Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kovács Róbert főiskolai docens

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kovács Róbert főiskolai docens"— Előadás másolata:

1 Kovács Róbert főiskolai docens

2 A közösségi gazdálkodás alapjai
I. Bevezetés II. Az unió gazdasága III. Az unió gazdaságpolitikája IV. Az unió gazdaságpolitikai eszközei V. Magyarország és az unió

3 Szakirodalom Pupek Emese: Az európai integráció története és szakpolitikái, BKF Marján Attila: Az Európai Unió gazdasága, HVG Európai közjog és politika, Complex Horváth Zoltán: Kézikönyv az EU-ról

4 ec.europa.eu/budget/publications/budget_in_fig_en.htm

5 Számonkérés - előadások
TESZT – december utolsó óra: - Eredmény: kb. két hét Kötelező irodalom a vizsgára: Marján Attila: Az Európai Unió gazdasága, HVG ‘06 I.1 és III.1 fej. Horváth Zoltán: Kézikönyv az EU-ról, MKOGy’05 I/1-4, 6-7 és II/8-19 NEM kell: jog, eü, okt. kult. bel.ig.ü. EC.EUROPA.EU – szakpolitikák, EU újdonságai

6 Gazdasági kontextus és az integráció elmélyülése
A. A keretek Gazdasági kontextus és az integráció elmélyülése

7 1. Az unióról általában

8 Mi az Európai Unió és miért jött létre?
Bevezetés Mi az Európai Unió és miért jött létre?

9 Az unió kiépülése, integrációs lépcsőfokok
Szabadkereskedelmi térség '57 Vámunió '68 Ipar Mezőgazdasági vámunió: államok közötti forrásátcsoportosítással Egységes (belső) piac ?? Gazdasági unió ?? Politikai unió ??

10 A második világháborút közvetlenül követő évek
: - politikai, katonai stb. szervezet-kezdemények Európa Parlament, NATO szén és acél: a háború legfontosabb kellékei, AZ EGK SZERVEZETI KÍSÉRLETE atom: a jövő - EFTA: konkurrens gazdasági szervezet

11 A szabadkereskedelmi társulás elemei
EGK  EU:okok, elmélyülés gazdasági alapszabadságok: tőke, személyek, áruk és szolgáltatások szabad áramlása

12 Az Unió fejlődése 2. Külső, politikai hatások
Belső gazdasági változások Csatlakozások 1949- Fr-D kiegyezés / két pólusú világ (az unió a 3.?) 1957: Római szerződés 1968: Vámunió 1979: első, közvetlen, EP választás 1957: BeNeLux, D,Fr., It. 1973: Írorsz., GB Dánia 1988: a diplomáciai kapcsolat felvétele Magyarországgal 1992: Maastricht aláírása (EU létrejötte) 1981: Görögo. 1986: Sp., Portugália 1990: a Keleti blokk összeomlása,az USA az egyetlen szuperhatalom 1995: Schengen-i egyezmény (külső-belső határok) 1995: Svédo., Ausztria, Finno. 1999: Euro mint elszámolási pénz (2002: készpénz) 1997: Amszterdam aláírása (1999) (európai integráció) 2004: Mo., Málta, Ciprus, Lengyelo.,Észto., Slovákia, Letto., Cseho. Slovénia, Litvánia, 2008/9: Világgazdasági válság:gazdpol-i korszakváltás 2007: Lisszaboni szerződés (2009)(EU Alkotmány) 2007: Románia, Bulgária

13

14 EU tagok

15

16 Az unió bővülése 1957: B, Fr, Nl, L, D, I 1973: Dk, Gb, Íro. 1981: Gr
1986: P, E 1995: A, SF, S 2004: Cy, Cz, Észto., Pl, Letto., Litv., H, Málta, Sk, Sl 2007: Bg, Ro ??? Ny-Balkán ??? Izland, Norvégia, Svájc ??? Tr, Oroszország Az unió bővülése

