A társadalomtudományi kutatási infrastruktúra és a politikatudomány 2011. nov. 8. A NEKIFUT és a kutatási infrastruktúra Kenesei István MTA NYTI (és sokan.

Az előadások a következő témára: "A társadalomtudományi kutatási infrastruktúra és a politikatudomány 2011. nov. 8. A NEKIFUT és a kutatási infrastruktúra Kenesei István MTA NYTI (és sokan."— Előadás másolata:

1 A társadalomtudományi kutatási infrastruktúra és a politikatudomány 2011. nov. 8. A NEKIFUT és a kutatási infrastruktúra Kenesei István MTA NYTI (és sokan mások, ld. a végén)

2 A PROJEKT HELYE A HAZAI TTI POLITIKÁBAN • A Kormány 2007-2013-ra szóló középtávú tudomány-, technológia- és innovációpolitikai (TTI-politikai) stratégiájának végrehajtási terve előírta egy „egységes, az Európai Kutatási Térséggel összhangban levő, nemzeti kutatási infrastruktúra-fejlesztési stratégia és program” kidolgozását. „Az intézkedés támogatja: • a) a már létező hazai kutatási infrastruktúrák adatainak és a fejlesztési igényeinek felmérését, folyamatos karbantartását és nyilvánosságra hozatalát a világhálón; • b) egységes nemzeti kutatási infrastruktúra fejlesztési program kialakítását.” E feladat lényegében közvetlen válasz volt az EU kutatási infrastruktúra-fejlesztési politikáját koordináló testület, az ESFRI kezdeményezésére, amely nemzeti KI fejlesztési stratégiák elkészítését szorgalmazta. 2008. szeptember 19-én a miniszter kinevezte a projekt irányító testületének és munkacsoportjainak vezetőit és tagjait.

3 A NEKIFUT CÉLKITŰZÉSEI • A projekt két cél elérését tűzte ki (összhangban a 1066/2007 sz. kormány-határozattal): • A már létező hazai kutatási infrastruktúrák legfontosabb jellemzőinek és fejlesztési igényeinek felmérése, folyamatos karbantartása és nyilvánosságra hozatala a világhálón • Egységes nemzeti kutatási infrastruktúra fejlesztési program kialakítása.

4 M ÓDSZER • A NEKIFUT módszertana a nemzetközi gyakorlathoz képest jóval alaposabb, a kitűzött célok szélesebbek és átfogóbbak. Ennek keretében: • A végrehajtás koordinációjáért felelős kormányszerv (NKTH) döntése értelmében a stratégia-formálás az előretekintés (foresight) elemeit felhasználva kezdődött el. • Ezzel szoros összhangban az egész folyamat, annak minden egyes lépése széleskörű szakmai közreműködéssel zajlott. A projekt vezetését a 18 tagú Irányító Testület, a három nagy tudományterületet (élő és élettelen természettudományokat, valamint a társadalom- és humán tudományokat) átfogó munkacsoportok végezték, de a projekt több ezer kutatót szólított meg. • A kutatási infrastruktúra regiszter elkészítése során széleskörű, internet-alapú kérdőíves felmérésekre támaszkodtunk, a vártnál jóval magasabb szintű hazai szakmai érdeklődés mellett. E folyamat keretében a kormányzati kutatási infrastruktúra-fejlesztési program számára nélkülözhetetlen eszközöket és módszereket fejlesztettünk és próbáltunk ki (különböző infrastruktúra-kategóriák definíciója, új minősítő rendszer kidolgozása, ezt felhasználva a létező kutatási infrastruktúrák értékelése és besorolása a közösen kialakított kategóriák alkalmazásával, a regiszter informatikai fejlesztése stb.).

