Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Munka- és egészségvédelem Dr. Kun-Szabó Tibor Farkas András 2004 Veszprémi Egyetem.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Munka- és egészségvédelem Dr. Kun-Szabó Tibor Farkas András 2004 Veszprémi Egyetem."— Előadás másolata:

1 Munka- és egészségvédelem Dr. Kun-Szabó Tibor Farkas András 2004 Veszprémi Egyetem

2 Témakörök  A munka- és egészségvédelem jogi és igazgatási ismeretei. Alapfogalmak A munkavédelem igazgatási ismeretei  Villamosság Biztonságtechnikája  Tűz- és Katasztrófavédelem  Ergonómia  Foglalkozási ártalmak

3 Az állam fogalma Az állam a történelmi fejlődés eredményeképpen létrejött, meghatározott földrajzi területen élő emberek (társadalom) irányítását ellátó, legitim kényszereszközökkel és szuverenitással rendelkező hatalomkoncentráció. Ezt a különböző funkciók teljesítése érdekében elkülönülten működő szervei (szervezetrendszere) útján gyakorolja, amelyek között pontos szabályozott hierarchikus kapcsolat van. Az állam a történelmi fejlődés eredményeképpen létrejött, meghatározott földrajzi területen élő emberek (társadalom) irányítását ellátó, legitim kényszereszközökkel és szuverenitással rendelkező hatalomkoncentráció. Ezt a különböző funkciók teljesítése érdekében elkülönülten működő szervei (szervezetrendszere) útján gyakorolja, amelyek között pontos szabályozott hierarchikus kapcsolat van.

4 Az állam funkciói  Társadalmi ügyek intézése (belső igazgatás);  Gazdasági funkció (piaci szabályozás, költségvetés);  Szociális;  Oktatási, kulturális;

5 Az állami szervek rendszere  Országgyűlés (törvényalkotás, a végrehajtás ellenőrzése, a kormányzás irányvonalának meghatározása);  Köztársasági elnök (képvisel, aláírja a törvényeket);  Alkotmánybíróság (felülvizsgálja a jogszabályokat);  Országgyűlési biztosok (kivizsgálja a visszásságokat és intézkedést kezdeményez);  Állami számvevőszék (pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerv);  Kormány (törvények végrehajtása, beszámol az Ogynek, Minisztériumok; Önkormányzat (települési-megyei),  Bíróság; Ügyészség (törvényességi felügyelet a kormánynál alacsonyabban kibocsátott jogszabályoknál)

6 Jogforrás  A törvény vagy rendelet, amelyből a magatartási előírás megismerhető.  Meghatározott jogalkotó szerv csak meghatározott fajtájú jogforrást alkothat (Ogy-törvényt, Kormány, miniszter, önk rendeletet).  Határozat, utasítás nem jogszabály! (ezek az egyéb jogi eszközök).  Jogi hierarchia: alacsonyabb rendű jogszabály nem mondhat ellent a magasabb színtűnek (tv, korm.r., min. r., önk. r.)

7 A jogviszony és elemei A jog érvényesülése folyamán meghatározott személyek, szervezetek között sajátos viszony jön létre ez a jogviszony. Jogi norma nélkül jogviszony nem létezik, ez a jogviszony alapja de előfeltétele is. A jogi norma a jogviszonyba konkretizálódik.

8 Jogviszony jellemzője  Az alany,  A tárgy,  A tartalom.

9 A jog érvényesülése A jog érvényesülése, amikor előírásai megvalósulnak. Vagy önként követik a rendelkezéseket (jogkövetés) vagy az állami szervek kikényszerítik (jogalkalmazás). JogsértésJogalkalmazásJogértelmezés

10 A munkavédelem igazgatási ismeretei A munkavédelmi hatósági felügyelet  Az általános hatáskörrel rendelkező munkavédelmi felügyeletek:  Az OMMF,  Az ÁNTSZ (később),  A Bányahatóság (szűk terület).

11 Ellenőrzési jogkörük kiterjed  A munkáltatók, munkavállalók egészségét nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos feladatainak és kötelezettségeinek teljesítésére;  A munkahelyek létesítésére, a munkaeszközök létesítésére, a munkaeszközök üzemeltetésére, az alkalmazott technológiákra, valamint az egyéni védőeszközökre vonatkozó követelmények érvényesítésére;  A munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések kivizsgálására, bejelentésére, nyilvántartására, valamint megelőzésükre tett intézkedésekre.  Felmentési jogkör.

