Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

„Eszterlánc-Körösladány” –integrációs modell. „Minden egyes ember csak ember, ennél te sem vagy több és ő sem kevesebb.”

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "„Eszterlánc-Körösladány” –integrációs modell. „Minden egyes ember csak ember, ennél te sem vagy több és ő sem kevesebb.”"— Előadás másolata:

1 „Eszterlánc-Körösladány” –integrációs modell

2 „Minden egyes ember csak ember, ennél te sem vagy több és ő sem kevesebb.”

3 Intézményünkről általános iskola: 8 évfolyam-normál és gyógypedagógiai tagozat-integrált oktatás tanuló – tagozatos SNI 1 1 fő, integrált 47 fő 64 fő (15%) BTM – 196 fő (45%) HH ebből 105 (24%) HHH művészetoktatás: 5 tanszak – zongora – furulya – társastánc – színjátszás – kézműves 136 tanuló (36 %) egységes pedagógiai szakszolgálat: korai fejlesztés – gyógypedagógiai tanácsadás – nevelési tanácsadó – logopédia – pályaválasztási tanácsadás 317 gondozott 42 pedagógus (gyógypedagógus, fejlesztő, logopédus, pszichológus, értékelési szakértő, tantervkészítő, EU-s pályázatíró, koop-, és IPR képzett, tehetséggondozó, szociálpedagógus)

4 PROBLÉMÁINK  Változó társadalmi környezet – változó pedagógiai szabályozók – változó gyerekek – felgyorsult folyamatok  Megnövekedett feladatok – egyre több kudarc  XIX. sz-i intézményrendszer, XXI. sz-i gyerekek  Egyedül maradtunk, de „egyedül nem megy” LEHETŐSÉGEINK  Kikre számíthatunk?  Miben tudnak segíteni?  Mire van szükségünk, ill. lehetőségünk?  Szülői, fenntartói, városi, pedagógusi érdekek összehangolása  Innovatív pedagógusok, szemléletváltás

5 Fő célkitűzéseink Egyéni differenciálással minden gyermek számára a saját komplex személyiség- struktúrájának leginkább megfelelő optimális fejlesztés biztosítását tudja elérni az intézmény. Az intézményt, a gyermeket „önmagához” viszonyítva fejlesztjük és értékeljük! Egyéni profilt, individuális fejlesztési tervet készítünk

6 Körösladány komplex rendszere • Teljes helyzetelemzés - közös jövőkép-csapatépítés • A városi pedagógiai rendszer újragondolása, rendszerben való gondolkodás – IPR • Egységes szemlélet a születés előtti időszaktól a családalapításon át az idős kori segítésig • Gyermekorvosi és védőnői figyelőszolgálat működtetése • Korai fejlesztés - Baba-mama klub • Óvodai program • Iskolai IPR • Gyermek- és ifjúsági szabadidős programok • Esélyegyenlőségi program • Személyi (képzés-továbbképzés), tárgyi, infrastrukturális fejlesztés (normatíva+önkormányzati támogatás+hazai és EU-s pályázatok

7 Oktatási feladatok • Bölcsőde, teljes körű óvodáztatás (különös tekintettel a HHH, SNI gyerekekre) • A zökkenőmentes óvoda-iskola átmenet (iskolakóstolgató - 2 hónapos iskolai előkészítő az óvodában, 2 hónapos „beszoktatás” az iskolában, komplex felzárkóztató program a lemorzsolódott gyerekeknek) • A különleges gondozási igényű gyerekek megsegítése- Komplex beavatkozási program készítése az SNI és HHH tanulók megsegítésére + a tanulás tanítása + tanoda • Önismereti kör működtetése (pszichopedagógus, pszichológus) • Komplex tehetséggondozás, akkreditált, kiválóra minősített tehetségpont működtetése • Konstruktív pedagógia, esélyegyenlőség pedagógiája, multikulturális- és interkulturális nevelés • Integráció, csoportos tanulás, team-munka

