Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az offline családi élet és az online tér súlya... Z generációs kiskamaszok és kamaszok a családban.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az offline családi élet és az online tér súlya... Z generációs kiskamaszok és kamaszok a családban."— Előadás másolata:

1 Az offline családi élet és az online tér súlya... Z generációs kiskamaszok és kamaszok a családban

2 A Z generáció…  Mindig "kapcsolatban vannak”.  Sokan már beleszülettek az internet, chat, sms, mp3 lejátszók, mobiltelefonok és a youtube használatába, ezért kapták a ’digitális őslakó’ (digital natives) nevet.  Már nem kell otthon ülniük, hogy hozzáférhessenek az internethez, bárhová magukkal vihetik a zsebükben mobiltelefonjaik vagy más hordozható eszköz segítségével.

3 Néhány jellemző  Koraérettség  Mozaikszerű kép a személyiség értelmi és érzelmi fejlettségében  Kis fogyasztók már  A kommunikációjuk “félnőttes”  A családi rendszerben sokszor kilógnak a megszokott keretekből  Figyelmet és hitelességet igényelnek

4 Fordított szocializáció  Az információs korszakban a technológiai fejlődés felgyorsulása azt hozza magával, hogy a technológiai újdonságokra jóval fogékonyabb fiatalok, idegrendszerük plaszticitása, felfedezőkedvük mérhetetlen nagysága okán lépéselőnybe kerülnek a náluk idősebbekhez képest.  A célértékek tudásában mutatkozó életkori fölényt nem biztos, hogy ellensúlyozni lesz képes a fiatalok tudásfölénye az eszközértékek tekintetében.  A kétféle tudás konfliktusa jelenleg generációs konfliktus. (Csepeli György)

5 A szülők…  X generációs vagy Baby boomer  Hiányzik a szülői kontroll a gyerekek internetes tevékenysége felett.  A családi kommunikációs rendszer még nem tartalmazza kellőképpen az Információs Korban szükséges nevelési attitűdöt.  A felnőttek még tekintélytiszteleten alapuló rendszerben nőttek fel.

6 Más ez a gyerekkor?  Gyerekkorától megmérettetésekkel találkozik  Gyakran ugyanolyan óraszámban tanulnak/képződnek, mint a szülők munkaideje  A legnagyobb probléma: a gyerekeknek lerövidült a gyerekkora  Már kamaszkorukban felnőtt problémákkal küzdenek

7 Az online tér hatása  Az online személyiség formálódása  A virtuális világban mutatott tulajdonságok generalizációja  Érzelmi inkontinencia  Nincs meg a “felejtéshez való jog”.  Változóban a személyiség határainak a védelme  Koraérettség  Véleményformálás és szemlélet

8 Mit látnak a felnőttektől?  Exhibicionizmus – én-bemutatás  Csoportban létezés – virtuális és valódi  Transzparencia – mi marad az intimszférában?  Védtelenség – a személyiség határainak fontossága  Illúziók – az online idealizáció hatása

9 Az online személyiségről…  Amit begépelünk, nem egészen ugyanaz, mint amit személyesen mondanánk, s mások észreveszik ezt az árnyalatnyi különbséget viselkedésünkben. Nem csak hűvösebbnek, lobbanékonyabbnak és barátságtalanabbnak is látszunk a médium korlátai miatt. Úgy tűnik, kevésbé is vagyunk hajlamosak megtenni a társas kapcsolatokban megszokott udvariassági gesztusokat.

10 Hogyan ítélünk meg valakit?  Társas hőmérőnk gyorsbecslést ad egy idegen meleg vagy hideg természetéről, s csak egy kicsivel több információra van szükségünk az első benyomás módosításához. Az érzékszervi információk ostroma és az állandó rohanás miatt gyorseljárásokat használunk, s csak néhány jelzésre támaszkodunk.  Miután ezeket megszereztük, azt gondoljuk, hogy többé- kevésbé megismertük az adott személyt, és már más dolgokkal foglalkozhatunk. A szociálpszichológus Susan Fiske és Shelley Taylor megalkotta a kognitív gazdaságosság kifejezést, ami arra utal, hogy az energiák fenntartásában és a kognitív terhelés csökkentésében vagyunk érdekeltek.

11 Az online benyomás  A kognitív gazdaságosságra törekvés miatt vonakodunk újragondolni azt a benyomást, amit kialakítottunk másokról. Miután a gyűjteményünkből ráaggattunk valakire egy címkét, már nem szívesen változtatjuk meg azt.  Az első benyomás igen kritikus,mivel az ember nemigen ismeri be a hibáit, és hajlamosak vagyunk változatlanul hagyni a címkéket, ami megerősítési hibához vezet.

12 A megismerés folyamata  Egy ismeretlen embert ma a kamaszok is megpróbálnak megtalálni a neten. Megnézik milyen az oldala, milyen képei vannak fenn, kikkel barátkozik, mit szeret, milyen zenét hallgat, stb. Ez olyan információtömeg, amihez nem kell az illető engedélye, hiszen ez mind szabadon elérhető tartalom.  Aztán az osztályban már lehet róla kicsit beszélni. Azonban az első benyomás így szintén nem „múlt századi” már, hanem Információs Korra jellemző. A megszerezhető információk nagy részénél tehát az aktivitást nem a beszélgetés és a kérdezősködés jelenti, ami egyben a kölcsönösséget is biztosítja, hanem egy egyoldalú folyamat, a „keresés”.

13  Az „első benyomás” nem feltétlenül a realitásban alakul, hanem megelőzi egy online kép.  Az ítéletet tehát komolyan befolyásolják a korábbi tényezők (benyomások), a realitástól függetlenül. Asch ezt a jelenséget „elsőbbségi hibának” (primacy error) nevezte el.  Az elsődleges kép gyakran az internetes oldal, ami az illető „egó fotója”, de amely pont a tudattalan érzelmek és fantáziák megjelenése okán, egyáltalán nem biztos, hogy a realitással harmonizál. Mindezzel együtt teljesen megfelel annak a célnak, hogy bárki véleményt alkothasson az illetőről, pont, mintha ismerné a realitásban

14 A közösségi média és nárcisztikus működés…  Laura Buffardi and Keith Campbell (Department of Psychology at the University of Georgia, in Athens, published in the journal Personality and Social Psychology Bulletin 2008) 129 végzés előtti diák bevonásával elemezte azok Facebook profilját. A kutatók kidolgoztak egy nárcisztikus személyiségleltárt, amit tesztként alkalmaztak a kísérleti személyeknél. Ez a 40 kérdéses teszt arra szolgált, hogy mérhetővé tegyék a nárcisztikus vonásokat, tehát a magas pontszámok korreláltak a nárcisztikus vonásokkal.

15  A magas pontszámot elérők több Facebook- os interakciót bonyolítanak, vagyis minél nárcisztikusabb valaki, annál interaktívabb.  Buffardi és Campbell következtetése: mivel a nárcisztikus embereknek több kapcsolata van, az átlagos user egy olyan közösségi hálóval találja magát szemközt, ahol a nárcisztikus karakterek túlreprezentáltak. Ez fokozza annak lehetőségét, hogy a csoportnormák ebbe az irányba mozduljanak el, ezen kifejezési módokat sugallva követendőnek.

16 A nárcisztikus munkamód…  A közösségi médiában még nagyobb aktivitásra ösztönöz  Erősíti az én-bemutatás fontosságát  Vonzóvá teheti a transzparenciát  Fokozza az érzelmi inkontinenciát  A személyiség határainak megváltozását okozhatja  Fokozhatja az ingerültséget

17 Hálózati lét és agresszió  A kamaszok csoportléte és annak érzelmi mintázata nagyon fontos része a személyiségfejlődésnek, annak ellenére, hogy ebben az életkorban már nyilván a személyiség alapjai megvannak, és az érzelmek feldolgozásának a jellemző útvonalai már látszanak.  A kötődés a másikhoz való ragaszkodás és a csoportszerep kialakítása a XXI. század egyik legfontosabb túlélő muníciója. A mai Z generációs kamasz olyan terepen gyakorol, amit a szülei még nem ismertek, és amelyet most is csak „bevándorlóként” keresnek fel.  Az ott található agresszió mértéke és annak hatása tehát valójában ismeretlen, és az átlagember még nincs megoldóképletek birtokában ahhoz, hogy egyrészt segítsen a gyerekének, másrészt önmaga képes legyen egy új típusú családi/szülői viselkedésre.

18 A kötődés  A kamaszok identitásának, tudattalan test- és énképének formálásában tehát nagyon komoly szerepe lehet a virtuális térnek, különösen akkor, ha a fentiekhez hasonló módon inkább távolít a realitástól, mintsem segítené azt. A hétköznapi életben viszont az önértékelés, az érzelmek kezelése, az önkontroll olyan meghatározó elemek, melyek optimális fejlődéséhez szükséges egy felnőtt szeretetteljes jelenléte, biztonságot adó személye, mert ő az, aki a legfontosabb visszacsatolásokat adja. A felnőttek, jelesül elsőként az anya korai viselkedése tehát nagyon meghatározó a személyiségfejlődésben.

19 A kortárs csoport és a szülők  A szülők mintája nagyon fontos. Ahol a veszekedés és az indulat a fő kommunikációs jellemző, ott nem kell meglepődnünk azon, hogy a gyerek hasonlóképpen kezd viselkedni társaival.  A minta, amit látott beépül és saját stratégiaként is szolgál. Azt mondhatjuk tehát, hogy a későbbi felnőtt viselkedési modulációk látszanak gyerekkorban. A kamaszkor abból a szempontból kitüntetett, hogy a kortárs csoport, mint vonatkoztatási pont egyre fontosabbá válik.  A szülők mintái mellé odakerül egy másik szempont is, és ez a group-style. Amikor kamaszcsoportot látunk, akik beszélgetnek, nagy valószínűséggel lesz egyforma a használt szókészlet jellege, a refrénszerűen visszatérő félmondatok, és a szünetkitöltő semmiségek. A csoport kultúrájában a kommunikációs stílus is fontos jegye az összetartozásnak.

20 Online csoport és offline nevelés  Az internetes kommunikációban a trend olykor a végtelenül vulgáris kifejezésmód, akkor is, ha ez egyébként az illető gyerekre otthon nem jellemző. A csoport vezére általában megadja az „alaphangot”, a közvetlen holdudvar ezt követi, a többiek pedig betartják a csoportszabályokat.  Az internetes csoportok természetesen állhatnak teljesen ismeretlen emberekből is, akik valamilyen fórumon egy meghatározott tematika köré szerveződnek, de a kamaszok általában egyre szélesedő „baráti” körrel jellemezhetők, ahol a mag olykor valóban egy iskolába, netán egy osztályba jár.  Ezekben az esetekben a közöttük kialakuló csoportreakciók egy része a realitásban nyilvánul meg, más része viszont a virtuális térben zajlik. A kérdés, hogy ezek kongruensek-e egymással, vagyis harmonikusan illeszkedő-e a két tér dinamikája.

21 A szülői felelősség  A szülőknek jobban kellene ismerniük az internetben rejlő veszélyeket, de mivel ők nem ebben a technológiai környezetben nőttek fel, ezért gyakran nem látják ezeket. A kutatást vezető pszichológus szerint az internet legalább annyi veszélyt rejt a gyermekek számára, mintha az utcára zavarnánk őket őrizetlenül.  Egy USA-ban készült felmérés eredménye szerint a megkérdezett szülők úgy gondolták, hogy a gyermekek heti átlagban mintegy hat órát töltenek a világhálón, azonban a gyermekek válaszai azt mutatják, ez valójában csaknem a duplája, 11,4 óra. A gyerekek közel negyede bevallotta, hogy olyan tevékenységeket is folytat az interneten, amelyeket szüleik nem néznének jó szemmel.

22 Agresszívabbak?  A kutatók szerint kamaszkorban a kortársak általi elutasítás szerepet játszik a viselkedéses alkalmazkodási problémák mögött rejlő társas-megismerési folyamatok alakításában. Közvetlen kapcsolat van tehát az elutasítás és problémás viselkedés között. Egy 4 hónapig tartó középiskolai vizsgálatban kimutatták, hogy kapcsolat van az elutasítás iránti érzékenység szintjének növekedése és az elutasítás között.  Ez az adat azért nagyon fontos számunkra, mert amikor azt olvassuk, hogy a negatív érzelmekkel jellemezhető, leértékelő, esetenként agresszív tartalmakra a serdülők csak a vállukat rángatják, akkor az egyszerűen nem így van. Nemhogy nem rángatják a vállukat, hanem – minél közelebbi a csoport, ahonnan a tartalom érkezik – komoly érzelmi reakciót élnek át, ami hatással van a jövőbeli viselkedésükre is.

23 Hatás és következmény  Az az elutasítástól való szorongás és a kötődési problémák, az érzelmi apparátus kiegyensúlyozatlan működése, a negatív énkép és a depresszióra való hajlam mind összefüggést mutat. Ennek azért van jelentősége, mert a Z generációs kamaszok jóval nagyobb mennyiségű kapcsolatban létezve, jóval nagyobb tömegű információval övezve, jóval nagyobb mértékű érzelmi üzenetet is kapnak, mint múlt századi társaik. Nem gondolhatjuk azt, hogy az internetes létezésük, az online személyiségük intakt (érintetlen) maradhat egy olyan térben, ahol többnyire védtelenek, vagyis szülői vagy felnőtt támogatás nélkül kóborolnak. Ez viszont azt is jelenti, hogy ennek a megnövekedett érzelmi hatásnak vannak következményei.

24 A vonatkoztatási pontok…  Amikor egy Z generációs kamasz azt tapasztalja, hogy az ismerős közegében lazulnak a határok, annak érdekében, hogy megőrizhesse „trendi” státuszát, vagyis az elfogadottság és elismertség pozícióját, akkor hajlamos lesz olyat is megtenni, amit egyébként nem feltétlenül találna vonzónak.  Életkori jellemzője, hogy meg akarja csinálni, amit mások is csinálnak. Az online felület tehát befolyásoló tényező, mert olyan projektív felületet kínál, amin a tudattalan érzelmek és fantáziák, vágyak és motivációk lecsapódhatnak.  Miután nincs felnőtt a közelben, aki ezt az érzelmi folyamatot kontrollálhatná, befékezhetné vagy megmagyarázhatná, értelemszerűen megindul a „láttatás”. Ebből a szempontból tehát valójában lényegtelen, hogy éppen félmeztelen, vagy egyéb módon vulgáris tartalmakról beszélünk-e. A fontos inkább az, hogy megértsük, ebben az érzelmi folyamatban súlytalanná válnak azok a morális gátak, amire a szülők szeretnek úgy gondolni, hogy gyereküknek biztosan megvannak, mert a családban léteznek.

25 Mit tehet egy szülő?  Ajánlott egy olyan aktivitás, amiben egy szülő érti ezt az érzelmi folyamatot, nem próbálja meg mumusnak kikiáltani az internetet, ahol csak a szenny folyik, és nem próbál behunyt szemmel menekülni.  Beszélgetni kell és főleg bolyongani az interneten, példákat hozni a kamasznak és megbeszélni vele, neki mi a véleménye. Az RS (érzékenység) a kortárs közeggel szemben ebben az életkorban a legerősebb. Ezt egy szülőnek is meg kell értenie.  Hogy ebben a vonatkozásban ha egy kamasz azt mondja: „ te tényleg nem értesz meg engem!”, akkor lehet, hogy teljesen igaz, amit állít...

26 Az online szorongások  Minél nagyobb a közönségünk, annál erősebb kényszert érzünk arra, hogy közöljünk valamit. Többen beszéltek idegességről az oldal elhagyásakor, féltek, hogy lemaradnak valamilyen társas szempontból lényeges információról. A felmérés szerint további feszültségeket okozott a nem szívesen látott ismerősök kezelése, az a nyomás, hogy ötletesnek és szórakoztatónak kell lenni a felületeken, és annak kitalálása, hogy az ismerősök különféle típusaihoz milyen viselkedésmód a megfelelő.

27 Online szorongások…  Egy edinburgh-i egyetemi kutatás szerint azok éltek át nagyobb stresszt, akik a legtöbb ismerőssel rendelkeztek és a leghosszabb időt töltötték az oldalon. Sok felhasználó ugyanis kényszerként éli meg azt, hogy mások előtt be kell számolnia életének legfrissebb híreiről.  Minél több ismerőse van valakinek, annál inkább érzékeli a közönség jelenlétét. Olyan, mintha mindannyian kis celebek lennénk.  (forrás: soulbook – Nagy Gergő blogja)

28 Online szorongások  Információ megvonási szindróma  Az unalom – és az online jelenlét kapcsolata  A csend – nem a szorongást kellene, hogy erősítse  FOMO (fear of missing out) – rettegés attól, hogy kimarad valamiből  A társas agresszió észrevétlenül jelenik meg az online kommunikációban

29 A segítő felnőtt  Segíti a reális önértékelés kialakulását  Megismeri azt a környezetet, amiben a fiatalnak léteznie kell  Képviseli az offline élet fontos értékeit  Időt szán beszélgetésekre  Hiteles gondolatokat közöl  Törekszik a konstruktív megoldásokra akkor is ha érzi a tekintélytisztelet fogalmának megváltozását.

30 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Az offline családi élet és az online tér súlya... Z generációs kiskamaszok és kamaszok a családban."

Hasonló előadás


Google Hirdetések