5 5 A projekt szervezete Tárcaközi Koordinációs Munkacsoport Projekt- vezető Projekt titkárság Szakpolitikai tanácsadó Előretekintési tanácsadó Szakmai testületek Irányító Testület (IT) Élettelen Természettudományok Munkacsoport MCS referens Élő Természettudományok Munkacsoport MCS referens Társadalom- és humán tudományok Munkacsoport MCS referens Projekt- menedzsment

6 EREDMÉNYEK Feladatok:Készültségi állapot 1. Kutatási infrastruktúra regiszter • Az SKI regisztert magyar és angol nyelven feltöltöttük, 63 SKI (és a hozzájuk tartozó, összesen 361 rész KI) adataival; a magyar és angol nyelvű regiszter nyilvánosan elérhető a https://regiszter.nekifut.hu honlapon.https://regiszter.nekifut.hu • A kutatási infrastruktúrák minősítő eljárását kidolgoztuk, a gyakorlatban teszteltük, véglegesítettük. • Az informatikai fejlesztés döntő részben elkészült. • Az NIIF – szerződés alapján – üzemelteti a regisztert (működik a nyilvános felület, valamint az adatok feltöltését és a minősítést támogató szegmens). • További tervezett, de forrás hiányában be nem indított fejlesztések: általános kinézet update, KI Regiszterhez szükséges fejlesztés, külföldi KI-hoz szükséges fejlesztés, a nevek átírása (a vezetéknév csupa nagybetűvel), a teljes adatbázis adatainak Excelbe transzformálása, angol nyelvű lektorálás, stb.

7 FELADATOK 2. SKI cím adományozása • A NEKIFUT IT 63 esetben adott SKI minősítést. • Kidolgoztunk egy koncepciót arra vonatkozóan is, hogy egy megfelelő államigazgatási szervezet milyen döntési mechanizmust követve adományozza a jövőben az SKI címet. 3. Külföldi/ nemzetközi kutatási infrastruktúrák felmérése • Elkészült az elsődleges felmérés a magyar (nemzeti) szempontból potenciálisan stratégiai jelentőségű KI-kről. • Azonosítottuk az ezekhez a KI-khez kapcsolódó hazai érdekcsoportokat. • A részletes felmérést előkészítettük.

8 FELADATOK 4. KI-k felvétele a regiszterbe • A potenciális jelölteket feltérképeztük. • A felmérést és a szükséges informatikai fejlesztést előkészítettük. 5. KI fejlesztési irányok meghatározása • A KI fejlesztési stratégia szempontjából releváns tudományos trendeket feltártuk. • A munkacsoport-jelentések szerkezetét és a fontosabb tartalmi elemeit megfogalmaztuk. 6. IT jelentés – Ajánlások a nemzeti KI fejlesztési stratégiára • 2009. évi részjelentésben – az időarányos tapasztalatok alapján – már megfogalmaztunk ajánlásokat. • Az IT jelentés szerkezetét és a fontosabb tartalmi elemeit megfogalmaztuk.

9 T ANULSÁGOK, TAPASZTALATOK Az Irányító Testület arra a következtetésre jutott, hogy amennyiben Magyarország a tudást, azon belül a tudományos kutatási tevékenységet közép- és hosszú távú fejlődése forrásának tekinti, a hazai kutatási infrastruktúra erőteljes fejlesztésének stratégiai célként történő kiemelése elengedhetetlen. Röviden: lépéskényszerben vagyunk. Részletesebben megindokolva: • A hazai kutatási infrastruktúrák egyre nagyobb része válik elavulttá, ami jelentős versenyhátrányt okoz a nyugat-európai, valamint a dinamikusan fejlődő ázsiai és dél-amerikai régiókhoz képest. Ez a hátrány nemcsak a tudomány belső fejlődésére hat negatívan, hanem a gazdasági és társadalmi fejlődés meglévő erőforrásainak hasznosítását, illetve az új erőforrások megteremtését és a tudástőke bővítését is akadályozza.

10 • Egyre erőteljesebb a nemzetközi összefogás a kutatási infrastruktúrák fejlesztése terén, s ezen belül különösen intenzív az EU tevékenysége. Az informatika fejlődése előrevetíti, hogy a következő évtizedben paradigma-váltás következik be a tudományos kutatás módszertanában. Az új kutatási módszerek, amelyek az informatika eszköztárának teljes körű kiaknázására épülnek, vagyis az e-Science, az új tudományos ismeretek megszerzésének folyamatát forradalmasítják, hasonló dimenziójú változásokat eredményezve, mint a reneszánsz idején. • Az elmúlt évtizedekben a magyar kormányok kutatási infrastruktúra-fejlesztési tevékenységére az elaprózottság és kis volumenű projektek támogatása volt a jellemző. A rendszer nem átlátható és a szakmai döntéshozatali folyamat gyakran nem nyilvános. Az egyedi kormányzati döntéseket a rendszer nem képes kezelni, szakmailag megalapozott döntéseket hozni, értékelni, illetve az ajánlásokat és a meghozott döntéseket széles körben hozzáférhetővé tenni. Az EU kutatási infrastruktúra-fejlesztési projektjeihez egyre nagyobb számban jelentkező hazai kutatói csatlakozási kérelmeket a rendszer nem képes érdemben kezelni és a megnövekedett költségvetési igényeket stratégiai, TTI politikai célok alapján elbírálni.