17 2. Gazdasági keretek

18 A világ nagyobb gazdaságai
9 A világ nagyobb gazdaságai FORRÁS: Marján Attila: Az Európai Unió gazdasága

19 Az unió gazdasága Az Unió súlya a világban:
EU népessége=USA+Oroszoország népessége A világon megtermelt javak 1/3-át az EU adja EU GDP-je nagyobb mint az USA-é (3. szektor) EURO a 2. legfontosabb pénznem Helyzetkép ágazatonként: gazdaság: legnagyobb exportőr, és importőr Kína, és USA legfontosabb tárgyalópartnere

20 Az unió gazdasága: főbb mutatók
Mezőgazdaság (KAP): legköltségesebb, az EU GDP-jének 1,5 %-át adja (aktív keresők 5%-át teszi ki) Kutatás, fejlesztés: cél a GDP 3%-át erre költeni 2010-ben (USA: 2,76% Japán: 3,12%) Sajátosságok: az integráció rögös útjai - a nemzetállamok problémája, hatása - 4 forgatókönyv Versenyképesség – válság és az EU Globalizáció (kihívás)

21 Az unió gazdasága nemzetközi kontextusban
1.1 Az unió létrejöttének okai: Integráció, gazdasági együttműködés 1.2 Globalizáció - USA? 1.3 Nemzetközi verseny USA, Japán, Kína Területek: pénzügy, gazdaság, kutatás, …

22 Globalizáció Tartalom - minősítés Kezdetek
Nyertesek – vesztesek: 3. világ nem részesül a globalizáció pozitív hatásaiból Stratégiák – következmények Verseny és / vagy együttműködés Europaizálódás: gazdasági akadályok lebontás

23 Globalizáció I. – A fogalom
Definíció: meghatározások: nemzetközi monopóliumok szabályok-szokások egyetemessé válása … Globalizáció és versenyképesség: mutatók

24 Globalizáció II. - Időben
(1) ősi társadalmak, rézkor:  egyedi áruk, távolsági kereskedelem (2) újkor:  egyedi termékek, divat- és luxuscikkek .. (3) kortárs, modern társadalmak, XX-XXI. sz.:  versenyképes termékek termelési helyszínek: profit-maximalizálás, globális telephelyválasztás  nincsenek egyedi termékek (?)

25 Globalizáció III. – A gazdaság
Gazdaság szerkezete: vállalkozások mérete, vállalkozások felépítése Gazdaság: termelési rendszerek: autarchianyitott gazdaságok (Gazdaság) politikai környezet: nemzetközi kapcsolatok intenzitása, együttműködés, gátak, ösztönzők Technológia – anyagi kultúra

26 Globalizáció IV. – Egyéb rendszerek
Pénzpiacok tőke mérete finanszírozási konstrukciók internet Társadalom: hierarchia, komplexitás Közszektor/állam Súly / Beavatkozás / politikák Harc a befektetőkért: politikusok sikere (1.) Árfolyam, mint fegyver: politikusok sikere (2.) […]

27 A nemzetközi pénzügyi rendszer
Egy 2002-es dokumentumban az EU a következőket jósolta: A nemzetközi pénzügyi piacok integrációja: sok szereplő, folyamatos kereskedés A Breton Woods (ellenőrzött árfolyamok) helyett 3 valuta szabad lebegése Tőkepiac-harmonizáció Megtakarítás-készlet: minél jobb megtérülés és kockázatdiverzifikáció Növekvő tőkeáramlás, jelentős direkt tőkebefektetés Összetettebb, szélesebb spektrumú pénzügyi szolgáltatások Megújuló nemzeti és nemzetközi környezet: fórumok, szabályok

28 Globalizáció V – Kihívások
Oroszország: Energia és nyersanyagbázis Kína, India, DK Ázsia: Olcsó termelés, olcsó termékek USA: Agresszív nagyhatalmi allűrök Rivális termékek, technológia Gépipar: repülőgépgyártás Mezőgazdaság Támogatási rendszerek, GATT / WTO

29 Globalizáció VI./1 – Az unió (mint a tagok) válasza
Gazdasági  Politikai együttműködés Eredeti cél: diplomáciai, regionális, katonai Aktuális cél: gazdaság politika-nemzetközi verseny Eszközök: nemzetközi gazdasági, politikai integráció Versenyképes méret: Gazdasági-politikai erő (nemzetközi súly) Belső kereslet, fejlődési motor Technológiai centrum

30 Globalizáció VI./2 – Az unió (mint a tagok) válasza
Az integráció megvalósítás intenzív szakaszok, majd visszalépés Aktuális állapot Ellentmondásos, több fázisos integráció nemzeti kormányok szerepe, súlya (közös) prioritások Integráció kiépülése: A négy szabadság megvalósulásának mértéke Irány a föderáció?

31 B. Az unió gazdaságpolitikája

32 3. Az integráció indoklása

33 Kihívások Belső Külső Intézmény Kiépítés Egységes megjelenés Gazdaság
Gazdasági unió (harmonizáció, versengés) Globalizáció Politika Politikai unió Nemzetközi hatalmi struktúrák Társadalom Demográfiai folyamatok, Egyenlőtlenség Bevándorlás Biztonság Pl. Potenciális nemzetek, nemzetiségek közötti konfliktusok Radikális iszlám Energia hordozó Élelmiszer Környezet Éghajlat átalakulásának következményei Globális felmelegedés

34 Folyamatok Tendenciák: Intenzív és extenzív integráció
Az egyes országok politikai és gazdasági szuverenitása csökken Legtöbb helyen reziduális alapon határozzák meg a közösségi szintű feladatokat (kivéve például: agrárpolitika, monetáris politika) Az uniós gazdaságpolitika két legfontosabb vetülete: Egyre több nemzeti feladat közösségi szinten jelenik meg. Az új közösségi feladatok ellátásában a tagországnak részt kell vállalniuk.

35 Az unió gazdaságpolitikája
1. Az unió gazdasága nemzetközi kontextusban 2. Belgazdaság - az egységes piac felé 2.1 Piacvédelem 2.2 Egységes piac 2.3 Belső falak lebontás 2.4 Közös gazdaságpolitika 2.5 Közös pénzügyi rendszer 3. Gazdaságpolitika - versenyképesség

36 Belgazdaság – az egységes piac felé
2.1 Piacvédelem 2.2 Egységes piac: szabályok, szabványok, adópolitika, támogatások 2.3 Belső falak lebontás: Szabályok, szabványok, adópolitika, támogatások 2.4 Közös gazdaságpolitika 2.5 Közös pénzügyi rendszer

37 III. Az unió gazdaságpolitikája
A lisszaboni szerződés Hatékonyság: - Egyszerűbb intézményrendszer - Jogérvényesülés Emberi jogok: - Szabadság, szolidaritás, egyenlőség, méltóság, igazságszolgáltatás, polgári jogok Globális partner: - Európai érdekek képviselője - Európai Tanács állandó elnöki tisztsége Demokrácia: - Parlament nagyobb szerepe - Polgárok nagyobb szerepe - Ki lehet lépni az EU-ból

38 Személyek és feladatok az EU-ban

39 Nemzetgazdasági terület
Ágazati politikák áttekintése Tranz-verzális Gazdaság politikák Pénzügy politikák Nemzetgazdasági terület Belső piac Regionális politika Agrár/élelmiszer/halászat Ipar politika és építőipar Kereskedelem Szálláshely/turizmus Szállítás/közlekedés Ingatlan Monetáris politika Adó Vám Biztonság Oktatás Egészségügy Szociális ellátás Egyéb közszektor EU szintű Nemzeti szintű

40 Az unió gazdaságpolitikai eszközrendszere
Intézményrendszer Parlament, Bizottság, Miniszterek tanácsa Pénzügyi eszközök Bevételek: tagállami befizetések, uniós adók,vám Kiadások: Hivatal, gazdaságpolitika, szakpolitikák Ellenőrzési rendszer A pénzügyi eszközrendszer megújítása

41 4. Szakpolitikák

42 Monetáris Unió – Csatlakozási kritériumok
Árstabilitás: inflációs ráta max. 1,5 %- val nagyobb Kamatlábak: max. 2 % eltérés Hiány: költségvetési hiány GDP 3%-a alatt legyen Államadósság: max. GDP 60%-a Átváltási árfolyam- stabilitás

43 Monetáris Unió - EURO

44 Integrációs előnyök és hátrányok
Kereskedelemteremtés Kereskedelemeltérítés Hatékonyságnövekedés Méretgazdaságosság Erősebb verseny (K+F kényszer) Lehetséges következmények: dezinfláció, nagyobb gazdasági növekedés és foglalkoztatás. Negatívumként jelentkezhet külső egyensúlytalanság.

