Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Nem szakrendszerű oktatás1 A nem szakrendszerű oktatás bevezetéséből adódó intézményi feladatok A nem szakrendszerű oktatás bevezetéséből adódó intézményi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Nem szakrendszerű oktatás1 A nem szakrendszerű oktatás bevezetéséből adódó intézményi feladatok A nem szakrendszerű oktatás bevezetéséből adódó intézményi."— Előadás másolata:

1 nem szakrendszerű oktatás1 A nem szakrendszerű oktatás bevezetéséből adódó intézményi feladatok A nem szakrendszerű oktatás bevezetéséből adódó intézményi feladatok Kern Zoltán közoktatási szakértő

2 nem szakrendszerű oktatás2 A fejlesztések céljai – oktatáspolitikai prioritások A fejlesztések céljai – oktatáspolitikai prioritások

3 nem szakrendszerű oktatás3 ÚJ PEDAGÓGUS SZEREPEK A pedagógusok többsége úgy védekezett a tantervek, a sokszor egymásnak ellentmondó utasítások cikcakkjaival szemben, hogy kiiktatta az életéből a tanügyi dokumentumokat A pedagógusok nagy hányada számára az éppen használt tankönyv tölti be a tanterv szerepét az iskola „vaskos bástyái” még mindig ellenállnak annak a tartalmi és módszertani paradigmaváltásnak, amely nélkül aligha képes felkészíteni diákjait a 21. század

4 nem szakrendszerű oktatás4 ÚJ PEDAGÓGUS SZEREPEK Tény, hogy nálunk nem az életkori sajátosságok figyelembevételével igyekeznek javítani az oktató-nevelő munkát, hanem ellenkezőleg: az oktató- nevelő munka javításával szeretnék befolyásolni az életkori sajátosságokat.

5 nem szakrendszerű oktatás5 ELŐZMÉNYEK - reformpedagógia Rudolf Steiner-iskolák - Waldorf- pedagógia. Dewey-pragmatista iskolája + Montessori elvei. Julius L. Meriam Dewey elveit követve az iskolastruktúrát bontja tovább tevékenységformák: megfigyelés, játék, beszélgetés, kézimunka iskolai foglalkozás 4 x 90 perc

6 nem szakrendszerű oktatás6 ELŐZMÉNYEK - reformpedagógia Dalton-plan: osztályszerkezet felbontása. önálló munkavégzés Winnetka-plan: a tanár vezető szerepe megszűnik. Jena-plan: epochális oktatás. Celestin Freinet ( ) az iskola és az élet közötti fal lebontása

7 nem szakrendszerű oktatás7 A valamilyen szerű iskolák jellemzői: - reform iskolákból nem a teljes koncepciót veszik át, hanem csak ötleteket, megoldásokat, és ezeket ötvözik a hagyományossal, - f ontos, hogy a kiválasztott elemek integrálódjanak. - f ontos, hogy a kiválasztott elemek integrálódjanak.

8 nem szakrendszerű oktatás8 ELŐZMÉNYEK A magyar diákok a megtanultakat nehezen tudják alkalmazni a gyakorlatban. Nem lemondva az ismeretek elsajátításáról, vagyis „ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés” megvalósítása

9 nem szakrendszerű oktatás9 ALAPELVEK  A passzív befogadó és feldolgozó magatartás helyett, a saját meglévő képességek, viselkedésformák kipróbálására, és újak kialakítása. •Irányítás helyett, inkább az együttműködést elősegítő magatartás

10 nem szakrendszerű oktatás10 Leggyakrabban használt módszerek 90 % Ismeretszerzés Falus és mtsi (1989) 53,5% nevelői magyarázat és bemutatás Tanórákon elhangzó szavak 79% tanárok 21% diákok

11 nem szakrendszerű oktatás11 Fogalmak, értelmezések Nem szakrendszerű az oktatás, ha a tanulók részére a tantárgyakat, illetve a tantárgyak nagyobb körét egy, tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja. (Kt. 121.§ (34.) A tanári (felső tagozatos, szakrendszerű) és a tanítói tanulásszervezés keveredhessen – méghozzá iskolánként, sőt osztályonként eltérő mértékben, ahogy azt a Kt. 8.§ (3)-ban meghatározott időkeretek is szabályozzák.

