Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szombathely 2010 október 14. 2010 Sepsi Zsigmond VOSZ Oktatási és Szakképzési Szekció elnök Mit kíván a magyar munkaerő piac ?

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szombathely 2010 október 14. 2010 Sepsi Zsigmond VOSZ Oktatási és Szakképzési Szekció elnök Mit kíván a magyar munkaerő piac ?"— Előadás másolata:

1 Szombathely 2010 október Sepsi Zsigmond VOSZ Oktatási és Szakképzési Szekció elnök Mit kíván a magyar munkaerő piac ?

2  Szombathely 2010 október 14.  A hazai szakképzés főbb problémái 2010  A kormány oktatáspolitikájának prioritásai  Az egyéni tanulási utak kidolgozásának,  megtervezésének alappillérei  A szakképzés tervezhetőségével kapcsolatos kérdések  KKV szektor sajátosságai és a VOSZ javaslatai a TÁMOP évi pályázati kiírásához Az előadás vázlata  A VOSZ Oktatási és Szakképzési Szekció 2010 évi főbb feladatai  A VOSZ  A VOSZ célkitűzései és javaslatai Magyarország gazdasági és társadalmi felemelkedéséért

3 Szombathely 2010 október 14. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének célkitűzései és javaslatai Magyarország gazdasági és társadalmi felemelkedéséért 1. Versenyképes adókat! A vállalkozások adóterhelését 4 év alatt, a lakosságét 6 év alatt régiós versenytársaink átlaga alá kell csökkenteni. 2. Társulj és fogj össze magyar! Szakmai és regionális tőketársaságok létrehozása 2011-ig, tőke- és kamattámogatással. 3. A termelés prioritása! A társadalom foglalkoztatás-szerkezetének átalakítása 10 év alatt. Legalább 1 millió munkahely létesítésére van szükség, döntőmértékben a termelőszférában 4. Piacot a magyarországi vállalkozásoknak! 2012-re a hazai közbeszerzésekben a többségi magyar tulajdonban lévő vállalkozások ugyanolyan arányban legyenek nyertesek, mint a német- és francia többségi tulajdonban lévő cégek saját hazájukban. 5. Kis- és középvállalkozások fellendítése! A gazdasági fejlesztésre fordítandó EU forrásokat a jelenlegihez képest háromszorosára kell emelni úgy, hogy ebből a hazai termelő kis- és középvállalkozások legalább 50 %-ban részesedjenek. 6. Euró, nem minden áron! Ameddig a magyar gazdaság teljesítménye nem éri el az Európai Unió átlagának 80 %-át, addig nem kell lemondani az önálló árfolyam- és kamatpolitika előnyeiről az exportorientált gazdaságfejlődés érdekében.

4 Szombathely 2010 október 14. A magyar gazdaság versenyképességének növelését csak az európai követelményeknek megfelelő szakképzési rendszerrel lehet biztosítani. A VOSZ vállalkozói érdekérvényesítési tevékenységében az elmúlt időszakban jelentős sikereket ért el a forrás és hitel konstrukciók megteremtésében és a hozzáférés könnyítésében (Széchenyi Kártya) Vállalkozó tagságunknak ma már az európai piaci kihívásoknak is meg kell felelni és ebben a piaci környezetben egyre nagyobb szerepet, kap a gyakorlatorientált korszerű szaktudás az innováció és az együttműködési képesség. Ezen elvárt kompetenciák fejlesztéséhez ma már a megfelelő forrás ellátottság és a humánerőforrás együttes fejlesztése adja meg a feltételét fejlődésünknek.

