Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az addiktológia szociális munka. Szenvedélybetegekkel végzett szociális munka •FEJEZETEK: 1.Az addiktológiai szociális munka története 2.Az addiktológiai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az addiktológia szociális munka. Szenvedélybetegekkel végzett szociális munka •FEJEZETEK: 1.Az addiktológiai szociális munka története 2.Az addiktológiai."— Előadás másolata:

1 Az addiktológia szociális munka

2 Szenvedélybetegekkel végzett szociális munka •FEJEZETEK: 1.Az addiktológiai szociális munka története 2.Az addiktológiai szociális munka létrejöttének okai 3.Drog, intoxikáció, szűrés 4.Megelőzés, ártalomcsökkentés 5.Család és iskola 6.Kortársak, sorstársak 7.Addiktológiai terápiás közösségek 8.A felépülés dinamikája

3 Az addiktológiai szociális munka története Gladys Price: alkoholistákkal végzett szociális munka: -kodependencia Alkoholtanulmányok Nyári Egyeteme: a szociális munkások első alkohológiai képzése Margaret Bailey: az alkoholisták családi esetkezelésének kidolgozója Addiktológiai szociális munkás: -rugalmas, integratív szemléletű, gazdag eszköztárú -meghatározó szerepet játszanak a szükségletek felismerésében, annak laikus igényként történő átfogalmazásában

4 Indikátorok •Indikátorok: -a marginalizálódó szerhasználók szükségleteinek felismerése és támogatása interdiszciplináris alapozást igénylő szociális feladat -az indikátorok a probléma elterjedtségének, időbeli változásának becslésére szolgál Közvetett indikátorok: -érvényessége függ attól, hogy az alkohol és drogfogyasztás következtében mennyire pontosak az egészségügyi szolgáltatók adatai: Berkson-paradoxon: a kórházban kezelt szerfüggők között nagyobb arányú a szorongás és a depresszió, mint azoknál, akik nem kerülnek kórházba

5 Indikátorok •Norman Kreitman: prevenciós paradoxon: kis mennyiségű, de nem megfelelő helyen és időben (pl.:közlekedés) történő alkoholfogyasztás nagyobb mértékben okoz egészségügyi károkat, mint az alkoholizmus; az alkoholizmus megelőzése és kezelése nem szünteti meg a káros alkoholizálási szokásaival kapcsolatos kockázatot •Magyarországi statisztikák alkoholfogyasztás terén: : egy főre jutó alkoholfogyasztás: 10 liter felett : az alkoholos májzsugorban meghaltak aránya drámaian megnőtt -a férfi lakosság májzsugor okozta megbetegedése és halála egyre korábbi életszakaszban következik be -az alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható halálozás a négyszeresére nőtt -az alkoholfogyasztás növekedése jelentősen hozzájárult a éves férfiak és nők halandóságának növekedéséhez

6 Indikátorok •A évi egészségügyi statisztika a hazai kábítószerfogyasztásról: -a kezelt betegek száma lassú mértékben nő -a legtöbb kábítószer-használó: év - a nőknél a 35 év feletti korosztály dominanciája tovább erősödött -az ópiátok (heroin) fogyasztása miatt kezeltek száma tovább nőtt

7 Drog, intoxikáció, szűrés A szociális munka legtöbbször az alkoholfogyasztás következményeivel találkozik, ennek azonosítása érdekében különféle alkoholszűrő teszteket alkalmaznak: -szonda, véralkoholszint-mérés, vizeletvizsgálat, GGT (plazma gammaglutamintranszferáz-szint: májkárosodás), MCV (átlagos vértesttérfogat) -strukturált interjúk: CAGE-teszt, AUDIT-5 A dependensek: kezelésbe irányítás.

8 Drog, intoxikáció, szűrés A problematikus ivók: az alkohol mérséklésére irányuló rövid intervenciós stratégiák: -az aggodalomnak hangot adni -azt tanácsolni, hogy változtasson ivási szokásain -felbecsülni a kliens változásra irányuló motivációját -specifikus célok kitűzése -a folyamatos támogatás megajánlása -empátia kifejezése, a kliens önbizalmának növelése, visszacsatolás, a felelősség és a választási lehetőségek hangsúlyozása -visszacsatolás: pozitív, nem a személyre, hanem a cselekedetre irányul, saját észrevételeire támaszkodó, nyelve leíró, nem értékelő, ítélkező -fontos a hely és az idő, alapuljon tapasztalatszerzési célokon