12 nem szakrendszerű oktatás12 Nem szakrendszerű oktatás és kompetenciafejlesztés A nem szakrendszerű oktatásban a Nemzeti alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése az alapvető, az egész folyamatot meghatározó feladat. Nem szükséges a javasolt iskolai tudás tantárgyak szerinti tagolása

13 nem szakrendszerű oktatás13 Fogalmak, értelmezések Helyi tanterv Az a tanterv, melyet egy iskola pedagógiai programjában kitűzött céljainak, alapelveinek megfelelően kiválaszt/összeállít. A követelmények és a tananyagok (ezek időbeli elrendezése és a hozzárendelt eszközök rendszere) az iskola hagyományos klienseinek elvárásait és fejlesztési prognózisát teljesítik. Az iskolák helyi tantervei jellemző módon úgy alakulnak ki, hogy az egyes nevelőtestületek a helyi sajátosságoknak megfelelően választanak az akkreditált kerettantervek közül, és azt a megadott keretek között saját viszonyaikra adaptálják.

14 nem szakrendszerű oktatás14 Fogalmak, értelmezések Kerettantervek A miniszter az iskolázás adott szakaszára vonatkozóan - a Nemzeti alaptantervre épülve és a helyi tanterv készítéséhez alapul szolgálva - választható keret-tanterveket ad ki (akkreditál). A kerettantervek meghatározzák a tantárgyak rendszerét, az egyes tantárgyak időkeretét (óraszámát), a tananyag felépítését és felosztását az egyes évfolyamok között, továbbá az adott szakasz befejező évfolyamának kimeneti követelményeit.

15 nem szakrendszerű oktatás15 Fogalmak, értelmezések Tantervi tananyagtartalom Tantervi tartalmat, amely részletes felsorolás formájában ("kánon") megadja az adott terület, tantárgy legfontosabb adatait, témáit, témaköreit, fogalmait, képleteit, helyneveit, személyeit, műveit, nyelvtani szabályait stb.

16 nem szakrendszerű oktatás16 Törvényi háttér Kt.8.§ (3) Kt.8.§ (3) az 5. és 6. évfolyamon (az alapozó szakaszban) a rendelkezésre álló tanítási időkeret 25-50%-át nem szakrendszerű oktatás keretében, az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának a növelésére kell fordítani. Kt. 133.§ (1) Kt. 133.§ (1) az ötödik évfolyamon első ízben a 2008/2009. tanévben, majd azt követően az évfolyamokon felmenő rendszerben kell megszervezni a nem szakrendszerű oktatást.

17 nem szakrendszerű oktatás17 Törvényi háttér Kt.17. § (8) bekezdés Kt.17. § (8) bekezdés "Nem szakrendszerű oktatásban a tanár akkor taníthat, ha legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében történő felkészülés keretében elsajátította a hat-tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéshez szükséges módszereket. E rendelkezéseket alkalmazni kell a szakkollégiumi végzettséggel nem rendelkező tanítókra is, azzal az eltéréssel, hogy a felkészülés során a tizenegy-tizenkettő éves korosztály neveléséhez és oktatásához szükséges ismereteket sajátítsa el."

18 nem szakrendszerű oktatás18 Törvényi háttér „Az emelt szintű oktatás kivételével az iskolai oktatás ötödik évfolyamán az adott tantárgy oktatására és pedagógus munkakör betöltésére jogosít a szakkollégium elvégzését igazoló tanítói végzettség és szakképzettség.” [127 (8)] „ A 2012/2013. tanítási év végéig az ötödik– hatodik évfolyamon, továbbá emelt szintű oktatás esetén az e törvény 17–a (1) bekezdésének b) pontja szerint az első-negyedik évfolyamon, a nem szakrendszerű oktatásban pedagógus-munkaköri tölthet be az a tanár, aki szeptember 1- jéig legalább öt év gyakorlatot szerzett az első-negyedik évfolyamon.” [128. (20)]

