Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

„Út a munkához” program Kovács Ibolya Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Szociális Főosztály.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "„Út a munkához” program Kovács Ibolya Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Szociális Főosztály."— Előadás másolata:

1 „Út a munkához” program Kovács Ibolya Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Szociális Főosztály

2 Foglalkoztatási és szociális feladatok összefüggései  Foglalkoztatáspolitikai stratégia: a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű emberek bekapcsolása a foglakoztatásba - munkaerő kínálat növelése.  Szociálpolitikai stratégia: az esélyek kiegyenlítése, a hátrányos helyzetű rétegek életfeltételeinek javítása.  Közös cél: munkavállalásra ösztönzés, munkavállalási hajlandóság javítása, foglalkoztatásra alkalmassá tétel.  Foglalkoztatás és szociálpolitika összehangolt működése - szociális és munkaügyi integráció

3 I.Előzmények – FSZH szociális feladatok 1.) Segély helyett munkát?! A rendszeres szociális segélyezettek együttműködésének vizsgálata Célok:  Hogyan működnek az ellátó rendszerek?  Milyen a kapcsolati háló?  A munkára való ösztönzés hogyan valósul meg?  Mi történik az ügyféllel?

4 Célvizsgálat megállapításai Jogi szabályozások:  követhetetlenek a változások, jogbizonytalanság,  családi segélyezés hátrányai,  ügyintézési nehézségek, adminisztráció A segély összege:  nem ösztönöz a munkára, egyes esetekben túl magas,  segély összege és a minimálbér összefüggései,  egyéb szociális juttatásokkal elért színvonal

5 Szociális segítő tevékenység  csak az adminisztrációra jut idő,  szociális munka szakmai követelményeinek hiánya,  nincs egységes eljárás a beilleszkedési programra,  nincs valódi követelmény a kliens irányába – megjelenés elegendő,  családsegítők személyi, tárgyi feltételeinek hiánya,  kevés szakmai segítség a lebonyolításhoz,  a segélyezettek többsége nem motivált, kevés az eredmény – de mi is az „eredmény”?

6 Egyéni együttműködési kötelezettség  a segély magas összege pozitív hatású,  nem aktív álláskereső, de rutinos,  több szervezettel kell kapcsolatot tartani,  nem kell mindenkinek tartani a kapcsolatot a munkaügyi kirendeltséggel,  egyéni problémák kezelésére a kirendeltségnek nincs szakmai kompetenciája,  modernizált szolgáltatások használata számukra nehéz.

7 Szervezetek együttműködése és a foglalkoztatás 1.) egymás részére kiállított igazolások, késedelmes információ áramlás,  személyes kapcsolatok hiánya, egymás munkájának nem ismerése,  nincs szervezeti szintű együttműködés – van megállapodás,  ügyintézők leterheltsége mindkét szervezetben. 2.)a segélyezettek %-a dolgozik feketén, vagy AM könyvvel,  szakképzetlenség hiánya, alacsony iskolai végzettség (51%),  közfoglalkoztatás előnyei, hátrányai,  az átképzés és a valós igények között nincs megfelelősség

8 2.) Módszertani segédanyag készítése  Gyakorlati kézikönyv (szakmai tanulmányok) a rendszeres szociális segélyezettekkel foglalkozó családsegítők számára, a gyakorlatban dolgozó szociális szakemberek napi munkájának segítése  Beilleszkedési programok a hátrányos helyzetű, tartósan munkanélküli csoportok számára, iránymutatás a speciális foglalkozások lehetőségeire  Helyszíni bemutatók, tapasztalatcsere, közvetlen szakmai beszélgetések, a családsegítők, munkaügyi szervezetek és a segélyezettek között

9 3.)Felmérés az önkormányzatok ügyviteli rendszeréről Megállapítások az önkormányzati és munkaügyi együttműködésre:  Az információáramlás papíralapú, postai továbbítás.  Határidők késedelmesek, az ügyfél előbb „odaér”.  Ügyintézők nem ismerik egymás munkáját, személyes kapcsolat alig van.  Az ügyintézők mindkét szervezetben leterheltek, sokat adminisztrálnak, kevés idő jut az ügyfélre.  Sokszor kimarad az információból a családsegítő  Eltérő a gyakorlat, nincs egységes eljárásrend = Fontos lenne, hogy az információáramlás és az ügyintézés menete, dokumentációs rendje egyszerűsödjön és korszerűsödjön.

