Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Információs hadviselés, információs műveletek és a kritikus infrastruktúrák védelme Sik Zoltán Nándor, ENO Advisory Kft.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Információs hadviselés, információs műveletek és a kritikus infrastruktúrák védelme Sik Zoltán Nándor, ENO Advisory Kft."— Előadás másolata:

1 Információs hadviselés, információs műveletek és a kritikus infrastruktúrák védelme Sik Zoltán Nándor, ENO Advisory Kft.

2 Tartalom  Röviden az információs hadviselésről és az információs műveletekről (IW, InfoOps)  Nemzetközi jogi megfontolások (genfi jog - IHL, hágai jog - LOAC)  A létfontosságú infrastruktúrák védelme (CIP/CIIP)

3 Az IW fogalma  Nehéz meghatározni, körülírni…  Túl bő, túl szűk definíciók  Első def: Thomas Rona (1972)  Ma használatos (IWS, Google, Wikipedia, stb.): „Az információs hadviselés a hadviselés egy új formája, amikor is az információ, illetve támadások az információ, illetve az információs rendszerek ellen a hadviselés eszközeivé válnak.” • De: ez csak a „polgári” felfogás, a katonairól később…

4 Az IW története  Egyes részei már igen régiek  Sun Ce (Sun Tzu): A háború művészete (ha ismered ellenségedet és magadat, győzni fogsz…)  II. VH (Enigma, Ultra, stb.)  Hidegháború (SZER, VoA, BBC, stb.)  1991-es Öbölháború („Sivatagi vihar”)  a „második hullám” utolsó, vagy a „harmadik hullám” első háborúja? (ld. Alvin Toeffler: A harmadik hullám)  CNN jelenség  ma innen számítjuk

5 Az IW története Szun Ce (Sun Tzu): „A háború művészete” c. könyvének bambuszra írt példánya. Forrás: University of California, Riverside ;

6 Az IW területei (1)  Martin C. Libicki (1995) – nem definiál, inkább megadja a részterületeket (ezek összefüggenek egymással):  Vezetési hadviselés (Kommunikáció vezérelt hadviselés) - Command and Control Warfare (C2W), (régebbi nevén Signals Warfare),  Hírszerzés alapú hadviselés (Érzékelés alapú hadviselés) - Intelligence Based Warfare (IBW),  Elektronikus hadviselés - Electronic Warfare (EW),  Pszichológiai hadviselés (Lélektani hadviselés) - Psychological Warfare (PSYOP),  „Hacker” hadviselés - Hacker Warfare,  Gazdasági információs hadviselés - Economic Information Warfare (EIW)  Kibernetikai hadviselés – Cyberwarfare

7 Az IW területei (2)  Libicki könyve óta (1995!) sok idő eltelt:  – WTC, 2004 Madrid, 2005 London  Terrorizmus, szervezett bűnözés használja az Internetet (kriptográfia, szteganográfia, stb.)  Echelon projekt  Az Internet (ARPANET/DARPANET) eredeti célja… megalkotói ellen fordult  + Libicki kritikája  az általa definiált területek túlságosan átfedők  új, katonai felosztás (lásd InfoOps)

8 IW és ICT (1)  ICT-re támaszkodik  Technológia vezérelt  Elnevezések változása: Signals warfare, C2W, IW, ma már: InfoOps (IO), katonáknál már nincs is IW definíció  Németország vezette konzorcium (ma 20 partnerrel): MNIOE – Multinational Information Operations Experiment  MNIOE definíció:  „Az információs rendszereket – beleértve a rendszerek viselkedését és lehetőségeit – érintő, olyan katonai tevékenységekre való javaslattétel, illetve ezek koordinálása, amelyekkel a kívánt hatások elérhetők”

9 IW és ICT (2)  USA: Pentagon: Information Operations Roadmap – Donald Rumsfeld  Az USA lehetséges lépései az IW/IO területén  Különös tekintettel az Internetre  2003-ban titkosítva  2006-ban feloldva

10 C2W (1)  Definíció:  a vezetési hadviselés az információs hadviselés hadszíntéren történő implementálásának katonai stratégiája, beleértve a fizikai megsemmisítést. Célja az ellenség hadvezetési struktúrájának haderőktől történő elválasztása (DoD Directive TS , 21 December, 1992, „Information Warfare”)  Területei:  A parancsnoki központ elválasztása a harcoló alakulatoktól  A harcoló alakulatok egymástól való elválasztása