8 Kapcsolatrendszer kiépítése • Érdekelt partnerek: önkormányzat – szülők – gyerekek – pedagógusok (igény – kínálat – lehetőség) • Az integrációt támogató kerekasztal, esélyegyenlőségi csoport működtetése - valamennyi érdekelt szervezet bekapcsolása a munkába • Az iskola kinyitása – a pedagógia kivitele CKÖ, Gyámügy, Egyházak, Rendőrség, Gyermekvédelmi-, Családsegítő és Védőnői szolgálat, Nagycsaládosok Egyesülete, Körös Művészeti Egyesület, Városszépítő Egyesület, Sportegyesület, Polgárőrség, Körös Gyöngyei Alapítvány –JAM diákvállalkozás • Patrónusi, mentori rendszer működtetése – Útravaló ösztöndíjprogram, tanoda kialakítása a délutáni tanulás és szabadidő megszervezésére (közhasznú értelmiségiek, civilek)

9 Gyerekek-tanító néni-szülők (vetélkedő)

10 Káptalanfüred – tábor mindenki együtt

11 „Lehetetlen küldetés?!” „Ha az iskola figyel az intézményhasználók heterogenitására, érzékeny a tanulói populáció különböző csoportjainak szükségleteire, elfogadó kulturális és szociális légkört hoz létre az iskolalátogatók minden csoportjával szemben, valamint az iskolai élet egészének területét átfogó, egységes kultúra- érzékeny szemlélettel rendelkezik, akkor válhat multikulturális jelzőre méltóvá.” (Torgyik Judit-Karlovitz János Tibor: Multikulturális nevelés. Budapest, )

12 Multikulturális tartalmak  multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban,  tanórán kívüli programokban: (projektek:ünnepek, olimpia, EU-csatlakozás, gasztronómia, jellegzetességek, kultúra stb.)

13 Tanári kompetenciák  Személyiségfejlesztés  Tanulóközösségek alakulásának segítsége  A pedagógiai folyamat tervezése  A szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének, képességeinek fejlesztése  Az egész életen át tartó tanulás megalapozása  A tanulási folyamat szervezése és irányítása  Pedagógiai értékelés  Szakmai együttműködés  Elkötelezett szakmai fejlődés, önművelés

14 Multikulturális kompetenciák  Helyzet-felismerési képesség  Döntési képesség  Alkalmazkodási képesség  A tolerancia- és a kivárás képessége  Identifikációs képesség  Az empátia képessége  Figyelem-megosztási képesség  A „Játszani tudás” képessége kivárás Az empátia képessé

15 Fejlesztendő tanulói kompetenciák  A gyermekek saját anyanyelvének művelése  A többségi anyanyelvi kommunikáció  Idegen nyelvi kommunikáció  Digitális kompetencia  Interperszonális és állampolgári kompetenciák  Kulturális tudatosság  Megtanulni tanulni  Vállalkozási kompetenciák

16 A pedagógiai program kiegészítése Nevelő-oktató munkánk alapelvei •Inkluzivitás, a befogadás, befogadó minden csoporttal szemben, amelyből senki sem rekedhet ki, és amely minden gyermek számára is hasznos és értékkel bír.  Kulturális pluralizmus: attitűdök, viszonyulások és képességek kialakítása ahhoz, hogy prioritást kaphasson a sokszínűség, a sokféleképp gondolkodás, a különböző értékrendek jelenlétének természetessége, az emberek közötti interakciók, a kommunikáció sikeres működése.  Esélyegyenlőség – valamennyi tanuló számára egyenlő esély biztosítása minden szolgáltatásunk hozzáféréséhez.  A helyi kulturális örökség védelme, őrzése, ápolása, bemutatása. A helyi jellegzetességek, szokások, hagyományok, a nyelvjárások megőrzésének fontos helyet kell kapnia a helyi programokban.

17 A multikulturális nevelésünk céljai  Sokszínű kultúrára épülő személyiség-fejlesztés, hogy a diákok előnyként éljék meg az eltérő kulturális hátterüket.  A kisebbségi kultúra fenntartása, a vallás tiszteletben tartása, a nyelv, a normák, a tradíciók, a társadalmi értékek, a társas kapcsolatok ápolását.  A kulturális asszimiláció megakadályozása, a kisebbségek fennmaradásának, kulturális identitásának megerősödésének, fejlődésének segítése a többségi környezetben.

