Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szemléletváltás a pszichiátriai betegek szociális ellátása területén Speciális terület: a pszichiátriai szociális munka.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szemléletváltás a pszichiátriai betegek szociális ellátása területén Speciális terület: a pszichiátriai szociális munka."— Előadás másolata:

1 Szemléletváltás a pszichiátriai betegek szociális ellátása területén Speciális terület: a pszichiátriai szociális munka

2 Előzmények – Történelmi áttekintés •A pszichiátria múltja az emberiséggel egyidős: •Az emberi társadalmak magukkal hordozták és hordozzák elme és lelki betegjeiket. •Azonban önálló tudományként, foglalkozásként és intézményként rövid időre tekint vissza

3 Pszichiátria történetének két szakasza I, Önállósodás előtti évezredek Lényege: miként oldotta meg az adott társadalom a mentális betegségek problémáit -Ókori görögök (Hippokratész) -Egyiptomi gyógyítás (zene és szuggesztió) -Indiai ás Kínai orvoslás (gyógy-szerek)

4 „Sötét” középkor és az elmebetegségek •Vallási és egyházi szemlélet uralkodik •Első kórházak megjelenése •Elmebetegek sorsa tünetei típusától függött: -Milyen érzékcsalódásai, téveszméi voltak (lsd.: boszorkányok, szent betegségek) •DE: arabok-fejlett orvostudománya: az agy szerepének felismerése

5 •Felvilágosodás történelmi levegője: –Elmebetegekkel való bánásmód orvosi vonatkozásai kerülnek előtérbe –A pszichiátria önálló orvosi diszciplinává szerveződik •Ugyanakkor a deviáns viselkedés kezelésében a fő cél még a közösség védelme, a „mást” izolálják és kirekesztik, illetve megsemmisítik.

6 Az elmegyógyászat „rendészeti” vonulata •A deviáns: vagy eretnek, vagy boszorkány, vagy szent ember. •Aki problémás, az börtönbe kerül, vagy kezelőintézménybe: - átnevelés folyik, gyakran kínzással egyenértékű

7 Az elmegyógyászat vallási vonulata •A deviancia, mint természetfölötti: -ördögök, megszállás, isteni megnyilvánulás stb. -babonák, néphitek keveredése alkot torz képet A vallás szabályoz, megvéd és gondoskodik „a sajátjairól” (lsd.: ispotályok, kórházak)

8 •A lelki segítségnyújtás bármilyen formája, a korabeli pszichoterápia, csak vallási keretek között volt elérhető •És mai napjainkig is kötődik az egyházi intézményekhez •Komoly társadalmi és gazdasági háttérrel rendelkezik Magyarországon

9 II. Önálló pszichiátria kialakulása •XIX szd eleje: mozgalom, amely az elmebetegekkel való emberi bánásmódot tűzte ki célul •Középpontba kerül az emberi idegrendszer működése: genetika és környezet „harca” •Kidolgozzák a pszichiátria közös terminológiáját, a pszichiátria „nyelvét”

10 •Új módszerek terjednek: - hipnózis (Charcot) - pszichoanalízis (Freud) - viselkedés (behavior) lélektan (Watson) Létrejön a pszichiátriai intézmények önálló hálózata: -a betegek az intézmények ellátásában és fenntartásában aktívan részt vesznek -nyugtatók, altatók, fürdőkúrák jellemzők

11 Intézményesülés: a pszichiátria elmúlt 50 éve itthon •Az elmeosztályokból KÓRHÁZAK alakulnak •Az elmebetegek ideg-elmeosztályokon kerülnek elhelyezésre •Szerepük passzív, a „hagyományos beteg szerep” kialakul •Terápiás sokszínűség jön létre

12 Napjainkban: a pszichiátriai szolgáltatások átalakulása •Társadalmi – politikai változások hatása •Az elmeosztályok „súlyának” csökkenése az ellátásban •Társadalmi előítéletek: Száll a kakukk… •Finanszírozási gondok

13 EREDMÉNY •a legtöbb fejlett országban kiépültek a nem kórházi bázisra támaszkodó pszichiátriai ellátás intézményei és szolgálatai. •Például: - hatékony járóbeteg rendelő és gondozó, - nappali kórház, mobil szolgálat, - védett betegotthon, betegek klubja, illetve - a különböző önsegítő egyesületek (pl.: névtelen alkoholisták)

14 •Ezen ellátó szolgálatok közel vannak a lakossághoz, a bajokat a keletkezési helyükön képesek orvosolni, prevencióban vesznek részt. •Az átalakulásnak ezt a folyamatát nevezzük DEINSTITUCIONALIZÁCIÓNAK, azaz az ellátás módja a kevésbé intézményesedett formákra tevődött át. E szolgálatokat intermedier struktúráknak is nevezik, mivel az egyén és társadalom intézményei között átmenetet képeznek.