11 C2W (2)  Technika fejlődése  A parancsnokság nincs fizikailag a csatamezőn  Kommunikáló egységek beazonosíthatók  Nem a hadvezérek, hanem a parancsnokság a fontos célpont  Parancsnokságok változtatják a helyüket  Új fajta támadások – „soft-kill”  pl. telekommunikáció zavarása, lehallgatása, blokkolása, megszemélyesítés, stb.  Feltétele a célobjektum „láthatósága”

12 C2W (3)  Új fajta védelem:  „Láthatatlanság” (pl. kriptográfia, CDMA)  Mobilitás, miniatürizáció  „Rejtőzködés” más célpontok/más típusú (polgári) kommunikáló felek között  Redundáns kommunikációs rendszerek (ld. Eredetileg: ARPANET!)  Back-up site-ok  Költségigényes  Bonyolult irányítás  Offenzíva-defenzíva:  Offenzív oldal: Támadás- nem mindig a kívánt hatást éri el  Defenzív oldal: Azonnali alternatív megoldások keresése  Offenzív oldal: Támadás a védelem „gyanakvásának” elkerülésével (pl. csak a titkosított kommunikáció blokkolása, reagálás lassítása)

13 IBW (1)  Definíció:  Amikor a hírszerzés közvetlenül az operatív tevékenységek (katonai műveletek) kivitelezését szolgálja, nem pl. a kommunikáció alapú hadviselés (C2W) általános bemeneti információit adja (IBW pl. a célpont meghatározás („targetálás”), károk felbecslése)  Területei:  Helyzetértékelés  Harcmező áttekintése  Érzékelői (real-time, near-real-time):  Nagy távolságú (űr, szeizmikus, akusztikus, stb.)  Közeli helyű (robotrepülőgép, UAV, SAR, elint, stb.)  Helyszíni (akusztikus, gravitációs, biokémiai, földi optikai, stb.)  Fegyverre szerelt (infra, radar, lidar, stb.)

14 IBW (1)  CNN kép egy as USA Védelmi Minisztériumi (US DoD) video alapján, amikor az amerikai és angol haderők egy iraki rádiórelé állomást készülnek szétbombázni egy 1600 fontos lézerirányítású bombával.  Forrás: AP/Wide World Photos

15 IBW (2)  Technika fejlődése:  Elosztott rendszerű szabályozási kör (distributed loop, global loop)  Érzékelő szerv (érzékelők)  Szabályozó (az operátor)  Beavatkozó szerv (fegyver)  Távérzékelők komplex, redundáns alkalmazása  Pontos és időbeni döntéshozatal megkönnyítése  De: Sebezhetőség növekedése

16 IBW (3)  Offenzíva-defenzíva:  Gazdasági megfontolások (olcsó érzékelő tönkretétele drága eszközökkel – nem éri meg)  Defenzív oldal: imitálás (pl. repülőtér teli repülőkkel), valódi eszközök elfedése  Figyelem elterelés, összezavarás (pl. kommunikációba való beavatkozás)  Kérdés: valaha is képes lesz-e a technika egyértelműen azonosítani egy célobjektumot? (nulla tévedéssel!)  Alacsony technológiai színvonallal is lehet hatástalanítani a drága eszközöket (ld. Pl. II. VH – Calais kontra Normadia, Sivatagi Vihar) – UAV-k: Predator-ok, Dominator-ok hatásosak?

17 EW (1)  Def:  Amikor a rádiótechnikát, az elektronikát és a rejtjelezést (kriptográfiát) használják a hadviselés eszközeként. Az elektronikus hadviselés célja az információ átvitel elektronikus alapjainak hatástalanná tétele, illetve a kriptográfiai eszközök alkalmazásával az információ oly módon történő átvitele a védetlen csatornán, hogy az az ellenség birtokába ne, vagy csak aránytalanul nagy gazdasági befektetések árán, és az információ elavulása után jusson.

