Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Környezetvédelem és Energetika — Megújuló Energia — Fenntartható Fejlődés Minisztériuma.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Környezetvédelem és Energetika — Megújuló Energia — Fenntartható Fejlődés Minisztériuma."— Előadás másolata:

1 Környezetvédelem és Energetika — Megújuló Energia — Fenntartható Fejlődés Minisztériuma

2 „Mindenki a környezetről beszél, de közben a gazdaságra gondol.” Ez másképpen úgy fest, hogy mindenki az éghajlatról beszél, de az energiára gondol. Egy hordó olaj ára 2020-ra 200, 2030-ra 300, 2050-re akár 500 dollár is lehet.

3 Kockázat-koktél: •Készlet-korlátok •Kitermelés-kényelmetlenségek •Klímaváltozás Tortúra-turmix: •Áremelkedés •Beszerzési nehézségek •Politikai-katonai feszültségek

4 Az olaj láthatólag „kockázatos” országokban van (Mózes, Egyiptomból kivezetve népét, biztos kézzel választotta ki az egyetlen helyet a környéken, ahol nincs olaj — © Oláh György Nobel-díjas kémikus)

5 Vegyünk egy 10 literes kannát, és egy 10 kilós akkumulátort. •Tíz liter benzinnel egy normál autó elmegy 100 kilométert, tisztességes tempóval •Tíz kilogrammos akkumulátorról jó ha eldöcög 1 km-t, lépéstempóban. •Azaz az elsőbe 1000-szeres energiasűrűség fér.

6 Ezért a becslések 2030-ig az olajfogyasztás megduplázódásával számolnak. Főleg Kínában, de Indiában, az USÁ-ban és világszerte is.

7 MEGOLDÁS: Mondjunk le az autóról? A tűzről? Reménytelen: a „gyorsabban, könnyebben, messzebbre” 5000 éves vágy Kocsimodell, Kr.e.2600Traktorok, Kr.e.2200

8

9 Ugyanez a helyzet a tűzzel is: túl régi vágy… fény, meleg, tudás, szimbólum… Prométheusz Szabadság-szobor

10 Ugyanakkor valamit csinálni kell, mert •1848 – Petőfi kora – óta –a lebetonozott-leaszfaltozott területek mérete tízezerszeresére –az egy főre jutó anyaghasználat ezerszeresére –a fosszilis energia felhasználása százszorosára –az ökológiai lábnyomunk ötvenszeresére –vízfogyasztásunk hússzorosára –élelmiszer-felhasználásunk tízszeresére nőtt

11 •Megszületett az elektromos áram, az olajipar, a műanyagipar, a cementipar, a gépkocsi, autóutak, autópályák, ipartelepek, iparcsarnokok épültek, tömegessé vált a talaj- és táj-átalakítás, rohamosan emelkedett a levegőszennyezés, ezerszeresére nőtt a városok száma és kiterjedése is, hatszorosára az emberiség lélekszáma, tízszeresére a fogyasztása, beindult a nagyüzemi mezőgazdaság, a műtrágyázás, a légkiközlekedés, a tömeges turizmus, a nagyléptékű tengeri szállítás…

12 •Az elmúlt száz év nagyobb változást hozott a földhasználatban, felszín-átalakításban, erdőirtásban, tájformálásban, mint az előző ezer együttvéve… •A világgazdaságot, a globális kereskedelmet tökéletesen fenntarthatatlan folyamatok jellemzik (képtelenség az Új-Zélandról behozott kiwi és a Kínából importált fokhagyma, amikor a kiváló magyar gyümölcsért nem kap árat a hazai termelő)

13 •A gondolkodás a száz évvel ezelőtti mintákat követi: –adunk vállalati támogatást az autóhasználatra, de nincs „vállalati bicikli”, és csak pár helyen van „éves bérlet” –a cég a fényes, hatalmas irodával akar imponálni, nem a takarékos, hatékony „ökoház” jelleggel (holott az irodaházak fűtésében és klimatizálásában rejlik országos szinten is a legnagyobb megtakarítási potenciálok egyike) –a gyors növekedés, a luxus és pazarlás a vonzó, nem pedig a szerény, de hosszú távon fenntartható berendezkedés

