Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az új Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek Kaposi József Budapest 2012. október 29.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az új Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek Kaposi József Budapest 2012. október 29."— Előadás másolata:

1 Az új Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek Kaposi József Budapest október 29.

2 A Nat, mint jogszabály

3 Alapelvek Az oktatás közfeladat:  a közszolgálati garanciát a tanítás tartalmában is érvényesíteni szükséges. A NAT szimbolikus dokumentum:  üzenetértékű a nemzedékek közötti kapcsolat szempontjából,  a laikusokhoz is szól,  alapjai az egységességnek és differenciálásnak, tehetséggondozásnak.

4 A NAT törvényi háttere Nemzeti alaptanterv biztosítja:  az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét,  az iskolák közötti átjárhatóságot,  meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat,  kötelező rendelkezéseket állapít meg az oktatásszervezés körében,  különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására.

5 A tantervi szabályozás szintjei Tantestület Miniszteri rendelet Kormányrendelet NAT Kerettanterv Helyi tanterv Kerettanterv Helyi tanterv

6 A NAT helye a tantervi szabályozásban Helyi tantervek: a helyi sajátosságoknak, az iskola arculatának megfelelően kialakított, ám a kerettantervekben meghatározottakat figyelembe vevő tanterv Kerettantervek részletes, tantárgyra és évfolyamokra vonatkozó követelményeket meghatározó tanterv NAT a minimális tartalmi követelmények is meghatározó központi alaptanterv Erre épülnek a TANKÖNYVEK

7 A NAT és a tartalom kiterjedtsége Tankönyvek szintje Kerettanterv: NAT: •Részletezettebb témák •Pl.: fogalmak, nevek, időpontok •Követelmények magas elvonatkoztatási szinten („kapuk”) Tartalomra és terjedelemre tekintettel egyaránt

8 Példák az eltérő szintekre Történelem 1. Az ókori Kelet témáján belül (5-8. évfolyamon) NAT szintAz ókori Egyiptom anyagi és szellemi kultúrája. Kerettantervi szintÖntözéses földművelés a Nílus mentén. A piramisok. Tudomány és művészet Kiegészülve a szükséges fogalmakkal, nevekkel és helyekkel. Tankönyvek szintjeEgyiptom, a Nílus ajándéka A piramisok istenei A piramisok népe Mumifikálás, csillagászát, orvoslás. Az egyiptomi képek

9 A Nat szerkezete, alapelvei

10 A NAT struktúrája I. Az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozása és szabályozási szintjei  A köznevelés feladata és értékei  Fejlesztési területek – nevelési célok  Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek  A Nat, a kerettantervek és a helyi szintű szabályozás  A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó szabályok II. Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés  A kulcskompetenciák  Műveltségi területek  A Nat műveltségi területeinek felépítése III. A műveltségi területek anyagai  1-4., 5-8., 9-12 évfolyamokon

11 A köznevelés feladata és értékei Alapvetően a nemzeti műveltség átadása és az egyetemes kultúra közvetítése, a szellemi- érzelmi fogékonyság és az erkölcsi érzék elmélyítése. Feladata továbbá:  a tanuláshoz és a munkához szükséges készségek, képességek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése,  a közjóra való törekvés megalapozása,  a nemzeti és társadalmi összetartozás megerősítése.

12 Hangsúlyosabb kiemelt fejlesztési területek  Erkölcsi nevelés  Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés  Állampolgárságra, demokráciára nevelés  Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése  A testi és lelki egészségre nevelés  A családi életre nevelés  Felelősségvállalás másokért, önkéntesség  Fenntarthatóság, környezettudatosság

13 A kulcskompetenciák  Anyanyelvi kommunikáció  Idegen nyelvi kommunikáció  Matematikai kompetencia  Természettudományos és technikai kompetencia  Digitális kompetencia  Szociális és állampolgári kompetencia  Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia  Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség  A hatékony, önálló tanulás

14 A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó külön szabályok  Az erkölcstan oktatása  A hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó szabályok  Egész napos iskola  A mindennapos testnevelés  A mindennapos művészeti nevelés  Az idegennyelv-oktatás  Az óvodai nevelés, valamint az iskolai nevelés- oktatás kapcsolata  A szakiskolai nevelés  A kollégiumi nevelés, valamint az iskolai nevelés-oktatás kapcsolata  Az Arany János Tehetséggondozó Program, az Arany János Kollégiumi Program és az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Program  A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei  A nemzetiségi nevelés és oktatás elvei

