Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kovács Róbert főiskolai docens

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kovács Róbert főiskolai docens"— Előadás másolata:

1 Kovács Róbert főiskolai docens

2 A közösségi gazdálkodás alapjai I. Bevezetés II. Az unió gazdasága III. Az unió gazdaságpolitikája IV. Az unió gazdaságpolitikai eszközei V. Magyarország és az unió

3 Szakirodalom • Pupek Emese: Az európai integráció története és szakpolitikái, BKF • Marján Attila: Az Európai Unió gazdasága, HVG • Európai közjog és politika, Complex • Horváth Zoltán: Kézikönyv az EU-ról

4 ine2007/hubd.pdf ec.europa.eu/budget/publications/budget_in_fig_en. htm ssionid=9ea7971b30df6bc6f3e63ab44308a7e4acd4bb9e03aa.e 34RaNaLaN0Mc40LcheTaxiLbxmNe0?tab=graph&init=1&plugi n=1&language=en&pcode=tsieb010&toolbox=legend

5 Számonkérés - előadások • TESZT – december utolsó óra: Eredmény: kb. két hét Kötelező irodalom a vizsgára: Marján Attila: Az Európai Unió gazdasága, HVG ‘06 I.1 és III.1 fej. Horváth Zoltán: Kézikönyv az EU-ról, MKOGy’05 I/1-4, 6-7 és II/8-19 NEM kell: jog, eü, okt. kult. bel.ig.ü. EC.EUROPA.EU – szakpolitikák, EU újdonságai

6 A. A keretek Gazdasági kontextus és az integráció elmélyülése

7 1. Az unióról általában

8 Bevezetés Mi az Európai Unió és miért jött létre?

9 Az unió kiépülése, integrációs lépcsőfokok • Szabadkereskedelmi térség '57 • Vámunió '68 – Ipar – Mezőgazdasági vámunió: államok közötti forrásátcsoportosítással • Egységes (belső) piac?? • Gazdasági unió?? • Politikai unió??

10 A második világháborút közvetlenül követő évek : • - politikai, katonai stb. szervezet- kezdemények – Európa Parlament, NATO – szén és acél: a háború legfontosabb kellékei, AZ EGK SZERVEZETI KÍSÉRLETE – atom: a jövő • - EFTA: konkurrens gazdasági szervezet

11 A szabadkereskedelmi társulás elemei • EGK  EU:okok, elmélyülés • gazdasági alapszabadságok: – tőke, – személyek, – áruk és – szolgáltatások szabad áramlása

12 Az Unió fejlődése 2. Külső, politikai hatásokBelső gazdasági változásokCsatlakozások Fr-D kiegyezés / két pólusú világ (az unió a 3.?) 1957: Római szerződés 1968: Vámunió 1979: első, közvetlen, EP választás 1957: BeNeLux, D,Fr., It. 1973: Írorsz., GB Dánia 1988: a diplomáciai kapcsolat felvétele Magyarországgal 1992: Maastricht aláírása (EU létrejötte) 1981: Görögo. 1986: Sp., Portugália 1990: a Keleti blokk összeomlása,az USA az egyetlen szuperhatalom 1995: Schengen-i egyezmény (külső-belső határok) 1995: Svédo., Ausztria, Finno. 1999: Euro mint elszámolási pénz (2002: készpénz) 1997: Amszterdam aláírása (1999) (európai integráció) 2004: Mo., Málta, Ciprus, Lengyelo.,Észto., Slovákia, Letto., Cseho. Slovénia, Litvánia, 2008/9: Világgazdasági válság:gazdpol-i korszakváltás 2007: Lisszaboni szerződés (2009)(EU Alkotmány) 2007: Románia, Bulgária

13

14 EU tagok ment/potential-candidate- countries/index_hu.htm

15

16 Az unió bővülése 1957: B, Fr, Nl, L, D, I 1973: Dk, Gb, Íro. 1981: Gr 1986: P, E 1995: A, SF, S 2004: Cy, Cz, Észto., Pl, Letto., Litv., H, Málta, Sk, Sl 2007: Bg, Ro ??? Ny-Balkán ??? Izland, Norvégia, Svájc ??? Tr, Oroszország