19 nem szakrendszerű oktatás19 Törvényi háttér Kt.128. § (19) Kt.128. § (19) A 2008/2009 – 2010/2011. Tanítási évben az évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás megszervezhető oly módon is, hogy az e célra felhasznált idő csak az összes kötelező óra 20%-át éri el

20 nem szakrendszerű oktatás20 Tanulási környezet tényezői A tanulás és tanítás tartalma A problémák jellege Az oktatási technikák, módszerek Az osztálytermi kultúra

21 nem szakrendszerű oktatás21 Tartalmi elemek a helyi tanterv módosításához Ismeretközpontúság  a hagyományos ismeretközpontú oktatási stratégia  megfelelni a felső tagozat, a következő iskolafok vagy a szülők elvárásainak  a tanulók minél nagyobb mennyiségű ismerettömeget minél teljesebben fogadjanak be.  teljesítménykülönbségek kialakulása.

22 nem szakrendszerű oktatás22 Tartalmi elemek a helyi tanterv módosításához Tanulásirányítás  Átlaghoz igazított módszerek  Szabályozás helyett vezérlés, ami az iskolai kudarcot növeli. Az egyéni különbségek nem érvényesülnek.  Gyors tanulási tempó, a tankönyvek megtanítása.  merev tananyagbeosztások és tananyag elrendezések.

23 nem szakrendszerű oktatás23 Tartalmi elemek a helyi tanterv módosításához Tanulásirányítás  Mintatanmenetek mechanikus alkalmazása  A gyerekek terhelése nem megfelelő, a játékos, rugalmas tanulásszervezés nem vált általánossá.  A tapasztalás a cselekvéses tanulás kevés teret kap.  Az iskolai osztályok heterogén összetétele nem meghatározó a módszerek kiválasztásában  A magatartászavar és a tanulási nehézségek problémája a kezdő és bevezető szakaszban nem rendezhető.  a tanulás iránti pozitív attitűd jelentősen csökken a felső tagozaton.

24 nem szakrendszerű oktatás24 Változások a helyi tantervi szabályozásban. Műveltségi területeken, tantárgyakon átívelő – fejlesztési feladatként jelenik meg a készség- és képességfejlesztés, a tanulás, valamint a kulcskompetenciák fejlesztése. A nem szakrendszerű oktatásra szánt órakeretben nem tantárgyi ismeretek tanítása folyik tantárgyi rendszerben,hanem alapozás, felzárkóztatás, fejlesztés. Meghosszabbodott az alapozás szakasza

25 nem szakrendszerű oktatás25 Változások a helyi tantervi szabályozásban. A nem szakrendszerű oktatásban nem az ismeretátadásra, hanem a képességek fejlesztésére helyeződik a hangsúly, és ez tantárgytól független, ill. bármelyik tantárgyi ismeretanyaghoz kapcsolódva megoldható. A kulcskompetenciák, képesség együttesek megalapozása folytatódik ötödik, hatodik évfolyamon

26 nem szakrendszerű oktatás26 Változások a helyi tantervi szabályozásban. beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit, a magasabb évfolyamba lépés feltételeit. A helyi tantervben a nem szakrendszerű oktatáshoz kell igazítani a beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit, a magasabb évfolyamba lépés feltételeit. Azoknál a tantárgyaknál, ahol az iskola csökkenti a szakrendszerű órakeretet, Azoknál a tantárgyaknál, ahol az iskola csökkenti a szakrendszerű órakeretet, csökkenteni kell a tananyag terjedelmét is

27 nem szakrendszerű oktatás27 Tanítási-tanulási környezet megváltoztatása. Tanítási-tanulási környezet megváltoztatása. Szemléletváltás:  Nem szaktárgyakban gondolkodunk  Nem osztályban gondolkodunk  Nem feltétlen heti órarendben gondolkodunk  Megszűnik a „tankönyvközpontúság”  Ismeretátadás helyett fejlesztés  Vége a „frontális” munkaforma uralmának – módszerváltás (differenciálás, kooperatív technikák, epochális oktatásstb.)  Az értékelés funkciói közül a szelektálás, minősítés helyett uralkodóvá válik a megerősítő, fejlesztő, motiváló funkció: a tanulás értékelése és tanuló értékelése

