Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Munkavédelem és környezetvédelem a szépségiparban Somorjai Gáborné könyve alapján készítette: Halászné Császár Judit.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Munkavédelem és környezetvédelem a szépségiparban Somorjai Gáborné könyve alapján készítette: Halászné Császár Judit."— Előadás másolata:

1 Munkavédelem és környezetvédelem a szépségiparban Somorjai Gáborné könyve alapján készítette: Halászné Császár Judit

2 Általános balesetvédelmi szabályok

3 Baleset fogalma  Baleset: Az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen, rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást ill.halált okoz.

4 Általános szabályok:  Mindig legyünk körültekintőek, ha elterelik a figyelmünket hagyjuk abba a tevékenységet amit végeztünk  Fáradság esetén pihenjünk  Csak olyan tevékenységet végezzünk amit a kezdetétől a végéig értünk és be is tudjuk fejezni.  Az eszközöket a rendeltetésüknek megfelelően használjuk.

5 Általános szabályok:  Munkavégzés közben ügyeljünk a környezetünkre  Mozgásunkat igazítsuk a környezet állapotához  Szemmagasságnál magasabb helyről csak létra használatával vegyük le a dolgot  Repedt üvegtárgyat ne használjunk

6 Általános szabályok:  A szabad mozgásnak 60 cm helyet kell hagynunk, hogy egy személy kényelmesen elférhessen  Ha elektromos készüléken gyanús jelet észlelünk akkor azt ne használjuk, azonnal válasszuk le a hálózatról  Laza, lógó dugaszolóaljzatot, kapcsolót ne használjunk  Vizes helyiségbe, vizes kézzel ne nyúljunk elektromos készülékhez!

7 Ellenőrző kérdések TK:10.old. Mi a teendő ha az elektromos vezeték vagy elektromos készülék meghibásodását észleli? Mi a teendő üvegtárgyak és magasan elhelyezett tárgyak esetén?

8 Épületek mint veszélyforrás

9  Épületek használatba vétele csak tervezői és kivitelezői nyilatkozatokkal, engedélyekkel lehetséges  Hosszabb használat során keletkezett veszélyforrások:  Meglazult korlátok,ablakok,ajtók  Síkosra kopott padló  Hulló vakolat, díszítőelemek  Törött kapcsolók, lámpatestek

10 Épületben rejlő veszélyforrások fellelésekor a teendőink  Otthonunkban a hiányosságok azonnali megszüntetése  Az épület fenntartójának figyelmét felhívni a veszélyre  A fenntartó kötelessége a hibára táblákkal felhívni a figyelmet és a hibát mihamarabb megszüntetni ellenkező esetben kártérítési felelősséggel tartozik.

11 Ellenőrző kérdések TK:11.old.

12 ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK A SZÉPSÉGSZALONOK MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATBAN

13 Telephely, üzlethelyiség

14 Üzlethelyiség telepítése  ÁNTSZ jóváhagyásával, száraz, jól szellőztethető helyiség lehet  Külön vendég és dolgozói mosdó biztosítása  Egy munkahely területe min. 6m 2  A belmagasság 2,5 m-nél kevesebb nem lehet  A falak résmentesek és moshatók legyenek

15  A padlózat csúszásmentes, résmentes, mosható és fertőtleníthető legyen  Szennyező forrás közelében nem létesíthető szépségszalon  Pincehelyiségben - külön bejárat,önálló légtér, más célt nem szolgálhat  Tilos:  A közterület felől nyíló üzlethelyiség felől a lakás felé bejáratot létesíteni  Az üzletben a szolgáltatás végzéséhez nem használatos tárgyakat tartani  Állatot tartani

16 Ellenőrző kérdések TK:14.old.

17 A szépségszalon kialakítása, berendezése

18 Berendezésektől, helyiségtől elvárható tulajdonságok:  Kényelmes kezelőszék  A dolgozó részére forgatható állítható ülőke, szerszámtartó  Ruhatár kialakítása a vendégek számára  Olvasnivaló, TV, PC+internet  Vendég mosdó  szúnyogháló

19 Az üzlethelyiséggel szemben támasztott követelmények:  Jó megvilágítás  elsősorban természetes megvilágításra kell törekedni- az ablak világító felülete az üzlet alapterületének 1/6-od része kell legyen  A világítás káprázatmentes, térben és időben egyenletes legyen  A mesterséges megvilágítás lehet központi vagy helyi – a fényforrás lehet izzólámpa vagy fénycső

20 Az üzlethelyiséggel szemben támasztott követelmények:  Biztonságos elektromos berendezések  Csak ellenőrzött és engedéllyel ellátott elektromos berendezéseket szabad csak használni!)  Megfelelő hőmérséklet  Természetes szellőztetés  Ivóvíz minőségű víz használata (ÁNTSZ-nél ellenőriztetni!)

