Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kis- és középvállalkozások és a kommunikáció 2010.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kis- és középvállalkozások és a kommunikáció 2010."— Előadás másolata:

1 Kis- és középvállalkozások és a kommunikáció 2010

2 KUTATÁSI HÁTTÉR ÉS MÓDSZERTAN

3 Forrás: KKV TGI 2010 – Célcsoport Index Magyarország – © Millward Brown Hungary A KKV TGI kutatás módszertani háttere 3 Megközelítése a TGI (Target Group Index) kutatáshoz hasonló, azaz nagymintás, kérdőíves kutatás, amely a célcsoport (első számú döntéshozó, vagy közvetlen helyettese) minél részletesebb megismerését szolgálja. MINTANAGYSÁG  A KKV TGI elemszáma 600 cég – Kis-és középvállalatok KVÓTA, MINTA KIALAKÍTÁS  Nem arányos, véletlen mintavétel. A felkeresett cégek közül 50% volt a fős cégek, 30% a fős cégek, és 20% az fős cégek aránya.  További kvótaszempontok a minta kialakítása során: régió, ágazat. TEREPMUNKA  A kutatás adatfelvétele május – július időszakban történt. KÉRDEZÉSI MÓDSZER  Mix módszertan - Telefonos rekrutálás / előszervezés, majd ezt követően opcionálisan választható online kérdőív, vagy személyes kérdezés. A két kérdőív tartalma és struktúrája teljes mértékben megegyezett. SÚLYOZÁS  Létszám, ágazat és régiók szerint a KSH évi adatai alapján.

4 KKV TGI SZEGMENTÁCIÓ

5 Forrás: KKV TGI 2010 – Célcsoport Index Magyarország – © Millward Brown Hungary KKV TGI SZEGMENTÁCIÓ CÉLJA •A szegmentáció során meghatározott komplex cégstílus profilok egyedülálló eszközt nyújtanak a vállalkozói beruházási stratégiák, döntési mechanizmusok megértéséhez, a cégvezető személyisége és a cégstílus közötti összefüggések feltárásához. 5

6 Forrás: KKV TGI 2010 – Célcsoport Index Magyarország – © Millward Brown Hungary KKV TGI SZEGMENTÁCIÓ KUTATÁSI HÁTTERE N=600 Adatbázis: KKV TGI Adatbázis, Módszer: Faktor, klaszter analízis 6 A szegmentáció pillérei:  A gazdasági környezet, ezen belül a vállalkozást gátló tényezők értékelése,  A vállalkozás helyzetértékelése (múltja, jelene, jövője)  Cégstratégia  Szervezet, döntési mechanizmus  Vezetési stílus, motiváció

7 Forrás: KKV TGI 2010 – Célcsoport Index Magyarország – © Millward Brown Hungary KKV TGI SZEGMENTÁCIÓ EREDMÉNYE 7 Negatívan értékeli mind az ország, mind a vállalkozása jelenét, jövőjét. Autoriter vezetési stílus jellemzi. A vállalkozás eredményessége és az egyéni egzisztencia erőteljesen összefügg. Tipikusan kisebb árbevételű cégek tartoznak ebbe a szegmensbe. A vállalkozás helyzetét összességében stabilnak értékeli. Nem a fejlesztésre, beruházásra koncentrál, hanem a minél nagyobb pillanatnyi nyereségre. Tipikusan a kisebb árbevételű cégek tartoznak ebbe a szegmensbe. Erőteljes növekedési pályán lévő vállalkozás. A cég céljai iránt elkötelezett, motivált vezetés jellemzi. Tipikusan a nagy árbevétellel rendelkező cégek tartoznak a szegmensbe. A vállalkozás megérezte a válság hatását ennek ellenére bizakodóan tekint a jövőbe. A cégstratégia legfontosabb elemei: a stabilitás, rugalmasság, fejlesztés. Tipikusan a közepes méretű cégek tartoznak a szegmensbe.