10 Informatikai felkészültség Önkormányzati szinten(50 önkormányzat):  9 hivatalban nincs szociális ügyviteli program, kézi nyilvántartás  Informatikai rendszerük gyenge és közepes közötti  Az internet sávszélesség megfelelő, de nem mindenki használhatja 2. Ügyintézői szinten: 56 %-uk nem végzett számítástechnikai tanfolyamot = az infrastruktúra alkalmassá tehető az elektronikus ügyviteli folyamatokra, az ügyintézőket képezni kell. Feladatok: Egységes jogszabály értelmezés és alkalmazás segítése,  Egységes ügyviteli folyamatok kiépítése,  Eljárási rendek ajánlása  Közös érdek: a közös ügyfélkör életútjának követése, a két ellátás összehangolt információs, dokumentációs és ügyviteli rendszerének kialakítása

11 Mindezek elérhetőek: munkaügyi kutatások – kutatási anyagok; szociális és gyermekvédelem

12 II. Út a munkához program céljai  Általános cél: mérsékelni a segélyezés körüli társadalmi feszültséget a társadalmi igazságérzet szem előtt tartásával.  Konkrét cél: • munkára képesek munkát végezzenek • ténylegesen rászorulók megfelelő ellátásban részesüljenek  A támogatási rendszer átalakításának fő szempontjai: • ösztönözzön a munkavállalásra • ellenösztönözzön a „segélyezetti” életvitelre • szigorúbban szankcionálja a segéllyel való visszaélést • szociális szolgáltatásokkal támogassa a munkaerőpiacra való visszatérést (beilleszkedési program)

13 Jogszabály módosítások Törvénycsomag:  Szociális törvény  Foglalkoztatási törvény  Munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény  Foglalkoztatás elősegítéséről szóló törvény (START EXTRA kártya)  Foglalkoztatás bővítéséről szóló törvény (kis és középvállalkozás) és ezek végrehajtási rendeletei

14 Szociális törvénymódosítás lényege  Rendszeres szociális segélyezettek felülvizsgálata hó között =aktív korúak ellátása  Pénzbeli ellátásként 2 típusú támogatás: - rendszeres szociális segély - rendelkezésre állási támogatás. Közfoglalkoztatás szervezése Képzésben való kötelező részvétel (35 év alattiak) Önkormányzat foglalkoztatáspolitikai feladatai jelentősen növekednek.

15 A rendszeres szociális segély (2007) Az ellátás jogcíme: Ellátásban részesülők havi átlagos létszáma (fő): Kifizetett támogatási összegek (millió Ft): Kifizetett támogatások havi átlagos összege (millió Ft): a) egészségkárosodott: b) nem foglalkoztatott: c) támogatott álláskereső: d) továbbfolyósítva: e) közcélúként foglalkoztatva: Összesen: Forrás: ÖTM

16 A rendszeres szociális segély rendszerének átalakítása

17 Rendelkezésre állási támogatásra jogosultak  az ellátásra való jogosultság feltétele: közfoglalkoztatásban vagy képzésben való részvétel (35. év alatti általános iskolát nem végzettek esetén speciális szabály)  együttműködési kötelezettség: állami foglalkoztatási szervvel (nyilvántartásba vétel és álláskeresési megállapodás megkötése)  összege: fix, a család létszámától függetlenül a minimálnyugdíj összegével egyezik meg  szankció: juttatásra való jogosultság megszüntetése • neki felróható okból törlik az álláskeresők nyilvántartásából • a felajánlott munka visszautasítása • fekete munkavégzés (azonos a segélyével)