15 Műveltségi területek a Nat-ban Példák

16 A műveltségi területek 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Idegen nyelvek 3. Matematika 4. Ember és társadalom 5. Ember és természet 6. Földünk – környezetünk 7. Művészetek 8. Informatika 9. Életvitel és gyakorlat 10. Testnevelés és sport

17 Műveltségi területek közös kiemelt céljai  a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel) (kísérlet, megfigyelés) középpontba állítása;  az informatika alkalmazása;  a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése;  a közösségi élethez, a munka világába való belépéshez szükséges képességek és ismeretek;  az egészséges életmód kialakítása;  az aktív részvétel, öntevékenység és a kreativitás biztosítása;  a médiumok alkotó használata;

18 Műveltségi területek általános jellemzői  kiemelten foglalkoznak az információk gyűjtésével és kritikai értelmezésével;  az egyes iskolai fokozatokon ismétlődő szempontok szerint spirálisan bővülő ismereteket tartalmaznak;  nem lezárt rendszerként jelennek meg;  nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését jelenítik meg;  hangsúlyozzák a tudás örömének, a beleélésnek, a személyes véleményalkotásnak és a társas tanulás különböző formáinak tanulásban betöltött fontos szerepét;

19 Magyar nyelv és irodalom Közműveltségi tartalom 5-8. évf. Epika:  magyar népmesék, népballadák, műmesék, hazai nemzetiségek és más népek meséi; mondák, mitológiai történetek, bibliai történetek; Arany János: A walesi bárdok, Rege a csodaszarvasról, Toldi; Fazekas Mihály: Lúdas Matyi; Gárdonyi Géza: Egri csillagok; Jókai Mór: A kőszívű ember fiai vagy egy másik regénye; Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem (részletek); Kosztolányi Dezső egy novellája; Mikszáth Kálmán egy novellája; Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk; Móricz Zsigmond egy műve, Petőfi Sándor: János vitéz;  továbbá egy-két XX. századi ifjúsági regény és egy-két regényrészlet (pl.: Fekete István, Szabó Magda, Tamási Áron műveiből);  kortárs szépprózai alkotások és részletek a magyar és a világirodalomból.

20 Magyar nyelv és irodalom Közműveltségi tartalom 5-8. évf. Líra:  Ady Endre, Arany János, Csokonai Vitéz Mihály, Janus Pannonius, József Attila, Kosztolányi Dezső, Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor műveiből;  kortárs magyar lírai alkotások. A dráma és a színház világa:  egy dráma.

21 Közműveltségi tartalmak (történelem)  1-4. évfolyamon a helyi és mikro-történelem jelenik meg (személyes, családi történelem, valamint a magyar történelem jelentős eseményeinek, szereplőinek, megismerésén);  az 5-8. évfolyamon a történelmi személyiségeket és történeteket állítja középpontba;  a évfolyamon a forrásfeldolgozás, a tevékenykedtetés és az elemzőkészség fejlesztése áll a fókuszban; Ember és társadalom

22 Ismétlődő/visszatérő hosszmetszeti témák Történelem 5–8. évfolyam9–12. évfolyam Társadalmi helyzet, életmód, életviszonyok —Gyermekek nevelése, oktatása —Család, lakóhely —Falvak és városok, urbanizáció —Hétköznapok és ünnepek —Öltözködés, divat —Betegségek, járványok ►► —Nők és férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák —Szegények és gazdagok világa —Egyenlőség, emancipáció —Tömegtájékoztatás, sajtó, propaganda —Népesség, demográfia (vándorlás, migráció) Társadalom és állam —Uralkodók és államférfiak —Birodalmak —Kisebbség, többség, nemzetiségek ►► —Államformák, államszervezet —A hatalommegosztás formái, szintjei —Forradalom, reform és kompromisszum Helyi és nemzetközi együttműködések, konfliktusok —Békék, háborúk, hadviselés —Egyezmények, szövetsége k ►► —Függetlenség és alávetettség —Kisállamok, nagyhatalmak Természet és technika kölcsönhatása —A földrajzi környezet —A természetformálás és -átalakítás hatásai —Közlekedés, úthálózat, hírközlés —Felfedezők, feltalálók ►► —Erőforrások és termelési kultúrák —A technikai fejlődés feltételei és következményei —Fölzárkózás, lemaradás Kultúrák, vallások és eszmék —Hasonlóságok és különbségek —Népek és vallások egymásra hatása, együttélése —A világvallások alapvető tanításai, vallásalapítók, vallásújítók —Történelemformáló eszmék ►► —Korok, korstílusok —Vallások szellemi, társadalmi, politikai gyökerei és hatásai —Világkép, eszmék, ideológiák, társadalomkritika —A fanatizmus jellemzői és formái