21 Ellenőrző kérdések TK:15.old.

22 Tisztaság, higiénia

23 Hulladékok a szépségiparban  Közönséges – kommunális hulladék  Normál hulladékszállítás  Veszélyesnek minősülő hulladékok  I. Különösen veszélyes  II. Fokozottan veszélyes (fertőtlenítő szerek dobozai)  III. Mérsékelten veszélyes (kozmetikumok maradványai)  A veszélyes hulladékok elszállításához, kezeléséhez engedély szükséges

24 Veszélyes hulladékokkal szembeni teendők  Elkülönített tárolás (veszélyes vegyi folyamatok elindulásának megakadályozására)  Külön elszállításról kell gondoskodni  A veszélyes anyagok biztonsági adatlapuk alapján veszélyességi kategóriákba kell sorolni

25 Települési hulladékok csoportosítása  Települési szilárd hulladék  Települési folyékony hulladék  Biohulladék (szépségszalonban a levágott haj, köröm) – a biohulladékot is külön kell tárolni!

26 A szalon tisztítása  Fertőtlenítőszerrel  Gumikesztyűben  Nyitott ablaknál  A tisztítószereket tilos összekeverni!  A textíliákat folyamatosan cserélni kell és tisztítani (mosással, vasalással)  Minden vendégnek frissen mosott és vasalt törölközőt kell biztosítani

27 Ellenőrző kérdések TK:17.old.

28 Személyi tisztaság

29 Szépségiparban dolgozókkal szemben támasztott követelmények  EÜ. Alkalmassági vizsgálat (évente)  Személyi higiénés alkalmassági vizsgálat – háziorvos végzi nincs fertőző betegsége  Eü. Kiskönyv  Tiszta, fehér vagy világos munkaruha  Kéz, köröm tisztán tartása és minden vendég előtt és után kézmosás  Szappanos víz, kézfertőtlenítő, papírtörlő

30 Ellenőrző kérdések TK:18.old.

31 MUNKAVÉDELEM

32 A MUNKAVÉDELEM CÉLJA  A MUNKÁBAN RÉSZT VEVŐK EGÉSZSÉGÉNEK, MUNKAVÉGZŐ KÉPESSÉGÉNEK MEGÓVÁSA, A BIZTONSÁGOS MUNKAFELTÉTELEK MEGTEREMTÉSE:  Megfelelő eszközökkel  Megfelelő munkakörnyezettel  Védőeszközökkel  Zavartalan információáramlással  Szakképzett munkaerővel

33 A biztonságos munkavédelem feltételei:  Technikai feltételek  A munkahely megfelelő kialakítása  Megfelelő munkaeszközök  Berendezések, felszerelések megfelelő műszaki állapota  Munkafolyamatok megszervezése  Megfelelő munkakörülmények biztosítása

34 A biztonságos munkavédelem feltételei:  Emberi tényező  A dolgozók színvonalas szaktudása  A munkával kapcsolatos veszélyhelyzetek pontos ismerete  Gyakorlat, rutin a munkaeszközök használatában

35 Ellenőrző kérdések TK:20.old.

36 A munkavédelem területei

37 Fogalmak  Munkabiztonság: az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat határozza meg ill. ellenőrzi ezek betartását  Veszélyforrás: a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben jelentkező minden olyan tényező minden olyan tényező, amely a munkát végző vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyekre veszélyt vagy ártalmat jelent.

38 Veszélyforrások csoportosítása  Fizikai veszélyforrások  Veszélyes anyagok  Vendég védelme  Dolgozók pályaalkalmassága  Biológiai veszélyforrások  Higiénia  A munkavégzés körülményei

39 Fizikai veszélyforrások  Munkaeszközök  Csúszóssá váló felületek  Zaj, rezgés  Szennyezett levegő  Nem megfelelő világítás  Áramköri feszültség  Normálistól eltérő hőmérséklet Elkerülésük MEGELŐZÉSSEL!

40 Ellenőrző kérdések TK:22.old.

41 Veszélyes anyagok  Vegyi anyag regisztrációs rendszer /REACH – EU rendelet/  Célja: a vegyi anyagok nyilvántartása követése  Biztonsági adatlap  Célja: biztonsági, kockázati, veszélyességi információk nyújtása a veszélyes anyagokról

42 Vegyi anyagok a fodrászszalonban  Hajfestékek  Fertőtlenítőszerek  Dauer  Stb.

43 Veszélyes anyagok Vendég védelme  Érzékenységvizsgálat- próba  Nyilvántartást vezetni a vendég érzékenységéről Dolgozók pályaalkalmassága  Pályaalkalmassági vizsgálat  Eü. Könyv

44 Biológiai veszélyforrások  Mikroorganizmusok  Vírusok  Baktériumok  Gombák  Védekezés:  Higiéniai szabályok betartása  Védőfelszerelés  Rendszeres fertőtlenítés

45 Higiéniai, Fertőtlenítés  Higiénia fogalma: a fertőzés megelőzését, az egészség megőrzését szolgáló eljárás.  Fertőtlenítés fogalma: minden olyan mikrobaellenes eljárás, amely a fertőző forrásból a külső környezetbe kikerült és így a kórokozók elpusztításával ill. fertőzőképességük megszüntetésével foglalkozik.

46 A munkavégzés körülményei, fiziológiai, idegrendszeri és pszichés tényezők jelentősége  Pszichés igénybevételek:  A vendégkör sokrétűsége, változatossága  Sokféle munkatevékenység  Monotonitás  Minden vendéghez alkalmazkodni kell

47 A baleset és a munkahelyi baleset  Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más, (testi, lelki) egészségkárosodást ill. halált okoz. a szervezett munkavégzés során  Munkabaleset: az a baleset amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben a munkához kapcsolódó közlekedés, anyagmozgatás stb. során éri.