17 2. Gazdasági keretek

18 9 A világ nagyobb gazdaságai FORRÁS: Marján Attila: Az Európai Unió gazdasága

19 Az unió gazdasága • Az Unió súlya a világban: -EU népessége=USA+Oroszoország népessége -A világon megtermelt javak 1/3-át az EU adja -EU GDP-je nagyobb mint az USA-é (3. szektor) -EURO a 2. legfontosabb pénznem • Helyzetkép ágazatonként: -gazdaság: legnagyobb exportőr, és importőr Kína, és USA legfontosabb tárgyalópartnere

20 -Mezőgazdaság (KAP): legköltségesebb, az EU GDP- jének 1,5 %-át adja (aktív keresők 5%-át teszi ki) -Kutatás, fejlesztés: cél a GDP 3%-át erre költeni 2010-ben (USA: 2,76% Japán: 3,12%) • Sajátosságok: az integráció rögös útjai - a nemzetállamok problémája, hatása - 4 forgatókönyv • Versenyképesség – válság és az EU • Globalizáció (kihívás) Az unió gazdasága: főbb mutatók

21 Az unió gazdasága nemzetközi kontextusban 1.1 Az unió létrejöttének okai: -Integráció, gazdasági együttműködés 1.2 Globalizáció - USA? 1.3 Nemzetközi verseny -USA, Japán, Kína -Területek: pénzügy, gazdaság, kutatás, …

22 • Tartalom - minősítés • Kezdetek • Nyertesek – vesztesek: 3. világ nem részesül a globalizáció pozitív hatásaiból • Stratégiák – következmények • Verseny és / vagy együttműködés • Europaizálódás: gazdasági akadályok lebontás Globalizáció

23 Globalizáció I. – A fogalom • Definíció: meghatározások: – nemzetközi monopóliumok – szabályok-szokások egyetemessé válása … • Globalizáció és versenyképesség: – mutatók

24 Globalizáció II. - Időben • (1) ősi társadalmak, rézkor:  egyedi áruk, távolsági kereskedelem • (2) újkor:  egyedi termékek, divat- és luxuscikkek.. • (3) kortárs, modern társadalmak, XX-XXI. sz.:  versenyképes termékek termelési helyszínek: profit-maximalizálás, globális telephelyválasztás  nincsenek egyedi termékek (?)

25 Globalizáció III. – A gazdaság • Gazdaság szerkezete: – vállalkozások mérete, – vállalkozások felépítése • Gazdaság: termelési rendszerek: – autarchia  nyitott gazdaságok • (Gazdaság) politikai környezet: – nemzetközi kapcsolatok intenzitása, együttműködés, gátak, ösztönzők • Technológia – anyagi kultúra

26 Globalizáció IV. – Egyéb rendszerek • Pénzpiacok – tőke mérete – finanszírozási konstrukciók – internet • Társadalom: hierarchia, komplexitás • Közszektor/állam – Súly / Beavatkozás / politikák – Harc a befektetőkért: politikusok sikere (1.) – Árfolyam, mint fegyver: politikusok sikere (2.) […]

27 A nemzetközi pénzügyi rendszer Egy 2002-es dokumentumban az EU a következőket jósolta: • A nemzetközi pénzügyi piacok integrációja: sok szereplő, folyamatos kereskedés • A Breton Woods (ellenőrzött árfolyamok) helyett 3 valuta szabad lebegése • Tőkepiac-harmonizáció • Megtakarítás-készlet: minél jobb megtérülés és kockázatdiverzifikáció • Növekvő tőkeáramlás, jelentős direkt tőkebefektetés • Összetettebb, szélesebb spektrumú pénzügyi szolgáltatások • Megújuló nemzeti és nemzetközi környezet: fórumok, szabályok

28 Globalizáció V – Kihívások • Oroszország: – Energia és nyersanyagbázis • Kína, India, DK Ázsia: – Olcsó termelés, olcsó termékek • USA: – Agresszív nagyhatalmi allűrök – Rivális termékek, technológia • Gépipar: repülőgépgyártás • Mezőgazdaság • Támogatási rendszerek, GATT / WTO