28 nem szakrendszerű oktatás28 Nem szakrendszerű oktatás elterjesztése Célkitűzések:  Az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának növelése  Alapkészségek megerősítése, pótlása  Az eltérő tanulói fejlettségi szint kezelése  A helyi tanterv eredményeinek elemzése alapján, az elvárt teljesítménytől elmaradók felzárkóztatása, lehetőség teremtése ahhoz, hogy a tanuló elérje a helyi tanterv elvárt követelményszintjét.  Olyan készség és képességfejlesztés, amely később a további sikeres tanulás előfeltétele

29 nem szakrendszerű oktatás29 Problémák, leküzdendő gátak 1. Szelektív iskolarendszer 2. Homogén csoportokra törekvés 3. Ismeretközpontúság 4. Tanárközpontúság 5. A tanár saját magát tartja a legfőbb ismeretforrásnak 6.A tanulás helyett még mindig a tanításon van a hangsúly 7.A tantárgyak közötti integráció hiánya 8.„Krétapedagógia” 9. Merev hagyományok, pl. ergonómiai szinten

30 nem szakrendszerű oktatás30 Kérdések a nem szakrendszerű oktatással kapcsolatban A kezdő szakasz időtartama elegendő-e a kulcskompetenciák biztos kialakítására? Megfelelő–e az óvoda és az iskolakezdés között a kapcsolat? Milyen stratégiák léteznek az iskolai kudarcok elkerülésére? Kellőképpen figyelünk-e a gyermekek eltérő ütemű fejlődéséből adódó egyéni különbségekre? Milyen a korai idegennyelv-tanulás és a kisgyermekkori IKT helyzete? Megfelelő-e a tanítók módszertani kultúrája?

31 nem szakrendszerű oktatás31 A gondolkodás (tudás) szintjeinek Bloom-féle modellje Ismeretazonosít, leír, összegyűjt, meghatároz, felidéz, megjelöl, felsorol, válogat, reprodukál, azonosít Megértésmegkülönböztet, felbecsül, megmagyaráz, általánosít, kiterjeszt, példáz, újraír (vagy mond), összegez, kiegészít, kódot vát (lerajzol) Alkalmazásmegcserél, bemutat, módosít, megjósol, megold, felhasznál, használ, demonstrál Elemzéskülönbséget tesz, összevet, csoportosít, okot és/vagy következményt keres, részekre bont Egybefogla- lás tervez, kombinál, megoldást javasol, összeállít, (szöveget) alkot, módosít, átalakít Értékelésmegítél, kritizál, érvel, cáfol, bizonyít, összegez, rangsorol, dönt, feltételeket szab, kritériumokat állít

32 nem szakrendszerű oktatás32 Egységesség és differenciálás

33 nem szakrendszerű oktatás33 Egységesség és differenciálás

34 nem szakrendszerű oktatás34 Egységesség és differenciálás

35 nem szakrendszerű oktatás35 A nem szakrendszerű oktatás bevezetésének feltételei Milyen eredményeket mutatnak az alapvető képességekre és készségekre irányuló megfigyelések, mérések, ellenőrzések? Mennyire volt hatékony az alkalmazott ellenőrzési, mérési, értékelési rendszer, kell–e ezeken változtatni? Szükség van–e a pedagógiai program, Illetve a helyi tanterv módosítására? A módosított helyi tanterv elegendő időkeretet biztosít–e a kibővülő nem szakrendszerű oktatáshoz? Mik a pedagógusok felkészítésének eddigi tapasztalatai? Melyek a felkészítéssel szembeni további igények?

36 nem szakrendszerű oktatás36 A nem szakrendszerű oktatás egyéb hatásai A NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁSNAK jelentős szerepe van a munkaerő-gazdálkodásban, az alkalmazotti létszám meghatározásánál, és ehhez kapcsolódóan az egész intézmény működéséhez szükséges költségvetés összeállításánál.