18 EW (2)  Nem újdonság:  II VH: Enigma kontra Ultra  Eszközök:  Radarok  Zavarják, felderíthetők  Megoldások:  CDMA (frequency hopping)  Frekvencia elnyelés – de: túlvezérlés  Digitális szűrés, digitális jelfeldolgozás  Zavarás zavarása, impulzus üzem, stb. ENIGMA rejtjelező gép

19 EW (2)  Eszközök (folytatás):  Kommunikáció blokkolás  Megoldás:  CDMA (freq hopping, + ITU szabványok (IMT-2000): direct sequence (DS), multi carrier (MC), time division (TD), single carrier (SC), frequency time (FT)) A CDMA Frequency Hopping nem újdonság - Hedy Lamarr, 1941! (de hasznosítása csak 1962 óta)  Hibatűrő, redundáns rendszerek, alternatív csatornák  Beszéd és adattömörítés (pl. TETRA)  Kommunikáló felek behatárolása  Beszéd kommunikáció jellemző „mintái”  Megoldás:  Mint fent  Adatkommunikációra való áttérés (pl. VoIP, Video over IP)  Minták „eltüntetése” (pl. töltelék zaj)  Kriptográfia

20 EW (3)  Eszközök (folytatás):  Kriptográfia  Mai kódolás „erős”  Aszimmetrikus/nyilvános kulcsú (public key) kulcsú technológiák (Diffie-Hellmann, RSA, stb.)  PKC: számítástechnikai kapacitás növekedésére rezisztens  PKC: lassú  Megoldás: szimmetrikus kulcsú technikákkal (blokk és stream kódolás) vegyesen alkalmazva (blokk pl. TripleDES, IDEA, Blowfish, Twofish, stream pl.: SEAL, SOBER-128, RC4)  PKC alkalmazása e-signo-ra, PKI - „barát/ellenség” azonosítás  Vegyesen alkalmazott technológiák: CDMA+PKC+PKI – gyakorlatilag feltörhetetlen kommunikáció

21 PSYOP (1)  Def:  a pszichológiai hadviselést az információnak az emberi elme elleni használata, az információval való manipulálás, „operálás” („műveletek”).  Területei:  Nemzeti akarat ellen  Ellenfél hadvezetése ellen  Ellenséges haderők ellen  Kulturális konfliktusok

22 PSYOP (2)  Nemzeti akarat ellen:  Offenzív oldal:  DBS műholdak (csak nagy „tömeg” esetén)  Célorientált médiumok (pl. iránysugárzó antennák)  Szűrt, cenzúrázott információ, dezinformáció  Nem új: ld. Hidegháború (pl. SZER, VoA)  Defenzív oldal:  Alternatív információforrások (Internet,nemzetközi médiumok)  Másképpen interpretált információk  Érdektelenség (inkább a „valóságshow”…)  Offenzív oldal:  „Szintetikus” tartalmak  Célközönségre alakítva: akik mindent elhisznek, akik semmit sem hisznek, akik mindig az ellenkezőjét hiszik

23 PSYOP (3)  Ellenséges hadvezetés ellen:  Félrevezetés (sokféle: pl. szituáció téves megítélése, fegyverek hatásosságának előrejelzése)  Pszichológiai (kognitív és emocionális) befolyásolás (nem új, ld. II. VH – Calais kontra Normandia)  Kiszivárogtatás – De: gyanús!, különösen a mai technológiák mellett (ezért alternatív csatornákon keresztüli megerősítés)  Ellenséges haderők ellen:  Haláltól való félelem  Az otthon melege és a harcmező közti különbség  Harcok feladására való biztatás  Ma már a harcmezőn is van TV (anno csak rádió volt: ld. Vietnam), sőt személyre szabott üzenet is továbbítható

24 PSYOP (4)  Kulturális konfliktusok  Kultúrák különbözősége  Türelmetlenség kihasználása  Szuperhatalmi státusz kihasználása  Propaganda  Kulturális értékek exportja  Nation building  Multinacionális vállalatok – hová soroljuk?

25 Hacker Warfare (1)  Winn Schwartau: a számítógépes hálózatok elleni támadásokat tekinthetjük úgy, mint maga az információs hadviselés  Hacker warfare: „Informatikai” hadviselés  A hálózatok biztonsági réseinek kihasználása  Nem tényleges, hagyományos értelemben vett harc  Céljai: lehallgatás, megszemélyesítés, beavatkozás

26 Hacker Warfare (2)  Lehetséges célok:  Számítógépes rendszerek megbénítása  Megbízhatatlan működés előidézése, pl. adathibák generálásával  Adatlopás pl. pénzszerzési, vagy értékesítési céllal  Jogosulatlan használat, vagy ilyenhez adatgyűjtés, adathalászat  Megszemélyesítés, mind felhasználói oldalon, mind szolgáltatást tettetve  Információgyűjtés hírszerzéshez, pl. lehallgatással, rendszer működés megfigyelésével  Hamis adatok bevitele a rendszerbe  Fenyegetés, zsarolás, illetve ezekhez a fentiek igénybe vétele