11 • A 2013-ig tartó időszakban jelentős többletforrás áramlik be az országba az EU Strukturális Alapjaiból. E források felhasználásának meghatározásában Magyarországnak döntő szerepe van. A kutatási tevékenység és azon belül a kutatási infrastruktúra fejlesztése teljes mértékben illeszkedik az EU politikai céljaihoz. Több új tagország erre a célra is használja az EU Strukturális Alapokat (elsősorban a Baltikumban).

12 A NEKIFUT JELENTŐSÉGE A közpénzek hatékonyabb és átláthatóbb felhasználása • A regiszter révén a meglevő KI-k elérhetővé válnak, ami egyrészt jobb kihasználtságot eredményez, és így a meglevő KI-k fenntartása könnyebb lesz; másrészt csökkenti az új KI-k létrehozása iránti igényeket. • A hosszú távú stratégiai érdekek és a kitörési lehetőségek figyelembe vételével elkerülhetők a párhuzamos fejlesztések és csökkenthető az elaprózottság. • A támogatási döntések világos, átlátható és kiszámítható mechanizmusokon keresztül születnek. • A külföldi/nemzetközi KI igények eddig egyenként jelentkeztek, nem volt összevetési lehetőség, a döntések során elsősorban a lobbi érdekek érvényesültek. Mára – elsősorban az EU keretében folytatott fejlesztések eredményeképpen - az igények ugrásszerűen megnőttek, és ez a helyzet már nem kezelhető az igények egyedi elbírálásával. A már meglevő tagságok és az új csatlakozási igények világos kritériumok szerinti, országos szintű minősítése elengedhetetlen. • A projekt kidolgoz, kipróbál és bejárat egy olyan döntéshozatali rendszert, amelyre a kormány a jövőben építhet egy szakmailag megalapozott, átlátható és kiszámítható döntés-előkészítés bevezetése esetén.

13 Új kutatási és KI partnerkapcsolatok alakulnak ki: • A regiszter segíti a hazai és a külföldi új partnerkapcsolatok kialakítását mind a kutatás, mind a KI-k üzemeltetése, fejlesztése területén. • A KI-k hálózatba szerveződése erősíti a rokon kutatási infrastruktúrák üzemeltetői közötti kapcsolatot, lehetővé teszi a közös fejlesztési stratégiájuk kialakítását, valamint az egykapus szolgáltatást a külső felhasználók részére. Javulnak az EU KFI támogatások elnyerésének esélyei: • Az SKI-k csatlakozhatnak a most alakuló összeurópai KI hálózatokhoz és EU-s támogatásban részesülhetnek. • A KI-k láthatóvá tétele révén kialakuló új partnerkapcsolatok segíthetnek az EU által támogatott kutatási projektekben való részvételben is.

14 Javul a fiatal kutatók helyzete: • A jó kutatási infrastruktúra nélkülözhetetlen a magas szintű egyetemi oktatáshoz is, és szerepe van a fiatal kutatók megtartásában, vonzásában, összhangban az MTA Lendület programjának jövőépítő koncepciójával. Úttörő szerepünk lesz az EU-ban: • A NEKIFUT az EU-ban elsőként készített részletes minősítési rendszeren alapuló KI regisztert, módszertanát más európai országok is át kívánják venni. Elindult az EU-szintű program, amely a minősített KI-ket kívánja regiszterbe foglalni. Magyarország ebben útmutató szerepet tölthet be. • A NEKIFUT-ot mintaprojektként ismerik az EU magas szintű döntéshozói. A projekt módszertanát és eddigi eredményeit kedvezően értékelte az EU Versenyképességi Tanácsa és az EU TTI politikai testülete, a CREST is.