48 A baleset bekövetkeztének folyamataVeszélyforrás •Pl: hibás aljzat •Csúszós padló veszélyhelyzet •figyelmetlenség •kapkodás Baleset •Megrázza az áram •Elcsúszik és eltörik a lába

49 A baleset alapvető tényezői  Külső hatás  A sérült akaratától függetlenül bekövetkező esemény  Hirtelen, rövid idő alatt bekövetkező esemény  Megelőzésük:  Balesetmentes környezet kialakítása  Szervezett munkafolyamatok  Szakmai fogások tudatos alkalmazása, szakszerű fegyelmezett munkavégzés

50 Ellenőrző kérdések TK: old.

51 Foglalkozási megbetegedések

52 A foglalkozási megbetegedések kiváltó okai  Fizikai tényezők  Kémiai tényezők  Biológiai tényezők  Ergonómiai tényezők

53 Fizikai tényezők  Zaj okozta halláskárosodás  Ionizáló sugárzás  Levegőben lévő por  Repülő száraz haj  Védekezés:  Csendes működésű eszközök  nem ionizáló sugárzást kibocsátó készülékek  A szalon rendszeres tisztítása

54 Kémiai tényezők  Klór által okozott megbetegedések  Vegyszerek gőze  Foglalkozási asztma  Védekezés:  Klórmentes szerek használata, védőkesztyű, maszk  Vegyszeres edények lezárása

55 Biológiai tényezők  Gombák okozta bőrbetegségek  Szerzett gyulladás (hepatitisz)  Szerzett tuberkolózis  Egyéb fertőzések (influenza) Védekezés: védőkesztyű, fertőtlenítős lemosás, maszk szellőztetés

56 Ergonómiai tényezők  Csontok, izmok megbetegedése  Fokozott megterhelés okozta megbetegedés  Védekezés:  Állítható magasságú ülőkék, testtámaszok  Kerülni az egyoldalú terhelést  Mozdulatsorok váltakozása

57 Ellenőrző kérdések TK:33.old.

58 Munkahelyi ártalmak  Állómunka következtében kialakuló foglalkozási megbetegedések  Lúdtalp  Bokasüllyedés  Visszértágulat  gerincbántalmak  Kémiai ártalmak  Bőrgyulladás  Ekcéma  Légúti megbetegedések  Mechanikai ártalmak  ínhüvelygyulladás

59 Állómunka következtében kialakult foglalkozási megbetegedések  Lúdtalp  Bokasüllyedés  Visszértágulat  gerincbántalmak

60 Lúdtalp  A láb haránt-, ill. hosszboltozatának lesüllyedése, a harántboltozat ellapulása  A belső boka megsüllyed, a láb külső éle megemelkedik  Az izmok majd a szalagok elváltoznak, majd visszafordíthatatlan csontos deformáció jön létre

61 A lúdtalpas beteg tünetei:  Nem tud soká járni vagy állni  Gyorsan elfáradnak  Fájdalom a bokaizület tájékán Megelőzése:  Kényelmes cipő  Láb tornáztatása  Egyoldalú terhelés csökkentése Kialakult lúdtalpat lúdtalpbetéttel segíthetünk helyreállítani

62 Lúdtalp fajtái:  Gyerekkori  Kialakulása:  Nem megfelelő gyerekcipők- korrigálható gyógytornával, gyógycipőkkel, gipsszel  Felnőttkori  Kialakulása:  Túlsúly, terhesség, állómunka  Gyógytornával, lúdtalpbetéttel korrigálható

63 Bokasüllyedés- hosszboltozat süllyedés  A láb hosszanti boltozatának ellaposodása  Kialakulása:  A láb túlzott igénybevétele  Nem megfelelő cipő  A lábizomzat túlfárasztása  Megelőzése:  Gyógycipővel  Gyógytornával  sportolással

64 Visszértágulat

65  A visszérbetegség lényege az, hogy elromlik a vénákban a vér egyirányú - a szív felé tartó - áramlását szabályozó billentyűk működése, emiatt visszafelé, továbbá kóros módon a mély vénák felől a felületesek felé is áramlik a vér, ami ez utóbbi erek túlterhelését és bennük a vér pangását eredményezi.

66 A Visszértágulat tünetei:  A végtag estére megdagad  A láb nehézzé válik  Fekély alakulhat ki a lábon Okai:  Örökletes hajlam  Mozgáshiány, egyoldalú terhelés  Fogamzásgátló tabletta  Magas cipősarok  elhízás

67 Ellenőrző kérdések TK:36.old.

68 Gerincbántalmak  Kiváltó okai a szépségiparban:  Álló testhelyzet miatt  Helytelen testtartás miatt  Egyoldalúan terhelt gerincoszlop  Gerincferdülés  porckopás

69 Gerincbántalmak megelőzése  Egyoldalú terhelés elkerülése  Tudatos helyes testtartás  gyógytorna

70 Kémiai ártalmak (TK.38)  Bőrgyulladás  Ekcéma  Légúti megbetegedések

71 Kémiai ártalmak -Bőrgyulladás  Kialakulása: általában vegyszeres munkák során bőrrel érintkező vegyszerek váltják ki.  Megelőzése: gumikesztyű használata  Kezelése: savas öblítés, kézvédő, bőrtápláló krémek használata