27 Hacker Warfare (3)  Lehetséges technikák pl.:  Vírusok  Férgek  Logikai bombák  Trójaiak  Snifferek  „social engineering” (pl. phising-hez)  Különbség a katonai és polgári célpontok elleni támadásnál (katonaiak a nyilvános hálózatokról leválasztva)  Támadás fajták: fizikai, szintaktikai, szemantikai  Hacker warfare - szintaktikai  Cyberwarfare – szamentikai (ld. ott)

28 Hacker Warfare (4)  Kritikus (létfontosságú) infrastruktúrák kiemelt védelme (Critical Infrastructure Protection – CIP, Critical Informations Infrastructure Protection - CIIP), pl.:  Közművek  ICT  Energetika, energiaellátás  Bank, pénzátutalás  Biztonsági rendszerek  Disaster recovery planning, contingency planning  Támadás szimulálás  Log file analízis  Szoftverhibák  Time to market miatt  Szándékos (trap door, back door)

29 Hacker Warfare (5)  Hackerek tudása összeadódik – Internet! – hackerek száma gyorsabban növekszik, mint a hálózat nagysága  Összehangolt támadások –pl. DoS, DDoS, zombik, botnet-ek  Defenzíva: CIP/CIIP, informatikai biztonság, védelmi célú hacker támadás, hacker támadások tapasztalatai  Támadás nem mindig a szándékolt célt éri el  Szakemberek figyelmét felhívja  Katasztrófa is lehet  Megelőzés, detektálás, elhárítás, kárviselés, stb.  Adott intézmény feladata  Állami beavatkozás is szükséges! (pl.: CIP, szabályozás, ellenőrzés)

30 EIW (1)  Def:  a gazdasági hadviselés és az információs hadviselés közös metszete  Területei:  Információs blokád  Információs dominancia (információs imperializmus)  Információs blokád  Fejlettebb országok élnek vele (pl. USA)  Ellenkezője is lehetséges (pl. Észak-Korea)  Nehéz kivitelezni:  Fejlett államok sokkal inkább információ függőek  Infrastruktúrák kevéssé ellenőrizhetők  Szándékoltan redundánsak

31 EIW (2)  „Elsötétítés” lehetetlen,vagy csak korlátozott, mert kellene hozzá:  Elkötelezettség  Fegyelem  Szabálykövetés  Együttműködés  Pont-pont kommunikáció blokkolása még nehezebb  Azonosítani kell a kommunikáló feleket  Nem kívánt káoszt kelthet  Zavarja a készenléti szervek munkáját az érinteni nem kívánt területeken is  Shunt-ölés, feketepiac  Az országok mára rájöttek saját sebezhetőségükre  A globalizáció egyik hatása  Inkább az információ közös kihasználása lehet cél

32 EIW (3)  Információs dominancia  adott ország információs előnyének kihasználása, gazdasági fölénnyé való fordítása  A fölény birtokában más, befogadó országok befolyásolása, piacainak kihasználása  Hadviselés-e egyáltalán?  Hová soroljuk a multinacionális vállalatokat?  Saját stratégia  Saját kultúra  Saját érdekszféra  „Nemzetek felett” állnak

33 Cyberwarfare (1)  Def:  A kibernetikai hadviselés a kibertérben zajlik, és mint olyan eléggé megfoghatatlan, utópisztikus. Itt egyes területeken csak trendekről, kibontakozó irányokról beszélhetünk, más oldalon viszont van tényleges hadviselési gyakorlat is.  Területei:  Információs terrorizmus  Szemantikai támadások  Szimulált háborúk  Gibson hadviselés – 4GW (5GW) (ld. William Gibson: Neuromancer)

34 Cyberwarfare (2)  Információs terrorizmus  Hacker hadviseléshez hasonló, de  Jól szervezett csoportok  Célok: terrorizmus, szervezett bűnözés  Szemantikai támadások  Hamisadatok betáplálása  A végeredmény is hamis  Rossz döntések  Pl.: tömeghisztéria, bank/tőzsdepánik, látszatkeltés  Defenzíva: adathelyesség, pontosság, megbízhatóság ellenőrzés, integritás ellenőrzés  Teljességgel ez sem zárja ki! (adatokban való „vakon” megbízás, negligencia, luxúria, stb.)

