Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Intézményértékelés, hozzáadott érték Székesfehérvár, 2006.06.08. Árendás Péter Illyés Gyula Gimnázium és KSZKI Budaörswww.onfejlesztoiskolak.hu.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Intézményértékelés, hozzáadott érték Székesfehérvár, 2006.06.08. Árendás Péter Illyés Gyula Gimnázium és KSZKI Budaörswww.onfejlesztoiskolak.hu."— Előadás másolata:

1 Intézményértékelés, hozzáadott érték Székesfehérvár, Árendás Péter Illyés Gyula Gimnázium és KSZKI Budaörswww.onfejlesztoiskolak.hu

2 Mit értékel(j)ünk? - minőség - definiálás és deklarálás (Ql.; Qt.) a szervezet (intézmény) felelőssége - eredményesség – minőség előállítási képesség (Ql.; Qt.) - hatékonyság (Qt.) ( eredmény/ráfordítás), (OECD, EU hatékonysági indikátorok) (Qt.) - rész és/vagy egész? - (a) meghatározó rendszerelem értékelése - (b) a rendszer egészének értékelése Ql.: minőségi; Qt.: mennyiségi

3 Értékelési szintek  nemzetközi mérések  országos kompetencia mérések – részben tisztázott funkciókkal  fenntartói mérések, fenntartói értékelés  intézményértékelés

4 Palotás Zoltán Qualy-Co I. Fenntartói minőségirányítási program (ÖMIP) Az önkormányzati minőségirányítási program (ÖMIP) elemei:  Fenntartói elvárások meghatározása a helyi közoktatási rendszer egészére  Az intézmények fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatai  Törvényességi, szakmai, pénzügyi ellenőrzések rendje (helyi ellenőrzési-értékelési rendszer)

5 Palotás Zoltán Qualy-Co Jogszabályi háttér •Kt. 102.§ (2) d) pontja: A fenntartó •„a minőségirányítási programban meghatározottak szerint működteti a minőségfejlesztés rendszerét, továbbá rendszeresen - ha jogszabály másképp nem rendelkezik, négyévenként legalább egy alkalommal - ellenőrzi a közoktatási intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét…” – minőségirányítási programot csak az önkormányzatoknak kell készíteni… •Kt. 102.§ (2) g) pontja: •„értékeli a nevelési-oktatási intézmény foglalkozási, illetve pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai szakmai munka eredményességét”

6 Palotás Zoltán Qualy-Co Jogszabályi háttér  Kt § (4) bekezdés szerint a pp végrehajtását és a szakmai munka eredményességét az alábbiak alapján értékelheti:  Szakértői szakvélemény  Alapműveltségi és érettségi vizsga eredményei  Az intézményi beszámoló  Az iskolaszék véleménye

7 Palotás Zoltán Qualy-Co Jogszabályi háttér Kt § - eljárás szabályozása A szakmai ellenőrzés megkezdése előtt legalább hét nappal az ellenőrzés vezetőjének egyeztetni kell a vezetővel és a kezdeményezővel  az időtartamot  a formát  a módszereket  az időpontot  az érdekeltek véleményezési lehetőségének módját

8 Palotás Zoltán Qualy-Co Jogszabályi háttér  A szakmai ellenőrzés megállapításait a személyiségvédelemre vonatkozó jogszabályok megtartásával nyilvánosságra kell hozni.  Az aki az ellenőrzés megállapításaival nem ért egyet, másik szakmai ellenőrzés keretében kérheti annak felülvizsgálatát.  Szakmai ellenőrzés eredményeképpen a fenntartó felhívja az intézmény vezetőjét a szükséges intézkedések megtételére.

9 Palotás Zoltán Qualy-Co A rendszer kialakítása  Az ellenőrzési, értékelési rendszer elemei:  ellenőrzési, értékelési célok kijelölése a középtávú feladatellátási célok alapján  Az ellenőrzés, értékelés területeinek meghatározása  Ellenőrzési, értékelési szempontok meghatározása  Módszerek és eszközök meghatározása  A területekhez kapcsolódó indikátorok meghatározása  A keletkezett információk elrendezésére vonatkozó adatbázis kialakítása

10 Palotás Zoltán Qualy-Co Ellenőrzés, értékelés területei

11 II. Intézmény(ön)értékelés Rész/vagy egész értékelése?!  Küldetés, alapelvek, stratégiai dokumentumok  Input  Az intézmény  szervezet és vezetés  működés  szervezeti kultúra  Output