29 Globalizáció VI./1 – Az unió (mint a tagok) válasza • Gazdasági  Politikai együttműködés – Eredeti cél: diplomáciai, regionális, katonai – Aktuális cél: gazdaság politika-nemzetközi verseny – Eszközök: nemzetközi gazdasági, politikai integráció • Versenyképes méret: – Gazdasági-politikai erő (nemzetközi súly) – Belső kereslet, fejlődési motor – Technológiai centrum

30 Globalizáció VI./2 – Az unió (mint a tagok) válasza • Az integráció megvalósítás – intenzív szakaszok, majd visszalépés • Aktuális állapot – Ellentmondásos, több fázisos integráció – nemzeti kormányok szerepe, súlya – (közös) prioritások – Integráció kiépülése: • A négy szabadság megvalósulásának mértéke • Irány a föderáció?

31 B. Az unió gazdaságpolitikája

32 3. Az integráció indoklása

33 Kihívások BelsőKülső IntézményKiépítésEgységes megjelenés Gazdaság Gazdasági unió (harmonizáció, versengés) Globalizáció PolitikaPolitikai unió Nemzetközi hatalmi struktúrák Társadalom Demográfiai folyamatok, EgyenlőtlenségBevándorlás Biztonság Pl. Potenciális nemzetek, nemzetiségek közötti konfliktusok Radikális iszlám Energia hordozó Élelmiszer Környezet Éghajlat átalakulásának következményei Globális felmelegedés

34 Tendenciák: -Intenzív és extenzív integráció -Az egyes országok politikai és gazdasági szuverenitása csökken -Legtöbb helyen reziduális alapon határozzák meg a közösségi szintű feladatokat (kivéve például: agrárpolitika, monetáris politika) Az uniós gazdaságpolitika két legfontosabb vetülete: 1.Egyre több nemzeti feladat közösségi szinten jelenik meg. 2.Az új közösségi feladatok ellátásában a tagországnak részt kell vállalniuk. Folyamatok

35 1. Az unió gazdasága nemzetközi kontextusban 2. Belgazdaság - az egységes piac felé 2.1 Piacvédelem 2.2 Egységes piac 2.3 Belső falak lebontás 2.4 Közös gazdaságpolitika 2.5 Közös pénzügyi rendszer 3. Gazdaságpolitika - versenyképesség Az unió gazdaságpolitikája

36 Belgazdaság – az egységes piac felé 2.1 Piacvédelem 2.2 Egységes piac: – szabályok, szabványok, adópolitika, támogatások 2.3 Belső falak lebontás: – Szabályok, szabványok, adópolitika, támogatások 2.4 Közös gazdaságpolitika 2.5 Közös pénzügyi rendszer

37 III. Az unió gazdaságpolitikája A lisszaboni szerződés Hatékonyság: - Egyszerűbb intézményrendszer - Jogérvényesülés Emberi jogok: - Szabadság, szolidaritás, egyenlőség, méltóság, igazságszolgáltatás, polgári jogok Globális partner: - Európai érdekek képviselője - Európai Tanács állandó elnöki tisztsége Demokrácia: - Parlament nagyobb szerepe - Polgárok nagyobb szerepe - Ki lehet lépni az EU-ból

38 Személyek és feladatok az EU-ban

39 Ágazati politikák áttekintése Tranz- verzális Gazdaság politikák Pénzügy politikák Nemzetgazdasági terület Belső piac Regionális politika Agrár/élelmiszer/halászat Ipar politika és építőipar Kereskedelem Szálláshely/turizmus Szállítás/közlekedés Ingatlan Monetáris politika Adó Vám Biztonság Oktatás Egészségügy Szociális ellátás Egyéb közszektor EU szintű Nemzeti szintű

40 Az unió gazdaságpolitikai eszközrendszere 1.Intézményrendszer – Parlament, Bizottság, Miniszterek tanácsa 2.Pénzügyi eszközök – Bevételek: tagállami befizetések, uniós adók,vám – Kiadások: Hivatal, gazdaságpolitika, szakpolitikák – Ellenőrzési rendszer – A pénzügyi eszközrendszer megújítása

41 4. Szakpolitikák

42 I.Árstabilitás: inflációs ráta max. 1,5 %- val nagyobb II.Kamatlábak: max. 2 % eltérés III.Hiány: költségvetési hiány GDP 3%-a alatt legyen IV.Államadósság: max. GDP 60%-a V.Átváltási árfolyam- stabilitás Monetáris Unió – Csatlakozási kritériumok