37 nem szakrendszerű oktatás37 A nem szakrendszerű oktatás egyéb hatásai Pedagógiai értelemben az első hat évfolyam egységes. önálló tanuláshoz szükséges készségeket diagnosztikus méréssel tájékozódni az alapozó funkciókat illetően Az alapozó funkciók között elsődlegesen az önálló tanuláshoz szükséges készségeket, képességeket tartjuk számon, ezért célszerű lenne minden iskolában diagnosztikus méréssel tájékozódni az alapozó funkciókat illetően.

38 nem szakrendszerű oktatás38 A nem szakrendszerű oktatás egyéb hatásai Az 5. és 6. évfolyamokon kialakítandó tanulásszervezés során a módszertani kultúra, azon belül a „tanítói” és a „tanári” módszerek aránya fontos kérdés, mely szakszerűen csak a helyi viszonyok ismeretében oldható meg. E tekintetben is fontos figyelembe venni az iskolai munkaközösségek véleményét. Kötelező” tanórai foglalkozás időkeretén túl a továbbiakban a „nem kötelező” tanórai foglalkozás időkeretét is figyelembe kell venni

39 nem szakrendszerű oktatás39 A nem szakrendszerű oktatás egyéb hatásai A helyi tantervek készítésekor a tanító és a tanár közös munkájára épülő munkaszervezéshez először azt kellett eldönteni, hogy mely tantárgyak óraszámát érinti a törvényben megemelt százalékos arány. Nem kötelező tanárai foglalkozások időkerete iskolai szinten áll rendelkezésre, és az egyes évfolyamok között átcsoportosítható. Elméletileg ezért nem zárható ki, hogy az ötödik-hatodik évfolyamon nem veszik igénybe ezt az időkeretet.

40 nem szakrendszerű oktatás40 A nem szakrendszerű oktatás egyéb hatásai Minden egyes tanuló részt is vegyen a nem szakrendszerű oktatásban ? A rendelet nem írja elő, hogy milyen legyen az időráfordítás egzakt aránya. A tanulásszervezés és a módszerek kiválasztásában valamint abban a kérdésben, hogy inkább tanítók vagy inkább tanárok tanítsanak

41 nem szakrendszerű oktatás41 A bevezetés dilemmái Az alapozó funkció tartalmának és hatékonyságának a növelése elsősorban a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika műveltségi területeken (tantárgyaknál) látszik leginkább indokoltnak Az iskolán belül akár osztályonként is változhat a kialakított gyakorlat Új tantárgyakat nem kell létrehozni a meglévők terhére A meglévő tantárgyak tantervében azokat a tanítandó tartalmakat szükséges megjelölni, amelyek a nem szakrendszerű időszakra vonatkoznak.

42 nem szakrendszerű oktatás42 A bevezetés dilemmái A kis óraszámokkal rendelkező tantárgyaktól időkeret elvonása nem indokolt Nívócsoportok létrehozása Tömbösíteni, átcsoportosítani is lehet az első, illetve a második félévre a megadott időkereteket az adott féléven belül A nem szakrendszerű oktatás és funkcionális eszközök: interaktív táblák. Az 5-6. évfolyamon is célszerű a szöveges értékelés bevezetése, mivel így kedvezőbb lehetőség nyílik az egyéni haladás jellemzésére.

43 nem szakrendszerű oktatás43 A bevezetés dilemmái A 7-8. évfolyamon a szakrendszerű oktatásban tanácsos egyéni foglalkozás, csoportfoglalkozás keretében biztosítani, hogy az 5-6 évfolyamon differenciált képzésben részesült tanulók ismeretei megfelelő szintre kerüljenek.