72 Kémiai ártalmak -Ekcéma (bőrgyulladás)  Fogalma: A bőr felszínes gyulladása, mely viszketést, hólyagosodást, bőrpírt, duzzanatot, nedvedzést, pörkképződést, hámlást okoz.  Okai: A bőr súlyos szárazsága, tartós vakarása, irritációt okozó anyagokra, allergénekre adott reakciója.  Kezelése:  A kiváltó tényező kiderítése és megszüntetése  Bőrvédelem, a bőr szárazságának megszüntetése  Gyulladáscsökkentő kezelés • Megelőzése: védőkesztyű használata, rendszeres kézápolás

73 Kémiai ártalmak - Légúti megbetegedések  Okai: szálló por, haj  Megelőzése: gyakori szellőztetés

74 Mechanikai ártalmak - Ínhüvelygyulladás  Kialakulása: a helytelen eszközhasználat, vagy helytelen technika kialakulása. (Pl: kéz, kar rossz helyen tartása mosáskor)  Megelőzése:  a legmegfelelőbb mozdulatsorok begyakorlása és azok következetes alkalmazása.  Ergonómikus munkaeszközök beszerzése és megfelelő használata.  A monoton, ismétlődő mozdulatsorok kerülése, váltogatása.

75 A munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések ügyvitele A munkabalesetek bejelentése, nyilvántartása és kivizsgálása

76 A munkabalesetek bejelentése 1. A sérült, ill. a balesetet észlelő személy köteles a balesetet a munkát közvetlenül irányító személynek haladéktalanul jelenteni 2. A munkáltatónak minden bejelentett ill. tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinthető-e. 3. A súlyos balesetet a munkáltatónak (telefonon, személyesen) azonnal be kell jelentenie a megyei kormányhivatal szakigazgatási szerve munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségének.

77 Munkaügyi szervezet  Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet beolvadásával létrejött a Nemzeti Munkaügyi Hivatal.

78 Súlyos munkabalesetnek tekinthető ami:  A sérült halálát, magzata, vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását okozta.  Valamely érzékszerv elvesztését, vagy jelentős mértékű károsodását okozta.  Életveszélyes sérülést, egészségkárosodást okozott  Súlyos csonkulást (kéz,láb elvesztése)  Torzulást, bénulást, elmezavart okozott.

79 A munkabaleset nyilvántartása 1. Baleseti jegyzőkönyv készítésével, melyet legalább 5 évig meg kell őrizni.  A baleseti jegyzőkönyv tartalmi elemei:  A munkabaleset sorszáma  A sérült személyes adatai  A sérült munkaköre  A sérülés időpontja, helyszíne  A sérült ellátására tett intézkedés  A sérült folytatta-e a munkát

80 A munkabaleset nyilvántartása 2. A munkabaleseti nyilvántartást a munkáltató székhelyén vagy a munkáltató nyilvántartást vezető szervezeténél kell vezetni.

81 A munkabalesetek kivizsgálása során meg kell állapítani:  A létesítmények, gépek, berendezések, szerszámok, biztonsági állapotát, a vonatkozó előírások meglétét és azt, hogy a sérült ill. a baleset okozója ismerte-e ezeket.  A védőeszközök meglétét, a használatunkra vonatkozó előírások ismeretét és betartását  A környezeti tényezők hatását ( világítás, tisztaság stb.)  A balesetet kiváltó okokat  Hogyan lehetett volna elkerülni a balesetet

82 A kivizsgálás utáni teendők  A munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldeni a jegyzőkönyvet:  A sérültnek, vagy halála esetén a hozzátartozójának  A Nemzeti Munkaügyi Hivatal területileg illetékes szervének ha a munkabaleset halált vagy 3 napot meghaladó keresőképtelenséget okozott.

83 Foglalkozási megbetegedések bejelentése, nyilvántartása és kivizsgálása  Foglalkozási megbetegedés a munkavégzés, foglalkozás gyakorlása közben, azzal összefüggésben bekövetkező minden heveny és idült egészségkárosodás.

84 Foglalkozási megbetegedések bejelentése  A bejelentést a Nemzeti Munkaügyi Hivatal területileg illetékes szervének kell megtenni:  A diagnózis felállítását követő 24 órán belül  Halálos kimenetelű vagy tömeges foglalkozási megbetegedés esetén az elsőként észlelő orvosnak szóban azonnal és írásban 24 órán belül  A bejelentés az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell megtenni és a bejelentőlapot zárt borítékban postára kell adni.  A Nemzeti Munkaügyi Hivatal a bejelentést nyilvántartásba veszi és 3 napon belül a bejelentőt értesíti.

85 Foglalkozási megbetegedések kivizsgálása  A kivizsgálást a Nemzeti Munkaügyi Hivatal illetékességgel rendelkező szervei vizsgálják ki.  A vizsgálatokba az érdekképviseleti szervek bevonhatók (szakszervezet, üzemi tanács)  A vizsgálatok eredményeit jegyzőkönyvben összesítik, melynek célja a tapasztalatok szűrése.