12 A munkavédelmi bírság alkalmazási feltételei  A munkavédelmi követelmények megszegése, vagy teljesítésének elmulasztása,  Egynél több munkavállalóra vonatkozó konkrét,  Súlyos veszélyeztetés,  Egyidejűség, azaz az előző feltételek egy időben történő megvalósítása. A bírság mértéke 50 e Ft-tól 10 M Ft-ig terjedhet.

13 Az OMMF-re vonatkozó külön szabályok  Engedélyezi a nem műszaki végzettségű munkabiztonsági szakértői tevékenységet és az engedélyekről nyilvántartást vezet,  Kiadja az egyéni védőeszközt minősítő bizonyítványt.

14 1. Az OMMF felügyelőjének jogköre (elsőfokú jogkör)  Illetékességi területén, valamennyi munkahelyen – külön engedély nélkül – ellenőrzést tarthat,  A munkahelyek tekintetében a munkáltatót határozatban kötelezni, hogy írásban nyújtson tájékoztatást a megjelölt munkabiztonsági követelmények teljesítéséről,  A munkabaleseteket kivizsgálni,  A munkáltatót felhívni az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítésére,  A munkáltatót a feltárt hiányosságok meghatározott határidőn belül történő megszüntetésére kötelezni,  A foglalkoztatott munkavállalót a munkavégzéstől eltiltani,

15 2. Az OMMF felügyelőjének jogköre  A veszélyes tevékenység illetőleg üzem, üzemrész, munkaeszköz működésének, használatának felfüggesztését elrendelni,  Soron kívüli felülvizsgálatot elrendelni,  A munkabaleset bejelentését, vagy kivizsgálását elrendelni, ha a bejelentést vagy a kivizsgálást elmulasztották vagy nem a jogszabálynak megfelelően végezték,  A munkaeszköz és egyéni védőeszköz működését, használatát felfüggeszteni, ha az nem rendelkezik az előírt bizonyítványokkal,  A szabálysértésre vonatkozó külön jogszabályok szerint eljárni.

16 Hatásköre nem terjed ki  A munka- és sugár-egészségügyi, valamint az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos feladatok ellenőrzésére,  A bányafelügyeletek hatáskörébe tartozó hatósági ügyekre, a fegyveres erőkre, a fegyveres testületekre és rendészeti szervekre.

17 A munkavédelem jogi szabályzásának szempontjai  Feleljen meg a nemzetközi egyezményeknek,  A gyakorlatban korábban bevált szabályokat olvassza magába,  Ne tartalmazzon olyan technikai követelményekre vonatkozó rendelkezéseket, amelyek röviden érvényesülnek.

18 A munkavédelmi törvény hatálya  Időbeli hatály  Területi hatály  Személyi hatály  Tárgyi hatály 1. szervezett munkavégzés 2. munkavégzés hatókörében tartózkodó személyek (pl. járókelő, látogató, szolgáltatást igénybe vevő) 3. rendkívüli munkavégzési körülmények esete (mentési, katasztrófa elhárítási tevékenységek) illetve a fegyveres erőknél és rendészeti szerveknél munkavégzésre irányuló jogviszonyban 4. nem terjed ki az egyéni vállalkozóra, csak a munkavégzés hatókörében tartózkodók vonatkozásában

19 A munkavédelmi törvény alapelvei  Az állam felelőssége  Munkáltató felelőssége  A munkáltató szabályozási felelőssége  Adatvédelem alapelve  Munkabiztonsági szaktevékenységéé nyilvánítás alapelve  Együttműködés alapelve  A munkavégzés hatókörében tartózkodó személyek védelmének alapelve  Érdekegyeztetés, érdekvédelem biztosításának alapelve

20

21 A munkavédelemre vonatkozó szabályok   Jogszabályok, szabványok  Törvények (Alkotmány, Mvt.)  Kormányrendeletek  Miniszteri rendeletek  Szabványok  Munkáltató belső rendelkezései

22 Az állam munkavédelmi feladatai  A munkavédelem megszervezése  Hatósági tevékenység Az állam szervei feladatai végrehajtására:  Országgyűlés, Köztársasági Elnök  Kormány  Minisztériumok  Országos hatáskörű szervek és központi hivatalok

23 Minisztériumok speciális feladatokkal  ESZCSM (munkaegészségügy)  FMM (munkabiztonság)  GKM (műszaki fejlesztés, termékbiztonság) Hivatalok:  ÁNTSZ  OMMF  MBH  MBF

24 Általános munkavédelmi követelmények  Általános és alapkövetelmény  Munkaeszközt üzembe helyezni  Egyéni védőeszközt forgalomba hozni, használatba venni  Hatósági engedélyhez kötött berendezések