18 Rendszeres szociális segélyezettek  együttműködési kötelezettség: az önkormányzat által kijelölt szervvel, jellemzően a családsegítő szolgálatokkal áll fenn  együttműködés célja: képességfejlesztés, életmódformálás  önként vállalhatják a foglalkoztatásban való részvételt  összege: az eddigi szabályokat kell alkalmazni, vagyis továbbra is a család összetételének figyelembevételével a nyugdíjminimum 90%-ig egészíti ki a család jövedelmét (max. a nettó minimálbér)  szankció: a segély megszüntetése • együttműködés megszegése esetén (2 éven belül ismételten megszegi) • fekete munkavégzés (2. alkalommal 3 hónapos szüneteltetés, 3. alkalommal megszüntetés)

19 A program megvalósítását segítő további intézkedések 1.) Foglalkoztatási és Szociális Adatbázis létrehozása (Flt. és Korm. rend. szabályozza) 2.) közfoglalkoztatási terv készítése 3.) START EXTRA kártya - járulékmentesség biztosítása 3 éven keresztül azoknak a munkaadóknak, akik hátrányos helyzetű kistérségben lakó segélyezettet foglalkoztatnak 4.) foglalkoztatási paktum kistérségi szinten

20 Foglalkoztatási és Szociális Adatbázis létrehozása 1.) ÁFSZ - Integrált Munkaügyi Rendszer (IR)  Országos adatbázis, bármelyik kirendeltségről ugyanaz az adatbázis érhető el  FSZH központi szerveréről működik  Az összes munkaügyi folyamat megjelenik  A munkanélküli ügyfél „életútja” nyomon követhető, az ügyfél iratanyag „költöztetése” is elektronikusan történik 2.) Jegyzői feladatok: RSZS-ekről adatközlés, folyamatos adattovábbítás, az informatikai rendszer napi használata

21 Paksi e-munkaügy modell  Az „E-munkaügyi program” megvalósulása (HEFOP program keretén belül)  A program használata a kistérség 14 településére terjed ki.  Adattartalom a közös ügyfélkörben:  a kirendeltség tölti fel az önkormányzat által nyilvántartott munkanélküliek adatait egy közös adatfelületre, amelyen a munkaügyi központ által kezelt adatok találhatók meg, így igazolás kiadása, ellátottá válás, nyilvántartásból törlés, AM kiskönyv kiadása, képzésbe vonásról és képzési támogatás megállapításáról szóló értesítés.  a jegyző által felvitt adatok a döntések rögzítése a rendszerben, a határozatok alapján.  A kirendeltség jelzi a közös felületen, hogy az adott ügyfél Alkalmi Munkavállalói kiskönyvvel rendelkezik-e, ennek jelentősége a munkaközvetítés során van.  A változást a program pirossal jelzi, így az ügyintézők minden nap látják, hogy mely ügyfél körülményeiben történt változás.  A családsegítő központnak azonban nincs hozzáférése a programhoz, ez a rész fejlesztés alatt áll.

22 A paksi e-munkaügy modell

23 Az Út a munkához program finanszírozása a meglévő források átcsoportosítása közfoglalkoztatásra:  a segélyre rendelkezésre álló forrás közel 40%-a kerül átcsoportosításra  az önkormányzatok által felhasználható közhasznú munka forrása pedig beleolvad a közcélú munkavégzésbe  50 %-os járulékkedvezmény eredmény: a források 50%-a foglalkoztatásra kerül betervezésre (közcélú munkára 15 Mrd Ft helyett 50 Mrd Ft jut).  az önkormányzatok adminisztrációs terheinek csökkentésére kb fő foglalkoztatás szervező kerül alkalmazásra a munkaerőpiaci program keretből  önkormányzati érdekeltség megteremtése az önrészen keresztül: • rendszeres szociális segély: 10% vagy 20 % (rendeleti mentesítésnél) • közfoglalkoztatást pótló juttatás 20% • közcélú foglalkoztatás 5%

24 A források átrendezése

25


Letölteni ppt "„Út a munkához” program Kovács Ibolya Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Szociális Főosztály."

Hasonló előadás


Google Hirdetések