86 Foglalkozási megbetegedések kivizsgálása  A jegyzőkönyv tartalmi elemei:  A bejelentés azonosítása  A munkavállaló előző munkahelyein előforduló kóroki tényezők  A betegséget kiváltó tényezők műszeres vizsgálatának eredményei  Valószínűsíthető okok  A munkavállaló magatartása hozzájárult-e a megbetegedés kialakulásához  A kivizsgálást követő intézkedések  A kivizsgálás tapasztalatainak részletezése

87 A munkáltatók és a munkavállalók kötelezettségei és jogai a munkavédelemmel kapcsolatban

88 A munkáltató kötelességei és jogai  Középfokú végzettségű munkavédelmi szakembert kell foglalkoztatnia a munkaadónak :  - heti 1 órában, legfeljebb 9 főt alkalmazó vállalkozás esetén  - napi 1 órában, főt foglalkoztató vállalkozás esetén

89 A munkáltató kötelességei  A munkavállaló egészséges és biztonságos munkafeltételeit megteremteni  A munkavállalókat időben tájékoztatni, utasítani  Munkaeszközöket, védőfelszerelést és azok utánpótlását biztosítani  Új gépek és berendezések használata előtt ill. évente egyszer munka- és tűzvédelmi oktatásban részesíteni az alkalmazottakat  A munka- és foglalkozási megbetegedéseket bejelenteni és nyilvántartani

90 A munkavállalók kötelezettségei  A munkavállaló köteles munkaképes állapotban megjelenni és a legjobb szakmai tudásának megfelelően elvégeznie a rá bízott feladatot  Köteles a védőfelszereléseket rendeltetésszerűen használni, a védőruházatot hordani  A munkaterületen rendet, tisztaságot tartani  Az előírt orvosi vizsgálatokon részt venni  A veszélyt jelentő rendellenességeket jelenteni

91 A munkavállalók jogai  Az egészséges és biztonságos munkafeltételekhez  Az egészség védelmére és a biztonságos munkavégzésre vonatkozó ismeretek rendelkezésre bocsátására  A munkavégzéshez szükséges védőfelszerelésekhez, védőitalhoz, tisztálkodó szerekhez

92 Egyéni védőeszköz fogalma  Minden olyan készülék, berendezés, felszerelés, eszköz, amelynek a rendeltetése, hogy egy személy viselje vagy használja az egészségét, valamint biztonságát fenyegető egy vagy több kockázat elleni védekezés céljából.

93 Az egyéni védőeszközök kategóriái  Az egyéni védőeszközöket jogszabályi keretek között szakember segítségével a munkáltató sorolja be kategóriákba a fennálló kockázatok alapján

94 I. kategória  Azok a védőeszközök amelyeknél a gyártó feltételezheti, hogy kellő időben meg tudja majd állapítani a felhasználó szükséges-e a védőfelszerelés  Felületi sérülést okozó mechanikai veszélyek (szúrt seb, horzsolások elleni védelem – kéz- ujj- fejvédők  Gyengén agresszív hatású tisztító ill. karbantartó szerek elleni védelem – kesztyű

95 II. kategória  Azok az eszközök tartoznak ide amelyek sem az I. sem a III. kat.-ba sem tartoznak:  Védősisakok  Arcvédők  Szem-, fényvédők  Kar-, kézvédők

96 III. kategória  Kiemelt veszélyességű munkafolyamatokban használandó védőeszközök (a szépségiparra ez nem jellemző) Pl:  védőeszközök, amelyek erősebb kémiai hatások és ionizáló sugárzás ellen korlátozott védelmet jelentenek  Amelyek a villamosság által okozott kockázati tényezők ellen biztosítanak védelmet

97 Elsősegélynyújtó eszközök  A védőeszközök használata mellett is előfordulhatnak balesetek  Minden munkahelyen elsősegélydobozt, gyorskötést, 8-10 cm3 orvosi jódot ill. bőrfertőtlenítő szert kell tartani.  Már egyetlen foglalkoztatott esetén kötelező a mentőláda  10 fő felett 2 mentőláda kötelező minden további 50 fő felett újabb mentőláda beszerzése kötelező

98 Mentőláda típusai a MSZ (Magyar Szabvány)szerint  I. típ. 30 főig  II. típ főig  III. típ főig  IV. típ főig

99 Magatartási szabályok a nevelési és oktatási intézményekben

100 Általános magatartási szabályok az oktatási intézményekben  Az intézmény épületét, helyiségeit, berendezéseit csak a rendeltetésének megfelelően szabad használni  Tilos az épületben szaladgálni, csúszást okozó anyagot eldobni, szemetelni  Pihenni az óraközi szünetekben az erre kijelölt helyiségekben mások zavarása nélkül szabad  A tantermekben a terem re ndjétől eltérő tevékenységet folytatni TILOS!  A tanulók csak felügyelettel tartózkodhatnak a tanteremben, baleset okozására alkalmas eszközöket csak tanári irányítással kezelhetnek

101 Elsősegélynyújtás

102 Égési sérülések  Első teendők:  Szüntessük meg az égés okát  Kezdjük meg az égett testrész hűtését  Égési sebek gyógyítására soha ne használjunk krémeket vagy kenőcsöt

103 Égési sérülések- kisebb égések forrázások  A sérülés kis területet érint, bőrpír hólyagosodás jelentkezik  Első teendők:  Kezdjük meg az égett testrész hűtését  Égési sebek gyógyítására soha ne használjunk krémeket vagy kenőcsöt kivéve napozás utáni enyhe leégés esetén: bőrnyugtató krémek használata