25 A munkaeszközökre vonatkozó követelmények  Általános követelmény Munkaeszközt üzembe helyezni, használatba venni csak abban az esetben szabad, ha az ENV BM feltételeit kielégíti, és rendelkezik az adott munkaeszközre, mint termékre, külön jogszabályban meghatározott megfelelőségi nyilatkozattal, ill. megfelelőségi tanúsítvánnyal.  A megfelelőség tanúsítása gyártói megfelelőségi nyilatkozat, műszaki dokumentáció, a hatósági engedély, veszélyesnek minősített, a megfelelőség jelölése

26 A munkavédelmi létesítés, üzembe helyezés, újraindítás Fogalma Az a folyamat, melynek eredményeképpen új üzem, munkahely jön létre, vagy meglévő felújítása, bővítése, átalakítása ill. gép telepítése történik függetlenül attól, hogy létrejötte után termelő, vagy nem termelő célra használják. A gép gyártása is ide értendő

27 Alapvető követelmények  Együttműködési kötelezettség  ĺrásbeli nyilatkozattételi kötelezettség  Ergonómiai szempontok figyelembe vételének kötelezettsége  Ideiglenes létesítések

28 A létesítési folyamat szereplői Az Mvt alapján •Tervező •Üzemeltető (beruházó) •Kivitelező Gyakorlatban  építtető, beruházó  tanácsadó konzulens, munkavédelmi szakértő  lebonyolító  tervező  kivitelező-vállalakozó  műszaki ellenőr  üzemeltető  hatóság  szakhatóság  pénzintézet

29 Feladatok megoszlása a létesítés során  Fő közös feladat: A munkavédelmi követelmények érvényre juttatása (ergonómiai szempontok is)  Tervező kivitelező részére: nyilatkozattételi kötelezettség.  Feladataik: általános követelmény (közös feladat) az együttműködési kötelezettség.  Tanácsadó konzulens és munkavédelmi szakértő – elegendő szakmai gyakorlat  Lebonyolító – helyszínen folyó tevékenység koordinálása, ellenőrzése  Építtető – építési terület kiválasztása, hatósági- műszaki-pénzügyi feltételek feltárása, engedélyek beszerzése; versenyfelhívási dokumentáció előkészítése és kiadása, versenyegyeztetés lebonyolítása; tőke megszerzése; közreműködő partnerek kiválasztása; résztvevők tevékenységének ellenőrzése és koordinálása, beüzemelés-üzembe helyezés – próbaüzem végrehajtása.

30 A fővállalkozó feladatai  műszaki kooperáció és munkavédelmi kooperáció megvalósítása, biztosítása;  egyidőben, egy területen foglalkoztatottak tevékenységének összehangolása

31 A beruházás organizáció tartalmi elemei  beruházás elrendezési lapja (mérethelyes ábrázolás)  létesítményjegyzék  létesítési ütemvázlat  organizációs leírás  organizációs vázlatterv  ideiglenes melléklétesítmények tervei  építéstechnológiához kapcsolódó műszaki eszközök felsorolása  segédszerkezetek felsorolása (állvány, védőeszközök stb.)

32 Az építészeti-műszaki tervdokumentációk fajtái  építési engedélyezési tervdokumentáció  bontási engedélyezési tervdokumentáció  fennmaradási engedélyezési tervdokumentáció  rendeltetés megváltoztatás engedélyezési tervdokumentáció  kivitelezési tervdokumentáció  megvalósulási tervdokumentáció  Munkavédelmi tervdokumentáció

33 Az építmények használati biztonsági követelményei (OTÉK 50, 54 szakasz) Az építmények és részeik megvalósítása során:  állékonyság és szilárdság,  tűzbiztonság,  higiénia, egészség és- környezetvédelem,  használati biztonság,  zaj és rezgés elleni védelem,  energiatakarékosság- és hővédelem,  élet- és vagyonvédelem vonatkozó követelményeket kell betartani.

34 Használati biztonság Az építmény önálló egységeit, helyiségeit, épületszerkezeteit, a beépített berendezéseket úgy kell megválasztani, hogy a rendeltetésszerű használathoz biztonságos feltételeket nyújtsanak és ne okozzanak balesetet, sérülést.

35 Melyek ezek a tulajdonságok  elcsúszást, elesést,  megbotlást, mellélépést,  lesést,  fejsérülést,  ütközést,  égési érülést,  áramütést,  robbanást,  elakadást, beszorulást.

36 A beépített anyagnak szembeni követelmények  mérgező gázok keletkezése és kibocsátása,  légszennyező anyagok keletkezése,  veszélyes sugárzás,  szennyezett víz, föld, szilárd és folyékony hulladék,  káros nedvesedés keletkezése és megmaradása,  elektrosztatikus feltöltődés,  vegyi és korróziós hatás,  biológiai kártevők megtelepedése, szaporodása,  káros mértékű zaj- és rezgés.