12 Az intézményértékelés néhány szükséges jellemzője  A szempontok fedjék le (hézagmentesen) a teljes rendszert  A lefedő kritériumok száma legyen átlátható, kezelhető (7-10)  Legyenek minél kisebbek az átfedések a kritériumok között (kritériumfüggetlenség)  Legyen világos, tisztázott a hatóköre, az érvényessége a következménye (település, intézmény, évfolyam, osztály, tanuló/pedagógus)  Legyen megfelelő a mennyiségi és a minőségi módszerek (a mérési, értékelési kultúrától erősen függő) aránya (a kvantifikálható indikátorok kritikus tömege)  A konkrét értékelés:  innovációs fázisban: essen az intézmény szervezeti-mérési kultúrájának „proximális zónájába”  erőgyűjtési fázisban: legyen ismert, kipróbált, rutinszerű.

13 Az „intézménybarát értékelés” néhány jellemzője - Központi, finanszírozott program (pl. Comenius 2000; SZAK-pályázat; KMD; SZAKMA-projekt) - Kidolgozott (másolható) eljárásrend (minőségügyi vezető ill. mérési-értékelési szakértő nélkül is!) - Hiteles, hozzáférhető, részben már ismert eszközök - Intézményi szinten is átlátható, kezelhető mennyiségű adat - Jellemzően fejlesztő, támogató jelleg

14 „Rendszerbe állított” (használatba vett) lehetőségek - Nemzeti Minőségi Díj (Közoktatás Minőségéért Díj) - Comenius 2000 II. Modell - „Saját” rendszerek Választás:  A rendszer teljes lefedése, hangsúlyok  A kritériumok kategorizálása  mit, mennyire típusú kritériumok (mennyiségi elemzések)  hogyan típusú kritériumok (minőségi elemzések) (mit típusú kritériumok – hozzáadott érték)

15 Intézmény(ön)értékelés – minőségdíj kritériumok alapján VezetésFolyama- tok szabályo- zása Erőforrások Intézményi stratégia Munkatársak irányítása Kulcs- fontosságú eredmé- nyek Munkatársak elégedettsége Partnerek elégedettsége Társadalmi hatás ADOTTSÁGOK 500 EREDMÉNYEK 500 INNOVÁCIÓ és TANULÁS HOGYAN, MILYEN MÓDSZEREKKEL? MIT, MENNYIRE ?

16 Intézmény(ön)értékelés – a Comenius 2000 Modell alapján  Az intézményvezetés felelőssége és elkötelezettsége (hogyan)  A partnerkapcsolatok irányítása (hogyan, mit)  Emberi erőforrások (hogyan, mit)  Egyéb erőforrások (mit, hogyan)  Az intézmény működtetése (hogyan)  Biztonságos intézmény (mit, hogyan)  Oktatás-nevelés (mit)  Mérés, elemzés, javítás (mit, hogyan)  Szervezeti kultúra, klíma területe (hogyan, mit)

17 Palotás Zoltán Qualy-Co Ellenőrzés, értékelés területei

18 Kinek mi az érdeke? (az intézményi eredményesség és hatékonyság értékelése során)  Belső (intézményi ön-) értékelés és külső (pl. fenntartói) értékelés optimális aránya  Érdekazonosság/érdekellentét:  iskolahasználók – minőség  fenntartó – minősítés (hatékonyság; feladatfinanszírozás)  intézmény (vezetés) – (intézményi) minősítés és fejlesztés  pedagógus – (egyéni) fejlesztés, támogatás (működésfinanszírozás)

19 ÖNÉRTÉKELÉS HOZZÁADOTT ÉRTÉK A közös rész, amit minden érintett tudni (mérni) akar INTÉZMÉNYÉRTÉKELÉS iskolahasználók (kulcsfontosságú eredmények) fenntartó (kulcsfontosságú eredmények, hatékonyság) intézmény (kulcsfontosságú eredmények, intézmény (kulcsfontosságú eredmények, saját hozzájárulás mértéke)

20 III. Pedagógusértékelés

21 Rendszerelemek  eredménycentrikus - jutalmazó elem  tevékenységcentrikus - folyamatszabályozó elem  szembesítő - formatív elem

22 Az egyes elemek jellemzői  eredménycentrikus - jutalmazó elem  funkciója: adott, jól definiált teljesítményért - garantált jutalom (forrásigény!)  erősen (konszenzussal) legitimált, „fillérre kiszámolható” taxatív célprémium rendszer  rövid periódusonként (tanévenként 1-2 alkalommal), rögzített időpontokban ismétlődik  szubjektív elemet nem (alig) tartalmaz

