Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A kérdőív. A kérdőíves vizsgálat alkalmazhatósága • feltáró-leíró jellegű kutatási témáknál • a válaszadók az egyes emberek • nagyobb sokaság attitűdjeinek,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A kérdőív. A kérdőíves vizsgálat alkalmazhatósága • feltáró-leíró jellegű kutatási témáknál • a válaszadók az egyes emberek • nagyobb sokaság attitűdjeinek,"— Előadás másolata:

1 A kérdőív

2 A kérdőíves vizsgálat alkalmazhatósága • feltáró-leíró jellegű kutatási témáknál • a válaszadók az egyes emberek • nagyobb sokaság attitűdjeinek, orientációjának mérésére szolgál • közvetlenül csak nehezen megfigyelhető dologra irányul (vélemény) • sok előre meghatározott változót vizsgál

3 A kérdőív szerkesztése 1.Előkészítés és szerkesztés (kísérőlevél) 2.Kipróbálás 3.Véglegesítés

4 A kérdőíves vizsgálat menete 1. A konkrét téma meghatározása, amit vizsgálni akarunk a kérdőívvel 2. Alapkérdések összeállítása 3. Kérdőív formában történő megszerkesztése: megfelelő külalak, ne legyen túlzsúfolt 4. A kérdőív ellenőrzése: próba kérdezések 5. A kérdőív véglegesítése, sokszorosítása 6. A kérdőív felvétele 7. Az információk összesítése 8. Az adatok számszerűsítése 9. Statisztikai elemzés

5 A kérdőív felépítése • Bevezető rész: üdvözlés, a kérdőív céljáról, a kutatás témájáról tájékoztatja a válaszolót • Tartalmi rész: konkrét kérdéseket tartalmazza, előttük kitöltési útmutatóval (pl. feleletválasztós kérdések, táblázatos kérdések és válaszok, feltételes kérdések) • Záró rész: köszönetnyilvánítás

6 A kérdőív „melléklete” • Minden kérdőívhez kell kísérőlevél: - fel kell tüntetni a felmérést végző szerv nevét, az ügyintéző nevét és telefonszámát - ügyeljünk a megszólításra - pontosan meg kell fogalmazni a felmérés célját, utalhatunk a kitöltést végző számára várható előnyökre, ez lehet kisebb ajándék vagy nyereményjátékon való részvétel - meg kell határozni a visszaküldés módját, határidejét - tartalmaznia kell, hogy a válaszadás önkéntes - dátum és aláírás - visszaküldési dátum feltüntetése

7 A kérdőív-tervezés lépései - röviden • Mi a keresett információ? • Mi lesz a kérdezési módszer? • Milyen kérdéseket ért meg a válaszadó? • Mik legyenek a kérdések? • Mi legyen a kérdések sorrendje? • Hogyan nézzen ki a kérdőív? • Legyen-e tesztfázis?

8 A kérdőív szerkesztésének szabályai • Fel kell hívni a figyelmet a kérdőív elején vagy a kísérőlevélben hogy a kitöltés önkéntes. • Egyszerű, könnyen megválaszolható kérdéseket alkalmazzunk, a fokozatosság elve szerint a kérdések az egyszerűtől a bonyolultabb kérdések felé haladjanak. • A kérdések egyszerűen fogalmazottak, világosak, mindenki számára érthetőek legyenek és kerüljük az idegen szakkifejezéseket. • Minden lehetséges válasz adását lehetővé kell tenni. • Ne legyenek benne helyesírási hibák. • A kérdőív és a kísérőlevél jó minőségű papíron, szép kivitelben, jól olvashatóan készüljön.

9 A kérdőív szerkesztésének szabályai • A kérdéseket a legközérthetőbben kell megfogalmazni (kb. 12 éves gyerek szintjén). • A kérdések legyenek egyértelműek, megfogalmazásuk legyen érthető mindenki számára. • A kérdések ne sugalljanak semmiféle választ, ne befolyásolják a válaszadót. • A kérdések ne legyenek félreérthetőek. • A kérdések ne állítsák megoldhatatlan feladatok elé a kitöltőket. • Ne tegyék lehetővé, hogy a válaszadók megismételhessenek egy- egy választ. • A szakzsargont kerülni kell, hacsak nem elengedhetetlen alkalmazásuk (ilyenkor értelmező megjegyzést kell tenni). • Előnyösebbek a zárt kérdések, mert a kapott válaszok egyszerűbben csoportosíthatóak és feldolgozhatóak.