18 Feladatellátásunk kiemelt területei •A tartalmi integráció. A pedagógus a tanítási folyamatban példákat, adatokat, információkat nyújt az iskolánkban megjelenő szubkulturális csoportokról. A megszerzett ismeretei alapján – a munkaközösségek tagjaival együtt - meghatározza azokat a tudáselemeket (a kisebbségek hagyományait, értékeit, szokásvilágát, történelmét és kulturális gazdagságát), melyek bekerülnek a tananyagba, ill. integrálódják a már meglévő tantervi anyaghoz. Beillesztik e tantervi elemeket a curriculum főáramába, az ismereteket pedig a meglévő tantárgyi és tanórán kívüli rendszerébe. •Az előítélet csökkentése érdekében demokratikus értékek és viszonyulás kifejlesztése minden egyes tanulóban azért, hogy a gyermek rasszokra, különböző etnikai csoportokra, nemekre, vallásokra, szegényekre és gazdagokra, idősekre és fiatalokra, különböző képességekkel élő emberekre vonatkozóan. •Az esélyegyenlőség pedagógiája. A pedagógusnak különböző célzott technikákat, módszereket kell alkalmaznia az iskolai osztályban azért, hogy valamennyi, a különböző nemekből, rasszokból, etnikai, társadalmi csoportokból, vallási környezetből származó tanulók iskolai eredményességét növelje. •Az iskolai kultúra és szervezet újragondolása, átalakítása. Az SZMSZ, a Házirend és valamennyi egyéb alapdokumentum átdolgozása az esélyegyenlőség, a multikulturalizmus elveinek megfelelően.

19 A nevelőmunkánk cél-és feladatrendszere  Egyenlő lehetőség biztosítása képességei kibontakoztatásához valamennyi tanuló számára Rugalmasság, figyelem az eltérő igények és szükségletek, tanulási stílusok irányában  Belső motiváció kialakítása, a gyerekekben meglévő természetes kiváncsiság, tanulási vágy felkeltésével;  Alapvető kultúrtechnikák stabil megalapozása, melyek biztosítják a továbbhaladást(írás, olvasás, számolás);  Esztétikus iskolai környezet kialakítása;  Elfogadó, pozitív iskolai légkör kialakítása, fenntartása. Az intézmény légkörét, fizikai környezetét, az iskolavezetés, a tanárok és az adminisztratív személyzet elvárásait, hiedelmeit, a címkézés menetét, a tanítás stílusát, és stratégiáit, a tesztelés, a vizsgáztatás módját, vagy megfelelő tankönyvek kiválasztását;  A család elfogadása, a szülői aktivitás fokozásával az iskolai életbe való bekapcsolásuk, tapintatos kommunikáció, hiteles, őszinte tájékoztatás.

20 Eszközök, módszerek  Kooperatív tanulási stratégiák alkalmazása, az előítéletek csökkentése érdekében.  Projektekben, akciókban való részvétel a szociális kompetencia fejlesztésére.  A diákok iskolai közéleti munkába való bekapcsolása a demokrácia, a felelős állampolgár születéséhez való hozzájárulás. (pl. iskolai választások, helyi diák kezdeményezésekben, diákönkormányzatban való részvétel elősegítése stb.)  A pedagógiai kultúra fejlesztése: a tanulók megfigyelése, meghallgatása; más kultúrák tanulmányozása; cikkek, könyvek olvasása; közösségi rendezvényeken való részvétel; családlátogatások.  A tankönyvek kiválasztásának elvei. Az iskolában használt tankönyveknek tükröznie kell a társadalom sokszínűségét, és pozitív színben kell feltüntetniük mindezt.

