Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

TÁMOP 3.1.4 projekt IKT - ra vonatkozó szabályai Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata, digitális készségek fejlesztése.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "TÁMOP 3.1.4 projekt IKT - ra vonatkozó szabályai Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata, digitális készségek fejlesztése."— Előadás másolata:

1 TÁMOP projekt IKT - ra vonatkozó szabályai Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata, digitális készségek fejlesztése. A tevékenységet úgy kell megtervezni, hogy a programba bevont tanulócsoportok implementációban érintett tanórainak 25%-a IKT - eszközzel támogatott tanóraként valósuljon meg.

2 Az utóbbi 20 év fontosabb pedagógiai paradigmái az ismeretközlő pedagógiák paradigmája, a tevékenykedtetés paradigmája, a képességfejlesztés paradigmája, a differenciálás paradigmája, a személyiségfejlesztés paradigmája, a kooperatív technológiák paradigmája, a kompetencia alapú fejlesztés pedagógiája a konstruktív pedagógiai paradigma IKT

3 Az info-kommunikációs kompetenciák területei Informatikai eszközök használata Informatika alkalmazói ismeretek InfotechnológiaInfokommunikációMédiainformatika Információs társadalom Könyvtári informatika

4 Informatika alkalmazói ismeretek SzövegszerkesztésGrafika Bemutató készítés, prezentáció Adatbázisok, adattáblák, táblázatkezelés, adatbázis-kezelés Weblapkészítés

5 Infotechnológia Információforrások megkülönböztetése, kezelése Problémamegoldás, programozás Algoritmizálás, adatmodellezés Projektkészítés

6 Infokommunikáció Internet-használat Elektronikus levelezés Kereső programok, tematikus keresés, indexelt keresés Információszerzés és elhelyezés az interneten Kommunikáció az interneten Számítógépes információs rendszerek

7 Médiainformatika Elektronikus média Internetes portálok Hang, zene, kép digitalizálása Hangszerkesztés Zenei CD előállítása

8 Információs társadalom Informatika- és internettörténet Szabadon felhasználható források Személyes adatok Az informatika etikai és jogi kérdései, szerzői jog, netikett Informatikai biztonság, hitelesség Szoftverhasználat jogi kérdései A modern információs társadalom jellemzői

9 Könyvtári informatika Könyvtárak, tájékozódás a könyvtárakról az Interneten, tájékoztató eszközök Könyvtárban való tájékozódás, általános könyvtárhasználati ismeretek, számítópépes információkeresés Nyomtatott, audiovizuális és elektronikus dokumentumtípusok, dokumentumismeret, Könyvtártörténet Információszerzés- és feldolgozás módja, szellemi munka technikája, tudásellenőrzés

10 A digitális pedagógiai alkalmazásának célja A tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése. IKT eszközök alkalmazásának készségszintű fejlesztése. Konstruktív munkaformák alkalmazásának támogatása.

11 IKT alapú pedagógiaival támogatott munkaformák, tanulásszervezés Csoportmunka Pármunka – tanulópár Egyéni fejlesztés Önálló munka Saját élményű tanulás támogatása. Követelmények differenciálása.

12 IKT alapú pedagógiaival támogatott munkaformák, tanulásszervezés Óratípusok: új ismeret feldolgozás, alkalmazás, rendszerezés, összefoglalás. Feladattípusok: problémamegoldás, érvelés, vita, ellenőrzés, értékelés

13 DIGITÁLIS TARTALOM Információk, adatok olyan formában történő létrehozása, átalakítása, tárolása, hogy informatikai eszközökkel kezelhető legyen.  Honlap: információk tárolására.  Belső hálózaton tárolt multimédiás anyagok.  CD, DVD  etanulási módszerekkel módosítható tartalmak.

14 DIGITÁLIS TANESZKÖZÖK Hordozható eszközök. Interneten publikált tartalmak. Mérés-értékelési rendszerek,tananyagok

15 IKT Minden olyan számítógépes információs eszköz, amely a tanulási-tanítási folyamatban bevonásra kerül. Számítógép és perifériák. Digitális tábla Szavazóegységek Multimédiás eszközök Interaktív eszköz

16 IKT MÓDSZER Konstruktív pedagógiai alkalmazása. IKT - val támogatott tanóra Mérés-értékelés SDT, Internetes feladatbank. Online tartalom – hozzáférések Eiskola

17 Digitális pedagógia Digitális tananyagok Közismereti tananyagok Szakképzési (kiegészítő) tananyagok Moduláris pedagógus továbbképzési rendszer E-learning infrastruktúra Tartalom menedzsment (SDT) Tanulás menedzsment (EDUCATIO - LMS)