10 A kérdőív szerkesztésének szabályai • Az indító kérdéseknek általános jellegűeknek kell lenniük, majd fokozatosan kell áttérni az egyre specifikusabbakra, a végére célszerű hagyni a személyes kérdéseket. • Egyértelmű kitöltési útmutatót is mellékelni kell a kérdőív mellé. • Lehetőleg ne használjunk összetett mondatokat! • Kerüljük az idegen szavak használatát! • Ne legyünk negédesek, túl udvariasak sem! • Kerüljük a befolyásoló, az elfogult kérdéseket! • Mindig legyen a válaszadónak lehetősége arra, hogy megtagadja a választ! • A kérdőív ne legyen túl hosszú!

11 A kérdőív-tervezés lépései Tisztázni kell a kérdőív alkalmazásának célját. • Pontosan meg kell fogalmaznunk, mire vagyunk kíváncsiak, miről szeretnénk meggyőződni. Például: Vendégelégedettségi kérdőív összeállítása, Kérdőív összeállítása termékfejlesztéshez stb. • Soha ne kezdjünk addig hozzá a kérdőív megszerkesztéséhez, amíg pontosan meg nem határoztuk a kutatás céljait (a kutatás tárgyát), a hipotéziseket, nem határoztuk meg a kutatás alanyait.

12 A kérdőív-tervezés lépései A kérdezés módjának megválasztása. • Ez lehet a kérdező által kitöltött, illetve a megkérdezettek által önállóan kitöltött, ill. online kérdőív. A kérdőívet a megkérdezettek kitölthetik csoportosan – például egy rendezvény alkalmával – vagy egyénileg. Mindegyik esetben szükséges az anonimitást garantálni. Ez történhet válaszboríték használatával, amit a megkérdezettek a kérdőívvel együtt megkapnak, de történhet telefonon, e-mail-ben, Interneten, vagy személyesen helyben.

13 A kérdőív-tervezés lépései A kérdőív szerkezete. • Nagyon fontos a megszólítás, a felmérés céljának közlése. Ezen múlhat az együttműködési készség, az őszinte, felelős válaszadás. Tájékoztatnunk kell a megkérdezetteket arról, hogy a felmérés anonim, a kitöltés pedig önkéntes. A bevezető részben kell informálni az érintetteket a kitöltés módjáról, a kitöltött kérdőívvel kapcsolatos teendőkről, a határidőről, a kitöltés várható időigényéről, az esetleges visszajelzés várható idejéről, formájáról, hogy kinek a megbízásából történik, valamint milyen céllal történik a megkérdezés.

14 A kérdőív-tervezés lépései • A következő részbe kerülnek a kérdések, állítások. A bevezető kérdések fontosak, fel kell kelteni velük az érdeklődést. Ez történhet ábrával, grafikonnal stb., pl. a szolgáltatások mennyiségének időbeli változását – javulás, romlás, stagnálás – mutathatjuk be, és kérhetjük erről a megkérdezettek véleményét a változásokról.) Ezután következzék a legfontosabb információk megkérdezése. Végül jönnek a levezető kérdések. Erre leginkább a nyitott kérdések alkalmasak (pl. soroljon fel három olyan dolgot, amely számára a legfontosabb) • A kitöltő személyére vonatkozó adatokat (nem, életkor, egyéb információ, ami mentén a későbbiekben elemzést akarunk végezni) a kérdőív elejére és végére egyaránt elhelyezhetjük. A kérdőív végén soha ne mulasszuk el megköszönni a közreműködést, a válaszadást.

15 A kérdőív-tervezés lépései • Kérdések, állítások megfogalmazása. • A szóhasználat azonosan legyen értelmezhető a kérdező és a kérdezettek számára (az önkitöltős kérdőíveknél ez kiemelkedő jelentőségű). A kifejezések legyenek egyértelműek, kerüljük a szakszavakat, a zsargont, ne alkalmazzunk kettős állításokat. Sok esetben fontos lehet, hogy a kérdezett választhassa a „nem tudom” vagy „nem értelmezhető” választ is. • A kérdőívben nyitott vagy zárt kérdéseket alkalmazhatunk. A zárt kérdések esetében megadjuk a válaszlehetőségeket, és a kérdezett ezek közül jelölhet meg egyet vagy többet (összhangban a kitöltési útmutatóval). A zárt kérdéseket érdemes alkalmazni akkor, ha a válaszlehetőségek jól behatárolhatók, illetve ezek segíthetik egy hipotézis ellenőrzését.

