Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Bérek hatása az álláskeresésre Bakó Tamás, MTA KRTK-KTI, Szirák.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Bérek hatása az álláskeresésre Bakó Tamás, MTA KRTK-KTI, Szirák."— Előadás másolata:

1 Bérek hatása az álláskeresésre Bakó Tamás, MTA KRTK-KTI, Szirák

2 Motiváció I.  Dolgozói mobilitás fontos, mert:  a nem tökéletes munkahelyi illeszkedés fontos korrekciós mechanizmusa,  elősegítheti az emberi tőke optimális allokációját,  a munkapiac rugalmasságának egyik indikátora.  Gazdag nemzetközi irodalom – kevés és részleges hazai kutatási eredmény  Köllő J.: „A közszféra bérszintje és magánszektorból átlépők szelekciója ban”  Varga J. : „Közalkalmazotti béremelés hatása a tanárok pályaelhagyási döntésére”  Henneberg és Souza-Poza (2004): A kelet-európai volt szocialista országok dolgozói alacsony kilépési szándékkal jellemezhetők (1997-es ISS adatok alapján)

3

4 Motiváció II.  Eddigi tanulmányok döntően számított alternatív bér hatását mutatták ki  Ismerik –e a dolgozók az alternatív béreket?  Ha igen, akkor reagálnak-e rájuk (szignifikáns-e a hatás a munka közbeni keresésre)  Azok ismerik az alternatív béreket, akik keresnek?  Bérdinamika szerepe  Bércsökkentés ténye  Utolsó béremelés időpontja  Nem, vagy csak részben pénzbeli ösztönzők szerepe, különösen:  Bérdiszkrimináció  Vezető-beosztott viszony

5 Amit az irodalomból tudunk  Alternatív bér hatása  A legtöbb esetben pozitív, mind a munka közbeni keresésre, mind a kilépésekre (Martin 1998, Black 1981,  DE: van néhány tanulmány, ahol a hatás nem szignifikáns (Varga J. 2013, Bartel és Borjas 1981)  Sajátbér hatása negatív (Ponzo 2010, Henneberg és Souza-Poza 2004)  Elégedettség (munkával, munkahellyel) hatása pozitív (Clark 2001; Kristensen és Westegard-Nielsen 2004)  Állami tulajdon hatása negatív, de a hatásmechanizmusra több magyarázat van (Ippolito 1987, Ponzo 2010)  Szakszervezet hatása általában negatív, de a hatásmechanizmusra több magyarázat van (Delerey at all, 2000; Freeman és Medoff, 1984; Miller és Mulvey 1991)  Kor, szolgálati idő hatása általában nemlineárisIskolai végzettség hatása pozitív (Theodossiou és Zangelidis 2009)

6 Adatfelvétel módja és a minta  Primer adatfelvétel  NRC Kft. által létrehozott NetPanel adatbázis ( fő)  Online (internetes) kérdőív-kitöltés  A minta súlyozott, és reprezentatív a éves legalább heti egy alkalommal internetező népességre nem, korcsoport, végzettség, településtípus és régió jellemzők alapján.  A kérdőív elején közöltük a válaszadókkal, hogy minden kérdés a főállásukra vonatkozik.  Csak azok tölthették ki a kérdőívet, akik a kérdezés időpontjában alkalmazásban álltak, és nem voltak önfoglalkoztatók  Adatfelvétel során összesen 5600 kitöltött kérdőív keletkezett

7 Függő változók  Alternatív bér ismerete  Válaszolt a kérdésre =1, nem tudja = 0.  Válaszolt a kérdésre = 1, nem tudja, vagy nem válaszolt = 0.  Munka közbeni keresés intenzitása (amelyik legjobban illik rá)  „Amilyen hosszú ideig csak lehet jelenlegi munkahelyemen szeretnék maradni”  „Már gondoltam rá, hogy másik munkát keresek”  „Már jelentkeztem másik állásra”  A keresés intenzitása az alternatív bér kérdésre adott válasz vizsgálata esetén magyarázó változó (az utolsó két kategória összevonásával egy bináris változót is képeztem)