14 •Nyilvánvaló, hogy a hőn óhajtott és mindenki által hajtott exponenciális expanzió, erőltetett növekedés nem tartható •Nem nőhet tovább a gépkocsik száma, a repülőgépek és repülőutak száma, a konyhai gépek száma abban az ütemben, ahogyan az elmúlt ötven évben nőtt világszerte •holott Kína most éppen erre az útra lép rá… •hasonlítsa össze gondolatban nagyszülei gyermekkori konyháját egy maival… •ezerszer annyi kütyű, elektromos kenyérvágó és konzervnyitó és tál, tányér, edény és pohár van benne, mint anno — és mint amennyi szükséges

15 Tudta-e, hogy •Egy fridzsider energiafogyasztásának 90%-a a környezete fűtésére megy el, és csak 10% fordítódik a beltér hűtésére? •A világ legrosszabb hatékonyságú szerkezete a gépkocsi (két tonna tömeget mozgatunk azért, hogy hatvan kilót elszállítsunk)? •Egy autó élete során saját tömegének tízszeresével egyenlő mennyiségű CO2-t juttat a légkörbe? •Hogy ez a tíz CO2 fantom-autó száz évig ott kering még a levegőben? •Hogy a tv, számítógép, dvd, videó stand-by üzemmódja 25-30%-ot fogyaszt?

16

17 Megújulók: még nincs meg a csodaszer •Biodízel, bioetilén: előállítása költséges, más téren káros lehet •Nap, szél, geotermikus: ez mind kell, de energiasűrűségük alacsony •Hidrogén: nem terem a földben, árammal bontjuk, ráadásul koccanáskor robban •Magfúzió: mindig majd 30 év múlva lesz kész •Pár békát még végig kell csókolnunk, hogy a királyfira rábukkanjunk

18 Van „formális megoldás” … •Rengeteg atomerőmű, rengeteg atomtemető, bedrótozott úthálózat, dodzsem-autók, villamos, vasút… •Ez is egy lehetőség, ha az alternatív megoldások drágák, vagy nem hatékonyak

19 és van a „harc napról-napra” … EU Klíma-energia csomagja: 2020-ig •20%-kal csökkenteni a kibocsátást •20%-kal csökkenteni az energiafelhasználást •20%-ra emelni a megújulók részarányát (Mo: 13%) •10%-ra felvinni a bio-üzemanyagok arányát +10% ráolvasás (tudatformálás, képzés, K+F+I…) +10% imádkozás (válság, melegedés, csökkenő igény)

20 Aprólékos küzdelem: •A legnagyobb fogyasztó a lakosság, ezen belül az épületfűtés és hűtés •A legnagyobb (50-70%) megtakarítási potenciál is az épületek energiahatékonyságának javításában van (fűtéskorszerűsítés, falak, tetők, ajtó-ablak szigetelés) •Panel-lakások, régi lakóépületek, közintézmények (iskolák, kórházak) felújítása •Továbbá: Energiaátalakítás, közlekedés, szállítmányozás •Gázár-támogatás …? A szociális szempont (amúgy érthető) győzelme a fenntarthatóság felett… •Tehát akkor:

21 Hazai stratégiák, programok •Keretdokumentum: •„ Magyarország energiapolitikája ”-című stratégia (Korm. által 2007/11/28-án, OGY által 2008/04/17-én elfogadva) •Meghatározta a vonatkozó részstratégiák főbb irányait és célértékeit ún. energiapolitikai indikátorokkal: •- Összmegújuló energia növelés: PJ/év (15 %) •- zöld villamosenergia: GWh •energiamegtakarítás en.hat.-i intézkedésekkel: PJ/év (9 %) •Részstratégiák, programok: •Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv ( ) (Korm. által elfogadva 2008/02/13.-án) •Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia időtávra (Korm. által 2008/.02/13.-án, OGY által 2008/03/17.-én elfogadva) •Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás növelésének stratégiája, (Korm által 2008/09/03.-án elfogadva) •Az Európai Unió: direktívákkal, jogszabályokkal, stratégiákkal ösztönzi az energiatakarékosság, hatékonyság növelését.

22 „Klímatörvény” •Az Országgyűlés határozott, hogy legyen… •Tervezete még pontosan nem ismert, de tartalmaznia kell a –Az ENSZ Koppenhágai klímacsúcs (december) és –az EU Klíma-energia csomagjából származó feladatokat, továbbá vélhetően felveti egy –abszolút fosszilis energiafelhasználási limit bevezetésének igényét is – azaz, az eddigi output (kibocsátás) oldali szabályozás helyett áttérni az input (felhasználás) oldali szabályozásra Ez lenne az első halvány elmozdulás a fenntarthatóság felé…

23 Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv ( ) •Kormányzati energiahatékonysági kötelezettségek: •Az energia végfelhasználás hatékonyságáról és szolgáltatásáról szóló EU direktíván (2006/32/EK) alapul. A direktíva előírja a tagállamok számára akciótervek készítését, középtávú energiahatékonysági akciók, intézkedések bemutatásával •Az elkészült hazai cselekvési terv célja: 2008-tól 2016-ig bezárólag évente legalább 1%-kal kell (6,38 PJ/év) csökkenteni Magyarország végső energiafelhasználását, azaz összesen 57,4 PJ/év értékkel 9 év alatt. •Az évi megtakarítási kötelezettség több, mint 200 millió m3 évenkénti földgáz felhasználás megtakarításával egyenértékű. •Vetítési alap: az EU CO2 kereskedelem hatálya alá nem tartozó hazai energiafelhasználás (ún. energia végfelhasználás) 5 éves átlaga: 638,2 PJ (ami a teljes hazai energiafelhasználás 60 %-a).

24 Lakossági energiafogyasztás megoszlása

25

26 Megújulók hazai helyzete •Összes megújulóenergia-termelésünk: 4,7% •Zöld villamosenergia részaránya: 3,7% (2010-es uniós 3,6%- os cél teljesítve :) •Bio-üzemanyag részarányt 2010-re 5,75%-ra kell növelni (tudjuk, 2020-ra 10%-ra, 2006-ban 1,7% volt…) Megújuló felhasználás megoszlása 2006-ban (55 PJ) •47 % tűzifa (fő biomassza) •38 % egyéb biomassza •6,6 % geotermikus •3,2 % kommunális •1,7 % bio-üzemanyag •1,2 % vízienergia •0,8 % biogáz •0,3 % szélenergia •0,2 % napenergia

27 Részletek: Biomassza Csak fenntartható módon szabad! •Magyarország adottságai kedvezőek; •Szilárd biomasszát csak korszerű technikákkal, energiahatékonyan szabad hasznosítani: pl. •Decentralizált és kapcsolt energiatermelés révén; •Biztosítani kell az összhangot az energetikai növénytermesztési program, a biohulladék potenciál és a felmerülő biomassza igény között; •Felhasználása ne bontsa meg a természeti egyensúlyt, ne veszélyeztesse az élelmiszerbiztonságot, és ÜHG-emisszió szempontjából előnyös legyen; •Ez alapján nem tekinthető megfelelőnek pl. az alacsony hatásfokú technológiát alkalmazó szenes hőerőművek egyszerű átállítása erdei biomasszára.

28 Biogáz Az ígéretes és sokoldalúan felhasználható biogázt kiemelten kell kezelni a hazai stratégiákban; •Jelentős szerepe lehet a decentralizált energia- termelésben (mezőgazdasági melléktermék, állati hulladék, trágya, élelmiszeripari biohulladék, szennyvíziszap alapú); •Szabályozási és pénzügyi ösztönzőkkel elő kell mozdítani a biogáz közlekedési üzemanyagként történő felhasználását;

29 Szélenergia •A rendszerirányítás korszerűsítésével, alkalmas menetrend kialakításával, a meglévő eszközök átgondolt használatával a jelenlegi szélenergia befogadási korlát (330MW) akár háromszorosára is emelhető 2020-ra.(Jelenleg 112 MW üzemel, év végére 200 MW-ra felmehet). •A szivattyús tározók kialakítása környezeti és természeti adottságok alapján hazánkban nem indokolt •Részt kell venni egyéb energiatárolási lehetőségek fejlesztésében, adaptálásában (pl. levegős tározós erőmű, hidrogén üzemanyag cella, stb.).