45 A közös agrárpolitika Common Agricultural Policy (CAP, KAP)
Alapítás: Római Szerződés, 39. cikkely (1958. alapelvek elfogadása) Célja: termelékenységnövelés, stabilizáció,termelők védelme, világpiaci expanzió, élelmiszer-ellátás biztonságának garantálása Alapelve az egységes szabályozás, közösségi preferencia érvényesülése, közös piac kialakítása, közös piac- és struktúrapolitika, és egységes agrártámogatási rendszer működtetése.

46 A KAP alapelvei 1. egységes piac elve 2. közösségi preferencia elve
3. pénzügyi szolidaritás elve 1962. Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap

47 A KAP pillérei Agenda 2000 (Berlin)
1. közös árak: manipulált árakon keresztüli szubvenció (állami intervenció). Túltermelésre ösztönöz, nagyon költséges. 2. védett belső piac: vám és nem vámjellegű akadályok, részben szükséges következménye az előző pontnak 3. exportszubvenciók: offenzív világpiaci magatartás, de: GATT, illetve WTO megállapodások óta ez kevésbé jellemző. Eredmény: túlbiztosított és drága rendszer. Negatív struktúrapolitika, nincs modernizáció. Eltérő helyzetben a kis és nagytermelők. Agenda 2000 (Berlin) európai mezőgazdaság nemzetközi versenyképességének fokozása

48 A közös piac fontosabb szabályozó eszközei
Külső védelem Intézményes árak Exporttámogatásexport-visszatérítés Intervenció Termelési támogatások Közvetlen termelői kifizetések

49 Reformok Korábban: Kvótarendszer, kényszerugaroltatás
Beavatkozási ár csökkentése Párhuzamosan a közvetlen támogatásokra való áttérés (1992-től). Exportszubvenciók mérséklése A támogatások szociálpolitikai jellegűek (újabb cél volt a kisebb farmok hangsúlyosabb támogatása), de facto a munkanélküliség alacsonyan tartására irányulnak, miközben a források 70 százaléka az agrártermelők leggazdagabb 20 százalékához vándorol. A CAP stabilizálta az agráriumból élők életszínvonalát, de nem járult hozzá a modernizációhoz.

50 Regionális politika Uniós költségvetés közel egyharmadát emészti fel
Európai szolidaritás Stabilitás Kohézió Fő feladatai: egyenlőtlenségek mérséklése elmaradott térségek felzárkóztatása településfejlesztés, vidékf., területrendezés

51 Regionális politika Nagyvárosi régiók Rurális térségek
Halászatból élő térségek Válságba jutott ipari övezetek támogatása Határmenti övezetek támogatása Speciális adottságú térségek Ritkán lakott térségek

52 Regionális politika kialakulása
1957. Római Szerződés 1958. ESF (Európai Szociális Alap) és EAGGF (Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap) 1975. ERDF (Európai Regionális Fejlesztési Alap) 1986. új alapok 1988. átalakítás 1992. Maastrichti Szerződés FIFG 1999. megreformálás

53 Eszközök Strukturális alapok: Európai Szociális Alap (munkapiac)
Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (mezőgazdasági területek felzárkóztatása) Európai Regionális és Fejlesztési Alap (regionális kohézió támogatása) Halászati Pénzügyi Orientációs Alap Európai Kohéziós Alap: közlekedési, infrastrukturális fejlesztések támogatása Európai Beruházási Alap (EBB által) Elvek: szubszidiaritás és decentralizáció (finanszírozás és felelősség) Eredmények: erőfeszítés nő (strukturális és kohéziós támogatás a os költségvetés 38 százaléka, ami csupán az Unió teljes GDP-jének 0,5 százalékát teszi ki, következmények nem látványosak, a felzárkózatás nem sikerült a közös regionális politika évei alatt)