43 Monetáris Unió - EURO

44 • Kereskedelemteremtés • Kereskedelemeltérítés • Hatékonyságnövekedés • Méretgazdaságosság • Erősebb verseny (K+F kényszer) Lehetséges következmények: dezinfláció, nagyobb gazdasági növekedés és foglalkoztatás. Negatívumként jelentkezhet külső egyensúlytalanság. Integrációs előnyök és hátrányok

45 Common Agricultural Policy (CAP, KAP) Alapítás: Római Szerződés, 39. cikkely (1958. alapelvek elfogadása) Célja: termelékenységnövelés, stabilizáció,termelők védelme, világpiaci expanzió, élelmiszer-ellátás biztonságának garantálása Alapelve az egységes szabályozás, közösségi preferencia érvényesülése, közös piac kialakítása, közös piac- és struktúrapolitika, és egységes agrártámogatási rendszer működtetése. A közös agrárpolitika

46 • 1. egységes piac elve • 2. közösségi preferencia elve • 3. pénzügyi szolidaritás elve •  Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap A KAP alapelvei

47 1. közös árak: manipulált árakon keresztüli szubvenció (állami intervenció). Túltermelésre ösztönöz, nagyon költséges. 2. védett belső piac: vám és nem vámjellegű akadályok, részben szükséges következménye az előző pontnak 3. exportszubvenciók: offenzív világpiaci magatartás, de: GATT, illetve WTO megállapodások óta ez kevésbé jellemző. Eredmény: túlbiztosított és drága rendszer. Negatív struktúrapolitika, nincs modernizáció. Eltérő helyzetben a kis és nagytermelők.  Agenda 2000 (Berlin)  európai mezőgazdaság nemzetközi versenyképességének fokozása A KAP pillérei

48 • Külső védelem • Intézményes árak • Exporttámogatás  export-visszatérítés • Intervenció • Termelési támogatások • Közvetlen termelői kifizetések A közös piac fontosabb szabályozó eszközei

49 • Korábban: Kvótarendszer, kényszerugaroltatás • Beavatkozási ár csökkentése • Párhuzamosan a közvetlen támogatásokra való áttérés (1992- től). • Exportszubvenciók mérséklése A támogatások szociálpolitikai jellegűek (újabb cél volt a kisebb farmok hangsúlyosabb támogatása), de facto a munkanélküliség alacsonyan tartására irányulnak, miközben a források 70 százaléka az agrártermelők leggazdagabb 20 százalékához vándorol. A CAP stabilizálta az agráriumból élők életszínvonalát, de nem járult hozzá a modernizációhoz. Reformok

50 • Uniós költségvetés közel egyharmadát emészti fel • Európai szolidaritás • Stabilitás • Kohézió • Fő feladatai:  egyenlőtlenségek mérséklése  elmaradott térségek felzárkóztatása  településfejlesztés, vidékf., területrendezés Regionális politika

51 • Nagyvárosi régiók • Rurális térségek • Halászatból élő térségek • Válságba jutott ipari övezetek támogatása • Határmenti övezetek támogatása • Speciális adottságú térségek • Ritkán lakott térségek Regionális politika

52 • Római Szerződés • ESF (Európai Szociális Alap) és EAGGF (Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap) • ERDF (Európai Regionális Fejlesztési Alap) • új alapok • átalakítás • Maastrichti Szerződés • FIFG • megreformálás Regionális politika kialakulása

53 Strukturális alapok: • Európai Szociális Alap (munkapiac) • Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (mezőgazdasági területek felzárkóztatása) • Európai Regionális és Fejlesztési Alap (regionális kohézió támogatása) • Halászati Pénzügyi Orientációs Alap Európai Kohéziós Alap: közlekedési, infrastrukturális fejlesztések támogatása Európai Beruházási Alap (EBB által) Elvek: szubszidiaritás és decentralizáció (finanszírozás és felelősség) Eredmények : erőfeszítés nő (strukturális és kohéziós támogatás a os költségvetés 38 százaléka, ami csupán az Unió teljes GDP-jének 0,5 százalékát teszi ki, következmények nem látványosak, a felzárkózatás nem sikerült a közös regionális politika évei alatt) Eszközök