15 A PROJEKT FINANSZÍROZÁSA • A NEKIFUT projekt végrehajtására – részben a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, részben pedig az NKTH intézményi költségvetéséből – összesen 83,3 millió Ft-t hagytak jóvá. • A projekt 2008. augusztus 1. és 2010. december 31. között összesen 58,9 millió Ft-t használt fel (további 2,6 millió Ft-t 2011-ben fizettek ki a regiszter fejlesztés utolsó szakaszának teljesítésére). A jóváhagyott összegből az eddigiek során összesen 21,1 millió Ft felhasználására nem volt mód. Ennek oka az, hogy a KTI Alapra vonatkozó egyenlegjavítási kötelezettség következtében a projekt finanszírozása, illetve a projekt szempontjából fontos szerződések megkötése 2010. június 30. után leállt.

16 TOVÁBBI FELADATOK A regiszter megfelelő működése érdekében • Az angol nyelvű regiszter tartalmának, formájának javítása A regiszter már tartalmazza az angol nyelvű információkat is, de szükséges az összefüggő angol szövegeket tartalmazó rész lektorálása. • A nemzetközi kutatási infrastruktúrákra vonatkozó kérdőív indítása A regiszterben kis fejlesztéssel lehetőség van azon külföldi/ nemzetközi kutatási infrastruktúrák felmérésére is, melyekben már tagok vagyunk vagy erős csatlakozási igény mutatkozik. A kérdőívet a projekt 90%-ban dolgozta ki. • Hálózatok ellenőrzése Az Irányító Testület 1 évet adott a kutatási infrastruktúra hálózatok működési szabályzatainak kidolgozásához. Ennek teljesülését 2011 közepén kellett volna ellenőrizni, ami a finanszírozás hiánya miatt még várat magára.

17 • KI Regiszter Az előszűrés során ezres nagyságrendű volt azoknak a kutatási infrastruktúráknak a száma, amelyek nem kapták meg az SKI minősítést, viszont a regiszterben helyük lenne a szolgáltatásaik láthatóvá tétele érdekében. Az igények pontos felmérése, az adatok összegyűjtése és regiszterbe vétele erőforrásokat igényel. • SKI Regiszter frissítése A Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Regiszter akkor éri el a célját, ha folyamatosan – optimális esetben 2 évente – frissül, azaz lehetőség van új SKI minősítések elnyerésére, illetve a regiszterben szereplő SKI-k felülvizsgálatára. Az adatok frissítési lehetősége informatikailag megoldott. • A NEKIFUT projekt honlapjának frissítése és az angol nyelvű változat elindítása

18 A stratégiaalkotás további finanszírozást igénylő részei • Témacsoportok műhelymunkája A 12 témacsoport mindegyike 1-1 napos műhelymunkában végzi el: a korábban már azonosított, a magyar kutatási infrastruktúra fejlesztés szempontjából legfontosabbnak ítélt 4-6 tudományos trendhez illeszthető kutatási területeken a magyar kutatási infrastruktúra SWOT elemzését, továbbá a kiemelten fejlesztendő kutatási infrastruktúra területek meghatározását. • Munkacsoport jelentések A témacsoportonként 3–5 kutatási infrastruktúra fejlesztési irány meghatározása után a munkacsoportok feladata lesz a párhuzamosságok kiszűrése, a szinergiák azonosítása és a kutatási infrastruktúra fejlesztési irányok számának csökkentése.

19 • Az Irányító Testület zárójelentése Az Irányító Testület zárójelentése a 3 munkacsoport jelentésén fog alapulni: a KI fejlesztések átlátható döntési mechanizmusára, valamint konkrét KI fejlesztési irányokra tesz javaslatot. A zárójelentés első változatát országos konferencián vitatjuk meg az érintettekkel, majd elvégezzük a szükséges módosításokat. • Kormány előterjesztés, döntés, pályázati kiírás A fenti feladatok elvégzése után lehetségessé válik egy kutatási infrastruktúra kérdésekkel foglalkozó tárcaközi munkacsoport megalakítása, amelynek feladata a projekt eredményeinek alapján a kormányzati K+F infrastruktúra stratégia véglegesítése, valamint az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) kutatási infrastruktúra fejlesztést célzó pályázatának előkészítése. A NEKIFUT projekt zárójelentése a kiemelten fejlesztendő kutatási infrastruktúra területekre, valamint a kutatási infrastruktúra fejlesztés pályázati stratégiájára tesz javaslatot. Miután a Kormány elfogadja a kiemelten fejlesztendő kutatási infrastruktúra területek listáját is tartalmazó KFI stratégiát, a 2012-től kiírható KI pályázatok eredményeképpen fog előállni a konkrét kutatási infrastruktúra-fejlesztési projektek listája, azaz a magyar Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Útiterv („Roadmap”). Összefoglalva, átlátható folyamat eredményeként születhetnek meg a kiemelt kutatási infrastruktúra-fejlesztési döntések.

