Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az internetről. Tartalom  Az internet alapelvei Az internet alapelvei Az internet alapelvei  Az internet rövid története Az internet rövid története.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az internetről. Tartalom  Az internet alapelvei Az internet alapelvei Az internet alapelvei  Az internet rövid története Az internet rövid története."— Előadás másolata:

1 Az internetről

2 Tartalom  Az internet alapelvei Az internet alapelvei Az internet alapelvei  Az internet rövid története Az internet rövid története Az internet rövid története  Az internet működése Az internet működése Az internet működése  Csomópontok azonosítása – IP cím Csomópontok azonosítása – IP cím Csomópontok azonosítása – IP cím  Csomópontok azonosítása – domain név Csomópontok azonosítása – domain név Csomópontok azonosítása – domain név  Domain nevek hierarchiája Domain nevek hierarchiája Domain nevek hierarchiája  Az internet legfontosabb szolgáltatásai Az internet legfontosabb szolgáltatásai Az internet legfontosabb szolgáltatásai  FTP FTP  FTP kapcsolat létrehozása Total Commanderrel FTP kapcsolat létrehozása Total Commanderrel FTP kapcsolat létrehozása Total Commanderrel  Telnet Telnet  WWW – böngészés WWW – böngészés WWW – böngészés  A HTML dokumentumok A HTML dokumentumok A HTML dokumentumok  Weboldalak címzése – URL Weboldalak címzése – URL Weboldalak címzése – URL  Levelezés – Levelezés – Levelezés –  Levelezőrendszerek Levelezőrendszerek  Az elektronikus levél felépítése Az elektronikus levél felépítése Az elektronikus levél felépítése  Levelezőprogramok szolgáltatásai Levelezőprogramok szolgáltatásai Levelezőprogramok szolgáltatásai  IRC IRC  Messenger programok Messenger programok Messenger programok  Levelezőlisták, hírcsoportok Levelezőlisták, hírcsoportok Levelezőlisták, hírcsoportok  Keresés, tájékozódás az interneten Keresés, tájékozódás az interneten Keresés, tájékozódás az interneten  Internetes keresők Internetes keresők Internetes keresők  Portálok, linkgyűjtemények Portálok, linkgyűjtemények Portálok, linkgyűjtemények  Az internet elérési lehetőségei Az internet elérési lehetőségei Az internet elérési lehetőségei  Néhány internetes protokoll Néhány internetes protokoll Néhány internetes protokoll  Források - egyben ajánlott címek Források - egyben ajánlott címek Források - egyben ajánlott címek

3 Az internet alapelvei  csomagkapcsolt adatátvitel: az üzenet kisebb, azonos méretű bitsorozatokra (csomagokra) bontva jut el a kibocsátótól a fogadóig. Az USA-ban az 1960-as hidegháborús években katonai céllal kezdtek egy olyan kommunikációs hálózat fejlesztésébe, amelyet nem lehet egy jól irányzott csapással megsemmisíteni. Ez a következő két alapelv alapján volt megvalósítható:  decentralizált hálózat: egyenértékű számítógépek alkotják, nincs kitüntett szerepű csomópont. A csomagok nem feltétlenül ugyanazon az útvonalon jutnak a feladótól címzetthez. A terheltségtől függően minden továbbító állomás az optimális megoldást igyekszik választani. A fogadóállomás rakja össze az üzeneteket, amelyek tartalmazzák a feladó és a címzett azonosítóját, a csomag sorszámát és azt, hogy az adott üzenet hány csomagból áll. Ez a megoldás megbízható kommunikációt eredményez, mivel egy csomópont kiesése esetén is célbaérnek a csomagok.

4 Az internet rövid története (1)  1960-as évek: az USA-ban nagygépek összeköttetése telefonvonalon, azaz már meglévő kommunikációs hálózaton keresztül.  1969: ARPANET (Advenced Research Project Agency) az USA Védelmi Hivatala (Pentagon) •szeptember az első kapcsolat a Kaliforniai Egyetemen •december telefonkapcsolattal 4 gép  1971: 15 nagyszámítógép (host), első elküldése  1972: 37 nagyszámítógép, melyekhez további hostokat kapcsolnak (alhálózatok) jel ben • első online chat  1974: új, egységes protokoll •TCP/IP a kommunikációs szabvány • egységes címzési rendszer (IP cím)  1982: kapcsolat más hálózatokkal (MILNET, Bitnet, Usenet, NSFNET) ill. más országokban található nagyméretű hálózatokkal

5 Az internet rövid története (2)  1986-ban az NSF (National Science Foundation, USA Nemzeti Tudományos Alapítványa) működteti az NSFNET gerinchálózatot az újonnan létrejött helyi hálózatok összekapcsolására. 1989: INTERNET lesz a hálózat neve.  1991: www (world wide web) európai Részecskefizikai Kutatóközpont, Svájc (CERN): LeeTim Berners-Lee és Robert Cailliau elgondolásai alapján olyan rendszer született, ami az elmúlt tíz évben forradalmasította a kommunikációt. Innentől a számítógépekhez nem értő laikusok is könnyedén, minden tanulás nélkül navigálhatnak az interneten 1998-ra mintegy 300 millióra nőtt a webdokumentumok száma, és a web naponta további másfél millióval oldallal bővül.  1992 Magyarországon az akadémiai közösség tagjai (kutatóintézetek, egyetemek) hozzájuthatnak a teljes körű Internet eléréshez.  ben Magyarországon beindított Sulinet program célul tűzte ki minden középiskola kapcsolódását az Internethez.  2004 – től WEB 2.0, vagyis a közösségi média

6 Az internet működése Az Internet talán legfontosabb összefogó szervezete az Internet Society (ISOC). A társaság nyílt, tagja lehet bármely szervezet vagy magánszemély. Célja az Internet technológiával történő információcsere összehangolása, fejlesztése. Az ISOC által felkért, nagy szakmai tekintéllyel rendelkező önkéntesekből áll az Internet Architecture Board (IAB) melynek feladata többek közt a szabványok elfogadása, a címzési rendszer karbantartása.  Az  Az internetnek nincs központja. Minden, a hálózatra kötött gép elvileg lehet kiszolgáló és ügyfél is. Bármely csomópont képes kapcsolatot teremteni bármelyik másik csomóponttal. Internet nem profitorientált. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem üzleti alapon működik. Fizetni kell a szolgáltatóknak kapcsolat biztosításáért, minőségéért és a telefontársaságoknak a kommunikációs vonalak használatáért. Magyarországon Az Internet Szolgáltatók Tanácsa Tudományos Egyesület (ISZT) 1997-ben alakult abból a célból, hogy a magyar internetszolgáltatók közötti szakmai koordinációt és érdekképviseletet biztosítsa.

7 Csomópontok azonosítása – IP cím  Ez egy 32 bites (4 byte-os) szám, amelyet pontozott decimális formában szokás leírni, pl  Az IP címek segítségével 2 32 (több mint ) különböző csomópont címezhető meg.  A nagy méretű, sok számítógépet üzemeltető szervezetek ún. A osztályú címekhez juthatnak. Ekkor az első bit 0, a hálózat azonosítására az első byte fennmaradó részét használjuk. A hálózaton belüli gépek azonosítására a fennmaradó három byte használható.  A közepes méretű cégek címtartománya a B címosztály. Az intézményt az első két byte azonosítja, a hálózat gépeit pedig az utolsó kettő byte.  A C címosztály a kevesebb gépet üzemeltető cégek ellátását szolgálja. A hálózat azonosítására az első három byte-ot használjuk, a hálózaton belüli gépek azonosítására az utolsó byte szolgál. Cím- osztály Első byte értéke Ilyen típusú hálózatok (szervezetek) maximális száma A hálózaton belüli gépek maximális száma A B C Az IP címek kiosztását az InterNIC (Network Information Center) felügyeli területi megbízottjain keresztül. Egy vállalat vagy szervezet internetszolgáltatójától egy címtartományt kap, amelyen belül szabadon jelölheti ki gépeinek címét. Az IP cím az internetre kapcsolt számítógépek egyedi azonosítószáma

8 Csomópontok azonosítása - domain név  az  az IP címek nem tükrözik a csomópontok területi elhelyezkedését.  A  A területi vagy még inkább szervezeti, logikai elhelyezkedést tükröző domain nevek rendszere kiküszöböli ezt a problémát. Megjegyzése is könnyebb, mint egy 12 jegyű számnak. Minden megnevezéshez tartozik egy zóna. Minden zónában egy vagy több DNS szerver (Domain Name Server) működik, és az adott egységhez tartozó információkat (domain nevek és a hozzájuk tartozó IP címek) hivatalos formában tárolja. Ez a rendszer egy elosztott adatbázis: különböző részei fizikailag különböző csomópontokon helyeken helyezkednek el. maps.google.com, webmester.lap.hu radnoti-pecs.sulinet.hu ktk.pte.hu domain = tartomány, körzet, zóna gmail.com,

9 Domain nevek hierarchiája általános, pl: ország, pl: comkereskedelemhuMagyarország eduoktatásatAusztria net hálózati szolgáltatás deNémetország govkormányruOroszország org nonprofit szervezet itOlaszország A domain nevek rendszere hierarchikus: a legjobboldalibb pont utáni név jelenti a legmagasabb szintet (Top Level Domain). A legfelső szinten lévő úgynevezett Top Level Domain kétféle lehet: hu pte.hu btk.pte.hu ktk.pte.hu sulinet.hu radnoti-pecs. sulinet.hu janus-pecs. sulinet.hu

10 Az Internet legfontosabb szolgáltatásai  FTP  Telnet  WWW (böngészés) Amikor az internet szolgáltatásait használjuk, soha nem a számítógépek kommunikálnak más számítógépekkel, hanem számítógépeken futó programok kommunikálnak más számítógépeken futó programokkal. Kétféle programot veszünk igénybe az internet használata során: a klienst és a szervert. A kliensprogram az, amelyik a lokális terminálunkon fut, ez a program jeleníti meg képernyőnkön az információkat, fogadja a billentyűleütéseket és az egérrel végrehajtott műveleteket, továbbítja a kiszolgálónak. A szerverprogram abban a számítógépes rendszerben fut, amelyik a szolgáltatást biztosítja. Várja a felhasználók igényeit, és a kliensek számára az információkat biztosítja.  (levelezés)  IRC (Internet Relay Chat)  Hírcsoport (NewsGroup)

11 FTP Ezt a szolgáltatás az úgynevezett FTP kliens programok segítségével vehetjük igénybe. Ezeknek létezik fapados, parancssori változata, de a kényelmesebbeknél a fájlok úgy másolhatók egyik gépről a másikra, mint ha saját számítógépünk egyik könyvtárából a másikba másolnánk. File Transfer Protokoll: fájlok továbbítása a csomópontok között.  Ftp funkció a Windows Commanderben is használható, de külön erre a célra írt segédprogramok is forgalomban vannak (Eudora Lite, WsFtp stb.).  Korlátozottan a böngészőprogramok is használhatók ftp-zésre, de ezek többnyire csak a fájlok letöltését támogatják az FTP szerverekről.  Csak olyan gépről tölthetünk le-fel fájlokat ennek a protokollnak a segítségével, ahol az FTP kiszolgáló program (FTP szerver) telepítve van.  Ezeken is csak azt tehetjük, amihez jogosultságunk van.  A legtöbb helyre lehetséges ANONYMUS felhasználóként is belépni, ilyenkor a funkciók korlátozottak, általában letölteni lehet, feltölteni nem.

12 FTP kapcsolat létrehozása TotalCommanderrel (1) Ha már beállítottad a kapcsolatot, lehet kapcsolódni. Később nem kell mindig újra beállítani. Ez a lényeg, lehet domainnév is Ha ezeket nem adod meg, kapcsolódáskor kérdezi Be kell állítani a kapcsolat tulajdonságait

13 FTP kapcsolat létrehozása TotalCommanderrel (2) Ha a kapcsolatot nem akarjuk menteni, az URL gombbal is beállíthatjuk a kiszolgálót. Ha névtelenül kapcsolódunk, a vendég számára elérhető mappákból tölthetünk le. Ha névvel kapcsolódunk, a jogosultságoktól függ, mit tehetünk a hálózaton. Ekkor még azonosítót és jelszót is meg kell adni az OK után.

14 Telnet  Ehhez belépési jogosultsággal (account) kell rendelkeznünk azon a számítógépen, amelyre csatlakozni akarunk.  Ha a belépés megtörtént (felhasználónév és jelszó megadásával), akkor a kijelentkezésig a távoli gépen dolgozunk, annak erőforrásait vesszük igénybe. A munkaállomás csak "buta terminál" feladatot lát el (pl. adatbevitel a billentyűzetről).  Bizonyos rendszerekben lehetőség van vendégként belépni (GUEST), ekkor csak korlátozott funkciókat lehet használni. Telnet: távoli számítógép erőforrásainak használata. A Telnet programot a hálózati funkciókat is támogató operációs rendszerek tartalmazni szokták. A Windows parancssori Telnet programja

15 WWW - böngészés Ma az Internet a legtöbb ember számára a WWW-t WWW-t jelenti. Alapja a HTTP (HyperText Transfer Protocol), amely amely a HTML (HyperText Marked Language) és ahhoz hasonló szabványú kódban készített, hypertext szerkezetű dokumentumokat – weblapokat weblapokat - teszi elérhetővé. Word Wide Web, a világméretű hálózat: a hálózaton lévő dokumentumok kényelmes és látványos elérése. A hypertext struktúra lényege: a szöveg tartalmazhat hivatkozásokat (linkeket, csatolásokat) a szöveg egy más pontjára. A hivatkozást kiválasztva (egérrel vagy más módon) az a dokumentum jelenik meg a képernyőn, amelyre a hivatkozás mutat. HIVATKOZÁSOK

16 A HTML dokumentumok  A HTML dokumentumok ( weblapok) a szöveg formázására vonatkozó kódokat is tartalmaznak. Hivatkozásaik (linkek) nemcsak a dokumentum egy más pontjára, hanem másik számítógépen (Web szerveren, vagyis olyan csomóponton, amelyen ez a szolgáltatás telepítve van) tárolt dokumentumra is mutathatnak, és ez lehet akár a föld túlsó felén is. A dokumentum nemcsak szöveg, hanem kép, hang, mozgókép is lehet. (Hypermédia)  Ezek a dokumentumok (a kliens oldalon) grafikus kezelőfelületű böngészőprogramokkal (Internet Explorer, Mozilla Firefox, Opera, Safari) jeleníthetők meg. A böngészővel megjelenített oldal Az oldal forráskódja

17 Weboldalak címzése - URL Egy teljes cím ehhez hasonlóan néz ki: protokoll neve radnoti-pecs.sulinet.hugép domainneve :80 Portszám (http protokollnál alapértelmezés a 80) /rolunk/tanulok.html: a gépen a dokumentum helye (a webszerver rolunk könyvtárában a tanulok.html állomány) URL: a dokumentum címe. Ezt adjuk meg a böngésző címmezőjében. Uniform Resource Locator: magyarul egységes erőforráshely meghatározó Nem keverendő össze a domainnévvel, mert az egy csomópontot azonosít a hálózaton, az URL pedig egy dokumentumot. Azért keverhető össze a jelölés, mert a alapértelmezés, ezért elhagyható. A dokumentum elérési útja elhagyható, ha az alapértelmezett könyvtárban van, és a dokumentum neve is elhagyható, ha alapértelmezett név. Ezek pl: index.htm, index.html, index.php, default.htm. Így tehát a megadható egyszerűbben: radnoti-pecs.hu

18 Levelezés -  A számítógépes hálózatok és az Internet megjelenésével egyidős az elektronikus levelezés, ma is ez a hálózatok egyik leggyakrabban igénybevett szolgáltatása. A hagyományos postai szolgáltatást messze veri gyorsaságban!  A elektronikus postafiók gyakorlatilag egy olyan mappa, amibe bárki írhat, de olvasási, törlési joga csak a tulajdonosnak van.  A "postafiókunkat" tartalmazó számítógép egy ún. mail szerver (azaz telepítve van rajta a levelezést kiszolgáló program).  A mail-szervernek állandó üzemben kell lennie, ill. tükrözve kell lennie (egy másik számítógépen is ugyanazokat az információkat kell tárolni). Az üzenetek továbbítására az SMTP (Single Mail Transfer Protocol) letöltésére a POP (Post Office Protocol), IMAP (Internet Message Access Protocol) protokollokat használatosak.

19 Levelezőrendszerek  A levelezőprogram lehet:  a lokális gépre telepített levelezőprogram (Outlook Express, Microsoft Outlook, Pegazus Mail, Mozilla Thunderbird)  webes felületű levelezőrendszer (Gmail, Fre , Yahoo, Hotmail, Citromail stb). A lokális levelezőprogram a helyi számítógépen fut. A szolgáltatónál lévő postafiókba érkező levelek (és az elmentett elküldött levelek is, a csatolt fájlokkal együtt) a lokális gépre letöltődnek le, amikor a felhasználó csatlakozik. A webes felület használatakor a levelezőprogram a webszerveren fut. A beérkezett és elküldött, elmentett levelek is itt tárolódnak, a csatolt fájlokkal együtt.  A postafiók lehet:  ingyenes, webes felületű levelezőrendszerben egyszerű regisztrácival létrehozott postafiók  internetszolgáltatónál bérelhető, ill. más egyéb szolgáltatásokkal együtt járó postafiók. Hogy mégse legyen túl egyszerű: A helyi gépen futó levelezőprogramok bármilyen postafiókhoz beállíthatóak, így ingyenes webes fiókunk tartalmát is letölthetjük segítségükkel!

20 Az elektronikus levél felépítése  Egy elektronikus levélcím ( cím) a következőkből áll: egy tetszőleges azonosítóból, amely a felhasználó postafiókját azonosítja a levelezőrendszeren belül, karakterből és ez után általában a levelezőrendszert futtató gép domainnevéből. Például:  A levél fejléce különböző, a levelezőrendszernek szóló információkat tartalmaz:  A levél törzse a tulajdonképpeni levél.  A levél tartalmazhat még csatolt állomány(ok)at (attachment), amelyek bármilyen bináris állományok lehetnek. FROM Feladó címe Automatikus TO Címzett címe Feladó tölti ki SUBJECTTárgy Nem kötelező kitölteni, de illik. CC Másolatot kapó címe Csak ha szükséges. A címzett tud a másolatról. BBC Titkos másolatot kapó címe Csak ha szükséges. A címzett nem tud a másolatról. DATE Feladás ideje Automatikus RECEIVED A továbbítást végző szerverek listája Automatikus

21 Levelezőprogramok szolgáltatásai  Alapszolgáltatás a levelek fogadása, küldése, bizonyos mérvű rendszerezését (mappákba, "folder"-ekbe való szétválogatását).  Néhány alapértelmezett mappa: a beérkezett üzenetek, elküldött levelek. Ezen túl egyéb tároló mappákat is létrehozhatunk. Egyes programok arra is biztosítanak lehetőséget, hogy a levél tárgya, vagy feladója alapján automatikusan válogassa szét a beérkező küldeményeket.  A feladónak válaszolhatunk a (Reply) parancs segítségével, ilyenkor a címzett automatikusan a megválaszolásra kerülő levél feladója. A tárgy mező is a megválaszolandó levélből másolódik ide, "Re:" megjegyzéssel.  A levelezőprogramok többnyire támogatják címlisták létrehozását, ekkor név vagy bármilyen általunk adott azonosító alapján kiválasztott címet szúrnak be a cím mezőbe.  Lehetőség van a levél továbbítására (Forward) másik címzettnek.  Minden levelezőprogramban tudunk fájlt csatolni (attachment) a levélhez. A csatolt fájlok automatikus megnyitása elősegítheti a vírusok terjedését!  Legtöbbször lehetséges előre elkészített, külön fájlban tárolt aláírást (signature) beilleszteni.  Hasznos, ha egy levelezőprogramban lehetőség van több postafiók megadására, mivel sokan több különböző címet is használnak. Bizonyos adatátviteli csatornák, ill. az eredeti ASCII kódrendszer 7 bites volta miatt a speciális, pl. ékezetes karakterek átvitele nem mindig garandált. Megoldás lehet a megfelelő kódolás kiválasztása, vagy a szövegek valamilyen szövegszerkesztő által támogatott formátumban, csatolt fájlként való elküldése. A hibás címzésű, kézbesíthetetlen leveleket egy ún. "levelező démon" (háttérben futó segédprogram) próbálja a feladóhoz visszajuttatni. A levelezőprogram használatához a következő információkat minden esetben be kell állítani: •Név, cím: •pl. •Beérkező és kimenő levélkiszolgáló neve: •pl. mail.datanet.hu

22 IRC  Olyan szolgáltatás, ahol a begépelt és elküldött szöveg azonnal megjelenik a másik számítógép képernyőjén.  Az IRC alkalmazások társas csevegésre használhatók. A résztvevők a szerverre való kacsolódás után létrehozhatnak csatornákat. Az IRC kliensprogramok általában hasonló elven működnek. Ilyen pl. a mIRC. Internet Relay Chat: online csevegés

23 Messenger programok Az IRC programok utódjai, bár más technológián alapulnak (Msn, Skype. A szöveges üzenetek mellett fájlokat is küldhetünk, és élő beszélgetést folytathatunk hang, mozgókép valósidős átvitelével. Azonnali üzenetküldő programok

24 Levelezőlisták, hírcsoportok  Levelezőlista: az ide írt leveleket mindenki megkapja, aki feliratkozik (subscribe) a listára. Közös érdeklődésű emberel gyorsan választ kaphatnak az őket érdeklő kérdésekre.  Newsgroup, hircsoport: Világméretű vitafórum valamilyen témában. Egy hírcsoport előfizetője olvashatja a beérkezett híreket, és maga is küldhet cikkeket a témában. A hírcsoportok alapvető célja hasonló mint a levelezési listáké. Bizonyos témakörökben az emberek elmondják véleményüket, kérdéseiket illetve elolvassák a többiek hozzászólásait. A világon rengeteg ilyen hírcsoport létezik, gyűjtőnevük a Usenet. A Usenet egy külön rendszer, bár az Interneten lévő gépek tudják továbbítani a Usenet-en küldött üzeneteket. Technikai szempontból a Usenet abban különbözik a levelezési listáktól, hogy amíg minden egyes listatag a saját postaládájába kapja kapja meg a listára érkezett leveleket, addig egy Usenet-hírcsoport olvasója nem. A Usenet-üzenet egy központi gépen tárolódik, azt az olvasó innen olvassa el, hasonlóan, mint egy faliújságról. A világon sok ilyen hírcsoport kezelő szerver van, ezek a gépek egymással "beszélgetve"cserélik ki adataikat, így a világ különbőző pontjain levő, adott hírcsoport üzeneteit olvasófelhasználók ugyanazokat az üzeneteket látják. Pl: usenet.comp : számítástechnikai hírcsoportok usenet. biz: business -- mindenféle, üzlettel kapcsolatos témakörök; usenet. sci: science -- tudományos hírcsoportok

25 Keresés, tájékozódás az Interneten Az Interneten információkat kereshetünk  keresőrendszerek (indexelő keresőgépek),  linkgyűjtemények,  katalógusok,  portálok segítségével

26 Internetes keresők (1)  Olyan oldalak, amelyek a beírt kulcsszavakra, szövegrészletekre (keresőszó) válaszként rangsorolt találatokat jelenítenek meg az adatbázisuk alapján. Az ilyen keresőoldalakat folyamatosan frissítik az úgynevezett "keresőrobotok", amelyek az adatbázisban lévő címeket bizonyos időközönként újra felkeresik, és az összes ott található adatot feldolgozzák és indexelik az adatbázisba.  A weboldalakhoz különböző kulcsszavakat rendelhetnek a szerzők, amelyek meghatározzák a weboldal témáját. Ez persze félrevezető is lehet, és akkor egy adott témánál olyan weboldalt is kapunk, amely nem az adott témához kapcsolódik. A korszerű keresők a teljes oldal szövegét indexelik. Jelenleg a legjobbnak számít a Google, amelynek előnye, hogy rangsorolja is a megtalált oldalakat, így a leggyakrabban látogatott oldalak kerülnek a lista élére. További kulcsszavas kereső még a Yahoo!, vagy a Live.com GoogleYahoo!Live.com GoogleYahoo!Live.com  Összetett keresés: vannak olyan szavak amelyekre akár több ezer találatot is kaphatunk. Ennyi oldalnak még a címét is lehetetlen végigolvasni, nemhogy mindet megnézni. Ha a keresési feltételünk túl általános, különböző lehetőségekkel leszűkíthetjük a kört. Ilyen pl., ha ha több szót összekapcsolhatunk úgy hogy idézőjelek közé tesszük. Ezzel az együttes szereplésük esetén kapott weboldalakra szűkítjük a keresést. Amennyiben több szót szóközzel elválasztva, idézőjel nélkül adunk meg, azt a böngészők általában vagylagos kapcsolatnak tekintik, azaz ha legalább az egyik szó szerepel, akkor már találatnak veszik. Ez pedig bővíti a kört. Általában + jel használata szűkíti a kört. Ezekről a lehetőségekről az egyes keresőrendszerek informálják a felhasználót. A Google-nál pl. az összetett keresés funkciót érdemes használni a találatok szűkítésére. Itt még sok találat esetén is biztosan találunk az első húsz-harminc találat között olyat, amely megfelel a tényleges céljainknak.

27 Internetes keresők (2)  Az általános keresőmotorok válogatás nélkül a világhálón található mindenféle dokumentumtípus felindexelésére törekednek, míg a szakkeresők csak tudományos információt tartalmazó adatokat tárnak fel. Az indexelőmotorok lényege, hogy igyekeznek az adott honlapon lévő összes szöveget összegyűjteni, és visszakereséskor az eltárolt kifejezéshez tartozó URL cím lesz a találat.  A robotok bizonyos időnként látogatják meg a lapot, ami terjedhet az egy hónapos intervallumtól a több hónaposig, az internetes közösség számára legfontosabbnak ítélt lapokat hetente vagy akár naponta is látogatják. Egy ilyen ismételt látogatás során újra feltérképezik a lapot, és újraindexelik az oldalakat.  Egy új honlap feltérképezésére valahogyan rá kell venni a keresőket. Addig, amíg erre a honlapra nem mutatnak hivatkozások más oldalakról, addig az a lehetőség marad, hogy a keresőmotorokat közvetlenül is értesíteni lehet egy honlap beindításáról. (A Google esetében pl. ezen a címen: ) Mindazonáltal semmi sem garantálja, hogy egy ilyen értesítés után hamarabb feltérképezésre kerül a honlap, mintha a robot rámutató linkeket találna az Interneten.

28 Portálok, linkgyűjtemények Linkgyűjtemények: Olyan adatbázisok, amelyek témák, földrajzi helyek, abc sorrend stb alapján URL címeket adnak meg. Ezeket általában emberek töltik fel, tartják karban, nem pedig automatikusan épül. Vannak automatikusan generált linkgyűjtemények is, de azok kevésbé használhatóak a gyakorlatban. Ilyen linkgyűjtemény pl. a Startlap és ennek különböző témákhoz kapcsolódó változatai, Google webcímtár stb. StartlapGoogle webcímtárStartlapGoogle webcímtár Portál: olyan oldal, amelyen keresésen kívül sok más szolgáltatás is elérhető, pl.: adatbázis, hírek, levelezés, stb.

29 Az Internet elérési lehetőségei Az Internethez való kapcsolódás valamilyen szolgáltatón keresztül lehetséges: Pl.: Datanet, UPC, T-Online, Digikábel stb.  Telefonos elérés modemmel egyedi gépek csatlakoztatására használt, ma már kissé elavult módszer. A kapcsolat kezdeményezésekor a modem felhívja a szolgáltatót. Az elérhető maximális adatátviteli sebesség ennél a csatlakozásnál 56 Kbit/s.  Bérelt vonal csak az Internet elérésére használatos külön vonal, amit beszélgetésre nem használnak. Ennek a sebessége nagyobb, mint a modemes elérés esetén. (64 Kbit/s vagy ennek többszöröse)  ISDN vonal: (Integrated Services Digital Network) nemzetközi szabvány telekommunikációs adatátviteli rendszer, amely hang és adat párhuzamos átvitelét teszi lehetővé digitális jelek formájában. Alapvetően gyorsabb a hagyományos telefonvonalnál, 64 kbit/s - 2Mbit.  Kábeltévé: a legtöbb helyen meglévő kábeltévés hálózat egy, a visszafelé irányuló adatforgalmat továbbító vezeték kiépítése után alkalmas az Internetes adatforgalom bonyolítására. Sebessége Mbit/s  ADSL: (Asymmetric Digital Subscriber Line – Aszimmetrikus Digitális Előfizetői Vonal) egy kommunikációs technológia, ami a hagyományos modemeknél gyorsabb digitális adatátvitelt tesz lehetővé a csavart rézérpárú telefonkábelen. Az analóg telefonvonalon egyidejűleg lehetséges a telefonálás és az internetes kommunikáció. Az ADSL jellemzője, hogy a letöltési és a feltöltési sávszélesség aránya nem mindig egyenlő (vagyis a vonal aszimmetrikus), amely az otthoni felhasználóknak kedvezve a letöltés sebességét helyezi előnybe a feltöltéssel szemben, általában 8:1 arányban. Az ADSL letöltési sebessége 512-Kbit - 18 Mbit/s, a feltöltésé 64 kbit/s kbit/s. Kapcsolódási lehetőségek

30 Néhány internetes protokoll OSI réteg TCP / IP ProtokollFeladat 7.alkalmazási 5. HTTP, FTP, SMTP, POP3, IMAP, Telnet, DNS Hálózati alkalmazások 6.megjelenítési 5.viszony 4.szállítási4.UDP, TCP Adatátviteli szolgáltatás biztosítása. 3.hálózati3.IP Hálózati címzéssel, útvonalválasztással kapcsolatos feladatok elvégzése 2.adatkapcsolati2.ARP, RARP, DHCP Fizikai (pl. Ethernet kártya) és hálózati (IP) cím megfeleltetése 1.fizikai1.Fizikai szintű adatátvitel

31 Források – egyben ajánlott címek     


Letölteni ppt "Az internetről. Tartalom  Az internet alapelvei Az internet alapelvei Az internet alapelvei  Az internet rövid története Az internet rövid története."

Hasonló előadás


Google Hirdetések