8 Forrás: KKV TGI 2010 – Célcsoport Index Magyarország – © Millward Brown Hungary Szegmens profilok - Összefoglaló Recesszióban lévő, túlélésért küzdő Kisvállalkozás Autoriter Depresszív Ár, választék Nem jellemző 8 Stabil nyereség centrikus Fontolva haladó, bizakodóJól prosperáló, fejlődő Firmográfia Vezetési stílus Helyzet- értékelés Stratégia Beruházás Kisvállalkozás Kockázatvállaló Stabil Ár, választék, minőség, értékesítés Nem jellemző Középvállalkozás Konzultatív Növekedő Fenntartható fejlődés Jellemző Középvállalkozás Elkötelezett Dinamikusan növekedő Innováció Jellemző

9 Forrás: KKV TGI 2010 – Célcsoport Index Magyarország – © Millward Brown Hungary A cégek fejlődését akadályozó tényezők (összevont) A magas járulékokat leginkább a válság alatt is növekedő(87%), a nyugat-magyarországi (83%) és a alkalmazottal rendelkező (83%) cégek vezető tartják gátló tényezőnek. Az instabilitást Nyugat-Magyarországon (78%) és a legnagyobb bevételű (74%) cégeknél tartják akadályozóbbnak az átlagnál. A nem megfelelő támogatási rendszer a válság alatt legnagyobbat zuhanók számára hiányzik a leginkább (71%). A bürokratikusság két nagyon különböző cégvezető típusnak jelent az átlagnál nagyobb problémát: a kis bevételű (61%), a válság alatt nagyot bukó (62%) cégek vezetőinek és a legnagyobb bevételű (68%) és a válságot előnyére fordító (71%) cégek vezetőinek. A tisztességtelen üzleti magatartás a válságban nagy veszteségeket elkönyvelő cégvezetők számára a legfájóbb (62%). A magyar lakosság alacsony vásárlóereje a kereskedő cégeknek (57%), a válságot rosszul megélő cégeknek (53%) és a Kelet-Magyarországon működő cégeknek (51%) okoz az átlagnál nagyobb problémát. Az infrastrukturális hiányosságok a legnagyobb bevételű (21%) és a válság ellenére is növekedő (18%) cégeknek jelent nagyobb akadályt, mint az átlagnak. 9

10 A CÉGEK JELENE ÉS JÖVŐJE – BERUHÁZÁSOK, FEJLESZTÉSEK

11 Forrás: KKV TGI 2010 – Célcsoport Index Magyarország – © Millward Brown Hungary A saját cég értékelése A cégvezetők átlagosan 13 területtel vannak megelégedve saját cégükön belül – saját vállalatukról nagyon kedvező a véleményük. Igazán nagy különbségek nincsenek a cégtípusok között, az egyetlen szignifikáns összefüggés, hogy az elégedettség mértéke leginkább a cég korával függ össze: a rendszerváltás előtt alapított cégek vezetői soroltak fel a legtöbb területet (14) 11 Megjegyzés: a kérdés a minta felén volt lekérdezve N=300 Top2 értékek: Határozottan elégedett+inkább elégedett

12 Forrás: KKV TGI 2010 – Célcsoport Index Magyarország – © Millward Brown Hungary A saját cégen belül fejlesztendő területek A vezetők átlagosan 11 fejlesztendő területet neveztek meg. A fejlesztendő területek száma leginkább a cég méretével függ össze, az 50-nél több alkalmazottal rendelkező cégek vezetői átlagosan 14 területet neveztek meg, a 100 és 500 milliónál nagyobb bevételű cégek 12-t. 12 Megjegyzés: a kérdés a minta felén volt lekérdezve N=300 Top2 értékek: Határozottan fejlesztendő+inkább fejlesztendő

13 SZÁMÍTÁSTECHNIKA, INFORMATIKA, INTERNET

14 Forrás: KKV TGI 2010 – Célcsoport Index Magyarország – © Millward Brown Hungary Internet – Vállalati honlap 14 Bázis: Akiknek nincs honlapjuk Bázis: Akiknek van internet hozzáférésük Bázis: Akiknek van honlapjuk A hazai KKV-k 70 százaléka rendelkezik céges honlappal. Még az ipari, mezőgazdasági területen működő cégeknél is 60 százalékos ez az arány, a szolgáltatási szektorban pedig 81 százalék. A cégek létszám alapú méretének növekedésével összefüggésben találunk egyre több, honlappal rendelkező vállalkozást.