35 Cyberwarfare (3)  Szimulált háborúk  Még csak jövőbeni elképzelés  Tréningezni lehet  Döntéstámogatás  Játékelmélet  Esélylatolgatás, kárszámítás, költségbecslés, kockázatelemzés  Gibson hadviselés (4th generation warfare 4GW)  1G – muskéta, tűzfegyverek  2G – koncentrált tűzerő  3G – mobil hadviselés, „villámháború”  4G – Gibson hadviselés

36 Cyberwarfare (4)  Gibson hadviselés (folytatás):  Nem államok az államok ellen  Hagyományos katonai összecsapások eltűnnek  Hátország megszűnik (totális háború)  Cél: nem a csaták, hanem a közvélemény megnyerése (ld. Orwell: 1984)  Módszerei:  Gerilla hadviselés, terrorizmus (= aszimmetrikus hadviselés)  Szabotázsok  Cyberwarfare!  Nem hagyományos hadviselési formák

37 IW és IT biztonság Információs hadviselés IT biztonság  Fókusz: információ  Offenzív/defenzív terület  Állami hatáskör a szektoriális hatáskör mellett  Teljes társadalomra, kultúrára, gazdaságra hatással van  Fókusz: technika, ICT  Defenzív terület  Az adott cég, intézmény adott szektor hatásköre  Szektoriális érdekek

38 InfoOps (IO)  Hadsereg által használt kifejezés  Cél az információs fölény megszerzése – és megtartása  Az információs fölény huzamosabb megléte információs dominanciához vezet  Információs fölény definíció (DoD, JP 1-02, 1998):  Valamely fél saját erőinek vezetésében való relatív előnye az ellenfelekhez képest. Az információs fölény, vagy dominancia elérhető mind a saját vezetők kiképzésével úgy, hogy azok a rendelkezésükre bocsátott, fölényt biztosító technikai információk segítségével gyors és megfelelő döntéseket tudjanak hozni, illetve annak érdekében tett erőfeszítések az ellenfél ugyanilyen képességeinek rombolására és lehetetlenné tételére, egyidejűleg a saját képességek védelmével. 

39 Az IO területei (1)  Információs műveletek definíció (JP 1-02, JP 3-13):  Az ellenség információit és információs rendszereit érintő cselekmények, a saját információk és információs rendszerek védelme mellett.  JP 3-13 szerinti felosztás:  Fizikai megsemmisítés (Phisical Destruction – PD)  Katonai megtévesztés (Military Deception – MILDEC)  Műveleti biztonság (Operation(al) Security – OPSEC)  Pszichológiai műveletek (Psychological Operations – PSYOP(S))  Számítógépes hálózati hadviselés (Computer Network Operations – CNO)  + Civil-katonai együttműködés (Cicil-Military Cooperation – CIMIC)  + Tömegtájékoztatás (Public Information – PI)

40 Az IO területei (2)  Katonai szempontból ez világosabb, kevésbé átfedő felosztás  További felosztás – támadó és védelmi típusú műveletek  Az ezzel foglalkozó katonai doktrínák, definíciók is változnak, fejlődnek (USA):  Information Operations (FM 100-6, 1996)  Department of Defense Dictionary of Military and Associated Terms (JP 1-02, 2001)  Operations (FM 3.0, 2001)  Information Operations Roadmap (DOD 2003)  Joint Doctrine for PSYOPS (JP )  Joint Doctrine for Civil Affairs (JP )  Information Operations (FM 3-13, 2003 – FM utóda)  Joint Doctrine for Public Affairs (JP )  Information Operations (JP )  Joint Doctrine for Military Deception (JP )  Joint Doctrine for Electronic Warfare (JP )

41 „Adatfeldolgozó” koncepció  Alapfeltevés, hogy az emberi agy is adatfeldolgozó, a feldolgozás eredménye a viselkedés és a döntések  Az emberi agy is az IO célpontja lehet, sőt, ez lehet az elsődleges célpont, ugyanúgy, mint a gépi adatfeldolgozó egységek is célpontok  Cél, az agy működésének befolyásolása azért, hogy a viselkedés és az emberi döntések befolyásolhatók legyenek  Hamis információt kaphat az eddigi célpontként kezelt információs rendszerektől (input manipulálás)  Közvetlenül az agy befolyásolása (feldolgozás manipulálás)

42 IO az emberi agy ellen (1) Információs rendszerekEmber InputFeldolgozásOutput Input (érzékelés) Feldolgozás (agy) Output (viselkedés, döntések) Eddigi célpontokÚj célpontok

43 IO az emberi agy ellen (2)  Technikák  Befolyásolás (teljesítmény, viselkedés, döntés): PSYOP, Megtévesztés  Szórólapok  Hangosbeszélők  Hologramok  Egymásba áttűnő („morph”) képek  Virtuális valóság  Drogok  Pillanatnyi „kikapcsolás”: Nem halálos fegyverek  Akusztikus fegyverek  Kábító fegyverek  Mentális pusztítás  Drogok  ??