20 TANULSÁGOK, TAPASZTALATOK Paradigmaváltás kapujában – a kutatási infrastruktúra globális fejlődési irányai • A tudományos és műszaki fejlődés eredményeként jelentősen nőtt a magas szintű K+F tevékenység végzéséhez szükséges infrastruktúrák beruházási és működtetési költsége, miközben minden ország – a leggazdagabbak is – szűkös költségvetési korlátok között képesek csak eleget tenni a kutatói igényeknek. Új típusú kutatási infrastruktúrák jelentek meg, mint például élő és élettelen anyagbankok, adatbankok. A működtetés személyi feltételei is változtak: megnövekedett a magasan kvalifikált üzemeltető szakszemélyzet iránti igény. • A nemzeti kereteken belül rendelkezésre álló erőforrások szűkössége felerősítette a nemzetközi együttműködés iránti igényt a kutatási infrastruktúrák létrehozása és működtetése terén is. • Az informatika fejlődése előrevetíti, hogy a következő évtizedben paradigma-váltás következik be a tudományos kutatás módszertanában. „Az új kutatási módszerek, az e-Science, az új tudományos ismeretek megszerzésének folyamatát forradalmasítják, mégpedig hasonló dimenziójú változásokat eredményezve, mint a reneszánsz idején.”

21 Magyarország jelentős és egyre fokozódó lemaradásban • A NEKIFUT keretében végzett eddigi elemzések megerősítették azt az egyöntetű közvélekedést, hogy a hazai kutatási infrastruktúra színvonala jelentősen elmarad az EU fejlettebb tagországai mögött. Ennek a fő oka elsősorban a K+F beruházási források tartósan alacsony szintje, valamint a fejlesztések széttagoltsága, illetve koncepciótlansága. • Az évi 23-29 Md Ft-os ráfordítás a jelenlegi színvonal megőrzésére sem elegendő, így érdemi fejlesztésre ekkora forrásból nem jut. Különösen súlyos a helyzet az állami finanszírozású szektorban (felsőoktatás, MTA és más költségvetési kutatóintézetek), ahol mindössze évi 10 md Ft körüli összeget fordíthatnak berendezések és szoftverek beszerzésére, ami még a műszerek „erkölcsi avulását” sem ellensúlyozhatja. • A hálózatosodás nagyon alacsony szintű volt a hazai KI-k között – a NEKIFUT SKI címének megszerzése érdekében azonban jól érzékelhető változások történtek. A kutatóhelyek elaprózódásának csökkenése hozzájárul ahhoz, hogy javuljon a kutatási infrastruktúrák hasznosításának hatékonysága. Jelentős fejlesztési források nélkül azonban nem számíthatunk arra, hogy a szakmai csoportok egy-egy jelentős új kutatási infrastruktúra megteremtése érdekében nemzeti szinten megszervezzék magukat.

22 • Nem hatékony a TTI szakpolitika szervezeti és intézményrendszere • A TTI-politika nem enyhíti a közfinanszírozású K+F szervezetek forráshiányát. Ez hosszabb távon azt eredményezheti, hogy a jelenleg nemzetközi mércével mérve is magas szintű kutatási tevékenységek megszűnnek az infrastruktúra romlása miatt. • A K+F finanszírozás területén az állami forrásokat elosztó, valamint a fejlesztési stratégiákat kidolgozó szervezetek között a koordináció nem elég szoros és rendszeres. A szakpolitikai eszközök átfogó értékelése kivételesnek tekinthető, a kormányzat általában úgy hoz stratégiai döntéseket, hogy a korábbi beavatkozások hatásait nem vizsgálja. • A hazai TTI-politikai szervezeti rendszer állandósult, folyamatos átalakítása a kutatási infrastruktúra területén is akadályozza a stratégiai gondolkodás és cselekvés eszköztárának megteremtését. • A kormányzati döntéshozatal a nagyobb volumenű kutatási infrastruktúrák vonatkozásában ad hoc jellegű, nem hasznosítja a stratégiai döntés-előkészítés eszközeit.

23 • Miután ez az állapot évtizedek óta tart, a kutatók energiáit a napi KI problémák megoldása köti le, így a rövid távú szemlélet vált uralkodóvá. Ennek következtében hiányoznak a hosszú távú gondolkodás, a stratégia-alkotás feltételei is. • A finanszírozási források koordinálatlansága, e források elérésének időbeli bizonytalansága miatt egyrészt párhuzamos, kihasználatlan kapacitások keletkez(het)nek, illetve fontos, szükséges infrastruktúrák nem jöhettek/ jöhetnek létre. A hazai döntéshozatali rendszer egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen képes kezelni az olyan külföldi infrastruktúrák elérésére irányuló törekvéseket, amelyek volumenüknél fogva nem igényelnek az átlagostól eltérő döntési folyamatot (pl. nem szükséges kormányhatározat vagy más egyedi testületi döntés), viszont aktív kormányzati részvétel nélkül nem valósíthatók meg. • A kutatási infrastruktúra hazai fejlesztésének támogatására évtizedek óta elsősorban az ún. műszerpályázatok nyújtanak forrásokat, amelyek a legtöbb esetben a nagyobb beruházások finanszírozására nem elégségesek.

24 DEFINÍCIÓK • A KI definíciója: A NEKIFUT projektben kutatási infrastruktúrának azokat a berendezéseket, berendezés-együtteseket, élő és élettelen anyagbankokat, adatbankokat, információs rendszereket és szolgáltatásokat tekintjük, amelyek nélkülözhetetlenek a tudományos kutatási tevékenységhez és az eredmények terjesztéséhez. A KI szerves részét képezik azok a kapcsolódó emberi erőforrások is, amelyek a szakszerű működtetést, használatot és szolgáltatást lehetővé teszik. • Az SKI definíciója: Stratégiai jelentőségű kutatási infrastruktúrának (a továbbiakban: SKI) azokat a KI-kat tekintjük, amelyek az alábbi feltételek mindegyikét teljesítik: • stratégiai jelentőségű országos feladatok megoldásához járulnak hozzá; • nemzetközi mércével mérve magas szintű kutatási tevékenység végzését teszik lehetővé; • több, egymástól független kutatócsoport számára nyújthatnak kutatási lehetőséget, és nyilvánosan elérhető szabályzatban rögzített feltételek teljesülésekor egyenlő eséllyel nyitottak a felhasználók számára; • szervezeti, finanszírozási, irányítási és humánerőforrás-helyzetük biztosítja a fenti feltételeknek megfelelő működtetést.

25 Humán- és társadalomtudományi SKI-k • ATSIRK (11) – Lefedi a régészeti örökségvédelmi szakterület legszélesebb spektrumát a lelőhelyek felderítésétől a feldolgozásig, a legkorszerűbb tudományos elemzésekig. • HunCLARIN (26) – A nyelvi erőforrásokat és eszközöket az európai CLARIN hálózattal összehangban, szabványos módon egyetlen, ellenőrzött belépési ponton át egy közös hálózatba szervezve teszi elérhetővé a kutatók számára. • TÁRKI Adatbank (1) – Küldetése a (1) hazai és nemzetközi empirikus társadalomkutatási adatok hosszú távú megõrzése digitális formában; (2) hozzáférést biztosítani az adatokhoz lépést tartva az adattárolás terén bekövetkezõ technológiai változásokkal; (3) az archivált adatbázisok terjesztése a hazai és nemzetközi tudományos közösségekben; (4) a költség- hatékony adatbázis-használat serkentése a másodelemzések lehetõvé tétele révén. • + 2 „fSKI”: HunDARIAH – digitalizált humán tartalmak; MNBK – bibliográfiai adatbázis ; mindkettő az OSZK bázisán