16 A kérdőív-tervezés lépései • A zárt kérdések feldolgozása egyszerűbb. A nyitott kérdéseket akkor érdemes használni, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy a kérdezettnek mi jut eszébe a kérdés alapján, és nem akarjuk előre adott válaszokkal korlátozni a gondolkodását. A két kérdéstípust együttesen is alkalmazhatjuk. • Egy elégedettséget vizsgáló kérdéssor esetén a kérdések nagyobb része lehet zárt, hiszen az elégedettség így jól értékelhető. Az igények feltárása viszont szükségessé teheti a nyitott kérdések alkalmazását is, hiszen éppen itt fordulhat elő, hogy a kérdőív szerkesztője nem gondol azokra a lehetőségekre, melyeket a fogyasztó szívesen venne. •

17 A kérdések típusai Funkció szerint Fő kérdések: amelyek a kutatási témára irányulnak Kiegészítő kérdések: információszerzésre irányulnak, a megbízhatóságot növelik - demográfiai adatok (nem, életkor, végzettség, munkakör, lakóhely stb.) Bemelegítő kérdések: az elején a ráhangolódást szolgálják Kontroll, ellenőrző kérdések: a hitelesítést szolgálják, tervszerűen beépítettek pl: változatlanul megismétlik ugyanazt Levezető kérdések: zárják a kérdőívet, hangulati, tartalmi feloldás a céljuk

18 A kérdések típusai Zárt kérdés: előre rögzített válaszlehetőségek állnak a kérdőíven – figyelnünk kell arra, hogy a kínált válaszlehetőségeknek le kell fedniük a lehetséges válaszok teljes körét. Pl. édesapád legmagasabb iskolai végzettsége a/ általános iskola b/ gimnázium c/ szakközépiskola d/ technikum e/ főiskola f/ egyetem g/ doktori fokozat h/ nem tudom A zárt kérdésekre adott válaszok feldolgozása, összesítése, elemzése könnyebb.

19 Zárt kérdés  Háziállat van-e a lakásban? a/ Van, de irtjuk b/ Nem tudom, de nagyon viszket c/ Megette a gyerek d/ Megette a gyereket Gyermekei száma? a/ Hál' Istennek, tegnap megjött b/ Annyit mozognak, sose tudom megszámolni c/ Itt is, ott is d/ Nem tudom, donor vagyok

20 A kérdések típusai Nyitott kérdés: • saját szavaival kell válaszolnia a feltett kérdésre, • akkor jobb használni, ha azt vizsgáljuk, hogy a válaszadó miért érez valamit, vagy miért hoz meg bizonyos döntéseket, • ha van mód rá, akkor az önkitöltős kérdőíveknél a nyitott kérdéseket kerüljük, • feldolgozáskor a válaszokat csoportosítani kell, kategóriákat kell létrehozni. • leginkább olyankor érdemes alkalmazni, ha a válaszadót nem akarjuk befolyásolni a válaszlehetőségekkel. • megerősítjük vele a válaszadót, hogy a saját megfogalmazásában vagyunk kíváncsiak a válaszára. • Pl.: Miért néz Ön Tv-t?

21 A kérdések típusai • Félig zárt, félig nyitott kérdések • átmenet képeznek a zárt és nyitott kérdéstípusok között. Akkor érdemes alkalmazni, ha lehetőséget akarunk adni az egyéb, kategóriaként fel nem sorolt válaszlehetőségekre is. • Ezzel a kérdésfeltevési móddal azt próbáljuk elérni, hogy minden válaszlehetőség adott legyen. Pl. Mit olvas Ön rendszeresen? • a/ szépirodalom • b/ tudományos, ismeretterjesztő könyvek • c/ romantikus könyvek • d/ történelmi könyvek • e/ fantasztikus könyvek • f/ egyéb ………………………………………

22 A kérdések típusai • Skálakérdés: érzelmek, attitűdök, mérését, pozitív vagy negatív voltát számszerűsíthetjük ezzel a kérdéstípussal. Sokféle típusa létezik (ordinális skála, intervallum skála, arány skála, nominális skála). A leggyakoribb, hogy az iskolai osztályozás mintájára 1-es és 5-ös között osztályoztatjuk le a megkérdezettekkel a vizsgált jelenséget. Ügyelni kell a skála szimmetriájára, tehát arra, hogy a semleges attitűdöt kifejező középső válaszhoz képest ugyanannyi pozitív és negatív hozzáállást kifejező választ legyen. A skálafokozatok száma ezért általában páratlan. Ha nincs közepe a skálának, akkor a válaszadónak dönteni kell, hogy pozitív vagy negatív hozzáállást kifejező választ adjon. Ez nehezíti a válaszadást. • A választás annál nehezebb, minél nagyobb a skálafokozatok száma, ezért 7-8 fokozatnál többet ritkán használnak.

23 A kérdések típusai • Likert-skála: egy állítással való egyetértés mértékét, vagy egy vélemény helyeslését kell a válaszadónak kifejeznie. A kérdőívszerkesztőnek csak az állítást kell meghatároznia, maga a skála mindig ugyanaz: a/ Teljes mértékben egyetértek b/ Nagyrészt egyetértek c/ Csak kismértékben értek egyet d/ Közömbös számomra e/ Nem túlságosan értek egyet f/ Nagyrészt nem értek egyet g/ Egyáltalán nem értek egyet

24 A kérdések típusai • Likert-skála példa: • Mennyire ért egyet a magazinunkra vonatkozó állítással? 1 egyáltalán nem ért egyet, 2 nem ért egyet, 3 részben egyet ért, 4 egyetért, 5 teljesen egyetért csak ezt olvasom, mert ez a legjobb 1 2 3 4 5 közel áll hozzám, nekem szól 1 2 3 4 5 hiteles forrásnak tartom 1 2 3 4 5 csak azért olvasom, mert a kezembe került 1 2 3 4 5

25 A kérdések típusai Sorrendi skála: Pl.: Tegye sorrendbe melyik csatornákat nézi Ön általában hétköznap? (Első helyre kerüljön az amelyet a legtöbbször néz hétköznap!) TV2 RTL Klub HBO Viva M1 Viasat 3

26 A kérdések típusai • Fontossági skála: Pl.: Mennyire fontosak Önnek a banki szolgáltatásoknál az alábbiak? Karikázza be! 1. egyáltalán nem, 2. nem fontos, 3. viszonylag fontos, 4. nagyon fontos, 5. különösen fontos Megfelelő nyitvatartási idő 1 2 3 4 5 Elegendő számú bankautomata 1 2 3 4 5 Rövid várakozási idő 1 2 3 4 5 Megfelelő parkolási lehetőség 1 2 3 4 5

27 A kérdések típusai Vásárlási hajlandóság szerint: - a válaszadó kifejezi vásárlási szándékának erősségét Tervezi-e hogy az elkövetkező évben vásárol-e mosogatógépet? 1 2 3 4 5

28 A kérdések típusai Minősítő skála: Pl.: Mennyire illenek a bolt munkatársaira az alábbi állítások? 1 gyenge, 2 megfelelő, 3 jó, 4 nagyon jó, 5 kiváló munkatársak nagyon barátságosak és udvariasak 1 2 3 4 5 a munkatársak ritkán cserélődnek 1 2 3 4 5 a munkatársak minden problémára megpróbálnak megoldást találni 1 2 3 4 5 a munkatársak elegendő időt fordítanak tanácsadásra 1 2 3 4 5

29 Kérdéstípusok a feltevés célja szerint Szűrő kérdések: Pl.: Rendelkezik Ön személyi számítógéppel? - igen - nem Emlékeztető kérdések: Pl.: Mikor vásárolta gépkocsiját? - idén - tavaly - 5 éven belül - 5-10 éve - nem emlékszem

30 Kérdéstípusok a feltevés célja szerint Ellenőrző kérdés: Pl.: Rendszeresen jár színházba? - igen - nem Ha igen, milyen darabot látott utoljára? Direkt kérdés: - közvetlen, egyenesen rákérdez a tárgyra Pl.: Előnyösnek tartja-e a vízlágyító szereket? - igen - nem

31 Kérdéstípusok a feltevés célja szerint Indirekt kérdés: -Közvetve kérdez rá a tárgyra Pl.: Egyetért-e a mosógépszerelők véleményével, hogy a vízlágyító szerek használatával a mosógép alkatrészein nem rakódik le vízkő, így a gépet hosszabb ideig lehet használni? - egyetértek - nem értek egyet Bevezető kérdések: ( ráhangoló kérdések) Pl.: Szokott-e egyáltalán nyaralni? Hol szokta tölteni a nyári szabadságát?