15 Amennyiben jól működik: •A gyógykezelés kisebb költséggel jár •Emberközelibb •Kevéssé stigmatizáló •Hatékonysága megfelelő •A kezelésbe bevonja a beteg családját és tágabb környezetét is: •KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIÁT jelentve.

16 FELMERÜLŐ KÉRDÉSEK: •Hol a határ normális és (elme)beteg között? •Mitől függ a normális/egészséges kritériuma (egyén és társadalom)? •Mitől lesz valaki pszichiátriai beteg? •Gyakori vagy ritka jelenség a társadalomban? •Van-e gyógyulás?

17 A DEVIANCIA Áttekintés röviden •A társadalmat normarendszerek irányítják. •Ahhoz, hogy a társadalom működőképes legyen, normákra van szükség. A társadalom tagjainak követnie kell bizonyos viselkedési szabályokat. •A társadalomban sokféle norma érvényesül egymás mellett:

18 •Jogi normák (be nem tartását az állam szankcionálja) •Valláserkölcsi normák (halál utáni büntetés) •Erkölcsi / etikai normák (be nem tartását a közösség megvetéssel bünteti) •Szokások, illemszabályok, divatszabályok (megszegését erősebb-gyengébb helytelenítés követi) •Deviáns (normaszegő) magatartás: Az adott társadalomban elfogadott normáktól eltérő viselkedés •Konform (normakövető) magatartás: A társadalmi normáktól nem eltérő, az elfogadott viselkedési szabályokat betartó viselkedés

19 •A normákkal kapcsolatos négy fontos megállapítás: •1.Adott társadalomban, ellentmondásban lehetnek a normák (pl. vallási vagy etnikai csoportok által elfogadott normák) •2.A normák változnak a társadalmak történeti fejlődése során (pl. homoszexualitás erkölcsi megítélése) •3.A különböző társadalmakban nagyon eltérő normákat fogadnak el az egyes cselekmények megítélésénél. (pl. vérbosszú – néhol elfogadják, máshol büntetik.) •4.Nem biztos, hogy egy társadalomban elfogadott norma előnyös (pl. tehenek levágásának tilalma a hindu vallásban.)

20 A deviáns viselkedés fajtái •bűnözés •öngyilkosság •alkoholizmus •kábítószer-fogyasztás •nem organikus eredetű mentális betegségek •prostitúció

21 A deviáns viselkedések közös sajátosságai •mindegyik mögött megfigyelhető a társadalom válsága •a kultúra, az értékek és normák válsága, pusztulása, vagy ezek elbizonytalanodása (dezorganizáció); •a viselkedészavarok pedig ennek a tünetei, jelzései Különböző elméletek születtek ennek magyarázatára •elméletek, melyek makrotársadalmi szinten keresik ennek okát (társadalmi anómia) •elméletek, melyek mikrotársadalmi szinten ( az egyén, a család és más elsődleges csoportok szintjén keresik az okot)

22 1. Anómia (anómiás állapot) •Emil Durkheim magyarázata •a társadalmi normák meggyengülésének az állapota – gyors társadalmi, gazdasági változások hatására felerősödik. •világos viselkedési szabályok hiánya •a gyors, a nagy megrázkódtatással járó társadalmi változások akut feszültség- helyzeteket teremtenek, s növelik a szocializációs zavarok gyakoriságát (devianciákat)

23 •2. Robert K. Merton szerint valamely társadalomban akkor beszélünk anómiáról, ha a társadalom által elfogadott és kívánatosnak tartott értékeket, célokat a társadalom tagjainak egy része nem képes megengedett eszközökkel elérni. •Merton 1980-ban az alkalmazkodást 5 logikailag lehetséges módon ábrázolta.