44 IW és nemzetközi jog (1)  Kérdések - a Nemzetközi Humanitárius Jog, ill. a Háborús Jog nem ad választ pl. a következőkre:  Vitatott, hogy egyáltalán hadviselés-e?  Erőszakos, ill. fegyveres támadás-e?  Mi jelenti a „károkat”?  Mi számít békeidőnek?  Létezhet-e „semleges” fél? (Értelmezhetők-e egyezményes jelek?)  Válasz hagyományos eszközökkel agresszió-e?  További kérdések:  Hogyan azonosítható a támadás?  Hogyan azonosítható a támadó?  Polgári és katonai célpontok megkülönböztetése? – lehetséges?  Kik harcolnak kikkel? – ma már nem nemzetek közti harc

45 IW és nemzetközi jog (2)  Nemzetközi Humanitárius Jog főbb forrásai:  ENSZ Alapokmány (1945, 1965, 1968)  Genfi Egyezmények (1949, 1977)  Hágai Egyezmény (1954)  Genfi egyezmények alapján nem minősül fegyveres konfliktusnak  Támadás: fizikai behatolás  IW nem fizikai behatolás  Nem illik a terrorizmus definíciójába sem  Támadó személye, jogállása, egyáltalán támadás-e, nem mindig kideríthető

46 IW és nemzetközi jog (3)  Háborús jog (LOAC – Law of Armed Conflict):  Jus ad bellum – a háború igazolhatósága  Ha objektíve jogos ügy  Ha őszinte szubjektív szándék motiválja  Ha megfelelő volt a hadüzenet  Ha ez az utolsó elérhető eszköz az igaz ügy előmozdítására  Ha észszerű esély van a sikerre  Ha a sérelemmel arányban vannak az okozott károk  Jus in bello – a hadviselő feleknek kell bizonyítani, hogy  A polgári lakosság védettséget élvez, nem lehet célpont  Az akciók a célokkal arányban vannak (TöpFe tiltott!)  Tartózkodnak a helytelen eszközök használatától (pl. népirtás, tömeges nemi erőszak, kémiai és biológiai fegyverek)

47 IW és nemzetközi jog (4)  Háborús jog alapelvei:  Reguláris erők szükségességének elve  Vírusok, trójaiak nem illenek ide  Humanitáriusság elve - minél kisebb károkozás a fegyverekkel  Vírusok, trójaiak nem fegyverek  Mit jelent a fizikai károsodás (logikai bombával pl. lehet, de pl. ellenséges propagandával nem)  Lovagiasság elve - háborús cselek, megtévesztések, csalások, árulások, hitszegések  Egyezményes jelzések nem alkalmazhatók (pl. fehér zászló)  Semlegesség nem értelmezhető  polgári és katonai célpontok nehezen választhatók szét

48 IW és nemzetközi jog (5)  A támadás ténye  Támadás, vagy hiba?  Mulasztás, vagy szándékosság?  Azonosítani kell, de nehéz!  Hálózatok határon átnyúlnak, nyomozati szervek jogköre nem  Nemzetközi egyezmények, vagy hiányuk  Együttműködés elutasítása – pl. nemzetbiztonságra való hivatkozás  Bürokrácia, lassúság, engedélyek beszerzése  Ellenlépések megtétele nehézségekbe ütközik

49 IW és nemzetközi jog (6)  IW nemzetközi jogi megítélése nem kiforrott  Bármely állam sebezhető!  Megfontolások:  Hiányosságok, kétségek tisztázása szükséges  Nemzetközi összefogás kell (ilyen pl. a Cybercrime Egyezmény, Budapest, 2001)  Kritikus infrastruktúrák védelme (CIP)  Nemzetek közti együttműködés és nemzetközi szervezetekkel való együttműködés (ENSZ, OECD, ITU,stb.)  (Korlátozhatók-e az IW eszközök?  Tartózkodás az offenzív IW alkalmazásától?)