23 Az egyes elemek jellemzői  tevékenységcentrikus - folyamatszabályozó elem  funkciója: az intézményi célok és az egyéni karriercélok összhangba hozása, kölcsönös erősítése, (a ped. program személyre szóló) támogatása. Nem lehet direkt anyagi következménye! Meghatározó eleme a fejlesztés, a támogatás, nem minősíti a pedagógust!  erősen (konszenzussal) legitimált szempontsor és eljárásrend  lehetőség szerint vezetői periódusonként (5 évenként) minden kolléga sorra kerül

24 Az egyes elemek jellemzői  szembesítő - formatív elem  funkciója: szembesíteni a pedagógust egy partner véleményével (teljes egészében a partner szempontsora és eljárásrendje érvényesül)  csak a toplista nyilvános, mindenki csak a saját eredményét, az átlagot, a szórást a maximumot és a minimumot látja.  formálisan semmilyen következménye nincs  nem deklarált rendszerelem (de nem illegitim!)

25 Eredménycentrikus - jutalmazó elem  Standard szempontok:  fizetésarányos rész  egységes rész  beosztás-, státuszfüggő rész  tanított tanulók, csoportok száma  érettségi érintettség  (felsőfokú) nyelvvizsgák száma  versenyeredmények (megyei, országos) – taxatív rendszer

26 Eredménycentrikus - jutalmazó elem  iskolai szintű táborok, programok  diákönkormányzati munka támogatása, (Egyosz-nap)  Illyés Napok (tanulmányi, kulturális, sport)  iskolai programokon való részvétel  helyettesítések vállalása  hiányzás, önigazolás

27 Tevékenységcentrikus - folyamatszabályozó elem I. Az értékelést megelőző szakasz  bevezető beszélgetés: a fejlesztés, az értékelés célja, szempontjai  a tanár saját önértékelésének elkészítése, megbeszélése  óralátogatások mikéntjének rögzítése  további támpontok: elért eredmények, füzetek, dolgozatok, tanmenetek, óravázlatok, tanulói vélemények, kollegák véleménye, tanórán kívüli tevékenységek.

28 Tevékenységcentrikus - folyamatszabályozó elem II. Az értékelés  Kvantifikálható adatok:  tanulóinak teljesítménye (tudásszint mérés)  követelményrendszere és annak összhangja a pedagógiai programmal, helyi tantervvel  a különböző műveleti szintek adekvát használata  értékelési gyakorlata, kultúrája  óravezetésének strukturált megfigyelése  interakciós jellemzők rögzítése (standandizált mérőlappal)

29 Tevékenységcentrikus - folyamatszabályozó elem II. Az értékelés  Csak részben kvantifikálható adatok:  egyéb iskolai tevékenységei  kollegialitása  követelményrendszerének illeszkedése a munkaközösség többi tagjáéhoz  együttműködési képessége (kollegákkal, tanulókkal, szülőkkel, egyéb partnerekkel)  tervező munkája  tantervfejlesztő, tantervértékelő tevékenysége  fegyelmezési stílusa, a tanulókhoz való viszonya,

30 Tevékenységcentrikus - folyamatszabályozó elem II. Az értékelés  motiváló képessége  kiegyensúlyozottsága, biztonsága  továbbképzési szükségletei  szakmai felkészültsége  értékelési képessége  tanulóinak menedzselése  az érték- és normaközvetítésben vállalt szerepe  pályaorientációs tevékenysége  törvényességi szempontok  esélyegyenlőség biztosítása, diszkrimináció a munkája során

31 Tevékenységcentrikus - folyamatszabályozó elem III. Az értékelés lezárása, utókövetés  Közösen elkészített fejlesztési-cselekvési terv  Utókövetés  a megvalósulás mérőpontjainak rögzítése  a megvalósulás értékelése  megerősítés vagy korrigálás.  Hosszútávú következmény?!

32 A tanárok diákok általi értékelése szembesítő - formatív elem  A.1: Szaktárgyának ismerete, a tananyagból való felkészültsége  A.2: Mennyire veszi figyelembe az egyes tanulók képességeit, igazítja az egyes diákokhoz az anyagot  A.3: Mennyire érthetően adja le a tananyagot, magyaráz jól  B.1:Számonkéréskor mennyire igazodik az órán leadott anyaghoz, mennyire világosak a követelményei  B.2: Az általa számon kért tudás mennyire hasznosítható a későbbiekben  B.3: Az általa feladott házi feladatok mennyire segítik a tananyag megismerését és megtanulását

33 A tanárok diákok általi értékelése szembesítő - formatív elem  C.1: Az óráin való részvétel során mennyire fejleszti a vitakultúrádat, mennyire segít hozzá az önálló véleményalkotáshoz és – kifejtéshez  C.2: Mennyire segíti az esetleges szorongások feloldását  C.3: Mennyire kezel partnerként (toleráns, segíti önbecsülésedet, odafigyel Rád, stb.)  D.1: Mennyire tartod jónak óráinak hangulatát  D.2: Mennyire tartod jónak fegyelmezési módszereit  D.3: Mennyire tudja összehangolni, összefogni az órai munkát, az osztályt

34 Pedagógus értékelés  szükséges források  anyagi  humán (értékelők)  időtényezők

35 Hozzáadott érték megközelítések

36 IV. A tanulókat érő (fejlesztő) hatások  A tanulók és csoportjaik közötti különbségek okai, eredete  szelekció  fejlesztő hatás  A tanulókat érő hatások megkülönböztetése  eredet szerint (iskolai, iskolától független)  tartalom szerint  A tanulókat érő hatások vizsgálata tanulásszervezési egységek (mérési egységek) szerint (az a tanulásszervezési egység, amely az adott mérés szempontjából közel azonos fejlesztési hatásoknak van kitéve):  iskola – iskolák közötti különbségek  évfolyam – évfolyamok közötti különbségek  osztály – osztályok közötti különbségek  tanuló – tanulók közötti különbségek

37 A tanulócsoportok eltérő eredményeinek oka, eredete  Iskolán kívüli (iskolától független) tényezők hatása  az iskola szelekciós lehetőségei és ennek következményei  a szülők eltérő iskolai végzettségével kapcsolatba hozható különbségek  egyéb háttérváltozókból magyarázható különbségek  Egyértelműen az iskolához kapcsolható tényezők hatása

38

39 Az iskolához kapcsolható tényezők hatása; mit mérjünk? Nagyon erősen mintafüggő (osztály, évf., iskola, település, régió, ország, nemzetközi). Mit, milyen tudásformát, tudástartalmat mérjünk?  tantárgyi tudás (tantervi követelmények ill. tantárgyi tesztek)  kiválasztott kompetenciák, megértési-, alkalmazási képességek  gondolkodási képességek A gondolkodási-, megértési-, alkalmazási képességek valamilyen kombinációját célszerű mérni.

40 Milyen mérőeszközök állnak rendelkezésre, mivel mérjünk? PISA 2000, 2003 (2006) mérések KÁOKSZI – OKÉV 2001, 2003 mérések JATE-SZTE mérések Egységes középiskolai felvételi vizsgák Emelt szintű érettségi vizsgák

41 A különböző szintű mérések egymásra épülése (!)  Nemzetközi mérések – országok közötti különbség  Országos mérések – településtípusok, települések, fenntartók, iskolatípusok, iskolák közötti különbség  Fenntartói mérések – iskolák, tagozatok, osztályok közötti különbség  Intézményi mérések – évfolyamok, tagozatok, osztályok, csoportok, tanulók közötti különbség - Szükséges feltételek: felhatalmazás (mandátum), szakértelem, források, mérési-feldolgozási kapacitás - Hozzáférés, folytathatóság, felhasználhatóság, kiegészíthetőség a következő szinten

42 A pedagógiai hozzáadott érték 2 A pedagógiai hozzáadott érték 2 Az iskola egy adott időtartam alatt mit (mennyit) ad hozzá a tanulók tudásához valamely, jól definiált területen.  A tanulókról input és output adatok is rendelkezésre állnak (ugyanakkor általában nagyok az induló különbségek!)  A tanulókról csak egy alkalommal felvett adatok állnak rendelkezésre, ugyanakkor elegendő információ van az iskolán kívüli tényezők hatásáról

43 Rangsorok A középiskolai munka néhány mutatója (Neuwirth Gábor munkái alapján)  a korábbról hozott, a hozzáadódó és az iskola által hozzáadott hatások bonyolult eredője  a saját intézmény elhelyezése az országos, regionális, helyi rangskálán  fontos háttérváltozók (régió, településtípus, fenntartó, stb.) szerinti elemzési lehetőségek  stratégiai tervezéskor, trendvizsgálatok esetén kihagyhatatlan

44 Rangsorok - hozzáadott érték 1,2 (fontos fázis) Nem a kimeneti eredményekben bekövetkezett változások mértékét jellemzi! A kimeneti adatok adottak, nincs választási lehetőség. A rangsor árnyalása – kimeneti és bemeneti adatok kapcsolata kimeneti adatok: eredményességi mutatók  F/L  Közös írásbelik iskolai átlaga  Nyelvvizsga/jelentkezők (Ny/J)  OKTV (OSZTV)/ tanulók száma bemeneti adatok: szociokulturális, tanulmányi mutatók  ált. isk. tanulmányi átlag  szülők iskolázottsága  munkanélküliségi ráta - a bemeneti adatokból képzett B értéket hasonlítja össze a kimeneti adatokból képzett K értékkel (különböző képzési eljárások) - faktoranalízissel a kimeneti adatokból egy kimeneti faktort képeznek, amely a konkrét bemeneti adatok felhasználásával várható kimeneti értékeket szolgáltat. A várható és a valós kimeneti értékek eltérése – hozzáadott érték

45 Hozzáadott érték 2 – tudástartalmak, a tudás különböző rétegei (JATE - SZTE) Cél: a tudás különböző rétegei kapcsolatának, adott tudásforma fejlődésének a vizsgálata mi választunk „réteget” – mibe akarunk belemérni  közvetlen indikátorok – szummatív tantárgyi értékelés (záróosztályzatok)  tudásszintmérő tantárgyi tesztek  megértés, alkalmazási képesség, szemlélet vizsgálata  gondolkodási képességek vizsgálata  induktív gondolkodás (szóanalógiák)  deduktív gondolkodás (logika)  korrelatív gondolkodás (valószínűségi összefüggések)  kritikai gondolkodás Elméleti háttér, mérőeszközök, elemzési szempontok, módszerek

46 Hozzáadott érték – a hatások szétválasztása (JATE - SZTE)  kulcs-háttérváltozó: a szülők (az anya) iskolai végzettsége – a különbségeket magyarázó legerősebb tényező  regresszió analízis: statisztikai módszerekkel meghatározható az az eredmény (várható érték), amely egy osztálytól (évfolyamtól, iskolától) valamilyen feltétel teljesülése estén (pl. a szülők valamilyen iskolai végzettsége esetén) elvárható.  az eltéréseket egy idő után először értelmezni, majd magyarázni kell(ene) tudni  t idő múlva ugyanolyan (ekvivalens) mérőeszközzel lehet mérni a változást

47 Országos kompetencia mérések 2001, 2003; folytatás?  KÁOKSZI 2001 (5. és 9. évf.), 2003 (6. és 10. évf.)  olvasás-szövegértés  matematikai műveltség, eszközhasználat  2003-tól háttérváltozók is  a kompetenciák előtérbe kerülése  tesztminta, javítókulcs minta  a diagnosztikus értékelés elemei  szempontok a tantervi követelményekhez, a tanulói értékeléshez  országos összehasonlíthatóság  segítség az intézményi szintű elemzések folytatására (CD)  az egyéni tanulói követés nehézkessége  „megágyazás” az egységes középiskolai felvételinek

48 Mihez viszonyítva – vonatkoztatási rendszer 1. Országosan (regionálisan, stb., a vizsgálatba bevont korosztályok és iskolatípus vonatkozásában is) reprezentatív mintán felvett induktív teszt alapján: K, f 0, r, a paraméterek meghatározhatók, ez lesz a viszonyítási alap, az ún. szimulált függvény: f sz (t). 2. Az adott iskolát reprezentáló mintán felvett induktív teszt alapján: K, f 0, r, a paraméterek meghatározhatók, ez lesz a viszonyítási alap, az ún. szimulált függvény: f sz (t). 3. A ténylegesen elvégzett mérések eredményeit f m (t) függvény értékei mutatják. 4. Az iskola hatására szuperponálódó egyéb hatásokat a regresszió analízis és a faktoranalízis eszközeivel szűrjük. (a 4-8 évet átfogó szimulált fv. értékeket egy adott időpontban felvett keresztmetszeti mérésből is nyerhetjük)

49 f m (t 2 ) f m (t 1 ) f m (t 0 ) t0t0 t1t1 t2t2  f sz (  t)  f m (  t)

50 Hozzáadódó érték 3 H(  t i ) = H(t i -t i-1 ) =  f m (t i ) - f m (t i-1 )  -  f sz (t i ) - f sz (t i-1 )  f m (t 2 ) f m (t 1 ) f m (t 0 ) t0t0 t1t1 t2t2  f sz (  t)  f m (  t)

51 KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!


Letölteni ppt "Intézményértékelés, hozzáadott érték Székesfehérvár, 2006.06.08. Árendás Péter Illyés Gyula Gimnázium és KSZKI Budaörswww.onfejlesztoiskolak.hu."

Hasonló előadás


Google Hirdetések