21 A multikulturális nevelést segítő tényezők  Az iskola belső paradigmaváltása (szemlélet, módszerek, együttműködés)  Innovatív, aktív, jól képzett, elkötelezett, motivált nevelők  Az IPR teljes körű bevezetése, esélyegyenlőség pedagógiája.  Anyagi és személyi háttér biztosítása (központosított normatívák, pályázatok, szponzorok, önkéntes segítők)  A szülőkkel való együttműködés  A társadalmi környezet bevonása, meggyőzése

22 A multikulturális nevelést gátló tényezők  A multikulturalizmus eltérő értelmezése  Szegregáció: a túl korai kiválogatás, szabad iskolaválasztás  Etnocentrizmus (pedagógus, szülő, gyerek)  Médiareprezentáció-nincs pozitív példa  Az oktatási stratégiák helytelen alkalmazása, „Ha a gyerekek nem tanulnak úgy, ahogy tanítunk, akkor úgy kell tanítanunk, ahogyan tanulnak!” (Rita Dunn, 2008.)  A pedagógiai törődés hiánya  A tananyag, a tankönyv többségi reprezentálása  Az infrastruktúra és az eszközpark elavultsága  A negatív társadalmi környezet kizárása (politika, sztereotípiák, rasszizmus, erőszak stb.)

23 Multikulturális programok

24 Eszterlánc-Kótyomfitty Orosháza

25

26 BUKTATÓK  Az intézmények autonómiája – beidegződések  A pedagógusok autonómiája (látszat- együttműködések)  Tananyagmennyiség – szelektálás - értékelési kérdések  A középiskolai elvárásokhoz igazodás  Kedvezőtlen társadalmi körülmények - egyre több különleges gondozási igényű gyerek – kapacitás  A társadalmi lehetőségek és a pedagógiai érdekek szakadéka  A megfelelő távolságtartás (pedagógus-gyerek)

27 Eredmények  HHH bázisintézményi program, hallgatói felkészítés  Új kapcsolati háló (külső – belső)  Tehetségpont – komplex tehetséggondozó program  EGYÜTTMŰKÖDÉS - RENDSZERSZEMLÉLET  Innováció, módszertani kultúra, iskolai légkör  Az óvoda-iskola kapcsolatának javítása  Jó gyakorlatok: óvoda-iskola átmenet, értékelési rendszer, tanulásmódszertan, tehetséggondozás- és azonosítás, projektek, fejlesztőprogramok, módszertani gyűjtemény

28 Pályázatok HEFOP 2.1.5B HHH tanulók integrálása HEFOP Nyári tábor DAOP Infrastruktúra fejlesztése TIOP IKT eszközök TÁMOP Bázisintézmények TÁMOP Tehetséggondozás TÁMOP Pedagógus továbbképzés Együttműködés, konzorcium: TÁMOP Kompetenciaalapú oktatás elterjesztés TÁMOP Referencia OKA

29 FEJLESZTÉSI IRÁNYOK-LEHETŐSÉGEK  Nagyobb szülői szerep az intézmény életében – a lehető legkorábban – új formák keresése a kapcsolattartásra – a családi nevelés segítése  Valamennyi HHH gyerek mentorálása a középiskolában, szakmaszerzés, felsőfokú tanulmányok támogatása, nyomonkövetés.  Civilek – önkéntesek – mentorok - tanoda – tanítási szünetek (óvoda-iskola: HHH, SNI, cigánygyerekek, különleges gondozási igényt nem lehet a fiókba zárni)  Az iskolán kívüli környezet folyamatos meggyőzése (elutasítás, kirekesztés, diszkrimináció)

30 Infrastruktúra-és eszközfejlesztés

31 Az iskola-felújítás eredménye

32 Infrastruktúra-és eszközfejlesztés

33 Tanulóbarát osztálytermek

34 Kényelmesebb az adminisztráció

35 Karate-bajnokaink

36 Elérhetőségeink Tüköry Lajos Általános Iskola, AMI és EPSZ Tiszainé Rudner Judit igazgató Telefon: 66/ ; 06/

37 Együtt az igazi


Letölteni ppt "„Eszterlánc-Körösladány” –integrációs modell. „Minden egyes ember csak ember, ennél te sem vagy több és ő sem kevesebb.”"

Hasonló előadás


Google Hirdetések