5 Szombathely 2010 október 14. Négytagú a Széchenyi-kártya család Az immár kilenc éves, jelenleg maximum 25 milliós 1+1 éves Széchenyi Kártya folyószámlahitel mellett augusztus elsejétől megjelent a legfeljebb ugyanekkora összegű, de akár hároméves futamidejű forgóeszközhitel is, szeptembertől pedig csatlakozik 50 milliós plafonnal, legfeljebb tíz éves futamidővel a beruházási hitel. A Széchenyi Kártya Program termékpalettája jövő januártól lesz teljes az ugyan csak legfeljebb 50 millió forint összegű és 10 éves futamidejű Széchenyi önerőhitellel. A forgóeszközhitel nem pusztán az átmeneti likviditási problémák áthidalására szolgál, hanem hosszabb futamideje miatt sokkal inkább a cégek hitelportfoliójának racionalizálására, piacaik megtartására és bővítésére, például az áruvásárlások, készletbeszerzések finanszírozására jelent optimális hitelformát. A maximum 25 millió forintos hitelösszegre az állam a következő 3 évre 2% kamattámogatást biztosít. E mellett a garanciadíj is támogatást élvez. A beruházási hitel összegében és futamidejében is a középtávú tervek megvalósításához ad segítséget szeptember 1-től indul és a beruházási kedv ösztönzése és a KKV szektor versenyképességének növelését célozza, új vagy használt ingatlanok vásárlásán, gépek beszerzésén vagy infrastruktúra bővítésén keresztül. A hitelösszeg maximum 50 millió forint, legfeljebb 10 éves futamidőre, amihez a Kormány 2%-os kamattámogatást és garancia-díjtámogatást ad. Az önerőhitel lehetőséget ad rá, hogy azon vállalkozások, melyek eddig kizárólag önerő hiányában nem tudtak részt venni EU-s pályázatokon, azok is lehetőséget kapjanak, vagyis a pályázati források nagyobb arányú kihasználását és a sikeresen megvalósuló projektek számának növelését célozza meg kis- és középvállalati szegmens szereplői közt. Az önerőhitel bevezetése nem azt jelenti azt, hogy a Vállalkozásoknak egyetlen fillér nélkül lehetne nekivágni az EU-s pályázatoknak, hanem, hogy az önerőhöz is segítséget kapnak. A termékek egymásra épülnek és kiegészítik egymást, a KA-VOSZ 300 irodájában pedig segítenek annak eldöntésében, hogy egy-egy cégnek melyikeket érdemes igénybe vennie.

6 Szombathely 2010 október 14.  Jelenleg Magyarországon a munka világa és a képzési rendszerek között nem áll fenn elég szoros kapcsolat, a szakképzés és a felsőoktatás kibocsátása és minősége nincs összhangban a munkaerő-piaci kereslettel.  Az ezredforduló óta komoly hiányt jeleznek a hazai és a multinacionális vállalatok a jól képzett szakmunkások piacán.  Különös problémát okoz, hogy a szakképzésben, valamint a felnőttoktatásban és –képzésben hiányoznak a készség- és kompetenciafejlesztő módszerek, valamint a gyakorlat- központú és szakmára orientált képzések. A hazai szakképzés főbb problémái 2010

7 Szombathely 2010 október 14.  A szakiskolákban magas a lemorzsolódási arány, és azok, akik elvégzik a szakiskolát, nehezen jutnak érettségihez.  Mindemellett a szakképzés finanszírozása jelentős állami és egyéb forrású finanszírozással történik úgy, hogy jelenleg (az RFKB ken kívül) semmilyen jelzőrendszer nem működik a rendszer működésére, hatékonyságára vonatkozóan, ( pályaorientáció és karrier-tanácsadási rendszer, pályakövetés kiépítése) így a diszfunkcionális rendszerelemek kiszűrésére, és a hibás rendszer működés szankcionálására sincs lehetőség.  A problémák másik forrása az iskolai rendszerű szakképzés intézményrendszerének stratégiai szintű átgondolatlansága, a szakközépiskola és a szakiskola szerepének, feladatainak, egymáshoz való viszonyának tisztázatlansága.

8 Szombathely 2010 október 14. Mit kíván a magyar munkaerő piac: Egymásra épülő kimenetek az oktatási, szakképzési rendszerben: Ez a feltétel csak akkor teljesülhet, ha az oktatási és képző intézmények az együttműködésben érdekeltek, és nem létérdekük a diákokért folytatott versenyből adódóan a tanulási utak korai lezárása, egycsatornássá tétele. A vállalati szférában, illetve az iskolarendszeren kívüli oktatásban, szerzett ismeretek, készségek és képességek elismerése, beszámítása az iskolarendszerű oktatásban megszerezhető végzettségekbe. Ez a feltétel csak akkor teljesülhet, ha meghatározzuk, hogy az egyes szakmai vagy általános képzések mely kompetenciákat milyen szinten fejlesztik, a szakmai képzések tananyaga modulrendszerűen épül egymásra, mely modulok beszámítását akkreditációs rendszerek segítik.

9 Szombathely 2010 október 14. Költségvetési forrásokból finanszírozott órakeret áll rendelkezésre, aminek tartalma, kihasználása minden intézményben más, sőt intézményen belül is a pedagógus érdeklődésétől, szorgalmától, sőt meggyőződésétől függ, hogy mire használja a rendelkezésre állóidőt. Kutatásokból jól ismert az az ellentmondás, mely a jelenlegi intézményi finanszírozás, intézményi szétaprózottság és a hatékony pályaorientáció között húzódik. Addig, amíg az egy fenntartó által működtetett szakképző intézmények szakmacsoporton belül is, de szakmacsoportok között is versenyeznek a tanulókért, alapvető létérdekük ellen való a 9. osztályból esetleg más intézmény által oktatott szakmacsoportba orientálni, tanácsolni a diákokat, hiszen ezzel esetleg az intézmény léte és a tanárok foglalkoztatása kérdőjeleződik meg. Hatékony pályaorientáció akadályai a szakképzésben:

10 Szombathely 2010 október 14. A szakképzés tervezhetőségével kapcsolatos elvárások: • Összeérnek-e a keresletvezérelt szakképzés-tervezésnél az érdekek • Az RFKB hatékonyabbá tétele (nincsenek birtokában a módszertannak, és a gazdasági bizonytalanság tükrében kiszámíthatatlan a környezet is) • Az intézmények sokszor ellenérdekeltek a munkaerő piaci igényekhez igazodó tervezésében, mivel munkáltatóként is megjelennek (jól bevált szakmacsoportos képzést biztosító oktatói gárdával, iskolai tanműhellyel), abban érdekelt, hogy minél tovább folytasson egy bizonyos típusú képzést.

11 Szombathely 2010 október 14. •A szakmai képzés indításakor régiós megközelítésben kell gondolkodni, a kínálat-kereslet tervezés minimuma nem az önkormányzatok döntési kompetenciájuk lenne. •A szakképzés szinten tartása önmagában is óriási forrásokat igényel, a TISZK-ekkel még bonyolultabbá vált a helyzet; még nincs tapasztalat a működésről, a fenntartásról és a finanszírozásáról. •A felnőttképzés-iskola rendszerű képzés tekintetében nem érdekeltek a fenntartók a szakképzés, felnőttképzés indításában. A piaci akkreditált szakképző cégekkel indokolt az együttműködés motivációjuk és a piaci szükséglet ismeretei miatt.

12 Szombathely 2010 október 14. KKV szektor sajátosságai és a VOSZ javaslatai a TÁMOP évi pályázati kiírásához

13 Szombathely 2010 október 14.  KKV -k foglalkoztatják az alkalmazottak kétharmadát, de a bruttó hazai terméknek alig több mint felét állítják elő.  Hatékony működésüket számos tényező akadályozza, mint az államháztartási elvonások magas szintje, az élőmunkával összefüggő magas terhek, a bonyolult és gyakran változó szabályozás, melyek a vállalkozások méretének függvényében nem kellően differenciáltak.  A munkaerő állományuk képzettsége alacsonyabb az országos átlagnál, a képzésekben való részvétel lehetősége korlátozott.

14 Szombathely 2010 október 14.  A munkaerő állomány képzettségének javítása jelentős mértékben hozzájárulna a mikro-, kis- és középvállalkozások eredményességének és hatékonyságának növeléséhez, gazdasági jelentőségük, súlyuk további növekedéséhez.  Ehhez azonban olyan differenciált, a méretükkel összhangban lévő támogatott képzési programok szükségesek, amelyek figyelembe veszik sajtosságukat.  A pályázati programok nem elég differenciáltak, nincsenek összhangban e vállalkozási kategória méretarányaival.