44 nem szakrendszerű oktatás44 SZERVEZETI KERETEK, GYAKORLATI PÉLDÁK iskolai tanulási-tanítási folyamatok helyi tervezése Teljes osztály differenciált, kooperatív tanulásszervezés VAGY Osztály szinten kialakított csoport párhuzamos óraszervezés VAGY Évfolyam szinten összevont csoport a fejlesztésben részvevők számára párhuzamos óraszervezés VAGY Évfolyam szinten kialakított különböző csoportok nívócsoportos oktatás

45 nem szakrendszerű oktatás45 SZERVEZETI KERETEK, GYAKORLATI PÉLDÁK iskolai tanulási-tanítási folyamatok helyi tervezése A nem szakrendszerű oktatás időkeretének felhasználása / eloszlása éves szinten Tömbösítve: Szeptember – október közepe 50 óra December – január85 óra Május – június50 óra Folyamatosan : A 2011 / 2012-es tanévig heti 5 óra A 2011 / 2012-es tanévtől heti 7 óra

46 nem szakrendszerű oktatás46 SZERVEZETI KERETEK, GYAKORLATI PÉLDÁK iskolai tanulási-tanítási folyamatok helyi tervezése I.Évfolyamonként két osztály Megegyező (ugyanabban az) órarendi órában 3 tanulásszervezési egység A két osztályban külön- külön szakrendszerű tanítás folyik. A felzárkózásban részesülő gyerekek - összevont csoport a két osztályból – számára nem szakrendszerű órát szervezünk

47 nem szakrendszerű oktatás47 SZERVEZETI KERETEK, GYAKORLATI PÉLDÁK iskolai tanulási-tanítási folyamatok helyi tervezése Alternatívák ÓRAKERET20011-IG2011-TŐL Szabadon választott 5 óra/évf. Szabadon választott 7 óra/évf. Kötelező órák bevonásával Magyar2óra/évf. Matek1 óra/évf.2 óra/évf. Természetismere t 1 óra/évf. Történelem 1 óra/évf. Idegen nyelv1 óra/évf.

48 nem szakrendszerű oktatás48 SZERVEZETI KERETEK, GYAKORLATI PÉLDÁK iskolai tanulási-tanítási folyamatok helyi tervezése II. Évfolyamonként két osztály Képesség szerinti nívócsoportok szervezése az osztálykeret felbontásával Egy órarendi órában 1. csop.– nem szakrendszerű 1 óra /évf. 2. csop.– szakrendszerű 1 óra /évf. 3. csop.– szakrendszerű 1 óra /évf.

49 nem szakrendszerű oktatás49 SZERVEZETI KERETEK, GYAKORLATI PÉLDÁK iskolai tanulási-tanítási folyamatok helyi tervezése Alternatívák ÓRAKERET20011-IG20011-TŐL Magyar1 óra/évf. Matek1óra/évf. Nem kötelező3 óra/évf.5 óra/évf.

50 nem szakrendszerű oktatás50 SZERVEZETI KERETEK, GYAKORLATI PÉLDÁK iskolai tanulási-tanítási folyamatok helyi tervezése III. Évfolyamonként két osztály Párhuzamos óraszervezés az osztálykeret felbontásával 1.csop. Nem szakrendszerű óra – alapozás, felzárkóztatás, fejlesztés 2.csop. Szakrendszerű óra - tehetséggondozás

51 nem szakrendszerű oktatás51 SZERVEZETI KERETEK, GYAKORLATI PÉLDÁK Alternatívák ÓRAKERET20011-IG20011-TŐL Nem kötelező5 óra/évf.7 óra/évf.

52 nem szakrendszerű oktatás52 SZERVEZETI KERETEK, GYAKORLATI PÉLDÁK iskolai tanulási-tanítási folyamatok helyi tervezése IV. Évfolyamonként egy – egy osztály Csoportbontás Jó képességűek: szakrendszerű óra Gyengék: nem szakrendszerű órák

53 nem szakrendszerű oktatás53 SZERVEZETI KERETEK, GYAKORLATI PÉLDÁK iskolai tanulási-tanítási folyamatok helyi tervezése Alternatívák ÓRAKERET20011-IG20011-TŐL Magyar1 óra/évf.1.5 óra/évf. Matek1óra/évf.1,5óra/évf. Nem kötelező3 óra/évf.4 óra/évf.