104 Az égési sérülések ellátása 1. A ruhadarabokat óvatosan távolítsuk el az égett testrészről 2. Merítsük az égett testrészt legalább 10 percre hideg vízbe 3. Ha a testrész lehült és a fájdalom enyhült az égett területet fedjük be száraz, puha kötéssel. Ne használjunk vattát vagy rojtosodó kötszert 4. Polcoljuk fel az égett végtagot ha eszméleténél van itassunk a sérülttel kortyokban hideg vizet

105 Mérgezések  Általában 5 év alatti gyermekeknél fordul elő, vagy felnőttek esetében szándékos vagy véletlen gyógyszer túladagolás fordul elő  Mérgezés esetén azonnal hívjunk orvost  Az orvosi segítség érkezéséig a teendőnk:  Ha a mérgezett eszméleténél van hánytassuk  Légzésleállás esetén szájból szájba kell lélegeztetni, egyébként stabil oldalfekvő helyzetbe helyezzük

106 Mérgezés esetén az orvossal közölni kell:  Mit vett be a mérgezett  Mennyit vett be  Mikor vette be  Kórházba szállításkor magunkkal kell vinni azt az üveget, poharat amely feltehetően a mérget tartalmazta

107 Vegyszermérgezés  A leggyakoribb mérgezést okozó anyagok:  Háztartási tisztítószerek  Paraffin  Petróleum  Polírozó szerek  Oldószerek és festékek

108 Vegyi anyag okozta sérülések – szembe jutott vegyszer  A szembe jutott vegyszer erős égető fájdalmat okoz  Teendők: a szemet azonnal ki kell mosni (desztillált vízzel vagy szemöblítő folyadékkal végzik a szemre szorítják és a sérült belepislog így kimossa a szemhéj alá került vegyszert. Ezt többször is meg kell ismételni!

109 Vegyi anyag okozta sérülések – lenyelt vegyszer  A lenyelt mérgező anyag egy ideig a gyomorból hánytatással, gyomormosással eltávolítható  Kivétel!!!:  Erős sav vagy lúg lenyelésekor NE HÁNYTASSUNK MERT A VISSZAFOLYÓ ANYAG ÚJABB SÉRÜLÉST OKOZ A NYELŐCSŐBEN!- ORVOSI SEGÍTSÉG!  Eszméletlen sérültnél soha ne próbáljuk meg a hánytatást!

110 Vérzések

111 A vérzések fajtái  Orrvérzés  Súlyos vérzés  Vénás vérzés  Artériás vérzés  Kisebb vágások, horzsolások

112 Orrvérzés  Többnyire kisebb sérülések következménye  Magas vérnyomás esetében, vagy sérült érfalú személyeknél is gyakran előfordul  Ellátása:  Leülni és kissé előrehajolni  Nyitott szájjal lélegezni és a beteg fogja be közben az orrát kb. 10 percig  Véralvadás után pár óráig ne fújja ki a beteg az orrát  Ha 20 perc után sem áll el a vérzés hívjunk orvosi segítséget

113 Vénás (visszeres) vérzés  A vénás vér színe a csökkent oxigéntartalom miatt sötétpiros  A vérzés nem lüktető (a vénákon belül a nyomás kisebb)  A vénás vérzés csillapítása:  A sérültet a hátára fektetem, vérző végtagját a magasba emelem  A sebre tiszta textildarabot helyezzünk és gyakoroljunk rá egyenletes nyomást  A végtagot nem szabad elkötni, elszorítani  Hívjunk mentőt

114 Artériás vérzés  A vér oxigéntartalma nagy ezért a színe élénkpiros  A vér az érben lévő nagy nyomás miatt spriccelve távozik a szívműködéssel azonos ritmusban – kivérzést, sokkot, halált okozhat  Fontos a vérzés mihamarabbi csillapítása

115 Artériás (ütőeres) vérzés csillapítása  a sérült lefektetése (ha ül, akkor is);  a sérült végtag (fej, láb, kéz) felemelése,  az artériás nyomópont elnyomása;  artériás nyomókötés alkalmazása;  ha a kötés átvérzik, akkor újabb nyomókötés alkalmazása (de az előzőt ekkor sem szabad levenni);  ha a vérzés eláll, akkor a sérült végtagot a szí­v feletti magasságban fel kell polcolni, és rögzí­teni kell (ne vérezzen át);  sokk-fektetés alkalmazása, a létfontosságú szervek vérellátásának biztosí­tására.

116 Artériás nyomópontok

117 Súlyos vérzés  Súlyos vérzések:  Erőteljes sugárban ömlő(spriccelő vérzés)  Több mint 250 ml-es vérveszteség  5 perc után sem szűnő vérzés Sürgős orvosi ellátás szükséges! (mentő, orvos hívása)

118 Súlyos vérzés ellátása  Fektessük le a sérültet és emeljük magasra a vérző végtagot  A könnyen eltávolítható idegen testeket (szilánk)távolítsuk el a sebből  A sebszéleket egymáshoz közelítve helyezzük el a nyomókötést (ha a sebben mélyen idegen test van ne nyomjuk meg)  A sebet szorosan kössük be gézzel vagy valamilyen ruhadarabbal, hogy a sebre állandó nyomás nehezedjen  Ha a kötés átüt ne cseréljük ki hanem tegyünk rá újabb kötést!