54 • 1. A legelmaradottabb régiók támogatása és fejlesztése (külön kategóriaként: Phasing out) • 2. A strukturális nehézségekkel küzdő, gazdasági, társadalmi átalakulás sújtotta térségek támogatása • 3. Az oktatás, képzés és foglalkoztatás rendszereinek és politikáinak modernizációjának támogatása Regionális politika fő célkitűzései

55 • koncentráció • programozás • szubszidiaritás • decentralizáció • partnerség • addicionalitás Regionális politika alapelvei

56 Közlekedéspolitika • Általános célok: • liberalizációs intézkedések • átmenő és nemzetközi forgalom • harmonizáció • szolgáltatások szabad mozgása és a hatékonyság javítása • szolgáltató vállalatok más tagállamokon belüli működése • minőség javítása integrált közlekedési rendszereken keresztül • EU és harmadik országok közötti kapcsolatok javítása • Legfontosabb: fenntarthatóság • egyensúly a vasút, közút, légi és vízi közlekedés között • Gazdaságossági szempontok

57 Közlekedési hálózatok

58 5. Az unió pénzügyei

59 A költségvetés bevételeit képezik: • Tradicionális bevételek: – vámbevételek – agrárbevételek (2%-ra csökkent) • Forgalmi adó egy része, • GNP-forrás: maximum a GDP 1,27 százaléka ( ) • Bírságok, illetékek stb. Az uniós költségvetés nem lehet deficites! Bizottság elkészíti, Minisztertanács megvitatja és elfogadja, Parlament módosító indítványokat tehet. A közös költségvetés

60 Az unió bevételeinek alakulása

61 Pénzügyi eszközök - Bevételek Tagállami befizetések, uniós adók (ÁFA, vámok)

62 Pénzügyi eszközök - Kiadások Hivatal, általános gazdaságpolitika, szakpolitikák - Éves költségvetés van -Közös Agrárpolitika – 42,6% -Strukturális Intézkedések – 36,4% -Belső politikák - 7,9% -Külső fellépések – 4,5% -Igazgatás – 5,5% -Csatlakozási előkészületek – 1,9% -Kompenzáció – 1,2%

63 Az unió költségvetése: kiadások

64 Kiadások

65

66 Költségvetés

67 - A Bizottság készíti elő, -A Parlament a Tanáccsal közösen fogadja el az EU költségvetését (okt. 5-ig) -Végrehajtásáért a Bizottság, -A végrehajtás ellenőrzéséért a Számvevőszék felelős („Unió pénzügyi lelkiismerete”) - Szempontok: Számviteli, adminisztratív, morális Pénzügyi eszközök - Ellenőrzési rendszer

68 Pénzügyi eszközök - A pénzügyi rendszer megújítása • Agenda 2000: - CAP (47%) -Strukturális műveletek (33%) - Belső politikák (6,5%) - Külső tevékenységek (6,5%) - Adminisztratív kiadások (5%) - Tartalékok (1-2%) - Előcsatlakozási eszközök - Új tagállamokra elkülönített eszközök (2002-től) • Az Agenda 2000 elfogadásával a közösségi költségvetés határozza meg a közösségi politikák alakulását, és nem fordítva.

69 6. Az unió gazdasági-pénzügyi intézményrendszere

70 Intézményrendszer 1.1 Parlament (Strasbourg) -Unió állampolgárainak érdekeinek képviselője (általuk közvetlenül vannak a képviselők megválasztva 2,5 évente) -Tanáccsal közösen fogadja el az EU költségvetését -Parlament hagyja jóvá az Európai Bizottság kinevezését is, és felügyeli a testület munkáját -új tagállamok belépése esetén a csatlakozási szerződésekhez is hozzájárulását kell adnia

71 1.2 Bizottság (Brüsszel) - 20 tag (5 évre) - funkciók: javaslattevő, döntés előkészítő, döntéshozó, végrehajtó, ellenőrző 1.3 Miniszterek tanácsa (Brüsszel) - EU elsődleges, döntéshozó, jogalkotó szerve -2-6 alkalommal évente -tagjai a tagállamok kormányainak képviselői (általában az adott témáért felelős miniszterek) Intézményrendszer II.