15 MÉDIAHASZNÁLAT, REKLÁM

16 Forrás: KKV TGI 2010 – Célcsoport Index Magyarország – © Millward Brown Hungary Kommunikációs csatornák használata a hazai KKV-k körében 16 Forrás: KKV TGI 2010 – Célcsoport Index Magyarország – © Millward Brown Hungary Bázis: a magyar KKV vállalatok A hazai kis-és középvállalkozások egy harmada semmilyen formában nem szokta népszerűsíteni a vállalkozás termékeit, szolgáltatásait. Az átlagnál is nagyobb mértékben passzívak a kevesebb (10-19) embert foglalkoztató cégek, itt 35 százalék nem él a kommunikációs csatornák kínálta lehetőségekkel. Azok a kis-és középvállalkozások, amelyek legalább egy kommunikációs csatornát használtak, az öt évvel ezelőtti helyzettel összevetve az átlagnál szignifikánsan nagyobb arányban voltak képesek növelni 2010-re az árbevételüket (30 százalék), a nyereségüket (21 százalék), és piacrészesedésüket (18 százalék) egyaránt. A legnépszerűbb cég által használt kommunikációs csatornának a hazai KKV-k körében az internet tekinthető (58 százaléka a válaszadóknak említette ezt a lehetőséget), ezt követik a különböző szakmai kiállítások, vásárok (33 százalékos említéssel), és a nyomtatott sajtó (25 százalék). Bázis: a magyar KKV vállalatok

17 Forrás: KKV TGI 2010 – Célcsoport Index Magyarország – © Millward Brown Hungary A marketing mixben alkalmazott elemek - KKV létszám szerinti bontásban 17 Bázis: a magyar KKV vállalatok Az elmúlt 5 év „nagy vesztesei” (bevételük vagy nyereségük több mint 25%-át elvesztették) közé a fős cégek is bekerültek (66 százalékuk), ezzel párhuzamosan csatornánként vizsgálva, ezen cégek esetén valamennyi kommunikációs eszköz alkalmazása átlag alattinak mondható. A kutatásban vizsgált eszközök vonatkozásában a leginkább aktívnak a – létszám alapján – nagyobb méretű, főt foglalkoztató vállalkozások tekinthetők, ebben a szegmensben különösen hangsúlyos a szakmai kiállítások és vásárok szerepe (56 százalék).

18 Forrás: KKV TGI 2010 – Célcsoport Index Magyarország – © Millward Brown Hungary Internet, mint kommunikációs csatorna használata, reklámozás – részletes bontásban 18 Bázis: a magyar KKV vállalatok

19 Forrás: KKV TGI 2010 – Célcsoport Index Magyarország – © Millward Brown Hungary A marketing mixben alkalmazott elemek – online csatornák Az online eszközök közül, legkevésbé a mezőgazdasági, ipari területen működő vállalkozások használják ki a saját honlapot termékeik népszerűsítésére (42 százalék). A display (banner) hirdetéseknél a kereskedelmi területen működő KKV felülreprezentáltak (16 százalék). A szolgáltatási szektorba tartozó vállalkozásoknál pedig az átlagnál szignifikánsan magasabb a keresőmarketing alkalmazása (24 százalék), a banner kampányok (14 százalék), és a jelenlét az internetes közösségi oldalakon (9 százalék). 19 Bázis: a magyar KKV vállalatok

20 Forrás: KKV TGI 2010 – Célcsoport Index Magyarország – © Millward Brown Hungary Egyes kommunikációs csatornák hasznosságának megítélése az üzleti döntések szempontjából 20 A KKV cégvezetők számára az üzleti döntések szempontjából leginkább hasznosnak a munkamegbeszélések (36 százalék), cégen belül a kollégák (26 százalék), illetve az informális beszélgetések (24 százalék) bizonyulnak. A „klasszikus” kommunikációs eszközök közül az hírleveleket (16 százalék), a szakmai lapokat, szaksajtót (16 százalék), a konferenciákat (15 százalék), és a hírportálokat említették (15 százalék) elsősorban. Bázis: a magyar KKV vállalatok cégvezetői, közvetlen helyettesei

21 Forrás: KKV TGI 2010 – Célcsoport Index Magyarország – © Millward Brown Hungary KKV cégvezetők reklám tevékenységhez kapcsolódó attitűdjei 21 Bázis: a magyar KKV vállalatok cégvezetői, közvetlen helyettesei; éves korú lakosság (TGI / ) A hazai KKV-k közül minden második (53 százalék) követi figyelemmel a versenytársak kommunikációját. Azok a cégvezetők, akik bevallásuk szerint nem használnak egy reklámeszközt sem, úgy vélik, hogy kevés pénzből nem lehet hatékonyan kommunikálni, másrészt ezt a tevékenységet a nagyvállalatokhoz kapcsolják. Majdnem 20 százalékuk szerint a reklámra fordított összeg kifejezetten pénzkidobás.

22 Győri Adél, Senior Consultant Millward Brown Hungary Kft Budapest, Aradi utca 8-10., t f


Letölteni ppt "Kis- és középvállalkozások és a kommunikáció 2010."

Hasonló előadás


Google Hirdetések