Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A munkabér fogalma és kapcsolódó kérdések dr. Fodor T. Gábor ügyvéd.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A munkabér fogalma és kapcsolódó kérdések dr. Fodor T. Gábor ügyvéd."— Előadás másolata:

1 A munkabér fogalma és kapcsolódó kérdések dr. Fodor T. Gábor ügyvéd

2 BH A Munka Törvénykönyve a munkabér fogalmát nem határozza meg. Esetenként kell eldönteni, hogy a munkaviszony alapján a munkavállalónak kifizetett valamilyen összeg munkabérnek minősül-e. Ebből a szempontból nem a juttatás elnevezésének, hanem a juttatás tényleges tartalmának van jelentősége.

3 Kivételes esetre van törvényi definíció: Mt. 142/A. § (1) Az egyenlő, illetve egyenlő értékűként elismert munka díjazásának meghatározása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. (2) A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, illetve felelősséget kell figyelembe venni. (3) Az (1) bekezdés alkalmazása során munkabérnek minősül minden, a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni (szociális) juttatás. (4) A munkaköri besoroláson vagy teljesítményen alapuló munkabért úgy kell megállapítani, hogy az az egyenlő bánásmód követelményének (5. §) megfeleljen.

4  Általános definíció nincs  Használható források:  KSH ÁLLÁSFOGLALÁS  BÍRÓI GYAKORLAT  ILO EGYEZMÉNY

5 2000. évi LIV. törvény a munkabér védelméről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia évi 32. ülésszakán elfogadott 95. számú Egyezmény kihirdetéséről

6 1. Cikk A jelen Egyezmény szempontjából a „munkabér” szó jelenti a kölcsönös megállapodásban vagy az ország törvényeiben és rendeleteiben meghatározott olyan javadalmazást vagy keresetet, bármilyen névvel illessék, és bármilyen módszerrel számolják is azt, amely pénzben kifejezhető, és amelyet írott vagy szóbeli munkaszerződés alapján a munkaadó tartozik fizetni a munkavállalónak, akár egy elvégzett vagy elvégzendő munkáért, akár már teljesített vagy teljesítendő szolgálatokért.

7 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL ÚTMUTATÓ A MUNKAÜGY-STATISZTIKAI ADATSZOLGÁLTATÁSHOZ

8  Az útmutató szerinti „kereset” fogalmát is használja a munkajogi gyakorlat  A kereset összetevői:  alapbér, illetve törzsbér (pl. időbér, teljesítménybér)  bérpótlékok,  kiegészítő fizetés (pl. távolléti díj)  prémium,  jutalom,  a 13. és további havi fizetés.

9  Nem minősül „keresetnek” többek között:  a lakhatási költségtérítés  az étkezési térítés  a munkába járással kapcsolatos költségtérítések  cégautóval kapcsolatos költségek  versenytilalom ellenértéke (KSH tévesen „hallgatási díjnak nevezi”)  egyéb természetbeni munkajövedelmek (nem értendő ide a Mt. szerint meghatározott természetbeni bér): a ruházati költségtérítés, az üdülési hozzájárulás (pl. üdülési csekk), a munkáltató által megtérített különböző kulturális, sport, illetve egyéb szolgáltatások költsége.

10  Az ún. „szociális költségek” sem számítanak „keresetnek”  az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba vagy önkéntes nyugdíjpénztárba befizetett összegeket és a munkáltató által átvállalt tagsági díjat is,  a kötelező mértéket meghaladó táppénz- kiegészítés,  a betegszabadság díjazása, valamint a táppénzből a munkáltatót terhelő hányad,  A végkielégítés sem számít „keresetnek” a KSH állásfoglalás szerint.

11 Bírói gyakorlat: BH A költségtérítésként kapott összeg nem vehető munkabérként figyelembe. Más megítélés alá esik azonban, ha az e jogcímen feltüntetett és kifizetett összeg egy részéről megállapítható, hogy annak rendeltetése nem a felmerült költségek megtérítése, hanem az a munkaviszonyon alapuló személyes közreműködést, a végzett munka anyagi elismerését szolgálja [1992. évi XXII. tv §].

12 BH Az átlagkereset az átlagszámítás alapjául szolgáló időszakban kifizetett munkabér időarányosan számított átlaga. A lakbér- és az étkezési hozzájárulás olyan szociális juttatás, amely nem minősül munkabérnek, ezért nem számítható be az átlagkeresetbe [1992. évi XXII. törvény 152. § (1) bek., 153. § (1) bek.].

13 Levonható következtetés:  A munkabér általános munkajogi fogalmába sok olyan juttatás nem tartozik bele, amelyet a munkavállaló a munkavégzésért, vagy egyébként a munkaviszonyra tekintettel kap.

14  A nem költségtérítésnek minősülő járandóságokat jogellenes munkaviszony megszüntetés, illetve kártérítési igény esetén azonban akkor is igényelni lehet, ha nem minősülnek munkabérnek, legfeljebb más jogcímen.  Annak, hogy egy adott kifizetés munkabérnek minősül-e, mégis van jelentősége, pl. az átlagkereset számítása szempontjából.

15 A munkaviszony járulékos hasznainak kérdése

16  Munkabér: Csak pénzben fizethető-e?

17 Mt § (1) A munkabért - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a magyar törvényes pénznemben kell megállapítani és kifizetni. Azt utalvány vagy más formában fizetni tilos. E rendelkezés nem zárja ki, hogy a munkáltató kollektív szerződés rendelkezése vagy a munkavállaló megbízása alapján a munkabért vagy annak meghatározott részét a munkavállaló bankszámlájára átutalja. A munkabér vagy meghatározott részének bankszámlára történő utalása a munkavállaló részére költségtöbbletet nem okozhat. (2) Munkaviszonyra vonatkozó szabály természetbeni munkabért állapíthat meg olyan árucikkben vagy szolgáltatásban, amely a munkavállaló és családtagjai szükségleteinek kielégítéséhez járul hozzá. A természetbeni munkabér a pénzben meghatározott munkabér húsz százalékát nem haladhatja meg. Nem adható természetbeni munkabérként szeszes ital vagy más, az egészségre káros élvezeti cikk. (3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt rendelkezésektől érvényesen eltérni nem lehet.

18 Egyezmény 3. Cikk 1. A pénzben járó munkabéreket kizárólag törvényes fizetőeszközzel szabad kifizetni. Ígérvények, utalványok (bonok), szelvények formájában vagy a fizetőeszköz helyettesítésére hivatott bármilyen más formában való fizetés tilos. 2. Az illetékes hatóság engedélyezheti vagy előírhatja a munkabérnek banki csekkel, postacsekkel vagy postautalvánnyal való fizetését, ha ez a fizetési mód a gyakorlatban szokásos vagy különleges körülmények folytán szükséges, illetőleg, ha kollektív szerződés vagy választott bírói ítélet így rendelkezik, vagy ilyen rendelkezések hiányában, az érintett munkavállaló beleegyezésével.

19 4. Cikk 1. A nemzeti jogalkotás, a kollektív szerződések vagy a választott bírói ítéletek megengedhetik, hogy természetben fizessék a munkabér egy részét azokban az iparágakban vagy szakmákban, ahol ez a fizetési mód a gyakorlatban elterjedt, vagy ahol az a kérdéses iparág vagy szakma természete folytán kívánatos. A munkabérnek szeszes italok vagy ártalmas szerek formájában való fizetése semmi esetben sem engedhető meg. 2. Ha a munkabér egy részének természetben való fizetését engedélyezték, megfelelő rendszabályokat kell foganatosítani annak érdekében, hogy (a) a természetbeni szolgáltatások alkalmasak a munkavállaló és családja személyes használatára és érdekeiknek megfeleljenek, (b) a szóban forgó szolgáltatások értéke igazságosan és méltányosan legyen megállapítva.

20 Természetbeni munkabér megállapításának Mt. szerinti feltételei:  munkaviszonyra vonatkozó szabály állapítja meg  a pénzbeli munkabér 20%-át nem haladhatja meg.

21 Következtetések:  Bármely más nem pénzbeli kifizetés munkajogi értelemben nem munkabér  A munkabért – a természetbeni munkabér kivételével – pénzben kell megállapítani, kifizetni.

22 Euróban megállapított munkabér  Mt.: A munkabért a magyar törvényes pénznemben kell megállapítani és kifizetni.  EUR mindenkori forintmegfelelőjében lehet?

23 Bírói gyakorlat MK 143. szám A tartósan külföldön foglalkoztatott munkavállalóknak a valutarész, illetve az ellátmány az előírt külföldi pénznemben jár. Munkaügyi jogvita esetén a valutarész, illetve az ellátmány, valamint a külföldi pénznemben fennálló egyéb tartozás hátralékos összegét az előírt külföldi pénznemben kell megítélni.

24 Bankszámlára utalás:  A munkabér vagy meghatározott részének bankszámlára történő utalása a munkavállaló részére költségtöbbletet nem okozhat.

25 Munkabérfizetés gyakorisága Mt § (1) A munkavállaló részére járó munkabért, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik, havonta utólag egy ízben kell elszámolni és kifizetni. Ha a munkaviszony egy hónapnál rövidebb ideig tart, a munkabért a munkaviszony végén kell elszámolni és kifizetni. (2) Ha a munkavállaló részére járó munkabér vagy annak része alapjául szolgáló eredmény csak egy hónapnál hosszabb idő múlva állapítható meg, azt ennek megfelelő időpontban kell kifizetni. Előleget azonban - legalább havonta - ilyen esetben is fizetni kell. (3) A munkabért - ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik - a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell kifizetni. Ha a bérfizetési nap pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, a munkabért legkésőbb a megelőző munkanapon kell kifizetni.

26 Egyezmény 12. Cikk 1. A munkabért szabályos időközönként kell fizetni. A munkabér szabályos időközönként való fizetését biztosító más megállapodások hiányában a nemzeti jogalkotás írja elő, vagy kollektív szerződés vagy választott bírói ítélet állapítja meg a bérfizetési időszakokat. 2. A munkaszerződés lejártakor a munkavállalót megillető teljes munkabért a nemzeti jogalkotás, a kollektív szerződés vagy a választott bírói ítélet értelmében, vagy - megfelelő jogszabály, kollektív szerződés vagy ítélet hiányában - határidőn belül kell végérvényesen rendezni, figyelembe véve a szerződés rendelkezéseit.

27 Elszámolás a munkabérről: Mt § A munkavállaló részére munkabéréről részletes írásbeli elszámolást kell adni. Az elszámolásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló a kiszámítás helyességét, valamint a munkabérből való levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja; ettől érvényesen eltérni nem lehet. Az írásbeli elszámolásnak tartalmaznia kell a rendkívüli munkavégzés, az ügyelet és a készenlét jogcímén kifizetett díjazást is.

28 Kis érdekesség Egyezmény 7. Cikk 1. Ha valamely vállalat üzletet vagy szervezetileg hozzá tartozó szolgáltató egységet létesít azzal, hogy az előbbi árukat adjon el, az utóbbi pedig szolgáltatásokat nyújtson a munkavállalóknak, semmiféle kényszert nem lehet alkalmazni az érintett munkavállalókkal szemben annak érdekében, hogy ezen üzletet vagy szolgáltató egységet igénybe vegyék. 2. Ha más üzleteket vagy szolgáltató egységeket nem lehet megközelíteni, az illetékes hatóság megfelelő rendszabályokat foganatosít annak érdekében, hogy az áruk eladása és a szolgáltatások nyújtása igazságos és méltányos áron történjék és, hogy a munkaadó által létesített üzletek vagy szolgáltató egységek ne nyerészkedési célzattal, hanem az érintett munkavállalók érdekében működjenek.

29 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! dr. Fodor T. Gábor ügyvéd


Letölteni ppt "A munkabér fogalma és kapcsolódó kérdések dr. Fodor T. Gábor ügyvéd."

Hasonló előadás


Google Hirdetések