54 Regionális politika fő célkitűzései
1. A legelmaradottabb régiók támogatása és fejlesztése (külön kategóriaként: Phasing out) 2. A strukturális nehézségekkel küzdő, gazdasági, társadalmi átalakulás sújtotta térségek támogatása 3. Az oktatás, képzés és foglalkoztatás rendszereinek és politikáinak modernizációjának támogatása

55 Regionális politika alapelvei
koncentráció programozás szubszidiaritás decentralizáció partnerség addicionalitás

56 Közlekedéspolitika Általános célok: liberalizációs intézkedések
átmenő és nemzetközi forgalom harmonizáció szolgáltatások szabad mozgása és a hatékonyság javítása szolgáltató vállalatok más tagállamokon belüli működése minőség javítása integrált közlekedési rendszereken keresztül EU és harmadik országok közötti kapcsolatok javítása Legfontosabb: fenntarthatóság egyensúly a vasút, közút, légi és vízi közlekedés között Gazdaságossági szempontok

57 Közlekedési hálózatok

58 5. Az unió pénzügyei

59 A közös költségvetés A költségvetés bevételeit képezik:
Tradicionális bevételek: – vámbevételek – agrárbevételek (2%-ra csökkent) Forgalmi adó egy része, GNP-forrás: maximum a GDP 1,27 százaléka ( ) Bírságok, illetékek stb. Az uniós költségvetés nem lehet deficites! Bizottság elkészíti, Minisztertanács megvitatja és elfogadja, Parlament módosító indítványokat tehet.

60 Az unió bevételeinek alakulása

61 Pénzügyi eszközök -Bevételek
Tagállami befizetések, uniós adók (ÁFA, vámok)

62 Pénzügyi eszközök - Kiadások
Hivatal, általános gazdaságpolitika, szakpolitikák - Éves költségvetés van Közös Agrárpolitika – 42,6% Strukturális Intézkedések – 36,4% Belső politikák - 7,9% Külső fellépések – 4,5% Igazgatás – 5,5% Csatlakozási előkészületek – 1,9% Kompenzáció – 1,2%

63 Az unió költségvetése: kiadások

64 Kiadások

65

66 Költségvetés

67 Pénzügyi eszközök - Ellenőrzési rendszer
- A Bizottság készíti elő, A Parlament a Tanáccsal közösen fogadja el az EU költségvetését (okt. 5-ig) Végrehajtásáért a Bizottság, A végrehajtás ellenőrzéséért a Számvevőszék felelős („Unió pénzügyi lelkiismerete”) - Szempontok: Számviteli, adminisztratív, morális

68 Pénzügyi eszközök - A pénzügyi rendszer megújítása
Agenda 2000: - CAP (47%) -Strukturális műveletek (33%) - Belső politikák (6,5%) - Külső tevékenységek (6,5%) - Adminisztratív kiadások (5%) - Tartalékok (1-2%) - Előcsatlakozási eszközök - Új tagállamokra elkülönített eszközök (2002-től) Az Agenda 2000 elfogadásával a közösségi költségvetés határozza meg a közösségi politikák alakulását, és nem fordítva.

69 6. Az unió gazdasági-pénzügyi intézményrendszere

70 Intézményrendszer 1.1 Parlament (Strasbourg)
Unió állampolgárainak érdekeinek képviselője (általuk közvetlenül vannak a képviselők megválasztva 2,5 évente) Tanáccsal közösen fogadja el az EU költségvetését Parlament hagyja jóvá az Európai Bizottság kinevezését is, és felügyeli a testület munkáját új tagállamok belépése esetén a csatlakozási szerződésekhez is hozzájárulását kell adnia