9 Megelőzés, ártalomcsökkentés •Prevenció: aktív folyamat, amely lehetővé teszi, hogy az egyének és csoportok olyan módon szembesüljenek az egészség szempontjából kockázatos helyzetekkel és tényezőkkel, hogy az egészséges magatartás és életstílus érvényesüljön. -általános prevenció: a teljes populációra, vagy a populáció egy csoportjára (pl. gyermeket nevelő családok) irányul -szelektív prevenció: az átlagnál nagyobb kockázatú csoportok -indikált prevenció: olyan személyekre irányul, akiknél halmozódnak a kockázati tényezők

10 Megelőzés, ártalomcsökkentés •Prevenció: -egészségpromóció, egészségfejlesztés: az egészség nem célja, hanem erőforrása a mindennapi áéletnek -protektív, reziliens tényezők: trársadalmi környezet (jó megélhetés, törvénytisztelő szomszédság); családi környezet (megfelelően strukturált család); alkati tényezők (megfelelő testi és intellektuális fejlődés); a személyiség ereje (önhatékonyság, rugalmasság, egészséges tervek) -kockázati tényezők: a társadalmi változások túlságosan gyors üteme; egészségtelen szerhasználó szokások, minták, attitűdök; a szer elérhetősége; diszkrimináció; szülők szerhasználata; családi kapcsolatok minősége; alacsony önértékelés; tanulási nehézség; folyamatos kudarc; negatív kortárscsoport hatás; szerhasználattal összefüggő szabadidőtöltés; felnőttségre, csoporthoz való hűségre apelláló, szerhasználatra késztető kortárscsoportba tartozás

11 Megelőzés, ártalomcsökkentés •Másodlagos prevenció: a korai kezelésbe vételre törekszik; keresletcsökkentésre irányul •Harmadlagos prevenció: a rehabilitáció javítására irányul; ártalomcsökkentés, speciális addiktológiai rehabilitáció foglalja magában -ártalomcsökkentő módszerek: alacsonyküszöbű programok (drop-in központok, megkereső utcai munka, kortárs segítés, segélytelefon) -magas küszöbű program: metadon Az addiktológiai szociális munkások jelentősége ezeken a területeken nagyon fontos!

12 Család és iskola Család és szenvedélybetegség: -a múltban keresi a családi hatást: genetika, tanulási folyamatok -jelenre összpontosító felfogás: az addikt személy működése nem egyéb, mint a család működési zavarának tüneti kifejeződése -a szenvedélybeteg többi családtagra gyakorolt hatása: negatív

13 Család és iskola Ópiátfüggők családjainak jellemzői (a leginkább kutatott terület): -családon belüli merev, idejét múlt érintkezési formák -állandó minősítések, címkézések -kettős kötés a drogos és a másik nemű szülő között -szokatlan kapcsolat az azonos nemű szülővel -örömtelenség -szexuális problémák a szülőknél -szenvedélyszerű viselkedés több generáción át -a konfliktusok nyersebb formában jelennek meg -az anyák nevelési stratégiája szinte a csecsemőkori állapotot tartja fenn -gyakori a szerhasználatot megelőző váratlan, elgyászolatlan halál -a droghasználatra jelentős hatást gyakorol a szerhasználó szubkultúra

14 Család és iskola Az egészséges család: -világos értékek a családon belül -minden változás lassan, rugalmasan, körültekintően, folyamatosan zajlik, és mindez megjósolható a családtagok számára, nincs káosz -stresszt megfelelő módon kezelik, nincs bűnbakképzés -kimutatják az érzéseiket, indulataikat, lehet erről beszélni, önmagukhoz tartozónak érzik -vannak családi rituálék -támogatják egymást érzelmileg -megtanulják egymást és saját magukat tisztelni -a családtagok kiadhatják egymásnak magukat, van bizalom -felelősség megosztott, mindenkinek van feladata -mindenki véleménye fontos, egyértelmű a kommunikáció

15 Család és iskola Szenvedélybeteg családban élő gyermekek számára ma 4 intézmény nyújt segítséget: -az egészségügy addiktológiai rendszere -családsegítő- és gyermekjóléti szolgálat -szenvedélybetegekkel foglalkozó civil és egyházi szervezet -oktatási intézmény Iskolai megelőző programok: -információnyújtás (életvezetési készségek diákoknak, tanároknak) -készség- és személyiségfejlesztés (nemet mondás, kritikus gondolkodás, önismeret) -kortársoktatás

