Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Zagyvaság VKE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Zagyvaság VKE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory."— Előadás másolata:

1 Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Zagyvaság VKE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad. Fejlett gazdasági háttérrel a Zagyvaságért

2 1 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

3 2 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Zagyvaság VKE – Összefoglaló a térségről A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 14 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 21%-a, 3 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 12 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó- csoporthoz kapcsolódik A térségben összesen 5 db fő fejlesztési prioritás és 15 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A(z) Zagyvaság VKE területe 12 települést foglal magába, melyek közül 1 város. A térség lakossága 31,303 fő, a városokban élő lakosok száma 6,106 fő

4 3 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség Települé- sek száma Városok száma 31, Kereskedelem, javítás Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Legnagyobb fogl. szektor Általános információk Négy legnépesebb település Lőrinci 6,106 fő 3,864 fő 3,449 fő 3,106 fő Hort Ecséd Boldog Települések száma, ahol......nincs szélessávú internet...nem elérhető mindhárom mobilhálózat...nincs helyközi autóbusz-megálló...van közművesített, köz- úton elérhető ipari park Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Fő fejlesztési prioritások száma 5 Fejlesztési intézkedések száma 15 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 14 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma 12 Zagyvaság VKE – Általános áttekintés Hátrányos helyzetű települések száma

5 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A legtöbb forrás – 627,957 EUR – a Falumegújítás és -fejlesztés jogcímhez lett rendelve Zagyvaság VKE – HPME allokáció összefoglaló Jogcím neveHPME-k száma (db)Allokált forrás (EUR) ▪Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása ▪3▪3▪516,464 ▪A turisztikai tevékenységek ösztönzése▪3▪3▪400,294 ▪Falumegújítás és -fejlesztés▪2▪2▪627,957 ▪A kulturális örökség megőrzése▪3▪3▪440,368 ▪Leader közösségi fejlesztés▪1▪1▪25,664 ▪Leader vállalkozás fejlesztés▪1▪1▪232,035 ▪Leader képzés▪2▪2▪41,793 ▪Leader rendezvény▪2▪2▪308,827 ▪Leader térségen belüli szakmai együttműködések ▪Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪Leader komplex projekt▪4▪4▪307,808 ▪Leader tervek, tanulmányok

6 5 Zagyvaság VKE - Legfontosabb probléma és lehetőség A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis Legfontosabb problémaLegfontosabb lehetőség ▪A kistérségben hagyományon alapuló mezőgazdasági termelés folyik, hiányzik azonban az együttműködés, a közös értékesítési stratégia kidolgozása, ami lehetővé tenné a magasabb értéket képviselő termékek piacra jutását. Szükség lenne a mezőgazdasághoz szorosan kapcsolódó feldolgozóipar fejlesztésére. A hagyományokon alapuló mezőgazdasági és egyéb mikrovállalkozások jelen vannak a térségben. Sok településen fontos lenne az élhető falukörnyezet kialakítása. Hiányoznak az életminőséget javító szolgáltatások. A térségi hagyományokra épülve jövedelmező idegenforgalom valósulhatna meg, ehhez azonban nincs meg a szükséges pénzügyi háttér. ▪Meg kell találni azokat az eszközöket, amelyek segítségével hatékonyabban lehet kihasználni a nagyobb város közelségében rejlő előnyöket. A hátrányosabb helyzetű településen fel kell ismerni azokat a specifikumokat, melyekkel leküzdhetik az infrastrukturális elszigeteltségük okozta hátrányokat. Egyes települések esetében továbbra is az agráriumhoz szorosan kapcsolódó vidékfejlesztési lehetőségeket kell kihasználni, előtérbe helyezve a multifunkcionális vidékfejlesztést, a környezet fenntartását, a biodiverzitás megőrzéséhez és az extenzív jellegű termeléshez kapcsolódó tevékenységek preferálását.

7 6 A program fő célja a vidéken élő lakosság életminőségének javítása, és a vidéki vállalkozások versenyképességének növelése. A Stratégia alapvető célja egy széles körben ismert és elismert, új gazdasági- közösségi-földrajzi egység létrehozása "Zagyvaság" néven, melynek alapját képezi a termékek és szolgáltatások közös származási helye. A Zagyvaság LEADER program sikeres végrehajtásának célja, hogy demokratikus részvétellel a helyi közösség részt vegyen életének tudatos alakításában. A program célkitűzése, hogy megállítsa a Zagyvaság kistérségben az elszegényedő és elöregedő kistelepülések további leszakadását. A helyi közösség stratégiája a társadalmi igazságosság, a szolidaritás, az esélyegyenlőség és esélyteremtés elvére épül. Elérhetővé válik, hogy megálljon, illetve lelassuljon a fiatal korosztály városokba vándorlása. Ezzel megőrizhető, hogy a boldogulás ne legyen csak a városokhoz kötve, és minden állampolgár ott élhesse életét jó körülmények között, ahol ő akarja. Fontos a fejlesztési források és elképzelések koherens rendszere, amelyben éppúgy helye van gazdasági jellegű, mint a humán erőforrásokra és a közösségekre koncentráló innovációnak. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Zagyvaság VKE – A stratégia alapvető célja

8 7 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

9 8 A hatvani kistérség az Észak-magyarországi régióban, Heves megye legnyugatibb részén, három megye szomszédságában, a Mátra dombjai és az Alföld találkozásánál helyezkedik el. Helyzete „központi peremhelyzet”. A hatvani kistérségben jelentős az ipar szerepe. A térségközponton kívül a legnagyobb ipari vállalkozások Lőrinciben, Apcon és Petőfibányán működne, de vállalkozói ipari területek kialakítására megfelelő hellyel rendelkezik Hort, Zagyvaszántó, Petőfibánya és Lőrinci. A külföldi nagyberuházó cégek letelepülésének multiplikátor hatása tagadhatatlan, ez a kistérség esetében is erőteljesen hat a társadalmi és szociális életre. Az innováció terjedésének köszönhetően egy új térségi gazdasági környezet fejlesztő hatása mutatkozik. A kistérségben kalászos, intenzív zöldség-, szőlő - és gyümölcstermesztés folyik. A földek minősége jó, a szántó és gyümölcs művelési ágban a földek aranykorona értéke kiemelkedő. A szőlő -, gyümölcs - és zöldségtermesztésnek komoly hagyományai vannak. A csányi dinnye, a horti és hatvani paradicsom, a boldogi paprika hungarikum szintű ismert termékek. A kistérség több települése a Mátraaljai borvidékhez tartozik, Rózsaszentmárton a Mátraaljai Borút térségi kapuja. A mezőgazdaságban a tőkehiány, a természeti körülményektől való függés, illetve a hazai és Európai Uniós követelményeknek való megfelelés okoz gondot a gazdálkodóknak. A hatvani kistérség területfejlesztésében az egyik prioritás a mezőgazdaság fejlesztése, a mezőgazdasági termékek feldolgozásának, piacra juttatásának megteremtése, a piaci versenyképesség növelése, éppúgy, mint a jövedelmezőséget bővítő, új agrártermelési szerkezet kialakítása. Lehetőségek: • A térség területének nagy része alkalmas a minőségileg jobb termelésre, illetve az alternatív hasznosításra, amely iránt jelentős érdeklődés mutatkozik a térség lakosai körében. A hatvani kistérség az Észak-magyarországi régióban, Heves megye legnyugatibb részén, három megye szomszédságában, a Mátra dombjai és az Alföld találkozásánál helyezkedik el. Helyzete „központi peremhelyzet”. A hatvani kistérségben jelentős az ipar szerepe. A térségközponton kívül a legnagyobb ipari vállalkozások Lőrinciben, Apcon és Petőfibányán működne, de vállalkozói ipari területek kialakítására megfelelő hellyel rendelkezik Hort, Zagyvaszántó, Petőfibánya és Lőrinci. A külföldi nagyberuházó cégek letelepülésének multiplikátor hatása tagadhatatlan, ez a kistérség esetében is erőteljesen hat a társadalmi és szociális életre. Az innováció terjedésének köszönhetően egy új térségi gazdasági környezet fejlesztő hatása mutatkozik. A kistérségben kalászos, intenzív zöldség-, szőlő - és gyümölcstermesztés folyik. A földek minősége jó, a szántó és gyümölcs művelési ágban a földek aranykorona értéke kiemelkedő. A szőlő -, gyümölcs - és zöldségtermesztésnek komoly hagyományai vannak. A csányi dinnye, a horti és hatvani paradicsom, a boldogi paprika hungarikum szintű ismert termékek. A kistérség több települése a Mátraaljai borvidékhez tartozik, Rózsaszentmárton a Mátraaljai Borút térségi kapuja. A mezőgazdaságban a tőkehiány, a természeti körülményektől való függés, illetve a hazai és Európai Uniós követelményeknek való megfelelés okoz gondot a gazdálkodóknak. A hatvani kistérség területfejlesztésében az egyik prioritás a mezőgazdaság fejlesztése, a mezőgazdasági termékek feldolgozásának, piacra juttatásának megteremtése, a piaci versenyképesség növelése, éppúgy, mint a jövedelmezőséget bővítő, új agrártermelési szerkezet kialakítása. Lehetőségek: • A térség területének nagy része alkalmas a minőségileg jobb termelésre, illetve az alternatív hasznosításra, amely iránt jelentős érdeklődés mutatkozik a térség lakosai körében. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

10 9 • A térség területének 75 %-a mezőgazdasági hasznosítás alatt áll, lakosságának nagy része (az aktív korú népesség 6,1 %-a)a mezőgazdasági termelésből él, illetve szerzi rendszeres jövedelmét. • A nagy feldolgozó üzemek mellett erőteljes volt a termelők körében a társulás. Az első Heves megyei értékesítési szövetkezés a SAS-Farm TÉSZ, illetve a fajtavédelem és a márkázás érdekében létrehozott egyesülés a Csányi Dinnye Védegylet. A kistérség településein a közcsatornával való ellátottság, a víz- és vezetékes gáz, valamint a telefon szolgáltatás megfelelő. A vonalas infrastruktúrafejlesztések közül legfontosabb a szennyvíz és csapadékvíz elvezetés, valamint a közlekedési hálózat fejlesztése. A kistérségi társulás együttműködik a környezetvédelmi fejlesztések megvalósításában, az elnyerhető és elnyert források célszerinti, tervezett felhasználásában. A kistérség idegenforgalmi kihasználtsága rendkívül alacsony. Kevés a szállás és vendéglátó szolgáltatás. • A térség területének 75 %-a mezőgazdasági hasznosítás alatt áll, lakosságának nagy része (az aktív korú népesség 6,1 %-a)a mezőgazdasági termelésből él, illetve szerzi rendszeres jövedelmét. • A nagy feldolgozó üzemek mellett erőteljes volt a termelők körében a társulás. Az első Heves megyei értékesítési szövetkezés a SAS-Farm TÉSZ, illetve a fajtavédelem és a márkázás érdekében létrehozott egyesülés a Csányi Dinnye Védegylet. A kistérség településein a közcsatornával való ellátottság, a víz- és vezetékes gáz, valamint a telefon szolgáltatás megfelelő. A vonalas infrastruktúrafejlesztések közül legfontosabb a szennyvíz és csapadékvíz elvezetés, valamint a közlekedési hálózat fejlesztése. A kistérségi társulás együttműködik a környezetvédelmi fejlesztések megvalósításában, az elnyerhető és elnyert források célszerinti, tervezett felhasználásában. A kistérség idegenforgalmi kihasználtsága rendkívül alacsony. Kevés a szállás és vendéglátó szolgáltatás. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

11 10 A környezet állapota jó, de további fejlesztések megvalósításával folyamatosan javítható. A környezeti elemek (talaj, víz, levegő), az élővilág, a táj, a települési és az épített környezet maradandó vagy visszafordíthatatlan károsodást nem szenvedett: a hatvani kistérség környezeti állapothelyzete megfelelő életteret és életminőséget biztosít a lakónépesség számára. Nincs a kistérségben a lakónépesség egészségét tartósan veszélyeztető egészségkárosító hatás. A környezet állapotát befolyásoló emberi tevékenységek maradandó környezetkárosító hatást eddig még nem okoztak. Az észlelt/feltárt környezetszennyezések jól lehatárolhatók, tervszerű beavatkozásokkal felszámolhatók. Ez célirányos beruházásokkal, szakszerű kezelési, rekultivációs tervekkel oldható meg, amelyek jórészt elkészültek, vagy kivitelezésük már folyamatban is van. A Többcélú Társulás településeinek Környezetvédelmi Programját és feladatait - a helyi hulladékgazdálkodási tervek figyelembe vételével - a évben a Társulás Tanácsa elfogadta. A kistérség települései továbbra is összefognak Heves megye Hulladékgazdálkodási Tervének és Környezetvédelmi Programjának megfelelően. Ennek alapján kerül sor a települési tervek kidolgozására, ütemezésére és összehangolására. A kistérség természetvédelmi programja célul tűzte ki, hogy a települési környezet védelmén keresztül egy kisebb környezeti stresszhatást közvetítő, kedvező állapotjellemzőkkel rendelkező környezet kerüljön kialakításra. A települések által elvégzett helyzetfeltárás és vizsgálati adatok összehasonlító elemzése után kirajzolódtak azok a települési területek, ahol a környezet érzékenysége, a környezet jelenlegi terhelése miatt nem elegendőek az általános természet- és környezetvédelmi intézkedések, hanem az adottságoknak megfelelő, területileg differenciált, de a térség egészéhez illeszkedő intézkedéscsomag kidolgozása szükséges. A környezetérzékenység rendszerének megfogalmazása során egyértelműen lehatárolhatók voltak azok a területek, ahol a rossz környezetminőség döntő mértékben az "öröklött" környezetterhelések következménye, és azok, ahol a jó, vagy még megfelelő, elfogadható környezetminőség a települések számára kiemelt fontosságú érték. A környezet állapota jó, de további fejlesztések megvalósításával folyamatosan javítható. A környezeti elemek (talaj, víz, levegő), az élővilág, a táj, a települési és az épített környezet maradandó vagy visszafordíthatatlan károsodást nem szenvedett: a hatvani kistérség környezeti állapothelyzete megfelelő életteret és életminőséget biztosít a lakónépesség számára. Nincs a kistérségben a lakónépesség egészségét tartósan veszélyeztető egészségkárosító hatás. A környezet állapotát befolyásoló emberi tevékenységek maradandó környezetkárosító hatást eddig még nem okoztak. Az észlelt/feltárt környezetszennyezések jól lehatárolhatók, tervszerű beavatkozásokkal felszámolhatók. Ez célirányos beruházásokkal, szakszerű kezelési, rekultivációs tervekkel oldható meg, amelyek jórészt elkészültek, vagy kivitelezésük már folyamatban is van. A Többcélú Társulás településeinek Környezetvédelmi Programját és feladatait - a helyi hulladékgazdálkodási tervek figyelembe vételével - a évben a Társulás Tanácsa elfogadta. A kistérség települései továbbra is összefognak Heves megye Hulladékgazdálkodási Tervének és Környezetvédelmi Programjának megfelelően. Ennek alapján kerül sor a települési tervek kidolgozására, ütemezésére és összehangolására. A kistérség természetvédelmi programja célul tűzte ki, hogy a települési környezet védelmén keresztül egy kisebb környezeti stresszhatást közvetítő, kedvező állapotjellemzőkkel rendelkező környezet kerüljön kialakításra. A települések által elvégzett helyzetfeltárás és vizsgálati adatok összehasonlító elemzése után kirajzolódtak azok a települési területek, ahol a környezet érzékenysége, a környezet jelenlegi terhelése miatt nem elegendőek az általános természet- és környezetvédelmi intézkedések, hanem az adottságoknak megfelelő, területileg differenciált, de a térség egészéhez illeszkedő intézkedéscsomag kidolgozása szükséges. A környezetérzékenység rendszerének megfogalmazása során egyértelműen lehatárolhatók voltak azok a területek, ahol a rossz környezetminőség döntő mértékben az "öröklött" környezetterhelések következménye, és azok, ahol a jó, vagy még megfelelő, elfogadható környezetminőség a települések számára kiemelt fontosságú érték. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 1/2

12 11 A települési rehabilitáció nemcsak a belső zónában, és nemcsak a lakóterületeken kiemelt fontosságú. Rehabilitációs jellegű beavatkozások szükségesek az erősen terhelt települési központi területeken, és a változó környezetminőségű átmeneti térségben is. Ez utóbbi elsősorban a felhagyott iparterületek problémájának kezelését jelenti, aminek előfeltétele az otthagyott környezeti ártalmak felszámolása. Fontos, hogy a"parlagon heverő", egységeket képező területek minél előbb rehabilitálásra kerüljenek. A környezettudatos fejlesztésekben szükség szerinti az együttműködésa szomszédos kistérségekkel. A térségben a közúthálózat korszerűtlen, a települések közúti forgalommal terheltek. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 2/2

13 12 A korábban gazdag település jelenlegi gazdasági nehézségeinek forrása a mezőgazdasági, települési utak elhanyagoltsága, a szociális problémák, és az elöregedés. Ez teszi Csányt a leghátrányosabb településsé a kistérségben. A falukép rendezetlen a belső utak, a házak felujításra szorulnak. A játszóterek, gondozott parkok hiányoznak. A hagyományos dinnyetermesztő kertészeti ágazat alkalmazkodik az új fogyasztási szokásokhoz. A termelési kultúra egyedi és különleges minőségű, táj-specifikus alapanyagok termelésére alkalmas. Ez hat az önfoglalkoztatásra, a gazdaságon belüli munkahelyek bővítésére. Sajnos a települési vállalkozások innovációs képessége alacsony, gondot jelent az elvándorlás, mely az életminőség nem megfelelő színvonalára vezethető vissza. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1

14 13 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység

15 14 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) ▪A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából ▪Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai –Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás –Kereskedelem, javítás 1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat

16 15 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Vállalkozások szektor szerinti megoszlása A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 27%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektorok részesedése 5% 10% 27% 7% 14% 9% 0% 16% 5%

17 16 Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 43%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel *A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom- biztosítás, oktatás, egészségügy Szektorok részesedése 7% 43% 10% 2% 7% 4% 2% 15% 10% 1% Egyéb tevékenység 0%

18 17 Forrás:HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 4.7%, ami -0.2 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) ▪Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 4.7% ▪Változás 2003-hoz képest -0.2 százalékpont

19 18 A hatvani kistérség természeti, gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt heterogén. Az alapvetően mezőgazdasági kistérségben jelentős ipari üzemek találhatók. A tipikusan mezőgazdasági adottságú települések a kedvező lehetőséget kihasználva folytatták tevékenységüket. A térség munkáltatói elsődlegesen a feldolgozóiparban tevékenykednek, de több kisebb vállalkozás foglalkozik kereskedelemmel és szolgáltatással ben az első negyedévben emelkedett a regisztrált álláskeresők száma, majd a II. negyedévet enyhe emelkedés, majd folyamatos csökkenés jellemezte. A IV. negyedév végén ismét emelkedő tendencia figyelhető meg. A hatvani kistérségben december végére összesen 1733 fő munkanélkülit regisztráltak, mely + 37 főt jelent a év végi adatokhoz képest. A munkanélküliségi rátát az első negyedévben emelkedés, majd a II. és III. negyedévben csökkenés, majd ismét emelkedés jellemezte. December végén értéke elérte a 7,7 % pontot, ami a tavalyi év végi adatnál 0,4 % ponttal magasabb. Az álláskeresők életkorát tekintve legtöbben a (15%) éves korosztályba tartoznak. A következő lépcső a és az éves korosztály. Az adatokból kitűnik, hogy a munkanélküliség leginkább a fiatalabb korosztályt érinti. Szerencsére a fiatalok elhelyezkedési esélyei jobbak, mint a középkorosztályba tartozó ügyfeleinek. A tavalyi és IV. negyedévének végén is a 30-34, valamint a éves korosztályt érintette legnagyobb mértékben a munkanélküliség. A regisztrált álláskeresők közül a regisztráció hossza szerint 12 hónapon túli tartós munkanélküliek száma 274 fő, ami 52 fővel emelkedett a tavalyi időszak adataihoz képest. A Hatvani Munkaügyi Központ IK adatbázisában 1825 munkáltató szerepel. Összetétel szempontjából az 5 fő alatti vállalkozások dominálnak, az 5-9 fő statisztikai állományi létszámmal rendelkező munkáltatók száma 286 db, a fős vállalkozások száma 189 db. A hatvani kistérség természeti, gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt heterogén. Az alapvetően mezőgazdasági kistérségben jelentős ipari üzemek találhatók. A tipikusan mezőgazdasági adottságú települések a kedvező lehetőséget kihasználva folytatták tevékenységüket. A térség munkáltatói elsődlegesen a feldolgozóiparban tevékenykednek, de több kisebb vállalkozás foglalkozik kereskedelemmel és szolgáltatással ben az első negyedévben emelkedett a regisztrált álláskeresők száma, majd a II. negyedévet enyhe emelkedés, majd folyamatos csökkenés jellemezte. A IV. negyedév végén ismét emelkedő tendencia figyelhető meg. A hatvani kistérségben december végére összesen 1733 fő munkanélkülit regisztráltak, mely + 37 főt jelent a év végi adatokhoz képest. A munkanélküliségi rátát az első negyedévben emelkedés, majd a II. és III. negyedévben csökkenés, majd ismét emelkedés jellemezte. December végén értéke elérte a 7,7 % pontot, ami a tavalyi év végi adatnál 0,4 % ponttal magasabb. Az álláskeresők életkorát tekintve legtöbben a (15%) éves korosztályba tartoznak. A következő lépcső a és az éves korosztály. Az adatokból kitűnik, hogy a munkanélküliség leginkább a fiatalabb korosztályt érinti. Szerencsére a fiatalok elhelyezkedési esélyei jobbak, mint a középkorosztályba tartozó ügyfeleinek. A tavalyi és IV. negyedévének végén is a 30-34, valamint a éves korosztályt érintette legnagyobb mértékben a munkanélküliség. A regisztrált álláskeresők közül a regisztráció hossza szerint 12 hónapon túli tartós munkanélküliek száma 274 fő, ami 52 fővel emelkedett a tavalyi időszak adataihoz képest. A Hatvani Munkaügyi Központ IK adatbázisában 1825 munkáltató szerepel. Összetétel szempontjából az 5 fő alatti vállalkozások dominálnak, az 5-9 fő statisztikai állományi létszámmal rendelkező munkáltatók száma 286 db, a fős vállalkozások száma 189 db. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

20 19 A évi munkaerő-piaci prognózis alapján elmondható, hogy a jövőt tekintve a megkérdezett vállalatok nem fogják megoldani a hatvani térség munkaerő problémáit. Kevés az új beruházás, a cégek inkább a stagnálásban,mint a fejlődésben bíztak,a nem elég gyorsan javuló gazdasági helyzet miatt. További problémaként említhető, hogy az álláskeresők összetétele nem minden esetben felel meg a keresleti oldalnak. A prognózis időszaka alatt lévő munkaerőigények, a évi munkaerő gazdálkodási felmérések, valamint a nyilvántartott munkanélküliek adatai alapján a hiány és a túltelített szakmák a következők: Túltelített munkakörök: adminisztrátor, eladó, tehergépkocsi vezető (C kategóriával), illetve szakképzettséggel nem rendelkezők (betanított munkás, segédmunkás). Hiányszakmák: tehergépkocsi vezető (E kategóriával, TIR PÁV II.) elektronikai és mechanikus, valamint műszerész, fémipari szakmunkások, CNC gépkezelők, villamosmérnök, gépészmérnök, közgazdász és logisztikus. A évi munkaerő-piaci prognózis alapján elmondható, hogy a jövőt tekintve a megkérdezett vállalatok nem fogják megoldani a hatvani térség munkaerő problémáit. Kevés az új beruházás, a cégek inkább a stagnálásban,mint a fejlődésben bíztak,a nem elég gyorsan javuló gazdasági helyzet miatt. További problémaként említhető, hogy az álláskeresők összetétele nem minden esetben felel meg a keresleti oldalnak. A prognózis időszaka alatt lévő munkaerőigények, a évi munkaerő gazdálkodási felmérések, valamint a nyilvántartott munkanélküliek adatai alapján a hiány és a túltelített szakmák a következők: Túltelített munkakörök: adminisztrátor, eladó, tehergépkocsi vezető (C kategóriával), illetve szakképzettséggel nem rendelkezők (betanított munkás, segédmunkás). Hiányszakmák: tehergépkocsi vezető (E kategóriával, TIR PÁV II.) elektronikai és mechanikus, valamint műszerész, fémipari szakmunkások, CNC gépkezelők, villamosmérnök, gépészmérnök, közgazdász és logisztikus. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

21 20 *Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada **Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból Legjelentősebb szektor Legjelentősebb település Foglalkoztatás abszolút értelemben Foglalkoztatás relatív értelemben LeírásÉrték ▪A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma ▪Petőfibánya székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 8 db 3 db 1,435 fő 14% A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 14%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás- nak

22 21 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 8 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik Szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Fogl. száma (fő) ▪400 ▪278 ▪166 ▪140 ▪120 Árbevétel (ezer Ft) ▪631,137 Működés helye a térségben ▪Petőfibánya ▪Apc ▪Lőrinci ▪Petőfibánya Főtevékenység ▪3210 Elektronikai alkatrész gyártása ▪2852 Fémmegmunkálás ▪3210 Elektronikai alkatrész gyártása ▪2753 Könnyűfémöntés Név ▪Dong Yang Kft. ▪ADAcast Könnyűfémöntöde Kft. ▪QUALIFORM Zrt. ▪Dae-Chang Kft. ▪Nova Hungária Kft

23 22 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben Főtevékenység ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪100 ▪75 ▪61 ▪49 ▪46 ▪977,553 ▪468,729 ▪500,000 ▪Petőfibánya ▪Lőrinci ▪Hort ▪Heréd ▪Kerekharaszt ▪2811 Fémszerkezet gyártása ▪3430 Közúti gépjármű, gépjárműmotor alkatrészeinek gyártása ▪0112 Zöldség, dísznövény termelése ▪0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése ▪2524 Egyéb műanyag termék gyártása A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 8 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik ▪Diósdi Építő Kft. Név ▪Mezőgazdasági Szövetkezet Hort ▪Heréd-Nagykökényes Mezőgazdasági Szövetkezet ▪NOVOCOOP ▪SIDEM Magyarországi Autóipari Kft

24 23 A kistérség jelentős logisztikai potenciállal és ipari hagyományokkal rendelkezik, ez vonzó a befektetők számára, ami lehetővé teszi az ipari hagyományok újraélesztését, új iparágak megtelepedését, a jelentős agrárpotenciál versenyképes kihasználását, a feldolgozóipar által biztosított hozzáadott érték növekedését. A kistérség Mátraaljához tartozó részén a falusi turizmus és a kapcsolódó szolgáltatások fejlődést mutatnak. A helyi gazdasági fejlődés egyik kulcskérdése a vállalkozásbarát környezete kialakítása, a vállalkozások létrejöttének, tevékenységének ösztönzése. Ez különösen hangsúlyos mivel ez a gazdaságélénkítés a stagnálásból való kilábalás, és a tartós leszakadás megelőzésének alapvető eszköze lehet. Az innováció terjedésének köszönhetően egy új gazdasági környezet alakul ki.A kistérségében a szabad vállalkozás feltételei ugyan adottak, de a vállalkozások sikerességének, az egyén gazdasági lehetőségei még határt szabnak.A fellendülés és gazdasági fejlődés többnyire csak külső segítséggel, a külföldi tőke bevonásával valósulhat meg. A térségbe települt beruházások - bár jelentős háttériparral rendelkeznek - gyakran a környékbeli beszállítókra is alapoznak, ami fellendítheti a kis- és közép szintű vállalkozói kedvet.A térségbe települő tőkének legfőbb érdeke, hogy a termelési tényezők árát a lehető legalacsonyabb szinten tartsa, amit ezek a cégek a magukkal hozott kész technológiával, technikai rendszerekkel, zárt termelésszervezéssel kívánnak kialakítani. Hort, Zagyvaszántó, Petőfibánya és Lőrinci gazdaságszervező, logisztikai központ feltételeinek biztosítását tervezi az ipari-, agráripari vállalkozások fogadásához. A kistérségben a vállalkozások ezer főre jutó száma egyetlen szektorban sem éri el az országos átlagot. A kistérség jelentős logisztikai potenciállal és ipari hagyományokkal rendelkezik, ez vonzó a befektetők számára, ami lehetővé teszi az ipari hagyományok újraélesztését, új iparágak megtelepedését, a jelentős agrárpotenciál versenyképes kihasználását, a feldolgozóipar által biztosított hozzáadott érték növekedését. A kistérség Mátraaljához tartozó részén a falusi turizmus és a kapcsolódó szolgáltatások fejlődést mutatnak. A helyi gazdasági fejlődés egyik kulcskérdése a vállalkozásbarát környezete kialakítása, a vállalkozások létrejöttének, tevékenységének ösztönzése. Ez különösen hangsúlyos mivel ez a gazdaságélénkítés a stagnálásból való kilábalás, és a tartós leszakadás megelőzésének alapvető eszköze lehet. Az innováció terjedésének köszönhetően egy új gazdasági környezet alakul ki.A kistérségében a szabad vállalkozás feltételei ugyan adottak, de a vállalkozások sikerességének, az egyén gazdasági lehetőségei még határt szabnak.A fellendülés és gazdasági fejlődés többnyire csak külső segítséggel, a külföldi tőke bevonásával valósulhat meg. A térségbe települt beruházások - bár jelentős háttériparral rendelkeznek - gyakran a környékbeli beszállítókra is alapoznak, ami fellendítheti a kis- és közép szintű vállalkozói kedvet.A térségbe települő tőkének legfőbb érdeke, hogy a termelési tényezők árát a lehető legalacsonyabb szinten tartsa, amit ezek a cégek a magukkal hozott kész technológiával, technikai rendszerekkel, zárt termelésszervezéssel kívánnak kialakítani. Hort, Zagyvaszántó, Petőfibánya és Lőrinci gazdaságszervező, logisztikai központ feltételeinek biztosítását tervezi az ipari-, agráripari vállalkozások fogadásához. A kistérségben a vállalkozások ezer főre jutó száma egyetlen szektorban sem éri el az országos átlagot. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

25 24 A vállalkozások száma alapján a kereskedelem, a javítás, az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatások, az építőipar és az ipar emelhetők ki, hiszen együttesen a kistérségben tevékenykedő vállalkozások 67,5%-át adják. A fentieket figyelembe véve a kereskedelem,a javítás, az ingatlanügyek, a gazdasági szolgáltatások, az építőipar és az ipar szektorba sorolt vállalkozások több mint 5%-át kitevő mezőgazdasággal is foglalkozni kell. A gazdaság versenyképességének erősítése az ipar-, a mezőgazdaság-, a turizmus-, a kereskedelem és a szolgáltatások adottságokra épülő egyidejű és arányos fejlesztésével érhető el (szerkezetváltás; vállalkozásfejlesztések; tőkeellátottság javítása; szolgáltatások fejlesztése; innovációs képesség és teljesítményjavítás; kiszolgáló infrastruktúra fejlesztés; környezettudatos vidékfejlesztés; célirányos K+F és marketing; minőségbiztosítási rendszerek kiépítése; stb). Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2

26 25 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Non-profit szervezetek a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Kultúrával kapcsolatos tevékenység7 Vallással kapcsolatos tevékenység4 Sporttal kapcsolatos tevékenység18 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység15 Oktatással kapcsolatos tevékenység11 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 0 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 7 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 2 Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 2 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 12 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 1 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 0 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 8 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Nemzetközi kapcsolatok0 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 9 Politikai tevékenység1 A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

27 26 A térségi non-profit szférában is egyre növekvő verseny tapasztalható, mivel az önkormányzatok és az állam is egyre több feladatot ad át a non-profit szervezeteknek, azonban az állami feladatokra fordítható pénzforrások sajnos általában nem mindig fedezik a teljes feladat megvalósítását. A térségben dolgozó non-profit szervezetek hivatalosan bejegyzettek, intézményesült szerveződések minősülnek, amelyek tudatosan kialakított, dokumentumokban rögzített belső szerkezetnek és működési szabályzatnak megfelelően tevékenykednek. A non profit szervezetekre jellemző önkéntességet, öntevékenységet, jótékonyságot és egyéb civil kezdeményezéseket a térségben található és jól működő szervezetek tovább erősítik. Több szervezetnek van olyan eleme (pl. önkéntes munka, magánadományok igénybevétele, választott vezetőség), amely jelentős civil támogatottságot jelez. Mivel a térségi non profit szervezeteket nem profitcélok vezérlik, ezért nem tartoznak a piaci szektorhoz, működésük nehezen stabilizálódik. A kistérségben zömében a környeztünk védelmére, hagyományaink ápolására, kultúránk megőrzésére jöttek létre civil szervezetek. A környezetvédelem és a természetvédelem, a környezeti nevelés és ismeretterjesztési célok keretében célul tűzik ki a használt szárazelemek, illetve -sütőzsiradék gyűjtését. Az összegyűjtött anyagokat engedéllyel rendelkező vállalkozásoknak adják át, illetve a használt sütőzsiradékból egy bió méhész számára tavaszi kaptár-konzerválási tevékenységéhez járulnak hozzá. Rehabilitációs programok keretében szárzúzást, cserjeirtást, fásítást illetve a nem őshonos fák gyérítését végzik. Tanösvények kialakítása is megvalósult. A Tájsebészet kampány aktív résztvevői. Több hulladékkal kapcsolatos program kezdeményezői. Rendezvényeket, előadásokat, túrákat szerveznek (tótakarítás, lakossági elektronikai hulladékgyűjtés, gumiabroncsgyűjtés, ami országos viszonylatban is kiemelkedő program volt). A térség egyik legjelentősebb, környezetvédelmi szervezetek által évről évre megvalósuló programja, a turisztikai jellegű Bajza József emléktúra. A térségi non-profit szférában is egyre növekvő verseny tapasztalható, mivel az önkormányzatok és az állam is egyre több feladatot ad át a non-profit szervezeteknek, azonban az állami feladatokra fordítható pénzforrások sajnos általában nem mindig fedezik a teljes feladat megvalósítását. A térségben dolgozó non-profit szervezetek hivatalosan bejegyzettek, intézményesült szerveződések minősülnek, amelyek tudatosan kialakított, dokumentumokban rögzített belső szerkezetnek és működési szabályzatnak megfelelően tevékenykednek. A non profit szervezetekre jellemző önkéntességet, öntevékenységet, jótékonyságot és egyéb civil kezdeményezéseket a térségben található és jól működő szervezetek tovább erősítik. Több szervezetnek van olyan eleme (pl. önkéntes munka, magánadományok igénybevétele, választott vezetőség), amely jelentős civil támogatottságot jelez. Mivel a térségi non profit szervezeteket nem profitcélok vezérlik, ezért nem tartoznak a piaci szektorhoz, működésük nehezen stabilizálódik. A kistérségben zömében a környeztünk védelmére, hagyományaink ápolására, kultúránk megőrzésére jöttek létre civil szervezetek. A környezetvédelem és a természetvédelem, a környezeti nevelés és ismeretterjesztési célok keretében célul tűzik ki a használt szárazelemek, illetve -sütőzsiradék gyűjtését. Az összegyűjtött anyagokat engedéllyel rendelkező vállalkozásoknak adják át, illetve a használt sütőzsiradékból egy bió méhész számára tavaszi kaptár-konzerválási tevékenységéhez járulnak hozzá. Rehabilitációs programok keretében szárzúzást, cserjeirtást, fásítást illetve a nem őshonos fák gyérítését végzik. Tanösvények kialakítása is megvalósult. A Tájsebészet kampány aktív résztvevői. Több hulladékkal kapcsolatos program kezdeményezői. Rendezvényeket, előadásokat, túrákat szerveznek (tótakarítás, lakossági elektronikai hulladékgyűjtés, gumiabroncsgyűjtés, ami országos viszonylatban is kiemelkedő program volt). A térség egyik legjelentősebb, környezetvédelmi szervezetek által évről évre megvalósuló programja, a turisztikai jellegű Bajza József emléktúra. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

28 27 Térségünkben a hagyományokon alapuló mezőgazdasági termelésnek is jelentős képviselő vannak. Tagjaik a mezőgazdasági termékek termelésének, értékesítésének hatékonyabbá tétele végett hoztak létre egyesületeket. Ezek az egyesületek nemcsak a hagyományokat tartják fontosnak, hanem az új technológiák, eljárások figyelembevételét is előtérbe helyezik. Hagyományos, tájjellegű termékeket, a földrajzi helyhez kötődő élelmiszereket állítanak elő, illetve termelnek. Tevékenységük során településük, tájegységük hagyományait, történetét figyelembe véve tesznek lépéseket életkörülményeinek javítására, kiterjesztve ezt a falusi turizmus kínálta lehetőségekre is. Kulturális életünk jelentős képviselői a huszárok, a különböző kézműves, sport és néptánc non profit szervezeteink. Népdalaink, népviseleteink, huszáraink országos viszonylatban is kiemelkedőnek tekinthetők. Számos rendezvény, program valósul meg részvételükkel, melyek külföldön is nagy sikernek örvendhetnek. Térségünkben a hagyományokon alapuló mezőgazdasági termelésnek is jelentős képviselő vannak. Tagjaik a mezőgazdasági termékek termelésének, értékesítésének hatékonyabbá tétele végett hoztak létre egyesületeket. Ezek az egyesületek nemcsak a hagyományokat tartják fontosnak, hanem az új technológiák, eljárások figyelembevételét is előtérbe helyezik. Hagyományos, tájjellegű termékeket, a földrajzi helyhez kötődő élelmiszereket állítanak elő, illetve termelnek. Tevékenységük során településük, tájegységük hagyományait, történetét figyelembe véve tesznek lépéseket életkörülményeinek javítására, kiterjesztve ezt a falusi turizmus kínálta lehetőségekre is. Kulturális életünk jelentős képviselői a huszárok, a különböző kézműves, sport és néptánc non profit szervezeteink. Népdalaink, népviseleteink, huszáraink országos viszonylatban is kiemelkedőnek tekinthetők. Számos rendezvény, program valósul meg részvételükkel, melyek külföldön is nagy sikernek örvendhetnek. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2

29 28 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben A térség összesített lakossága között 334 fővel csökkent, ami arányosítva 1%-os csökkenést jelent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 334 fővel csökkent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1%-kal csökkent Térség összlakossága Éves változás 2002 (fő)2003 (fő)2004 (fő)2005 (fő)2006 (fő) 31,63731,54231,45931,45131,

30 29 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A lakosság kor szerinti összetétele a térségben A térségben az aktív korú lakosság aránya 62%, ami 2 százalékponttal magasabb az országos átlagnál Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Megoszlás 3% 62% 24% 9% Országos átlag 3% 60% 21% 13% Aktív korú lakosság 0-2 év 3-5 év 6-14 év év 59 év felett

31 30 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) 0 általános 1-5 általános 6-7 általános 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Megoszlás 1% 13% 6% 1% 4% Országos átlag 2% 9% 2% 4% 10% 31% 9% 4% 21% 9% 26% 12% 10% 17%

32 31 A térség településein mérséklődtek a népesség demográfiai összetételének területi különbségei, a települések demográfiai dinamikájának megtorpanása, a migráció motívumainak és térbeli irányainak alapvető tendenciaváltozása következtében. A megelőző periódusokkal szemben a kilencvenes években már egyértelműen, és egyre erőteljesebben a városokból a községekbe, a fejlettségi vonulatok mentén elhelyezkedő településekbe való áramlás vált az uralkodóvá. Ennek oka részben a szuburbanizációs tendenciák felerősödése, részben pedig a megváltozott városi életfeltételek, illetve az egyoldalú ipari kistérségi gazdasági válság miatti menekülés. A térség korstruktúrája mind 1980-ban, mind 1990-ben hasonló volt, mint a megye falvainak összessége, kedvezőbb volt a megyei összestől. A január elsejei statisztikai adatok alapján a kistérségben élő állandó lakosok száma fő volt. Ez a január elsejei adatokhoz képest (55354 fő)286 (fővel) csökkenést mutat. Az egy év alatt bekövetkezett változás - 0,51 %-os mértékű. A fiatal korosztály létszáma legkedvezőbb Csányban (38,7%) és Zagyvaszántón (35,4%). A legkedvezőtlenebb Petőfibányán (23,6%), Horton (24,5%) és Lőrinciben (24,5%), ahol a fiatal korosztály (0-24 év) létszáma messze elmarad a magyar átlagéletkorhoz viszonyított 1/3-os arányhoz. Az óvodákba járó gyermekek utánpótlását tekintve Lőrinci (5,4%), Zagyvaszántó (5,0%) és Csány (4,7%) településeken a legjobb az arány. Petőfibányán (2,2%), Horton (2,3%) és Boldogon (2,8%) a legrosszabb. Az iskolák utánpótlását tekintve a 3-6 éves korosztály tekintetében a legnagyobb gyermeklétszám Csányban, Lőrinciben és Zagyvaszántón van. A legalacsonyabb Horton és Petőfibányán. A kistérségben élő állandó lakosságot tekintve a éves korosztály aránya 24,3 %. A korosztályi növekedés 2005-ben 2004-hez viszonyítva 4,7 %-os. A 2005-ben bekövetkezett társadalmi, gazdasági változások következtében a kistérségben élők átlagéletkora jelentősen megnőtt, fiatalodott a kistérség. A térség településein mérséklődtek a népesség demográfiai összetételének területi különbségei, a települések demográfiai dinamikájának megtorpanása, a migráció motívumainak és térbeli irányainak alapvető tendenciaváltozása következtében. A megelőző periódusokkal szemben a kilencvenes években már egyértelműen, és egyre erőteljesebben a városokból a községekbe, a fejlettségi vonulatok mentén elhelyezkedő településekbe való áramlás vált az uralkodóvá. Ennek oka részben a szuburbanizációs tendenciák felerősödése, részben pedig a megváltozott városi életfeltételek, illetve az egyoldalú ipari kistérségi gazdasági válság miatti menekülés. A térség korstruktúrája mind 1980-ban, mind 1990-ben hasonló volt, mint a megye falvainak összessége, kedvezőbb volt a megyei összestől. A január elsejei statisztikai adatok alapján a kistérségben élő állandó lakosok száma fő volt. Ez a január elsejei adatokhoz képest (55354 fő)286 (fővel) csökkenést mutat. Az egy év alatt bekövetkezett változás - 0,51 %-os mértékű. A fiatal korosztály létszáma legkedvezőbb Csányban (38,7%) és Zagyvaszántón (35,4%). A legkedvezőtlenebb Petőfibányán (23,6%), Horton (24,5%) és Lőrinciben (24,5%), ahol a fiatal korosztály (0-24 év) létszáma messze elmarad a magyar átlagéletkorhoz viszonyított 1/3-os arányhoz. Az óvodákba járó gyermekek utánpótlását tekintve Lőrinci (5,4%), Zagyvaszántó (5,0%) és Csány (4,7%) településeken a legjobb az arány. Petőfibányán (2,2%), Horton (2,3%) és Boldogon (2,8%) a legrosszabb. Az iskolák utánpótlását tekintve a 3-6 éves korosztály tekintetében a legnagyobb gyermeklétszám Csányban, Lőrinciben és Zagyvaszántón van. A legalacsonyabb Horton és Petőfibányán. A kistérségben élő állandó lakosságot tekintve a éves korosztály aránya 24,3 %. A korosztályi növekedés 2005-ben 2004-hez viszonyítva 4,7 %-os. A 2005-ben bekövetkezett társadalmi, gazdasági változások következtében a kistérségben élők átlagéletkora jelentősen megnőtt, fiatalodott a kistérség. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 1/2

33 32 Összességében egy év alatt a lakosság száma nemcsak 286 fővel csökkent, hanem a korosztályi csoportok összetétele nagyban megváltozott. A térségben a népességszám csökkenés nem túl régi keletű, fölerősödése még csupán egy évtizede tapasztalható, ezért az elöregedés nem fog gondként jelentkezni. Ha azonban a népességváltozás trendje nem módosul, úgy a következő évtizedben az elöregedés fel fog gyorsulni, és hamar túllépi az 1,0-es indexet, az elöregedés lélektani határát. Megfigyelhető, hogy a korstruktúra szintén összefüggésben van a települések nagyságával és közlekedés- földrajzi helyzetével csakúgy, mint maga a népességszám változás. A kisebb, kedvezőtlenebb elérhetőségű falvak jobban, a nagyobb, a természeti és gazdasági térben jobb pozícióban lévők pedig kevésbé elöregedettek. Az élve születések kis mértékű csökkenése továbbra is fennáll, valamint ezzel együtt a népesség fogyása is. Összességében egy év alatt a lakosság száma nemcsak 286 fővel csökkent, hanem a korosztályi csoportok összetétele nagyban megváltozott. A térségben a népességszám csökkenés nem túl régi keletű, fölerősödése még csupán egy évtizede tapasztalható, ezért az elöregedés nem fog gondként jelentkezni. Ha azonban a népességváltozás trendje nem módosul, úgy a következő évtizedben az elöregedés fel fog gyorsulni, és hamar túllépi az 1,0-es indexet, az elöregedés lélektani határát. Megfigyelhető, hogy a korstruktúra szintén összefüggésben van a települések nagyságával és közlekedés- földrajzi helyzetével csakúgy, mint maga a népességszám változás. A kisebb, kedvezőtlenebb elérhetőségű falvak jobban, a nagyobb, a természeti és gazdasági térben jobb pozícióban lévők pedig kevésbé elöregedettek. Az élve születések kis mértékű csökkenése továbbra is fennáll, valamint ezzel együtt a népesség fogyása is. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 2/2

34 33 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% Infrastrukturális adottság ▪Szélessávú Internet ▪Mindhárom mobilhálózat ▪Helyközi autóbusz- megállóhely ▪Közművesített, közúton elérhető ipari park ▪Fenti infrastruk- turális adottsá- gok együttesen Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) 0% 25% 0% 100% 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

35 34 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Közlekedés Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Ipari parkok Pénzügyi szolgáltatások Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Kikötő ▪Repülőtér ▪EUROVELO kerékpárút ▪Ipari park Mozgatórugó alcsoport Közmű ellátottság Oktatás Kultúra Telekommuni- káció Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Mozgókönyvtári állomáshely ▪Filmszínház ▪IT-mentor Mozgatórugó alcsoport

36 35 A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Szociális ellátás Egészségügyi ellátás Szabadidős te- vékenységre és sportolásra al- kalmas infrastr. Egyéb infrastruktúra Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Szülészeti ellátás ▪Egészségügyi kommunikációs pont ▪Fedett/nyitott úszómedence ▪Falugondnoki/településgondnoki szolgálat ▪Életház Mozgatórugó alcsoport Gazdaságfej- lesztési szervezetek Természeti adottságok Natura 2000 területek Közbiztonsági szolgálat Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Ipari kamara ▪Agrárkamara ▪Rotary típusú klub ▪Különleges madárvédelmi terület Mozgatórugó alcsoport Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

37 36 A kistérségünkben közüzemi vízellátásban részesül a lakások több, mint 94 %-a. A közcsatornával való ellátottság a régiós átlag alatt van, itt jelentős az elmaradás. A háztartások közel 75% - a vezetékes gázfogyasztó. Közlekedési szempontból a Heves megyei települések elérhetőségei jók. A térségi elérési mutató magasabb mind a megyei, mind a régiós átlagnál. A 30-as út mellett fekvő települések átmenő forgalma több, mint harminc százalékkal megnőtt. Az elkerülő utak hiánya miatt a településeken áthaladó teherforgalom kritikussá vált, a levegőszennyezettségi mutatók romlottak. A települések között kerékpárút-hálózat fejlesztése indokolt, az erre vonatkozóan gerinchálózati tanulmányterv elkészült. A vasúti elérhetőség a kiépített vonalak menti településeken megfelelő. A buszjáratok minden települést érintenek. A térségnek vasúti, közúti összeköttetése mind a négy égtáj irányába biztosított. Elsődlegesen az autóbusz közlekedési hálózat rendszerére épül, hiszen szemben a vasúti 35 km-es vonalhálózattal az autóbusz-közlekedés 134 km-es vonalhosszal rendelkezik. A megye székhelyével, Egerrel jó az összeköttetés, a közvetlen járatok száma 12 db. 36 járat pár közlekedik munkanapokon Hatvan és Budapest között, amelyből a helyi Volán 12 járatpárt indít. A Matáv a mai kor igényeit európai színvonalon kiszolgáló távközlési rendszert hozott létre a területen. A fejlesztési tervek kidolgozásakor figyelembe kell venni a régióban megjelenő új vállalkozások, ipari parkok, lakóparkok, kistérségi beruházások igényeit. Az ADSL megjelenésével a kistérségi minden településének területén elérhető a szolgáltatás. A kistérség villamosenergia ellátását jelenleg a Mátravidéki Erőmű 120/20 KV-os transzformátor állomásáról induló három 20 KV-os gerincvezeték biztosítja. A kistérségünkben közüzemi vízellátásban részesül a lakások több, mint 94 %-a. A közcsatornával való ellátottság a régiós átlag alatt van, itt jelentős az elmaradás. A háztartások közel 75% - a vezetékes gázfogyasztó. Közlekedési szempontból a Heves megyei települések elérhetőségei jók. A térségi elérési mutató magasabb mind a megyei, mind a régiós átlagnál. A 30-as út mellett fekvő települések átmenő forgalma több, mint harminc százalékkal megnőtt. Az elkerülő utak hiánya miatt a településeken áthaladó teherforgalom kritikussá vált, a levegőszennyezettségi mutatók romlottak. A települések között kerékpárút-hálózat fejlesztése indokolt, az erre vonatkozóan gerinchálózati tanulmányterv elkészült. A vasúti elérhetőség a kiépített vonalak menti településeken megfelelő. A buszjáratok minden települést érintenek. A térségnek vasúti, közúti összeköttetése mind a négy égtáj irányába biztosított. Elsődlegesen az autóbusz közlekedési hálózat rendszerére épül, hiszen szemben a vasúti 35 km-es vonalhálózattal az autóbusz-közlekedés 134 km-es vonalhosszal rendelkezik. A megye székhelyével, Egerrel jó az összeköttetés, a közvetlen járatok száma 12 db. 36 járat pár közlekedik munkanapokon Hatvan és Budapest között, amelyből a helyi Volán 12 járatpárt indít. A Matáv a mai kor igényeit európai színvonalon kiszolgáló távközlési rendszert hozott létre a területen. A fejlesztési tervek kidolgozásakor figyelembe kell venni a régióban megjelenő új vállalkozások, ipari parkok, lakóparkok, kistérségi beruházások igényeit. Az ADSL megjelenésével a kistérségi minden településének területén elérhető a szolgáltatás. A kistérség villamosenergia ellátását jelenleg a Mátravidéki Erőmű 120/20 KV-os transzformátor állomásáról induló három 20 KV-os gerincvezeték biztosítja. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 1/2

38 37 A térségben jelenleg mindenhol biztosított a kért energiaigény. A közigazgatási határon belül további négy magasfeszültségű távvezeték hálózat halad át. A kisfeszültségű villamos hálózat a kistérség területén teljes egészében kiépült. A régiós átlagnál alacsonyabb az épített lakások aránya. A lakósűrűség jobb a régiós átlagnál, de rosszabb a megyei átlagnál (hatvani kistérség: 249 fő/100 lakás, megye: 245 fő/100 lakás, régió: 254 fő/100 lakás; országos átlag 249 fő/100 lakás). A kistérségi társulás együttműködik a környezetvédelmi fejlesztések megvalósításában, az elnyerhető és elnyert források célszerinti, tervezett felhasználásában. A kistérségben található hulladéklerakók ma már korszerűtlenek, ezért elkészült a települések közös hulladékgazdálkodási terve, amely a környezetvédelmi programcsomag része lett. A környező városok és községek összefogásával egy új, a jelenkori környezetvédelmi normáknak megfelelő, regionális hulladéklerakó telep épül. Egy kisteljesítményű, elsősorban az egészségügyi hulladékok megsemmisítésére alkalmas égető jelenleg is működik a hatvani kórház területén. A térségben jelenleg mindenhol biztosított a kért energiaigény. A közigazgatási határon belül további négy magasfeszültségű távvezeték hálózat halad át. A kisfeszültségű villamos hálózat a kistérség területén teljes egészében kiépült. A régiós átlagnál alacsonyabb az épített lakások aránya. A lakósűrűség jobb a régiós átlagnál, de rosszabb a megyei átlagnál (hatvani kistérség: 249 fő/100 lakás, megye: 245 fő/100 lakás, régió: 254 fő/100 lakás; országos átlag 249 fő/100 lakás). A kistérségi társulás együttműködik a környezetvédelmi fejlesztések megvalósításában, az elnyerhető és elnyert források célszerinti, tervezett felhasználásában. A kistérségben található hulladéklerakók ma már korszerűtlenek, ezért elkészült a települések közös hulladékgazdálkodási terve, amely a környezetvédelmi programcsomag része lett. A környező városok és községek összefogásával egy új, a jelenkori környezetvédelmi normáknak megfelelő, regionális hulladéklerakó telep épül. Egy kisteljesítményű, elsősorban az egészségügyi hulladékok megsemmisítésére alkalmas égető jelenleg is működik a hatvani kórház területén. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 2/2

39 38 *Szálloda, gyógyszálloda, panzió **Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Térségi adat Országos átlag Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Térségi adat az országos átlag százalékában %3% %10%

40 39 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 1/2 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪2,690 ▪Község▪3,106 ▪Község▪2,318 ▪Község▪3,449 ▪Község▪2,051 ▪Község▪3,864 ▪Község▪0▪0 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Apc Boldog Csány Ecséd Heréd Hort Kerekharaszt Munkanél- küliség (%) ▪5.53% ▪6.27% ▪8.87% ▪5.81% ▪3.87% ▪4.44% ▪0.00% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪373,440 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.066 ▪0.000 ▪0.101 ▪0.000

41 40 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 2/2 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Város▪6,106 ▪Község▪618 ▪Község▪2,997 ▪Község▪2,078 ▪Község▪2,026 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Lőrinci Nagykökényes Petőfibánya Rózsaszentmárton Zagyvaszántó Munkanél- küliség (%) ▪4.00% ▪3.71% ▪4.45% ▪4.32% ▪4.54% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪373,440 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.125 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.801 ▪0.000

42 41 Települések egy mondatos jellemzése 1/6 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Apc ▪„A településen gondot jelent az elvándorlás, mely az életminőség nem megfelelő színvonalára vezethető vissza, a település nem tudja kihasználni turisztikai adottságait, és a vállalkozások letelepedése is minimális.” ▪Boldog ▪„Boldog a kistérség mezőgazdasági és népi hagyományokban leggazdagabb települése, forráshiány miatt nincs meg a lehetőség a megtermelt termékek hozzáadott értékének növelésére, és a település nem tud fejlesztéseket végrehajtani a mezőgazdasági értékesítés és kultúra területén.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Pénzforrások bevonásával lehetőség nyílna a vállalkozások generálására, külső befektetők megjelenésére, ami megakadályozná az elvándorlását, és erősítené az emberek identitástudatát is.” ▪„A hagyományokon alapuló mezőgazdasági termelés támogatásával és a települési kulturális örökség megőrzésével, feltételeinek megteremtésével, a helyi erőforrások fejlesztésével az életminőségben jelentős mértékű változások érhetőek el.”

43 42 Települések egy mondatos jellemzése 2/6 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Csány ▪„Az alacsony vállalkozási ráta, a fiatal elvándorlók magas száma, és a települési népesség öregedő korstruktúrája szűkös helyi foglalkoztatási lehetőségeket eredményezett, így a hagyományokra épülő kertészeti termelés sem jelent kitörési lehetőséget.” ▪Ecséd ▪„A települési vállalkozások innovációs képessége alacsony, az új vállalkozások létrehozását nehezíti a tőke-, a szaktudás- és a vállalkozási készségek hiánya, a civil szervezetek jelentős erőfeszítéseket tesznek ennek megváltoztatására, viszont tevékenységüket nagymértékben akadályozza a hagyományos táj- és humán kultúra hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Az új fogyasztási szokások lehetőséget kínálnak a hagyományos kertészeti ág fejlesztésére, olyan termelési kultúra fenntartására, amely egyedi és különleges minőségű, táj-specifikus alapanyagok termelésére alkalmas.” ▪„A közösségi tér kialakítása lehetőséget teremt az innovációs fejlesztésekre, mellyel a településen élők, civilek és vállalkozások lehetőséget kapnak, hogy a település kulturális öröksége fennmaradjon, és a megvalósuló fejlesztések hatására innovatív vállalkozások jöjjenek létre.”

44 43 Települések egy mondatos jellemzése 3/6 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Heréd ▪„A közösségek, a civil társadalom megerősítéséhez szükséges közösségi funkciókon túli köztér hiányzik a településről, a revitalizációhoz azonban komplex beavatkozásra van szükség.” ▪Hort ▪„A települési szuburbanizációs folyamatok felerősödtek, így főleg a mezőgazdasági termelést folytató minimális turisztikai vonzerővel rendelkező település nem használja ki a földrajzi adottság előnyeit, valamint az agrártermékek feldolgozása sem megfelelő szándék és forráshiány miatt.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A gyermek és ifjúsági, a foglalkoztatási, és a vállalkozásfejlesztéshez kötődő ügyfélszolgálati jellegű szolgáltatások egyfajta térbeli kommunikációs központtá, speciális információs csomóponttá alakítása révén olyan köztér jöhet létre, ahol a társadalmi mobilitásban résztvevő különféle csoportok, hálózatok, vagy egyének juthatnak információkhoz és szolgáltatásokhoz.” ▪„A helyi kapacitás építése, a földrajzi helyzetből adódó innovációs tengely kialakítása, és a helyi szükségletekből kiinduló mechanizmusok vissza- és helyreállítása szükséges annak érdekében, hogy a korábban a közeli városok köré szerveződött, és logisztikai szempontból kedvező helyi szolgáltatások, munkahelyek létrejöjjenek.”

45 44 Települések egy mondatos jellemzése 4/6 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kerekharaszt ▪„A településen élő kislétszámú közösség sérülékeny, rendkívül érzékeny a térségben bekövetkező bármilyen negatív hatásra, valamint a települési funkció és szolgáltatás ellátása a kis népességszámból adódóan nem fenntartható, és nem felel meg a mai kor életminőségi követelményeinek.” ▪Lőrinci ▪„A gazdasági struktúraváltozások hatására a foglalkoztatási rendszer felborult, lassú konszolidációs folyamat indult el, a termelésben foglalkoztatottak száma csökkent, amihez az is hozzájárul, hogy a helyi emberi erőforrásokban gazdag településen élők nem használják ki azokat az innovatív eszközöket és módokat, amivel céljaikat elérhetik.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A település kedvező földrajzi helyzetéből adódóan a közelében kialakult ipari park jó lehetőséget kínál a fejlődésre, a kisvállalkozói beszállítói program kialakítására, valamint a minőségi lakófunkció létrehozására és a vállalkozásfejlesztésre.” ▪„A településnek ki kell használnia a rendelkezésére álló emberi erőforrásokat, megtalálva azokat az innovatív eszközöket és módokat, amivel céljaikat elérhetik, és szükség van olyan életminőség javítását szolgáló közösségi térre, városrehabilitációra, amellyel az összetartozás erősödhet.”

46 45 Települések egy mondatos jellemzése 5/6 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Nagykökénye s ▪„A település jelentős kulturális értékekkel rendelkezik, sajnos azonban nincs elegendő forrás ezek megőrzésére, fenntartására, nincsenek meg a szükséges turisztikai szolgáltatások sem, és gondot jelent a település elöregedése, valamint a rossz állapotú közutak is.” ▪Petőfibánya ▪„A korábbi iparterületek jelentős, sokszor igen kedvező elhelyezkedésű területeket foglalnak el, a hagyományápolást, a kikapcsolódást és a szórakozást biztosító rendezvények nem elégségesek közösségi szempontból, illetve a korábban működő bánya-létesítményeket hasznositási lehetőségek hiányában nem tudták bevonni a település gazdasági vérkeringésébe.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Az életszínvonal minőségét javító műemlék épületek felújításával, és új funkciókkal történő felruházásával, a turizmus kialakításávál a település legfontosabb erőforrása a természeti/ökológiai környezet kerülhetne kihasználásra, építési telkek közművesítésével, értékesítésével pedig fiatal családok tudnának letelepedni, megakadályozva ezzel a település elöregedését.” ▪„A település revitalizációja szempontjából fontos az alulhasznosított területeknek a települési vérkeringésbe való újbóli beillesztése, és a rehabilitációs célú együttműködések kialakulása, melyhez hozzájárul, hogy a települési közösség fejlesztésére az ott élők nyitottak.”

47 46 Települések egy mondatos jellemzése 6/6 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Rózsaszentm árton ▪„A település gazdag hagyományokban, kulturális élete aktív, ennek ellenére fejlődése megrekedt, a turisztikai és az ehhez kapcsolódó falufejlesztések hiányoznak, ami elmondható a borászati tevékenységre is, a fejlesztésekhez azonban nincs elegendő forrás.” ▪Zagyvaszántó ▪„A településre a gyengébb jövedelemtermelő képességű tevékenységek, az alacsony gazdasági aktivitás, a kevésbé képzett, főként fizikai munkát végzők nagyobb hányada a jellemző, a településről részben hiányzik a lakók közötti kommunikáció, a tudás átadása, valamint az emberek találkozásának tere.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A kulturális, turisztikai élet fellendülését a bányászati emlékek ápolása, a pincesor rendbetétele, erdei iskola szolgáltatások fejlesztése, agroturisztikai, kézműves tevékenységek, a vadászat turisztikai célú bemutatásának, az örökségporták kialakításának lehetősége, a fenntartható fejlődést szolgáló megelőzés, az ökológiai sajátosságok előtérbe helyezése jelentené.” ▪„Zöldmezős terület áll rendelkezésre új beruházásokhoz, ehhez azonban hatékony marketingtevékenységre van szükség, fontos a kerékpárút kialakítása, a kül- és belterületi utak fejlesztése, melynek révén a település részese lehet a térség idegenforgalmi és gazdasági életének, hozzájárulva ezzel a közösségformálás és a tevékenységi diverzifákáció fejlődéséhez.”

48 47 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

49 48 Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 A térségben 5 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 15 db fejlesztési intézkedés tartozik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Helyi életminőség fejlesztése” ▪„Helyi turizmus ágazat fejlesztése” ▪„Gazdasági környezet fejlesztése” ▪„Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése” ▪„Tradicionális mg.-i termelés megőrzése” Fő fejlesztési prioritás 48 5 db 3 db 2 db 917, , , , ,368 Összes allokált forrás (EUR) Intézkedé- sek száma

50 49 ▪Helyi társadalomfejlesztést célzó közösségfejlesztés Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/5 A legtöbb forrás – 78,437 EUR – a(z) Piaci értékesítési lehetőségek kialakítása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Hátrányos társadalmi rétegek felzárkóztatását célzó képzések ▪Szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése ▪Infrastruktúrafejlesztés ▪Nemzetközi együttműködés Fő fejlesztési prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Allokált forrás (EUR) 627,957 41, ,035 16,155 0

51 50 ▪Kulturális turizmus fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/5 A legtöbb forrás – 78,437 EUR – a(z) Piaci értékesítési lehetőségek kialakítása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő turizmus fejlesztése ▪Szakmai turizmus fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Allokált forrás (EUR) 308, , ,783

52 51 ▪Mikrovállalkozások életképességének megteremtése és javítása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/5 A legtöbb forrás – 78,437 EUR – a(z) Piaci értékesítési lehetőségek kialakítása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Versenyképes gazdaság megteremtése ▪K+F innováció Fő fejlesztési prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Allokált forrás (EUR) 542,

53 52 ▪Kulturális értékek megőrzése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 4/5 A legtöbb forrás – 78,437 EUR – a(z) Piaci értékesítési lehetőségek kialakítása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Természeti örökségek megőrzése Fő fejlesztési prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Allokált forrás (EUR) 322, ,710

54 53 ▪Piaci értékesítési lehetőségek kialakítása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 5/5 A legtöbb forrás – 78,437 EUR – a(z) Piaci értékesítési lehetőségek kialakítása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Korszerű integrált technológiák adaptálása Fő fejlesztési prioritás: Tradicionális mg.-i termelés megőrzése Allokált forrás (EUR) 78,437 47,931

55 54 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

56 55 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektor Szektoronkénti megoszlás Vállalkozások száma Foglalkozta- tottság 10 legna- gyobb vállalk. Javaslatok 10 legfonto- sabb javaslat 5% 10% 27% 7% 14% 9% 0% 16% 5% 8% 50% 11% 2% 8% 5% 2% 0% 11% 1% 20% 80% 0% 21% 0% 14% 7% 21% 7% 0% 7% 22% 0% 22% 11% 0% 11% 0% 11%

57 56 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Kereskedelem, javítás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 Szektor ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” ▪„A térség hagyományai miatt a megoldás a zöldség és gyümölcstermesztés technológiai (válogató, előhűtő) fejlesztése, megfelelve az EU minőségi követelményeinek. A piac igényeit szemelőtt tartó, minőségbiztosított modern, korszerűen gazdálkodó egységeket kell létrehozni, elősegítve ezzel a feldolgozást, az értékesítést és a minőség javítását. "A megoldási javaslat kapcsolódik az 582, 6491 kódszámú megoldási javaslathoz."” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A térség agrárgazdaságának területén is megindulhat az innováció, a fellendülés, ami a továbbfejlődés alapját teremtheti meg. Fontos az innováció bevezetése azért is, mert a kistérség agrártársadalmát, annak szemléletét is alakítja. Minőségbiztosított rendszerek állnak fel a korszerű technológia alkalmazásával. Az egységes rendszerű minőségbiztosítás egyszerűbb, költségkímélőbb, ellenőrizhetőbb kertészeti tevékenységet jelent, amely a gazdálkodók számára is egy biztonságosabb értékesítésre ad lehetőséget.”

58 2 57 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Kereskedelem, javítás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” ▪„A minőségi belső tartalmat külső megjelenésében is tükröző egységes arculat kialakítása szükséges. A piacrajutás, az értékesítés ösztönzése érdekében a marketing eszközök fejlesztése (bemutatkozó anyagok, kiadványok stb.) és egységes áruvédjegy megteremtése szükséges.Célunk helyi márkanév kialakítása és megismertetése térségen kívül is. "A megoldási javaslat kapcsolódik az 581, 6491 kódszámú megoldási javaslathoz."” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A tervezett fejlesztések megvalósításával segítjük a helyben megtermelt és/vagy feldolgozott agrár- és egyéb termékek ▪áruk, szolgáltatások piaci igényekhez való alkalmazkodását, piacrajutását, tudatos fogyasztását - javítva ezzel a versenyképességet. Az új típusú, egységes marketingen alapuló értékesítési lehetőségek hozzájárulunk a Zagyvaság, mint gazdaság-földrajzi egység megteremtéséhez. Megvalósul a termékfejlesztés, javul a termékek minősége, piaci megjelenése és kiszerelése, emelkedik a szolgáltatások színvonal. Kialakul a tudatos - helyben termelt árukat preferáló - fogyasztói magatartás ezzel növekszik a vállakozások árbevétele.”

59 58 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 3/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Kereskedelem, javítás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Kereskedelem, javítás szektorhoz kapcsolódik 3 ▪„A hagyományos értelemben vett bolti kiskereskedelem fejlesztése fontos. Ezzel párhuzamosan jelentős fejlesztési lehetőséget kínál a direkt értékesítés, amikor a saját maga által megtermelt, vagy előállított termék személyes eladás révén kerül értékesítésre, ahol a leendő vásárló személyesen találkozik az áru előállítójával és termékével. Szükséges ezen vállalkozások, illetve új vállalkozói ötletek megvalósításához a pénzügyi források biztosítása.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Sikerül megállítani a magasabb kereslethez igazodó kereskedelmi átstrukturálódást. Javul a helyi, helyben előállított, kézműves és egyéb termékek piacra jutása, másrészt a helyi igények kielégítése hatékonyabbá válik. Nő a vállalkozások száma.”

60 ▪„Kereskedelem, javítás” 4 ▪„Fontos a hagyományos értelemben vett bolti kiskereskedelem fejlesztése, illetve a fogyasztói igényeknek megfelelő kereskedelmi vállalkozásokra épülő szaküzletek kialakítása. Ezzel párhuzamosan jelentős fejlesztési lehetőséget kínál a direkt értékesítés, amikor a saját maga által megtermelt, vagy előállított termék személyes eladás révén kerül értékesítésre, ahol a leendő vásárló személyesen találkozik az áru előállítójával. Szükséges ezen vállalkozások, illetve új vállalkozói ötletek megvalósításához pénzügyi források biztosítása.” ▪„Sikerül megállítani a magasabb kereslethez igazodó kereskedelmi átstrukturálódását, javul a helyi, helyben előállított termékek piacra jutása. A helyi igények kielégítése hatékonyabbá válik, megnő a vállalkozások száma, új munkahelyek jönnek létre.” 59 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 4/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Kereskedelem, javítás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

61 60 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 5/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Kereskedelem, javítás szektorhoz kapcsolódik 5 ▪„A szakmai tapasztalatok átadására, megvitatásának lebonyolítására szervezett szakmai turizmus igényeinek megfelelő bemutató központok kialakítása, komplex, akár több napos programok lebonyolítása szükséges. Az ehhez kapcsolódó infrastrukturális és tárgyi feltételeket, valamint marketinget is biztosítani kell.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A szakmai központok felállításával a helyi szervezetek és a gazdasági élet szereplői teret kapnak szakmai tapasztalataik bővitésre, fontos tervezési és fejlesztési információkhoz jutnak, melyek révén bevételeiket növelhetik. Ezzel párhuzamosan az érkező vendégek itt kapnának tájékoztatást a helyi és a környéken lévő fejlesztési lehetőségekről.”

62 ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” 6 ▪„Megfelelő minőségű és darabszámú szálláshelyet, és ehhez illeszkedő vendéglátást kell kialakítani a térségben, ami figyelembe veszi a rekreációs tevékenység sajátosságait. A rekreáció jellegéből adódóan nem csak szálláshelyek szükségesek, meg kell oldani az ezek igényeihez igazodó háttérszolgáltatásokat is. Hatékony marketingtevékenységre is szükség van.” ▪„A fejlesztések megvalósításával becsléseink szerint akár 20-30%-kal nőhet a rekreációs sportot űző turisták száma a térségben, beleértve a helyi turizmust is. Mindemellett az új lehetőségek kihasználásával a korábban mezőgazdaságban és nagyüzemekben dolgozók, de mára munkanélkülivé válók új lehetőségekhez jutnak, beindíthatják önálló vállalkozásukat, erősitve ezzel identitástudatukat.” 61 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 6/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Kereskedelem, javítás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor

63 62 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 7/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Kereskedelem, javítás szektorhoz kapcsolódik 7 ▪„A kistérség gazdaságfejlesztése meghatározó komponense az elsődleges szolgáltatói vállalkozói szektor fejlesztésében van, ami újabb munkahelyek létrejöttét jelenti. A tágabb értelemben vett alapvető szolgáltatások háttérfejlesztése kiemelt fontosságú. Megoldásra szorul a térségben hiányként jelentkező tárolási, raktározási és szállítási kapacitás rendezése.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Jelentős mértékben kihasználásra kerül a nagy ipari vállalatok tevékenységét kiegészítő kapcsolt szolgáltatások fejlesztése, kihasználva a geográfiai lehetőségeket mind a szállítás, mind a raktározás területén.” Szektor

64 ▪„Pénzügyi közvetítés” 8 ▪„A tevékenységek fejlesztésében nagy súllyal szereplő háttér szolgáltatások fejlesztésére kell koncentrálni, mivel így stabilizálható a korábban megkezdett innovatív vállalkozás fejlesztés eredménye és nem vész el az ősöktől megszerzett tudás sem. Olyan szakmai "helyi pontok" kialakítására van szükség, ahol a helyben működő ágazatok termelésére ható tényezők megismerésre kerülnek és az ott szerzett ismeretekkel a termelők gyors, egyszerű, helyben elérhető, folyamatos szakmai információkra tesznek szert.” ▪„A fejlesztések révén a mikrovállalkozások meg tudnak felelni a piac napi kihívásainak, fejlődik a gazdaság, új munkahelyek jönnek létre, a régiek stabilizálódnak. A mikrovállalkozások helyben juthatnak hozzá a vállalkozásuk működtetéséhez, fenntartásához szükséges aktuális pénzügyi és piaci információkhoz, tanácsokhoz.” 63 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 8/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Kereskedelem, javítás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

65 64 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 9/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb szolgáltatás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Kereskedelem, javítás szektorhoz kapcsolódik 9 ▪„Lehetőséget kell adni arra, hogy a különböző szervezetek rekreációs, szabadidős fejlesztéseiket megvalósíthassák. Pl. meg kell teremteni az annak az alapját, hogy a potenciális turisták biciklivel karikázva ismerhessék meg a térség kulturális és természeti adottságait. Ki kell használni a Mátra-aljai települések domborzati és természeti viszonyait, a nagyvárosokhoz való közelségét. Hatékony marketing tevékenységre van szükség.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyrészt a fejlesztések megvalósításának eredménye, hogy emelkedik az eltötlött vendégéjszakák száma, másrészt immáron nemcsak térségen kivülről érkező, hanem a térség településeiről érkező vendégekkel is számolhatnak a vendéglátók. Javul a munkaerőpiaci helyzet, a turisztikai szolgáltatások minősége, megteremtve ezzel a térségre korábban nem jellemző helyi turizmus alapjait.”