24 (+)= elfogadás (-)= elutasítás (+/-)= elutasítás és új célokkal, eszközökkel való helyettesítés Kulturális célok Megengedett eszközök I. Konformitás ++ II. Újítás +- III. Ritualizmus -+ IV. Visszahúzódás -- V. Lázadás +/- +/-

25 Négyféle kiút 1.Újítás (vagyon elleni bűnöző) 2.Ritualizmus (merev hagyománytisztelet) 3.Visszahúz r. (drog, alkohol, elmebetegség) 4.Lázadás (se a cél, se az eszköz nem megfelelő)

26 3. Többtényezős deviancia-elmélet A deviáns viselkedésformához a következő tényezők szükségesek: •a gyermekkori szocializáció zavarai •felnőttkori feszültségek (családi élettel, munkával kapcsolatos feszültségek, kielégítetlen ambíciók) •a környezetnek a deviáns viselkedésre vonatkozó felfogása (egyértelmű normák, társadalmi kontroll, a deviáns viselkedéshez való hozzáférés) •a deviánssá minősítés (a környezet reakciói a deviáns magatartásra)

27 4. Minősítési elmélet •Minősítési címkézés (labelling) •A deviáns viselkedés újfajta szociológiai elmélete (1960) •Nem magán a viselkedésen, hanem a társadalomnak, valamint egyes erre kijelölt intézményeknek (rendőrségnek, bíróságnak, pszichiátriai intézményeknek stb.) a válaszreakcióján múlik, hogy valamilyen viselkedés vagy személy deviánsnak minősül-e (pl. az elmebeteget nem annyira a viselkedése különbözteti meg a társadalom többi tagjától, mint inkább az, hogy a pszichiáterek elmebetegnek minősítik.)

28 Ezt a minőséget nevezte GOFFMAN (1963) stigmának (megbélyegzésnek). •Akire rásütötték a stigmát az nem tud tőle szabadulni, sőt idővel maga is azonosul vele, azaz elmebetegnek tekinti magát. •makrotársadalmi szinten a devianciákat társadalmi jelenségként kezeljük, az egyén szempontjából pedig viselkedési formának, magatartásnak tartjuk. •Bizonyos mennyiségű devianciával együtt kell élnünk a társadalomban

29 Pszichiátriai Epidemiológia •Az epidemiológia sajátos vizsgálati módszertan, amely a betegségek tér- és időbeli elterjedésének, valamint a kialakulásukat és lefolyásukat meghatározó tényezők elemzésére alkalmas.

30 Eredményeinek felhasználási területe •Mindennapi medicina •Egészségügyi döntéshozók szintje •Betegbiztosítók •Klinikai kutatások

31 Rövid történet •A „HŐSKOR”: minden résztvevő saját szájíze szerint diagnosztizált, ezért eltérő adatok és eltérő fogalmi bázis alapján érvényességük erősen megkérdőjelezhető •A JELEN: Diagnosztikus rendszerek standardja •DSM-IV és BNO-10 (diagnosztizálás)

32 Pszichiátriai betegségek természetes alakulásának jellemzői I.BETEGSÉGKEZDET II.KÓRLEFOLYÁS III.KIMENETEL

33 I. BETEGSÉGKEZDET •Bár a kórosság a pathológiai folyamatok megindulásához kötődik •A megbetegedéshez vezető folyamat már korábban elindulhat, de ennek bejóslása nehéz. EZÉRT: •Javasolják, az ún.: Bevezető tünet és Figyelmeztető tünet fogalmát

34 Továbbá: •Fontos a betegségek GYAKORISÁGA TIPUSAI: 1, Az első előfordulás gyakorisága 2, Új betegek gyakorisága 3, Prevalencia, azaz a betegséggyakoriság

35 II. LEFOLYÁS A betegség megjelenését követő változásokat a JAVULÁS és SÚLYOSBODÁS kifejezésekkel jellemezzük. •Javulás: a tünetek erőssége és száma meredeken csökken, a beteg KOMPENZÁLT állapotú •Visszaesés: amikor gyógyulás után a személy a diagnosztikus kritériumok alapján ismét betegnek tartható.

36 III. KIMENETEL •A betegség folyamatának következményeit nevezzük kimenetelnek, melyet 3 tényező jellemez: 1, Betegséghalmozódás - Társbetegségek 2, Funkcionális zavarok 3, Halálozás

37 Funkcionális zavar, halálozás •A funkcionalitást a mindennapos feladatok megoldásának képességeként értelmezzük. •A pszichiátriai betegségek gyakran együttjárnak a képességek átmeneti vagy tartós csökkenésével, az életminőség romlásával. •TÉNY: A pszichiátriai betegek körében magasabb a halálozási arány. Lehetséges OKOK: - társadalmi, gazdasági körülmények és stressz - Egészségtudatos magatartás hiánya

38 Társbetegségek - Komorbiditás •Lakossági felmérésekben a betegséghalmozódás kb.: 50%-os gyakoriságot mutat •Az együtt fellépő társbetegségek kezelésének eredményessége kisebb, erre nem mindegyik terápiás módszer alkalmas •A komorbiditási mutatók magasak, sok a visszaesés…

39 Pszichoszociális rehabilitáció •Hazánkban a betegséggel való együttélés, a beteg embernek és hozzátartozóinak életminőségi problémája szinte megoldatlan. • Az idült betegek többsége nálunk jóval korábban hal meg, mint a fejlettebb országokban. •Ebből nyilvánvaló a megküzdő stratégiák elégtelensége, sokak számára pedig a pszichoszociális rehabilitáció elérhetetlensége.