50 IW esetek  Eddig nyilvánosságra került esetek  1999, Moonlight Maze – USA ellen irányult, Oroszországnak tulajdonítják  2003, Titan Rain – USA ellen irányult, Kínának tulajdonítják  érintettek: Lockhead-Martin, Sandia National Labs, Redstone Arsenal, NASA  Shawn Carpenter (haditengerészet veteránja) 2005-re „felgöngyölítette”  2007, Észtország elleni, Oroszországnak tulajdonított DDoS akció  elsősorban Hacker Warfare, EIW, Cyberwarfare területeket érint  Botnet bérlés, nem követhető vissza (KGB?, Nashi ifjúsági szervezet?)

51 CIP/CIIP (1)  Eredetileg nem az IW-hez, hanem a terrorizmus elleni harchoz kötődik  USA: 2001/09/11 után létrehozza a Department of Homeland Security-t  Nemzetközi szervezetek:  IWWN – International Watch and Warning Network  FIRST – Forum of Incident Response Teams  TF-CSIRT – Task Force of Computer Security Incident Response Teams  EU: 2004-es madridi és 2005-ös londoni metró robbantások után 2006-ban EPCIP és CIWIN  EPCIP Green Paper (COM (2005) 576 final)  EPCIP –European Program for Critical Infrastructure Protection (COM(2006) 786 final – 2006/12/12)  EPCIP része a CIWIN - Critical Infrastructure Warning Information Network

52 CIP/CIIP (2)  EPCIP dimenziói:  NCI – létfontosságú nemzeti infrastruktúrák  ECI – EU szempontból is fontos infrastruktúrák  Az EPCIP által kijelölt területek:  Energia  Nukleáris ipar  Infokommunikációs technológiai (ICT) ipar  Vízügy  Élelmiszeripar  Egészségügy

53 CIP/CIIP (3)  EPCIP által kijelölt területek (folytatás):  Pénzügy  Szállítás  Kémiai ipar  Űrkutatás, űrtechnológia  Kutatás-fejlesztés  AzEU koordinatív szerepet kíván játszani  ICT területen – ENISA - European Network and Information Security Agency (2004-től létezik)  …ha lesz EU hírközlési „szuperhatóság”, úgy annak a részévé kívánják tenni (lásd még: NRF – New Regulatory Framework)

54 CIP/CIIP (4)  A CI minden területen tartalmaz CII-t is:  Funkcionális ICT (pl.: IT, távközlés, műsorszórás, távérzékelés, navigáció, irányítás, vezetési és vezérlési rendszerek, stb.)  Támogató ICT (pl. energetika, logisztika, bankok, K+F, stb.)  ITU ajánlás a CIIP struktúrára  A CIIP pillérei, funkciói:  Megelőzés, figyelmeztetés  Detektálás, észlelés  Reagálás  Krízis kezelés, „utógondozás”, helyreállítás Mege lőzés Dete ktálá s Reag álás Krízis kezel és

55 CIP/CIIP (4)  CIIP szervezet (ITU ajánlás):  Állami koordináló szerv – Stratégia és felügyelet  Szituáció kezelő központ – Adatgyűjtés és analízis  Nemzeti CERT – Információ biztonsági technikai kérdések Nemzeti CERT Szituáció kezelő központ Állami koordináló szerv

56 CIP/CIIP (5)  EPCIP Pilot Project (Decision C/2006/5025 – 2006/10/26):  2007 Call for Proposal – 3m Euro  EU a megfelelő költségekhez 70%-ban járul hozzá  A kritikus infrastruktúrára (CI) vonatkozó területek: 1. A CIP fejlesztése érdekében tett lépések 2. A CI sebezhetősége, rugalmassága, fejlesztési metódusok 3. CI kockázat mérséklési stratégiák, veszélyek megbecslése 4. Üzemben tartási tervek készítése 5. Közös védelmi szabványok fejlesztése, CIP innovatív technológiák 6. Nemzetek közti projektek, amelyek min két tagállamot, illetve egy tagállamot és egy jelentkező államot vonnak be

