Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban Dr. Geszti Szilárd egyetemi tanársegéd Agrárgazdaságtan IV.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban Dr. Geszti Szilárd egyetemi tanársegéd Agrárgazdaságtan IV."— Előadás másolata:

1 Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban Dr. Geszti Szilárd egyetemi tanársegéd Agrárgazdaságtan IV.

2 Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban  Munka: A munkaerő kifejtése, a munkaerő pedig az ember fizikai, szellemi képességeinek összessége  A munka elsőrendű termelési tényező, minden érték teremtője  A munkaerő speciális termelési tényező mert élőrendszer, érzései vannak, és fontos a társadalmi funkciója, ezért kereslete kínálata eltér más termelési tényezőkétől.  Minél fejlettebb egy társadalom, a munka (humán tőke) mint termelési tényező, a annál fontosabb szerepet játszik a nemzetgazdaság jövedelem termelésében.  Kereslete, kínálata nem csökkenhet egy bizonyos szint alá, mert a társadalom működésképtelen lesz, „a mikro szereplők pedig éheznek”.

3 Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban •A munkaerőpiacot befolyásoló tényezők: –Népesség nagysága –Munkaerő bázis –Korösszetétel –Munkaerő minőségi összetétele –Technológiai színvonal –Ágazat jellemzők –Migrációs folyamatok –Reálbér nagysága –Vásárlóérték –Törvények

4 Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban Munkanélküli: Az a személy, akinek az adott időszakban nincs munkahelye, de aki munkát keres. A munka kínálat meghaladja a munka keresletet. Fajtái: átmeneti, ciklikus, strukturális Mérése: munkanélküliek száma, munkanélküliségi ráta Munkanélküliségi ráta: A munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva. A mezőgazdaságban az élőmunkának speciális tulajdonságai vannak.

5 Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban Speciális sajátságok:  Területi regionális tagoltság, helyhez kötöttség  Családi gazdaság speciális, sajátos hatása  Munkaerő képzettségi eltérése  Munkaerőpiac hatásának késése és gyengülése  A falu és a város között lévő kulturális különbség hatása a munkaerőpiacra  A fizikai munka felhasználásának folyamatos foglalkoztatásának problémái

6 Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban XIX. század közepe:  Lakosság fele mezőgazdasági népesség  Kvalitása a korszak technológiai színvonalának megfelelő (parasztgazdaságok, nagy bírtokok vezetőinél)  Napszámosok cselédek alacsony képzettség (analfabétizmus)  1930-tól mezőgazdasági továbbképzés (arany, ezüstkalász) kis és közepes parasztgazdaságok esetén  Munkaerő túlkínálat  Földosztás után 4.5 millió ember dolgozik a mezőgazdaságban  Korszerűsítéssel párhuzamosan csökken a mezőgazdaságban dolgozók aránya

7 Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban :  Termelés technológia, gépesítés aránya nő.  Árutermelés aránya nő.  A mezőgazdaságban alkalmazottak száma csökken.  A csökkenés mértéke évenként 1970-ig ezer fő átlagosan, 1970-től 8-10 ezer főre csökken, létszámcsökkenés stagnál.  A magyar mezőgazdaságban a régi önellátó gazdálkodás elemeinek a jelentősége csökken.  A mezőgazdasági és ipari munkaerő szétválása. Év Aktív kereső népesség Ebből: mezőgazdasági aktív kereső 100 mezőgazdasági aktív keresőre jutó népesség Száma fő Aránya %fő

8 Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban Okai:  Munkaidőalap csökken  Melléküzemágak (ipar) fejlődése  Társadalmi megbecsülése nő  Társadalmi juttatások kiegyenlítődnek: Az ipari foglalkoztatottak átlagkeresetének a mezőgazdaságban foglalkoztatottak átlagkeresete %-a  Javulnak a munkakörülmények

9 Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban Év Aktív keresők száma (1000 fő) Aktív keresők aránya a nemzetgazdaság aktív keresőiből (%) A mező- gazdaságban Ebből: alaptevékenységben A mező- gazdaságban Ebből: alaptevékenységben ,

10 Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban Csökkenés oka:  Megszűnnek a mellékiparágak  Termelékenység nő  Technológiai fejlődés  Nyugdíjpolitika  Gyengül a mezőgazdaság jövedelempozíciója

11 A teljes munkaidőben foglalkoztatottak egy főre jutó havi átlagkeresete (KSH) Évek Szocialista ipar Állami gazdaságok Mg. termelőszövetkezetek Megnevezés /1970 Folyó áron ezer forint% Anyagi ágak összesen Ipar Építőipar Mezőgazdaság Egy főre jutó bruttó termelési érték (folyó áron) KSH

12 Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban Kistermelés munkaerő ráfordítása:  1.5 millió háztartásban folyik kistermelés (ország lakosságának 42%-a  Családtagok 70%-a vesz részt a családi termelésben (kb. 3 millió 150 ezer ember)  2.7 milliárd munkaóra = 1.2 millió dolgozó éves munkaideje  Háztartásonként napi 4.9 munkaóra óra házkörüli munka  75 %-kal meghaladja az állami gazdaságok és a szövetkezetek szektorának együttes munkaidő alapját  Termelékenysége nagyon alacsony

13

14 A magyar gazdaság munkaerő-mérlege

15 Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban

16 A reálkereset évenkénti változásának mértéke az és a megelőző évhez képest

17 A nettó átlagkeresetek és az inflációs ráta alakulása 1997 és 2004 között

18 Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban  2001-ben az általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a mezőgazdaságban 2,2-szerese a nemzetgazdaság egészéhez viszonyítva,  a középfokú végzettségűek terén a mezőgazdaság lemaradása átlagosan 12 % (KSH, 2002).  A foglalkoztatottak 25 %-a 50 éven felüli, a éves korosztály aránya 17,9 %, amely az ágazatok között a legalacsonyabb szinten van.  Alkalmazottként kevesen szeretnének a mezőgazdaságban elhelyezkedni  A mezőgazdasági munka elismertsége minimális


Letölteni ppt "Az élőmunka szerepe a mezőgazdaságban Dr. Geszti Szilárd egyetemi tanársegéd Agrárgazdaságtan IV."

Hasonló előadás


Google Hirdetések