37 Munkavédelmi üzembe helyezés fogalma  Munkavédelmi eljárás, melynek során az üzemeltető meggyőződik arról, hogy az adott létesítmény, munkahely, technológia, munkaeszköz a munkavédelmi követelményeket kielégíti és az üzemeltetést (írásban) elrendeli.  Az üzemeltető munkáltatónak csak veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemelését kell írásban elrendelni.

38 Mi a veszélyes?  Taxatív meghatározás hiányában a munkáltató kötelessége a veszélyelemzés elvégzése és annak meghatározása, hogy tevékenységi körén belül mi minősül veszélyesnek.  Amit jogszabály veszélyesnek minősít, azt kötelező veszélyesként kezelni. Pl. 21/1998 IKIM rendelet 17 db veszélyes gép lista.  Ezen túl több gép is van, melyet az 5/1993 MüM rendelet egészít ki az 1. sz. mellékletben (6 db).  Hatósági felügyelet alá tartozó gépek ® a hatóság üzembe helyezési engedélyhez köti.  Lemaradt a listáról, de a kollektív védőeszközöknél is célszerű elvégezni az üzembe helyezést (5 db)

39 Üzembe helyezés feltételei (kötelezően)  Munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat (munkabiztonsági szaktevékenység)  Megfelelőségi nyilatkozat, tanúsítvány, vagy típusvizsgálati tanúsítvány megléte.  Dokumentáció megléte (pl. megfelelőségi tanúsítványnak kell lennie a helyszíni összeszerelésű gépi meghajtású darunak).  Hatósági felügyelet alá tartozó gépeknél érvényes hatósági engedély.  Írásban kell elrendelni.  Az üzembe helyezés időpontjában hatályos előírásoknak kell eleget tenni

40 Újraindítás  Korábban már üzembe helyezett gépnél.  Ez is csak veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia esetében.  Két eset van  Műszaki okból egybefüggően 30 napot nem használták.  Teljes szétszereléssel együtt járó javítást végeztek.  Itt az újraindítást megelőző üzembe helyezés idejében hatályos előírásoknak kell megfelelni.  Szabályai egyébként ugyanolyanok, mint az üzembe helyezésnek  De nem kell vizsgálni a tanúsítást és dokumentáció meglétét (hatósági engedély stb.)  Előzetes vizsgálat és írásos elrendelés viszont kell.

41 Áttelepítés Eljárásjogi szempontból megegyezik az újraindítással. Tehát pl. nem kell megfelelőségi nyilatkozat.

42 Próba, vagy kísérleti üzem  Maximum 180 napig lehetséges üzemeltetni úgy, hogy nincs meg a tanúsítvány, típusvizsgálati megfelelőségi tanúsítvány (könnyítés).  Veszélyes gépek esetén is.  Előzetes vizsgálat kell és a munkabiztonsági szakember vállalja a felelősséget.

43 Mire terjedjen ki a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat  Tárgyi, személyi, szervezési feltételek, és intézkedések.  Munkakörnyezeti feltételek.  Általános munkavédelmi követelmények (összes munkavédelemmel kapcsolatos hatályos jogszabályok, szabályok).  Tervezői, kivitelezői nyilatkozatok (létesítési).  Mérési eredmények, jegyzőkönyvek (zaj, érintésvédelmi, szabványossági stb.)  Gyártói megfelelőségi nyilatkozat.  Technológiai, kezelési utasítások megléte → üzembe helyezés gátját képezhetik → ha nincs meg, belső utasítást kell kiadni.

44 A munkavégzés tárgyi feltételei  A Mvtv a munkahelyek, munkaeszközök vonatkozásában azt a követelményt állítja, hogy azoknak az üzemeltetés teljes időszakában az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos, jól karbantartott állapotban kell lenniük és mindenkor legalább az üzembe helyezéskor érvényes előírásoknak kell megfelelniük.

45 Tárgyi feltételek ivóvíz, biztonsági jelzések, pihenési, öltözködési, higiéniás stb. lehetőség, mozgástér, szennyező anyagok, tárolás, közműhálózat, megvilágítás, zaj, klíma, közlekedés, világítás, padozat, vészkijáratok, lengőajtók, dohányzó hely. Üzemeltetési dokumentáció a gép állandó tartozéka (nyelv).