119 Kisebb vágások, horzsolások  A vérzés kimossa a sebet és magától megszűnik  Gyorsabban elállítható ha a sebre tiszta kötszert nyomunk  Ha a vérzés megszűnt tisztítsuk meg a seb környékét tiszta vattával, kendővel a sebtől távolodó mozdulatokkal

120 Szúrt sebek  Hegyes szerszámok használata során fordulhat elő  A seb elfertőződése fennállhat  A kis vérzés nem mossa ki a sebet így teendők:  A seb fertőtlenítése  Mély seb esetén orvos felkeresése- antibiotikum, tetanusz

121 Eszméletlenség

122 Eszméletlenség fogalma  Az a személy amely öntudatlan, nem tudjuk felébreszteni, magához téríteni aluszékony, zavart, nem reagál a külvilág ingereire: kérdésekre, felszólításra, fájdalomingerre

123 Teendők eszméletlenség esetén 1. Állapítsuk meg a beteg lélegzik-e 2. Távolítsuk el a szájüregéből ha van benne idegen anyag 3. Szájból szájba lélegeztetés megkezdése 4. Ha a légzés visszaáll lazítsuk meg a szorosabb ruhadarabjait 5. Tegyük a sérültet stabil oldalfekvésbe

124 Stabil oldalfekvés

125 Stabil oldalfekvés lépései  A sérült oldalához térdepelünk a dereka magasságában  Térdei alá nyúlunk és lábait térdben felhúzzuk  A térdeket erősen magunk felé húzzuk, ezáltal megdöntjük a medencét, és a törzsének középső részét  A sérült túlsó karját nyújtott helyzetben becsúsztatjuk a kissé megemelkedett medence alá  A hozzánk közel eső felkarját vállmagasságban megfogjuk és a térdénél fogva egy erőteljes mozdulattal átbillentjük a sérült törzsét  Elrendezzük a sérült fejét és végtagjait  Ha fennáll a gerincsérülés veszélye ne alkalmazzuk!

126 Sokk  Fogalma: életveszélyes állapot, amelyet súlyos sérülések, nagy vérveszteség, égés vagy mérgezést előidéző fertőzések okozhatnak.  Legfőbb jellemzője a mérhetetlenül alacsony vérnyomás  Gyanú áll fenn ha a sérült:  Sápadt  Hideg verejtékezés tüneteit mutatja  Aluszékonyság, zavartság

127 A sokk kezelése  A sokkos beteget fektessük hanyatt  Lábait emeljük magasra  Szorosabb ruhadarabjait lazítsuk meg  Takarjuk be melegen  Igyekezzünk megnyugtatni

128 Áramütés  Megelőzése:  Száraz,vagy szigetelő anyagú padlón, száraz és szigetelőanyagból készült vagy ilyen talpú cipő viselése  Elektromos készüléken kívül ne érintkezzünk mással (fémtárggyal, elektromos berendezésekkel stb.)  Készülékeink, munkaeszközeink állapotának folyamatos ellenőrzése  Elektromos hálózat karbantartása

129 Áramütés esetén keletkező sérülések  Elsődleges sérülések : gyenge rázás- halálos áramütés  Külső és belső égési sérülések

130 Sérült ellátása áramütés esetén  Kapcsoljuk ki az áramot, vagy szakítsuk meg a beteggel való összeköttetést  Hívjunk segítséget (akár kiabálással is)Ne érintsük meg a sérültet csak áramot nem vezető eszközzel szabadítsuk ki a sérültet az áramkörből  Állapítsuk meg lélegzik-e, ha szükséges, kezdje el az újraélesztést – ha a légzés visszatér tegyük stabil oldalfekvésbe  Hívjon orvost, mentőket, ha kell más szerveket is.

131 Elsősegélynyújtás rándulás, ficam, törések esetén

132 Izületek sérülései  Fajtái:  Húzódás: az izmok, szalagok erőhatásra megnyúlnak  Rándulás: az izületi tok, szalag megnyúlik, elszakad,  Ficam: az izület természetellenes helyzetbe kerül és ott rögzül

133 Izületi sérülések ellátása  Felismerése: fájdalom, duzzanat, mozgáskorlátozottság  Ellátás:  A sérült izületeket ne terheljük ne mozgassuk  Helyezzük nyugalomba, rögzítsük  Ellátás után hívjunk orvost!

134 Törések, az elsősegélynyújtó feladata  A törés keletkezési helyének megállapítása (gerinc, koponya stb.)  A törés jeleinek felismerése  Zárt törés esetén: Természetellenesen eldeformálódott végtagok, a sérült mozdulatai rendellenesek, fájdalmasak  Nyílt törés esetén: seb keletkezik- ellátása elsődleges  A törött végtagot sínbe kell tenni és kendővel átkötve rögzíteni  A törött végtagot az ép végtaghoz rögzítsük  Hívjunk orvost!

135 KÖRNYEZETVÉDELEM

136 A környezetvédelem fogalma:  Egy társadalmi tevékenység, amely az ember által okozott ökológiai károsodások megelőzésére, mérséklésére vagy elhárítására irányul.

