 Elton Mayo és a Hawthore tanulmány
A Western Electric Co között végzett felmérések vizsgálták a megvilágítás hatását a munkateljesítményre. Minden változásnál nőtt a hatékonyság. Emberi kapcsolatok szerepe. A csoport ereje, hatása a teljesítményre.

30 Abraham Maslow - szükséglet elmélet
40-es évek Önmegvalósítás Megbecsülés Szeretet Biztonság Fiziológiás szükségletek

31 Herzberg A 60-as amerikai jóléti társadalomban vizsgálódott.
Higiéniás tényezők csökkentik az elégedetlenséget, de nem feltétlenül növelik a teljesítményt: negatív és pozitív „rugdosás” Motivációs tényezők – növelik a termelékenységet

32 Motivációs tényezők Elv Ebből eredő motivátor A Csökkenő ellenőrzés
Felelősség és egyéni eredményesség érzete B A saját munkáért való elszámoltathatóság növelése Felelősség és elismerés C Bízzunk teljes szervezeti egységeket egy-egy személyre Felelősség, eredmény és elismerés D Hatáskör növelése E Visszajelzés a teljesítményről Belső elismerés F Kihívást jelentő, nehezebb feladatok Fejlődés és tanulás G Speciális feladatok Felelősség, fejlődés, előmenetel

33 Douglas McGregor X-Y elmélet (1906-1964) szociálpszichológus
Maslow kritikájaként született elmélete a vezetőnek a beosztottjaival való viselkedését tipizálja annak alapján, ahogyan a menedzser az emberek munkához való viszonyát elképzeli.

34 Az X elmélet Az alkalmazottak személyes céljai nem egyeznek a szervezet céljaival. Az irányítás és az ellenőrzés eszköze a hatalom. Ez az alábbi három feltevésen nyugszik: az átlagember természeténél fogva lusta, utál dolgozni, és hacsak tudja, elkerüli a munkát; emiatt az embereket muszáj ellenőrizni, irányítani, büntetéssel fenyegetni ahhoz, hogy a szervezeti célok megvalósuljanak; az átlagember nem kreatív, nem szeret felelősséget vállalni, nincsenek ambíciói, és mindenek felett biztonságra vágyik.

35 Y-elmélet Azt állítja, hogy az emberek sokat adhatnak egy szervezetnek, ha meggyőzhetők arról, hogy céljait fogadják el. Ez a következő feltételezésen alapul: a fizikai vagy szellemi erőkifejtés éppoly természetes az ember számára, mint a játék vagy a pihenés; a külső fenyegetés és a büntetéstől való félelem a gátolja a szervezeti célok megvalósítására tett erőfeszítéseket, a célok iránti elkötelezettség kialakítása a teljesítményhez társuló jutalmazás feladata, megfelelő körülmények között az ember nemcsak elfogadja, hanem maga keresi a felelősséget, a szervezet problémáinak megoldásában alkalmazott képzelőerő, leleményesség és kreativitás az embereknek nem csak szűk rétegét, hanem nagy részét jellemzi; a modern ipari társadalom csak részlegesen használja ki az átlagember intellektuális energiáit

36 Az X és az Y voltaképpen két szélsőséget jelenít meg
az X elmélet az emberi éretlenség, a vezetést illetően - a tradicionális, az Y pedig a felnőttség, másfelől a korszerű menedzseri magatartás szimbóluma. McGregor szerint az emberek rendkívüli mértékben különböznek egymástól, a valóságos viselkedés ezek sajátos keverékeként jelenik meg.

37 Elton Mayo Abraham Maslow Frederich Herztberg Douglas McGregor

38 Kontingencia elmélet Nincs „legjobb” módszer.
Az alkalmazott módszer sikerességét sok tényező befolyásolja. Más helyzet más megoldást kíván. Fő szempont a „Ha — akkor”

39 Befolyásoló tényezők:
a szervezet életkora, a szervezet nagysága, dolgozóinak létszáma, a szervezet által alkalmazott technológia, a munkaszervezés módja (egyedi vagy sorozatgyártás), a szervezet környezete (stabil vagy változó), társadalmi és kulturális tényezők (eltérő kultúrája, szokásai, viselkedési módja),

40 Egyéb megközelítési módok:
Döntési pontok vizsgálata a vezető döntéshozó személy, akinek céljai vannak, a célok elérése érdekében ésszerű döntési módszereket használhat, a célok között konfliktusok lehetnek, a rendelkezésre álló információkban sok a bizonytalanság, sokféle érdek, „racionálisan”, hol irracionálisan viselkedő szervezet

41 Társadalmi cselekvések elmélete
A szervezetek viselkedését az egyének szempontjából vizsgálták. Az egyének a maguk módján értelmezik a munkahelyüket. Az egyén céljai és a cselekedetei attól függenek, hogy miként értelmezi a szituációt. A vezető feladata az, hogy befolyásolja a beosztottait. A konfliktust normális, természetes dolognak tekinti a szervezetek életében. Annak a szervezetnek, amely nem foglalkozik tagjainak egyéni szükségleteivel, elvárásaival és céljaival, komoly hatékonysági problémái keletkezhetnek.

42 Nemzeti kultúrák az adott országra, az adott népre, népcsoportra jellemző értékek, szemléletmódok, beállítódások; a képzési, oktatási rendszer, vallása az ország vagy régió gazdasági rendszere, jogrendszere, társadalmi intézményei; az emberek történeti tapasztalatai különbözőek,

43 Taoizmus A világon minden változik, keletkezik és elpusztul, minden dolog a saját ellentétébe csap át. Az ellentétek azonban egységet alkotnak, s mindez maguknak a dolgoknak belső törvénye. A dolgok mozgásába beleavatkozni nem lehet és nem szabad.