66 ▪„” 10 ▪„” 65 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 10/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Kereskedelem, javítás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

67 66 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

68 67 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 ▪„A leszakadók esetében megoldást jelent a képzés, az ismeretek bővítése, ami segít válaszokat adni a mindennapok kihívásaira, ezek új életstratégiák csatornái is lehetnek, melyek elősegítik a munkaerőpiaci reintegrációt.” Megoldási javaslat ▪„A programok megvalósítása a leszakadók számára alternatívát kínál az eddigi kirekesztéssel szemben. Az intézkedés keretében tervezett tanfolyamok során 45 fő képzése valósulhat meg.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Oktatás” Fejlesztési téma

69 68 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 2 ▪„Megoldást jelent a leszakadóban lévő társadalmi csoportok képzése, ismereteik bővítése, ami segíti integrálódásukat a munka világába, lehetővé teszi munkaerőpiaci jövedelemszerzésüket. A település kertészeti termelési szerkezete igényli ezen a szakterületen a képzettebb munkaerőt.” Megoldási javaslat ▪„Programok megvalósítása révén a leszakadó társadalmi csoportok gazdasági integrációja valósul meg, javítva ezzel életminőségüket. Az intézkedés keretében tervezett tanfolyamok (kertészeti ismeretek növénytermesztés, állattenyésztés, csecsemő- és gyermekgondozás, gazdasszony-képzés) során 35 fő képzése valósulhat meg, akik ezután jövedelemtermelő, aktív tagjai lehetnek a társadalomnak.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Oktatás” Fejlesztési téma

70 69 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 3/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 3 ▪„Lehetőséget kell adni a települések közösségeinek kulturális elképzeléseik és szabadidejük hasznos eltöltésének módjaira, azok gyakrolati megvalósítására, motiválva ezzel az itt élőket a helyi kultúra megismerésére, a kulturális eseményeken való részvételre, tradicionális attrakciók meglátogatására (pl.: Boldogi Paprika fesztivál, Zarándok túra, Vadrózsa túra, tradicionális mezőgazdasági termelés és annak eredményeinek bemutatása). Ehhez információra, infrastruktúrára és szervező tevékenységre, ismertető kiadványokra, hírverésre van szükség, mely hatékony marketinget igényel.” Megoldási javaslat ▪„A térség kulturális, szellemi, történelmi és épített örökségére alapozott programok révén, a vonzerők széleskörű, innovatív hasznosításával és komplex fejlesztésével fenntartható gazdasági fejlesztés valósul meg. Ez összetartóbb, kreatívabb közösséget alakít ki, erősíti a társadallmi kohéziót. A program hatására várhatóan 50%-kal nő a rendezvények, a kínálat és a résztvevők száma is, erősödik a térségek és az emberek közötti kapcsolat. Társadalmi, kisebbségi csoportok, vallási közösségek, működhetnek együtt, így különösen a hagyományőrzés, a helyi értékek dokumentálása terén, segítve ezzel térség valós és virtuális bemutatását(honlap).” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

71 70 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 4/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 4 ▪„Fejleszteni kell a marketingtevékenységet, pl. kiadványokra, tájékoztatókra, szervezőmunkára, koordinált közösségi szemléletű kulturális turizmus tervezésére és szervezésére, a falu rendezvényeit támogató pénzügyi forrásra van szükség.” Megoldási javaslat ▪„A hatékony kommunikáció és szervező tevékenység eredményeként a falunapon kívül más egyéb rendezvény is lebonyolításra kerül. A megszokott és az újonnan szervezett rendezvényeken megnő nem csak a helyi, de a térségen kívülről érkező látogatók száma is, növelve ezáltal a település bevételi lehetőségeit. Újrateremtődik a település imázsa, bővülnek a megélhetési lehetőségek, erősödik az emberek identitástudata, nő a kohézió.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

72 71 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 5/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 5 ▪„A közösségi terek, pihenőhelyek kialakításával, fejlesztésével javítani kell a vidéki életminőséget. Ápolt, vonzó lakókörnyezetet kell teremteni. A hagyományos értelemben vett közösségi funkciókon túl a köztérnek egy sokszínűbb, mobilabb közösségi életben kell megfelelő szolgáltatásokkal rendelkeznie. Egyfajta térbeli kommunikációs médiummá, speciális információs csomóponttá kell válnia. Ezek megvalósításához lehetőséget kell adni az önkormányzatoknak, hogy ilyen irányú fejlesztéseiket megvalósíthassák.” Megoldási javaslat ▪„Javul a kulturális szolgáltatások színvonala, ami indukálja a településen élők összefogásából született projektek megvalósítását, növekszik a települési szolgáltató jelleg, javul a települési környezet, vonzóbb településkép, esztétikusabb környezet alakul ki. A fejlesztések megvalósítása révén újjászületnek a települések. A felújított épületek, területek azonban nemcsak esztétikai élményt nyújtanak a falunak és lakóinak, hanem funkcionálisan is új lehetőséget teremtenek. Ezen fejlesztések hatása a turizmus tekintetében is jelentős.” Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma ▪„Egyéb infrastruktúra”

73 72 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 6/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 6 ▪„A gondok megoldására jó kezdeményezés helyi szolgáltatások fejlesztése, újak létrehozása amivel elérhetővé válik néhány alap és kiegészítő szolgáltatás igénybevétele. A szolgáltatásokhoz való hozzáférést a településen lakók igényeihez kell igazítani. Fontos, hogy azok nyitottak legyenek: infrastruktúrájuknak könnyen elérhetőnek kell lennie a településen élő személyek, illetve közösségek számára egyaránt.” Megoldási javaslat ▪„Az 5000 fő feletti településeken 3, az ez alattiaknál 6 szolgáltatás fejlesztése valósul meg. A helyiek, közösségeik ezáltal jobban tudnak alkalmazkodni a változásokhoz, nő a település önállósága, javul ezzel életlehetőségük és életminőségük.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

74 73 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 7/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 7 ▪„Megoldást jelenthet a közösségekre örökül maradt építészeti emlékek, műemlékek felújítása. Fontos az örökséget képező épületek megóvása, a fenntartásukat szolgáló felújítási és teljes körű műemléki helyreállítások elvégzése, az épültek új funkcióval történő felruházása.” Megoldási javaslat ▪„A fejlesztések eredményeként az utókor számára az értékes örökség megismerése és továbbörökítése lehetővé válik. Ez erősíti az emberek identitását, visszatérésüket a gyökerekhez, melynek igazi közösségformáló ereje van. A beruházások alapvetően meghatározzák a helyi turizmus hatékonyságát, megvalósul az épületek új funkcióval történő felruházása. Örökségtudatos szemléletmód alakul ki.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

75 74 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 8/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 8 ▪„A közösségi tér kialakításával, azaz parkok, építésével, virágosítással, utcabútorok elhelyezésével, játszóterek kialakításával, épületek külső felújításával javul a vidéki életminőség. Ápolt, vonzó lakókörnyezetet teremt, ami közelebb hozza az embereket egymáshoz, teret adva a kommunikációra, a kapcsolatok ápolására.” Megoldási javaslat ▪„Javul a kulturális szolgáltatások színvonala, indukálva a településen élők összefogását, az ebből születő projektek megvalósítását, növekszik a települési szolgáltató jelleg, javul a települési környezet, vonzóbb településkép, esztétikusabb környezet alakul ki.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

76 75 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 9/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 9 ▪„Megoldást jelent a településre örökül maradt építészeti emlékek, műemlékek megújítása. A településen a leromlott állapotban lévő, építészeti értékeket hordozó településszerkezeti egységek kerülnek felújításra úgy, hogy az épületek stílusjegyei megmaradjanak. Fontos az épített örökséget képező épületek megóvása, a fenntartásukat szolgáló felújítási és teljes körű műemléki helyreállítások elvégzése, az épültek új funkcióval történő felruházása (pl. közösségi ház).” Megoldási javaslat ▪„A fejlesztések eredményeként az utókor számára megőrizhetővé és továbbörökíthetővé válnak az értékek. Ezek megismerése erősíti az emberek identitását, a visszatérésüket a gyökerekhez, melynek közösségformáló ereje van. Örökségtudatos szemléletmód alakul ki.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

77 76 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 10/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„A természeti, táji örökség megőrzése fontos a térség számára, mivel a fejlődés gyakran pótolhatatlan értékek elvesztésével jár együtt. A természet védelme, pontos szabályozásának története évtizedekkel ezelőtt kezdődött, a tájakkal kapcsolatos szabályozások viszont akadályokba ütköztek.” Megoldási javaslat ▪„A táj kezelése, fenntartása, fejlődésének harmonikus megvalósítása úgy elégíti ki a gazdasági és társadalmi igényeket, hogy közben gondot fordít a minőség javítására. Ezen fejlesztések javítják az emberek életminőségét, élhető környezetet biztosítva a települések lakosai számára. A települések természeti adottságait szemelőtt tartó tájfejlesztés szorosan kapcsolódik a turisztikához, és a környezettudatos gazdálkodói tevékenységekhez.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Természeti adottságok” Fejlesztési téma 10

78 77 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

79 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 78 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 1/26 Kód: ÉM-70-SzF-A-07 Sorszám: 1286 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Helyi társadalomfejlesztést célzó közösségfejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A települések szimbólumai meghatározó elemei a közéletnek, emellett esztétikai, környezeti jelentőségük is van. Ugyanakkor fontos vonzástényezők is a vendégfogadás számára. Sajnos alacsony, és csökken a települési zöldfelületek aránya. A térség számos olyan épülettel, településrésszel rendelkezik, melyek nincsenek kellően megbecsülve. Háttérbe szorulnak azok a funkciók, amelyektől valóban közösségi térré alakul a köztér: a találkozás, a szabad véleménynyilvánítás, a vita, a gondolatok cseréje, a pihenés, a közös emlékezet terévé. Helyzet/ adottság ▪A kistérség települései viszonylag kevés forrást tudnak biztosítani a közösségi terek kialakítására. A piacterek, különböző épületek, településrészek, mind-mind a közösségi érintkezés fontos helyszíneiként jelenhetnének meg. Az önkormányzatok szűkös forrása nem ad lehetőséget ezek fejlesztésére, hogy újra bekapcsolódhassanak a település életének vérkeringésébe. Hiányzik a vonzó lakókörnyezet is. Probléma/ lehetőség ▪A közösségi terek, pihenőhelyek kialakításával, fejlesztésével javítani kell a vidéki életminőséget. Ápolt, vonzó lakókörnyezetet kell teremteni. A hagyományos értelemben vett közösségi funkciókon túl a köztérnek egy sokszínűbb, mobilabb közösségi életben kell megfelelő szolgáltatásokkal rendelkeznie. Egyfajta térbeli kommunikációs médiummá, speciális információs csomóponttá kell válnia. Ezek megvalósításához lehetőséget kell adni az önkormányzatoknak, hogy ilyen irányú fejlesztéseiket megvalósíthassák. Megoldási javaslat ▪Javul a kulturális szolgáltatások színvonala, ami indukálja a településen élők összefogásából született projektek megvalósítását, növekszik a települési szolgáltató jelleg, javul a települési környezet, vonzóbb településkép, esztétikusabb környezet alakul ki. A fejlesztések megvalósítása révén újjászületnek a települések. A felújított épületek, területek azonban nemcsak esztétikai élményt nyújtanak a falunak és lakóinak, hanem funkcionálisan is új lehetőséget teremtenek. Ezen fejlesztések hatása a turizmus tekintetében is jelentős. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

80 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 79 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret88000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret20000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db Allokáció Megoldási javaslatok 1/26 Kód: ÉM-70-SzF-A-07 Sorszám: 1286 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Apc, Boldog, Ecséd, Heréd, Hort, Kerekharaszt, Lőrinci, Nagykökényes, Petőfibánya, Rózsaszentmárton, Zagyvaszántó ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

81 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 80 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 2/26 Kód: ÉM-70-SzF-A-09 Sorszám: 1289 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Helyi társadalomfejlesztést célzó közösségfejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪Csány község szimbólumai meghatározó elemei a közéletnek, emellett esztétikai, környezeti jelentőségük is van. Ugyanakkor vonzástényezők is a vendégfogadás számára. Sajnos alacsony, és az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat a települési zöldfelület aránya. Nincs közösségi tér sem. Helyzet/ adottság ▪Az elmúlt években komoly társadalmi igény merült fel arra, hogy a kor színvonalának megfelelő közösségi teret alakítson ki a település, amely az itt lakók életminőségének javítása szempontjából is kiemelkedő jelentőségű lehet. Ehhez elengedhetetlen a közösségi összefogás. Probléma/ lehetőség ▪A közösségi tér kialakításával, azaz parkok, építésével, virágosítással, utcabútorok elhelyezésével, játszóterek kialakításával, épületek külső felújításával javul a vidéki életminőség. Ápolt, vonzó lakókörnyezetet teremt, ami közelebb hozza az embereket egymáshoz, teret adva a kommunikációra, a kapcsolatok ápolására. Megoldási javaslat ▪Javul a kulturális szolgáltatások színvonala, indukálva a településen élők összefogását, az ebből születő projektek megvalósítását, növekszik a települési szolgáltató jelleg, javul a települési környezet, vonzóbb településkép, esztétikusabb környezet alakul ki. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

82 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 81 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret70000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága95111 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret400 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db Allokáció Megoldási javaslatok 2/26 Kód: ÉM-70-SzF-A-09 Sorszám: 1289 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Csány ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

83 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 82 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 3/26 Kód: ÉM-70-SzF-2-01 Sorszám: 1287 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A közösség településein megoldatlan kérdés a szolgáltatásokhoz való hozzáférés. A meglévő szolgáltatások színvonala nem kielégítő, vagy teljesen hiányzik. A Zagyvaság HACS intézkedési területén működő vállalkozások tevékenységének megoszlása tekintetében 23% a szolgáltatások aránya. Helyzet/ adottság ▪Nincsenek szolgáltatások a településeken. Ennek elsősorban finaszírozási okai vannak. Hiányzik a térség településein a kiegészítő szolgáltatások (fodrász, kozmetika, suszter, asztalos stb.) nagy része, melynek eredményeként a településeken az életminőség romlik, a szolgáltatásokért a lakosság többletráfordításra kényszerül, a fiatalabb generáció elvándorlása felgyorsul. Probléma/ lehetőség ▪A gondok megoldására jó kezdeményezés helyi szolgáltatások fejlesztése, újak létrehozása amivel elérhetővé válik néhány alap és kiegészítő szolgáltatás igénybevétele. A szolgáltatásokhoz való hozzáférést a településen lakók igényeihez kell igazítani. Fontos, hogy azok nyitottak legyenek: infrastruktúrájuknak könnyen elérhetőnek kell lennie a településen élő személyek, illetve közösségek számára egyaránt. Megoldási javaslat ▪Az 5000 fő feletti településeken 3, az ez alattiaknál 6 szolgáltatás fejlesztése valósul meg. A helyiek, közösségeik ezáltal jobban tudnak alkalmazkodni a változásokhoz, nő a település önállósága, javul ezzel életlehetőségük és életminőségük. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

84 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 83 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret36000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma9 db Allokáció Megoldási javaslatok 3/26 Kód: ÉM-70-SzF-2-01 Sorszám: 1287 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Apc, Boldog, Csány, Ecséd, Heréd, Hort, Kerekharaszt, Lőrinci, Nagykökényes, Petőfibánya, Rózsaszentmárton, Zagyvaszántó ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

85 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 84 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 4/26 Kód: ÉM-70-SzF-3-02 Sorszám: 1953 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Hátrányos társadalmi rétegek felzárkóztatását célzó képzések Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪Csányon jelentős a társadalmilag leszakadók aránya. A meglévő hátrányokhoz halmazatként - főként a romák esetében - előítélet is párosul. Hasonlóan az országos trendhez, jelentős a megfelelő, piacképes szakképzettség hiányában előálló munkanélküliség annak ellenére is, hogy a kistérség fejlődése következtében bizonyos területeken munkavállalói hiány tapasztalható. Csányon igen magas számban találhatók családi gazdálkodók és őstermelők, akik jellemzően magas kézimunka igényű kultúrákkal foglalkoznak. Helyzet/ adottság ▪Megfelelő képesítés, képzés nélkül a munkaerő piacon az elhelyezkedés szinte kizárt. A rendelkezésre álló segédmunkaerő képzettsége, ismerete elavult, nem megfelelő a családi gazdálkodók és őstermelők számára. A jelenlegi képzési rendszer nem alkalmas gyors és hatékony ismeretek nyújtására. Probléma/ lehetőség ▪Megoldást jelent a leszakadóban lévő társadalmi csoportok képzése, ismereteik bővítése, ami segíti integrálódásukat a munka világába, lehetővé teszi munkaerőpiaci jövedelemszerzésüket. A település kertészeti termelési szerkezete igényli ezen a szakterületen a képzettebb munkaerőt. Megoldási javaslat ▪Programok megvalósítása révén a leszakadó társadalmi csoportok gazdasági integrációja valósul meg, javítva ezzel életminőségüket. Az intézkedés keretében tervezett tanfolyamok (kertészeti ismeretek növénytermesztés, állattenyésztés, csecsemő- és gyermekgondozás, gazdasszony-képzés) során 35 fő képzése valósulhat meg, akik ezután jövedelemtermelő, aktív tagjai lehetnek a társadalomnak. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kisértékű eszközbeszerzés, Képzés/Oktatás, Rendezvény Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

86 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 85 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret14000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága22479 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 4/26 Kód: ÉM-70-SzF-3-02 Sorszám: 1953 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Csány ▪LEADER - Képzés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

87 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 86 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 5/26 Kód: ÉM-70-SzF-3-01 Sorszám: 1282 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Hátrányos társadalmi rétegek felzárkóztatását célzó képzések Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A Zagyvaság HACS területén a társadalmilag leszakadók aránya jelentős. Hasonlóan az országos trendhez a piacképes szakképzettség hiányában előálló munkanélküliség jellemző, melyhez további hátrányként szociális hátrányok is párosulnak. Hiányoznak a követendő életsrtatégiák, a pozitív életszemlélet mellyel a társadalmi integráció megkönnyíthető. Helyzet/ adottság ▪A halmozotan hátrányos helyzetűek - így a romákat is érintő - az életkörülmények javítását szolgáló programok hiányoznak. Nincsenek integrációt elősegítő programok, képzések és tanfolyamok (pl. csecsemőgondozás, gazdasszonyképzés, stb). Probléma/ lehetőség ▪A leszakadók esetében megoldást jelent a képzés, az ismeretek bővítése, ami segít válaszokat adni a mindennapok kihívásaira, ezek új életstratégiák csatornái is lehetnek, melyek elősegítik a munkaerőpiaci reintegrációt. Megoldási javaslat ▪A programok megvalósítása a leszakadók számára alternatívát kínál az eddigi kirekesztéssel szemben. Az intézkedés keretében tervezett tanfolyamok során 45 fő képzése valósulhat meg. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kisértékü eszköz beszerzés, Képzés/Oktatás, Rendezvény Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

88 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 87 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret8000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága19314 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret300 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db Allokáció Megoldási javaslatok 5/26 Kód: ÉM-70-SzF-3-01 Sorszám: 1282 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Apc, Boldog, Ecséd, Heréd, Hort, Kerekharaszt, Lőrinci, Nagykökényes, Petőfibánya, Rózsaszentmárton, Zagyvaszántó ▪LEADER - Képzés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

89 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 88 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 6/26 Kód: ÉM-70-SzF-7-04 Sorszám: 1965 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Nemzetközi együttműködés Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek ▪A gazdasági-politikai változások eredményeként nyitottak lettek a határok. Ezzel lehetővé vált az európai gazdasági-, civil- és önkormányzati kapcsolatfelvétel. A térség települései rendelkeznek testvér-kapcsolatokkal. Az Európai Unió középpontba állította a társadalmi kohézió megteremtését, ami magába foglalja az egyes térségek, régiók, kistérségek erőteljesebb bekapcsolódását az európai tér- és gazdaságszerkezetbe. Helyzet/ adottság ▪A térség gazdasága számos erősséggel rendelkezik. A testvértelepülések közötti kapcsolat, valamint az ezek közelségében rohamosan fejlődő gazdasági központok, a dinamikusan növekvő, versenyképes vállalatok, multinacionális cégek és versenyképes kis- és középvállalkozások lehetőséget nyújtanak a sokszínű kapcsolatfelvételre. Ezek egyik legfőbb gátja a korlátozott elérhetőség, a szervezés hiánya. Probléma/ lehetőség ▪Fontos a nemzetközi kapcsolatok kiépítése. Minden olyan kezdeményezés támogatása, ami a hivatalos együttműködésen túl alapot teremthet a települések polgárai közötti kapcsolat elmélyülésére. Konferenciák, termékbemutatók rendezése, tanulmányutak szervezése, kiadványok szerkesztése, fordítása, terjesztése üzleti, kulturális területen jelentős kapcsolódási pontokká válhatnak. Megoldási javaslat ▪A nemzetközi jó gyakorlatok adaptálása hozzájárul a mikro- és kisvállalkozások versenyképességének javításához, munkahelyteremtéshez és megtartásához. Az üzleti-, kulturális-, szakmai együttműködés feltételei javulnak, ezáltal a meglévő fejlesztési potenciál hatékonyabbá és koordináltabbá válik. Lehetőség nyílik 8-10 fő részvételével külföldi tanulmányutakra. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kapcsolattartás költségei, Képzés/Oktatás, Rendezvény Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport Térségek közötti és nemzetközi együttműködések

90 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 89 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret6800 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága16155 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak80%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret324 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 6/26 Kód: ÉM-70-SzF-7-04 Sorszám: 1965 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Apc, Boldog, Csány, Ecséd, Heréd, Hort, Kerekharaszt, Lőrinci, Nagykökényes, Petőfibánya, Rózsaszentmárton, Zagyvaszántó ▪LEADER - Komplex projekt ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

91 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 90 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 7/26 Kód: ÉM-70-SzF-B-05 Sorszám: 1977 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Infrastruktúrafejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪Közlekedési szempontból a kistérségi települések elérhetőségei jók. A települések belterületi szilárd burkolatú útjai azonban rossz állapotban vannak (pl. Nagykökényes, Csány). A közfunkciót ellátó intézmények felújításra szorulnak. Helyzet/ adottság ▪Az elkerülő utak hiánya és a településeken áthaladó teherforgalom miatt kritikussá vált a helyzet, a levegőszennyezettségi mutatók romlottak, a belterületi utak minősége nem megfelelő. A közfunkciót ellátó intézmények (pl. iskola, óvoda) egy része nincs megfelelő állapotban, fejlesztésre, korszerűsítésre szorulnak. Probléma/ lehetőség ▪Fontos az önkormányzati tulajdonú belterületi földutak szilárdburkolatú úttá való fejlesztése, a belterületi utak korszerűsítése, a közösségi közlekedést szolgáló infrastruktúra fejlesztése (pl. járda, parkoló, buszmegálló, közlekedési lámpa), valamint a közösségi célú infrastruktúra fejlesztése; (pl. közfunkciót ellátó intézmények fejlesztése). Megoldási javaslat ▪A fejlesztések eredményeként javul a településeken belüli elérhetőség, korszerű intézmények alakulnak ki, javítva ezzel a közfunkciók minőségét, az emberek életminőségét, fellendítve a gazdaságot, a vállalkozókedvet. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÉMOP - 3. prioritás - Településfejlesztés

92 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 91 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 7/26 Kód: ÉM-70-SzF-B-05 Sorszám: 1977 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Apc, Boldog, Csány, Ecséd, Heréd, Hort, Kerekharaszt, Lőrinci, Nagykökényes, Petőfibánya, Rózsaszentmárton, Zagyvaszántó ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

93 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 92 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 8/26 Kód: ÉM-70-SzF-4-01 Sorszám: 1283 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Kulturális turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A Zagyvaság HACS valamennyi településén rendeznek helyi hagyományon alapuló rendezvényeket, közösségi összejöveteleket, találkozókat (pl. paprikafesztivál, stb.). Ezen közösség teremtő kezdeményezések színvonala és vonzereje változó. Korábban is ismert volt a településeken a kulturális, rekreációs turizmus, a természetjárás, de a szabadidő eltöltésének ezen módjai napjainkra elsorvadtak, vagy nem kellően kihasználtak. Hiányzik a térségek közötti együttmüködés, a hagyományok a vallási és kisebbségi közösségek értékeinek bemutatása, kiadványok, digitalizált (internetes)formái is. Helyzet/ adottság ▪A közösségi értékek ismerté tétele,a helyi és térségi szintű találkozók, fesztiválok, bemutatók, falunapok, kiállítások, túrák rendezése, vagyis a kulturális turizmus ágazatának fejlesztése elsősorban forráshiány miatt jelent gondot a települések számára. Probléma/ lehetőség ▪Lehetőséget kell adni a települések közösségeinek kulturális elképzeléseik és szabadidejük hasznos eltöltésének módjaira, azok gyakrolati megvalósítására, motiválva ezzel az itt élőket a helyi kultúra megismerésére, a kulturális eseményeken való részvételre, tradicionális attrakciók meglátogatására (pl.: Boldogi Paprika fesztivál, Zarándok túra, Vadrózsa túra, tradicionális mezőgazdasági termelés és annak eredményeinek bemutatása). Ehhez információra, infrastruktúrára és szervező tevékenységre, ismertető kiadványokra, hírverésre van szükség, mely hatékony marketinget igényel. Megoldási javaslat ▪A térség kulturális, szellemi, történelmi és épített örökségére alapozott programok révén, a vonzerők széleskörű, innovatív hasznosításával és komplex fejlesztésével fenntartható gazdasági fejlesztés valósul meg. Ez összetartóbb, kreatívabb közösséget alakít ki, erősíti a társadallmi kohéziót. A program hatására várhatóan 50%-kal nő a rendezvények, a kínálat és a résztvevők száma is, erősödik a térségek és az emberek közötti kapcsolat. Társadalmi, kisebbségi csoportok, vallási közösségek, működhetnek együtt, így különösen a hagyományőrzés, a helyi értékek dokumentálása terén, segítve ezzel térség valós és virtuális bemutatását(honlap). Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kisértékű eszközbeszerzés, Tereprendezés, Marketing tevékenység, Rendezvény Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

94 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 93 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret17000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma23 db Allokáció Megoldási javaslatok 8/26 Kód: ÉM-70-SzF-4-01 Sorszám: 1283 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Apc, Boldog, Ecséd, Heréd, Hort, Kerekharaszt, Lőrinci, Nagykökényes, Petőfibánya, Rózsaszentmárton, Zagyvaszántó ▪LEADER - Rendezvény ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

95 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 94 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 9/26 Kód: ÉM-70-SzF-4-02 Sorszám: 1948 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Kulturális turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪Csány település kevéssé rendelkezik vonzó idegenforgalmi látnivalókkal, és kedvező természeti adottságokkal, viszont közel tíz éve tartják a több száz éves hagyományra épülő, kulturális értékeket felmutató Csányi Dinnye Napokat. A település idegenforgalmi kihasználtsága rendkívül alacsony. A kulturális turizmus versenyt diktáló ágazat, melyben a minőség, az eredetiség, a hely szelleme, a különlegesség, az értékarányos ár döntő szerepet játszik - az egyre jobb választék és a turisták tapasztalata következtében. Helyzet/ adottság ▪Az alacsony kihasználtság egyik oka a marketing tevékenység hiánya, ami anyagi eredetű problémákra vezethető vissza. A lakosság szakmai és emberi nyitottsága megfelelő, viszont a kulturális turizmus megjelenítése és fejlesztése a településen közösségi szemléletet igényel. A település lakóit és vezetőit ebben érdekelté kell tenni. Probléma/ lehetőség ▪Fejleszteni kell a marketingtevékenységet, pl. kiadványokra, tájékoztatókra, szervezőmunkára, koordinált közösségi szemléletű kulturális turizmus tervezésére és szervezésére, a falu rendezvényeit támogató pénzügyi forrásra van szükség. Megoldási javaslat ▪A hatékony kommunikáció és szervező tevékenység eredményeként a falunapon kívül más egyéb rendezvény is lebonyolításra kerül. A megszokott és az újonnan szervezett rendezvényeken megnő nem csak a helyi, de a térségen kívülről érkező látogatók száma is, növelve ezáltal a település bevételi lehetőségeit. Újrateremtődik a település imázsa, bővülnek a megélhetési lehetőségek, erősödik az emberek identitástudata, nő a kohézió. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kisértékű eszközbeszerzés, Tereprendezés, Marketing tevékenység, Rendezvény Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

96 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 95 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága40000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db Allokáció Megoldási javaslatok 9/26 Kód: ÉM-70-SzF-4-02 Sorszám: 1948 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Csány ▪LEADER - Rendezvény ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

97 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 96 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 10/26 Kód: ÉM-70-GF-A-04 Sorszám: 589 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térség rendelkezik rekreációs, szabadidős tevékenységek végzésére alkalmas helyekkel, látnivalókkal (pl. Nagykökényes), kedvező természeti és terepadottságokkal (pl. Apc, Rózsaszentmárton), hagyományokra épülő kulturális értékekkel (pl. Boldog, Csány). Ennek ellenére a közösség földrajzi területének idegenforgalmi kihasználtsága rendkívül alacsony. Helyzet/ adottság ▪A térség nem rendelkezik a fejlesztésekhez szükséges elégséges minőségű szállással és vendéglátó szolgáltatással. A rekreációs, szabadidős szolgáltatásokhoz kapcsolódóan biztosítani kell a megfelelő minőségű ellátást, hiszen enélkül nem várható gazdasági fejlődés. Probléma/ lehetőség ▪Megfelelő minőségű és darabszámú szálláshelyet, és ehhez illeszkedő vendéglátást kell kialakítani a térségben, ami figyelembe veszi a rekreációs tevékenység sajátosságait. A rekreáció jellegéből adódóan nem csak szálláshelyek szükségesek, meg kell oldani az ezek igényeihez igazodó háttérszolgáltatásokat is. Hatékony marketingtevékenységre is szükség van. Megoldási javaslat ▪A fejlesztések megvalósításával becsléseink szerint akár 20-30%-kal nőhet a rekreációs sportot űző turisták száma a térségben, beleértve a helyi turizmust is. Mindemellett az új lehetőségek kihasználásával a korábban mezőgazdaságban és nagyüzemekben dolgozók, de mára munkanélkülivé válók új lehetőségekhez jutnak, beindíthatják önálló vállalkozásukat, erősitve ezzel identitástudatukat. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

98 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 97 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret96000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások45% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret40000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 10/26 Kód: ÉM-70-GF-A-04 Sorszám: 589 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Apc, Boldog, Csány, Ecséd, Heréd, Hort, Kerekharaszt, Lőrinci, Nagykökényes, Petőfibánya, Rózsaszentmárton, Zagyvaszántó ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

99 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 98 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 11/26 Kód: ÉM-70-GF-A-06 Sorszám: 595 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térség rendelkezik idegenforgalmi látnivalókkal (pl. Nagykökényes), kedvező természeti adottságokkal (pl. Apc, Rózsaszentmárton), hagyományokra épülő kulturális értékekkel (pl. Boldog, Csány). Ennek ellenére a közösség területének idegenforgalmi kiépítettsége, valamint kihasználtsága rendkívül alacsony. Helyzet/ adottság ▪Kevés a közösség területén a rekreációs, szabadidős szolgáltatás, ezek fejlesztésével a térség lehetőséget kapna komplexebb turisztikai programok nyújtására, kihasználva a területi adottságokat. A fejlesztések hiánya nem csak anyagi eredetű problémákra vezethető vissza, hanem az igényfelkeltés hiányára is. A településeken élők számára új lehetőséget teremthet a turizmus ezen új formája. Probléma/ lehetőség ▪Lehetőséget kell adni arra, hogy a különböző szervezetek rekreációs, szabadidős fejlesztéseiket megvalósíthassák. Pl. meg kell teremteni az annak az alapját, hogy a potenciális turisták biciklivel karikázva ismerhessék meg a térség kulturális és természeti adottságait. Ki kell használni a Mátra-aljai települések domborzati és természeti viszonyait, a nagyvárosokhoz való közelségét. Hatékony marketing tevékenységre van szükség. Megoldási javaslat ▪Egyrészt a fejlesztések megvalósításának eredménye, hogy emelkedik az eltötlött vendégéjszakák száma, másrészt immáron nemcsak térségen kivülről érkező, hanem a térség településeiről érkező vendégekkel is számolhatnak a vendéglátók. Javul a munkaerőpiaci helyzet, a turisztikai szolgáltatások minősége, megteremtve ezzel a térségre korábban nem jellemző helyi turizmus alapjait. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

100 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 99 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások45% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága53108 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret400 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db Allokáció Megoldási javaslatok 11/26 Kód: ÉM-70-GF-A-06 Sorszám: 595 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Apc, Boldog, Csány, Ecséd, Heréd, Hort, Kerekharaszt, Lőrinci, Nagykökényes, Petőfibánya, Rózsaszentmárton, Zagyvaszántó ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

101 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 100 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 12/26 Kód: ÉM-70-GF-7-03 Sorszám: 597 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Szakmai turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térség több településén - különösen Boldogon, Horton, Csányon, Rószaszentmártonban, Ecséden és Lőrinciben - igény mutatkozik a szakmai turizmusra, de ez a lehetőség egyelőre kihasználatlan. A helyi szellemi potenciál elégséges, de nem kellően kiaknázott. A civil szervezetek és vállalkozások csak a saját tevékenységi és kapcsolati körükön belül szerveznek pár órás bemutatókat, kisebb rendezvényeket. Részben vagy teljesen hiányoznak a szakmai tematikus utakhoz kapcsolódó programok, tevékenységek.Minimális a térségen átnyúló, de szakmailag kapcsolódó tájegységek közötti együttműködés. Helyzet/ adottság ▪A szakmai turizmus iránt megnyilvánul érdeklődés, főként a zöldség-gyümölcs és borászati ágazatban, de szervezettség és infrastruktúra hiányában ezek nem valósíthatók meg. A konferenciákhoz szükséges teremmel, kiállítási területtel rendelkező bemutató központ, illetve az ezeket kiegészítő ajánlat-csomagok hiányoznak. A szakmai szervezők és programok gazdái között nincs koordináció, a publikálás nem megfelelő. Probléma/ lehetőség ▪A szakmai turizmus révén a különböző szervezetek felhasználva a marketing eszközeit és lehetőségeit információkhoz jutnak, melyek bővítik szakmai ismereteiket. Ezáltal hatékonyabb tevékenységet folytathatnak. Alakító szereppel is bír a turizmus ezen formája, hozzájárulva az adott település, kistérség, vagy akár egy egész régió arculatának kialakításához, hírnevet szerezve a Zagyvaság Helyi Közösség lakóinak. Megoldási javaslat ▪A szakmai turizmus révén a különböző szervezetek felhasználva a marketing eszközeit és lehetőségeit információkhoz jutnak, melyek bővítik szakmai ismerteiket. Szakmai tematikus programokat valósítanak meg. Alakító szereppel is bír a turizmus ezen formája, hozzájárulva az adott település, kistérség, vagy akár egy egész régió arculatának kialakításához, hírnevet szerezve a Zagyvaság Helyi Közösség, és a szakmailag kapcsolódó tájegységek lakóinak. 4-5 különböző helyszínen megközelítőleg 14 alkalomra kívánunk támogatást nyújtani. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kisértékü eszköz beszerzés, Kapcsolattartás költségei, Marketing tevékenység, Rendezvény Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

102 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 101 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret14000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma14 db Allokáció Megoldási javaslatok 12/26 Kód: ÉM-70-GF-7-03 Sorszám: 597 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Apc, Boldog, Csány, Ecséd, Heréd, Hort, Kerekharaszt, Lőrinci, Nagykökényes, Petőfibánya, Rózsaszentmárton, Zagyvaszántó ▪LEADER - Komplex projekt ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