137 Az ökoszisztéma  Fogalma: az élővilág több száz millió éves fejlődési folyamata alatt létrejött rendszer  Az ökoszisztéma alkotóelemei:  Föld  Víz  Levegő  élővilág

138 A környezet terület szerinti csoportosítása  Makro környezet: A veszélyeztetés kiterjedt hatású: savas esők, szennyezett folyók, tavak stb.  Mezokörnyezet: A veszélyeztetettség helyi hatású :levegő,talaj, járványveszély  Mikrokörnyezet : az ember közvetlen környezete: ivóvíz, füst, mérgezések stb.

139 Energiaforrások  Szén,Kőolaj,Földgáz  Cellulóz alapú energiahordozók: fa,szalma, kukorica  Napenergia, geotermikus energia, szél-,vízenergia

140 Nyersanyagok  Élelmiszer alapanyagok  Ruházat,bútor, épületek alapanyagai  Háztartási vegyszerek ( a szépségipar nagy fogyasztója)  Műszaki cikkek alapanyagai: fém,gumi, üveg

141 Levegő, víz szennyezése

142 Környezeti ártalmak  Globális felmelegedés  Szmog  Savas eső

143 Globális felmelegedés  Az a folyamat melynek során Földünkön a hőmérséklet folyamatosan nő. Oka elsősorban az, hogy a légkörben megnőtt azoknak a gázoknak az aránya (CO2) amelyek megakadályozzák, hogy a földfelszínt érő napsugarak és a főleg ipari tevékenység során keletkezett hő kisugározódjék az űrbe.

144 Szmog  A környezetszennyezés miatt kialakult füstköd. Feltétele a szélcsendes idő és a kedvezőtlen feltételek összejátszása.

145 Savas eső  Az ipari tevékenység során nagy mennyiségű szén- és kéndioxid jut a levegőbe amely a levegőben lévő vízpárával egyesülve savakká alakul. Ez az élővilág minden elemét károsítja.

146 A környezetvédelem módszerei, területei  Módszerei:  Aktív és passzív védekezés  Aktív: csökkentjük, vagy megakadályozzuk a környezetszennyező anyagok kibocsátását  Passzív: a szennyező anyagok kibocsátása nem haladja meg az előírt koncentrációt= természetes egyensúly fennmarad.

147 TŰZVÉDELEM

148 Fogalmak  Tűz: az az égési folyamat, amely veszélyt jelent az ember életére, testi épségére vagy az anyagi javakra ill. ezekben károsodást okoz.  A tűzvédelem feladata a tűzesetek megelőzése, a tűzoltási feladatok ellátása tűz okainak kivizsgálása.  Tűzmegelőzés a tüzek keletkezésének megelőzése, továbbterjedésének megakadályozása, a munkahelyek tűzbiztos kialakítása, a tűzvédelmi jogszabályok érvényesítése

149 Éghető anyagok, az égés feltételei  Égés: az éghető anyag és az oxigén egyesülésével, hőfejlődéssel és fényjelenséggel azonos térben és azonos időben végbemenő kémiai folyamat.

150 Éghető anyagok csoportosítása:  Gáz  Folyadékok  Szilárd anyagok

151 Tűzvédelmi szabályok A tűz jelzése Riasztás tűz esetén Tűzvédelmi oktatás Tűzveszélyességi osztályok

152 A tűz jelzése 105  Aki a tüzet észleli köteles azt haladéktalanul jelenteni a tűzoltóságnak  A tűzjelzés elmulasztása szabálysértést von maga után.  Tűz esetén a tűzjelzést az állampolgárok minden rendelkezésre álló eszközzel kötelesek segíteni  A nyilvános távbeszélő állomás tűzjelzésre díjtalanul használható  A hamis tűzjelzést a törvényt bünteti!  A tűzoltóság munkájáért nem számol fel díjat!  Egységes segélyhívó 112

153 Észlelt tűz bejelentése  Értesítéskor a következő kérdésekre kell válaszolni:  A tűz pontos helye?  Mi ég milyen káreset történt?  Mi van veszélyben? (emberélet, gázpalack)  A jelzést adó azonosítója (név, cím, tel.)

154

155 Ellenőrző kérdések TK:86.old.

156 Riasztás tűz esetén  5< főt foglalkoztató gazdálkodó cégnek  50< személy befogadására képes létesítmény esetén  Tűzvédelmi tervet kell készíteni!

157 Tűzvédelmi terv tartalma:  Éghető anyagok fajtái és elhelyezése  Tárolt anyagok veszélyességi osztályokba való sorolása  Tűzveszélyes tevékenység végzésének szabályai  Tűzjelző eszközök, tűzoltáshoz megfelelő oltóanyag és eszközök biztosítása, azok helyének kijelölése  Tűzriadó terv

158 Tűzriadó terv kialakítása során figyelembe kell venni:  A tűzjelzés módját  A riasztás rendjét  A létesítmény elhagyásának módját (menekülési útvonalak, elsősegély nyújtó hely)  Tűz esetén a tennivalókat  A fő veszélyforrásokat  Évente gyakorolni a tűzriadó tervben foglaltakat

159 Tűzvédelmi oktatás

160 Tűzveszélyességi osztályok


Letölteni ppt "Munkavédelem és környezetvédelem a szépségiparban Somorjai Gáborné könyve alapján készítette: Halászné Császár Judit."

Hasonló előadás


Google Hirdetések