40 •A közösségi pszichiátria és a pszichoszociális rehabilitáció átfogó megvalósulása esetén : A betegek számára a közösségben, lakóhelyükhöz közel biztosítja a lehető legtöbb pszichiátriai és rehabilitációs szolgáltatást és alapvető célja a közösségi integráció fenntartása ill. elérése

41 •A gondozás és rehabilitáció során a lehető legnagyobb mértékben támaszkodik a közösségi erőforrásokra és a természetes segítőkre (pl. hozzátartozók), akiknek a rendszerszemléletű családgondozás elveinek megfelelően -szintén támogatást nyújt a betegség okozta problémák és más stresszhelyzetek kezelésében •A közösségi alapú ellátás hozzájárul az intézményes ellátás okozta hátrányok leküzdéséhez és a pszichiátriai rehabilitáció hatékonyságának fokozásához

42 •Magába foglalja : A hozzátartozók bevonásával végzett házi gondozást, házi ápolást, akár az intenzív ellátást jelentő házi hospitalizációt, a 24 órás elérhetőséget, a betegek nyomon követését. DE: A közösségi pszichiátriai gondozás elsősorban a krónikus pszichiátriai betegségben szenvedőket célozza meg, akik folyamatos gondozást igényelnek, és működése különbözik a szakrendeléstől

43 •A Pszichiátriai gondozó szorosan együtt dolgozik a háziorvossal és más szolgáltatókkal, a munkatársai mobilisak és a terápiás és rehabilitációs igények szerint kapcsolatba lépnek más segítőkkel akikkel a team-munka elvei szerint együtt dolgoznak. •Munkája során célja a tartós intézeti elhelyezés megelőzése és a természetes segítők bevonása a gondozásba.

44 •Munkája színterei : -Akut és krónikus nappali kórházak -Nappali klubok -Védett lakhatási lehetőségek -24 órás mobilis krízis szolgálat és krízis- fektető -Munkarehabilitációs szolgáltatások -Háziorvosi és szakorvosi konzultációs szolgálat

45 •A közösségi pszichiátria szolgáltatásai tehát abban döntően különböznek a jelenlegi ellátástól, hogy nem a kórházból a közösségbe való fokozatos átmenetet kívánják biztosítani (amelyben az adott, pl. átmeneti intézményben történő rehabilitáció nagy hangsúlyt kap), hanem a gondozás és rehabilitáció minden lehetséges formáját a közösségi keretek között, a közösség integrált tagjaként, a beteg otthonában, vagy annak közelében kívánják biztosítani a betegek számára.

46 Rehabilitáció „lelki oldala” •A rehabilitáció pszichológiai folyamatainak ismerete segítheti a szakembereket abban, hogy minél hamarabb felismerjék: A súlyos idült betegséggel való megküzdés a gyógyítótól, a betegtől és hozzátartozóitól azonos személyiségfunkciókat követel.

47 •Az emberközpontú rehabilitáció fő céljai közé tartozik a rászorulók minél kedvezőbb testi, érzelmi és szociális alkalmazkodásának egyénre szabott módon való segítése. •Időtartamát tekintve a rehabilitáció a betegség bekövetkeztétől a személy élete végéig tart. •A megfelelő rehabilitációval az érintetteknek el kell érniük, meg kell tudni tartaniuk a lehető legteljesebb testi, lelki, szociális, képzési/foglalkozási teljesítőképességüket, maximális függetlenségüket, optimális életminőségüket.