54 nem szakrendszerű oktatás54 SZERVEZETI KERETEK, GYAKORLATI PÉLDÁK iskolai tanulási-tanítási folyamatok helyi tervezése V. Tanítási órán és délutáni foglalkozáson Tanítási időben - nem szakrendszerű órán teljes osztály - differenciálással Heti két délután - csak a rászorulóknak összevont csoport 112 óra a kötelezőből Tömbösítve I. egységszept. 16 óra magyar 16 óra matek II: egységfebr. 16 óra magyar 16 óra matek III. egységmájus – június 24 óra magyar 24 óra matek hetente két délután 2 óra magyar 2 óra matek (csak felzárkóztatásra szorulóknak) 148 óra a nem kötelező órakeretből

55 nem szakrendszerű oktatás55 SZERVEZETI KERETEK, GYAKORLATI PÉLDÁK iskolai tanulási-tanítási folyamatok helyi tervezése VI. Tanítási órán, egész osztály Egy (azonos) pedagógus tart magyar alapú, történelem alapú fejlesztő órát. Egy (azonos) pedagógus tart matematika alapú, természetismeret alapú órát

56 nem szakrendszerű oktatás56 SZERVEZETI KERETEK, GYAKORLATI PÉLDÁK iskolai tanulási-tanítási folyamatok helyi tervezése Alternatívák ÓRAKERET20011-IG20011-TŐL Magyar1 óra2 óra Matek1óra2óra Történelem 0,5 óra Természetisme ret 0,5 óra Nem kötelező2 óra

57 nem szakrendszerű oktatás57 Teendők - feladatok A fejlesztési területek kijelölése (tantárgyak, tanórán kívüli foglalkozások) A nem szakrendszerű oktatásban részvevők körének meghatározása (osztály, tanulók, csoportok) Időkeret (idősávok) A nem szakrendszerű oktatás időkeretének eloszlása éves szinten (tömbösítés, folyamatos) Helyi tanterv módosítás (csökken a tananyag,csökkentés szempontjai)

58 nem szakrendszerű oktatás58 Teendők - feladatok Ellenőrzés értékelés meghatározása (személyre szóló fejlesztési tervek, mérések időpontjai,osztályozás szempontjai, szöveges értékelés rendszere) Személyi feltételek biztosításának módja (továbbképzési prioritások)

59 nem szakrendszerű oktatás59 Nem szakrendszerű oktatás kerettanterve „A” variáns a rendelkezésre álló kötelező óraszámot (mindkét érintett évfolyamon 832,5 óra) nagyjából fele-fele arányban osztja el a szakrendszerű és a nem szakrendszerű oktatás között. Magyar nyelv és irodalom (148 és 148), Történelem és állampolgári ismeretek (74 és 74), Természetismeret (74, ill. 55,5), Informatika (18,5, ill. 37), Technika és 5 életvitel (37 és 37), osztályfőnöki (37, ill. 18,5). A hatodik évfolyamon: Földrajz (37). Azötödik évfolyamon összesen 388,5 óra; a hatodik évfolyamon összesen: 407 óra.

60 nem szakrendszerű oktatás60 Nem szakrendszerű oktatás kerettanterve „tudás és képesség területek” A tantárgyak helyett, de a NAT követelményei alapján: „tudás és képesség területek”  Kommunikáció (80, illetve 84 óra)  Mindennapi életünk (86, illetve 82 óra)  Tér és idő (62, illetve 69 óra)  Szabályok (62, illetve 67 óra)  Szülőföldünk (62, illetve 67 óra) „Gondolkodás- és tanulásfejlesztési” program: 37 órában

61 nem szakrendszerű oktatás61 Nem szakrendszerű oktatás kerettanterve A „B” variáns a rendelkezésre álló időkeretből kevesebb időt, mindkét évfolyamon 203 órát,fordít a nem szakrendszerű oktatásra.  az 1–4. évfolyamon: 37 óra/évfolyam Gondolkodás- és tanulásfejlesztés  5. évfolyamon: Kommunikáció (80 óra), Mindennapi életünk(86 óra) és Gondolkodás- és tanulásfejlesztés (37 óra). Összesen: 203 óra.  6. évfolyamon: Kommunikáció (84 óra), Mindennapi életünk(82 óra) és Gondolkodás- és tanulásfejlesztés (37). Összesen: 203 óra.