30 Geotermikus energia •Kedvező hazai adottságok miatt a jövőben az egyik kitörési pont lehet a megújulós célok teljesítéséhez, •A visszasajtolási köztelezettség nem vizsgálandó felül, anélkül ugyanis a földhő nem megújuló energiaforrásból származna. •Jelentős lehetőségek rejlenek a szénhidrogén- meddő mélyfúrások hasznosításában, •Hőszivattyúk alkalmazásának felgyorsulása várható az épületek energiaellátásában (épületenergetikai tanúsítvány, 2009 jan 1.-től hatályos az új épületekre).

31 Napenergia •Bár az egyik szinte korlátlanul rendelkezésre álló energiaforrás, szinte egész Európában hasznosítása még csekély. •Legegyszerűbb módja a passzív hasznosítás (épületek megfelelő tervezése, tájolása). •Aktív felhasználása közül a hőtermelésre szolgáló kollektoros rendszerek, melyek elterjedését gyorsítani fogja az épületek energia tanúsításának alkalmazása és jövőbeni kiterjesztése a használt épületek felújítása esetén is. •Közép- és hosszabb távon igen nagy jelentősége lesz, kombinálni kell az aktív és passzív energiahasznosítást, teljesen tiszta energiatermelést biztosít a szélenergia hasznosításhoz hasonlóan.

32  Hazai  EU  Összesen  KEOP: Megújuló energiahordozóval történő hő- és villamosenergia- termelés/felhasználás  15  42,8  57,8  KEOP: Bioüzemanyag-előállító közép- és nagykapacitású üzemek  1,2  3,8 55  EHA: Energiatakarékossági Hitel Alap  4,5  ZBR: Zöld Beruházási Rendszer  ~20  NEP: Nemzeti Energiatakarékossági Program  26  ROP Regionális Operatív Programok  2,5  7,5  10  Normatív területalapú támogatások (FVM)   EMVA Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap  4-6    Összesen:  73,2-75,2  165,1- 193,1  238,3- 268,3 Ösztönzők, források (mrd Ft)

33 •Ugyanakkor nem kell és nem is lehet mindent az energiára és a klímára fogni. •Az éghajlat lehet hidegebb és melegebb, szárazabb és nedvesebb, attól még •Vizeink, erdeink, talajunk, levegőnk, állataink és növényeink védelme, •Értékeink, kultúránk és sokféleségünk megőrzése

34 TUDTA-E, hogy •Európa védett növény- és állatfajtáinak közel fele Magyarországon él? •Másutt az ipar, a mezőgazdaság, a „fejlődés” már nyomtalanul kiirtotta őket •Soroljunk föl párat … ötvenféle moha (Rojtos tőzegmoha, Sóspusztai magyarmoha, Pirostokfedős párnácskamoha ….), harasztok, páfrányok, füvek, sások, virágok százszámra (Csinos árvalányhaj, Csipkés gyöngyvessző, Deres varjúháj, Dunai berkenye, Erdei ciklámen, Fekete galagonya, Fiókás tyúktaréj, Füles kosbor, Gombos varjúköröm, Gömbös kövirózsa, rózsák, berkenyék…

35 Védett, veszélyeztetett állatok •Csigák, rákok, számos pókfaj, rovarok, szitakötők (a kémiai légszennyezés miatt bizonyos fajaik rohamosan fogynak), szöcskék, sáskák (a nagyüzemi táblás mezőgazdaság az Alföldön gyakorlatilag tökéletesen kiirtotta őket), futrinkák, szarvasbogarak, lepkék, pillangók, madarak: pintyek, baglyok, harkályok, gólyák, pacsirták, rigók, récék, cinkék, aztán méhek, darazsak, halak, békák, gyíkok, kis emlősök: pockok, pelék, hódok, cickányok, sünök és vakondok … •Nem szívfájdító a gondolat, hogy örökre eltűnhetnek?

36 Tehát: Optimistán haladunk előre!

37 Köszönöm a figyelmüket!


Letölteni ppt "Környezetvédelem és Energetika — Megújuló Energia — Fenntartható Fejlődés Minisztériuma."

Hasonló előadás


Google Hirdetések