46 Időszakos biztonsági felülvizsgálat  A biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni  A veszélyes technológiát, veszélyes munkaeszközt  Azt a munkaeszközt, melynek felülvizsgálatát jogszabály, szabvány, vagy a rendeltetésszerű és biztonságos üzemeltetésre, használatra vonatkozó dokumentáció előírja.  Vizsgálat végzésére jogosultak  Szakirányú munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkezők  Külön jogszabályban feljogosított személyek  Akkreditált laboratóriumok  Vizsgálat időszakai  Legalább 5 évente meg kell ismételni, ha a felülvizsgálat időszakára vonatkozóan nincs ennél rövidebb időtartamú előírás  Tartalmi vonatkozásai: Nincs kötelező meghatározás, de az üzembe helyezésre leírtak érvényesek itt is.

47 Soron kívüli biztonsági felülvizsgálat  A munkáltató akkor köteles a munkahely, egyéni védőeszköz, munkaeszköz, technológia soron kívüli felülvizsgálatára (megfelelőségének vizsgálatára), ha az a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be.  A vizsgálat célja a veszélyeztetés okának kiderítése és megszüntetése.  Követelmények  A vizsgálat elvégzéséig a használatot (további üzemelést) meg kell tiltani.  A felülvizsgálat munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül.

48 1. A munkafolyamatra, technológiára vonatkozó előírások  a munkavállalókat és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat ne veszélyeztesse  a munkavégzést össze kell hangolni Az összehangolásért felelős:  Szerződésben megjelölt fél  Megállapodás hiányában a fővállalkozó  Ha nincs fővállalkozó, akkor akinek a területén folyik a munkavégzés.  az anyagmozgatást, közlekedés belső rendjét  Munkahelyen üzemeltetett járműveknél

49 2. A munkafolyamatra, technológiára vonatkozó előírások  Súlyos és közvetlen veszély esetén mentési terv  A munkavállalókra veszélyt jelentő munkafolyamatnál hatásos védelmet kell biztosítani  Zárt technológiával  Biztonsági berendezéssel  Egyéni védőeszközzel  Munkaszervezési intézkedésekkel (pl. képernyős munkakör óránként 10 perc szünet)  Mindezek kombinációjával 

50 3. A munkafolyamatra, technológiára vonatkozó előírások  Biztosítani kell a munkahely jellegének, a veszélyforrásoknak, a létszámnak, a munka szervezésének megfelelően a munkahelyi elsősegélynyújtás  Tárgyi  Személyi  Szervezési feltételeit.  A veszélyforrások elleni védekezés módját a munkavédelemre vonatkozó szabályok keretei között a munkáltató maga köteles megállapítani.

51 A munkavégzés személyi feltételei A személyi feltételek 4 csoportra oszthatók  Egészségi állapot  Képzettség  Szükséges számú munkavállaló  A munka irányítása

52 Minden dolgozónak részt kell venni a következő orvosi vizsgálatokon  Előzetes alkalmassági  Időszakos alkalmassági  Soron kívüli  Záró  Speciális vizsgálatok → Rákkeltő anyag környezetében dolgozók esetében → Külföldön dolgozó munkavállalók hazajövetelekor

53 A munkáltató kötelességei  Információ átadás  Egyéni és kollektív védelem természetbeni biztosítása  A személyi feltételekről gondoskodás  Eljárási kötelmek (munkavédelmi követelmények megvalósulása)  Szervezési, intézkedési feladatok  Speciális feladatok a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelme érdekében

54 Információ átadás  A munkavállalók részére  Utasítások  Ismeretek pl. munkavédelmi  A hatóság részére  Gépkönyvek  Minősítő bizonyítványok  Stb.  Idegen nyelvű munkavállalók részére saját nyelvükön  Üzemeltetési dokumentáció magyar nyelven  A létesítésben közreműködők részére tervek, stb.  A munkavédelmi szakemberek részére  A munkavállalókkal és képviselőikkel való együttműködés során

55 Egyéni és kollektív védelem természetbeni biztosítása  Létesítési feladatok, pl. ivóvíz, érintésvédelem, biztonsági berendezések  Munkafolyamatok, tárgyi feltételek követelményei  Egyéni védelem, melyet a technológia fogyatékossága és a kollektív védelem megoldhatatlansága miatt kell alkalmazni, személyhez igazodva

56 A személyi feltételekről gondoskodás  Egészségi állapot  Képzettség  Ismeretanyag  Sérülékeny csoportok védelme

57 Eljárási kötelmek (munkavédelmi követelmények megvalósulása)  Minőségügyi követelmények  Munkavédelmi üzembe helyezési követelmények  Időszakos biztonsági felülvizsgálat  Kockázatértékelés az elkerülhetetlen veszélyek értékelése  Belső rendelkezés (szabályozás)  Balesetek kivizsgálása (munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések esetén eljárás)  Érdekképviseletekkel való együttműködés  Belső ellenőrzés (meggyőződés, vizsgálódás)  Munkavállalók ismereteiről meggyőződés (vizsgáztatás)