16 Kortársak, sorstársak Alcoholics Anonymous 1935.: -mechanikus és organikus szolidaritás (E.Durkheim) személyes integrálásának lehetősége -mechanikus szolidaritás: a hasonlók szolidaritása uralkodik -organikus szolidaritás: az organikusan, munkamegosztás révén egymásra utaltak hivatásai szervezetek keretében történő szolidaritása -12 lépés 12 hagyomány

17 Kortársak, sorstársak Az addiktológiai szociális munkás feladata: -önsegítő csoportok létrehozása -segítés abban, hogy a kliens bejusson is bennmaradjon -részt vehet nyitott üléseken -maga is kezdeményezhet, vezethet csoportot: didaktikus, személyiségfejlesztő, rehabilitációs, szocializációs, konzultációs -szervezeti igényeket szolgáló bizottságok, adminisztratív csoportok, képviseleti testületek munkájában való részvétel -klienseket szolgáló team megbeszéléseken való részvétel -esetkezelő konferenciákon való részvétel -társadalmi környezet megváltoztatására törekvő akciócsoportokban való részvétel

18 Addiktológiai terápiás közösségek Terápiás közösségek: -Charles Dederich-Synanon addiktológiai terápiás közösség: 1.világosan hierarchizált 2.szigorúan szabályozott, törzsszerű, demokratikus elvek: testvériség, testvéries törődés, gondoskodást hangsúlyozó családias, józan együttélési forma 3.a sorstársakkal való közösség érzése alkalmat ad az életstílus gyökeres megváltoztatására: empatikus konfrontáció, viselkedésmonitorozáson alapuló visszajelzések, introspekció provokálása

19 Addiktológiai terápiás közösségek Rehabilitáció: -bekerüléskor kevés a kliens és a közösség kontrollja az események felett a lemorzsolódás veszélye nagy -klinikai stádium: jelentős a közösség befolyása, a kliens passzív elfogadója az eseményeknek, majd megpróbálja a saját kezébe venni az eseményeket, ezzel átmenetileg csökken a közösség befolyása -koprodukció: a kliens képes a saját elgondolásait, igényeit összhangba hozni a közösség szükségleteivel, iránymutatásával

20 A felépülés dinamikája Elvin M. Jellinek felépülési modellje: -az alkoholizmus krónikus, progresszív és halálos folyamat: prealkoholos (az ivás megkönnyebülés); prodromális (emlékezetkiesések, zugivás, bűntudat); akut (kontrollvesztés, tagadás, alibikeresés, vádaskodás, agresszivitás); krónikus (erkölcsi lezüllés, megvonási tünetek, toleranciacsökkenés) -felépülés: alkoholfogyasztás abbahagyása, döntő életmódbeli változások, a felépülő szenvedélybetegnek jelentősen kell módosulnia önmagával és másokkal való kapcsolatának-az ivási periódus mélypontjáról a detoxikáció és korai felépülés fázisán keresztül halad a tartós felépülés felé

21 A felépülés dinamikája M. Peyrot szerinti társadalmi problematizálási folyamatok: 1.„tenni kell valamit”- társadalmat mozgósító agitálás 2.politikai válasz kidolgozása 3.hivatalos politikai válasz megvalósítása 4.a probléma megoldás nagyobb rosszat jelent, mint amilyen a gond maga 5.programmódosítás (ez történt pl. a szesztilalom feloldásakor) 6.új ciklus nyitánya

22 A felépülés dinamikája A felépülés dinamikus modellje (Brown 1985.): -detoxikáció -korai felépülési fázis -folyamatos felépülési fázis Prochaska-DiClemente-féle felépülési modell: -azt vizsgálja, hogy a szerhasználó mennyire kész megváltoztatni a használói viselkedését 1. változásra való elszánás (prekontempláció) - a kliens élvezi a szerhasználatot, nem fordul segítségért -ha segítséget kér, akkor információk átadása szükséges, a kétkedés felkeltése, a kockázati észlelésének növelése 2. elszánás (kontempláció) -már szembesül a szerhasználat negatív következményeivel, a változást illetően ambivalens -feladat a változás felé motiválni

23 A felépülés dinamikája 3. előkészületi stádium: -tudja, hogy több a hátrány, mint az előny -előkészül a szerről való leszokáshoz -feladat a célok meghatározásában támogatni, megerősíteni, hogy képes legyen a változásra 4. akció stádiuma: -a kliens bevonható a terápiás folyamatba -ilyenkor konkrét lépések történnek a leszokásra -feladat a változás irányába ható lépések ösztönzése

24 A felépülés dinamikája 5. fenntartás stádiuma: -a kliens helyzete, állapota már változott: abbamaradt, vagy mérséklődött a szerfogyasztás -feladat a visszaesés megelőzése-relapszus prevenció 6. visszaesés stádiuma: -előfordult a visszaesés -utógondozás -relapszus prevenció -ösztönzés, bátorítás az újrakezdésre

25 A felépülés dinamikája A felépülés dinamikus modellje: 1.detoxikáló, absztinenciát „beigazító” időszak: -a szer megvonása kellemetlen, olykor életveszélyes: ennek enyhítésre gyógyszeres terápiás kezelés -kórház, járóbeteg kezelés, rehabilitáció-száraz elvonás, fülakupunktúra 2. pszichológia változás: -erőteljes külső támogatásra szorul a kliens -ebben az időszakban csak a szer abbahagyására képes fókuszálni -modellkövető, imitáción alapuló szociális tanulás fontossága -felépült szenvedélybeteg modelling hatása jelentős

26 A felépülés dinamikája -nem érti a józan kommunikációt, még nem kész a józan diskurzus internalizálására -egy korábbi, primitívebb állapothoz történő ideiglenes visszatérés jellemző: regresszió-ez előhívja a személyiség lappangó erőit, a személyiség kreatív potenciálját -biztonságos, támogató környezetben a kliens lehetőséget kap az új magatartás és viszonyulásmódok kialakításra, kipróbálására: újradöntés, újrafelnövekvés

27 A felépülés dinamikája 3. szociális változás: -új, egészséges, józan kapcsolatok kialakítása: csoport-, munka-, foglalkoztatóterápiák -józanságot támogató páros kapcsolat kialakítása -hozzátartozói csoportok -módszer: a figyelmes törődés, a konfrontatívan együttműködő gondoskodás (carefronting) -családterápia 4. addiktológiai dimenzió: -a tagadás mérséklése-új, józan logikai struktúrák, attitűd és attitűd kibontakoztatása -a kevésbé tagadó kliens kezdi megváltozott módon szemlélni önnön történetét, ami az identitás változását eredményezi: az esweményeket, élményeket átértelmező, zknak koherenciát kölcsönző újféle élettörténet a jövőbeli, kedvező változás reményét vetíti előre

28 A felépülés dinamikája A folyamatos felépülés modellje: -prioritás marad a józan élet: a szerhasználat elkerülésének megtanulása, múltjának újraértelmezése -értékvilágában nagy hangsúlyt kapnak az altruisztikus értékek -központi jelentőségűvé válik az önnön magával való törődés- érett elhárító mechanizmusok (szublimálás, humor, kompromisszumkészség, a kielégülés késleltetése) -kiegyensúlyozott életvezetés (anyagiakkal, idővel való gazdálkodás, rekreáció) -bensőséges társas viszonyokat és inspiráló kapcsolatokat nyújtó, optimálisan gondoskodó és frusztráló józan kisközösséghez való tartozás

29 A felépülés modellje A felépülést támogató rendszerek: -önsegítő csoportok -egészségügyi, szociális intézmények -terápiás közösségek, rehabilitációs otthonok -addiktológiai közösségi gondozás: itt a szakember nem a klienshez, hanem a klienssel kommunikál, és a közösséggel dolgozik a.közösségi színtereken csökkenteni kell a drogkereskedelmet b.prostitúció c.intravénás szerhasználat d.rossz lakáskörülmények, közlekedés e.az oktatás elégtelensége

30 Az addiktológiai szociális munkás 1.Kommunikációs készség szintjei (Patsula 1985.) -aktív hallgatás -blokkolás -erősítés -érzelem-visszatükrözés -fontosság elismerése -kiemelés -konfrontáció -korlátozás -nyitott mondat -önközlés -összegzés -összekapcsolás -parafrázis -rögtönzés -támogatás -visszacsatolás -empowerment

31 Az addiktológia szociális munkás 2. Az addiktológiai szociális munkás konzultációs készségei: -problémamegoldó képesség -ital- és drog visszautasításának készsége -önérvényesítés készsége -kommunikációs készségek -kognitív újrastruktúrálás -általános konzultációs készségek: empátia, nyitott mondatok, érzelmek visszatükrözése, parafrazeálás, feedback, figyelemelterelés -kezelés terminálása -utánkezelés, utókövetés


Letölteni ppt "Az addiktológia szociális munka. Szenvedélybetegekkel végzett szociális munka •FEJEZETEK: 1.Az addiktológiai szociális munka története 2.Az addiktológiai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések