Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Project Fair Pécs, 2011. március 30 – április 2. A kultúrafogyasztás Dr.Pavluska Valéria.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Project Fair Pécs, 2011. március 30 – április 2. A kultúrafogyasztás Dr.Pavluska Valéria."— Előadás másolata:

1 Project Fair Pécs, március 30 – április 2. A kultúrafogyasztás Dr.Pavluska Valéria

2 Miért foglalkozzunk a kultúrafogyasztás (a kulturális tevékenységek) kérdésével?  Napjaink közgondolkodásának sajátos vonása, hogy a létfolyamatokat általában valami haszonelv alapján minősítjük.  Ebben a gondolatrendszerben a kultúra a kevésbé “hasznos” dolgok világába tartozik.  Jól szolgálja ezt a szemléletet a hagyományos kultúrafelfogás: a kultúra a pihenést, a szórakozást, a felüdülést, esetleg az elgondolkoztatást szolgálja, ezért nélkülözhető, le lehet róla mondani, ha szorít az anyagi helyzet.  Különösen válságos időkben rangsorolnak így a döntéshozók (állam, önkormányzatok, háztartások).  Ez a szemléletforma nem hazai sajátosság.

3  A társadalomtudományok (szociológia, politológia) körében az 1960-as évektől erősödő kultúrafelfogás: A társadalom valóságos helyzetét csak a kultúra elemzésén keresztül lehet megérteni. A kultúra sokkal több, mint a társadalom puszta tükrözése (tudomány, művészetek), fogalomkörébe tartoznak az értékek, a normák, a hagyományok, a viselkedésminták, a társadalom erkölcsi-szellemi szabályzórendszere is.  A kultúra konstituálja is a társadalmat  nem egy járulékos tényező, hanem a társadalom jövőjének egyik alapkérdése.  Egy életképes (versenyképes) társadalmi, gazdasági/politikai modell megalkotása szempontjából nem mindegy, hogy milyen minőségű a nemzet kulturális fundamentuma, a közpolgárok szellemi, lelki állapota.  “Nem abból kell kiindulni, hogy mennyi pénz kell a kultúrához, hanem hogy mennyi kultúra kell a pénzhez.” 1 1 Vitányi Iván (1983): Vitairat a mai magyar művelődésről. Budapest, Gondolat. Miért foglalkozzunk a kultúrafogyasztás (a kulturális tevékenységek) kérdésével?

4 Mit nyújt a kultúrafogyasztás vizsgálata, megismerése?  Leírja a kultúrafogyasztás jellemző szerkezetét, megjelenési formáit, ezek irányait, trendjeit, a fogyasztás típusait: ki, mit, hogyan, mikor, hol, mennyit?  Megmagyarázza, hogy miért alakul az adott módon a kultúrafogyasztás: mi mozgatja, mi határozza meg, mi befolyásolja a fogyasztói döntéseket?  Előrejelzi a jövőbeni fogyasztást: hogyan alakul, hogyan alakítható az egyes fogyasztói típusok fogyasztása?  Ajánlásokat, javaslatokat tesz a kulturális, a gazdasági és a politikai szféra döntéshozói számára: hogyan alakuljon a kulturális intézményrendszer kínálata?

5 A kultúrafogyasztás kutatásának eddigi eredményei Új tudományterület: kultúragazdaságtan (1960-as évek közepétől), új részterületek: kultúramarketing; még viszonylag kevés bizonyító erejű megállapítás Fontos eddigi eredmények a kultúrafogyasztás szempontjából:  A kultúrafogyasztást (keresletet) meghatározó tényezők köre bővebb és más jellegű, mint a normál javak esetében  klasszikus tényezők: fogyasztói preferenciák (a javaknak tulajdonított egyéni hasznok), felkínált javak milyensége és ára, jövedelem, más javak milyensége és ára  specifikus tényezők: a javak komplex értékstruktúrája, kulturális tőke, interperszonális hatások  A kereslet törvényszerűségei gyakran eltérőek  élményjavak, szenvedélyjavak jelensége  a jövedelem növekedésének paradox hatása (idő – helyettesítés)  a fogyasztás tőkeképző hatása  keresletrugalmasság sajátosságai stb.

6 Átfogó kultúrakutatások Magyarországon  1978: Első átfogó kutatás a magyar kultúra állapotáról  1996: A magyar társadalom kulturális állapota  2003: Jelentés a kultúráról (7 kötet)  2008: Jelentés a magyar kultúra állapotáról 2  a kulturális javakhoz való hozzáférés lehetősége, a kultúraközvetítő intézményrendszer kihasználtsága és a kultúrafogyasztás szerkezete, a különböző társadalmi csoportok ízlésvilága, kulturális orientációja (igényei)  a magyar társadalom szociális szerkezetét szabályozó magatartás- és értékrend 2 Eddig publikált jelentések: Antalóczy Tímea – Füstös László - Hankiss Elemér (2009): JELENTÉS A MAGYAR KULTÚRA ÁLLAPOTÁRÓL – ÁTFOGÓ KÖRKÉP. MTA PTI. = Antalóczy – Füstös – Hankiss (szerk.) (2009): (Vész)jelzések a kultúrában. Jelentés a magyar kultúra állapotáról. Bp, MTA PTI. Antalóczy – Füstös – Hankiss (szerk.) (2010): Mire jó a kultúra? Jelentés a magyar kultúra állapotáról. Bp, Magna Produkció.

7 A kultúrafogyasztás megismerésének fő kérdései A legtöbbet használt kulturális terek 3 vizsgálata  A lakosság hogyan helyezi el preferenciarendszerében az intézményesített kultúrát 4 ?  Mely intézmények fogyasztása hasonlít leginkább?  Mely intézmények fogyasztása tér el leginkább?  Mivel azonosíthatók a kulturális fogyasztás fő dimenziói?  Vannak-e a kultúra fogyasztásának típusai; hogyan helyezkednek el a kulturális intézmények alkotta térben? 3 A legtöbbet használt kulturális terek: mozi, videotéka, plaza, múzeum, galéria, könyvesbolt, kávéház, iskolai kulturális rendezvény, CD-bolt, internetkávézó, könyvtár, művelődési ház, opera, sportpálya, könnyűzenei koncert, komolyzenei hangverseny, dzsesszkoncert, fesztivál, klub, szórakozóhely, táncművészeti rendezvény, színház, színházi előadás színházon kívül 4 Intézményesített kultúra: olyan intézmények, amelyek vállaltan kulturális szolgáltatásokat nyújtanak

8 Az intézményes kultúra színhelyeinek tere 3 dimenzió: látogatás gyakorisága, mely intézmény látogatása jár együtt más intézmény látogatásával, illetve melyeké nem Hagyományosan átvivő kultúra Progresszíven átvivő kultúra Tömegkultúra Magas kultúra múzeum  opera  komolyzene  galéria  színház  könyvesbolt   táncművészet  CD-bolt  plaza  kávéház  mozi  könyvtár  fesztivál  könnyűzene  sportpálya  szórakozóhely  klub  internet- café  művelődési ház  iskolai rendezvény  színház máshol  dzsesszkoncert  videotéka Antalóczy – Füstös – Hankiss (szerk.) (2010): Mire jó a kultúra? 18. p. GA P MINISSA MODELL

9 Megállapítások  A felnőtt lakosság 47%-a semmilyen kulturális tevékenységben nem vesz részt!!  Mindenféle kulturális fogyasztást egybevéve a megyeszékhelyek lakossága a legaktívabb  Jelentős a szakadék a magas és a tömegkultúra között, előbbi aránya lényegesen kisebb  A fesztiválok, iskolai rendezvények, művelődési ház, illetve könyvesbolt segítik az átjárást a két csoport között  kulturális “cölöpök”  A könyvesbolt multifunkcionális térré vált (helyben olvasás, beszélgetések, kávéház stb.)  szélesebb látogatói kört vonz  Plaza: új, nyitott kulturális tér (mozi, könyvesbolt, események), széles kiegészítő szolgáltatásokkal (parkolás, étkezés, fedett tér, tisztaság)  Kortárs színház, kiállítás, tánc nyitottabbá, befogadóbbá vált  bővült a látogatói kör  A komolyzene értése még mindig elit kiváltság  kulturális tőkehiány, arisztokratikus körülmények

10 Megállapítások  A múzeumok egy része látványos, különleges anyagokat mutat be, komplex szolgáltatásokat nyújt  a látogatottság jelentősen megnövekedett az utóbbi időben  A fesztiválok kulturális közterek, a vásári tradíciót, a közösségélményt teremtik meg  igen széles rétegeket tudnak megszólítani  Az életkor előrehaladtával az emberek a hagyományosabb kultúraközvetítők felé fordulnak – a kínálat hatékonyabban éri el őket  A nemek közötti eltérés nem túl jelentős: nők inkább klasszikus kultúra, férfiak inkább könnyedebb szórakozás  A preferenciák közötti területi különbségek jelentősek: a vidékiek a tömegműfajokat részesítik előnyben, a megyeszékhelyeken és Budapesten lényegesen nagyobb a magas kultúra iránti igény – a kínálat sok vidéki intézményben nem képvisel magas színvonalat  A klasszikus kultúra leggyakoribb fogyasztója az 50+ éves, magasan iskolázott, városi nő

11 Kultúrafogyasztói típusok Típusok: Az intézményesített kulturális színterek alkotta sokdimenziós kulturális térben hol sűrűsödnek az emberek (pontfelhők)? Hol lesz hasonló a kulturális fogyasztásuk? KlaszterekRész- arány A kulturális érdeklődés jellemzői Kulturálisan passzívak 47,1 % Az intézményesített kulturát nem veszik igénybe Mindent fogyasztók 8,6 % Szívesen járnak plazába, könyvtárba. Az átlagnál jóval nagyobb mértékben kávéházba, CD-boltba, moziba, múzeumba, kiállításra Könnyed szórakozók 13,8 % Szívesen járnak CD-boltba. Szórakozásra vágynak. Az átlagnál gyakrabban járnak plazába, sporteseményre, szórakozóhelyre Kulturálisan érdeklődők 20,5 % Nem olyan aktívak, de szívesen mennek könyvesboltba, plazába, moziba Kulturális elit 10,1 % Az átlagnál jóval többet járnak könyvesboltba, színházba, alternatív színházba, művelődési házba Antalóczy – Füstös – Hankiss (szerk.) (2010): Mire jó a kultúra? p.

12 A kultúrafogyasztói típusok profilja Társadalmi jellemzők Klaszter 1Klaszter 2Klaszter 3Klaszter 4Klaszter 5 Kulturálisan passzívak Mindent fogyasztók Könnyed szórakozók Kulturálisan érdeklődők Kulturális elit 47,1 % 8,6 %13,8 %20,5 %10,1 % NemMindkét nem Inkább férfiMindkét nem ÉletkorKicsit idősebbek A leg- fiatalabbak FiatalokÁtlagosAz átlagosnál valamivel fiatalabbak Iskolai végzettség AlacsonyabbMagasMagasabb az átlagnál Település- típus ÁtlagosInkább a városiak Egyformán élnek falun, városban Inkább a városiak Egyformán élnek falun, városban Aktivitás14,6181,9746,6236,6458,02

13 Következtetések  A kínálat kialakításában el kell vetni a sztereotípiákat  támaszkodni kell a kultúrafogyasztás kutatásainak eredményeire  A fogyasztás alapvető különbségeit az életkor, a műveltségi szint és a kulturális kínálat határozza meg  Bizonyos kultúrafogyasztási területek együtt járnak másokkal  a kínálat kialakításakor erre tekintettel kell lenni  A kultúrafogyasztás fokozható, ha élményjellegű és közösségépítő  A jövedelem nem elsődleges befolyásoló tényező, de sok egyéb tényezőt jelezhet (foglalkozás, iskolai végzettség)  A kulturális tőke megteremtésében nagy szerepet vállalhatnak a kultúraközvetítők is  A kulturális központok a “plaza-modellt” jól hasznosíthatják

14 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Project Fair Pécs, 2011. március 30 – április 2. A kultúrafogyasztás Dr.Pavluska Valéria."

Hasonló előadás


Google Hirdetések