23 1. Az őskor és az ókori Kelet 2. Az antikvitás 3. A középkori Európa 4. A magyarság történetének kezdetei és beilleszkedése Európába 5. A világ és Európa a kora újkorban 6. Magyarország a XVI-XVIII. században 7. A forradalmak és a polgárosodás kora Európában és Magyarországon 8. A nemzetállamok kora 9. Hazánk és a nagyvilág a XX. század első felében 10. Hazánk és a nagyvilág a XX. század második felében 11. A globalizálódó világ és Magyarország Témakörök - Történelem

24 5-8. évfolyam9-12. évfolyam 6. Magyarország a XVI-XVIII. században 1.A három részre szakadt ország, végvári küzdelmek. 2.Vallási megosztottság és függetlenségi törekvések. 3.Az Erdélyi Fejedelemség virágkora Bethlen Gábor idején. 4.Zrínyi Miklós, a hadvezér. 5.A Rákóczi-szabadságharc hősei. 6.Magyarország újjáépítése a Habsburg Biro­dalomban. Az ország új etnikai térképe, nemzetiségi viszonyok 1.Küzdelmek, hétköznapok, kultúra a három részre szakadt Magyarországon. 2.Az Erdélyi Fejedelemség. 3.A török kiűzése és a Rákóczi-szabad­ ságharc. 4.Népesedési, társadalmi és gazdasági változások. Nemzetiségek az újjászerveződő államban. 5.A Magyar Királyság a XVIII. századi Habsburg Birodalomban, a felvilágosult abszolutizmus hazánkban. 6. téma felosztása - Történelem

25 Nemzetközi kitekintés - tendenciák  Nemzetközi hatások erősödése a tantervi szabályozásban (pl. a tagállamok reakciója a műszaki-természettudományos oktatás erősítésére az EU-ban)  A nemzetközi pedagógiai mérések-értékelések szabályozó ereje erősödik (pl. a PISA-sokk hatására elindult tantervi reformok, fejlesztések)  Az egyéni érvényesülés igényének megjelenésével az osztály- és egyéni szintű tervezés egyre nagyobb hangsúlyt kap

26 Összegzés  A kompetenciafejlesztési elvárások összhangba kerüljenek a közműveltségi tartalmakkal.  A fejlesztés és az ismeretátadás komplex és kiegyensúlyozott folyamatban valósulhasson meg.  Hangsúlyosabb szerepet kapjanak a gyakorlatorientált tevékenységek, az életviteli kompetenciák (egészségre nevelés, testmozgás, pénzügyi, gazdálkodási, vállalkozási ismeretek).  A bevezetés tervezett időpontja: szeptember - 1., 5. és 9. évfolyamon.

27 A kerettantervek törvényi háttere

28 A kerettantervek törvényi háttere (NKT, NAT) „A Nat-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek tartalmazzák:  a nevelés és oktatás céljait,  a tantárgyi rendszert,  az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát,  a tantárgyak egy vagy két évfolyamra vonatkozó követelményeit,  továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait,  és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, valamint az ajánlott időkeretet.” Forrás: Nemzeti alaptanterv

29 Az egyes kerettantervi mappák felépítése  Célok, feladatok  Fejlesztési területek – nevelési célok  Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés  Egységesség és differenciálás  Műveltségterületek és óraszámok  A tantárgyi kerettantervek értelmezése

30 A kerettantervek szerkezete

31 A tantárgyi kerettantervek felépítése A TANTÁRGY NEVE  Tantárgyi célok, feladatok  A tantárgy szerepe a fejlesztési területekben és a kulcskompetenciákban  A tantárgy sajátos fejlesztési céljai