62 nem szakrendszerű oktatás62 Nem szakrendszerű oktatás értelmezése a NAT-ban A nem szakrendszerű oktatás keretei között nincs szükség az átadásra kerülő ismeretrendszerek tantárgyi tagolására (adott esetben még a tantárgyi szerkezet kialakítása is mellőzhető), így lehetővé válik, hogy az iskolai oktatás ezen szakaszában nagyobb lehetőségeket kapjon az alapvető készségek, képességek fejlesztése A helyi tanterv az évfolyamismétlésre vonatkozó korlátozást a nem szakrendszerű oktatás keretében a 6. évfolyam végéig érvényesítheti

63 nem szakrendszerű oktatás63 Nem szakrendszerű oktatás értelmezése a NAT-ban Az alsó és felső tagozatos tanulásszervezés egymáshoz viszonyított arányát - esetenként osztályonként is eltérő mértékben – az iskola szabadon határozhatja meg. Az alapvető készségek, képességek fejlesztése nem kötődik tantárgyhoz. Így például a szövegértés fejlesztése bármelyik tantárgy keretében megoldható feladat.

64 nem szakrendszerű oktatás64 Megközelítések – eltérő hangsúlyok A nem szakrendszerű oktatás a felzárkóztatást szolgálja Előtérben a hátrányos helyzetűek és az alulteljesítők felzárkóztatása Az időkeretek tömbösítése és nívócsoportok szervezése Az 5-6. évfolyamon a helyi tanterv kiegészítése az adott tantárgyakban az ennek megfelelő cél - tartalom – követelmény rendszerrel Az egyes osztályokban (csoportokban?) eltérő módon lehet a teljesítményt értékelni – ennek módját rögzíteni kell a helyi tantervben

65 nem szakrendszerű oktatás65 Dokumentálás Osztálynaplóban (ha nem mindenkit érint) – téma, résztvevők, Tantervekben - módosítás Tanmenetekben – bejegyzés a kompetencia terület és módszer megjelölésével, Szülők felé szöveges értékelés

66 nem szakrendszerű oktatás66 A nevelési program érintett részei Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Kulcskompetenciák Kiemelt fejlesztési feladatok 5-6 átmenet Tehetség, képesség kibontakoztatása Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása

67 nem szakrendszerű oktatás67 A helyi tanterv érintett részei A helyi tanterv módosítása érinti: A tanítási időkereteket A tantárgyak megnevezését Kötelező és választható foglalkozások A tantárgyak tartalmát (képességfejlesztési területek, kompetenciák) A tantárgyak követelményeit Az alkalmazandó módszereket A tanulók teljesítményének értékelése (szöveges értékelés) A továbbhaladás feltételeit (magasabb évfolyamra lépés feltételei)

68 nem szakrendszerű oktatás68 A megvalósítás elvei „tudás- és képesség területekbe”szervezi A Kerettanterv a nem szakrendszerű oktatás tartalmait „tudás- és képesség területekbe”szervezi. A problémák köré szerveződő integrációs megoldás. A nem szakrendszerűség nem jelentheti a szaktudományos szakszerűség mellőzését. A TKT-k a valóság problémáit és ezek felismeréséhez, megértéséhez, kezeléséhez szükséges tudásokat, képességeket is a mindennapi élet kontextusába helyezik. A hálózatszerű tanulásra szervezett tartalomszervezés lehetősége:TKT-k közti kapcsolat, rugalmas tanulásszervezés, NAT kapcsolat meghatározása a kerettantervben. Oktatási programcsomagokhoz hasonló tartalmi elemek hangsúlyozása.

69 nem szakrendszerű oktatás69

70 nem szakrendszerű oktatás70

71 nem szakrendszerű oktatás71 Köszönöm figyelmüket! Törekedjünk arra, hogy nekik jobb legyen!


Letölteni ppt "Nem szakrendszerű oktatás1 A nem szakrendszerű oktatás bevezetéséből adódó intézményi feladatok A nem szakrendszerű oktatás bevezetéséből adódó intézményi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések