Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az információs technológiák a szakszervezetek munkájának összehangolásában.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az információs technológiák a szakszervezetek munkájának összehangolásában."— Előadás másolata:

1 Az információs technológiák a szakszervezetek munkájának összehangolásában

2 A számítógéptől az információs társadalomig A minket körülvevő világban mindenütt számítógépek dolgoznak:  Irányítják: mobiltelefonjainkat, autóinkat, légi forgalmunkat, olykor szívverésünket.  Ellenőrzik: bankszámla forgalmunkat, atomerőműveinket.  Segítenek háztartási gépeinkben, üzemeinkben, játékainkban.  Elkészítik fénykép- és videófelvételeinket.

3 A számítógéptől az információs társadalomig A távközlés és az elektronikus média gyors összeolvadása világméretű hálózatokba szervez valamennyinket. Összeszűkül a Glóbusz, lerövidül az idő, felgyorsul az élet, kitágulnak a lehetőségek. Az új technológián új társadalom szerveződik. A világ megismerésében lényeges szerepet töltenek be azok a találmányok amelyek segítenek:  kiterjeszteni fiziológiai adottságainkat,  az emberi gondolkodás automatizálásában.

4 A számítógép és a digitális világ Az emberi gondolkodás automatizálásának modern eszközei az elektronikus számítógépek:  Teljesítményük napjainkra rendkívüli módon megnövekedet.  A digitalizálás lehetővé tette, hogy a számítógépek által megoldható feladatok kiterjedjenek az emberi tudás minden szférájára. Ezek együttes eredménye a számítástechnika, a távközlés és az elektronikus média egyesülése. Az ezek együttesén alapuló "információs technológia" lényegesen megváltoztatja mindennapjainkat.

5 Információs társadalom  Az információs társadalom a társadalmak olyan formálja, amelyben az információ termelése, elosztása (általában, kezelése) alapvető gazdasági és kulturális jelentőséggel bír, így ez az egyik legfontosabb emberi tevékenység. Az információs társadalom egyszerre jelent:  új, nagymennyiségű információt (digitális tartalmat)‏  új (információs és kommunikációs) technológiát  új, információ vezérelte gazdaságot  új, információalapú társadalmat

6 Az információs társadalom fogalmának történet A fogalom körül terjedt el, mikor is mind az üzleti életben, mind pedig a fogyasztói társadalomban elterjedt a Világháló használata. Számos szervezet (az Európai Unió, a Világbank (1998), az OECD, az UNESCO és az Európai Iparosok Kerekasztala (1997) jelentéseket adtak ki, amelyek meglepően egységes álláspontot képviseltek abban, hogy a technológiai fejlődés eredményeként az 1960-as évek óta a világban az ipari társadalomból az információs társadalomba való átmenet folyamata játszódik le. Az információs társadalom fejlettsége nagymértékben meghatározza az adott ország versenyképességét.

7 Az információs társadalom fogalmának történet  A hatvanas években már megjelent a termelés információs természetű szektorainak elkülönült vizsgálata.  A 70-es évekig Japánban a gazdasági válságok hatására a túlélés és a siker érdekében az ipar "tudás-intenzív" ágazatait mozgósítják, felértékelődik az információ értéke. Megjelenik az I.T. eszméje vagy annak előképe is valamint kiterjesztik a fogalmat "információs társadalommá".

8 Az információs társadalom fogalmának történet  Az EU Tanácsa 1996-ban tárgyalta. Kulcsfontosságú üzenete – az „Ipari Társadalom megszűnőben van és fokozatosan átadja helyét az úgynevezett Információs Társadalomnak” – mutatja, hogy az információs társadalom elmélete átkerült a politikai döntéshozók tudatába.  A stratégia azt kívánja elérni, hogy Magyarországon tíz éven belül tudás-alapú gazdaság, modern információs társadalom, állam és önkormányzat alakuljon ki.

9 Az információs társadalom fogalmának történet Az információs forradalmat a múlt században a termelés végső forradalmasításának vélték - emberi munkaerő kiváltása a termelésből. Elképzelések szerint a számítógépek teljesítményének növelésével egy-egy vállalat teljes gépi üzemeltetését és irányítását is megoldhatónak tartották. Az érdeklődés középpontjában az eljárás-modell állt. Lényege: minden emberi tevékenység számítógépesíthető, ha azt megfelelően „elemi részecskéire” tudják bontani. A hangsúlyt a megfelelő algoritmus megtalálására helyezték.

10 Az információs társadalom fogalmának történet • Az elképzelést támogatta a mechanikus emberfelfogás: • „Homo economicus” emberfelfogása • Taylor termelésről és munkaszervezésről alkotott eszméi • Az ipari forradalom négy alapvető technológiája: • az anyagra épülő technológiák (nehézipar, vegyipar, stb.)‏ • az élet technológia (egészségügy, mezőgazdaság, stb.)‏ • energiák és energiatechnológiák • információ technológia

11 Termelékenység 1979 óta

12 Indokok az átalakításra  Az információmennyiség 3-5 évente megduplázódik  Az iratkeresés ideje drámaian lecsökkenhet  A dokumentumok 3-7%-a elveszik  Egy lap élete során átlagosan 10 alkalommal lesz fénymásolva  Széttördelt munkafolyamatok  Funkcionális elkülönülés

13 Az átalakítás globális céljai  A szervezet alkalmazkodóképességének növelése a piaci versenyben  Hatékonyság növelése  Minőség javítása  A szervezet munkájának a belső folyamatok köré történő szervezése  A szervezet belső szervezetének és működésének korszerűsítése...

14 Az átalakítás közvetlen céljai  Dokumentálni szeretnék a működést  Mélyebben akarjuk elemezni a folyamatokat  Javítani szeretnék az iratkezelést...  A folyamatokat kezelő szoftvert bevezetése válik szükségessé

15 Az információ hatalom Az információkezeléssel kapcsolatos változások módosítják a hatalmi viszonyokat INFORMÁCIÓ DÖNTÉSI POZÍCIÓ HATALOM

16 Folyamatok és az információ szervezés változása • Döntési szintek lejjebb tolódnak • Beosztotti felelősség nő • Főnöki szerepkör változik INFORMÁ- CIÓKEZELÉS VÁLTOZÁSA FOLYAMATOK VÁLTOZÁSA FUNKCIÓK VÁLTOZÁSA

17  Szövegszerkesztés  Táblázatkezelés  Prezentációkészítés  Az Internet legfontosabb szolgáltatásai  Levelezés és böngészés Az információk feldolgozása

18 Szöveges információk feldolgozása  Hagyományos eljárás  Számítógépes módszer

19 Milyen előnyei vannak a szövegszerkesztő programoknak?  Az elkészült dokumentum javíthatók (akár azonnal, akár később)  A formázási lehetőségek igen széles tárháza áll a rendelkezésünkre.  Képeket, hangokat rendelhetünk a dokumentumhoz.  Segítenek:  dokumentumaink létrehozásában  tárolásában  visszakeresésében  módosításában.

20 Szövegkezelő rendszerek  Editorok  DOS Edit, Norton Editor, Windows (Notepad) Jegyzettömb, LINUX vi…  Szövegszerkesztők  Context, Chiwriter Ékszer, WordStar, Write, AmiPro, WordPro, WordPerfect, Word stb.  Kiadványszerkesztők  Page Maker, Ventura, CorelDraw stb.  Weblap szerkesztők  FrontPage Editor, PageMill stb.

21 Editorok  Karakteres felületűek  A szöveg szerkesztése közben nem azt a formát látjuk, ami a nyomtatón várható.  Korlátozott a használható betűtípusok száma, korlátozottak a grafikus képességeik.  Jellemző művelete  Szövegbevitel, javítás,  blokkműveletek,  keresés, csere.

22 Szövegszerkesztők  Grafikus felületűek:  A programok kezelése nagyon hasonló egymáshoz (az operációs rendszernek köszönhetően).  Általában azokat a betűtípusokat képesek használni, mint az operációs rendszer.  Amit a képernyőn (monitoron) látunk, a nyomtatón is azt kapjuk eredményül.  Ezek a programok a legkülönfélébb szövegszerkesztési igényeket ki tudják elégíteni, az egyszerűbbtől a bonyolultig.

23 Szövegszerkesztők  Egyedi fájlformátumok  Felhasználási terület:  levelezés,  beszámolók, tanulmányok készítése,  nyomdai forrásmunkák.  Jellemző műveletek:  szöveg bevitele, javítása, nézetek használata,  betűformátumok megváltoztatása, bekezdés-tulajdonságok,  szegélyek, árnyékolások, hátterek, tabulátorok, felsorolások, számozások.  helyesírás-ellenőrzés, javítás  nyomtatás, grafikai elemek alkalmazása

24 Szövegszerkesztési munkák szervezése  Programválasztás  A szervezetben használt dokumentumok összeállítása  Szabványosítás  Iratminták elkészítése  Dokumentumsablonok elkészítése

25 Szövegszerkesztési munkák szervezése  Dokumentumtárolási rendszer kialakítása  könyvtárstruktúra kialakítása,  sablonkönyvtárak kijelölése,  védelmi rendszer kialakítása.  Munkaszervezés  Dokumentumok folyamatokhoz, tevékenységekhez és személyekhez rendelése

26 Miért az OpenOffice?  Windows alapú, grafikus program könnyű elsajátítani.  Minden benne van ami egy irodai programcsomagtól elvárható  Platform független

27 Miért az OpenOffice?  A felhasználók nagyon gyorsan teljesen otthonosan érzik magukat használatában.  Képes kezelni ismert irodai programcsomagok fájljait.  A korábban létrehozott dokumentumok, táblázatok továbbra is használhatóak maradnak.  A licenszfeltételek lehetővé teszik, hogy annyi számítógépre telepítse, amennyit csak használ  Az OpenOffice.org teljesen díjmentes szabad szoftver.

28

29 Menükezelés

30 Beállítások

31 Dokumentumkezelés Szövegtörzs Objektumok Formázási parancsok Felhasználói stílusok A sablon stílusai Szöveg Stílusok Rövidítések Makrók Beállítások DOKUMENTUMÁLLOMÁNY SABLON

32 Dokumentumműveletek

33 Mentés

34 A dokumentum nézetei

35 Dokumentumnézetek tulajdonságai

36 A szöveg begépelése, javítás  Beszúrás, átír (INSERT)  Csak egy SPACE vagy TAB!  Lehetőség szerint ne használjunk több szóközt... inkább tabulátort…  Írásjelek (.,!?) közvetlenül a szó után!  Sortörés (SHIFT+ENTER)  sorkizárt igazítással kezd új sort  Bekezdéstörés (ENTER)  Törlés: Delete, BackSpace,  az egész szó törlése (Ctrl+BackSpace)  Visszavonás (Ctrl+Z)  Ismételt végrehajtás (Ctrl+Y)  Oldaltörés (Ctrl+ENTER)

37 Különleges karakterek  1067 Budapest,  1067 Budapest, 

38 Formázási jel

39 Szövegkijelölés  F8-as billentyűvel: kijelölő üzemmód  Shift billentyűvel +  karakterenként  Shift + Home, End  Shift + PageUp, PageDown  Ctrl billentyűvel +  szavanként  Ctrl + Home, End  Ctrl + PageUp, PageDown  Egér segítségével

40 Kijelölés egérrel 2x szó 3x mondat 4x bekezdés Húzással 2x szó 3x mondat 4x bekezdés

41 Segédprogramok

42 Nyelv megadás

43 Nyelv megadás több nyelv esetén

44 Helyesírás ellenőrzése

45 Elválasztás

46 Elválasztás

47 Navigátor

48 Keres és csere

49 A Calc alapvető felhasználási területei TÁBLÁZAT DIAGRAM

50 Az Excel alkalmazás képernyője Referencia doboz Cellakurzor Vezérlőmenü Sorfejléc Állapotsor Menüsor Munkalap szegély Megosztó doboz Gördítő sáv Megosztó doboz Az alkalmazás címsora Szokásos eszköztár Szerkesztőléc

51 A Calc súgója

52

53 Parancs kiadási módok A Fájl Mentés parancs különböző lehetőségei Ctrl+S

54 Áttekintés  Tartomány kijelölése  Pozícionálás a táblázatban  A Calc végzett munka menete:  (új táblázat)  Fontosabb szerkesztési műveletek

55 Tartomány kijelölése  CTRL-lal kisérve a nyílak segítségével gyorsan a dokumentum elejére vagy végére tudnunk ugrani  A bal felső cellára való kattintás után a SHIFT-tel a jobb alsó cellára való kattintás.  Sortartomány kijelölése: kattintás a sorfejlécre.  Oszloptartomány kijelölése: kattintás az oszlopfejlécre.  Teljes táblázat kijelölése: kattintás az oszlopok és sorok találkozásánál a szürke négyszögre.

56 Pozícionálás a táblázatban  Kurzor gombokkal  Page Down és Page Up gombokkal  CTRL és HOME illetve a CTRL és END gombok  együttes nyomásával  CTRL és a kurzor gombok kombinációjával  F5-ös gombbal indított Ugrás (GoTo) paranccsal

57 A munka menete: (új táblázat )  1. A Calc indítása.  2. Táblázat feltöltése adatokkal.  (a bevitelt a kurzor gomb nyomásával zárhatjuk)  3. Bevisszük a táblázatba képleteinket és függvényeinket.  (a bevitelt legegyszerűbben az ENTER gomb nyomásával zárjuk)  4. Megformázzuk táblázatunkat.  (keretezés, betűk megdöntése...)  5. Ha kell, diagramokat készítünk.  6. Az elkészült file-t lementjük.  7. Ha kell, kinyomtatjuk munkánkat.  8. A Filet lezárjuk.  9. A munka végeztével kiléphetünk a programból.

58 Szerkesztési műveletek  TÖRLÉS  Szerkesztés •Tartalom törlése  MÁSOLÁS  Menüből (Szerkesztés· Másolás és Szerkesztés·Beillesztés parancspárral)  Jobb gombbal indított rövid menüvel  Ikonokkal  Egérművelettel (Drag & Drop)  AutoKitöltés egérfunkcióval

59 Szerkesztési műveletek  ÁTHELYEZÉS  Parancspár:  Szerkesztés Kivágás,  Szerkesztés Beillesztés.  Jobb gombbal indított rövid menü  Ikonokkal  Egérművelettel (Drag & Drop)

60 Adatok Műveletek  Cellák címzése  Képlet és függvény  Függvények csoportosítása  Dátum és idő függvények  Szöveg operátorok  Összehasonlító operátorok  Hibaüzenetek  Csatolt képlet  Cellák formázása  ! (karakter formázás)

61 Formázás

62 Cellák címzése  Abszolút cím ($A$2)  egy konkrét cellára hivatkozik, másoláskor nem változik meg.  Relatív cím (B5):  a referenciában azt tárolja az Excel, hogy a címzett cella a képletet vagy függvényt tartalmazó cellához képest milyen irányban és távolságban van. Másoláskor a referencia (hivatkozás) megváltozik.

63 Képlet és függvény • K é p le t: • = C 1 + C 2 + C 3 • F ü g g v é n y : • = S ZU M (C 1 :C 3) • A z E x c e lb e n h a s z n á lt m a tem a t ik a i m ű v e le ti je le k : • + összeadás • - kivonás • * szorzás • / osztás • ^ hatványozás • % százalékszámítás

64 Pénzügyi függvények

65 Cellák formázása

66 Diagramok  Beágyazott diagramok (Embedded)  Beágyazott és önálló lapon lévő diagramok  A DIAGRAMVARÁZSLÓ  Diagramok formázása  Diagramok tovább formázása  Újabb adatok beszúrása  Diagram elemek kijelölése a szerkesztéshez  Nyomtatásra történő előkészítés  A Rajzolás eszköztár

67 Beágyazott és önálló lapon lévő diagram  Beágyazott diagramok  Önálló diagramok

68 Diagram Varázsló

69

70 Diagram formázás

71 Rajzolási eszköztár

72 Bemutató készítés

73 Mi van a bemutatókban?  a bemutató egy diasorozat,  rövid, pontokba szedett vázlat,  kiegészítve a rajzokkal, ábrákkal, diagramokkal,képekkel, táblázatokkal stb..  animáció,  mozgókép, hang stb.

74 Bemutatók fajtái  Hagyományos bemutatók  papírra nyomtatott  írásvetítő fóliák  35 mm-es diák  Számítógépes bemutatók  élőszó melletti  kísérő szöveggel  kirakati  interaktív  hálózati (konferencia bemutató)

75 A program indítása

76 A programablak felépítése  Címsor  Menüsor  Eszköztárak

77 A programablak felépítése  Vonalzók  Állapotsor  Dia ablaktábla  Vázlat és diák ablaktábla  Jegyzet ablaktábla  Munkaablak

78 Nézetek  Normál  Vázlat  Jegyzetek  Emlékeztető  Diarendező

79 Nézetek

80 Nézetek

81 Dokumentumműveletek  Új dokumentum  Mentés  Mentés másként  Rajzként  Úticsomag  Automatikus mentés  Megnyitás  Nyomtatás  Bezárás  Küldés

82 Új prezentáció készítése  Fájl menü  Új  Bemutató...

83 Új prezentáció készítése

84

85 Bemutatók mentése

86 Nyomtatás  Nyomtatási tartomány  Minden kocka  Jelenlegi kocka  Kockák  Egyéni diasor  A kijelölt terület  Példányszám  Nyomtatandó

87 A bemutató tervezésének szempontjai  Milyen célra készítjük a bemutatót?  Miről szól ez a prezentáció?  Kinek és hol mutatjuk be?  Milyen eszközlehetőségeink vannak?  Mit tegyünk a diákra?  Mi legyen a diák sorrendje?  Mennyi időt vehet igénybe a vetítés?  Milyen és mennyi effektust használjunk?  A vetítés automatikus vezérlésű?  Kell-e nyomtatott anyag, emlékeztető, mi legyen rajta?

88 A bemutatók készítésénél érdemes figyelembe venni:  Jó olvashatóság  Betűméretek: pont közöttiek legyenek.  Jó kontraszt legyen a betű és a háttér között.  Ajánlott a fekvő tájolás, mert így hosszabbak a sorok.  Annyi animáció, akció ami nem vonja el a figyelmet.

89 A jó bemutató  Stílusában és megjelenésében a bemutató témájához igazodjon.  A feliratok és a képek nagyméretűek, jól láthatóak legyenek.  A diasor egymás utáni elemei logikus egységet alkossanak.  Ne legyen unalmas.

90 Az egységes bemutatóhoz használható eszközök.  Dia-minta  Tervező sablonok  Diaelrendezések

91 Dia minta  Helyőrzők  szöveges  cím és szövegtörzs  dátum és diasorszám  lábjegyzet stb. részére  grafikus  kép és táblázat  grafikon stb. részére

92 Köszönöm a figyelmüket!


Letölteni ppt "Az információs technológiák a szakszervezetek munkájának összehangolásában."

Hasonló előadás


Google Hirdetések