32 Tematikai egység/ Fejlesztési cél Az egyes műveltségterületi tantárgyak nagyobb átfogó témaegységeit, témaköreit nevezi meg. A tematikai egység – az adott tantárgyi terület sajátosságaitól függően – lehet konkrét téma: pl. Relációk, függvények, sorozatok, de képességterület is: pl. Szóbeli szövegek megértése és alkotása, Gondolkodási, megismerési módszerek. A tevékenységre épülő műveltségterületek tantárgyaiban a tematikai egységek fejlesztési célként jelennek meg. Órakeret A javasolt óraszám Előzetes tudás A témakör elsajátításához, azaz sikeres tanításához és tanulásához szükséges kulcsfogalmak, ismeretelemek, szabályok, képességek megnevezése a témakör sajátosságainak megfelelően. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az adott tematikai egység tanítási-tanulási folyamatában hangsúlyos, kiemelt fejlesztési feladatok megnevezése az adott két évfolyamonként meghatározott sajátos tantárgyi fejlesztési célok, feladatok alapján. Követelmények – Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A tematikai egység tartalmi elemeinek és/vagy fejlesztési feladatainak megjelenítése a tematikai egység sajátosságainak megfelelően (a cella két oszlopra is bontható, ha a tantárgy vagy a tematikai egység sajátosságai ezt indokolják). Tantárgyak, konkrét tudáselemekkel részletezve. Kulcsfogalmak/ fogalmak A tematikai egységben előforduló kulcsfogalmak, illetve a fogalmi gondolkodás fejlesztéséhez szükséges fogalmi műveltség összetevőinek jelzése. A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén Az adott ciklus végén (az adott tantárgyban) elvárható legfontosabb tudás- és képességelemek. Kerettantervi szerkezet

33 Tantárgyi kerettantervek Példák

34 Magyar nyelv és irodalom 1-4. Bevezető Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése, és az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása. Az anyanyelvi képességek fejlesztése nemcsak cél, hanem eszköz is a személyiség harmonikus fejlődéséhez, a kognitív és érzelmi fejlődéshez, valamint mindezek katalizátora is egyben. (…)

35 Magyar nyelv és irodalom 1-4. Tematikai egységek 1-2. évfolyamon:  Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása  Olvasás, az írott szöveg megértése 1. ‑ az olvasástanulás előkészítése  Olvasás, az írott szöveg megértése 2. ‑ az olvasás jelrendszerének elsajátítása, dekódolási képesség kialakítása  Olvasás, az írott szöveg megértése 3. ‑ a szövegértő olvasás előkészítése  Irodalmi k Az írástanítás előkészítése ‑ az írás megtanulásának technikai alapozása kultúra, az irodalmi művek értelmezése  Az írott betűalakok tanítása ‑ írástechnikát fejlesztő gyakorlatok  Az írástechnika fejlesztése ‑ az eszközszintű írás előkészítése  Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondat, szó, hang, betű; szótagolás; szótő és toldalék; mondatfajták  Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása  A tanulási képesség fejlesztése  Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése

36 3-4. évfolyamon:  Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése  Olvasás, az írott szöveg megértése  Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése  Az íráshasználat fejlesztése  Fogalmazási alapismeretek  Szövegalkotási gyakorlatok  Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondatfajták, szavak, szófajok  Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása  A tanulási képesség fejlesztése  Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése Magyar nyelv és irodalom 1-4. Tematikai egységek

37 Magyar nyelv és irodalom 1-4. Táblázatrészlet Tematikai egység/ Fejlesztési cél Olvasás, az írott szöveg megértése 1. ‑ az olvasástanulás előkészítése Órakeret 25 óra Előzetes tudás Iskolaérettség. A témakör nevelési- fejlesztési céljai Az olvasástanulás előkészítése. Tevékenységek/IsmeretekKövetelmények Kapcsolódási pontok Motiváció kialakítása, fejlesztése, szorongásmentes olvasási környezet megteremtése. Az olvasáshoz szükséges képességek és részképességek fejlesztése (fonémahallás, megkülönböztető képesség, figyelem, tempó, ritmus, szókincs, nyelvhasználati szabályok, kommunikációs képességek, irányok felismerése, relációs szókincs, nyelvi tudatosság). A tanuló - nyitott, motivált, érdeklődő az olvasás tanulásában; - rendelkezik a megfelelő ismeretekkel és szókinccsel az olvasást, írásbeliséget illetően; - részképességei elérték a szükséges szintet. Vizuális kultúra : ábra, illusztráció, reprodukció. Ének-zene : ritmus, tempó, dallam. Matematika : irányok. Kulcsfogalmak/ fogalmak Betű, hang, beszédhang, cím, szöveg, mondat, írásjel, bekezdés.

38 Erkölcstan 1-4. Bevezető Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása. A multidiszciplináris jellegű tantárgy legfontosabb pedagógiai jellemzője ezért az értékek közvetítése, valamint az, hogy társadalmunk közös alapvető normái egyre inkább a tanulók belső szabályozó erőivé váljanak.