72 7. Magyarország és az unió

73 V. Magyarország és az unió 1.A magyar gazdaság helye az unióban -a külforgalom négyötöde -uniós támogatások: GDP 3,5 % -Áruk és szolgáltatások szabad kereskedelme a tagállamok között -Közös EU-versenytörvény, -Egységes pénznem -A környezetvédelmi irányelvek összehangolása -Közös agrár- és halászati politika

74 V. Magyarország és az unió – Előnyök - hátrányok Egy tanulmányból a csatlakozással kapcsolatos feladatokról

75 -Uniós jog átvétele -Az EU szervei képezik a magyar külpolitika fő színterét V. Magyarország és az unió - A hazai szabályozás

76 V. Magyarország és az unió - Nemzeti fejlesztési terv -foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése -gazdaság,közlekedés,társadalom megújulása, környezet és az energetika,területfejlesztés és az államreform feladatai

77 KTK Monitoring Bizottság KTK Irányító Hatóság Kifizető Hatóság(ok) KTK Monitoring Bizottság KTK Irányító Hatóság Kifizető Hatóság(ok) OP Monitoring Bizottság OP Irányító Hatóság OP Monitoring Bizottság OP Irányító Hatóság Közreműködő szervezetek Végső kedvezményezettek Közreműködő szervezetek Végső kedvezményezettek KÖZÖSSÉGI TÁMOGATÁSI KERET OPERATÍV PROGRAM PROGRAMON BELÜL Az intézményrendszer 3 szinten épül fel: A Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap hazai intézményrendszere

78 Irányító Hatóság Közreműködő Szervezetek Végső kedvezményezettek Kifizető Hatóság Monitoring Bizottság A Strukturális Alapok hazai intézményrendszere A Strukturális Alapok hazai intézményrendszere

79 Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (Közreműködő Szervezet) Környezetvédelmi projektek Lebonyolító Testületek és végső kedvezményezettek Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (Közreműködő Szervezet) Közlekedési projektek Pénzügyminisztérium (Kifizető Hatóság) Nemzeti Fejlesztési Hivatal Kohéziós Alap Főosztály (Irányító Hatóság) Monitoring Bizottság A Kohéziós Alap hazai intézményrendszere A Kohéziós Alap hazai intézményrendszere

80 PARLAMENT KORMÁNY FEJLESZTÉSPOLITIKA I IRÁNYÍTÓ TESTÜLET NEMZETI FEJLESZTÉSI TANÁCS FEJLESZTÉSPOLITIKAI KORMÁNYBIZTOS NEMZETI FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG Irányítóhatóságok 6+1 db …… Közreműködő szervezetek REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TANÁCSOK 7 db …. REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉGEK Fejlesztéspolitikai intézményrendszer

81 Köszönöm a figyelmet! További információ:

82 Melléklet

83 Integrációelméletek:  Liberális és neoliberális iskola  munkamegosztás-elméletek  konfliktuselméleti iskola  dirigisták  funkcionalisták Integrációelméletek, integrációs formák, előnyök és hátrányok

84 1.Preferenciális vámövezet (kedvezmények) 2. Szabadkereskedelmi terület (liberalizált kereskedelem) 3.Vámunió (egységes kereskedelempolitika) 4.Közös piac, egységes piac (termelési tényezők szabad áramlása, szabványosítás) 5.Gazdasági unió (gazdaságpolitikák integrációja, közös pénz) 6.Politikai unió Integrációs formák

85 Regionális politika témái Vállalkozástámogatás Együttműködés és hálózatba szervezés Kultúra Foglalkoztatás és oktatás Energia Környezetvédelem és éghajlatváltozás Értékelés Pénzügyi tervezés Egészségügy Információs és kommunikációs technológiák Idegenforgalom Kutatás és innováció A legkülső régiók Közlekedés Városfejlesztés

86 Célkitűzések és alapok

87

88 Eu egyeztetési eljárásai

89 Eu döntéshozatali eljárásai


Letölteni ppt "Kovács Róbert főiskolai docens"

Hasonló előadás


Google Hirdetések