58 Szervezési, intézkedési feladatok  Nemdohányzók védelme, technológiai dohányzási tilalom.  Más munkáltatókkal a munkavégzés összehangolása.  Menekülés-mentés gyakoroltatása, végrehajtása.  Rendkívüli intézkedések.  Elsősegély-nyújtás.  Munkavédelmi szakember foglalkoztatása, foglalkozás- egészségügyi szolgáltatás igénybe vétele.  Munkabiztonsági szaktevékenység végrehajtása.  Hatósági döntések végrehajtása.  A munkavédelmi képviselet kezdeményezésére intézkedés.

59 Speciális feladatok a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelme érdekében  Pl. egy területen több munkavállaló munkavégzése esetés összehangolás  Egyéni vállalkozók esetén is feladat  Munkahelyi jelzések  Munkaeszközök használata

60 A munkavédelmi szakember foglalkoztatásának kötelezettsége  A munkáltató köteles munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt foglalkoztatni  50 fő dolgozói létszámtól kötelező  Differenciált az alkalmazás  A meghatározott létszám, munkaidő képzettségi szint a minimális követelményt jelenti  Több tevékenység esetén  Több szakembert célszerű foglalkoztatni

61 Munkabiztonsági szaktevékenység  Üzembe helyezés munkavédelmi szempontú felülvizsgálata •Általános •Speciális pl. újraindítás  Súlyos munkabaleset kivizsgálása  Soron kívüli kivizsgálás  Egyéni védőeszköz juttatás belső rendjének kialakítása.  Speciális esetek •4/2002. SZCSM rendelet szerint az EU-ba történő belépéstől munkavédelmi koordinátor alkalmazása •Potenciálisan robbanásveszélyes környezetben végzendő munkák

62 Munkabiztonsági szakértő Szakértő végezheti kizárólag (kivéve jogszabály által előírt személyek, akkreditált laboratóriumok) a termelőeszközök, technológiák, gépek, berendezések időszakos biztonsági felülvizsgálatát

63 Ki lehet szakértő, ki által  Felsőfokú munkavédelmű képzettségű személy  Felsőfokú alapképzettséggel  Természettudományos alapképzettségnél szakértői engedélyt kiadó a Magyar Mérnök Kamara  Egyéb alapképzettségűeknél OMMF Az engedély 5 évre szól

64 A foglalkozás-egészségügyi szolgálat  Külön jogszabályban meghatározott munkaköri alkalmassági vizsgálatokat végez és kezdeményezi az ehhez szükséges szakorvosi vizsgálatokat.  Külön jogszabályban meghatározottak szerint a foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciós esetek kivizsgálása.  A munkavégzés egészségügyi károsító hatásának vizsgálata.  Az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos tanácsadás.  Munkavállalók munkakörülményeivel kapcsolatos felvilágosítás.  Külön jogszabályban meghatározottak szerint az I. alkalmassági csoportba tartozó közúti járművezetők egészségi alkalmassági vizsgálata

65 A szolgálat közreműködik  A munkahelyi veszélyforrások feltárásában.  A foglalkozás-egészségügyi-, fiziológiai-, ergonómiai-, higiénés feladatok megoldásában.  Az elsősegélynyújtás és a sürgős orvosi ellátás megszervezésében, az elsősegélynyújtók szakmai felkészítésében.  A munkáltató katasztrófa megelőző, elhárító, felszámoló és az előidézett károsodások rehabilitációs tervének kidolgozásában.

66 A munkavédelmi stratégia kialakításának szempontjai  Egységes és átfogó megelőzési stratégiát kell kialakítani  A stratégia átfogó időbeni tervet jelent, melyben a kockázatértékelés alapján megoldandó feladatokat rögzíti  a munkafolyamat,  a technológia,  a munkaszervezés,  a munkafeltételek,  a szociális kapcsolatok,  a munkakörnyezeti tényezők,  stb. kedvezőbbé tételére.  MEBIR  megelőzés általános követelményeit köteles figyelembe venni

67 A munkáltató gazdasági irányító tevékenysége során a megelőzés következő általános követelményeit köteles figyelembe venni  A veszélyek elkerülése.  A nem elkerülhető veszélyek értékelése.  A veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdése.  Az emberi tényező figyelembe vétele.  A műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazása.  A veszélyes helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbé veszélyessel.  A kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemmel szemben.  A munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása.