44 A jó vezetőnek nem az a feladata, hogy részletes útmutatást adjon a munka elvégzéséhez, sokkal inkább az, hogy elősegítse az önálló és eredményes munkavégzést.

45 A vezetés a technológiai fejlődés időszakában

46 A századforduló jellemzői
technológiai fejlődés: IT, távközlés, globalizáció gazdasági centrumok átrendeződése: USA, EU, Japán Kistigrisek Kína (2005 – 10 %-os GDP növekedés)

47 Új szervezési és vezetési módszerek és technikák
Benchmarking=teljesítménymutatók Outsoursing=kiszervezés moduláris vagy virtuális vállalat, „lapos" struktúrák, folyamat-reengineering,

48 Beszabályozandó gépezet
Vezetési paradigmák 1. Üzleti élet Háború Vállalat Beszabályozandó gépezet Menedzsment Ellenőrzés Munkatársak Gyerekek Változás Veszély

49 Michael Porter Harvard Business School professzora
1993-ban írt "Versenystratégiák" című könyve, az üzleti stratégiagyártás "bibliája" használja ugyanis a vörös óceán kifejezést a nemzetközi piac szinonimájaként. Ezen a piacon az árversenyben mindenki csak vérzik és szenved, minél definiáltabb a piac, annál véresebb a verseny.

50 Vezetési paradigmák 2. Üzleti élet Ökorendszer Vállalat Közösség
Menedzsment Szolgáltatás Munkatársak Partnerek Változás Növekedés

51 W. Chan Kim Renée Mauborgne
Teljesen új gondolkodásmódot és stratégiát takar, amely nem a versenytársakra és a "jobbat olcsóbban" kényszerre koncentrál, hanem új termékek, szolgáltatások, új piacok teremtésére.

52 Vezetési paradigmák változása
Üzleti élet Háború Ökorendszer Vállalat Beszabályozandó gépezet Közösség Menedzsment Ellenőrzés Szolgáltatás Munkatársak Gyerekek Partnerek Változás Veszély Növekedés

53 Sir Richard Branson

54 Branson minden sikere kudarcokból ered.
Gyerekkrában diszlexiás és rövidlátó, Felfedezi azonban, hogy jó a sportban, rövidesen a foci-, a rögbi- és a krikettcsapat egyaránt kapitányává választja. Majd jön egy baleset, térde miatt már nem sportolhat, újból a peremre kerül. Ekkor az iskolai könyvtár lesz az otthona (már tud olvasni), nyer egy novellapályázaton, megismer néhány fontos embert, és kinyílik a világ számára.

55 Student Magazin 1971. Virgin lemezboltok 1973. Virgin Lemezkiadó 1984 Virgin Atlantic Airways 1994. Virgin Cola Company filmszínházak, kommunikációs technológiák, vasút, szállodák, és Internet szolgáltatások 2004. Űrturizmus Hálózat nélküli mobil távközlés

56 Branson vezetési elve 1. „Ha kezdjük nem ismerni az embereket saját cégünknél, akkor elérkezett az idő az átszervezésre. Azt hiszem fő felett már nem működik a dolog. Én ilyenkor egyszerűen feldarabolom a vállalatot."

57 Branson vezetési elve 2. Egy gazdasági vállalkozás sikere nagyrészt azon múlik, hogy az ott dolgozók, hogyan érzik magukat. Ha az alkalmazottak jól érzik magukat a cégnél, az ügyfelek is jól fogják érezni magukat. Ennek következtében a cég nyereséges lesz, és a részvényesek is jól fogják érezni magukat. Tehát: a legfontosabb, hogy az alkalmazottak jól érezzék magukat.

58 Egy multinacionális magyar
kisvállalkozás Dr. Kürti Sándor

59 Kürt Kft. története COCOM lista, alkatrészhiány, mágneses adattárolók javítása /1985 1989 alakult adatmentésre, KÜRT külföldi leányvállalatai, a KUERT Datenrettung Deutschland GmbH, 2003 elején nyitotta meg kapuit Németországban, 2004-ben pedig a KUERT Information Management GmbH lépett piacra ausztriai székhellyel. A 2007-es évtől a KÜRT a Közép-Kelet felé nyitott és megalapította leányvállalatát Dubai-ban, KÜRT Information Security LLC néven. Ugyanebben az évben az USA-ban elindult a KURT Security, LLC.

60 A vezető csak saját munkatársai által lehet sikeres,
függetlenül attól, hogy milyen terméket vagy szolgáltatást állít elő a szervezet.

61 Peter F. Drucker

62 Egyetlen szervezet sem támaszkodhat zsenikre, mert azokból kevés van és megbízhatatlanok.
Egy szervezet erejének az a próbája, hogy többet tud-e felszínre hozni egy közönséges földi halandóból, mint amire az képesnek látszik, előhívja-e rejtett energiáit, hogy azzal másokat is segítsen képességeik kibontakoztatásában. Egy szervezet célja, hogy átlagos embereket átlagon felüli tettekre tegyen képessé.

63 Jelenlegi körülmények
Gazdasági válság

64 Okok az ingatlanpiaci „buborék” kipukkadt,
globális hitelválság - pénzügyi krízis ijesztő gyorsasággal maga alá temette a reálgazdaságot A munkanélküliség az USA-ban eléri a 14 %-ot. Ez csak a kezdet!

65 John Kottler

66


Letölteni ppt "Vezetés, szervezés."

Hasonló előadás


Google Hirdetések