8 Eredmények I. Alternatív bér ismerete (1)(2)(3)(4) Keres (0.0959)(0.0696) Keres21.211*1.130 (0.136)(0.0997) Sajátbér logaritmusa2.391***2.376***2.408***2.382*** (0.353)(0.352)(0.274)(0.271) Állami tulajdon0.776**0.774**0.696***0.692*** (0.0886) (0.0620)(0.0618) Szakmunkas, szakiskolai végzettség1.765*1.772*1.786**1.799** (0.558)(0.560)(0.444)(0.447) Középfokú végzettség *1.519* (0.401) (0.371)(0.375) Szolgálati idő0.875**0.877**0.824*** (0.0497)(0.0498)(0.0367)(0.0368) Kor0.925*0.926* Megfigyelések száma4,300 4,668 McFadden R2:0,042 0,058

9 Eredmények II. Keresésre ható tényezők Változók (1) modell: n = 4639(2) modell: n = 4274 Esélyhányados Marginális hatás Esélyhányados Marginális hatás Saját bér logaritmusa0.427*** ***0.624*** *** (0.0474)( )(0.0614)( ) Alternatív bér sokkal kisebb0.425*** *** (0.0434)( ) Alternatív bér valamivel kisebb0.704** ** (0.120)(0.0108) Alternatív bér körül-belül ugyanekkora (0.240)(0.0118) Alternatív bér valamivel nagyobb3.478***0.0950*** (0.634)(0.0125) Alternatív bér sokkal nagyobb5.827***0.146*** (1.676)(0.0235) Bércsökkentés volt-e valaha1.757***0.0409***1.654***0.0346*** (0.165)( )(0.128)( ) Béremelés0.870*** ***0.906*** *** (0.0330)( )(0.0310)( )

10 Eredmények II. Folytatás. Változók (1) modell: n = 4639(2) modell: n = 4274 Esélyhányados Marginális hatás Esélyhányados Marginális hatás Bérdiszkrimináció1.127*** ***1.109*** *** (0.0274)( )(0.0250)( ) Főnök-beosztott viszony1.758***0.0387***1.774***0.0375*** (0.0626)( )(0.0541)( ) Beosztás1.185**0.0116**1.264***0.0153*** (0.0818)( )(0.0807)( ) Állami tulajdon0.601*** ***0.619*** *** (0.0767)( )(0.0710)( ) Szakszervezet van-e a cégnél0.734*** ***0.705*** *** (0.0763)( )(0.0646)( ) Szolgálati idő 1-4 év1.613***0.0337***1.726***0.0368*** (0.209)(0.0103)(0.199)( ) Szolgálati idő 5-9 év (0.166)(0.0108)(0.167)( ) Szolgálati idő 10 év, vagy több0.618*** ***0.761* * (0.0959)( )(0.107)( )

11 Eredmények II. Folytatás. Változók (1) modell: n = 4639(2) modell: n = 4274 Esélyhányados Marginális hatás Esélyhányados Marginális hatás Férfi1.505***0.0276***1.308***0.0174*** (0.169)( )(0.129)( ) Kor1.134*** ***1.141*** *** (0.0329)( )(0.0381)( ) Kor négyzete0.998*** ***0.998*** *** ( )(2.75e-05)( )(2.80e-05) Legmagasabb iskolai végzettség1.815***0.0408***1.712***0.0351*** (0.124)( )(0.140)( ) Megyei munkanélküliségi ráta0.659*** ***0.719*** *** (0.0625)( )(0.0805)( ) Háztartás létszáma0.914** **0.931* * (0.0395)( ) (0.0369)( )

12 Összefoglalás  Úgy tűnik a dolgozók jelentős része ismeri az alternatív béreket  Nincs erőteljes összefüggés a keresési intenzitás és az alternatív bér ismerete (vagy inkább válaszadási hajlandóság) között  Megváltoztak a karrierépítési stratégiák: sokkal többen keresnek munka közben, mint a kilencvenes évek végén  A valamivel, vagy sokkal nagyobb alternatív bérnek nagyon jelentős pozitív hatása van a munka közbeni álláskeresésre ( a sajátbér mellett is!)  Jelentős a közvetlenül nem pénzbeli ösztönzők szerepe

13 Kutatási irányok  Interakciós hatások (bércsökkentés – vezető-beosztott viszony, bérdiszkrimináció – nem)  Ismételt adatfelvétel: szándék és tett teljesülése  Alternatív bér ismeretének pontos feltárása (kapcsolati hálók jelentősége)

14 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Bérek hatása az álláskeresésre Bakó Tamás, MTA KRTK-KTI, Szirák."

Hasonló előadás


Google Hirdetések