18 Digitális tananyagfejlesztés Informatika (1-12. évfolyam) Hazai és külföldi „jó gyakorlatok” Felfedezők, expedíciók, nagyvárosokat bemutató (mm)adatbázis Interaktív növényhatározó Interaktív emberi test Földtani adatbázisok Fizika (7-12. évfolyamig) – animáció, szimuláció Biológia (7-12. évfolyamig) – animáció, szimuláció Kémia (7-12. évfolyamig) – animáció, szimuláció Sulinet Digitális Képtár (MTI képadatbázis) Sulinet Digitális Kiskönyvtár Mindentudás Egyeteme Imagine LOGO Interaktív szimulációs adatbázis db szimuláció (lista: IKT alapú közismereti és idegen nyelvi tartalomfejlesztés Matematika Magyar nyelv és irodalom Ember a természetben Angol nyelv

19 KOMPLEX E-TANULÁS RENDSZER TANULÁS MENEDZSMENT RENDSZER EDUCATIO-LMS https://lms.sulinet.hu TARTALOM MENEDZSMENT RENDSZER SDT Sulinet Digitális Tudásbázis OKTATÁSI PORTÁLOK, ADATBÁZISOK pl. export/import Felhasználók

20 Támogatás a tanárnak és a tanulónak

21 DIGITÁLIS PEDAGÓGIA ELŐZMÉNYEK Kevesen használják szakértelemmel. Élményszerű tanulás és önállóan megoldandó problémahelyzetek. Gépek vannak, de szoftverek hiányoznak. Segíti a tantárgyi integrációt A diákok erős motiváltsága csak az első tanévben magas Vajon minden átlagos képességű tanuló alkalmas-e arra, hogy a számítógép segítségével szerezze ismereteit?

22 DIGITÁLIS TANESZKÖZÖK Mechanikus begyakoroltató feladatok ellenőrzéssel. Oktatási segédlet, magyarázatokkal. Interaktív információs rendszer Oktatásszervező programok

23 A gép szerepe az oktatási folyamatban. bemutatja a tananyagot, majd kérdez válaszok minősége alapján új tananyagot ad/gyakoroltat dokumentálja a diák haladását szimuláció (kísérleti eszköz) a diák maga állítja be a tanulási környezetet felméri a tanuló meglévő tudását/igényeit nyilvántartja a haladást, összeméri a tanulókat/osztályokat

24 Tanári szerepek A számítógépet új szemléltetőeszköznek tekintő „kezdő felhasználó”. A digitális taneszközök lehetőségeit ismerő és kiaknázó „haladó felhasználó”. Taneszközök önálló fejlesztésére is vállalkozó „profi felhasználó”

25 Lehetőségek, kialakult gyakorlatok „vetítőgép” (képek, hangzó részletek bemutatása). a digitális segédanyag olyan anyagrészeket dolgoz fel, amelyek a könyvben csak kevésbé hatásosan vagy egyáltalán nem jeleníthetők meg. mindenki dolgozik, s a legtöbb diák a papírmunkánál élvezetesebbnek tartja a képernyő előtti gyakorlást.

26 Lehetőségek, kialakult gyakorlatok A szoftver a tankönyvvel egyenrangú. A szoftver megismerésének minden mozzanatának szabályozása helyett, a háttérből figyelni, segíteni az önálló ismeretszerzést

27 A számítógéppel segített tananyagok hatékonysága Speciális tantervű, kis létszámú osztályok Tehetséggondozó programok A diáktársak egymást oktatják Csoportmunka Az előzetes tudás szerepe a tanulási folyamatban. Sok önállóan végezhető feladatot tartalmaznak, ahol az azonnali visszajelzés a sikeres továbbhaladás fontos feltétele

28 A számítógéppel segített tananyagok hatékonysága Nem igénylik a tanár állandó, magyarázó jelenlétét Játékba ágyazott szimulációval valódi döntéshelyzetek kipróbálása és megvitatása társakkal és segítő tanárral Anyanyelv :a fogalmazás és a helyesírás készségeit egyszerre fejlesztő szövegszerkesztés. Információkereső módszerek. Matematika: alapkészségek gyakorlása.

29 A számítógéppel segített tananyagok hatékonysága A jövő Apple tanterme :a diákok és tanárok otthonra is kapnak noteszgépeket („digitális jegyzetfüzetet”), amellyel házi feladataikat készítik Az osztályok is honlapokat készítettek, melyeken a tanárok rendszeresen tájékoztatták a szülőket a kísérletről és a gyerekek haladásáról A levelezéssel segített (anya)nyelvtanulás: Transzatlanti Osztályterem

30 “Volt olyan idő, amikor minden hasznos információt meg lehetett tanítani, ezért az iskolák és egyetemek azt tekintették feladatuknak, hogy mindent megtanítsanak.

31 Aztán amikor ezek a fiatalok kilépnek az iskola falai közül, hirtelen egy olyan világba csöppennek, ahol cselekvést várnak tőlük.... Kezdeményezni kell, meg kell találni a szükségesnek vélt információt. Különféle variációs lehetőségeket kell teremteni, döntéseket kell hozni, cselekedni kell. A tanult ismerethalmaz önmagában már nem elég.”

32 Multimédiás oktatás problémái tanórán A látvány eltakarja a tartalmat. Eszközproblémák (1 gép-sok tanuló, a hang problémája). Irányítási problémák: a tanuló “elveszik” a tananyagban. A haladási sebesség problémája

33 A leggyakrabban alkalmazott IKT eszközök(lehetőségek ) Alkotó eszköz : képek és szövegek alkotása, átalakítása. Demonstrációs eszköz: illusztráció, szimuláció. Információs forrás : multimediális, interaktív, néha Internet-kimenetű szakanyag. Tananyag : meghatározott szerkezet, komplex, feladatokkal és tesztelő funkcióval.

34 A leggyakrabban alkalmazott IKT eszközök(lehetőségek) Értékelő eszköz interaktív feladatbank, tesztelő szoftver. Oktatójáték Az egyéni tanulás eszközei : drill-jellegű gyakorlás, szimulált helyzetben reflexek kialakítása (autó- és repülőgép-vezetés). Kiegészíti a hagyományos oktatást. Integrált oktatási rendszerek : számítógépes hálózatokat és komplex oktatási környezeteket összefogó rendszer. Kiváltja a hagyományos oktatást.

35 A leggyakrabban alkalmazott IKT eszközök(lehetőségek) Oktatásszervezési eszköz : a diákok haladásának nyomon követése, az iskola pénzügyi, személyzeti, oktatási nyilvántartásainak vezetése, a szülők, oktatásirányítók tájékoztatása.

36 Seymour Papert tanuláselméleti nézeteiről Kezdetben a kisgyermek kíváncsiságát a felnőttek megkérdezése révén elégíti ki. A számítógépes megismerési lehetőség függetleníti őket a felnőttek ismeretközlő hajlamától és tekintélyétől. Önvezérelt, egyéni ütemű tanulás.( a csecsemők tanterv nélkül tanulnak meg beszélni ) A világháló képes arra, hogy olyan új tanulási környezetet, olyan mikrovilágot teremtsen, amelyben a gyerekek, a csecsemők kötetlen, elemi érdeklődésből fakadó, aktív tanulási módját valósíthatják meg

37 Seymour Papert tanuláselméleti nézeteiről A számítógép és a többi média elterjedésével egy lebilincselő, érzéki, szórakoztató, iskolán kívüli tanulási világ jelent meg, amellyel a gyerekek otthoni tanulási tapasztalata is rendkívüli mértékben gazdagodott A tanulási képesség a legfontosabb munkavállalói tulajdonság

38 Lehetőségek a TÁMOP programban – IKT helyzetelemzés Infrastrukturális háttér :Az intézmény hardver és szoftver feltételei Az intézmény pedagógusainak módszertani képzettsége Az intézmény pedagógusainak informatikai felkészültsége Az informatika alkalmazása a tanítási órákon Az informatika alkalmazása egyéb területeken

39 Lehetőségek a TÁMOP programban – IKT helyzetelemzés Intézmény fejlesztési kapacitása (szükségletek és adottságok ) Intézmények közti együttműködések, lehetőségek. Interaktív Honlap Eszközök: hardver, mobil eszközök, videokamera, fényképezőgép, nyomtató, aktív tábla, szkenner,

40 Lehetőségek a TÁMOP programban – IKT helyzetelemzés Számítógép terem, tanári szoba, könyvtár, közösségi terek,multimédiás terem Számítógépes hálózat. FTP Server Internet használati szokások, lehetőségek Továbbképzési mutatók, végzettségek Rendszergazda Tanórán kívüli lehetőségek(tanulók, tanárok)

41 Kern Zoltán IKT folyamattanácsadó, IKT mentor, Intézményi folyamattanácsadó


Letölteni ppt "TÁMOP 3.1.4 projekt IKT - ra vonatkozó szabályai Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata, digitális készségek fejlesztése."

Hasonló előadás


Google Hirdetések