103 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 102 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 13/26 Kód: ÉM-70-GF-A-03 Sorszám: 588 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Szakmai turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A kistérség szálláshely szolgáltatói és vendéglátói a polgárosult falusi rétegekből, illetve a falusi, esetenként városi értelmiségiek közül kerültek ki, akik a mezőgazdasági termelés mellett felismerték a szakmai turizmusban rejlő lehetőséget is önmaguk számára. Sajnos számuk kevés, a hagyományos szálláshelyszolgáltató vállalkozások és panziók a kistérségben folyó szakmai turizmusban nem vesznek részt. Helyzet/ adottság ▪A helyi lehetőségek és vonzerők feltárása, a szakmai kínálat kifejlesztése, a szolgáltatások megteremtésére irányuló komplex térségi szakmai turizmus igényeit kielégítő tárgyi feltételek, és az ehhez kapcsolódó szálláshely fejlesztési programok hiányoznak. Probléma/ lehetőség ▪A szakmai tapasztalatok átadására, megvitatásának lebonyolítására szervezett szakmai turizmus igényeinek megfelelő bemutató központok kialakítása, komplex, akár több napos programok lebonyolítása szükséges. Az ehhez kapcsolódó infrastrukturális és tárgyi feltételeket, valamint marketinget is biztosítani kell. Megoldási javaslat ▪A szakmai központok felállításával a helyi szervezetek és a gazdasági élet szereplői teret kapnak szakmai tapasztalataik bővitésre, fontos tervezési és fejlesztési információkhoz jutnak, melyek révén bevételeiket növelhetik. Ezzel párhuzamosan az érkező vendégek itt kapnának tájékoztatást a helyi és a környéken lévő fejlesztési lehetőségekről. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

104 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 103 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások45% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága97498 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret20000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 13/26 Kód: ÉM-70-GF-A-03 Sorszám: 588 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Apc, Boldog, Csány, Ecséd, Heréd, Hort, Kerekharaszt, Lőrinci, Nagykökényes, Petőfibánya, Rózsaszentmárton, Zagyvaszántó ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

105 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 104 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 14/26 Kód: ÉM-70-GF-A-01 Sorszám: 587 Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Mikrovállalkozások életképességének megteremtése és javítása Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás ▪A kistérségi vállalkozások csaknem 60 százaléka a kereskedelem területére koncentrálódik. Az üzletek típusát tekintve a boltok jelentős része a mindennapi szükségleteket kielégítő élelmiszer-jellegű üzlet és áruház, valamint ruházati szaküzlet. Ez az összetétel az elmúlt években alig változott. Az üzlettípusok többségénél csökkent az állomány, kivételt csak az iparcikküzletek, a használtcikk- és az illatszer- szaküzletek jelentenek, ahol a boltok száma több mint egytizedével emelkedett. Helyzet/ adottság ▪A kistérségen kívüli üzletláncok, szuper- és hipermarketek lassan, de biztosan hódítják el a kisboltok vevőkörét. Bár ma még az egyéni vállalkozások boltjai a napi kisbevásárlások fontos szereplői, részarányuk folyamatosan csökken. A kiskereskedelem egyik sajátos formája a piaci értékesítés, mely egyre inkább háttérbe szorul, és a kistérség fejlettebb részein már meg is szűnt. Probléma/ lehetőség ▪A hagyományos értelemben vett bolti kiskereskedelem fejlesztése fontos. Ezzel párhuzamosan jelentős fejlesztési lehetőséget kínál a direkt értékesítés, amikor a saját maga által megtermelt, vagy előállított termék személyes eladás révén kerül értékesítésre, ahol a leendő vásárló személyesen találkozik az áru előállítójával és termékével. Szükséges ezen vállalkozások, illetve új vállalkozói ötletek megvalósításához a pénzügyi források biztosítása. Megoldási javaslat ▪Sikerül megállítani a magasabb kereslethez igazodó kereskedelmi átstrukturálódást. Javul a helyi, helyben előállított, kézműves és egyéb termékek piacra jutása, másrészt a helyi igények kielégítése hatékonyabbá válik. Nő a vállalkozások száma. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

106 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 105 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret61000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások40% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret6000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 14/26 Kód: ÉM-70-GF-A-01 Sorszám: 587 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Apc, Boldog, Ecséd, Heréd, Hort, Kerekharaszt, Lőrinci, Nagykökényes, Petőfibánya, Rózsaszentmárton, Zagyvaszántó ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

107 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 106 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 15/26 Kód: ÉM-70-GF-A-05 Sorszám: 590 Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Mikrovállalkozások életképességének megteremtése és javítása Szektor/fejlesztési téma: Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok ▪A térségben a legnagyobb változások ebben a szektorban mentek végbe. A helyi vállalkozások itt tudtak a legrugalmasabban alkalmazkodni a változásokhoz. Jellemző, hogy a szolgáltatásokat végző szervezetek száma nemcsak az iparból való kiválás útján nőtt, de új vállalkozások is létrejöttek. Ezek egy része igen instabil volt, így jelentős részük került felszámolás alá. Helyzet/ adottság ▪A térségben az elmúlt évek dinamikus gazdaságfejlesztései lelassultak, így az ezeket kiszolgáló és ellátó ágazat teljesítménye is csökkent. Ezzel párhuzamosan szabad kapacitások jelentkeztek, különösen a szállítás területén. Ezt a továbbiakban jelentősen rontotta a szűk közlekedési és szállítási keresztmetszet, a szolgáltatások fejlettségi szintjének, és belső szerkezetének lemaradása. Probléma/ lehetőség ▪A kistérség gazdaságfejlesztése meghatározó komponense az elsődleges szolgáltatói vállalkozói szektor fejlesztésében van, ami újabb munkahelyek létrejöttét jelenti. A tágabb értelemben vett alapvető szolgáltatások háttérfejlesztése kiemelt fontosságú. Megoldásra szorul a térségben hiányként jelentkező tárolási, raktározási és szállítási kapacitás rendezése. Megoldási javaslat ▪Jelentős mértékben kihasználásra kerül a nagy ipari vállalatok tevékenységét kiegészítő kapcsolt szolgáltatások fejlesztése, kihasználva a geográfiai lehetőségeket mind a szállítás, mind a raktározás területén. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

108 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 107 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret33000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások40% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret12000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db Allokáció Megoldási javaslatok 15/26 Kód: ÉM-70-GF-A-05 Sorszám: 590 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Apc, Boldog, Csány, Ecséd, Heréd, Hort, Kerekharaszt, Lőrinci, Nagykökényes, Petőfibánya, Rózsaszentmárton, Zagyvaszántó ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

109 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 108 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 16/26 Kód: ÉM-70-GF-A-02 Sorszám: 1928 Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Mikrovállalkozások életképességének megteremtése és javítása Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás ▪Csány település kereskedelmi vállalkozásainak nagyrésze a kiskereskedelem területére koncentrálódott. Az üzletek típusát tekintve jelentős részük a mindennapi szükségleteket kielégítő élelmiszer jellegű bolt, valamint mezőgazdasági szaküzlet. Ez az összetétel az elmúlt években alig változott. Helyzet/ adottság ▪Bár ma még az egyéni vállalkozások boltjai a napi kisbevásárlások fontos szereplői, részarányuk az összes kiskereskedelmi bolton belül folyamatosan csökken. A kiskereskedelem egyik sajátos formája a piaci értékesítés, mely egyre inkább háttérbe szorul. A településről hiányoznak a mindennapi szükségleteket kielégítő szolgáltató és kereskedelmi szaküzletek. Probléma/ lehetőség ▪Fontos a hagyományos értelemben vett bolti kiskereskedelem fejlesztése, illetve a fogyasztói igényeknek megfelelő kereskedelmi vállalkozásokra épülő szaküzletek kialakítása. Ezzel párhuzamosan jelentős fejlesztési lehetőséget kínál a direkt értékesítés, amikor a saját maga által megtermelt, vagy előállított termék személyes eladás révén kerül értékesítésre, ahol a leendő vásárló személyesen találkozik az áru előállítójával. Szükséges ezen vállalkozások, illetve új vállalkozói ötletek megvalósításához pénzügyi források biztosítása. Megoldási javaslat ▪Sikerül megállítani a magasabb kereslethez igazodó kereskedelmi átstrukturálódását, javul a helyi, helyben előállított termékek piacra jutása. A helyi igények kielégítése hatékonyabbá válik, megnő a vállalkozások száma, új munkahelyek jönnek létre. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

110 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 109 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága80500 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db Allokáció Megoldási javaslatok 16/26 Kód: ÉM-70-GF-A-02 Sorszám: 1928 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Csány ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

111 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 110 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 17/26 Kód: ÉM-70-GF-1-01 Sorszám: 1915 Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Mikrovállalkozások életképességének megteremtése és javítása Szektor/fejlesztési téma: Pénzügyi közvetítés ▪Csány településen a vállalkozások innovációjának a gazdasági lehetőségek komoly határt szabnak, így a fellendülés és a gazdasági fejlődés többnyire csak külső segítséggel, szakmai fejlesztéssel valósulhat meg. Sajnos a korábbi évtizedek fejlesztései csak a beruházások beindítására adtak lehetőséget. A korábban beindult vállalkozások alaptevékenységüket megfelelő szinten látják el, viszont fejlesztési irányokkal nem rendelkeznek, szakmai elképzeléseik hiányosak. Helyzet/ adottság ▪A településen már működő beruházások jól használták ki a meglévő szakmai múltat, viszont ezen ismereteket nehezen tudják ötvözni a korszerű vállalkozói ismeretekkel. A piac szereplői egyre inkább igénylik a hagyományos módon előállított termékeket. Figyelemmel a lakosság keresletére, a meglévő vállalkozások fejlesztésére van szükség, ezekhez azonban hiányzik a megfelelő, korszerű szakismeret. Probléma/ lehetőség ▪A tevékenységek fejlesztésében nagy súllyal szereplő háttér szolgáltatások fejlesztésére kell koncentrálni, mivel így stabilizálható a korábban megkezdett innovatív vállalkozás fejlesztés eredménye és nem vész el az ősöktől megszerzett tudás sem. Olyan szakmai "helyi pontok" kialakítására van szükség, ahol a helyben működő ágazatok termelésére ható tényezők megismerésre kerülnek és az ott szerzett ismeretekkel a termelők gyors, egyszerű, helyben elérhető, folyamatos szakmai információkra tesznek szert. Megoldási javaslat ▪A fejlesztések révén a mikrovállalkozások meg tudnak felelni a piac napi kihívásainak, fejlődik a gazdaság, új munkahelyek jönnek létre, a régiek stabilizálódnak. A mikrovállalkozások helyben juthatnak hozzá a vállalkozásuk működtetéséhez, fenntartásához szükséges aktuális pénzügyi és piaci információkhoz, tanácsokhoz. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kisértékű eszközbeszerzés, Eszközbeszerzés, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

112 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 111 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret12900 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága25664 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 17/26 Kód: ÉM-70-GF-1-01 Sorszám: 1915 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Csány ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat ▪"Helyi pontok" - vállalkozások számára aktuális működésüket segítő, pénzügyi, piaci ismereteket közvetítő vállalkozók által létrehozott tanácsadó szervek.

113 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 112 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 18/26 Kód: ÉM-70-GF-B-01 Sorszám: 583 Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Mikrovállalkozások életképességének megteremtése és javítása Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térségben kalászos-, intenzív zöldség-, szőlő- és gyümölcstermesztés folyik, amelynek komoly hagyományai vannak. A csányi dinnye, a horti-, hatvani paradicsom, a boldogi paprika hungarikum szintű ismert termékek. A térség több települése a Mátra-aljai borvidékhez tartozik. Az őstermelők száma meghaladja a háromezret. Az elmúlt években azonban jelentős részük abbahagyta a tevékenységet, másik részük pedig vállalkozóvá, kényszervállalkozóvá vált. Helyzet/ adottság ▪A térségi vállalkozásokban többnyire egyedül, legfeljebb családi segítséggel dolgoznak. Tradicionális életviteli mintákat követnek, amikor elsősorban nem fejlesztésre, hanem megélhetésre, fogyasztásra, és családi felhalmozásra törekszenek. Nincs elegendő forrás a fejlesztések megvalósításához, új munkahelyek teremtéséhez, a termék hozzáadott értékének megteremtéséhez, növelve ezáltal az életszínvonalat. Probléma/ lehetőség ▪A fejlesztési források ésszerű felhasználása megoldást jelent a mezőgazdasági mikro-vállalkozások megteremtésére, életképességük javítására, illetve fejlesztésére. A más forrásokból beszerzett fejlesztésekhez kapcsolódó egyéb tevékenységek (tervezés, előkészítés, lebonyolítás) támogatása szükséges. Így a nagyértékű beszerzések adaptálása komplexé teszi a fejlesztések sikerét. Megoldási javaslat ▪A megvalósuló fejlesztések hatására növekszik a települések megtartó ereje, a piaci versenyképesség erősödik, a jövedelmezőséget növelő új agrártermelési szerkezet alakul ki. Ez javítja a vállalkozások életképességét, a meglévők fejlesztését indukálja, növelve a közösség gazdasági hátterének fejlettségét, a helyi sajátosságokhoz igazodó fogyasztói igények kielégítését. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪GOP - 2. prioritás - A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése

114 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 113 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 18/26 Kód: ÉM-70-GF-B-01 Sorszám: 583 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Apc, Boldog, Csány, Ecséd, Heréd, Hort, Kerekharaszt, Lőrinci, Nagykökényes, Petőfibánya, Rózsaszentmárton, Zagyvaszántó ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

115 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 114 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 19/26 Kód: ÉM-70-GF-B-04 Sorszám: 606 Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: K+F innováció Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A kutatási szektor csak a számára fontos tudományos eredményekért dolgozik, mindenféle vállalkozói, piaci kontroll és érdemi hatás nélkül. Nincs együttgondolkodás és cselekvés a tudományos stratégiák tervezői, a pályázati források kezelői, az akadémiai és egyetemi kutatók, valamint a gazdaság különböző szintű szereplői között. Helyzet/ adottság ▪A kistérségben nincsenek a mindennapi gazdálkodás és (vidék) fejlesztés gyakorlatában használható komplett megoldások, csomagok kidolgozására alkalmas vállalkozások. A regionális különbségek kezelését is felvállaló, a vidékfejlesztésben és az ésszerű térhasználatban, valamint a jövőbeni fenntartható fejlesztéseket szemelőtt tartó vállalkozások száma csekély a közösségben. Probléma/ lehetőség ▪Olyan programok támogatása szükséges, melyekkel összegezni lehet a szellemi és a gazdasági tőke erejét. Ezzel korszerű új termékek jönnek létre, nagyobb hozzáadott értékkel. Ez hozzájárul a helyi vállalkozások megerősödéséhez is. Olyan programok és tevékenységek kerülnek támogatásra, melyek figyelembe veszik az átfogó, és széles körben alkalmazott gazdaságos reprodukálhatóságot. Megoldási javaslat ▪A végrehajtott fejlesztések hatására rövidül az út az ötletektől a végtermékekig, a technológiák megvalósításáig, az értékesítéséig, kevesebb jó elképzelés terelődik holtvágányra, és a valóban fontosak megvalósításra kerülnek. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪GOP - 1. prioritás - K+F és innováció a versenyképességért

116 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 115 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 19/26 Kód: ÉM-70-GF-B-04 Sorszám: 606 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Apc, Boldog, Csány, Ecséd, Heréd, Hort, Kerekharaszt, Lőrinci, Nagykökényes, Petőfibánya, Rózsaszentmárton, Zagyvaszántó ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

117 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 116 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 20/26 Kód: ÉM-70-GF-B-02 Sorszám: 591 Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Versenyképes gazdaság megteremtése Szektor/fejlesztési téma: Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ▪Az ingatlan alapú fejlesztések komplexitásuk mellett komoly finanszírozást igényelnek. Az állami és EU-s források bizonyos tekintetben korlátozottan és időszakosan állnak rendelkezésre, és meghatározott célok mentén vehetők igénybe, de csak részben biztosítanak fedezetet. A közösség területén (pl. Boldog, Zagyvaszántó, Petőfibánya) olyan szabad területek vannak, amelyek alkalmasak mikro- vállalkozások és azok telephelyeinek létrehozására. Helyzet/ adottság ▪Az ingatatlanfejlesztésekre igény van, de az ehhez rendelkezésre álló források nem elégségesek. A gazdasági piac szereplői és a közszféra szereplői nem kapcsolódnak össze. A közszféra számára gyors a piaci környezet változása, az alkalmazkodáshoz nincs elegendő információja és elégséges infrastruktúrája. Probléma/ lehetőség ▪Az induló, vagy már működő vállalkozások megteremtéséhez vagy fejlesztéséhez lehetőséget kell biztosítani ingatlan alapú fejlesztések támogatásával, esélyt adva arra, hogy az innovatív fejlesztési lehetőségek és környezetbarát technológiák meghonosodjanak. Ezt úgy kell kialakítani, hogy az egymás mellett működő vállalkozások szimbiotikus hatással legyenek egymásra. Megoldási javaslat ▪Az ingatlanügyek rendezésével a közösség indukálja a közép és felsőfokú képzettséggel rendelkező, kellő kockázatot vállaló humán erőforrás tevékenységének diverzifikációját. Az eddig kistérség köpontú fejlesztések irányt változtatnak, és immáron a kistelepülések is bekapcsolódhatnak a térségre jellemző dinamikus fejlődésbe. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪GOP - 3. prioritás - A modern üzleti környezet elősegítése

118 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 117 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 20/26 Kód: ÉM-70-GF-B-02 Sorszám: 591 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Apc, Boldog, Csány, Ecséd, Heréd, Hort, Kerekharaszt, Lőrinci, Nagykökényes, Petőfibánya, Rózsaszentmárton, Zagyvaszántó ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

119 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 118 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 21/26 Kód: ÉM-70-GF-B-03 Sorszám: 592 Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Versenyképes gazdaság megteremtése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A közösség területén lévő településeken kialakulatlan és/vagy alig-alig működő alapellátási rendszer van. A településeken döntő többségében több-kevesebb mértékben hiányzó ellátási formák működnek. A városok funkcionálisan létező, ám tudatosan gyakran fel nem ismert, és nem vállalt városkörnyéki vonzása az egyéb humánszolgáltatások terén a területi hátrányok konzerválódását, a belső perifériák fennmaradását, és az ellátórendszer elemeinek túlterhelődését és diszfunkcionális működését eredményezte. Helyzet/ adottság ▪A térségi településeken élők helyi erőforrás felhasználása a fogyasztói igényeket nem kielégítő, nem termelő tevékenységekre koncentrálódik, melyek egyre inkább növekszenek, különösen a dologi szolgáltatások terén. A személyre szóló humán szolgáltatások terén a kistérségben részleges fejlődés indult be, melynek oka a helyi települési értelmiség kényszer önfoglalkoztatása. Probléma/ lehetőség ▪Az új térségi vállalkozások létrehozásának, beruházásainak, műszaki-technológiai fejlesztésének támogatása horizontálisan vagy vertikálisan kapcsolódó integrációt segít elő. Megoldást jelent a célzott dologi és személyre szóló üzleti dinamika, az innováció, és a közösen racionalizált tevékenységek költségcsökkentő és hatékonyságot növelő vidékfejlesztési klaszter létrehozása. Megoldási javaslat ▪Javul a helyben lévő vállalkozások versenyképessége, innovációs képessége. Ezzel javul a települési munkahelyek megtartása, új munkahelyek jönnek létre, fejlődik a gazdasági szerkezet. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪GOP - 2. prioritás - A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése

120 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 119 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 21/26 Kód: ÉM-70-GF-B-03 Sorszám: 592 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Apc, Boldog, Csány, Ecséd, Heréd, Hort, Kerekharaszt, Lőrinci, Nagykökényes, Petőfibánya, Rózsaszentmárton, Zagyvaszántó ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

121 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 120 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 22/26 Kód: ÉM-70-SzF-A-08 Sorszám: 1288 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Kulturális értékek megőrzése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség valamennyi települése értékes épített örökséggel bír (pl. Nagykökényesen a kastélyban működött volt iskola épülete). Ezek állapotát az általános romlás, a fokozott veszélyeztetettség jellemzi. Hasznosításuk az EU régi tagországaiban tapasztalhatóakhoz képest alacsony fokú. Helyzet/ adottság ▪Ennek az örökségnek a védelme, használata, hozzáférhetővé tétele más európai országokban már működik elfogadott elvek alapján. Ezen alapelvek következetes érvényre juttatása a térség erőtlen és szűkös anyagi erőforrásai miatt messze elmarad az EU-s gyakorlattól. Az épületek újrahasznosítására konkrét elképzelései vannak a közösség lakóinak (pl. közösségi ház). Probléma/ lehetőség ▪Megoldást jelenthet a közösségekre örökül maradt építészeti emlékek, műemlékek felújítása. Fontos az örökséget képező épületek megóvása, a fenntartásukat szolgáló felújítási és teljes körű műemléki helyreállítások elvégzése, az épültek új funkcióval történő felruházása. Megoldási javaslat ▪A fejlesztések eredményeként az utókor számára az értékes örökség megismerése és továbbörökítése lehetővé válik. Ez erősíti az emberek identitását, visszatérésüket a gyökerekhez, melynek igazi közösségformáló ereje van. A beruházások alapvetően meghatározzák a helyi turizmus hatékonyságát, megvalósul az épületek új funkcióval történő felruházása. Örökségtudatos szemléletmód alakul ki. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

122 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 121 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret28000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma14 db Allokáció Megoldási javaslatok 22/26 Kód: ÉM-70-SzF-A-08 Sorszám: 1288 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Apc, Boldog, Ecséd, Heréd, Hort, Kerekharaszt, Lőrinci, Nagykökényes, Petőfibánya, Rózsaszentmárton, Zagyvaszántó ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

123 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 122 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 23/26 Kód: ÉM-70-SzF-A-10 Sorszám: 2152 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Kulturális értékek megőrzése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪Csány település kevés, de igen értékes épített örökséggel bír (pl. temető kápolna), melyek állapotát az általános romlás, a fokozott veszélyeztetetttség jellemzi. A település működési jellege mind a rendeltetés, mind az ellátás terén változó korszakát éli. A mindennapi élet vátozása mellett elveszhet számtalan olyan érték, amit korábban fontosnak tartottak. Helyzet/ adottság ▪Az örökség védelme, használata, hozzáférhetővé tétele más európai országokban már működő alapelvű gyakorlat. Ennek következetes érvényre juttatása a település erőtlen és szűkös anyagi erőforrásai miatt messze elmarad az EU-s gyakorlattól. Probléma/ lehetőség ▪Megoldást jelent a településre örökül maradt építészeti emlékek, műemlékek megújítása. A településen a leromlott állapotban lévő, építészeti értékeket hordozó településszerkezeti egységek kerülnek felújításra úgy, hogy az épületek stílusjegyei megmaradjanak. Fontos az épített örökséget képező épületek megóvása, a fenntartásukat szolgáló felújítási és teljes körű műemléki helyreállítások elvégzése, az épültek új funkcióval történő felruházása (pl. közösségi ház). Megoldási javaslat ▪A fejlesztések eredményeként az utókor számára megőrizhetővé és továbbörökíthetővé válnak az értékek. Ezek megismerése erősíti az emberek identitását, a visszatérésüket a gyökerekhez, melynek közösségformáló ereje van. Örökségtudatos szemléletmód alakul ki. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

124 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 123 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret48000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága48000 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 23/26 Kód: ÉM-70-SzF-A-10 Sorszám: 2152 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Csány ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

125 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 124 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 24/26 Kód: ÉM-70-SzF-A-11 Sorszám: 1291 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Természeti örökségek megőrzése Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A természeti, táji örökség megőrzése fontos a térség számára, mivel a fejlődés gyakran pótolhatatlan értékek elvesztésével jár együtt. A természet védelme, pontos szabályozásának története évtizedekkel ezelőtt kezdődött, a tájakkal kapcsolatos szabályozások viszont akadályokba ütköztek. Helyzet/ adottság ▪A térségben valamennyi településen vannak tájvédelemre alkalmas természeti területek. A településen élők igénylik a táji értékek megőrzését, forráshiány miatt azonban az önkormányzatok és civil szervezetek nem tudják megvalósítani a tervezést, tájfejlesztést, továbbá a tájakra vonatkozó örökségvédelmi szemlélet érvényesülését. Probléma/ lehetőség ▪A természeti, táji örökség megőrzése fontos a térség számára, mivel a fejlődés gyakran pótolhatatlan értékek elvesztésével jár együtt. A természet védelme, pontos szabályozásának története évtizedekkel ezelőtt kezdődött, a tájakkal kapcsolatos szabályozások viszont akadályokba ütköztek. Megoldási javaslat ▪A táj kezelése, fenntartása, fejlődésének harmonikus megvalósítása úgy elégíti ki a gazdasági és társadalmi igényeket, hogy közben gondot fordít a minőség javítására. Ezen fejlesztések javítják az emberek életminőségét, élhető környezetet biztosítva a települések lakosai számára. A települések természeti adottságait szemelőtt tartó tájfejlesztés szorosan kapcsolódik a turisztikához, és a környezettudatos gazdálkodói tevékenységekhez. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

126 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 125 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret37275 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db Allokáció Megoldási javaslatok 24/26 Kód: ÉM-70-SzF-A-11 Sorszám: 1291 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Apc, Boldog, Csány, Ecséd, Heréd, Hort, Kerekharaszt, Lőrinci, Nagykökényes, Petőfibánya, Rózsaszentmárton, Zagyvaszántó ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

127 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 126 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 25/26 Kód: ÉM-70-GF-7-02 Sorszám: 582 Prioritás: Tradicionális mg.-i termelés megőrzése Intézkedés: Piaci értékesítési lehetőségek kialakítása Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A Zagyvaság területének nagy része alkalmas a minőségileg jobb árutermelésre, illetve az alternatív hasznosításra. A térség területének 75 %- a mezőgazdasági hasznosítás alatt áll, lakosságának egy része a mezőgazdasági termelésből él, illetve szerzi rendszeres jövedelmét. A térség hagyományokon alapuló termelést folytat, alacsony a mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége. Helyzet/ adottság ▪Nincs a megtermelt, helyben előállított termékeknek és szolgáltatásoknak egységes arculata, sem megjelenésükben, sem minőségükben nem alkalmasak a versenyre más, korszerű piaci termékekkel. Hiányzik a tudatos fogyasztói magatartás, valamint a közös földrajzi áruvédjegy, az áruismertetők, a hatékony marketing munka. Probléma/ lehetőség ▪A minőségi belső tartalmat külső megjelenésében is tükröző egységes arculat kialakítása szükséges. A piacrajutás, az értékesítés ösztönzése érdekében a marketing eszközök fejlesztése (bemutatkozó anyagok, kiadványok stb.) és egységes áruvédjegy megteremtése szükséges.Célunk helyi márkanév kialakítása és megismertetése térségen kívül is. "A megoldási javaslat kapcsolódik az 581, 6491 kódszámú megoldási javaslathoz." Megoldási javaslat ▪A tervezett fejlesztések megvalósításával segítjük a helyben megtermelt és/vagy feldolgozott agrár- és egyéb termékek ▪áruk, szolgáltatások piaci igényekhez való alkalmazkodását, piacrajutását, tudatos fogyasztását - javítva ezzel a versenyképességet. Az új típusú, egységes marketingen alapuló értékesítési lehetőségek hozzájárulunk a Zagyvaság, mint gazdaság-földrajzi egység megteremtéséhez. Megvalósul a termékfejlesztés, javul a termékek minősége, piaci megjelenése és kiszerelése, emelkedik a szolgáltatások színvonal. Kialakul a tudatos - helyben termelt árukat preferáló - fogyasztói magatartás ezzel növekszik a vállakozások árbevétele. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Tradicionális eszközbeszerzés Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

128 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 127 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret14000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága78437 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma7 db Allokáció Megoldási javaslatok 25/26 Kód: ÉM-70-GF-7-02 Sorszám: 582 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Apc, Boldog, Ecséd, Heréd, Hort, Kerekharaszt, Lőrinci, Nagykökényes, Petőfibánya, Rózsaszentmárton, Zagyvaszántó ▪LEADER - Komplex projekt ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

129 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 128 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 26/26 Kód: ÉM-70-GF-7-01 Sorszám: 581 Prioritás: Tradicionális mg.-i termelés megőrzése Intézkedés: Korszerű integrált technológiák adaptálása Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A Zagyvaság területének nagy része alkalmas a minőségileg jobb gazdálkodásra, illetve az alternatív (ökotermelés, nem élelmiszer célú termelés, erdősítés, turizmus) hasznosításra. A térség területének 75 %-a mezőgazdasági hasznosítás alatt áll, lakosságának egyrésze a mezőgazdasági termelésből él, illetve szerzi jövedelmét. A termelési technológia elvult, sokszor hiányzik a minőségbiztosítási rendszer. Helyzet/ adottság ▪A térségben zömmel alapanyag termelés folyik, de a felvásárlás/feldolgozás egy része a térségen kívül történik. Lassú a szövetkezés, az összefogás, hiányzik a kereskedelem és a szervezett piac, a termelés koordinációja. Ennek oka a saját erő, a vagyoni háttér, illetve az ágazatban elérhető külső forrás hiánya. Kevés a megvalósításra képes szakember és menedzser, probléma a nem korszerű termelési szerkezet. Probléma/ lehetőség ▪A térség hagyományai miatt a megoldás a zöldség és gyümölcstermesztés technológiai (válogató, előhűtő) fejlesztése, megfelelve az EU minőségi követelményeinek. A piac igényeit szemelőtt tartó, minőségbiztosított modern, korszerűen gazdálkodó egységeket kell létrehozni, elősegítve ezzel a feldolgozást, az értékesítést és a minőség javítását. "A megoldási javaslat kapcsolódik az 582, 6491 kódszámú megoldási javaslathoz." Megoldási javaslat ▪A térség agrárgazdaságának területén is megindulhat az innováció, a fellendülés, ami a továbbfejlődés alapját teremtheti meg. Fontos az innováció bevezetése azért is, mert a kistérség agrártársadalmát, annak szemléletét is alakítja. Minőségbiztosított rendszerek állnak fel a korszerű technológia alkalmazásával. Az egységes rendszerű minőségbiztosítás egyszerűbb, költségkímélőbb, ellenőrizhetőbb kertészeti tevékenységet jelent, amely a gazdálkodók számára is egy biztonságosabb értékesítésre ad lehetőséget. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Tradicionális eszközbeszerzés Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

130 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 129 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret16000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága47931 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 26/26 Kód: ÉM-70-GF-7-01 Sorszám: 581 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Apc, Boldog, Csány, Ecséd, Heréd, Hort, Kerekharaszt, Lőrinci, Nagykökényes, Rózsaszentmárton, Zagyvaszántó ▪LEADER - Komplex projekt ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

131 130 A Zagyvaság Helyi Közösség Vidékfejlesztési Stratégiája fórumok, egyeztetések, megbeszélések, konzultációk alapján készült el. A stratégiát a közösség adottságainak figyelembevételével dolgozta ki a tervezői munkacsoport, a lehetőségekhez és az igényekhez mérten. A prioritások és az intézkedések igazodnak egymáshoz, kiegészítik egymást. A stratégia megvalósításával új munkahelyek jönnek létre, diverzifikálódik a gazdaság, nő a versenyképesség, előtérbe kerülnek a közösség hagyományi, tradíciói, javul az emberek életminősége, erősödik az összefogás, tartalmasabb közösségi élet valósul meg. A stratégia új projekteket generál, új szemléletmódot alakít ki azáltal, hogy sikerélményt biztosít a projektek végrehajtása. Erősödik az itt élőkben az alulról történő építkezés, a közösségi gondolkodás, az összefogás fontossága, illetve a valós igényeknek megfelelő fejlesztési elképzelések végrehajtása. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/1

132 131 A közösség által elkészített stratégiában kiemelt hangsúlyt kaptak az esélyegyenlőség horizontális szempontjai. Az elkészítés során külön esélyegyenlőségi fórumon ismertették elképzeléseiket az ezen a területen tevékenykedő szervezetek. Ennek alapján a stratégiában a nők, a romák, a fogyatékkal-, valamint a szociális hátránnyal élők szempontjai megjelennek. A projektekben lehetőség kínálkozik arra, hogy a munkahelyteremtésnél, a vállalkozások indításánál és a meglévők fejlesztésénél előnybe részesüljenek az esélyegyenlőségi szempontból kedvezményezett csoportok. A hátrányos helyzetűek, a megváltozott munkaképességűek és a képzettség hiányában a munkaerő piacon hátrányt szenvedők számára külön képzési és oktatási programok jelennek meg. Ez hozzájárul a hátrányok leküzdéséhez, a munka világába történő (re) integrációhoz, ami az életszínvonal emelkedésével, az életkörülmények javításával hozzájárul a társadalmi reszocializációhoz is. Fontos, hogy a képzések hatására fenntartható, életképes munkahelyek és vállalkozások jöjjenek létre, ami a jövedelmi helyzet javításával a vidéken élők fizetőképes piaci keresleti viszonyait is erősíti. A tervezett programok az a célt szolgálják, hogy komplexen – az oktatásban, a munkaerőpiacon és a szociális biztonság terén is – ha teljesen el nem is tűnnek, de legalább csökkenjenek a meglévő hátrányok. A kulturális programok tervezésénél kiemelt szempont volt a romák kulturális értékeinek bemutatásának támogatása, elengedhetetlen a falunapokon és a fesztiválokon való kisebbségi önkormányzati és civil megjelenésük. A közösség által elkészített stratégiában kiemelt hangsúlyt kaptak az esélyegyenlőség horizontális szempontjai. Az elkészítés során külön esélyegyenlőségi fórumon ismertették elképzeléseiket az ezen a területen tevékenykedő szervezetek. Ennek alapján a stratégiában a nők, a romák, a fogyatékkal-, valamint a szociális hátránnyal élők szempontjai megjelennek. A projektekben lehetőség kínálkozik arra, hogy a munkahelyteremtésnél, a vállalkozások indításánál és a meglévők fejlesztésénél előnybe részesüljenek az esélyegyenlőségi szempontból kedvezményezett csoportok. A hátrányos helyzetűek, a megváltozott munkaképességűek és a képzettség hiányában a munkaerő piacon hátrányt szenvedők számára külön képzési és oktatási programok jelennek meg. Ez hozzájárul a hátrányok leküzdéséhez, a munka világába történő (re) integrációhoz, ami az életszínvonal emelkedésével, az életkörülmények javításával hozzájárul a társadalmi reszocializációhoz is. Fontos, hogy a képzések hatására fenntartható, életképes munkahelyek és vállalkozások jöjjenek létre, ami a jövedelmi helyzet javításával a vidéken élők fizetőképes piaci keresleti viszonyait is erősíti. A tervezett programok az a célt szolgálják, hogy komplexen – az oktatásban, a munkaerőpiacon és a szociális biztonság terén is – ha teljesen el nem is tűnnek, de legalább csökkenjenek a meglévő hátrányok. A kulturális programok tervezésénél kiemelt szempont volt a romák kulturális értékeinek bemutatásának támogatása, elengedhetetlen a falunapokon és a fesztiválokon való kisebbségi önkormányzati és civil megjelenésük. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/1

133 132 A tervezési területet érintő korábbi vidékfejlesztés kevésbé volt komplex, így nem történt meg a kistérség gazdasági, vidékfejlesztési mezőgazdasági orientációjának felülvizsgálata. A korábbi tervek csak olyan gazdasági ágazatokat támogattak, amelyek kevésbé voltak képesek átvenni a visszaszoruló agrárszektor szerepét. Ezek eredményeként a kistérség központjában létrejött ipari park („beszállítói udvar”) bővítése, gazdasági környezettel való együttműködése a térség településein nem biztosított nagyobb gazdasági növekedést, nem teremtett új munkahelyeket a környező települések számára. Azok a fejlesztési tervek, amely az innováció bevezetését helyezték előtérbe a térség gazdasági szerkezetének átalakításában, részleges eredményt értek el, mivel egyoldalúan csak az ipari, és nem a teljes gazdaságot érintő fejlesztéseket preferálták. A térség társadalmára, magatartásának átalakítására kevéssé voltak hatással. A térségi gazdaságszerkezet kevéssé változott, az eredeti cél, az innováció, mint a gazdaság fellendítője nem érte el célját. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/1

134 133 A stratégia lezártát követően a közösség valamennyi településén fórumokra, találkozókra, egyeztetésekre kerül sor, melyek keretén belül a civil szervezetek, a vállalkozók, az önkormányzatok, és minden érdeklődő megismerheti a Zagyvaság Helyi Közösség által elfogadott, végleges Helyi Vidékfejlesztési Stratégia céljait, jelentőségét. Bemutatásra kerülnek az egyes prioritások és intézkedések, a hozzájuk rendelt forrásokkal együtt. Az elkészült stratégia mindenki számára hozzáférhetővé válik a Zagyvaság Helyi Közösség honlapján. Cél, hogy az egyes szférák (civil, vállalkozó, önkormányzat) összevontan is hangolják össze az egyes fejlesztések kapcsolódási lehetőségeit. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/1


Letölteni ppt "Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Zagyvaság VKE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory."

Hasonló előadás


Google Hirdetések