57 CIP/CIIP (6)  Futó EU-s projektek (még FP6 alapján):  Specific Targeted Research Projects (STREP)  CRUTIAL - Critical utility infrastructural resilience  Integrated Projects (IP)  IRRIIS – Integrated Risk Reduction of Information-based Infrastructure Systems -  Coordination Actions (CA):  GRID - A coordination action on ICT vulnerabilities of power systems and the relevant defence methodologies  CIR2CO - Critical information infrastructure research coordination –  FP7  ICT-SEC Critical Infrastructure Protection - 40mEuro keretösszeg  ICT prioritások: CI-k összekapcsolása biztonságos, ellenálló és mindig rendelkezésre álló információs infrastruktúrákkal  SEC prioritások: biztonságos, ellenálló és mindig rendelkezésre álló energia- és közlekedési infrastruktúrák

58 CIP/CIIP (7) FP7 kooperációs programok keretösszege összesen: mEuro!

59 Hazai erőfeszítések (1)  Eddigi hazai jogszabályok  évi CV. Törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről  2236/2003 (X. 1.) Korm. határozat a Magyar Honvédség közötti időszakra vonatkozó átalakításának és új szervezeti struktúrájának kialakításáról  2073/2004 (IV. 15.) Korm. határozat a Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiájáról  2112/2004 (V. 7.) Korm. határozat a terrorizmus elleni küzdelem aktuális feladatairól  2151/2005 (VII. 27.) Korm. határozat a Terrorizmus Elleni Akcióterv felülvizsgálatáról  2046/2007 (III. 19.) Korm. határozat a terrorizmus elleni küzdelem aktuális feladatairól szóló 2112/2004 (V. 7.) Korm. Határozat módosításáról  1/2007 (III. 29.) Kormányzati Koordinációs Bizottság határozat  81/2008 (IV. 4.) Korm. Rendelet a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala létrehozásáról, feladatairól és hatásköréről szóló 276/2006 (XII. 23.) Korm. Rendelet módosításáról

60 Hazai erőfeszítések (2)  Mi történik most?  Hazai Zöld Könyv készül (még nem publikált)  CIP/CIIP hazai koordináció  Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB)  Ágazati CI-k felmérése- szaktárcák  IRM kijelölt jogszabály-előkészítési felelősséggel  Jogszabály előkészítés…  Védelmi és biztonsági ipar stratégiájának előkészítése  Védelmi és Biztonsági Együttműködési Fórum (VBEF)  GKM projektet alapított rá, több főosztály bevonásával  PTA CERT tevékenysége

61 Hazai erőfeszítések (3)  Megfontolások az állami feladatvállaláshoz::  Érintett minden állami szerv, amely az információval kapcsolatos tevékenységet fejt ki  Az állam kellő figyelmet kell fordítson a területre, a védekezésre, a megelőzésre, illetve a megadott struktúrák védelmére  Csak partikuláris területeken léteznek nemzetközi együttműködések (hatásossága és hatékonysága sokszor vitatott)  Sürgető a feladatok részletezése és a megfelelő stratégiák megalkotása, operatív intézkedések kidolgozása

62 Hazai erőfeszítések (4)  Elsősorban a védelemre kell összpontosítani  Célok: a gazdaság működőképességének fenntartása, a társadalom, a kultúra védelme és fejlődési ütemének biztosítása  Állami szinten védeni a kritikus (információs) infrastruktúrákat (CIP/CIIP)  Minősített időszakban pl.:  Tömegtájékoztatás  Információk biztosítása  Hírközlési szolgáltatások fenntartása (koordináció!)  EKG, EDR/TETRA, stb.

63 Hazai erőfeszítések (5)  Az állami feladatvállalás területei:  A térség, ezen belül az ország helyzetének, lehetőségeinek, veszélyeztetettségének felmérése  Nemzetközi erőfeszítésekben való részvétel, nemzetközi együttműködések kialakítása  Feladatok felvázolása, meghatározása  Védelmi stratégiaalkotás, részstratégiák egyeztetése, stratégia lebontása és végrehajtása  Szervezetek kijelölése, kialakítása  Költségvetés készítése, és a források biztosítása  Szabályozási lépések (nemzetközi jogi és hazai bázison)  Felelősségek, feladatok telepítése, kötelezettségek előírása  Operatív intézkedések, állami közvetlen beavatkozások  Együttműködések a gazdaság szereplőivel, társadalmi szervekkel

64 Mi hiányzik még? Ki védi az agyunkat?

65 Sik Zoltán Nándor ENO Advisory Kft.


Letölteni ppt "Információs hadviselés, információs műveletek és a kritikus infrastruktúrák védelme Sik Zoltán Nándor, ENO Advisory Kft."

Hasonló előadás


Google Hirdetések