15 Szombathely 2010 október 14.  A képzési programok kialakításánál, a pályázati feltételek megfogalmazásánál a három méretkategóriát a jövőben célszerű lenne külön kezelni.  A kis- és középvállalkozások a foglalkoztatottak létszámából adódó méretük miatt nem alkalmasok önálló képzési programok indítására, szervezésére, megvalósítására.  A kis méretű, azaz 50 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások esetében nyilvánosan meghirdetett több vállalkozás részére szervezett képzési programokat célszerű ajánlani, amelyekre igény szerint jelentkezhetnek és beiskolázhatják alkalmazottaikat.

16 Szombathely 2010 október 14.  Olyan pályázati és támogatási rendszer kialakítása javasolható, a kis- és középvállalkozások tulajdonosai és alkalmazottai képzésének fejlesztésére, amely egyaránt támogatja a képző és a képzéseket igénybe vevő szervezeteket is.  A képző szervezet feladata a pályázat készítés, pályázat menedzselés, a képzési programok és szolgáltatások kidolgozása és működtetése.  A képzéseket igénybevevő szervezetek biztosítják a résztvevőket a képzési programokba, veszik igénybe a képzési szolgáltatásokat.

17 Szombathely 2010 október 14.  A pályázatok tartalmazzanak a képzést igénybe vevők számára is támogatásokat, a kieséseik és a távollévő munkaerő pótlására.  Ezek a támogatások (a mezőgazdasági gépvásárlási támogatások mintájára) automatikusan működjenek, azaz képzési programonként legyen meghatározva, hogy a képzésben résztvevők után milyen kompenzációra számíthat a vállalkozás.  Az így kialakított hálózatban mind a képző mind az igénybe vevő szervezet érdeke egybe esik

18 Szombathely 2010 október 14. A kormány oktatáspolitikájának prioritásai •

19 Szombathely 2010 október 14. Az OKJ átdolgozása – A jegyzék „átláthatóbbá” tétele, egyszerűsítése – Kötelező minimális óraszám meghatározása – A szakmai és vizsgakövetelmények – moduláris felépítés miatti – bonyolultságának csökkentése – Szakképesítéstől függően a gyakorlat arányának %-ra növelése (a központi programokban) – Az szvk - kban ne csak a kompetenciák, hanem az elsajátítandó ismeretek is jelenjenek meg – A szakmai záróvizsgák idejének lerövidítése

20 Szombathely 2010 október 14. ▪ Duális képzés − ▪ Előrehozott szakképzés – Normál képzés nem kötelező ▪ Gyakornoki év ▪ Jelenleg egyikhez sem adottak a feltételek ▪ Szakmák szerint differenciált iskolai normatív finanszírozási és tanulói ösztöndíj rendszer (a felnőttképzésben is) ▪ A digitális írástudás oktatási kötelezettségének eltörlése ▪ Egyes akkreditációval kapcsolatos szankciók enyhítése – Lejárt akkreditáció megújítása ▪ Az adatszolgáltatási kötelezettségek egyszerűsítése – OSAP

21 Szombathely 2010 október 14. ▪ A TISZK-rendszer átalakítása – A választható formák szűkítése – 1 OM azonosító ▪ Az MKIK szerepének növelése – További szakmák átadása (gépészet, építőipar, kereskedelem, vendéglátó-ipar) =125- – A fenti szakképesítések szvk-inak átdolgozása – A gyakorlati képzés ellenőrzése a felnőttképzésben is

22 Szombathely 2010 október 14. KD 14 DD 6 NyD 8 KM 27 DA 8 ÉA 7 ÉM 14

23 Szombathely 2010 október 14. A VOSZ szerepvállalása a szakképzés fejlesztésében 1.Az országos és regionális szakmai bizottságokban végzett érdekképviseleti munka 2.VOSZ által vállalt OKJ szakmai vizsgabizottsági tag delegálási munka 3.A VOSZ RFKB projekt munka

24 Szombathely 2010 október Az országos és regionális szakmai bizottságokban végzett érdekképviseleti munka Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság (RFKB) RFKB Országos és regionális Koordináció OÉT Szakképzési Bizottság OKJ bizottság Regionális Munkaügyi Tanácsok

25 Szombathely 2010 október VOSZ által vállalt OKJ szakmai vizsgabizottsági tag delegálási munka A Szociális és Munkaügyi Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara között létrejött Együttműködési Keret-megállapodásban foglaltak alapján a szakképesítő vizsgabizottságokba történő vizsgabizottsági tagdelegálási feladatunk: Szabó Kőműves CNC-forgácsoló Hegesztő Szerszámkészítő Országos szakmai vizsgabizottság tagi névjegyzékre pályázatot írtunk ki és évente szakmánként felkészítő konferenciákat szerveztünk január 1.-től - a mellékletben rögzített szakmákban november 30.-ig összesen 422 vizsgára delegált vizsgabizottsági tagot december 1.-től - a mellékletben rögzített szakmákban október 31.-ig összesen 715 vizsgára delegált vizsgabizottsági tagot december 1.-től - a mellékletben rögzített szakmákban szeptember 30.-ig összesen 532 vizsgára delegált vizsgabizottsági tagot.

26

27 Egy iskolarendszerű vizsgacsoport tanulók száma Átlagosan 8 fő Iskolarendszeren kívüli vizsgacsoport hallgatóinak száma átlagosan: 14 fő iskolarendszeren kívüli (418)

28 Szombathely 2010 október 14. 9fő/tanf.

29 A szakképzés kereslet-kínálat vezérelt tervezése A Vállalkozók és Munkáltatók Szövetsége –VOSZ- is bekapcsolódott a magyarországi munkaadók és munkavállalók valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara,- Agrár Kamara által létrehozott hálózat munkájába. Ezt a feladatot a VOSZ Oktatási és Szakképzési Szekció tagjainak bevonásával látja el. Az elmúlt két évben mintegy vállalkozásnál mérték fel a munkaadók és munkavállalók érdekvédelmi szervezetei, hogy az elkövetkezendő négy évben milyen szakemberekre lesz szükség a vállalkozásoknál. Ennek eredménye következtében és a regionálisan szervezett fórumok megbeszéléseinek tapasztalataiból alakulnak ki a beiskolázandó keretszámok. A fórumok szakma specifikus szervezésének célja, hogy a szakmák munkaadók által megfogalmazott munkaerő-piaci igényei és a szakképzéssel foglalkozó iskolák, a szakmai szervezetek képviselői egyeztessék szükségleteiket és elvárásaikat. A fórumon kialakítandó információkkal segítjük elő a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok döntéseinek megalapozottságát.

30 Szombathely 2010 október A VOSZ RFKB projekt munka

31 VOSZ Regionális Szakmai Fórumok 2009 A regionálisan szervezendő fórumokat május 26.-tól június 11.-ig mind a hét statisztikai régióban megrendeztük: Szombathely Időpont, május 26. Helyszín: Gépipari és Informatikai Műszaki Középiskola Kecskemét Időpont, május 27. Helyszín: Három Gúnár Rendezvényház Székesfehérvár Időpont, június 2. Helyszín: Regionális Képző Központ Debrecen Időpont, június 03. Helyszín: Oktáv Ráció Kft. Szekszárd Időpont: 2009.június 4. Helyszín: Babits Mihály Művelődési Központ Eger Időpont, június 10. Helyszín: Pedagógiai és Közművelődési Intézmény Budapest Időpont: június 11. Helyszín: Csili Művelődési Központ

32 A VOSZ munkáltatóinak főbb javaslatai a szakképzés megújításában: •Az ösztöndíjjal támogatott szakmákban (természetesen szerződés alapján) a vállalatok hoz javasoljuk utalni az ösztöndíjat, amely jelenleg semmire nem kötelezi a tanulót, kiképződik a hiányszakmára, aztán elmegy külföldre vagy keres könnyebb, divatosabb munkát. Ha a vállalatok meg igényelhetnék az ösztöndíjat az államtól vagy az adóból leírható lenne, a díjazott tanuló oda „köthető” lenne a vállalathoz, a munkahelyhez nyári gyakorlatra mehetne oda, esetleg az utolsó évben ott töltené a gyakorlatot. Megfelelő propagandával a nyolcadikos pályaválasztó fiatal a biztos munkahely és az ösztöndíj reményében inkább választaná a hiányszakmát. • vállalati tanműhelyeket kellene kialakítani, ahol iskolai állományban lévő szakoktatók oktatnának (így bér nem terhelné a vállalatot, csak dologi kiadás, amely a szakképzési alapból fedezhető lenne) •jelenleg folyik egy pilot program, amely azt célozza meg, hogy az iskola szakmai tanára vagy szakoktatója töltsön el a vállalatnál 2-5 hónapot, hogy szakmailag megújuljon. Ez mindenképp jó kezdeményezés, de jobb megoldás lenne, ha 1 tanévig hetente 1 napot tölthetne el a cégnél. •a szakmai tanárok továbbképzésébe is bekapcsolódhatnának a gazdaság vállalati szereplői

33 Szombathely 2010 október 14. •a szakmai tanárok továbbképzésén segített az „EU-s” támogatás, de túl sok volt a pedagógiai jellegű és elenyésző a jó szakmai képzés •a TISZK-ek központi tanműhely kialakítására nagyon sok pénz fordítódott, amelyből korszerű technikai eszközök vásárlására és annak a tanításba beépítése elenyésző. Itt is nagyon sok fordítódott pedagógiai és adminisztratív célokra. A szakképzés eredménytelenségének az okai: •kevés a jól képzett és anyagilag is motivált szakmai férfi tanár •a felsőoktatás aránytalan megnyitásával a színvonaltalan gimnáziumok megtartásával a 3-as tanulók is gimnáziumot végeznek és bejutnak a felsőoktatásba és el is végzik azt, igaz 8-10 év alatt Javasolt reformok: •nem választhatóan kell bevezetni a 8.-ra épülő szakmunkásképzést, hanem teljes körűen és a gyakorlati képzést 9. osztályban meg kell kezdeni •a tankötelezettséget vissza kell venni 16 évre •a munka melletti tanulás rendszerét ki kell alakítani, (szakmunkásból technikus) •a modul rendszerű OKJ-s iskolarendszerű vizsgáknál a „kevésbé” szakmai jellegű modulvizsgákat iskolai hatáskörbe kell helyezni és előrehozott köztes vizsgaként letehetővé tenni

34 Szombathely 2010 október 14. A VOSZ Oktatási és Szakképzési Szekció 2010 évi főbb feladatai:  A vállalkozások versenyképességét elősegítő oktatás, szakképzés törvényi szabályozásában való aktív részvétel,  A megyei, regionális VOSZ szervezetek szakképzéssel kapcsolatos tevékenységének támogatása, helyi érdekeinek képviselete az országos szakmai testületekben,  Az iskola rendszerű szakképzés vállalkozói, szakértői támogatása az új technológiák és munkamódszerek gyakorlat orientált megismertetésével,  A felnőttképzési intézmények támogatása a rövidciklusú kompetencia képzések rugalmas és költség hatékony megvalósításában,

35 Szombathely 2010 október 14.  Aktív részvétel az TÁMOP intézkedéseinek és projektjeinek vállalkozói érdekek érvényesülésével történő kidolgozásában és az azt követő sikeres és eredményes pályázati munkában,  Szoros együttműködés a VOSZ országos társ szekciókkal tagjaik képzési igényeinek feltárásában és kielégítésében.  Aktív közreműködés - az MKIK gondozásába került szakképesítések OKJ vizsgabizottsági tagok felkérésébe és megbízásába - az RFKB projekt keresletvezérelt szakképzés tervezési munkában - érdekérvényesítés az országos és regionális szakmai bizottsági munkában

36 Szombathely 2010 október 14. Sepsi Zsigmond


Letölteni ppt "Szombathely 2010 október 14. 2010 Sepsi Zsigmond VOSZ Oktatási és Szakképzési Szekció elnök Mit kíván a magyar munkaerő piac ?"

Hasonló előadás


Google Hirdetések