71 Intézményrendszer II. 1.2 Bizottság (Brüsszel) - 20 tag (5 évre)
- funkciók: javaslattevő, döntés előkészítő, döntéshozó, végrehajtó, ellenőrző 1.3 Miniszterek tanácsa (Brüsszel) - EU elsődleges, döntéshozó, jogalkotó szerve 2-6 alkalommal évente tagjai a tagállamok kormányainak képviselői (általában az adott témáért felelős miniszterek)

72 7. Magyarország és az unió

73 V. Magyarország és az unió
A magyar gazdaság helye az unióban a külforgalom négyötöde uniós támogatások: GDP 3,5 % Áruk és szolgáltatások szabad kereskedelme a tagállamok között Közös EU-versenytörvény, Egységes pénznem A környezetvédelmi irányelvek összehangolása Közös agrár- és halászati politika

74 V. Magyarország és az unió – Előnyök - hátrányok
Egy tanulmányból a csatlakozással kapcsolatos feladatokról

75 V. Magyarország és az unió - A hazai szabályozás
Uniós jog átvétele Az EU szervei képezik a magyar külpolitika fő színterét

76 V. Magyarország és az unió - Nemzeti fejlesztési terv
foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése gazdaság,közlekedés,társadalom megújulása, környezet és az energetika,területfejlesztés és az államreform feladatai

77 A Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap hazai intézményrendszere
Az intézményrendszer 3 szinten épül fel: KTK Monitoring Bizottság KTK Irányító Hatóság Kifizető Hatóság(ok) KÖZÖSSÉGI TÁMOGATÁSI KERET OP Monitoring Bizottság OP Irányító Hatóság OPERATÍV PROGRAM Közreműködő szervezetek Végső kedvezményezettek PROGRAMON BELÜL

78 A Strukturális Alapok hazai intézményrendszere 2004-2006
Kifizető Hatóság Monitoring Bizottság Irányító Hatóság Közreműködő Szervezetek Végső kedvezményezettek

79 A Kohéziós Alap hazai intézményrendszere 2004-2006
Nemzeti Fejlesztési Hivatal Kohéziós Alap Főosztály (Irányító Hatóság) Monitoring Bizottság Pénzügyminisztérium (Kifizető Hatóság) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (Közreműködő Szervezet) Környezetvédelmi projektek Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (Közreműködő Szervezet) Közlekedési projektek Lebonyolító Testületek és végső kedvezményezettek

80 Fejlesztéspolitikai intézményrendszer 2007-2013
PARLAMENT KORMÁNY FEJLESZTÉSPOLITIKAI IRÁNYÍTÓ TESTÜLET NEMZETI FEJLESZTÉSI TANÁCS FEJLESZTÉSPOLITIKAI KORMÁNYBIZTOS NEMZETI FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG Irányítóhatóságok 6+1 db …… Közreműködő szervezetek REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TANÁCSOK 7 db …. REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉGEK

81 Köszönöm a figyelmet! További információ:

82 Melléklet

83 Integrációelméletek, integrációs formák, előnyök és hátrányok
Liberális és neoliberális iskola munkamegosztás-elméletek konfliktuselméleti iskola dirigisták funkcionalisták

84 Integrációs formák Preferenciális vámövezet (kedvezmények)
2. Szabadkereskedelmi terület (liberalizált kereskedelem) 3. Vámunió (egységes kereskedelempolitika) 4. Közös piac, egységes piac (termelési tényezők szabad áramlása, szabványosítás) 5. Gazdasági unió (gazdaságpolitikák integrációja, közös pénz) 6. Politikai unió

85 Regionális politika témái
Vállalkozástámogatás Pénzügyi tervezés Együttműködés és hálózatba szervezés Egészségügy Információs és kommunikációs technológiák Kultúra Foglalkoztatás és oktatás Idegenforgalom Energia Kutatás és innováció Környezetvédelem és éghajlatváltozás A legkülső régiók Közlekedés Értékelés Városfejlesztés

86 Célkitűzések és alapok

87

88 Eu egyeztetési eljárásai

89 Eu döntéshozatali eljárásai


Letölteni ppt "Kovács Róbert főiskolai docens"

Hasonló előadás


Google Hirdetések