48 A rehabilitációs feladatok megvalósításához szükség van: •a szakértelem mellett •motiváltságra, nyíltságra, figyelemre, empátiára és közös felelősségvállalásra •rugalmasságra,kreativitásra,folyamatos, pozitív irányú személyiségfejlődésre

49 •A tapasztalatok szerint a terápiás/ rehabilitációs team tagjai közül a klinikai szakpszichológusok azok, akik gyakran vezető szerepet vállalnak az egyénre szabott rehabilitáció megszervezésében és kivitelezésében

50 A rehabilitációs intézmények pszichológiai légköre •A kutatások és a tapasztalatok szerint az „érzelmi klímának” gyakran nagyobb szerepe van a rehabilitáció sikerességében, mint az alkalmazott módszernek vagy a módszert alkalmazó szakember tudásának,személyiségének

51 Egészségügyi intézmények pszichológiai légkörének fő jellemzői: • kényes egyensúly, • folytonos, túlterhelő érzelmi jelenségek, •a veszélyeztető ingerekre adott reakciók a betegek, hozzátartozóik és a személyzet részéről

52 •Az adott rehabilitációs intézmény érzelmi klímájának csak a felszíne tudatos és látható, valójában a tudattalan lelki elemek összhatásaként alakul ki. •Ezért nem mindegy, hogy milyen vezetéssel, kik dolgoznak együtt, mennyire ismerik és becsülik egymás munkáját és felelősségét, hogyan kommunikálnak egymással, a rehabilitálandó személyekkel és hozzátartozóikkal

53 A rehabilitációban résztvevő beteg fő lelki problémái • az elvesztett egészség, a korábbi önmagának és lehetőségeinek elvesztése miatt érzett gyász, • a düh, a bűntudat érzelmi feldolgozásának nehézségei, • az úgynevezett lelki regresszió kialakulása, • nehezen kontrollálható halálfélelem, • megtört önbizalom, • testkép-, önképváltozás, • érzelmi okok miatt bekövetkező intell.gátlás, • fantomérzésekkel való küzdelem,

54 • ambivalens érzések önmaga, hozzátartozói és a kezelőszemélyzet iránt, • szexuális nehézségek, problémák, • lehetséges, leggyakoribb kóros reakciók: túlérzékenység, hipochondria, 'mindent, vagy semmit' gondolkodás, csodavárás, fluktuáló jellegű, részleges realitás és kontrollvesztés, funkcionális deperszonalizáció,és pszichoszomatikus reakciók.

55 A rehabilitációban résztvevő szakemberek problémái •„A vizsgálatok szerint az orvosok, a nővérek és a gyógyító team többi tagja közül sokan (a vizsgált személyek %-a) érzelmileg és intellektuálisan kiégettek, jórészt diagnosztizálatlan és kezeletlen pszichiátriai, pszichológiai és pszichoszomatikus tünetekkel küzdenek. ” (2005)

56 •Burn-out – KIÉGÉS: Azokat az embereket sorolják a legveszélyeztetettebb csoportba, akik viszonylag hosszú időn át emberekre irányuló, állandó koncentrálást és érzelmi igénybevételt követelő munkát végeznek, és munkájuk során kevésbé számíthatnak látványos, gyors sikerélményekre.

57 •A kiégés az érdeklődés elvesztését jelenti azok iránt az emberek iránt, akikkel az ember dolgozik. Olyan fajta fizikai és érzelmi kimerülés, aminek következtében a szakember nem érez többé szimpátiát, sajnálatot vagy megbecsülést a kliensei vagy páciensei iránt

58 •„Tipikus csalódási folyamat” figyelhető meg, melynek szakaszai: •Lelkesedés •Stagnálás •Frusztráltság •Apátia Tünetei: Pszichés tünetek Fiziológiai tünetek Magatartásbeli tünetek Szociális magatartás Problematikus viselkedésformák

59 KÉRDÉS tehát: •Ön hol tart? •Képes a pszichoszociális rehabilitációra? •Képes, persze csak ha kell, segítséget kérni saját maga számára? •Ki segíti a segítőket?

60 Valamint a teljesség igénye nélkül, miért nehéz ez a szakma: •A szociális munkás tiszteletben tartja minden ember méltóságát, értékét, jogait, céljait és szándékait •Munkája során a se gítségnyújtás a döntő, és csak ennek részeként, az együttműködés érdekében végez kontroll tevékenységet – különös tekintettel - az együttműködésre kötel ezett kliensekre.

61 •A szociális munkában összeférhetetlen a szociális munkás és a kliens közötti rokoni, baráti, közvetlen munkatársi, szerelmi, üzleti (haszonszerzésen alapuló) kapcsolat. •A kliens megválaszthatja a szociális munkást…. •A szociális munkás nem használhatja fel a segítő folyamatot pártpolitikai célok vagy a val lási meggyőződés befolyásolása érdek ében. A fentieket lsd.: A SZOCIÁLIS MUNKA ETIKAI KÓDEXE

62 KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET


Letölteni ppt "Szemléletváltás a pszichiátriai betegek szociális ellátása területén Speciális terület: a pszichiátriai szociális munka."

Hasonló előadás


Google Hirdetések