68 Kockázatértékelés  Kockázat: a veszély megvalósulásának, azaz a káros hatás bekövetkezésének valószínűsége.  Kockázatértékelés: Kötelezően előírt módszer, amivel a munkavédelem intézkedéseit meg kell alapozni és azt folyamatosan végezni kell.

69 Mikor kell kockázatértékelést végezni  Első alkalommal  Indokolt esetben: •Ha megváltoztak a kockázatok (munkakörülmények, veszélyes anyag, munkaeszköz stb.). •Új technológia, veszélyes anyag, munkaeszköz, munkaszervezés bevezetése alkalmából.  Soron kívül: •Ha a kockázatok lényeges változásával munkabaleset, fokozott expozíció illetve foglalkozási megbetegedés hozható összefüggésbe. Évenként felül kell vizsgálni.

70 A munkavállaló jogai  Biztonságos és egészséges munkakörülményekhez.  A munkavégzés tárgyi feltételeihez.  Biztonságos munkaeszközök alkalmazásához.  Egyéni védelemhez, kollektív védelemhez.  Munkavédelmi ismeretekhez (saját anyanyelven).  Orvosi vizsgálathoz.  Veszélyhelyzetben a menekülés lehetőségéhez.  Veszélyeztető utasítások megtagadásához (jogosult megtagadni ha saját, köteles megtagadni, ha más testi épségét veszélyezteti tevékenységével).

71 2. A munkavállaló jogai  Személyes adatok védelméhez (munkavédelmi eljárásban, pl. balesetvizsgálat).  Munkáltatói munkavédelmi döntésekben való részvételhez.  Munkavédelmi képviselő megválasztásához.  Nemdohányzók speciális védelméhez.  Amihez a munkavállalónak joga van, azt a munkáltató köteles biztosítani.

72 A munkavállaló kötelességei  Biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban ellátni a munkafeladatokat.  Munkáltatói utasításoknak, tájékoztatásoknak megfelelően eljárni.  Munkaeszközt, egyéni védőeszközt, munkahelyet rendeltetésszerűen használni.  A munkavédelmi előírásokat elsajátítani, alkalmazni.  Előírt orvosi vizsgálaton részt venni.  Munkáltatóval együttműködni.  Biztonsági berendezések önkényes kiiktatásától tartózkodni.  A munkatársakat és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat veszélyeztető magatartást nem tanúsítani, biztonságukat segíteni.

73 Baleset fogalma Az emberi szervezetet ért egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást illetőleg halált okoz

74 Munkabaleset fogalma Az a balest, mely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri annak helyétől, időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.

75 Üzemi baleset fogalma Az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben, illetőleg munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben éri. Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybe vétele során éri.

76 Súlyos munkabaleset  a sérült halálát  valamely érzékszerv (vagy érzékelő képesség) és a reprodukciós képesség elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását okozta;  orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást;  súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését (továbbá ennél súlyosabb esetek);  beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő torzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott.

77 Munkabaleset nyilvántartása  Minden munkabalesetet  Ha szabadságra küldi a sérültet a munkáltató  Formai kötöttség nélküli a nyilvántartás, de megfelelő adattartalommal:  Sorszám (minden évben 1-el kezdődik).  Sérült személyi adatai (név, születési hely, időpont, anyja neve).  Munkakör.  Sérülés időpontja, helyszíne, jellege.  Sérült ellátására tett intézkedés.  Annak ténye, hogy a sérült folytatta-e a munkát.  Összesített nyilvántartás: A munkáltató székhelyén kell egy összesített nyilvántartás is, amibe minden telephelyen történt baleset bekerül.  A munkabaleseti jegyzőkönyvön a központi nyilvántartásban lévő sorszámnak kell szerepelni.

78 Munkabaleseti jegyzőkönyv  Nyilvántartási szám.  Területi kód (baleset helyszíne szerint).  Statisztikai számjel.  Sérült személyes adatai.  Létszám kategória szerinti besorolás.  Sérült foglalkoztatásának jellege.  Baleset időpontja.  Baleset előzménye és részletes leírása.  Munkavédelmi képviselő aláírása.  Adatszolgáltatás jellege.  Vázlatrajz.  Stb.

79 Munkabalesetek bejelentése  1-3 napi munkaképtelenség:irattár (5 évig megőrzendő), sérült (hozzátartozó), TB-i kifizetőhely.  3 napon túli ugyanaz + területileg illetékes munkabiztonsági és munkaügyi felügyelet (bányászbalesetnél bányakapitányság).  Súlyosugyanaz + azonnali bejelentés.  Kivizsgálás

80 Fokozott expozíció A munkavállaló szervezetében a munkavégzés során a foglalkozás gyakorlása közben, vagy azzal összefüggésben az NM rendelet mellékletében meghatározott biológiai határértéket meghaladó koncentrációja vagy mértéke, illetve zaj esetében 4000 Hz-en a 30 dB halláscsökkenés bármely fülön.

