Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 6. A szerelés szervezettsége. 2 Tartalom 6. A szerelés szervezettségének kérdései 6.1. A szerelési módszer (rendszer) megválasztása 6.2. A szerelési.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 6. A szerelés szervezettsége. 2 Tartalom 6. A szerelés szervezettségének kérdései 6.1. A szerelési módszer (rendszer) megválasztása 6.2. A szerelési."— Előadás másolata:

1 1 6. A szerelés szervezettsége

2 2 Tartalom 6. A szerelés szervezettségének kérdései 6.1. A szerelési módszer (rendszer) megválasztása 6.2. A szerelési folyamat szervezettsége 6.3. A szerelés technikai fejlesztése 6.4. A SZTF technikai színvonala 6.5. A szerelőmunkahely szervezettsége 6.6. A szerelő termelési egység szervezettsége 6.7. Mennyiségi összefüggések a SZTF tervezésében

3 3 A SZERELÉS SZERVEZETTSÉGE •A tervezési dokumentációkban rögzítetteknek megfelelő - időráfordítás, célszerűség, biztonság, ütemesség,stb. – kivitelezéséhez (gyártásához) szükséges a) a szerelési módszer meghatározása Azt jelenti, hogy meg kell teremteni az összhangot a szerelés - mint termelési tevékenység - fő tényezői: a szerelést végző ember, valamint a szerelés tárgya és eszközei között. b) a szerelési folyamat kialakítása ütemesség, folyamatosság, összehangoltság c) technikai feltételek a szerelés technikája, a szerelés technológiai folyamat technikai színvonala segítse a szerelőmunka hatékonyságát, célszerűségét, korszerűségét

4 4 d) anyagellátás, anyagkezelés e) minőségellenőrzés biztosítása f) termelésirányítási feladatok A SZERELÉS SZERVEZETTSÉGE Szerelési rendszerek kialakitásának néhány szempontja /empirikus, hasznosítható tapasztalatok alapján/ a kedvezõ szerelési helyzet (hozzáférhetõség) munkahelyek kedvezõ elrendezése az alkatrész ellátási, adagolási elvek kialakítása korszerû szerszámok, gépek, egyetemes készülékek alkalmazása alkatrészgyártás tökéletesítése korszerû programozási és termelésirányítási rendszerek bevezetése

5 5 A szerelési rendszerek az alábbi szempontok szerint vizsgálhatók: •a munkadarabok mozgása alapján •a szakosítás mélysége alapján •a szerelés üteme szerint •a termelési program szempontjából •a szerelés térbeli elrendezése szerint •az ARGY és a SZER összefüggése alapján Szerelési rendszerek (módszerek) megválasztása Szerelési rendszerek kialakitásának néhány szempontja /empirikus, hasznosítható tapasztalatok alapján/ - a kedvező szerelési helyzet (hozzáférhetõség) - munkahelyek kedvező elrendezése - az alkatrész ellátási, adagolási elvek kialakítása - korszerû szerszámok, gépek, egyetemes készülékek alkalmazása - alkatrészgyártás tökéletesítése - korszerű programozási és termelésirányítási rendszerek bevezetése

6 6 a) A mdb mozgása alapján Annak megfelelően, hogy a bázis -AR, ill. az arra épülő egység az SZTF egyes műveletei között milyen helyzetbe kerül, megkülönböztetünk: –álló, –mozgó és –vegyes szerelést.

7 7 Álló szerelésnél a termék nem változtatja helyét, a soron következő műve- letek, vagy művelet-csoportok elvégzésére érkeznek a feladatot végzők. jellemzői: • a munka tárgya a SZER folyamán áll • a dolgozó mozog • nagyméretű, nehéz egységek szerelésénél • költséges, bonyolult anyagmozgató berendezések kiváltására lehet: koncentrált: valamennyi műveletet egy csoport végez osztott: ha több munkacsoport egyik munkahelyről a másikra mozog Álló (v. helyhez kötött) szerelés a) A mdb mozgása alapján

8 8 előny: –bázisalkatrész helyben marad hátrány: –magasan képzett szerelőket igényel –nagy alapterület igény –szervezési nehézségek alkalmazása: nagy terjedelmű és súlyú, vagy stabil berendezések, továbbá elmozdulásra, rezgésre érzékeny egységek szerelésekor. Használatos gyártmány-család elven sok változatban kis sorozatban készülő precíziós műszerek, eszközök szerelésénél is. Álló (v. helyhez kötött) szerelés a) A mdb mozgása alapján

9 9 A mozgó szerelés alapja a műveletek szerinti munkamegosztás. A munka tárgya a munkahelyén célszerűen felszerelt és rendszerezetten elhelyezett szerszámokkal rendelkező dolgozóhoz érkezik adott műveletben. A mozgó szerelés anyagmozgató berendezést igényel, és ez kettős feladatot láthat el: •csak továbbit, •továbbit és egyben a munkavégzés színhelye is. a) A mdb mozgása alapján Mozgó szerelés Az egység mozgatása lehet: • folyamatos (ekkor a szerelés mozgás közben végezhető), • megszakított (a megszakítás helye a szerelési munkahely), megvalósítási formájában szabad-, vagy kényszermozgású. A mozgó szerelés előnye a nagyobb termelékenység, hátránya a mozgató berendezések beruházási költségtöbblete és a részben összeszerelt egységek relatív instabilitása.

10 10 előny: •nagy termelékenység hátrány: •mozgatóegységek beruházása többletköltség •munkatárgy instabilitása (esetleg) jellemzői: •a mdb-ot anyagmozgató berendezés mozgatja •a szakosítás nagymértékű •betanított munkások végzik •műveleti idők kiegyensúlyozottak •egyenletes a termelés •monoton munka a) A mdb mozgása alapján Mozgó szerelés Alkalmazása a gépiparban: Kisebb gyártmányok szerelésekor minden esetben Közepes és nagyobb méretű, tömegű termékek sorozatgyártásakor

11 11 Általában a részszerelést mozgó, a végszerelést álló változattal valósítják meg. a) A mdb mozgása alapján Vegyes szerelés

12 12 b) A szakosítás mélysége alapján •A szerelési folyamat részfeladatokra, műveletekre bontható •A szerelés tagolásának mélysége, az egy dolgozóra kiosztható részmunka terjedelmét, a szükséges mozdulatok, műveletelemek számát határozza meg. Megállapításakor legfontosabb objektív tényező: a gyártási program és az ebből következő sorozatnagyság: szubjektív tényezők (a dolgozók minőségi összetétele, az emberi munka humanizálása, monotónia veszély, stb.). •A szakosítás lehetséges mélységét a dolgozók szakmai és általános műveltségi színvonala korlátozza és a szerelési rendszer rugalmasságának igénye is befolyásolja. •Az alkalmazott tagolási mélységet a szerelés helyszükséglete, ill. a szerelési alapterület szabja meg. Az egymást követő szerelő munkahelyekből adódó sor hossza (L), a munkahelyek számával (n) és egymástól való távolságával (l) adódik: •Kisebb tagolási mélység csökkenti az anyagmozgatási utakat, növeli a biztonságot, változatosabbá teszi az egyén munkáját.

13 13 c) A szerelés üteme szerint •Ütemezett szerelésnél a szerelés elvégzésének ütemideje meghatározott. •A kötött ütemű szerelésnél valamennyi művelet kezdési és befejezési ideje megadott, jelzés szerinti időpontra esik. •A kötetlen ütemű szerelésnél a meghatározott idő alatt elvégzendő művelet kezdési- és befejezési ideje szabad. •A kötött ütemű szerelés előnye az egyenletes termelés, ugyanakkor a begyakorlottság előnyös hatása kevésbé érvényesül, és az ügyesebb, termelékenyebb dolgozót korlátozza az ütemezettség. Alkalmazásának feltétele a fokozott pontosságú és állandó minőséget biztosító alkatrészgyártás. •A kötött ütemű szerelés korlátozásainak oldására a szerelősorok munkahelyeinek visszajelzéses rendszere, a közbeeső és ütemraktárból fázisegységek behívása, ill. ütemraktárra történő szerelés a korszerű megoldás. Ennek bevezetését a számítógépes irányítás és raktározás, valamint az adminisztráció terjedő gépesítése jelentősen elősegíti.

14 14 A kötött ütemű szerelés fontosabb jellemzői: •egyenletes termelés •ütemidő szerinti terhelés nem egyenletes •teljesítmény ütemidőn belül ingadozik •dolgozók átlagos teljesítménye jóval az ütemidő alatt marad •szűk keresztmetszet hatása •a szerelősor együttes hosszát a munkahelyek számának és egymáshoz való távolságának szorzata adja •a szakosítás mélysége és így a szerelősor hossza hat a szerelés helyszükségletére, az anyagmozgatási út hosszára és az üzem biztonságára •a termelés rugalmassága a szalag hosszával csökken, ezért kerülni kell a részletes munkamegosztást és a hosszú szalagkialakítást •a munkát adott jelre vagy időpontban kezdik és fejezik be) A kötetlen ütemű szerelőszalag jellemzői: •egyidejűleg többféle termék szerelhető rajta •gépesíthető az anyagmozgatás •műveletközi tárolás lehetősége •a rendszer modulelemekből felépíthető, bővíthető •jó munkakörülmény c) A szerelés üteme szerint

15 15 d) A termelési program szempontjából A termelési program homogenitása a gyártási programban rögzített termékek (GYM) számbavételével állapítható meg. Homogén az a gyártási program - a végtermékek különbözősége esetén is - amelyre a SZTF azonosra tervezhető, vagy a csoportképzés elveinek figyelembevételével a szerelési technológia hasonló módon alakítható ki. Homogén a termelési program, ha: •A gyártmányok tagozódása hasonló •a szerelési műveletek nagy része egyezik •a szereléshez ugyanazok a gépek, berendezések és munkaeszközök használhatók, •a műveleti sorrend és a az anyagmozgatás iránya egyezik, •a műveletek száma közel azonos.

16 16 e) A szerelés térbeli elrendezése szerint •A szerelés térbeli elrendezése, a munkahelyszervezés, a szerelés alapterület célszerű felhasználásának egyik igen lényeges jellemzője. • A szerelő munkahelyek elrendezésének reális alapja a GYM családfa szerinti hierarchikus felépités. Ebből következik az a követelmény, hogy az egyes szerelő munkahelyek elrendezése lehetőleg a részszerelvények, a magasabb szintű egységek, ill. a GYM felépitésének feleljenek meg. • Ez a kijelölés értelemszerűen ajánlás jellegű, mert a csatlakozó pontok kiemelésével a variációs lehetőségek elemzésének tág tere adódik. A családfa segítséget nyújt abban is, hogy a mérési helyeket optimálisan lehessen kijelölni. A szerelési elrendezési formáknak sok változata ismeretes; csak néhány - a sorozatgyártásban folyamatos szerelésre kialakított - változat vázlatát ismertetik az ábrák

17 17 Szerelősor; soros, párhuzamosSzerelősor; tagolt Szerelősor; körvonalasSzerelősor; zárt e) A szerelés térbeli elrendezése szerint

18 18 Szerelősor komplexum e) A szerelés térbeli elrendezése szerint

19 19 e) A szerelés térbeli elrendezése szerint Szerelőszigetek Hagyományos szerelőszalag:a Hagyományos szerelőszalag:a szalag melletti dolgozók egymás utáni sorrendben, ütemidőn belül végzik feladatukat. Korszerűsített szerelőszalag Korszerűsített szerelőszalag:az elvégzendő munka mennyiségét nem személyekre hanem különböző csoportokra bontják.

20 20 e) A szerelés térbeli elrendezése szerint Szerelőszigetek Hagyományos munkahely-elrendezés szalag: Újszerű munkahely elrendezés: az egymással szemben ülő két dolgozó kapcsolatban van egymással.

21 21 e) A szerelés térbeli elrendezése szerint Szerelőszigetek U alakú elrendezések:a dolgozók egymással szemben ülnek, jobban kapcsolatba kerülnek egymással, kisebb területet igényel, könnyebb az ellenőrzés és irányítás.

22 22 e) A szerelés térbeli elrendezése szerint Szerelőszigetek Forgó asztal:a dolgozóknak ciklusidőre kell a feladatot elvégezniük. h, forgó asztal: a dolgozónak ciklus időre kell elvégeznie a feladatot

23 23 i) közbenső raktáraknak nagyobb terület, teljesítményingadozás az itt tárolt készletből kiegyenlíthető k) azonos elv alapján szervezett csoportok kapcsolata j) nagyobb önállóság, több művelet, kevesebb kapcsolat a dolgozók között e) A szerelés térbeli elrendezése szerint

24 24 f) A szerelés és alkatrészgyártás kapcsolata A)a hagyományos gyártás, melyben a gyártó alkatrészgyártással és szereléssel is foglalkozik. Ebben az esetben mindkét technológiai ágazat tervezése, irányítása közös - a területi elkülönüléstől függetlenül - az ARMTF és a SZTF összehangolása központosított. B)Az alkatrészgyártástól különválasztott szerelés megvalósítása magas technikai kultúrájú, valamint nagy minőségi és kooperációs megbízhatóságú, háttéripar megléte esetén lehetséges. Ebben a szervezeti alakzatban a GYF csak AR-t vagy előszerelt egységet használ és igy a SZTF megvalósítására korlátozódik. A rendszer gazdaságos, kisebb eszközlekötést igényel, belső szervezése egyszerűbb, de külső szervezése nagyon igényes és a külső hatásokra fokozottan érzékeny; C)Integrált gyártó rendszer szervezésénél a megmunkáló gépek, a szerelő munkahelyek, ellenőrző, vizsgáló, beszabályozó állomások, raktárak zárt, a technológiai sorrend által meghatározott folyamatot alkotnak rövid és egyirányú anyagáramoltatással, a technológiai és kezeléstechnológiai műveletek ütemezettek és szinkronizáltak. az elhelyezés szerint A nagy termelési egységekben (vállalat, gyár) három fő formáció alakult ki: A szerelés szervezési formái az említett három változaton belül, de kisebb-nagyobb eltérésekkel valósulnak meg.

25 25 f) A szerelés és alkatrészgyártás kapcsolata •Ennek gyakorlati megvalósítása olyan méretlánc-mgoldások megválasztása, melyek alkalmazásával a működési feltételek teljesülnek, a GYF mindkét része: az ARMTF- és a SZTF gazdaságosan megvalósítható és biztosítható az egyes AR-ek, SZR-ek, SZE-ek utólagos, az üzemeltetés folyamán szükségessé váló utánállitása, beszabályozása, cseréje. a cserélhetőség szerint A szerelés és alkatrészgyártás kapcsolata a cserélhetőség szerint annak az ismert összefüggésnek alapján értelmezhető, melyet alapvetően a sorozatnagyság befolyásol. a konstrukciós előírások és az AR megmunkálás színvonala meghatározzák a cserélhetőség alkalmazható változatát és ezzel befolyásolják a szerelés szervezési formájának megválasztását, ill. a gazdaságosan tervezhető technikai és technológiai szintet.

26 26 f) A szerelés és alkatrészgyártás kapcsolata a cserélhetőség szerint

27 27 f) A szerelés és alkatrészgyártás kapcsolata az elhelyezés szerint


Letölteni ppt "1 6. A szerelés szervezettsége. 2 Tartalom 6. A szerelés szervezettségének kérdései 6.1. A szerelési módszer (rendszer) megválasztása 6.2. A szerelési."

Hasonló előadás


Google Hirdetések