26 Kutatási háttér-infrastruktúrák (HKI) • Definíció: • Fenntartása elengedhetetlenül szükséges a tudományok (és az általa szolgált egyéb területek) számára, nélküle a tudomány művelésének egyes alapfeladatait lehetetlen lenne elvégezni, • Megkülönböztetés nélkül egyenlő mértékben szolgál több vagy minden tudományágat, azaz nem tudományág/terület-specifikus, • Nélkülözhetetlen az oktatás, ezen belül különösen a felsőoktatás számára, azaz nem kizárólag kutatási célokat szolgál., • (Jelenleg) nemzeti szinten finanszírozzák és továbbra is ilyen típusú finanszírozásban szükséges fenntartani, • A nemzetközi (európai) gyakorlatban nem szerepel az SKI-k között.

27 HKI példák: • EISZ Elektronikus Információszolgáltatás A felsőoktatás és a tudományos kutatás számára nélkülözhetetlen elektronikus információforrásokat központilag, nemzeti licenc alapján vásárolja meg. Jelenleg mintegy 20 tudományos adatbázist fizetünk elő 86 konzorciumi tagnak. • NIIFI infrastruktúra – A teljes magyarországi kutatási, felsőoktatási és közgyűjteményi közösség (több mint 700.000 alkalmazó) számára biztosít - integrált országos nagysebességű (gigabites) számítógép-hálózati infrastruktúrát.

28 Külföldi kutatási infrastruktúrák (KKI) - ESFRI • CESSDA - Council of European Social Science Data Archives: „CESSDA is an umbrella organisation for social science data archives across Europe.” (< TÁRKI) • CLARIN – Common Language Resources and Technology Infrastructure: „to establish an integrated and interoperable research infrastructure of language resources and its technology. It aims at lifting the current fragmentation, offering a stable, persistent, accessible and extendable infrastructure and therefore enabling eHumanities.” (< NyTI) • DARIAH – Digital Research Infrastructure for the Arts and Humanities: „The mission of DARIAH is to enhance and support digitally-enabled research across the humanities and arts.” (-) • ESS - European Social Survey: „an academically-driven social survey designed to chart and explain the interaction between Europe's changing institutions and the attitudes, beliefs and behaviour patterns of its diverse populations.” (< PTI, SzKI, TÁRKI)) • SHARE - Survey of Health, Ageing and Retirement in Europe: „Multidisciplinary and cross-national panel database of micro data on health, socio-economic status and social and family networks of more than 45,000 individuals aged 50 or over.” (< TÁRKI)

29 Elnök:Kenesei IstvánIgazgató, MTA Nyelvtudományi Intézet Referens:Sallay ZoltánBME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék Tagok:Csirik JánosTanszékvezető egyetemi tanár, SZTE TTIK Informatikai Tanszékcsoport Dőry Tibor Egyetemi docens, Széchenyi István Egyetem, Regionális-tudományi és Közpolitikai Tanszék Font MártaÁltalános, oktatási és tudományos rektorhelyettes, Pécsi Tudományegyetem BTK Középkori és Koraújkori Történeti Tanszék Gács JánosTudományos főmunkatárs, MTA Közgazdaságtudományi Intézet Hrubos IldikóEgyetemi tanár, Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézet Kokas KárolyFőigazgató-helyettes, SZTE Egyetemi Könyvtár Németh GézaEgyetemi docens, BME VIK Távközlési és Médiainformatikai Tanszék Pléh CsabaEgyetemi tanár, BME GTK Kognitív Tudományi Tanszék Pomázi GyöngyiVezérigazgató-helyettes, Akadémiai Kiadó Prószéky GáborIgazgató, MorphoLogic Kft. Szabó MiklósDékán, Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Tóth István GyörgyVezérigazgató, TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. Virágos GáborFőigazgató, Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat Z. Karvalics LászlóTanszékvezető, SZTE Bölcsészettudományi Kar, Könyvtártudományi Tanszék Zemplén GáborAdjunktus, BME GTK Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

30 Köszönöm a figyelmet (a NEKIFUT CG nevében is: Jároli Erika; Havas Attila, Nyíri Lajos; Nagy Dénes Lajos, Szabó Gábor [KOKI], Kenesei István; Koncz Pál, Kőhidai László, Sallay Zoltán; Eglesz Gabriella)