81 Foglalkozási megbetegedés A munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő, vagy kialakuló egészségkárosodás,  amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés a munkafolyamat során előforduló fizikai-, kémiai-, biológiai-, pszichoszociális- és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza;  illetve, amely a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének következménye.

82 Foglalkozási megbetegedés bejelentése  A 27/1996 (VIII.28) NM rendeletben foglaltak szerint kell végezni.  A rendelet hatálya:  Szervezett munkavégzés  Bármely munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony  A Magyar Köztársaság területi székhellyel rendelkező munkáltató munkavállalója külföldön végzett tevékenysége során.

83 Mit kell jelenteni? •Foglalkozási betegséget •Foglalkozási eredetű heveny vagy idült mérgezést •Vegyi anyagok és zaj okozta fokozott expozíciós eseteket

84 Hová kell jelenteni?  A munkáltató székhelye szerinti ÁNTSZ városi (fővárosi kerületi) intézethez.  A kivizsgálást is ők végzik.

85 Ki jelentse és mikor ?  Foglalkozási megbetegedést általános esetben. A kórismét megállapító orvos24 órán belül.  Halálos kimenetelű, illetőleg legalább 5 főt érintően azonos időben kialakult (tömeges) heveny foglalkozási megbetegedést. Az elsőként észlelő orvosnakazonnal szóban, 24 órán belük írásban.  A munkáltató az észlelő orvos bejelentési kötelezettségétől függetlenül azonnal értesíti az ÁNTSZ városi intézetet, az Országos Tisztiorvosi Hivatal vezetőjét és az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézetet (OMFI).  Fokokozott expozíció esetén. Az érintett személyt vizsgálatra beküldő foglalkozás- egészségügyi orvosa lelet kézhez vételétől számított 24 órán belül bejelentőlapon.

86 A munkavédelmi érdekegyeztetés és érdekképviselet  Szakszervezetek  Üzemi tanácsok  Munkavédelmi képviselő  Munkavédelmi bizottság

87 A munkavédelmi kötelezettség megsértésének jogkövetkezményei  a felügyeletek munkavédelmi bírságot alkalmaznak munkavállalók életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben.  A munkavédelmi bírság összege Ft- tól 10 millió Ft-ig terjedhet.  telephelyenként szabják ki  felügyelő javaslata alapján  tájékoztatást kérhet, ellenőrzést tarthat, kivizsgálhat, figyelemfelhívással élhet,  a feltárt hiányosságok határidőre való megszüntetésére kötelez

88 Példák szabálysértésekre  A munka egészséges és biztonságos végzésére illetve annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat megszegi vagy feladatkörében a szabályok végrehajtásának mellőzését eltűri.  Munkáltatóként a munkabalesettel kapcsolatban nyilvántartási, kivizsgálási, jegyzőkönyv készítési és bejelentési kötelezettségét kellő időben nem teljesíti vagy valótlan adatot közöl, illetve a baleset okát eltitkolja vagy feltárását megakadályozza.  A foglalkozási megbetegedéssel kapcsolatos bejelentési, kivizsgálási, nyilvántartási kötelezettségét nem teljesíti, illetve a kivizsgálást akadályozza (az ehhez szükséges adatszolgáltatást elmulasztja).

89 2. Példák szabálysértésekre  Az a munkáltató, aki a munkavédelmi képviselőt a munkavédelmi szabályokban biztosított jogainak gyakorlásában szándékosan akadályozza, illetve a munkavédelmi képviselővel szemben jogainak gyakorlása miatt hátrányos intézkedést tett.  Aki termelő, illetve biztonsági berendezést az előírt előzetes vizsgálat nélkül vagy annak kedvezőtlen eredménye ellenére, illetve engedélye érvényének lejárta után üzemben tart.  A termelő, illetve biztonsági berendezés üzemeltetésére, karbantartására vonatkozó biztonsági szabályokat nem tartja meg.  Aki jogszabályban előírt orvosi vizsgálaton nem vesz részt vagy a vizsgálaton alkalmatlannak nyilvánították és munkáját ennek ellenére folytatja


Letölteni ppt "Munka- és egészségvédelem Dr. Kun-Szabó Tibor Farkas András 2004 Veszprémi Egyetem."

Hasonló előadás


Google Hirdetések