32 Kérdéstípusok a feltevés célja szerint Átvezető kérdések: • Ezek teremtenek kapcsolatot a kérdőív egy-egy logikai egysége között, helyenként szűrőkérdésként funkcionálnak. Tárgyköri kérdéstípus: - Az adott kutatási téma konkrét céljaira irányul. Személyes kérdések: - intim jellegű, nem, életkor, végzettség, lakóhely, foglalkozás, jövedelem

33 Speciális kérdéstípusok Szűrőkérdések: • Csak olyan válaszadóknak tesszük fel a kérdéseket, akik bizonyos (szűrő) kritériumoknak megfelelnek. Pl. Milyen gyakran használ internetet? a/napontab/hetentec/havontad/soha Ha használ internetet, hol használja? a/munkahelyenb/otthonc/internet kávézóban • Ha a szűrőkérdések a kérdőív elején szerepelnek, a cél az, hogy csak azok válaszoljanak, akik a kritériumoknak megfeleljenek. (pl. csak nők, 30 éven aluliak, stb.)

34 Kerülendő kérdések Befolyásoló kérdések: Ugye egyetért azzal, hogy a kisebb boltokban kedvesebbek az eladók? Rávezető kérdések: Miért gondolja, hogy a Knorr leves jobb, mint a Maggi? Több kérdést egybemosó kérdések: Szereti Ön a romantikus és sci-fi filmeket? Erős érzelmi töltésű szavak használata: Mi a véleménye a családokat nyomorba taszító munkanélküliségről? Megfoghatatlan fogalmak használata: Gyakran eszik fagylaltot? (Mindenkinek más a ritkán és a gyakran)

35 Kerülendő kérdések Megszámlálhatatlan dolgokra való rákérdezés: Hány TV-reklámot látott a héten? (Ki számolja?) Megválaszolhatatlan kérdések: Mikor evett először palacsintát? (Ki emlékszik?) Összemosó válaszok: Életkora: 0-20, 20-30, 30-40, 40-50 (Hova írja magát a 30 éves?) Jövedelemre vonatkozó számításos feladatok: Kérjük adja meg a családja egy főre eső nettó jövedelmét!

36 A kérdőív-tervezés lépései A kérdőív formája • Törekedjünk a rövid, áttekinthető, esztétikus forma kialakításra. Zárt kérdések esetén legyen könnyen kezelhető a válaszadás (karikázás, ikszelés stb.). Nyitott kérdések esetében legyen elegendő hely a válaszadásra. Gondoljunk az adatrögzítőre is, legyen könnyen áttekinthető a válaszadás. Az egyértelműségen túl fontos a nyelvileg igényes, a célcsoporthoz igazodó nyelv- és szóhasználat.

37 A kérdőív-tervezés lépései Kismintás kipróbálás • Érdemes 15-30 fővel kitöltetni a kérdőívet, és utána megbeszélni az érintettekkel az állításokat. Ez segítheti, hogy az „éles” alkalmazás során valóban azonosan értelmezzék a megkérdezettek a kérdéseket, állításokat. • Nem-válaszolás megelőzése: válaszolók motiválása, többszöri felkérés, buzdító levél, előzetes bejelentkezés

38 Hibaforrások kérdőíves vizsgálatkor • Mintavételi hiba: pontatlanul határozzák meg ki vegyen részt a vizsgálatban • A kérdőív maga: megfogalmazási problémák, félreérthető – Hány gyermek van az Ön családjában? (A „gyermek” szó jelentése mindenkinek mást jelent, így további definíció szükséges, hogy például a nem a szüleivel élő 25 éves fiú beleszámítson-e a kérdés körébe vagy nem.) – Precízebb megfogalmazás lenne a következő: Hány 18 éven aluli gyermek él az Ön háztartásában? • A kérdezőbiztos hibája • Az adatfeldolgozás hibás

39 Összefoglalás • Kérdéstípusok a válasz formája szerint: – nyitott vagy zárt kérdés, – félig nyitott vagy félig zárt kérdés, – skála, index • Kérdéstípusok a válaszadás szerint: – egyválaszos – többválasztásos

40 Összefoglalás • Kérdéstípusok a kérdések irányultsága szerint: – egyválaszos kérdések – többválasztásos kérdések • Szubjektív tények mérésére alkalmas kérdéstípusok: – skála-kérdések – index-kérdések

41 Online kérdőív készítés • http://piackutatas.blogspot.hu/2010/09/reszletes-utmutato- hogyan-keszitsunk.html http://piackutatas.blogspot.hu/2010/09/reszletes-utmutato- hogyan-keszitsunk.html • http://www.kerdoivem.hu/advice/ http://www.kerdoivem.hu/advice/


Letölteni ppt "A kérdőív. A kérdőíves vizsgálat alkalmazhatósága • feltáró-leíró jellegű kutatási témáknál • a válaszadók az egyes emberek • nagyobb sokaság attitűdjeinek,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések