Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A munka világa A munkavállalók szociális és gazdasági érdekeinek védelme, továbbá a munkabéke fenntartása érdekében hazánkban is törvény (2012. évi I.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A munka világa A munkavállalók szociális és gazdasági érdekeinek védelme, továbbá a munkabéke fenntartása érdekében hazánkban is törvény (2012. évi I."— Előadás másolata:

1 A munka világa A munkavállalók szociális és gazdasági érdekeinek védelme, továbbá a munkabéke fenntartása érdekében hazánkban is törvény (2012. évi I. törvény, a Munka Törvénykönyve, rövidítve: Mtv) szabályozza a munkavállalók és a munkáltatók, illetve ezek érdekképviseleti szervezeteinek kapcsolatrendszerét. •A munkaügyi kapcsolatok •A munkaviszony

2 A munkaügyi kapcsolatok E törvény keretében a jogállam biztosítja: •a szervezkedés szabadságát, •a munkavállalók részvételét a munkafeltételek alakításában, •meghatározza a kollektív tárgyalások rendjét •a munkaügyi konfliktusok megelőzésére, illetve feloldására irányuló eljárást

3 A szervezkedés szabadsága A munkavállalónak, illetve a munkáltatónak joga, hogy: •gazdasági, társadalmi érdekeik előmozdítása, védelme érdekében érdekképviseleti szervezetet alakítsanak, •az általuk választott szervezetbe belépjenek, •ilyen jellegű szervezetektől távol maradjanak, •Az érdekképviseleti szervezetek jogosultak szövetségeket létesíteni, ilyenhez csatlakozni, ideértve a nemzetközi szervezeteket.

4 Az országos érdekegyeztetés •A munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő országos jelentőségű kérdésekben a Kormány a munkavállalók és a munkáltatók országos képviseleti szervezeteivel az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) egyeztet. •Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) az országos szakszervezeti, ill. munkáltatói szövetségek és a kormány közötti makroszintű konzultációk és tárgyalások folyamatosan működő, legátfogóbb, országos, tripartit (háromoldalú) érdekegyeztető fóruma. Célja a munkavállalók, a munkáltatók és a kormány érdekeinek, törekvéseinek feltárása, egyeztetése, megállapodások létrehozása, országos konfliktusok megelőzése, rendezése, információcsere, javaslatok, alternatívák vizsgálata. •Tevékenysége kiterjed a munka világával összefüggő valamennyi kérdéskörre, beleértve a gazdaságot, a foglalkoztatást és a jövedelmeket befolyásoló, az adó- és járulékfizetéssel, valamint a költségvetéssel összefüggő témaköröket, jogszabály-tervezeteket is.

5 A szakszervezetek •A Szakszervezetek működésének részletes szabályozása a Mtv. XXI. Fejezetében található. Eszerint: •A szakszervezet a munkavállalóknak olyan szervezete, amelynek elsődleges célja a munkavállalók, munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése. •A munkavállalók jogosultak a munkaszervezeten belül is szakszervezet létrehozására. •A szakszervezet joga, hogy a munkavállalókat anyagi, szociális és kulturális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikról és kötelezettségeikről tájékoztassa, továbbá a munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő körben tagjait a munkáltatóval szemben, illetőleg bizonyos esetekben, az állami szervek előtt képviselje. •A munkáltatók kötelesek a szakszervezetekkel együttműködni, ennek keretében érdekképviseleti tevékenységüket az ehhez szükséges információk biztosításával elősegíteni, valamint észrevételeikre, javaslataikra vonatkozó álláspontjukat és ennek indokait velük közölni. •A munkáltató köteles döntése előtt a szakszervezettel véleményeztetni a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetét, így különösen: –Az átszervezésre –Az átalakulásra –Privatizálásra –Korszerűsítésre vonatkozó elképzeléseket. •A szakszervezet jogosult a munkáltatóval kollektív szerződést kötni.

6 A kollektív szerződés •(1) Kollektív szerződést köthet a) a munkáltató, a munkáltatói érdek-képviseleti szervezet a tagok felhatalmazása alapján, továbbá b) a szakszervezet. •(2) A szakszervezet abban az esetben jogosult kollektív szerződés kötésére, ha tagjainak száma eléri a) a munkáltatóval munkaviszonyban álló, b) munkáltatói érdek-képviseleti szervezet által kötött kollektív szerződés esetében a kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók létszámának tíz százalékát. •(3) A (2) bekezdésben meghatározott szakszervezetek együttesen jogosultak a kollektív szerződés megkötésére. •(4) A munkáltató egy kollektív szerződést köthet. •(5) A (2) bekezdés alkalmazásakor a munkavállalóknak a szerződéskötést megelőző félévre számított átlagos létszámát kell alapul venni. •(6) A kollektív szerződés kötésére irányuló ajánlat tárgyalása nem utasítható vissza. •(7) Az a szakszervezet, amely a kollektív szerződés megkötését követően felel meg a (2) bekezdésben meghatározott feltételnek, jogosult a kollektív szerződés módosítását kezdeményezni, és a módosítással kapcsolatos tárgyaláson - tanácskozási joggal - részt venni.

7 A kollektív szerződés (folytatás) •A kollektív szerződés szabályozhatja a) a munkaviszonyból származó vagy az ezzel kapcsolatos jogot vagy kötelezettséget, b) a feleknek a kollektív szerződés megkötésével, teljesítésével, megszüntetésével, jogaik gyakorlásával, kötelezettségeik teljesítésével kapcsolatos magatartását. •Kollektív szerződés - eltérő rendelkezés hiányában - a Második és a Harmadik Részben foglaltaktól eltérhet. •Kollektív szerződés a) az Mtv. XIX. fejezet és a XX. fejezet rendelkezéseitől nem térhet el, továbbá b) a §-ban foglaltakat nem korlátozhatja. •A szűkebb hatályú kollektív szerződés az általánostól - ennek eltérő rendelkezése hiányában - csak a munkavállaló javára térhet el. •A munkavállaló javára történő eltérést az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni. •A kollektív szerződést írásba kell foglalni.

8 A munkavállalók részvételi joga •A munkavállalók közösségét részvételi jogok illetik meg. A részvételi jogokat a munkavállalók közössége nevében az általuk választott üzemi tanács, illetve üzemi megbízott gyakorolja. •Üzemi tanácsot kell választani minden olyan munkáltatónál, illetve a munkáltató minden olyan önálló telephelyén, ahol a munkavállalók létszáma az 50 főt meghaladja. •Üzemi megbízottat annál a munkáltatónál, illetve a munkáltató olyan önálló telephelyén kell választani, ahol a munkavállalók létszáma 51 főnél kisebb, de a 15 főt meghaladja. •Az üzemi tanácsot, illetve az üzemi megbízottat 3 évre választják. •Ha a munkáltatónál több üzemi tanács, illetve üzemi megbízott működik, központi üzemi tanácsot is létre kell hozni. •Az üzemi tanácsok minimális létszáma 3, maximum 13 tagja lehet.

9 Az üzemi tanácsok jogosítványai •Együttdöntési jog illeti meg a kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználása, illetve az ilyen jellegű intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében. •Véleményezési jog illeti meg: –A munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetében (új munkaszervezési módszerek bevezetése, teljesítmény követelmények módosítása stb.) –A munkavállalók lényeges érdekeit érintő belső szabályzatok módosításában –A munkavállalók képzésével összefüggő tervekben –Az éves szabadságolási tervben stb. • Tájékozódási joga van: –a munkáltató gazdasági helyzetét érintő alapvető kérdésekben (legalább félévente) –a munkáltató tevékenységi körének jelentős módosítási tervezetében –a bérek, keresetek alakulásában, a bérkifizetéssel összefüggő likviditási helyzetben, a foglalkoztatás, a munkafeltételek jellemzőiben (legalább félévente)

10 A munkaviszony •A munkaviszony létesítése •A munkavégzés szabályai •A munkaidő és a pihenőidő •A munka díjazása •A kártérítési felelősség •A munkaviszony megszűnése, illetve megszüntetése

11 A munkaviszony létesítése I. •A munkaviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló. •Munkaviszonyt munkavállalóként az létesíthet, aki tizenhatodik életévét betöltötte. •A munkáltató köteles a munkavállalóval közölni, hogy a munkaviszonyból eredő munkáltatói jogokat és kötelességeket (munkáltatói jogkör) mely szerv vagy személy gyakorolja, illetve teljesíti.

12 A munkaviszony létesítése II. •A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre. A munkaszerződést írásba kell foglalni. •A munkaszerződésben meg kell jelölni a felek nevét, illetve megnevezését és a munkavégzés szempontjából lényeges adatait. •A feleknek a munkaszerződésben meg kell állapodniuk: •A munkavállaló személyi alapbérében, •Munkakörében •A munkavégzés helyében

13 A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége •A munkaszerződés megkötésével egyidejűleg a munkáltató a munkavállalót tájékoztatja: •az irányadó munkarendről •a munkabér egyéb elemeiről •a bérfizetés napjáról •a munkába lépés napjáról •a rendes szabadság mértékének számítási és kiadási módjáról •a felmondási idő megállapításának szabályairól •a kollektív szerződésről.

14 A munkaviszony időtartama •A munkaviszony kezdete a munkába lépés napja. •A munkaviszony – eltérő megállapodás hiányában – határozatlan időtartamra jön létre. •Határozott idejű munkaviszony időtartamát naptárilag kell meghatározni. Ennek időtartama az öt évet nem haladhatja meg.

15 Pályázat •Ha meghatározott munkakör betöltése pályázat alapján történik, e munkakörre csak olyan munkavállalóval lehet munkaszerződést kötni, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt.

16 Próbaidő •A munkaszerződésben, a munkaviszony létesítésekor próbaidő is kiköthető. •A próbaidő alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal is megszüntetheti. A próbaidő időtartama harminc nap, azonban lefelé és felfelé is el lehet térni. A maximális időtartam három hónap lehet.

17 A munkavégzés szabályai I. A munkáltató köteles: •a munkavállalót a munkaszerződés, a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, illetve az egyéb (az adott szakmára vonatkozó) szabályok szerint foglalkoztatni. •Az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani. •A munkát úgy megszervezni, hogy a munkavállaló a munkaviszonyból eredő jogait gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni tudja. •A munkavállaló számára a munkavégzéshez szükséges tájékoztatást és irányítást megadni. •A munkavégzéshez szükséges ismeretek megszerzését biztosítani. •A munkavállaló számára a munkaviszonyra vonatkozó szabályokban, illetve a munkaszerződésben foglaltaknak megfelelően munkabért fizetni.

18 A munkavégzés szabályai II. •A munkavállaló köteles: •Az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidejét munkában tölteni, illetőleg ez alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni, •Munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni, •Munkatársaival együttműködni és munkáját úgy elvégezni, valamint általában olyan magatartást tanúsítani, hogy ez más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodást vagy helytelen megítélést ne idézzen elő, •Munkáját személyesen ellátni •A munkaviszonyra vonatkozó szabályokban vagy a munkaszerződésben megállapított, a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező munkákat elvégezni, •A munkája során tudomására jutott üzleti (üzemi) titkot, valamint a munkáltatóra vonatkozó alapvető fontosságú információkat megőrizni, •A munkáltató által kijelölt tanfolyamon, továbbképzésen részt venni, az előírt vizsgákat letenni.

19 A munkavégzés szabályai III. •Eltérő megállapodás hiányában a munkavállaló a munkát a munkáltató utasítása szerint köteles végezni. •Nem köteles végrehajtani, ha az utasítás jogszabályba ütközik •Köteles megtagadni az utasítást, ha az, más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.

20 Munkaidő Munkaidő a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó időtartam, amibe be kell számítani a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartamát. A munkaidőbe a munkaközi szünet időtartama nem tartozok bele. •A teljes munkaidő mértéke napi nyolc óra, heti negyven óra. (a részmunkaidő tipikus esetei a napi 4 illetve 6 óra) •A munkáltató a munkaidőt a munka jellegére, valamint az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeire figyelemmel osztja be.

21 Pihenőidő •A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani. •A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. (folyamatos munkarend esetén a hetenként 48 órányi egybefüggő pihenő idő kiadása kötelező) •Munkaszüneti nap: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1., dec

22 Rendes szabadság •A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. •Az alapszabadság húsz munkanap, ami 25 éves kortól három, illetve kétévenként 45 éves korig egy-egy évvel emelkedik harminc munkanapra. •Pótszabadság bizonyos munkakörökhöz, gyermekneveléshez, testi fogyatékhoz stb. kapcsolódik. •A szabadság kiadásának időpontját – a munkavállaló előzetes meghallgatása alapján - a munkáltató határozza meg.

23 Betegszabadság •A munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg. •A munkavállaló keresetképtelenségét a kezelőorvosa igazolja. •A betegszabadság időtartamára a munkavállaló részére távolléti díjának 80 százaléka jár.

24 Egyéb munkaidő kedvezmények •A terhes, illetőleg szülő nőt 24 hét szülési szabadság illeti meg •Fizetés nélküli szabadság illeti meg a munkavállalót (meghatározott feltételek esetén), ha: –Gyermekgondozás, vagy –Közeli hozzátartozó ápolása, vagy –Saját részére, magánerőből, lakásépítés céljából kéri.

25 A munka díjazása •A munkavállalónak, munkaviszonya alapján a munkáltatótól munkabér jár, az ettől eltérő megállapodás érvénytelen. •A munka díjazásánál az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét kell érvényesíteni: •Az egyenlő, illetve egyenlő értékűként elismert munka díjazásának meghatározása során tilos a munkavállalók között indokolatlan különbséget tenni. •A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, illetve felelősséget kell figyelembe venni.

26 Munkabér •Munkabérnek minősül minden, a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján közvetlenül, vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás. •A munkavállalót megillető munkabér: •időbérként •teljesítménybérként, vagy •a kettő összekapcsolásával állapítható meg. •A személyi alapbért időbérben kell meghatározni. Mértéke minimum a mindenkor érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér), ettől érvényesen eltérni nem lehet. (A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóra irányadó teljesítménykövetelményt úgy kell megállapítani, hogy ennek száz százalékos teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén a részére járó munkabér a minimálbért elérje.)

27 A bérfizetés szabályai •A munkabért a magyar törvényes pénznemben kell megállapítani és kifizetni. (a kifizetés történhet, a munkavállaló megbízása alapján bankszámlára történő átutalással is) •A munkavállaló részére járó munkabért, havonta, utólag egy ízben kell elszámolni és kifizetni •A munkabért, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell kifizetni. •Munkabérből levonásnak csak jogszabály, végrehajtó határozat vagy a munkavállaló hozzájárulása alapján van helye. •A munkáltató a munkavállaló részére történt előlegnyújtásból eredő követelését a munkabérből levonhatja. •Munkabér jogalap nélküli kifizetése esetén, ezt a munkavállalótól hatvan napon belül, írásbeli felszólítással lehet visszakövetelni. •A munkavállaló a munkabérre vonatkozó igényéről nem mondhat le. A levonásmentes bérrész nem ruházható át.

28 A munkavállaló kártérítési felelőssége •A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. •A munkavállaló vétkességét, a kár bekövetkeztét, illetve mértékét, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania. •Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a munkavállaló egy havi átlagkeresetének ötven százalékát nem haladhatja meg. •Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. •A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólag használ, vagy kezel. Mentesül a munkavállaló a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiány elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a munkáltató a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította. •A kár összegének meghatározásánál figyelembe kell venni: –A megrongált dolog kijavítására fordított kiadást –Ha a dolog megsemmisült, vagy nincs meg a károkozás időpontjában érvényes fogyasztói árát, kell - az avulásra tekintettel - figyelembe venni.

29 A munkáltató kártérítési felelőssége •A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért, vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. •Mentesül a munkáltató a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kár működési körén kívül eső, elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. •Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása idézte elő. •A munkavállaló bizonyítja, hogy a károkozás a munkaviszonyával okozati összefüggésben van. •A legfeljebb tíz főfoglalkozású munkavállalót foglalkoztató magánszemély munkáltató a munkavállalónak okozott kárért vétkessége esetén felel. •A munkáltató kártérítési felelőssége alapján a munkavállalónak elmaradt jövedelmét, dologi kárát, a sérelemmel összefüggésben felmerült indokolt költségeit, beleértve a nem vagyoni kárt is, köteles megtéríteni.

30 A munkaviszony megszűnik •A munkavállaló halálával •A munkáltató jogutód nélküli megszűnésével •A határozott idő lejártával

31 A munkaviszony megszüntethető •A munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével •Rendes felmondással •Rendkívüli felmondással •Azonnali hatállyal a próbaidő alatt A munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodást, illetve nyilatkozatot írásba kell foglalni.

32 A rendes felmondás •Határozatlan idejű munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszűntetheti. •A munkáltató köteles felmondását indokolni. A felmondás indoka csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. •A munkáltató rendes felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt, ha a munkavállaló: –terhes vagy szülési-, beteg-, gyermekápolási, betegápolási szabadságon van.

33 Felmondási idő •A rendes felmondáshoz felmondási idő tartozik, amely legalább harminc nap, amely a munkáltatónál munkaviszonyban eltöltött idő alapján hosszabbodik (pl. három év után öt nappal, húsz év után hatvan nappal). •A munkáltató rendes felmondása esetén köteles a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni. Ennek mértéke a felmondási idő fele. •A munkavégzés alóli felmentés időtartamára a munkavállalót átlagkeresete illeti meg.

34 Végkielégítés •A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. A végkielégítés nagyságát a munkavállalónak az adott munkáltatójánál munkaviszonyban eltöltött ideje határozza meg. (pl. legalább három év esetén egy havi, legalább huszonöt év esetén hat havi átlagkereset)

35 Rendkívüli felmondás •A munkáltató, illetve a munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a másik fél: •a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy •egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. •A rendkívüli felmondást is indokolni kell.

36 Eljárás a munkaviszony megszűnése, megszüntetése esetén •A munkavállaló munkaviszonya megszüntetésekor (megszűnésekor) munkakörét az erre előírt rendben köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni. A munkakör átadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles biztosítani. •A munkavállaló részére az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó igazolásokat. •A munkavállaló kérelmére a munkáltató köteles működési igazolványt adni. A működési igazolvány tartalmazza: –a munkáltatónál a munkavállaló által betöltött munkakört, –a munkavállaló munkájának értékelését.

37 A munkaviszony jogellenes megszüntetése és jogkövetkezménye •Ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, a munkavállalót – kérelmére – eredeti munkakörébe kell továbbfoglalkoztatni. •Ha a munkavállaló nem kéri vagy a munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a munkavállaló eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, a bíróság a munkáltatót a munkavállaló legalább két, legfeljebb tizenkét havi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére kötelezi. •A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt bérét és felmerült kárát. •Ha a munkavállaló szüntette meg jogellenesen a munkaviszonyát, köteles a munkaadó számára a rá irányadó felmondási időre járó átlagkeresetének megfelelő összeget megfizetni. A munkáltató jogosult további kárának érvényesítésére is.

38 Az egyszerűsített foglalkoztatás •Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló évi CLII. törvény határozza meg, hogy a munkaerőpiac mely területein lehet egyszerűsített foglalkoztatás keretében munkát végezni: –Háztartási munka –Mezőgazdasági idénymunka (<31 nap/idény) –Növénytermesztési idénymunka (>31 nap/idény) –Idegenforgalmi idénymunka –Alkalmi munka

39 Az egyszerűsített foglalkoztató kötelezettségei •Egyszerűsített munkaszerződés kötése, melynek tartalmaznia kell a felek nevén, adatain kívül a személyi alapbért, a munkakört és a munkavégzés helyét. A munkaszerződést legkésőbb a munka megkezdéséig írásba kell foglalni. •A törvény által előírt részletességű jelenléti ív vezetése •Legalább a munkavállalónak kifizetett nettó munkabér 30 %-ával megegyező összegű közteher megfizetése •Bejelentési kötelezettség az adó hatóságnak..


Letölteni ppt "A munka világa A munkavállalók szociális és gazdasági érdekeinek védelme, továbbá a munkabéke fenntartása érdekében hazánkban is törvény (2012. évi I."

Hasonló előadás


Google Hirdetések