39 3-4. évfolyamon:  Milyen vagyok, és milyennek látnak mások?  Közösségben és egyedül ̶ a társaim és én  Az osztály és az iskola  Kulturális-nemzeti közösség  A környezetem és én – Az épített és a tárgyi világ  A mindenség és én – Születés és elmúlás Erkölcstan 1-4. Tematikai egységek 1-2. évfolyamon:  Az én világom  Társaim – Ők és én  Közvetlen közösségeim – A család és a gyerekek  Tágabb közösségeim – A lakóhelyi közösség  A környező világ

40 Erkölcstan 1-4. Táblázatrészlet Tematikai egység Az én világomÓrakeret 11 óra Előzetes tudás, tapasztalat A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai : Az énkép, az önkifejezés és az önbizalom fejlesztése. A saját környezet elemeihez való viszonyulás tudatosságának fejlesztése. A nehéz helyzetekkel való megbirkózás képességének megalapozása. Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok Ki vagyok én? Hogyan és hányféle módon szólítanak engem mások? Mit jelent a nevem? Hol születtem és mikor? Hány éves vagyok? Kik a szüleim? Mit tudok magamról? Milyen voltam kisebb koromban? Miben változtam? Milyen jelek tartoznak hozzám, amelyek az én helyemet, az én dolgaimat jelölik és megkülönböztetik őket a másokéitól? Ilyen vagyok Milyennek látom magam, ha tükörbe nézek? Hasonlítok-e valakire a családban? Mit szeretek magamon? Van-e olyan, amit nem szeretek, és ha igen, miért? Minek szoktam örülni, mitől leszek szomorú, és mitől félek? Ha szomorú vagyok vagy félek, mitől múlnak el ezek a rossz érzések? Hogyan tudok vigyázni magamra és az egészségemre? Miben kell erősödnöm? Kedvenc helyeim, tárgyaim és tevékenységeim Hol szeretek lenni, és hol nem, miért? Hová szeretnék eljutni? Melyek a legkedvesebb játékaim és tárgyaim? Miért szeretem őket? (…) Vizuális kultúra : személyes élmények megjelentetése sík vagy plasztikus alkotásokban. Kulcsfogalmak/ fogalmak Lány, fiú, születésnap, változás, öröm, szomorúság.

41 A kerettantervi csomagok és az iskolák

42 Kerettantervi mappák Egységes struktúrájú kerettantervi mappakialakítása történt meg:  Alsó tagozat  Felső tagozat  Négy évfolyamos gimnázium  Hat évfolyamos gimnázium  Nyolc évfolyamos gimnázium  Szakközépiskola  Szakiskola (külön projektben)  Speciális területek:  Nyelvi előkészítő  Arany János Programok (Kollégiumi és Tehetséggondozó Programok)  Sportiskolák További fejlesztések, készülő tantervek:  Nemzetiségi iskolák  Nemzetiségi nyelv és irodalom  Nemzetiségi népismeret  SNI kerettantervek  Enyhén és középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók számára 1-8. évfolyamon  Enyhén értelmi fogyatékosoknak speciális sakiskolára Máshol megjelenő kerettantervek:  Két tanítási nyelvű oktatás  Célnyelv  Célnyelvi civilizáció

43  A kerettanterv adaptációja szeptember –december között a helyi tanterv átalakításával: Óraterv elkészítése a beiskolázásra, a 2013/14-es tanév feladataira felkészülendő - a 2 évfolyamonkénti tantárgyi óraszámok évekre bontása; - döntés a szabad órakeret felhasználásáról: például a NAT alapján felkínált új tantárgyak beillesztése vagy a meglévő tantárgyak óraszámának megemelése és/vagy saját tervezésű foglalkozások érvényesítése; - az értékelési rendszer kialakítása; - a Pedagógiai program elfogadása, honlapra kitétele  szeptemberétől felmenő rendszerben 1., 5., 9. osztályban az új tartalmi szabályozásnak megfelelően az átdolgozott helyi tantervek érvényesítése Az iskolák körvonalazódó feladatai (2012/13-as tanév)

44 A tantervkészítés egyensúlykeresés:  a szaktudományok és az iskolai tanítás  a pedagógia elmélete és az iskolák gyakorlata  a modern tantárgy-pedagógia lehetőségei és az elérhető feltételek  a tudomány és technika modern eredményei, vívmányai és a hagyományosan elfogadott tartalmak  az elméleti ismeretek és a gyakorlati tapasztalatok  a szülői-társadalmi elvárások és a pedagógusok tanítási törekvései, igényei  …és még számos más tényező  között.


Letölteni ppt "Az új Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek Kaposi József Budapest 2012. október 29."

Hasonló előadás


Google Hirdetések